A jogszabály mai napon ( 2018.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet

a hatósági közvetítőkről

A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés c) pontjában és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § *  (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében - ha jogszabály lehetővé teszi - a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.

(2) Hatósági közvetítő az lehet, aki

a) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy,

b) felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és

c) hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett, vagy - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint - közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Nem lehet hatósági közvetítő

a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy,

b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben,

d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.

(4) A hatósági közvetítő

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak

aa) az eljárás céljáról, annak várható következményeiről,

ab) az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,

ac) az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről;

b) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak;

c) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.

(5) A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára - eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben - az iratokba való betekintést, továbbá együttműködik a hatósági közvetítővel feladata ellátása érdekében.

(6) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, valamint köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.

(7) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, valamint a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

(8) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére. A hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. A munkadíj megállapításánál minden megkezdett fél órát fél óraként kell figyelembe venni.

2. § (1) *  A hatósági közvetítőt - kérelmére - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal veszi nyilvántartásba.

(2) *  A nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését.

(2a) *  A kérelmezőnek a nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell

a) felsőfokú iskolai végzettségét és

b) a hatósági közvetítői vizsga meglétét, a közigazgatási szakvizsga vagy - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint - azzal egyenértékű képesítés, valamint a közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy a kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzését.

(3) *  Ha a kérelmező a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételeinek nem felel meg, a fővárosi és megyei kormányhivatal a közvetítői tevékenység folytatását - a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételei fennállásának az igazolásáig - megtiltja.

(4) *  A hatósági közvetítőt első alkalommal kirendelő hatóság köteles a hatósági közvetítői tevékenységre való jogosultságot ellenőrizni. Abban az esetben, ha a hatósági közvetítő a hatósági közvetítők nyilvántartásában még nem szerepel, a kirendelő hatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat közli a hatósági közvetítő lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatallal, aki a hatósági közvetítőt nyilvántartásba veszi.

(5) *  Ha a hatósági közvetítőt kirendelő hatóság megállapítja, hogy a kirendelt hatósági közvetítő a tevékenység gyakorlása feltételeinek nem felel meg, másik hatósági közvetítőt rendel ki, továbbá értesíti a hatósági közvetítő lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt, amely a közvetítői tevékenység folytatását - a hatósági közvetítői tevékenység folytatása feltételei fennállásának az igazolásáig - megtiltja.

(6) *  Ha a hatósági közvetítő a tevékenységéből eredő kötelezettségeit neki felróható okból megszegi vagy elmulasztja, a hatósági közvetítőt kirendelő hatóság írásban értesíti a hatósági közvetítő lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt. Ha a hatósági közvetítő a tevékenységéből eredő kötelezettségeit ismételten, neki felróható okból megszegi vagy elmulasztja, a közvetítő lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egy évre megtiltja a tevékenység gyakorlását, és az erről szóló határozatát elektronikus úton közli valamennyi fővárosi és megyei kormányhivatallal.

(7) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

(8) *  A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.

(9) *  A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

3. § (1) A hatósági közvetítő a tevékenységét az ország egész területén végezheti.

(2) *  A hatósági közvetítő bejelentése alapján, valamint a nyilvántartásban nem szereplő tevékenységi körben a hatósági közvetítőt kirendelő hatóság adatközlése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal kiegészíti a nyilvántartásnak az érintett hatósági közvetítő tevékenységi körére vonatkozó adatait.

4. § (1) *  A nyilvántartásba vett hatósági közvetítő köteles a fővárosi és megyei kormányhivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha a nyilvántartásban meghatározott adataiban vagy lakóhelye tekintetében változás állt be.

(2) *  Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

(3) *  Ha a hatósági közvetítő úgy változtatja meg a lakóhelyét, hogy a nyilvántartás vezetésére emiatt másik fővárosi és megyei kormányhivatal válik illetékessé, a korábbi lakóhely szerint illetékes nyilvántartást vezető szerv a bejelentést a nyilvántartásnak a hatósági közvetítőre vonatkozó adataival együtt megküldi az új lakóhely szerint illetékes hatóságnak, amely a hatósági közvetítőt nyilvántartásba veszi.

5. § (1) Törölni kell a nyilvántartásból azt, aki

a) meghalt,

b) a nyilvántartásból való törlését kérte,

c) *  lakóhelyet változtat, és a nyilvántartást vezető fővárosi és megyei kormányhivatal az új lakóhely tekintetében nem rendelkezik illetékességgel.

(2) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti törlésre azt követően kerülhet sor, miután a hatósági közvetítő korábbi lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a hatósági közvetítő új lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyilvántartásba veszi az érintettet, és erről értesíti az eljárást kezdeményező fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(3) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartásból törölt személy adatait a nyilvántartásból történő törlés időpontjától számított 1 évig tárolja, és ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

6. § (1) A hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők.

(2) *  A nyilvántartásba való bejegyzésről, illetve az abból való törlésről, valamint a nyilvántartás nyilvános adataiban történt változásról a fővárosi és megyei kormányhivatal haladéktalanul értesíti a központi elektronikus szolgáltató rendszer kezelőjét.

7. § (1) Az eljáró közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről. Az ügyfélnek a hatósági közvetítő igénybevételére irányuló kezdeményezési joga kiterjed a hatósági közvetítő személyére vonatkozó javaslattételre.

(2) Kérelemre indult eljárás esetén a hatóság a hatósági közvetítő kirendeléséről szóló végzés meghozatala előtt köteles meghallgatni az eljárás megindítását kérelmező ügyfelet.

(3) A hatósági közvetítő kirendeléséről szóló végzésnek tartalmaznia kell

a) a hatósági közvetítő nevét,

b) a hatósági közvetítői feladatot,

c) az ismert ügyfelek nevét és

d) annak közlését, hogy a hatósági közvetítői tevékenység ellátásához szükséges információk hogyan érhetők el.

8. § (1) *  A hatósági közvetítő köteles az alábbiakról való tudomásszerzésétől számított öt napon belül közölni a kirendeléséről határozó hatósággal, ha

a) a személyére nézve a hatósági közvetítői tevékenységet kizáró ok áll fenn,

b) *  az ügyben a feladatainak az ellátásához nem rendelkezik szakértelemmel, vagy

c) hatósági közvetítői tevékenységének ellátásában akadályozott.

(2) *  A hatósági közvetítői tevékenységre vonatkozó kizárási okot a hatósági közvetítő kirendeléséről, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti.

(3) A hatóság másik hatósági közvetítő kirendelése iránt intézkedik

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben,

b) ha a hatósági közvetítői tevékenységre vonatkozó kizárási ok fennállását hivatalból észleli,

c) ha a hatósági közvetítő nem látja el feladatát,

d) *  ha az eljárás időtartama alatt a fővárosi és megyei kormányhivatal a közvetítői tevékenységet az adott személy tekintetében megtiltotta, vagy

e) ha a hatósági közvetítőt a hatósági közvetítői nyilvántartásból - a lakcímváltozás esetét kivéve - egyébként törölték.

9. § (1) A hatóság a döntéseit közli a hatósági közvetítővel is.

(2) A hatósági közvetítő a feladatainak teljesítése érdekében

a) részt vehet az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, a jelenlévőkhöz kérdést intézhet,

b) tájékoztató megbeszélést szervezhet, írásos anyagot készíthet az érintettek részére,

c) egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek, illetve a hatóság és az ügyfél között, az egyeztetésen közvetítőként részt vesz.

(3) Az elsőfokú eljárásban részt vett hatósági közvetítő a jogorvoslati eljárás, valamint a másodfokon eljáró szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárás során - ha azt az ügyfelek egyike sem kifogásolja - ismételten igénybe vehető.

10. § (1) *  A hatósági közvetítői vizsgát (a továbbiakban: vizsga) a hatósági közvetítő nyilvántartásba vételére jogosult fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szervezi.

(2) *  A vizsgát szóban kell letenni a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendelet szerint vizsgáztatásra jogosultakból alakított 3 tagú bizottság előtt, amelynek elnökét és tagjait a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője kéri fel.

(3) A vizsgázó az általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgatételek a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletben foglalt eljárásban kerülnek meghatározásra.

(4) A vizsgára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával lehet jelentkezni, amely tartalmazza a jelentkező természetes személyazonosító adatait és a vizsga letételének tervezett évét és hónapját. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a formanyomtatványt.

(5) A vizsgaszervező a vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal tájékoztatja a jelöltet a vizsga időpontjáról és helyéről.

(6) A vizsgaszervező a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsgán elért eredményéről. Ha a vizsga eredménytelen, külön értesítésben a jelölt tájékoztatást kap a javítóvizsga időpontjáról és helyéről.

11. § (1) Ha a vizsgázó a vizsgaszervező által megjelölt napon nem kíván javítóvizsgát tenni, akkor azt az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban közölnie kell a vizsgaszervezővel. Egyúttal meg kell jelölnie azt a hónapot, amikor javítóvizsgára bocsátását kéri.

(2) A vizsgaszervező által meghatározott, visszaigazolt vizsgaidőpont módosítása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. Az új időpont meghatározásáról kizárólag a vizsgaszervező dönthet. Ha a vizsgázó a vizsgáról igazolatlanul marad távol újabb javítóvizsgát kell tennie.

(3) A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, és a vizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló köztisztviselő lehet, aki

a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről,

b) gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek kitöltéséről és a vizsga letételét tanúsító igazolás kiállításáról, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát,

c) vezeti a vizsganyilvántartó könyvet.

(4) A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga megnevezését, időpontját, helyét, minősítését és - eredményes vizsga esetén - a vizsga letételének igazolását.

12. § (1) A hatósági közvetítői vizsga tananyaga a következő témakörökre terjed ki:

a) *  Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet - ideértve az önkormányzati rendszert is - tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai,

b) közigazgatási hatósági eljárásjogi ismeretek,

c) közvetítői alapismeretek.

(2) A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább húsz percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsga tananyagán belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.

(3) A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

13. § (1) Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. Az eredménytelen vizsga és a javítóvizsga között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(2) Az eredményes vizsgáról a bizottság a vizsga letételét tanúsító igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:

a) az igazolás sorszáma,

b) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,

c) a vizsga minősítése,

d) az igazolás kelte,

e) a vizsgabizottság tagjainak neve és aláírása.

(3) Az igazolás adatait a vizsgabiztos vezeti be a vizsganyilvántartó könyvbe. Az igazolás sorszámának a vizsganyilvántartó könyv sorszámával meg kell egyeznie.

(4) A vizsganyilvántartó könyv és a jegyzőkönyv nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

(5) Az elveszett vagy megsemmisült igazolásról - kérelemre - a vizsgaszervező a vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.

(6) A vizsga, illetve a javítóvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A vizsgadíjat a következők szerint kell megosztani: a vizsgadíj tb-járulék nélküli összegének 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a bizottság tagjait, 5%-a a vizsgabiztost, 30%-a pedig a vizsgaszervezőt illeti meg.

14. § Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15. § * 

16. § Ez a rendelet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel együtt - a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére