1435. évi (I.) VIII. törvénycikk

hogy a katonák senkinek se okozzanak kárt; és a jobbágyoktól mást mint füvet, fát és vizet ne kapjanak

Továbbá, hogy a katonáknak nyári időben a tér pusztoségen és nem a falukban és vetésekben kell megszállaniok; hogy a vetéseket lovaikkal le ne tapossák, se össze ne rontsák, és semmi kárt ne tegyenek, ártalmára senkinek se legyenek és a kellő ár megfizetése nélkül le nem kaszált füveken, fán és vizen kivül egyáltalában semmit se vegyenek és vigyenek el.

1. § Ugy az emberek, mint a lovak részére szükségelt mindennemü élelmiszerek árát pedig az az idei és évi termékenységhez vagy terméketlenséghez képest minden vármegyében az illető megye nemeseinek közönsége a katonák megérkezése előtt szabja és határozza meg, és akképen állapitsa meg, hogy tekintettel a katonákra, az élelmi szerek ára semmiben se emelkedjék túl azon korábbi és közönséges folyamon, mely a közönséges vásárok alkalmával divott, a mint ez az emberek kapzsiságánál fogva meg szokott történni.