1492. évi LXIX. törvénycikk

hogy az itélőmestereknek semmi ügyben sem szabad szállásaikon biráskodniok; és az itéletlevelek aláirásáról

Végeztük továbbá: hogy ezután egyáltalán egyik itélőmester se merészkedjék akár birtokok, akár hatalmaskodások, avagy bármiféle egyéb ügyek iránt inditott vagy inditandó perben magán szállásán, tudniillik a királyi felség tábláján vagy törvényszékén kivül biráskodni és itéleteket hozni, hanem minden, úgy nagyobb mint kisebb peres ügyet a törvényszéken, a többi rendes birák jelenlétében kell megvizsgálni.

1. § És hogy az itélőmesternek egyáltalán semmiféle levelet sem szabad másutt, mint a törvényszéken kiadnia, főképen olyanokat, a melyek fontos ügyekben kelnek és a melyek a dolgok végeldöntését illetik.

2. § A hol is előbb hangosan és érthetően ki kell azokat hirdetnie, azután pedig az igazság nagyobb biztositása és nyilvánvalósága kedveért azonkivül, hogy azokat az itélőmester azzal a pecséttel, a melylyel él, ellátandja, még egy másik itélőmester is köteles legyen és tartozzék aláirni.

3. § Úgy, hogy ha a per a királyi itélőmesterek előtt foly, akkor a levelet a nádori itélőmester; ha pedig emez előtt foly, akkor a királyi vagy országbirói itélőmester legyen köteles és tartozzék kézjegyével ellátni és aláirni.