1486. évi XLV. törvénycikk

dézsmák tárgyában vagy egyéb ügyekben senki se merjen a római curián pert inditani; és a dézsmapereket, midőn birtokjog forog kérdésben, a király intézze el

Továbbá rendeltük: hogy ennek utána egyáltalán senki se merjen az országlakosok közül akár dézsmák, akár bármely más dolgok iránt (a mint ez alább világosabban meg lesz mondva), az ugyancsak alább kijelentett büntetések alatt, az emlitett római curián, perlekedni.

1. § Ha pedig a főpap urak vagy más egyházi személyek bármely országlakosok ellen vagy viszont a dézsmák iránt, akár ezek behajtása tárgyában, akár a fölött is, vajjon kell-e részükre igazság szerint és teljes mértékben dézsmát fizetni, vagy bármely más módon, avagy akármely más dolgok iránt is pert kezdeni, vagy a megkezdettet folytatni akarnák, legyen szabad ezt megtenniök, de máshol sehol, mint a királyi felség előtt, a kinek elvállalt uralkodásának tiszténél fogva, a felhozottakhoz és bebizonyitottakhoz képest azt, a mi igazságos, mindenki részére, meg kell itélnie.

2. § Azt mindazonáltal határozottan kijelentvén, hogy a dézsmaügyekben mindenkor egyedül a királyi felségnek saját személyében szabad és lehet itélni, nem pedig az ország más biráinak.