Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve

1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop

A kegyességes László király idejében gyülekeztünk egybe mi, Pannónia országának jobbjai mindnyájan, a szent hegyen, és módot keresénk benne, miképen lehetne a gonosz emberek szándékát megakadályoztatnunk és előmenetelt szereznünk a mi nemzetünk ügyének.

1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyuk áránál feljebb, senki semmiképen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt.

2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem jutand, akaszszák fel és minden vagyona veszszen utána. És ha ki megfogta vala, annak vigyázatlanságából menekedik a templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz, ne nyerjen elégtételt a lopásért, a ki nem vigyázott.

3. § Ha pedig kezese kezén szabadul meg, ment legyen ugyan az akasztófától, de mindazonáltal a kezessel együtt adják el szolgaságra az ország más részébe és javai a királyi kincstárra szálljanak.


  Vissza az oldal tetejére