Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

24. Fejezet az özvegyekről és árvákról

Akarjuk nyilván, hogy az özvegyeknek és árváknak is legyen részök a mi törvényünkben, ily ok alatt: ha valamely özvegynek fiai, leányai maradnak, és azokat nevelni, mind éltiglen velek lakni fogadkozik, legyen a mi engedelmünkből hatalma, hogy azt mívelhesse, és senki uj házasságra ne kényszeritse őtet.

1. § De ha megmásolván az ő szándékát, ismét férjhez akarna menni és az árvákat elhagyná, egyáltalában semmit az árvák javaiból magának ne tulajdonitson, hanem csak hozzá illendő öltöző ruhát adjanak véle.

2. § Ha pedig magzat nélkül maradt el özvegyül, és házasságtalan az ő özvegységében való megmaradásra igéri magát, akarjuk, hogy birja minden javát, és valamit azzal cselekedni akar, cselekedje azt. És az ő holta után szálljanak vissza azon javak a férje rokonságára, ha vannak rokonai; ha pedig nincsenek, legyen örököse a király.


  Vissza az oldal tetejére