1405. évi (I.) VI. törvénycikk

a jobbágyok szabad költözésének megengedése

Elrendeltük ezenkivül, hogy jövendőre, jelen levelünk erejénél fogva, a mi királyi polgáraink, jövevényeink vagy jobbágyaink, a mi városainkból, falvainkból, mezővárosainkból és szabad községeinkből s váraink területéről az egyházak, nemesek és más rendü emberek birtokaira, és megforditva az egyházak, nemesek és más rendü emberek jobbágyai, a mi előbb nevezett birtokainkra és váraink területére, és általában a szabad sorsu emberek megannyian a nemesek birtokairól az egyházak birtokaira, és az egyházak birtokairól a nemesek birtokaira, az egymást örökre követő minden időkben teljesen szabadon és biztonságban átköltözködhetnek, hogy ott megtelepedjenek.

1. § A jelen levelünkben világosan kifejezett ama mérséklő korlátozással, hogy ha bármely jobbágynak az ura a maga birságait, melyekben jobbágya valamikor el lett marasztalva, egy hónap tartama alatt rajta föl nem hajtotta, az ilyen birságokat a mondott hónap elteltével fel nem veheti és azt a jobbágyot vissza nem tarthatja, hanem az a jobbágy az előadott módon károsodás nélkül, ott telepedjék le, a hol neki inkább tetszik.

2. § A Dráva folyón tul lakó jobbágyoknak azonban e szabad költözködés jogát nem adjuk meg; sőt inkább elrendeltük, hogy az ő régi szokásaik mellett maradjanak meg.