Hatály: 2018.VII.1. - 2018.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet

a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról

A Kormány

az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az

1–6. §, a 10–13. § és a 16. § a) pontja tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés b), h) és m) pontjában,

a 7–9. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 15. § (1) bekezdése tekintetében a biztonsági okmányok hatékony védelmének megteremtése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdésének b) pontjában,

a 15. § (2) bekezdése tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdésében,

a 15. § (3) bekezdése tekintetében a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Védelmi Szolgálat

1. § *  A Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

1/A. § *  (1) Az NVSZ a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A Kormány a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervként az NVSZ-t jelöli ki.

2. § Az NVSZ kijelölt nemzeti tagként részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában, ellátja a hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

3. § A rendőrségről szóló törvényben meghatározott védett állomány foglalkoztatását végző szerv (a továbbiakban: védett szerv) objektumaiba való belépés módját a védett szerv vezetője és az NVSZ főigazgatója külön megállapodásban rögzíti.

2. Az NVSZ együttműködése

4. § (1) Az NVSZ főigazgatója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott személyeknek az ott megjelölt rendszerességgel és módon átfogó tájékoztatást nyújt az általuk vezetett védett szerv ellenőrzésének tapasztalatairól.

(2) Az NVSZ főigazgatója a védett állománnyal kapcsolatos összesített megállapításairól

a) évente tájékoztatja a rendészetért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős miniszter útján a védett szervek irányítását ellátó minisztereket,

b) *  soron kívül tájékoztatja az a) pontban meghatározott személyeket, ha az általuk irányított szervnek a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetőjével kapcsolatban titkos információgyűjtésre vagy előkészítő eljárás elrendelésére került sor.

(3) Az NVSZ főigazgatója a védett szervek vezetőit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az általuk vezetett szervek állományával kapcsolatos összesített megállapításairól.

5. § (1) Az NVSZ egyes szervezeti egységeinek elhelyezése a védett szervek objektumaiban történik.

(2) A védett szerv biztosítja az NVSZ (1) bekezdés szerint elhelyezett szervezeti egységei számára a helyi adottságokkal azonos, a beosztási kategóriának megfelelő elhelyezési- és munkakörülményeket, valamint térítés nélkül viseli az elhelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket.

3. Bűnfelderítés és bűnmegelőzés * 

6. § *  (1) Az NVSZ a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint előkészítő eljárást kezdeményez, valamint előkészítő eljárást folytat a következő bűncselekmények gyanújának megállapítása érdekében:

a) a védett állomány tagja által elkövetett

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), XV. fejezet IV. címe szerinti hivatali bűncselekmények, bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés b) pont], vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250–255. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 275. §), zsarolás [1978. évi IV. törvény 323. § (2) bekezdés c) pont],

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont], XXVIII. Fejezete szerinti hivatali bűncselekmények, vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), közokirat-hamisítás (Btk. 343. §), zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés c) és d) pont],

ac) szolgálati helyen vagy hivatali tevékenységgel összefüggésben elkövetett, az eddigiekben fel nem sorolt bűncselekmények, ha e bűncselekmények felderítése nem tartozik más szerv hatáskörébe,

ad) katonai bűncselekmények (az 1978. évi IV. törvény XX. fejezet, illetve Btk. XLV. Fejezet), kivéve a szökést (1978. évi IV. törvény 343. §, illetve Btk. 434. §), a zendülést (1978. évi IV. törvény 352. §, illetve Btk. 442. §) és a harckészültség veszélyeztetését (1978. évi IV. törvény 363. §), illetve a készenlét fokozásának veszélyeztetését (Btk. 454. §);

b) a védett állományba nem tartozó személy által elkövetett, az a) pontban felsorolt bűncselekmények, ha azt a védett állományba nem tartozó személy a védett állományba tartozó személlyel közösen, vagy annak segítségével követi el;

c) a védett állomány tagjával szemben hivatali kötelességének teljesítése miatt vagy reá tekintettel elkövetett bűncselekmények, továbbá a védett állomány közeli hozzátartozójával vagy a védett állomány tagjával kapcsolatban álló más személlyel szemben elkövetett emberölés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás vagy zsarolás, feltéve, hogy e bűncselekményeket a védett állomány tagjának hivatali kötelessége teljesítése miatt vagy reá tekintettel követték el.

(2) Az NVSZ a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

a) az ügyészség felkérésére közreműködik az eljárási cselekmény elvégzésében;

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felkérésére, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eltérő rendelkezéséig közreműködik a leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában.

6/A. § *  Az NVSZ a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést végez.

4. A kifogástalan életvitel ellenőrzése

7. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését (a továbbiakban: kifogástalan életvitel ellenőrzés) az NVSZ * 

a) *  a b)–d) pontban foglaltak kivételével az állományilletékes parancsnok megkeresése,

b) a miniszter kinevezési, valamint munkáltatói jogkörébe tartozó hivatásos állományúak esetében az illetékes miniszter megkeresése,

c) *  a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése szerint a rendvédelmi szerven kívül szolgálatot teljesítők esetén, ha a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogok nem a miniszter hatáskörébe tartoznak, a védett szerv vezetőjének megkeresése,

d) *  a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező, valamint az ösztöndíjas hallgató és tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói szerződést kötő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv országos parancsnokának megkeresése

alapján végzi.

(2) *  Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetében a megkeresés tartalmazza:

a) a hivatásos állományba jelentkező

aa) *  által kitöltött – a Hszt. 3. melléklete szerinti – kérdőívet, a hivatásos állományba jelentkező és a vele közös háztartásban élők Hszt. 2. melléklete szerinti nyilatkozatát,

ab) önéletrajzát, valamint

ac) *  tervezett szolgálati beosztását;

b) a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező

ba) *  által kitöltött – a Hszt. 3. melléklete szerinti – kérdőívet, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező és a vele közös háztartásban élők Hszt. 2. melléklete szerinti nyilatkozatát, valamint

bb) önéletrajzát;

c) a hivatásos állomány tagja

ca) *  jelenlegi vagy tervezett szolgálati beosztását,

cb) korábbi kifogástalan életvitel ellenőrzése időpontját és annak eredményét,

cc) *  Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulását,

cd) *  által, a hivatásos állományba jelentkezéskor kitöltött – a Hszt. 3. melléklete szerinti – kérdőívet, ha az rendelkezésre áll;

d) a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vagy tanulója

da) korábbi kifogástalan életvitel ellenőrzése időpontját és annak eredményét,

db) *  Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulását,

dc) *  által, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezéskor kitöltött – a Hszt. 3. melléklete szerinti – kérdőívet, ha az rendelkezésre áll.

(2a) *  A soron kívüli ellenőrzés kérelmezése esetén – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – a megkeresésnek tartalmaznia kell az ellenőrzésre okot adó információkat is.

(3) *  A kifogástalan életvitel ellenőrzést az NVSZ főigazgatója határozattal rendeli el.

(4) A kifogástalan életvitel ellenőrzést az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az elrendelő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) *  A Hszt. 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzése érdekében a jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásból történő felmentése napján megkeresi az NVSZ-t. A kifogástalan életvitel ellenőrzését ebben az esetben az elrendeléstől számított 15 napon belül kell befejezni, amely határidőt az elrendelő indokolt esetben egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja.

8. § *  (1) *  A kifogástalan életvitel ellenőrzése felfüggeszthető, ha a kifogástalan életvitel megállapítása bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozó döntéstől függ. Az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be az eljárás lefolytatására nyitva álló határidőbe.

(2) *  A kifogástalan életvitel ellenőrzését meg kell szüntetni, ha

a) a jelentkező a hivatásos állományba vagy a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezéstől eláll,

b) a hivatásos állományba vagy a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan,

c) a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálati viszonya megszűnik,

d) a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának vagy tanulójának ösztöndíjszerződése megszűnik vagy

e) a 7. § (1) bekezdése szerint a kifogástalan életvitel ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a kérelmét visszavonta.

9. § (1) A kifogástalan életvitel ellenőrzésről az ellenőrzést végző összesítő jelentést készít és az NVSZ főigazgatója a kifogástalan életvitel ellenőrzést, ha az összesítő jelentés alapján

a) kifogásolható életvitel nem állapítható meg, egyszerűsített határozattal,

b) kifogásolható életvitel megállapítására tesz javaslatot, indokolt határozattal

befejezi.

(2) *  A kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló határozatot az NVSZ főigazgatója megküldi a kifogástalan életvitel-ellenőrzés kezdeményezőjének.

5. Megbízhatósági vizsgálat

10. § *  A megbízhatósági vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) elrendelő határozat tartalmazza

a) a védett állomány

aa) vizsgálattal érintett tagja vagy tagjai személyazonosító adatait és szolgálati helyét, vagy

ab) a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagját foglalkoztató szervezeti elem pontos megnevezését,

b) a vizsgálat kezdő és befejező időpontját – év, hónap, nap megjelöléssel –, valamint

c) az elrendelés évében lefolytatott korábbi ellenőrzés időpontját és időtartamát

ca) az a) pont aa) alpontja esetében a vizsgálattal érintett tagja vagy tagjai tekintetében,

cb) az a) pont ab) alpontja esetében a foglalkoztató szervezeti elem azon tagja tekintetében, akivel szemben a rendőrségről szóló törvény 7/A. § (4) bekezdése szerint megbízhatósági vizsgálat az elrendelés évében nem folytatható,

d) *  a titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszköz megjelölését.

11. § (1) A vizsgálat végrehajtásról szóló részletes terv tartalmazza:

a) *  a védett állomány

aa) vizsgálattal érintett tagja nevét, szervezeti egységének megnevezését, szolgálati beosztását, illetve munkakörét, vagy

ab) a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagját foglalkoztató szervezeti elem pontos megnevezését,

b) a vizsgálat végrehajtásának indokát,

c) *  a titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszköz megjelölését és módszer részletes leírását,

d) a kialakítani tervezett élethelyzet leírását a tényállás és a helyszín részletes bemutatásával,

e) *  a vizsgálat tervezett helyét – út, útvonal szakasz, kerület, városrész, város, település, járőr útvonala, megye, hivatalos helyiség, jármű –, időpontját,

f) a vizsgálatot végzők nevét és rendfokozatát,

g) a vizsgálatot végzők részletes feladatait,

h) a végrehajtás dokumentálásának módját,

i) a vizsgálat befejezését követő tájékoztatás érdekében a vizsgálattal érintett személyek felett munkáltatói jogkört gyakorló személyek nevét, beosztását.

(2) *  Ha a vizsgálat során alkalmazott módszerként a vizsgálatot végző személy bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését tervezi, a részletes terv tartalmazza

a) a bűncselekmény vagy szabálysértés megjelölését,

b) a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését megalapozó, előrelátható indokokat, valamint

c) az elkövetési magatartás részletes leírását.

(3) *  Ha a törvényben meghatározottak szerint a vizsgálat során a vizsgálat technikai eszközök segítségével történő rögzítésére kerül sor, akkor a részletes terv az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a rögzítésre vonatkozó utalást, a helyszín vagy jármű leírását, körülhatárolását vagy pontos megjelölését.

(4) *  A technikai eszközzel történő rögzítés során törekedni kell arra, hogy a vizsgálat célja szempontjából érdektelen adat, valamint az ügyben nem érintett személy adatai ne kerüljenek rögzítésre.

(5) *  A rögzített adat kísérőjegyzékének tartalmaznia kell az ügyirat számát, a vizsgálat célját, a vizsgálattal érintett nevét, vagy a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagját foglalkoztató szervezeti elem pontos megnevezését, továbbá a helyszín és időpont megjelölését.

12. § (1) A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy az a vizsgálattal érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja maga után. A kialakított élethelyzet nem korlátozhatja a vizsgálattal érintett személy döntési szabadságát az intézkedés módjának, az eljárás rendjének megválasztásában.

(2) A vizsgálat helyszínének és módszerének megválasztása nem akadályozhatja a vizsgálattal érintett személy kötelezettségeinek, feladatainak teljesítését.

(3) A vizsgálat módja nem járhat a vizsgálat alá vont személy megalázásával, becsületének, jó hírnevének sérelmével, a vizsgálat alá vont személy továbbá mások életének, testi épségének veszélyeztetésével.

(4) A vizsgálat nem veszélyeztetheti más hatóság eljárását.

12/A. § *  (1) Ha a vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes tervben szereplő mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, az eljárást megszüntető határozat tartalmazza

a) a védett állomány

aa) vizsgálattal érintett tagja vagy tagjai személyazonosító adatait és szolgálati helyét, vagy

ab) a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagját foglalkoztató szervezeti elem pontos megnevezését,

b) a vizsgálat kezdő és befejező időpontját – év, hónap, nap megjelöléssel –, valamint

c) a megszüntetésre okot adó körülmény leírását.

(2) Az eljárás megszüntetéséről vagy befejezéséről a védett állomány vizsgálattal érintett tagja részére tájékoztatást kell küldeni, amely az eljárás megszüntetésének a tényét, valamint a vizsgálat kezdő és befejező időpontját év, hónap, nap megjelöléssel tartalmazza.

(3) Ha a vizsgálat elrendelésére a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben került sor, az eljárás megszüntetéséről szóló határozat csak az érintett szervezeti elem pontos megnevezését és a vizsgálat kezdő és befejező időpontját tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárás megszüntetésről a tájékoztatást az állományilletékes parancsnok részére kell a tájékoztatást a (2) bekezdésnek megfelelő tartalommal megküldeni. A vizsgálattal érintett állománycsoport tagjai számára a tájékoztatást az állományilletékes parancsnok hirdeti ki.

(5) Az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg meg kell küldeni az elrendelést jóváhagyó ügyész számára.

12/B. § *  (1) A 10. § a) pont ab) alpontja szerint elrendelt vizsgálatot végző személy a részletes tervben szereplő mesterséges élethelyzet kialakítását megelőzően köteles vizsgálni, hogy az ügyész által jóváhagyott részletes tervben meghatározott helyszínen és időpontban a megjelölt szervezeti elem olyan tagja teljesít-e szolgálatot, akivel szemben a rendőrségről szóló törvény 7/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint megbízhatósági vizsgálat az elrendelés évében még folytatható. Ha a vizsgálatot végző személy az előzetes vizsgálat során megállapítja, hogy a vizsgálat a védett állomány olyan tagját érintené, akivel szemben a rendőrségről szóló törvény 7/A. § (4) bekezdése szerint az adott évben megbízhatósági vizsgálat már nem folytatható, a vizsgálatot nem kezdi meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a 12/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12/C. § *  Ha a vizsgálat határidejének meghosszabbítására kerül sor, a vizsgálat határidejének meghosszabbításáról szóló határozat tartalmazza azokat a körülményeket, amelyek a vizsgálat határidejének meghosszabbítását indokolják, valamint a vizsgálat meghosszabbított határidejét.

13. § Ha a védett állomány tagjának állományviszonya a vizsgálat ideje alatt bármilyen okból megszűnik, a vizsgálatot határozattal be kell fejezni.

5/A. *  Közreműködés a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokban

13/A. § *  Az NVSZ

a) előkészíti a korrupció elleni kormányzati stratégia, és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervek tervezetét, amelyeket felterjeszt a rendészetért felelős miniszter részére;

b) végzi az államigazgatás integritási és korrupciós kockázatainak, valamint a korrupciós helyzetnek a folyamatos értékelését, ezekről és a korrupcióellenes kormányzati tevékenység helyzetéről a rendészetért felelős miniszter útján tájékoztatást nyújt a Kormány részére;

c) felelős az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszerének a fejlesztéséért és összehangolásáért, amelynek különösen az alábbiak révén tesz eleget:

ca) az integritás tanácsadókkal folyamatosan kapcsolatot tart, szakmai iránymutatásokkal támogatja tevékenységüket,

cb) módszertani útmutatót dolgoz ki az integritási és korrupciós kockázatok felmérésének, a kezelésükre kidolgozott intézkedési terv és az integritásjelentés elkészítésének támogatására, amelyet felterjeszt a rendészetért felelős miniszter részére,

cc) az integritás tanácsadók közreműködésével figyelemmel kíséri és elemzi az államigazgatási szervek integritási és korrupcióellenes kockázatkezelési tevékenységét, közreműködik a kockázatkezelés szakmai követelményeinek kialakításában,

cd) a tárgyévet követő év március 15-éig gondoskodik az államigazgatási szervek integritásjelentéseinek a korrupciómegelőzési kormányzati honlapon való közzétételéről,

ce) elemzi az államigazgatási szervek integritásjelentéseit, amelynek eredményéről összefoglalót készít a rendészetért felelős miniszternek;

d) az integritási és korrupciós kockázatok szempontjából megvizsgálja a rendészetért felelős miniszter által meghatározott előterjesztés tervezeteket és tervezett intézkedéseket;

e) értékelő-elemző esettanulmányok készítésével elősegíti a korrupciós kockázatok időszerű felismerésében rejlő megelőzési lehetőségek tudatosítását;

f) javaslatot tesz az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés, valamint a korrupciómegelőzés, integritás és hivatásetika témájú közszolgálati és rendészeti képzések és továbbképzések képzési tematikájának kialakítására;

g) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzési terv összeállítására vonatkozóan előkészíti a rendészetért felelős miniszter javaslatát;

h) részt vesz a nemzetközi együttműködésből, nemzetközi egyezményekből eredő feladatok teljesítésében, jelentési és képviseleti kötelezettségek ellátásában;

i) előkészíti a korrupcióellenes kommunikációs szakmai anyagokat.

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának elnevezése Nemzeti Védelmi Szolgálatra változik.

(4) Az NVSZ látja el a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti feladat- és hatásköreit, továbbá folytatja le az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata előtt indult, az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat.

15–16. § * 

1. melléklet a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelethez *