1791. évi erdélyi XCV. törvénycikk * 

a harmadnapos törvényszékek visszaállitásáról és azok megtartásának módjáról

A legközelebb mult kormányzat alatt kelt királyi rendeletekkel megszüntetett harmadnapos törvényszékek müködésének és hatóságának a visszaállitásával és az ország karainak és rendeinek beleegyezésén kivül azokra nézve történt minden intézkedésnek megsemmisitésével, az ezeknek megtartásában eddigelé tapasztalt visszásságok megszüntetése czéljából, a harmadnapos törvényszékeknek mind tárgyait, mind megtartásuk módját a törvényekkel megegyezően a következőkben határozzák meg. Annak okáért tudni kell, hogy a harmadnapos törvényszékeknek nemcsak a H. K. III. R. 33. Czimében nyilván kitett erőszakos erdővágás vagy élőfahántás esetében, hanem ugy nemesek, mint nem nemesek ellenében, a földek hatalmasul való fölszántásának, a vetések legeltetésének és más hatalmaskodó cselekvényeknek esetében is helye van, a midőn a hatalmaskodó vagy annak vele talált dolgai és marhái a vétség helyén vagy folytonos üldözésben megkaphatók és hatalomba ejthetők, ha az, a kivel szemben a hatalmaskodás történt, egy évi csendes birtokban volt; mindazonáltal a nála volt összes javak elvesztésének és az emberdijnak büntetése csak az erőszakos erdővágókat és élőfahántogatókat éri; más hatalmaskodók pedig a harmadnapos törvényszékeken a kár, költség és fáradtság megtéritésen felül, a kisebb hatalmaskodás büntetésébe esnek.

A mi pedig a harmadnapos törvényszékek tartásának a módját illeti, a hatalmaskodó az ő kézrekeritésétől és elfogásától számitandó három nap alatt, egy alszolgabiró vagy nemes utján idézendő, az idézés után való harmadnapon tartandó törvényszékre, a közbeeső vasárnapokat és ünnepeket nem számitván a harmadnapos határidők közé, a melyeken az idézésnek és annakutána a törvénytételnek mindenesetre meg kell történnie. Ha pedig a hatalmaskodó bármely okból elosonván, marhái és nála volt javai kerülnek kézre, akkor abban az esetben, ha megkapható, személyesen, ha pedig meg nem kapható, cselédjei vagy szomszédjai utján kell őt értesiteni, hogy kézrekerült marhái és javai fölött három nap alatt igazságot fognak szolgáltatni. Hogyha továbbá a kézrekerült marhák és javak tulajdonosa ismeretlen volna, és ez sem jelentené magát három nap alatt, akkor ugyanazon harmadnapos határidőben az e czélra összehivandó alszolgabiró és elégséges számu birák előtt kellően bebizonyitandó, hogy a jelenlevő marhákat és javakat valósággal a tilalmas helyről fogták el és a dolog ekképen megbizonyosodván, a tulajdonosnak odahagyott marhái és más javai tárgyában itéletet kell hozni, és ezeknek a harmadnapos törvényszékek előtt folytatott űgyeknek feljebbezés utján a felsőbb biróságok elébe való vitelét a végrehajtás előtt semmi szin alatt sem szabad megengedni.

Továbbá, a harmadnapos törvényszékeken való törvénytétel teljességére legalább hét birónak a jelenléte szükséges, a kik között a kárvallott félnek, a kinek tudnillik a hatalmaskodó és annak marhái és javai ellenében keresete van, sem birótárs, sem elnök minőségében nem szabad müködni és szerepelni. Végre megállapitották, hogy ha a tiszteknek a meghatározott határidőre való meg nem jelenhetése miatt a harmadnapos törvényszék határidejét el kellene halasztani, abban az esetben az elfogott hatalmaskodót és ennek javait és marháit a felperes földesur, ha lehetséges, a törvényszék megtartásának határidejéig elégséges biztositék mellett bocsássa el.