Az állat-egészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet hatálya a baromfitífusz kórokozói (Salmonella Gallinarum és Salmonella Pullorum) elleni védekezésre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. üzem: mezőgazdasági létesítmény, amelyben baromfit tenyésztenek, száznál több házityúkot tartanak, keltetnek, tojást csomagolnak vagy elosztanak,
2. állomány: az adott üzemen belül, egy épületben/légtérben tartott állatok összessége,
3-4. *
3-11. § *
12. § (1) A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta, a csibékben vérfertőzéssel járó, felnőtt állatokban idült formában jelentkező betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.
(2) * A mentesítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) irányítja és felügyeli.
13. § (1) Baromfitífuszban beteg az a baromfi, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat jellegzetesen mutatja, vagy amelyből a laboratórium a kórokozót (Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum) kimutatta.
(2) Baromfitífusszal fertőzött az a baromfi,
a) amelynek vérsavójából a kórokozóval szembeni ellenanyagot kétséget kizáróan kimutatták, vagy
b) az elhullott, levágott egyed szerveiben a betegségre jellemző, vagy arra gyanút keltő elváltozások vannak, és bakteriológiai vizsgálat a kórokozót kimutatta, vagy
c) amelyből, illetve váladékaiból, függetlenül a kórbonctani elváltozásoktól, a kórokozó kimutatható volt.
(3) Baromfitífusszal fertőzött az a tojás, amelyből a baromfitífusz kórokozóját izolálták.
(4) Baromfitífusszal fertőzött az a - szalmonellózis ellen nem vakcinázott - tenyészállomány, melynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, vagy az állományban beteg állatokat találtak.
(5) Baromfitífusz fertőzöttségre gyanús az a - szalmonellózis ellen nem vakcinázott - tenyészállomány, amelynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja törzs- és nagyszülőpár állományok esetében a fél, szülőpár állományok esetében az egy százalékot.
14. § * (1) * A baromfitífusz elleni védekezésben való részvételre írásban kell, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelentkezni.
(2) Az üzemnek - külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján - azonosíthatónak kell lenni. E kódszám alkalmazása biztosítja, hogy a vizsgálatra küldött anyag az állatok tartási helyéig azonosítható legyen.
(3) * A vizsgálatokhoz szükséges minták vételének időpontját a járási hivatalnak előzetesen be kell jelenteni. A minták vételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre feljogosított állatorvos végzi.
15. § (1) A fertőzöttség felderítése bakteriológiai és vérvizsgálatok segítségével történik.
(2) A laboratóriumi vizsgálatok díjkötelesek. A vizsgálatok díja a tulajdonost terheli, mértékéről külön jogszabály rendelkezik.
16. § (1) Vérvizsgálatokat kell végezni a tenyésztojást termelő állományokban:
a) először a tojásrakás megkezdése előtt három héttel,
b) másodszor akkor, amikor az állomány kb. 20-25%-a már megkezdte a tojástermelést.
(2) Azokban az állományokban, ahol a szalmonellózis elleni védekezés érdekében az állományt vakcinázni kívánják és ezért szerológiai áthangolódásra lehet számítani:
a) a vérvizsgálatokat, vagy a vakcinázás előtt kell elvégezni, vagy bakteriológiai vizsgálattal (befulladt tojások és az élet első öt napja alatt elhullott csibék) kell helyettesíteni,
b) * legalább húsz, a baromfitífusz vérvizsgálatokban pozitívnak bizonyuló állat vérsavójából a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, laboratóriumi szerológiai vizsgálatot kell végeztetni.
(3) A nem vakcinázott állományokban az első alkalommal az állomány tíz százalékát kell vizsgálat alá vonni, ha nincs pozitív reakció, ugyanennyit kell vizsgálni a második alkalommal is. Pozitív reakció esetén a vizsgálatot mindkét alkalommal az egész állományra ki kell terjeszteni.
(4) * Ha valamely nem vakcinázott tenyészállomány bármely vérvizsgálata során a pozitív reakciót adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, a pozitív állatokat el kell különíteni és maradandóan, jól azonosítható módon meg kell jelölni. Valamennyi pozitív állatból vért kell venni és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumaiba kell küldeni további, a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, szerológiai vizsgálatok céljára. A vizsgáló laboratóriummal közölni kell a Salmonella gallinarum pozitív egyedek százalékarányát. További kételyek esetén a pozitív állatok laboratóriumi, bakteriológiai vizsgálatát is el kell végezni.
(5) Ha a nem vakcinázott tenyészállományban három százaléknál nagyobb a pozitív állatok aránya, a velük egy légtérben tartott állományt is fertőzöttnek kell tekinteni.
(6) Ha az állományból származó, a kelés során befulladt tojásokból, vagy a nevelés első öt napjában elhullott csibékből a bakteriológiai vizsgálat a baromfitífusz kórokozóját kimutatta, az állományt fertőzöttnek kell minősíteni.
(7) Baromfiállományokból származó tenyésztojásokat gépi keltetésre felhasználni, vagy forgalomba hozni csak a baromfitífusz-mentesség igazolása mellett szabad. A tenyésztojásokat darabonként, külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján maradandóan meg kell jelölni, hogy a keltetőben eredetük a származási állományukig visszavezethető legyen.
(8) A napos tenyészbaromfit fogadó üzemben az ellátó magánállatorvos köteles a naposbaromfi-állomány baromfitífusz szempontjából történő ellenőrzése céljából, a nevelés első öt napjában elhullott egyedek közül legalább egy alkalommal a következő számú hullát vizsgáló laboratóriumba küldeni: *
a) napi tíz hulláig valamennyit,
b) napi tizenegy-ötven hulláig legalább tízet,
c) napi ötvenegy hullán felül minden ötödik, de egy időben legfeljebb ötven hullát.
17. § (1) A baromfi tenyészállományokat baromfitífusz szempontjából minősíteni kell.
(2) Mentesnek számít az állomány, ha
a) a baromfi-törzstenyésztő (pedigré vagy nagyszülőpárokat tartó) telepeken a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladja meg az állomány fél százalékát, és a pozitív reakciót adó egyedeket azonnal eltávolították;
b) a szülőpárokat tartó és a keltetőtojás-termelő telepekről származó tenyésztojás baromfitífusztól mentes állománytól származik, és nem vakcinázott állomány esetén, a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladta meg az állomány egy százalékát, és a pozitív állatokat azonnal eltávolították;
c) az a) és b) pontban foglaltakon túl az állományból származó keltetett, befulladt tojásokban, illetve a kikeltetett baromfiak életének első öt napjában végzett bakteriológiai vizsgálatok Salmonella gallinarumra, Salmonella pullorumra negatív eredményre vezettek.
(3) * Baromfitífusz mentesség esetében a járási hivatal az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki.
18. § (1) * A baromfitífusz elleni védekezést a járási hivatal felügyeli. Nyilvántartást vezet az illetékességi területén található tenyészbaromfi és keltetőüzemekről, valamint nyomon követi az állami állat-egészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos által végzett vizsgálatok eredményei alapján az állományok minősítését.
(2) * A nyilvántartásba vett keltetőüzemek rendszeres ellenőrzéséről a járási hivatal az állami állat-egészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos útján gondoskodik. Az ellenőrzésről készült feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) adatokat a keltetőüzemek higiéniai állapotáról (a tojások és a keltetőüzem keltetés előtti és utáni fertőtlenítéséről),
b) azt, hogy a tojások jelzettek-e, és a jelzésekből a tojások és a kiszállított naposcsibék származási helye egyértelműen megállapítható-e,
c) * a keltetőüzem eleget tesz-e a befulladt tojások előírás szerinti vizsgálatának (a tenyészállomány egy termelési ciklusa alatt legalább kétszer - kistermelők esetében három havonta - kell a befulladt tojásokat laboratóriumban mikrobiológiailag megvizsgáltatni; száz egyednél kisebb törzsállomány esetén húsz, száz-háromszáz közötti törzsállomány esetén ötven, háromszáz feletti törzsállomány esetén száz tojást kell vizsgálatra küldeni),
d) kellő gondossággal válogatják-e ki a kelésgyenge vagy az előírt súlyon aluli csibéket.
(3) A tojások keltetésre való gyűjtését és gépbe való berakását
a) meg kell tiltani, ha a tenyészállomány baromfitífusszal fertőzött, vagy nem minősített,
b) fel kell függeszteni, ha a tenyészállomány fertőzöttségre gyanús.
(4) * Fertőzöttségre gyanús állomány esetén újra el kell rendelni az állomány vizsgálatát, a pozitív vérvizsgálati eredményt adó állatok laboratóriumi bakteriológiai vizsgálatát; az eredményektől függően az állományt újra kell minősíteni és a tojások keltetését engedélyezni, vagy megtiltani.
(5) * Ha a hatósági ellenőrző vizsgálat eredménye meghaladja a három százalékos pozitivitást, vagy a pozitív eredményt adó tyúkokból a laboratóriumban kimutatták a baromfitífusz kórokozóját, értesíteni kell az érintett keltetőüzem helye szerint illetékes járási hivatalt, aki elrendeli a fertőzött, még keltetés alatt nem álló tojások étkezési célra történő értékesítését.
(6) * Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfi-hullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási hivatalt, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról. Ha a tojások megjelölésének hiányában a pozitív eredményt adó befulladt tojások, illetve naposcsibehullák származási helye egyértelműen nem állapítható meg, a keltetőüzem költségére kell mindazon tenyészállományokat újraminősíteni, amelyek tojásait a fertőzöttnek minősült mintákkal együtt keltették.
19. § (1) Brojler és árutojás-termelő állomány esetében a beteg vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni.
(2) Tenyészállomány esetében a három százaléknál magasabb szeropozitivitás, vagy bakteriológiai vizsgálattal megállapított betegség esetén a kérdéses állomány tojásai keltetésre alkalmatlanok.
(3) Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját, a fertőzött törzstől származó, kikelt, és a még keltetés alatt álló tojásokból kikelő csirkék szállítása esetén, a keltetést végző köteles írásban értesíteni a fogadót a tojóállomány fertőzöttségéről. A leendő tulajdonos az ilyen származású csibék átvételét megtagadhatja, vagy ha átveszi azokat, köteles az átvett állományt haladéktalanul gyógykezelni. Ebben az esetben a keltetést végző írásban köteles a tulajdonossal közölni, hogy az ilyen állomány húsra értékesíthető, vagy árutojás-termelésre használható.
19/A. § *
20. § * A védekezés helyzetéről a vármegyei kormányhivatalok félévente jelentést küldenek az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 617-619. §-a és az azt megelőző cím, valamint 653. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.
(2) * Ez a rendelet szabályozási körében az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonózis-kórokozók elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1992. december 17-i 92/117/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Igazolom, hogy nevű és
című tulajdonos
...................................................... korú, ........................................................ fajtájú, db tyúkból és ................................................ db kakasból, összesen db baromfiból
álló állományát megvizsgáltam.
Az állomány szeropozitivitását baromfitífusz szempontjából
....... év ............................ hó ........ napján %-ban
....... év ............................ hó ........ napján %-ban
állapítottam meg.
A vizsgálatok eredménye alapján az állomány tojásait baromfitífusz szempontjából keltetésre alkalmasnak találtam.
................................, ......... év ............................... hónap ......... nap
...........................................................
járási hivatalvezető
Magyarázat az 5. számú melléklethez:
A függelék szerinti „Állatorvosi Igazolást” négy példányban kell kiállítani:
- a tőpéldányt a járási hivatal iktatja,
- egy példány szolgálati úton az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalhoz küldendő,
- két példány az állattartónál marad, és ebből egy példányt a tojásszállítmánnyal a keltetőnek vagy a forgalmazónak kell küldeni.
