1847. évi erdélyi XII. törvénycikk

a földesuri fenyitő hatalomról

1. § A földesur a folyó évi VI-ik törvénycikknél fogva meghatározott uri szolgálatokat és tartozásokat teljesiteni nem akaró vagy hanyagul és neki kártokozólag teljesitő urbérest tiszti közbenjövetel nélkül is megfenyittetheti; még pedig, az elegendő ok nélkül szolgálatra meg nem jelenő urbérest, minden gyalog napszámért egy Rforintra büntetheti, mely büntetést azonban hasonnemü két napszámmal megváltani az urbéres szabadságában áll; egy igás napszám elmulasztásáért, a földesur az urbérest két Rforintra vagy két igás napszámra büntetheti; azon esetben pedig, midőn az urbéres a munkára törvényszabta időben meg nem jelent, vele az elmulasztott munka idejét másnap kipótolhatja.

2. § Az uri szolgálatra maga idejében ugyan kiálló, de ott kárttevőleg dolgozó és e miatt az uri munkából elküldött urbéres az előbbi szakaszban határozott büntetés alá vetendő, kin, e fölött még az ily munka által okozott kár is a helybeli vagy szomszéd falusi hütösöknek becsüje nyomán hat Rforint értékéig fölvehető; az urbéresek cselédeik által okozott károkat, azoknak okozói elleni visszkeresetök fenmaradása mellett, megtéritni tartoznak.

3. § Ezen rögtön teljesedésbe vehető büntetéseket a földesurak, vagy személyeseik csak a szolgáló embereknek, - legalább két minden kifogáson felüli tanuk jelenlétében, kik falusi hitesek is lehetnek, - előleges kihallgatásával, szabhatják az urbéresekre, kik az ily módon reájuk szabott büntetésekről a földesuraktól bizonyitványt követelhetnek.

4. § A földesurat, haszonbérlőit, vagy gazdasági szolgáit bántalommal illető, megtámadó, a munka alatt engedetlen vagy rendetlenkedő urbérest vagy cselédjét a földesur, vagy a földesuri fenyitő hatalom gyakorlatával fölruházott személyese rögtön letartóztathatja, sőt vasra is veretheti és méltó megfenyités végett illető tiszti kézbe küldheti, mely alkalommal, ha a helybeli hatóság segedelmére lenne szükség, az a helység előljárói által felelet terhe alatt kiszolgáltatandó.

5. § A fenyitő hatalmával személyesen élni nem akaró földesur, annak gyakorlatát gazdatisztjére, haszonbérlőjére, vagy bárkire is átruházhatja, csakhogy ezt az urbéri táblának előre jelentse be; önként értetvén, hogy ha e hatalommali visszaélés által az urbéresnek kár okoztatnék és az ilyetén hatalommal fölruházott földesuri személyes az okozott kár megtéritésére, vagy a kihágásért határozott és alább kifejezett büntetés megfizetésére elégtelen lenne, az urbérest teljesen kielégitni, maga a földesur tartozik.

6. § Az urbéresek nem az urbéri viszonyokból kifolyó esetekre nézve, ezután is az illető törvényhatóságok és itélő székek alatt lesznek.