A jogszabály mai napon ( 2018.08.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

a levegő védelméről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 5., 6., 24. pontjában és 110/A. §-ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik vagy amelyek tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: levegőterhelő).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező levegőterhelésre,

b) a levegő munka-egészségügyi védelmére,

c) a zárt terek levegőminőségének szabályozására.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. alap levegőterheltség: a vizsgált légszennyező forrás működése nélkül a környezetében kialakult, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos levegőterheltségi szint, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik;

2. alsó vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van kizárólag modellezési vagy objektív becslési technikák alkalmazására;

3. *  anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a géntechnológiával módosított mikroorganizmus és szervezet kivételével;

4. arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén: ezen elemek és vegyületeik teljes mennyisége a PM10 frakcióban;

5. átlagexpozíció mutató: a nemzeti expozíciócsökkentési cél és az expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség kiszámítására használt, városi hátterű helyszíneken elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos levegőterheltségi szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi;

6. bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja;

7. célérték: az emberi egészség és a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet - ahol lehetséges - adott időtartam alatt kell elérni;

8. *  diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár;

9. egészségügyi határérték: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott, tartós egészségkárosodást nem okozó levegőterheltség szintje;

9a. *  emberi eredetű kibocsátás: emberi tevékenységhez köthető levegőterhelés;

10. érintett nyilvánosság: a nyilvánosság azon része,

a) amelyre a légszennyezettségi zónák intézkedési programjáról való döntés - különösen annak környezeti hatásai miatt - kihat vagy kihathat, valamint

b) amely a döntésben érdekelt, különösen olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét az intézkedési programról való döntés érinti;

11. expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából megállapított átlagexpozíció-mutató alapján meghatározott, adott időtartamon belül teljesítendő levegőterheltségi szint;

11a. *  forrásoldali levegőterhelés-csökkentésre vonatkozó szabályok: olyan jogszabályok - ide nem értve az önkormányzati rendeletet −, amelyek célja e rendelet hatálya alá tartozó légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése a légszennyező anyag forrásánál megtett intézkedésekkel;

12. felső vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van a helyhez kötött mérési és modellezési technikák, illetve indikatív mérések kombinációjának alkalmazására;

12a. *  géntechnológiával módosított mikroorganizmus (GMM): a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. § d) pontjában, továbbá a géntechnológiai módosításnak tekinthető, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet 1. és 2. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően alkalmazandó rendelkezés;

12b. *  géntechnológiával módosított szervezet (GMSZ): a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. § b) pontjában, továbbá a géntechnológiai módosításnak tekinthető, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet 1. és 2. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően alkalmazandó rendelkezés;

12c. *  helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott - műszaki becsléssel meghatározható - légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás

a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb vagy

c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb;

13. *  helyhez kötött légszennyező forrás: levegőterhelést okozó vonalforrás, valamint az a levegőterhelést okozó pont-, vagy diffúz forrás, amely működése közben helyét nem változtatja meg;

14. *  helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás

a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy

c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb;

15. hosszú távú célkitűzés: az a levegőterheltségi szint, amelyet az emberi egészség és a környezet hatékony védelme érdekében hosszú távon el kell érni, kivéve, ha az arányos intézkedésekkel nem teljesíthető;

15a. *  kén-dioxid vagy SO2: bármely kénvegyület kén-dioxidként kifejezve (SO2), beleértve a kén-trioxidot (SO3), a kénsavat (H2SO4) és a redukált kénvegyületeket, mint például a kén-hidrogén (H2S), a merkaptánok és a dimetil-szulfidok;

15b. *  korom: tiszta szénből álló szálló por, amely elnyeli a fényt;

16. kritikus szint: tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amely felett egyes receptorokat - így különösen fákat, növényeket, természetes ökológiai rendszereket az ember kivételével - közvetlen káros hatás érhet;

16a. *  le- és felszállási ciklus: egy légi járműnek a futópályára való ki- és az onnan való visszagurulását, a felszállást, az emelkedést, a megközelítést, a leszállást, valamint a légi jármű által 3000 láb magasság alatt végzett minden más műveletet magába foglaló ciklus;

17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása;

18. légszennyezettsége: a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje;

19. légszennyezettségi agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km2;

20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni;

21. *  légszennyezettségi zóna: a levegőminőség vizsgálatának és kezelésének céljából Magyarország területének jogszabály által lehatárolt része;

22. légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag;

23. légszennyező forrás: levegőterhelést okozó helyhez kötött vagy mozgó forrás;

24. *  légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram, kibocsátási koncentráció, hőmérséklet, nyomás) méréssel vagy a mérés megvalósításának gyakorlati akadályai miatt műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók;

25. levegő: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott olyan munkahely levegője, amelyhez a lakosság rendszeresen nem fér hozzá;

25a. *  levegőminőségi célkitűzések: a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott levegőterheltségi szinttel kapcsolatos határértékek, célértékek, hosszú távú célkitűzések és expozíció koncentrációra vonatkozó kötelezettségek;

26. levegőminőségi tervek: légszennyezettség-csökkentési intézkedési programok, amelyek az egészségügyi határértékek vagy a célértékek elérése érdekében intézkedéseket határoznak meg;

27. levegőterhelés (emisszió): légszennyező anyag levegőbe juttatása;

28. levegőterheltségi szint (immisszió): a levegőben valamely légszennyező anyag koncentrációja vagy a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése;

29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom - beleértve a határértékeket is -, amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése;

29a. *  metántól eltérő illékony szerves vegyületek: a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott illékony szerves vegyületek;

30. mozgó légszennyező forrás: a levegőterhelést okozó közúti, vasúti, vízi és légi jármű, továbbá a nem közúti mozgó gép;

31. *  nemzeti expozíciócsökkentési cél: Magyarország lakossága átlagos expozíciócsökkentésének százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából kerül meghatározásra, és amelyet - amennyiben lehetséges - adott időtartamon belül kell teljesíteni;

31a. *  országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség: valamely anyag kibocsátásának csökkentésre vonatkozó kötelezettség, amely meghatározza a tárgyévben minimálisan elérendő kibocsátás-csökkentést az adott szennyező anyag 2005. évi összes kibocsátásának %-ában kifejezve;

32. nitrogén-oxidok: a nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid térfogati keverési arányának (ppbv) a nitrogén-dioxid tömegkoncentrációjának egységeiben kifejezett (μg/m3) összege;

32a. *  ózon-prekurzorok: nitrogén-oxidok, metántól eltérő illékony szerves vegyületek (a továbbiakban: NMVOC), metán és szén-monoxid;

33. PM10: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 12341:2001 szabványban meghatározott 10 μm aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn;

34. PM2,5: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM2,5 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 14907:2006 szabványban meghatározott 2,5 μm aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn;

34a. *  radioaktív anyag: olyan anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy aktivitáskoncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;

34b. *  reaktív nitrogén: az ammónia, dinitrogén-oxid, ammónium, nitrátok és nitritek;

34c. *  az országos levegőterhelés-csökkentési program szempontjából releváns terv és program: terv, illetve program, amely a tervezési hierarchiában elfoglalt helyéből következően az országos levegőterhelés-csökkentési program számára előírásokat, szempontokat tartalmaz, vagy más módon hatással lehet az országos levegőterhelés-csökkentési program megvalósítására, vagy az országos levegőterhelés-csökkentési program befolyásolja a terv, illetve program megvalósulását;

35. riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni;

36. szagegység: az a szaganyagmennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50%-ában;

37. szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3);

38. tájékoztatási küszöbérték: az a légszennyezettségi szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportja tekintetében, - így különösen gyermeknél, időskorúaknál, betegeknél - és amelynél a lakosság azonnali és megfelelő tájékoztatása szükséges;

39. talajközeli ózon koncentrációja: a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma;

40. terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége;

41. természetes forrásból származó levegőterhelés: olyan légszennyező anyag kibocsátása, amelyet közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenység okozott, így különösen olyan természeti jelenségek mint a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, tőzegtüzek, szélorkánok, továbbá a tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy a légköri folyamatok általi elszállítása;

42. tűréshatár: az egészségügyi határérték azon százaléka, amellyel a légszennyezettségi határérték jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén túlléphető;

43. városi hátterű helyszínek: városi területeken belüli helyek, ahol a levegőterheltségi szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

44. vizsgálat: a levegőterheltségi szint mérésére, számítására, modellezésére, előrejelzésére vagy becslésére használt módszerek alkalmazása;

45. vonalforrás: a nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét;

46. *  közintézmény: az állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy a közszolgáltatás ellátására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkező intézmény;

47. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.

3. A levegő védelmének általános szabályai

3. § A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell.

4. § *  Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges.

(2) *  A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás üzemelése során a hatásterületen biztosítani kell.

(3) *  A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.

(4) *  A területi környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát - a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével - a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.

(5) *  A területi környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben 300 méternél kisebb a hatásterület és valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik.

(8) A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik.

II. FEJEZET

LEVEGŐMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

4. A levegőterheltségi szint mértékének meghatározása

6. § Az egészségügyi határérték, a riasztási küszöbérték, a tájékoztatási küszöbérték, a tűréshatár, a célérték, valamint a kritikus szint értékei a környezet-egészségügyi és környezetvédelmi, illetve az egyéb szakterületeken folyó tudományos kutatások legújabb adatai és a méréstechnika területén elért eredmények figyelembevételével a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban kerülnek megállapításra és legalább háromévenként felülvizsgálatra.

5. A helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményei

7. § (1) *  Amennyiben a levegőterheltség a tervezett helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) regionális adatai alapján nem haladja meg az egészségügyi határértéket, a helyhez kötött légszennyező forrás létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban a levegővédelmi követelményeket úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését.

(1a) *  Amennyiben a levegőterheltség a tervezett helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületén az OLM regionális adatai alapján meghaladja az egészségügyi határértéket, helyhez kötött légszennyező forrás akkor engedélyezhető, ha

a) az engedélyes a légszennyező forrás hatásterületén az egészségügyi határértéket várhatóan meghaladó légszennyező anyag tekintetében, a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentést biztosít,

b) a légszennyező forrás létesítése következtében a levegőterhelés és a levegőterheltség szintje kisebb lesz, mint a légszennyező forrás létesítése előtti állapotban volt, vagy

c) az engedélyes bizonyítja, hogy a légszennyező forrás hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap levegőterheltség a légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket.

(2) A levegővédelmi követelmények az elérhető legjobb technika alapján állapíthatók meg.

(3) Amely légszennyező forrásnál az elérhető legjobb technikával nem biztosítható az egészségügyi határértékek betartása, az elérhető legjobb technikánál szigorúbb követelményeket kell meghatározni.

(4) Amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg.

8. § A nemzeti expozíciócsökkentési cél teljesülése érdekében, a PM2,5 levegőterheltségi szint mértékétől függetlenül, minden szükséges és aránytalanul magas költséggel nem járó, a PM2,5-expozíció csökkentését szolgáló intézkedést meg kell tenni.

6. A levegőterheltségi szint vizsgálata

9. § (1) *  Magyarország területén az országos légszennyezettség értékelése érdekében a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az OLM vizsgálja.

(1a) *  A Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (a továbbiakban: LRK) javaslatot tesz az OLM automata mérőállomásainak, a manuális mérési pontoknak és az éves mintavételi program mintavételi pontjainak a helyére, amelyet a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagy.

(1b) *  A környezetvédelemért felelős miniszter az (1a) bekezdés szerinti helyek listáját közleményben teszi közzé.

(2) *  Magyarország területén

a) az OLM mérési rendszereinek (módszerek, berendezések) jóváhagyását,

b) a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatokat,

c) a vizsgálati módszerek elemzését,

d) az adatok alapján a levegő minőségének rendszeres értékelését,

e) a minőségbiztosítási programok koordinálását, és

f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben az adatkezelő, valamint a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényben a közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv számára meghatározott feladatokat

az LRK látja el.

(2a) *  Magyarország területén

a) az OLM miniszter által kijelölt automata mérőállomásainak, mobil mérőegységeinek és manuális mintavételi pontjainak a levegő terheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelő üzemeltetését,

b) az OLM által vett minták laboratóriumi elemzését,

c) az OLM éves mintavételi programjának végrehajtását,

d) az OLM területi adatainak gyűjtését, elsődleges értékelését, az adatok LRK-nak történő továbbítását,

e) az a)-d) pontok ellátásához szükséges informatikai és telekommunikációs rendszer folyamatos üzemeltetését, és

f) a szmogriadóval kapcsolatos ügyeleti rendszer működtetését

a regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával a területi környezetvédelmi hatóság látja el. * 

(3) A levegőterheltségi vizsgálatok kiterjednek minden olyan légköri (időjárási) jelenségre is, amely a levegő minőségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja.

(4) Az OLM által mért levegőterheltségi adatok interneten keresztül történő elérhetőségét, és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapja biztosítja.

(5) A levegőterheltségi szintet átlagértékek mutatják be. A tájékoztatás szennyezőanyagonként a határértékeket, a célértékeket, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket, és a túllépéseket, továbbá az egyes légszennyező anyagok emberi egészségre, illetve a természetes környezetre gyakorolt hatásait tartalmazza.

(6) *  A levegőterheltségi szint adatai

a) a folyamatosan mért kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ózon és szén-monoxid esetén legalább napi, a benzol által okozott levegőterheltségi szint - 12 hónap átlagértékeinek formájában megadott - adatai legalább háromhavi,

b) az időszakosan mért ólom esetén - 12 hónap átlagértékeinek formájában megadva - legalább háromhavi, és

c) az egyéb időszakos mérés esetén az értékelések éves

frissítéssel kerülnek közzétételre.

7. A légszennyezettségi agglomeráció és zóna

10. § (1) *  Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre.

(2) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor.

(3) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PM10 és PM2,5, az ólom, a benzol és a szén-monoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor.

11. § (1) Kijelölhető olyan agglomeráció vagy zóna, ahol a PM10 egészségügyi határérték túllépését a közutak téli homokszórása vagy sózása okozza.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt agglomerációról vagy zónáról annak kijelölése alapjául szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, továbbá a levegőterheltségi szint csökkentése érdekében megtett ésszerű intézkedésekről, a környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja.

12. § (1) Az agglomerációról vagy zónáról, amelyben a légszennyezettség a természetes forrásból származó levegőterhelés következménye, ennek igazolására szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, a környezetvédelemért felelős miniszter szeptember 30-ig az előző naptári év tekintetében a Bizottságot tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás teljesítése esetén a természetes forrásból eredő levegőterhelés következtében fellépő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szint nem minősül légszennyezettségnek.

13. § Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol és szén-monoxid szintje a légszennyezettségi határértékek alatt van, a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célkitűzést, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a)pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, ott meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban.

8. A levegőminőségi terv

14. § (1) *  Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, olyan megfelelő intézkedéseket tartalmazó levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása a lehető legrövidebb időn belül biztosítható.

(2) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben az arzén, kadmium, nikkel és 3,4-benz(a)pirén vagy PM2,5 koncentráció szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a költséghatékonyság szempontjából arányos levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a célértékek betartása biztosítható.

(3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a költséghatékony és arányos intézkedésnek, a rendelet által meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazása minősül.

(4) *  A levegőminőségi tervet a területi környezetvédelmi hatóság a népegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján, valamint a vonalforrás hatásterületével érintett települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének figyelembevételével készíti el. A levegőminőségi tervek tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja haladja meg a légszennyezettségi határértéket, az összes légszennyező anyagra vonatkozó, integrált levegőminőségi tervet kell készíteni. A levegőminőségi terv kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor.

(2) Amennyiben a 11. § (2) bekezdés szerint bizonyítható, hogy az egészségügyi határérték túllépése a közutak téli homokszórásának vagy sózásának tulajdonítható, a zónára és agglomerációra levegőminőségi terv kidolgozása nem szükséges.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság a levegőminőségi terv végrehajtását ellenőrzi.

16. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság a levegőminőségi terv elkészítése, módosítása és felülvizsgálata során a tervezeteket közzéteszi a saját hirdetőtábláján és honlapján, valamint kezdeményezi az érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján és a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételét. A tervezetet a hirdetőtáblán legalább 30 napra kell elhelyezni.

(2) A tájékoztatás tartalmazza:

a) a levegőminőségi terv módosításának, vagy felülvizsgálatának tervezetét;

b) felhívást arra vonatkozóan, hogy a levegőminőségi terv, annak módosítása, vagy felülvizsgálata tervezetére az érintett nyilvánosság véleményt, észrevételt tehet;

c) *  azon területi környezetvédelmi hatóság megnevezését, ahová a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújthatók;

d) a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt.

(3) *  Az érintett nyilvánosság a levegőminőségi terv és annak módosítása vagy felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 30 napon belül tehet véleményt, illetve észrevételt. A területi környezetvédelmi hatóság a levegőminőségi terv, valamint annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az érintett nyilvánosság által határidőben tett véleményeket, észrevételeket - tekintettel a környezetvédelmi érdekekre - kellő mértékben figyelembe veszi.

(4) *  A figyelembe vett véleményekről, észrevételekről, vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól a területi környezetvédelmi hatóság a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, valamint a saját és a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot. Egyúttal közzéteszi az elfogadott levegőminőségi tervet, és az elfogadás alapjául szolgáló indokokat.

17. § *  A levegőminőségi tervek végrehajtása érdekében a területi környezetvédelmi hatóság a légszennyező forrás üzemeltetőjét intézkedési terv kidolgozására kötelezi.

9. Az ózoncsökkentő program

18. § (1) *  Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a területi környezetvédelmi hatóságnak a közlekedési hatóság, vagy a települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával meg kell határoznia azokat az aránytalanul nagy költségeket nem igénylő intézkedéseket (a továbbiakban: ózoncsökkentő program), amelyek biztosítják a célértékek, illetve a hosszú távú célkitűzés elérését.

(2) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az 1. melléklet szerinti szempontok szerint kerül sor.

(3) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor.

(4) Ózoncsökkentő program kidolgozása nem szükséges azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekre a 14. § szerint levegőminőségi terv készült.

10. A füstköd-riadó

19. § (1) Rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet).

(2) A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről, valamint azok túllépésének megszűnéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a rádió, televízió, nyomtatott sajtó, internet útján, vagy a helyben szokásos tájékoztatási módon.

11. A füstköd-riadó terv

20. § (1) Azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez rövid távú cselekvési tervet (a továbbiakban: füstköd-riadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani.

(2) A füstköd-riadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A szmoghelyzet kialakulása esetén a füstköd-riadó tervben foglaltak szerint kell a lakosságot tájékoztatni, és a szmoghelyzet megszüntetéséhez, vagy hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a füstköd-riadó terv alapján a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működése korlátozható vagy megtiltható. A riasztási fokozat esetén elrendelhető intézkedéseket légszennyező anyagonként a 3. melléklet tartalmazza. A polgármester, a fővárosban a főpolgármester a 3. mellékletben foglaltakon túl más - a füstköd-riadó tervben meghatározott - intézkedéseket is elrendelhet.

(4) *  A füstköd-riadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, a meteorológiai előrejelzésnek a figyelembevételével a közegészségügyi hatóság, a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal véleményére tekintettel kell elrendelni.

(5) A füstköd-riadó terveket, valamint az előkészítésükkel és végrehajtásukkal kapcsolatos információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

12. Az országhatáron átterjedő légszennyezés

21. § (1) Az országhatáron átterjedő légszennyezés esetén az érintett országokat a környezetvédelemért felelős miniszter a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelően értesíti, és kezdeményezi a kölcsönös segítségnyújtást. Az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetőségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére biztosítani kell.

(2) A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló küszöbértéket, határértéket, tűréshatárral növelt célértéket meghaladó szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében megfelelő és arányos intézkedések, levegőminőségi tervek, füstköd-riadó terv kidolgozását kell kezdeményezni.

III. FEJEZET

A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA

12/A. *  Országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek

21/A. § *  (1) Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettséget a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az NMVOC, az ammónia és a PM2,5 emberi eredetű kibocsátásai tekintetében a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az NMVOC, az ammónia és a PM2,5 emberi eredetű kibocsátásaira vonatkozó 2025. évre tervezett indikatív kibocsátás-csökkentési szintet a 2020. évre és 2030. évre vonatkozó országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségekből lineáris csökkentési pályát feltételezve kell meghatározni.

(3) A kibocsátásokra vonatkozó 2025. évre tervezett indikatív kibocsátás-csökkentési szintet a (2) bekezdéstől eltérően is meg lehet határozni, ha az gazdasági és műszaki szempontból hatékonyabb, 2025. évtől megközelíti a lineáris csökkentési pályát, és nem veszélyezteti a 2030. évre vonatkozó országos kibocsátás-csökkentési cél elérését.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban meg kell határozni a nem lineáris kibocsátás-csökkentési pályát és alkalmazásának indokait.

21/B. § *  A 21/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek való megfelelés értékelésekor nem kell figyelembe venni

a) a repülőgépek le- és felszállási ciklusán kívüli és

b) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezmény (a továbbiakban: LRTAP) keretében elfogadott nomenklatúra 3B (trágyakezelés) és 3D (mezőgazdasági talajok) kategóriákban meghatározott tevékenységekből eredő nitrogén-oxid- és NMVOC-kibocsátásokat.

12/B. *  Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek teljesítésének értékelésénél alkalmazható eltérések

21/C. § *  (1) A kén-dioxid-, a nitrogén-oxid-, az NMVOC-, az ammónia- és a PM2,5-kibocsátásra vonatkozó éves országos emisszió kataszterek a 11. melléklet 4. pontjával összhangban kiigazíthatók, amennyiben az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség az emisszió kataszter összeállításához alkalmazott javított, tudományos ismeretek alapján aktualizált új módszer miatt nem teljesül. A kiigazított emisszió kataszterhez csatolni kell a 11. melléklet 4. pontjában foglalt igazoló dokumentumokat.

(2) A kötelezettség keletkezési ideje, 2012. május 4. az irányadó annak megállapítása céljából, hogy a 2020. évtől 2029. évig terjedő időszak éveire vonatkozó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek a 11. melléklet 4. pontjában foglalt feltételek szerint teljesülnek-e.

(3) Ha a kibocsátási tényezőkre vonatkozó kiigazítások vagy az egyes forráskategóriákból származó értékek meghatározásához alkalmazott módszerek eltérnek a forrásoldali levegőterhelés-csökkentésére vonatkozó jogszabályokban foglalt valamely norma vagy szabvány végrehajtásának várt eredményétől, 2025. évtől a 11. melléklet 4. pontjában foglalt dokumentumok benyújtásán kívül igazolni kell, hogy

a) az eltérést mutató kibocsátási tényezők a forrásoldali levegőterhelés-csökkentésre vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtása vagy érvényesítése mellett állnak fenn,

b) a Bizottság tájékoztatása a jelentős eltérésről megtörtént.

21/D. § *  Ha az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek egy adott évben az évszaknak megfelelőnél hidegebb tél vagy szárazabb nyár miatt nem teljesülnek, de az adott év, az azt megelőző év és az azt követő év adott szennyezőanyagra vonatkozó kibocsátásainak átlaga nem haladja meg az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettséget, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesül.

21/E. § *  Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség legfeljebb három éven keresztül teljesül, ha

a) az érintett szennyezőanyagra vonatkozó kibocsátás-csökkentési kötelezettség nem teljesítésének oka a villamosenergia- vagy hőszolgáltatásban vagy -termelésben bekövetkezett, előre nem látható üzemzavar vagy kapacitáskiesés, és

b) a kötelezettség teljesítése érdekében minden lehetséges költséghatékony intézkedés megtörtént, valamint a villamosenergia- vagy hőszolgáltatásért vagy -termelésért felelős döntéshozók további intézkedéseket tesznek a kötelezettség lehető legrövidebb időn belüli teljesítéséhez, és

c) a megtett és tervezett intézkedéseken kívüli további intézkedés vagy szakpolitikai előírás aránytalanul nagy költséggel járna, és súlyosan veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát, vagy a lakosság nagy részénél növelné az energiaszegénység kockázatát.

21/F. § *  (1) A 21/C-21/E. §-ban szereplő eltérések alkalmazását az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter kezdeményezi a Bizottságnál.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott eltéréseket akkor lehet alkalmazni, ha a 33/A. § (1) bekezdésében szereplő jelentés kézhezvételét követő 9 hónapon belül a Bizottság nem emel kifogást.

21/G. § *  A környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi a 33/A. § (1) bekezdése szerinti emisszió katasztereket, légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzéseket, jelentéseket és a levegőterhelés ökoszisztémára gyakorolt hatásainak nyomon követéséhez kapcsolódó jelentéseket és információkat.

12/C. *  Országos Levegőterhelés-csökkentési Program

21/H. § *  Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a 12. melléklet szerinti tartalommal a Kormány Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (a továbbiakban: Program) fogad el és hajt végre.

21/I. § *  (1) A Program kidolgozása, elfogadása és végrehajtása során

a) értékelni kell a magyarországi szennyezőanyag-kibocsátások hazai és szomszédos országok levegőminőségére gyakorolt hatásait - ahol alkalmazható - az LRTAP Egyezmény alapján működő európai monitoring és értékelési program (a továbbiakban: EMEP) adatainak és módszereinek használatával,

b) figyelembe kell venni a hazai és szomszédos országbeli levegőminőségi célkitűzések teljesítéséhez szükséges légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési igényeket,

c) az országos kibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében tett PM2,5-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtásánál a koromkibocsátás csökkentését eredményező intézkedéseket prioritásként kell kezelni, és

d) biztosítani kell az összhangot a magyar vagy uniós jogszabályban meghatározott követelmények alapján létrejött, a Program szempontjából releváns tervekkel és programokkal.

(2) A Programnak tartalmaznia kell a 12. melléklet II. 2. pontjában szereplő intézkedéseket, továbbá a 12. melléklet II. 3. pontjában szereplő intézkedéseket vagy azokkal egyenértékű kibocsátás-csökkentést eredményező intézkedéseket.

(3) A környezetvédelemért felelős miniszter a Programot és aktualizált változatait elfogadásuk előtt a feladatkörükben érintett hatóságokkal egyezteti.

(4) A Programot a Kormány legalább négyévente aktualizálja.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az országos emisszió katasztert vagy a légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés benyújtástól számított 18 hónapon belül kell aktualizálni, ha a benyújtott adatok azt mutatják, hogy az országos légszennyezőanyag kibocsátási kötelezettség nem teljesül, vagy a légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés alapján nem fog teljesülni.

21/J. § *  (1) A környezetvédelemért felelős miniszter legalább 30 napra a kormányzati honlapon észrevételezés céljából közzéteszi

a) a Program vagy annak aktualizált tervezetét,

b) a felhívást arra vonatkozóan, hogy a tervezetre az érintett nyilvánosság észrevételt tehet,

c) az észrevételek benyújtásának helyét és

d) az észrevételek benyújtásának határidejét.

(2) Az érintett nyilvánosság a Program vagy annak felülvizsgált és szükséges esetben módosított tervezetére az (1) bekezdés szerinti közzétételtől számított 30 napon belül tehet észrevételt.

(3) A környezetvédelemért felelős miniszter az érintett nyilvánosság a (2) bekezdés szerinti határidőn belül beérkezett észrevételeit a Program vagy annak aktualizált tervezetének elfogadása előtt a környezetvédelmi érdekekre tekintettel figyelembe veszi vagy figyelmen kívül hagyja.

(4) A figyelembe vett észrevételekről vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól szóló tájékoztatást a környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi.

21/K. § *  (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati honlapon közzéteszi a Programot és annak módosított változatait.

(2) A környezetvédelemért felelős miniszter a 21/I. § (4) vagy (5) bekezdése szerint módosított Programot a módosítást követő két hónapon belül megküldi a Bizottságnak.

13. A légszennyező forrás működésének általános szabályai

22. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartamát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása és működésének megkezdése esetén a levegővédelmi követelményeket - ha e rendelet másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő.

(2) *  A területi környezetvédelmi hatóság a levegőtisztaság-védelmi előírásokat

a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, illetve környezeti hatásvizsgálati eljárás hatálya alá tartozó légszennyező forrás esetén az engedélyezési eljárásában,

b) *  az a) pont alá nem tartozó esetekben létesítésre irányuló más hatósági engedélyezési eljárásban történő szakhatósági hozzájárulás kiadása vagy a levegőtisztaság-védelmi szakkérdés vizsgálata során, vagy

c) az a) és b) pont kivételével a levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárásban

a levegőminőségi tervben és az ózoncsökkentési programban foglaltakra való tekintettel, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerint meghatározott elérhető legjobb technika alapján állapítja meg.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi határérték betarthatósága érdekében, a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb kibocsátási határértéket is előírhat.

(3a) *  A területi környezetvédelmi hatóság jogszabályban előírt határértéknél szigorúbb határértéket állapít meg, amennyiben a jogszabályban meghatározott határérték kevésbé szigorú, mint a hatályos elérhető legjobbtechnika-következtetésekben előírt kibocsátási szint.

(4) *  A területi környezetvédelmi hatóság a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás miatt a működési engedélyt jogszabályváltozás esetén hivatalból, egyéb esetben kérelemre módosítja.

(5) *  A területi környezetvédelmi hatóság az engedélyes kérelmére, vagy a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén hivatalból a működési engedélyt visszavonja.

(6) *  A területi környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás esetén az engedély módosítását, a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén visszavonását kezdeményezi az eljáró hatóságnál.

23. § (1) *  Ha a környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységhez kapcsolódó helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén az OLM keretében nem áll rendelkezésre adat, a területi környezetvédelmi hatóság az engedélyezéshez szükséges alap levegőterheltség megállapítása vagy a légszennyezettségi határértékek betarthatóságának ellenőrzése érdekében a légszennyező forrás létesítésének kérelmezőjét a helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületére vonatkozó levegőterheltségi és levegőterhelési mérési terv elkészítésére kötelezheti.

(2) A mérési terv legalább az OLM mérési módszereire előírt követelményeknek megfelelően készül.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság, ha a mérési terv megfelel az (2) bekezdés szerinti követelményeknek, a mérési tervet jóváhagyja, és a mérési tervben foglaltak szerint az engedélyest mérések elvégzésére kötelezi.

(4) *  A területi környezetvédelmi hatóság az engedélyköteles légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén, a működési engedély feltételéül legalább egy, de legfeljebb hat hónap próbaüzemet írhat elő.

(5) A mérési terv és a próbaüzem előírásának, illetve időtartamának meghatározásakor a technológia várható környezeti kockázatát kell figyelembe venni.

(6) *  A területi környezetvédelmi hatóság a létesítési engedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásában vagy a levegőtisztaság-védelmi szakkérdés vizsgálata nyomán előírhatja a használatbavételi, működési engedély feltételeként, hogy próbaüzem során vagy a használatbavétel engedélyezése után a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásának, illetőleg az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzése érdekében mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat.

24. § (1) *  A nem a területi környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítéséhez, teljesítménybővítéséhez, élettartalmát meghosszabbító felújításához, alkalmazott technológiájának váltásához, üzemeltetéséhez nem kell levegőtisztaság-védelmi engedély.

(2) Az (1) bekezdés szerinti légszennyező forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell.

14. A helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok

25. § (1) *  Helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély birtokában létesíthető és üzemeltethető, az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. A létesítési engedélykérelem dokumentációját a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján környezetvédelmi szakterület levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

(2) *  A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti.

(3) *  Az engedélyes a kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval igazolja, hogy a műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek. A környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén az engedély kiadásának feltételéül a 23. § szerint mérések elrendelhetők.

(4) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

(5) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

15. A diffúz forrásra vonatkozó szabályok

26. § (1) Diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell.

(2) Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.

(3) *  Környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a területi környezetvédelmi hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A területi környezetvédelmi hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket a környezetvédelmi engedélyben vagy az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg.

(4) *  A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti tevékenységek keretében működtetett diffúz légszennyező források működtetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedély szükséges.

(5) *  Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. Az engedélykérelem dokumentációját a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján környezetvédelmi szakterület levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

(6) *  Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

(7) *  A területi környezetvédelmi hatóság az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály szerint az egyes diffúz forrásokra kibocsátási határértéket és levegővédelmi követelményeket állapít meg.

(8) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

16. Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok

28. § (1) Mozgó légszennyező forrás forgalomba helyezésére és üzemeltetésére a légi-, vasúti, vízi- és közúti közlekedésről szóló jogszabályok irányadók.

(2) A közúti jármű üzembentartója, a vasúti jármű üzemeltetője szállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles.

17. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok

29. § (1) Autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

(2) A közlekedési hatóság a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a vonalforrás által rendszeresen és tartósan okozott légszennyezettség esetén, a levegőterhelés megelőzése és csökkentése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedést rendelhet el.

18. Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok

30. § (1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

(2) Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.

(3) Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni.

19. Adatszolgáltatás

31. § (1) *  Az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a területi környezetvédelmi hatóság részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz.

(2) *  Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság a légszennyező forrás levegőterhelését befolyásoló műszaki, technológiai sajátosságai miatt e §-ban előírtaktól eltérő tartalmú, illetve gyakoriságú jelentéstételt engedélyezhet.

(4) *  Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat - beleértve a tevékenység megszűntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a területi környezetvédelmi hatóság részére.

(5) *  A környezetvédelmi hatóság az (1) és (4) bekezdésekben előírt adatszolgáltatások adatai alapján levegőtisztaság-védelmi alapnyilvántartást (a továbbiakban: LAL nyilvántartás), illetve a (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatások alapján légszennyezés mértéke nyilvántartást (a továbbiakban: LM nyilvántartás) vezet.

32. § *  (1) Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő.

(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni.

(3) *  A tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak, valamint az LM nyilvántartásban szereplő összes telephely levegőterhelési adatainak interneten keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete biztosítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti levegőterhelési adatok a légszennyező források naptári évre vonatkozó légszennyező anyag kibocsátását tartalmazzák környezetvédelmi objektumonként, illetve területi bontásban megadva. Az adott naptári évre vonatkozó levegőterhelési adatokat legkésőbb a naptári évet követő év október 30-ig közzé kell tenni.

19/A. *  Országos emisszió kataszter, légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzés, tájékoztató kataszterjelentés

32/A. § *  (1) A környezetvédelemért felelős miniszter az OMSZ által készített javaslat alapján

a) a 13. melléklet 2.1. pontjában meghatározott szennyezőanyagokra országos emisszió katasztert,

b) a 13. melléklet 3.1. pontjában meghatározott szennyezőanyagokra a megadott határidőkig térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert és nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, továbbá országos légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzést és

c) az a) és b) pont alapján készített emisszió kataszterekhez és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzéshez a 13. melléklet 4. pontjában meghatározott követelmények figyelembe vételével tájékoztató kataszterjelentést

készít.

(2) Az országos emisszió katasztert, a kiigazított országos emisszió katasztert, a térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, a nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, a tájékoztató kataszterjelentést és az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést a 11. melléklet előírásainak figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A 21/C-21/E. §-ban foglalt eltérés alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti tájékoztató kataszterjelentésnek tartalmazni kell azokat az információkat, amelyek igazolják, hogy az eltérés alkalmazására az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően került sor.

(4) Ha a 2025. évre vonatkozó kibocsátási szintek meghaladják a 21/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján megállapított kibocsátás-csökkentési pályának megfelelő értékeket, a környezetvédelemért felelős miniszter a 33/A. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően megküldött soron következő tájékoztató kataszterjelentésben feltünteti az eltérés indokát és a tervezett kibocsátási pályára történő visszaálláshoz szükséges intézkedéseket.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt kataszterekhez, kataszterjelentésekhez és előrejelzésekhez

a) a mezőgazdasággal kapcsolatos adatok és előrejelzések vonatkozásában az agrárpolitikáért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,

b) az iparra vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában az iparügyekért felelős miniszter által szolgáltatott információk figyelembevételével,

c) az energetikára vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által szolgáltatott adatok alapján,

d) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,

e) a szennyvízkezelésre vonatkozó adatok és előrejelzések vonatkozásában a vízgazdálkodásért felelős miniszter által szolgáltatott adatok alapján,

f) az ország gazdaságára és a társadalomra vonatkozó általános adatok vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatok alapján és

g) a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI) által készített, a közlekedési, szállítási ágazatra vonatkozó, az (1) bekezdésben foglalt kataszterek, kataszterjelentések és előrejelzések beépítésével

az OMSZ készít javaslatot.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás az OMSZ részére és a KTI számára a közlekedési, szállítási ágazatra vonatkozó kataszterek elkészítéséhez szükséges járműállományi statisztikai adatok, járművek futásteljesítményre vonatkozó adatok, éghajlati adatok, energiastatisztikai adatok átadása, valamint a kataszterjelentések előrejelzések átadása OMSZ számára ingyenesen történik.

(7) Az OMSZ és a KTI részére az adatokat elektronikus úton kell átadni, további feldolgozásra alkalmas, szerkeszthető formátumban.

(8) Az (5) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatáson túlmenően az OMSZ jogosult eseti adatszolgáltatást kérni az (5) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatóktól és a 13. mellékletben meghatározott szennyezőanyagok kibocsátóitól.

(9) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos országos jelentéssel való összhang biztosítása érdekében az OMSZ jogosult az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendelet keretében gyűjtött adatok felhasználására.

19/B. *  A levegőterhelés hatásainak nyomon követése

32/B. § *  (1) A környezetvédelemért felelős miniszter meghatározza a levegőterhelés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését biztosító hálózat megfigyelési helyszíneit és az alkalmazott megfigyelési mutatókat.

(2) A megfigyelési helyszínek meghatározásánál biztosítani kell a reprezentativitást az ország területén található édesvízi, természetes és természetközeli élőhely-, valamint erdei ökoszisztéma-típusok szempontjából.

(3) A hálózat megfigyelési helyszíneként, amennyiben lehetséges, e rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló szabályozás előírásainak teljesítése céljából jelenleg működő, az ökológiai monitoring céljára alkalmas megfigyelési helyszíneket kell kijelölni, és a meglévő adatokat kell felhasználni annak érdekében, hogy a hálózat üzemeltetése költséghatékony legyen.

(4) A levegőterhelés hatásainak megfigyelésére vonatkozó mutatókat az LRTAP egyezmény nemzetközi együttműködési programjaihoz rendelkezésre álló kézikönyvekben leírtak alapján kell meghatározni.

(5) A vizsgálati adatokat valamint a megfigyelési helyszínekben és vizsgálatokban történt változást a környezetvédelemért felelős miniszter négyévente, július 1-ig megküldi a Bizottságnak.

20. Jelentéstétel

33. § (1) A 8. melléklet szerinti uniós jogi aktusok által előírt adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Unió más tagállamaival és a Bizottsággal való együttműködés a környezetvédelemért felelős miniszter feladata.

(2) *  A levegőterheltségi szint vizsgálata alapján a határértékek, a célértékek, a hosszú távú célkitűzések értékekei, a tájékoztatási küszöbértékek és a riasztási küszöbértékek túllépéséről, azok valószínűsíthető okairól és hatásairól a környezetvédelemért felelős miniszter éves levegőminőségi értékelést készít, melyet honlapján október 1-jéig közzétesz.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti éves levegőminőségi értékelés az emberi egészség és a környezet szempontjából fontos egyéb információt is tartalmazhat.

33/A. § *  (1) A 32/A. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a 21/C-21/E. §-ban szereplő eltérések bármelyikének alkalmazása esetén a 32/A. § (2) bekezdése szerinti országos emisszió katasztert, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést, tájékoztató kataszterjelentést a 13. mellékletben szereplő határidőkig a környezetvédelemért felelős miniszter benyújtja a Bizottságnak és egyidejűleg az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.

(2) A 21/C-21/E. §-ban szereplő eltérés alkalmazásakor a környezetvédelemért felelős miniszter az adott jelentéstételi év február 15-ig tájékoztatja erről a Bizottságot.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza az érintett szennyezőanyagok megnevezését, az érintett kibocsátó ágazatokat és hatását az emisszió kataszter adataira.

(4) Az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 1999. december 1-én Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormányrendelet előírása alapján az (1) bekezdés szerinti emisszió kataszterek és légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzések benyújtását a környezetvédelemért felelős miniszter bejelenti az Egyezmény titkárságának.

21. Jogkövetkezmények

34. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.

(2) A levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során * 

a) a mulasztás körülményeit,

b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és

c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését

veszi figyelembe.

(4) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. * 

(5) * 

35. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság * 

a) a kibocsátási határérték túllépése,

b) a környezetveszélyeztetéssel vagy környezetkárosítással járó, az a) ponton kívüli egyéb levegővédelmi követelmény nem, vagy nem jogszerű teljesítése,

c) *  a levegőminőségi terv alapján kidolgozott intézkedési terv be nem tartása, vagy

d) a füstköd-riadó terv alapján elrendelt intézkedés be nem tartása

esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a levegőterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja.

(2) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság próbaüzem esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a próbaüzem befejezését követően veszi figyelembe.

(3) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság tájékoztatásul az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével.

(4) *  A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság * 

a) a bűzzel járó tevékenység elérhető legjobb technikától eltérő üzemeltetése esetén,

b) az előírt bűzcsökkentő műszaki követelmények be nem tartása esetén, vagy

c) ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható

a bűzterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja.

22. A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok

36. § (1) *  A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.

(2) *  A járási környezetvédelmi hatóság

a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,

b) *  az összesen 140 kWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,

d) *  a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és

e) *  a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással

kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

(4) * 

(5) *  Az országos környezetvédelmi hatóság jár el első fokon az átmeneti nemzeti tervben foglalt, a tüzelőberendezés legnagyobb megengedett kibocsátási mennyiségének meghatározásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben.

III/A. FEJEZET * 

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK * 

36/A. § *  Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott felmentésről szóló döntésnek tartalmaznia kell:

a) a felmentés időtartamát,

b) a szennyezéscsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, valamint

c) a felmentés időtartamára vonatkozó VOC kibocsátási határértéket.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezések

37. § Ez a rendelet 2011. január 15-én lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

38. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően kijelölt és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett védelmi övezetben a rendelet hatálybalépése előtti előírások továbbra is alkalmazandók.

(2) *  A légszennyező forrás üzemeltetőjének kérelme alapján, ha a kérelmező méréssel igazolja, hogy a levegővédelmi követelmények a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén legalább egy éven keresztül folyamatosan teljesültek, és - figyelembe véve az alkalmazott technológiát - a jövőben is várhatóan teljesülnek, a területi környezetvédelmi hatóság a kijelölt védelmi övezetet megszünteti, és a védelmi övezet ingatlan nyilvántartásból való törléséhez hozzájárulását megadja.

38/A. § *  (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően engedélyezett, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet nem kell kialakítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a bűzterhelő az (1) bekezdés szerinti tevékenységek, illetve létesítmények esetében az engedély időbeli hatályának lejártakor a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, és a bűzkibocsátással járó engedélyezett tevékenység tekintetében a bűzkibocsátás növekedését eredményező változás nem következik be.

39. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos eljárásokra, az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

40. § (1) Az agglomeráció és zóna nitrogén-dioxid és benzol légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje legfeljebb 2015. január 1-jéig meghosszabbítható, ha az agglomerációra vagy zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal olyan levegőminőségi terv készül, amely bemutatja, hogy milyen módon valósul meg a határértékek betartása.

(2) Az agglomeráció és zóna PM10 légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje, ha

a) az agglomerációra és zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal levegőminőségi terv készül,

b) a határértéket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, és

c) a nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést megtesznek a légszennyezettségi határérték betartása érdekében

legfeljebb 2011. június 10-ig meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó légszennyezettségi határértékek a rájuk vonatkozó maximális tűréshatárnál nagyobb értékkel nem kerülnek túllépésre.

41. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a 40. § szerinti légszennyezettségi határértékektől való eltérés iránti igényt, és az igazolásának alapjául szolgáló dokumentumokat megküldi a Bizottság részére.

(2) A Bizottság javaslata esetén új levegőminőségi terv készítése vagy annak módosítása szükséges.

(3) A légszennyezettségi határértékektől való eltérés az agglomerációban és zónában abban az esetben alkalmazható, ha az eltérés iránti igény megküldését követő 9 hónapon belül a Bizottság nem emel kifogást, illetve a javaslata alapján elkészített vagy módosított levegőminőségi tervet elfogadja.

(4) *  A környezetvédelemért felelős miniszter a (3) bekezdés szerint jóváhagyott légszennyezettségi határértékektől való eltérést a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

42. § E rendelet hatálybalépésekor adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás esetében a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést első alkalommal 2011. március 31-ig, az éves levegőtisztaság-védelmi jelentést 2012. március 31-ig kell megtenni.

42/A. § *  A Programot a környezetvédelemért felelős miniszter 2019. április 1-ig megküldi a Bizottságnak.

42/B. § *  A környezetvédelemért felelős miniszter bejelenti a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek

a) a 32/B. § szerinti megfigyelési helyszínek elhelyezkedését és a levegőterhelés ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak értékelése érdekében vizsgált mutatók listáját első alkalommal a 2018. évben,

b) a 32/B. § szerinti megfigyelési és mért adatokat első alkalommal a 2019. évben.

25. Jogharmonizációs záradék

43. § *  (1) Ez a rendelet

a)-b) * 

c) * 

d) *  az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének,

f) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) *  a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

h) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i) *  a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 1998. február 25-i 98/184/EK bizottsági határozatnak,

b)-c) * 

d) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének, továbbá

e) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

26. Módosító rendelkezések

44. § * 

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45. § Hatályát veszti

a) a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet,

b) az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) és (4) bekezdése,

c) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (3) bekezdése, és

d) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 4.1. LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM pontja.

1. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A levegőminőségi terv tartalmi követelményei

1. A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása:

1.1. zóna,

1.2. város (térkép),

1.3. a szennyezettséget megállapító mérőállomás vagy az időszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordináták).

2. Általános jellemzők:

2.1. a zóna típusa,

2.2. a terhelt terület nagysága (km2) és a szennyezésnek kitett lakosság becsült száma,

2.3. meteorológiai jellemzők,

2.4. a topográfiára vonatkozó adatok, a földfelszín jellemzői,

2.5. a zónában lévő védendő objektumok típusa, egyéb jellemzői.

3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős állami szervezet neve és címe, illetve az intézkedés végrehajtását önként vállaló helyi önkormányzat neve és címe.

4. A szennyezettség jellemzői és értékelése:

4.1. az előző évek levegőminőségi jellemzői (a beavatkozásokat megelőzően),

4.2. a program során mért levegőminőségi jellemzők,

4.3. a levegőminőség értékelésének módszerei.

5. A légszennyezettség oka:

5.1. a szennyezést okozó fő kibocsátó források, tevékenységek jegyzéke (térkép),

5.2. a kibocsátások összes mennyisége (tonna/év),

5.3. a más zónákból származó, a légszennyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzői.

6. A helyzet elemzése:

6.1. a túllépésért felelős tényezők (pl. közlekedés, beleértve a határokon átnyúló közlekedést is; másodlagos szennyezőanyagok keletkezése a légkörben; transzmisszió, beleértve az országhatáron átterjedő légszennyezést, képződés) jellemzői,

6.2. a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések felsorolása.

7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegőminőségi terv készítése előtt végrehajtottak:

7.1. helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések,

7.2. ezen intézkedések megfigyelt hatásai.

8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően fogadtak el:

8.1. a programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása,

8.2. a végrehajtás ütemterve,

8.3. a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése.

9. A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai.

10. A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei.

11. Az ezen mellékletben kért információk kiegészítéséhez felhasznált publikációk, dokumentumok, munkák jegyzéke.

12. A következő jogszabályok végrehajtására vonatkozó kiegészítő információ:

12.1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet,

12.2. a benzin tárolásából, elosztásából és töltőállomáson a gépjármű feltöltéséből származó illékony szerves vegyület (VOC) csökkentéséről szóló miniszteri rendelet,

12.3. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet,

12.4. a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet,

12.5. a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendelet,

12.6. az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet,

12.7. az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendelet,

12.8. a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,

12.9. az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,

12.10. az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet,

12.11. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet,

12.12. a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról, a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletek,

12.13. *  a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet.

13. A levegőszennyezés csökkentését célzó alábbi intézkedések megnevezése:

13.1. a helyhez kötött forrásokból származó kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a szennyező anyagot kibocsátó, kis és közepes méretű helyhez kötött tüzelőberendezéseket (ideértve a biomassza eltüzelésére szolgálókat is) kibocsátáscsökkentő berendezéssel látják el, vagy pedig kicserélik azokat;

13.2. a környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a tüzelőanyagoknak, valamint égető berendezéseknek a hatóságok által történő, a kibocsátás csökkentését célzó közbeszerzése, ideértve az alábbiak beszerzését:

13.2.1. alacsony kibocsátású helyhez kötött tüzelőberendezések,

13.2.2. alacsony kibocsátást eredményező tüzelőanyagok helyhez kötött források számára;

13.3. alacsony kibocsátású tüzelőanyagok használatának biztosítása a kis-, közepes- és nagyléptékű helyhez kötött forrásoknál, valamint a mozgó forrásoknál;

13.4. a levegőszennyezésnek a 2008/1/EK irányelvben meghatározott engedélyezési rendszeren, a 2001/80/EK irányelvben meghatározott nemzeti terveken, valamint gazdasági eszközök - például adók, díjak vagy kibocsátáskereskedelem - alkalmazásán keresztül történő csökkentésére irányuló intézkedések;

13.5. adott esetben a gyermekek és más érzékeny népességcsoportok egészségének védelmére irányuló intézkedések.

14. A közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentését célzó alábbi intézkedések megnevezése:

14.1. a járművekből származó kibocsátások csökkentése érdekében települési szintű fenntartható mobilitási tervek (SUMP) készítése, amely többek között az alábbi intézkedéseket foglalhatja magába:

14.1.1. a járművek kibocsátáscsökkentő berendezéssel való felszerelése,

14.1.2. a közlekedésből eredő kibocsátásoknak a forgalom megtervezésén és irányításán keresztül történő korlátozására irányuló intézkedések (többek között közlekedési dugódíj, differenciált parkolási díj vagy egyéb gazdasági ösztönzők, „alacsony kibocsátási zóna” létrehozása),

14.1.3. kevésbé szennyező közlekedési módok felé történő elmozdulásra ösztönző intézkedések;

14.2. a környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a közúti járműveknek és üzemanyagoknak a hatóságok által történő, a kibocsátás csökkentését célzó közbeszerzése, ideértve az alábbiak beszerzését:

14.2.1. új járművek, ideértve az alacsony károsanyag-kibocsátású járműveket,

14.2.2. tisztább járművek a közlekedési szolgáltatásokban,

14.2.3. alacsony kibocsátású tüzelőanyagok mozgó források számára.

2. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A füstköd-riadó terv készítésének feltételei és tartalmi követelményei

1. Füstköd-riadó tervet kell készíteni:

1.1. minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban;

1.2. minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja

1.2.1. a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy

1.2.2. a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában meghaladja;

1.3. minden olyan településen, ahol a riasztási küszöbértékek túllépésének veszélye fennáll.

2. A füstköd-riadó terv tartalmazza:

2.1. szmoghelyzet megelőzésére irányuló intézkedéseket (készültségi fokozat);

2.2. a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket;

2.3. a füstköd-riadó terv által érintett területek határait;

2.4. a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét;

2.5. a szmoghelyzetet észlelő, megállapító szervezetet(eket) és feladatait;

2.6. a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését;

2.7. a füstköd-riadó elrendelésére, illetőleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselők megjelölését (név, cím, telefon stb.), feladatait;

2.8. a füstköd-riadó elrendelésének módját;

2.9. a füstköd-riadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevonásának) rendjét;

2.10. a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését;

2.11. a bevezetendő, megelőző és korlátozó intézkedéseket;

2.12. a helyhez kötött forrásokat;

2.13. a mozgó források működésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját;

2.14. a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzési módját és végrehajtásának rendjét;

2.15. a közfeladatok ellátásának rendjét.

3. Amennyiben a szmoghelyzet a felszín közeli ózon vagy a PM10 szennyezettségének megnövekedése miatt következhet be, és figyelembe véve a nemzeti földrajzi, meteorológiai és gazdasági feltételeket a kockázat, valamint az ilyen túllépés időtartamának vagy súlyosságának csökkentésére nincs lehetőség, a füstköd-riadó tervnek csak az 2.1-2.10. pontok szerinti tartalmi követelménynek kell megfelelnie.

3. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A) A füstköd-riadó terv végrehajtása

1. A tájékoztatási vagy riasztási fokozat elrendeléséhez szükséges feltételek

1.1. A füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros esetén három) folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni.

1.2. A füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata elrendelhető egy mérőállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik, és az országos szennyezettségi helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a mért szennyezettség nem lokális.

2. A füstköd-riadó terv végrehajtása során különösen a következő feladatokat kell végrehajtani:

2.1. a tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül, PM10 esetén 5 órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

2.2. a szmoghelyzetről folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

2.3. a riasztási küszöbérték túllépését követő két órán belül, PM10 esetén 8 órán belül be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. PM10 esetén a bejelentés lehetőségéről előző nap legkésőbb 18 óráig a lakosságot és az intézményeket tájékoztatni kell, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a szmogriadó tervben foglalt korlátozások bevezetésének várható időpontjára, illetve a várható korlátozásokra. A bejelentést a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos, a szmogriadó tervben meghatározott módon kell megtenni;

2.4. a riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi folyamatosan működő automata mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve PM10 esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik folyamatosan működő automata mérőállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.

B) A füstköd-riadó riasztási fokozatában elrendelhető intézkedések

1. A szmoghelyzet megszüntetésének elősegítése céljából riasztási fokozatban a következő intézkedések bevezetését kell mérlegelni az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerint, az érintett légszennyező anyagok forrásait figyelembe véve, a helyi viszonyokhoz történő adaptálással. Amennyiben a riasztási küszöbértéket egyidejűleg több szennyezőanyag koncentrációja is túllépi, az intézkedések együttesen is bevezethetők.

2. Kén-dioxid (SO2) szennyezettség esetén:

A kén-dioxidot kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőinek tevékenységük mérséklésére történő felszólítása, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezés. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

3. Nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezés. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a NO2 kibocsátást okozó tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

4. Szén-monoxid (CO) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőinek tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezése. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a légszennyező anyag kibocsátással járó fűtőberendezések használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

5. PM10 szennyezettség esetén:

A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőinek tevékenységük mérséklésére történő felszólítása, vagy tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére való kötelezése. A porkibocsátással járó tevékenységek (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) felfüggesztése. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedések bevezetése. Megfelelő helyzetben a közterületek vízzel történő tisztításának elrendelése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

6. Ózon (O3) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot és/vagy szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőinek tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezése. A lakosság és a közintézmények felszólítása a (főként szerves oldószer felhasználása miatt) szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek (pl. festés, mázolás, bitumenolvasztás stb.) megszüntetésére. A 7. pont szerinti közlekedést érintő intézkedések bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának bevezetése.

7. Közlekedést érintő intézkedések:

7.1. átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése;

7.2. általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése;

7.3. *  a gépjárműforgalom korlátozása a megkülönböztető jelzést használó egészségügyi és rendvédelmi szervek gépjárművei, továbbá az ügyeletet ellátó orvosok, háziorvosok, házigyermekorvosok, sürgősségi vérkészítmény-szállítók, sürgősségi gyógyszerszállítók, a betegszállítók és a bentlakásos szociális intézmények működésének érdekében sürgős szállítási feladatokat ellátók gépjárművei és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsik kivételével;

7.5. a tömegközlekedés és a nem motorizált közlekedés használatának előnyben részesítésére történő felszólítás;

7.6. a parkolási lehetőségek időleges bővítése;

7.7. a gépjárművek indokolatlan - álló helyzetben történő - alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.

4. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés adattartalma (LAL lap)

1. Az adatszolgáltató adatai

1.1. KÜJ

1.2. KSH statisztikai számjel

1.3. Rövid név

1.4. Teljes név

1.5. Település neve

1.6. Cím

1.7. Adatszolgáltatásért felelős személy neve, elérhetőségei

2. Telephely adatai

2.1. KTJ

2.2. Megnevezés

2.3. Település neve

2.4. Cím

2.5. Egy konkrét helyrajzi szám

2.6. Összterület (m2)

2.7. Burkolatlan felület (m2)

3. Technológia adatai

3.1. Technológia azonosítója

3.2. Technológia megnevezése

3.3. Technológia típusa

3.4. Technológia besorolása TEÁOR szerint

3.5. Technológia nemzetközi besorolása

3.6. Technológia besorolása határértékhez

3.7. Technológia minősítése (meglévő/új)

3.8. Technológia mértékadó teljesítménye

3.9. Mértékegység

3.10. Van-e leválasztó berendezés?

3.11. Van-e folyamatos mérőműszer?

3.12. A főszabálytól eltérő kibocsátási határérték megállapításának jogalapja

3.13. Légszennyező anyagok képződését, kibocsátását csökkentő eljárások

4. Forrás adatai

4.1. Forrás azonosítója

4.2. Forrás megnevezése

4.3. Forrás magassága (m)

4.4. Forrás kibocsátó felülete (m2)

5. Berendezés adatai

5.1. Berendezés azonosítója

5.2. Berendezés megnevezése

5.3. Teljesítmény

5.4. Mértékegység

5.5. Üzembe helyezés, utolsó nagyjavítás éve

5.6. Berendezés típusa

5.7. Tüzelőanyag fajtája

5.8. Tüzelőanyagok típusa

5.9. Tisztítás, leválasztás elve

6. Kibocsátási adatok

6.1. Forrás azonosítója

6.2. Szennyező anyag azonosítója

6.3. Szennyező anyag megnevezése

7. Technológiákhoz tartozó források és berendezések

7.1. Technológia azonosítója

7.2. Technológia megnevezése

7.3. Forrás azonosítója

7.4. Forrás megnevezése

7.5. Berendezés azonosítója

7.6. Berendezés megnevezése

8. Technológiához tartozó leválasztó berendezés adatai

8.1. Szennyező anyag azonosítója

8.2. Anyag megnevezése

8.3. Leválasztás hatásfoka (%)

9. Technológiához, pontforráshoz tartozó folyamatos mérőberendezés adatai

9.1. Mérőberendezés gyártója

9.2. Típusa

9.3. Gyártási száma

9.4. Mért jellemző azonosítója és mérési tartomány

9.5. Működési elv

9.6. Mérés módja

9.7. Mérőberendezés típusjóváhagyási száma

5. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei

1. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzői,

2. helyszínrajz a légszennyező források bejelölésével,

3. a tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése,

4. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

5. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

6. a létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai,

7. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások,

8. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások,

9. ahol szükséges, a létesítményben, illetve a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, vagy csökkentő tervezett intézkedések,

10. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják,

11. a kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések,

12. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának,

13. *  a hatásterület lehatárolása, előzetes vizsgálati eljárás, környezeti hatásvizsgálati eljárás, EKHE-eljárás, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, hulladékégetés esetén az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással, egyéb esetben egyszerűsített számítással,

14. az 1-12. pontokban részletezettek közérthető összefoglalása,

15. *  a dokumentációt elkészítő szakértő engedélyének a száma.

6. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az engedélyben kötelezően meghatározandó levegővédelmi követelmények

1. pontforrás esetén az elérhető legjobb technika alapján meghatározott egyedi kibocsátási határérték,

2. a betartandó műszaki előírások, és az üzemeltetés egyéb feltételei, amelyeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni,

3. azok a betartandó feltételek, előírások, amelyek a levegőterhelés minimalizálásához, vagy a légszennyezés megelőzéséhez, a kibocsátási határértékek, és a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek,

4. azok a betartandó feltételek, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelőzéséhez, és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek,

5. a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelmények, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát,

6. a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelmények,

7. azok az intézkedések, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek.

7. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A levegőtisztaság-védelmi éves jelentés adattartalma (LM lap)

1. Az adatszolgáltató adatai

1.1. KÜJ

1.2. Rövid név

1.3. Teljes név

1.4. Település neve

1.5. Cím

1.6. Adatszolgáltatásért felelős személy neve, elérhetőségei

2. Telephely adatai

2.1. KTJ

2.2. Megnevezés

2.3. Település neve

2.4. Cím

2.5. Nyilatkozat a 26/2014. (III. 25.) VM rendelet szerinti telephelyi terheléskiegyenlítés alkalmazásáról

3. Technológia ellenőrző adatai

3.1. Technológia üzemideje (üzemóra/negyedév)

3.2. Anyagazonosító

3.3. Megnevezés

3.4. Mennyiség

3.5. Mértékegység

4. Technológia ellenőrző adatai folyamatos mérés esetére

4.1. Technológia üzemideje (üzemóra/hónap)

4.2. Anyagazonosító

4.3. Mennyiség

4.4. Mértékegység

5. Anyagfelhasználási és termelési adatok

5.1. Technológia azonosítója

5.2. Azonosító adat (tüzelőanyag lista, EWC-kód, VOC-lista, vagy nemzetközi besorolási lista)

5.3. Megnevezés

5.4. Mennyiség

5.5. Mértékegység

6. Tüzelőanyag felhasználás adatok

6.1. Berendezés üzemideje (üzemóra/negyedév)

6.2. Tüzelőanyag kód

6.3. Tüzelőanyag megnevezés

6.4. Felhasznált mennyiség

6.5. Fűtőérték

7. Tüzelőanyag felhasználás adatok folyamatos mérés esetén

7.1. Berendezés üzemideje (üzemóra/hónap)

7.2. Tüzelőanyag kód

7.3. Tüzelőanyag megnevezés

7.4. Felhasznált mennyiség

7.5. Fűtőérték

8. Tüzelőanyagok minőségi adatai

8.1. Tüzelőanyag kód

8.2. Tüzelőanyag megnevezés

8.3. Karbontartalom

8.4. Éghető kén tartalom

8.5. Hamutartalom

8.6. Összes toxikus elem tartalom

8.7. Összes halogén tartalom

9. Pontforrás üzemeltetési adatai

9.1. Forrás üzemideje (óra)

9.2. Füstgáz/véggáz átlagos térfogatárama (m3/h)

9.3. Füstgáz/véggáz átlagos O2 tartalma (térfogat%)

9.4. Füstgáz/véggáz átlagos hőmérséklete (K)

10. Pontforrás kibocsátási adatok

10.1. Szennyező anyag azonosítója

10.2. Megnevezés

10.3. Átlagos koncentráció (negyedévenként)

10.4. Mértékegység

11. Pontforrás kibocsátási adatok folyamatos mérés esetén

11.1. Szennyező anyag azonosítója

11.2. Megnevezés

11.3. Átlagos koncentráció (havonta)

11.4. Mértékegység

12. Diffúz forrás adatok

12.1. Szennyező anyag azonosítója

12.2. Szennyező anyag megnevezés

12.3. Levegőterhelés időtartama (h/év)

12.4. Igénybevett terület, vagy felület (m2)

13. Diffúz és pontforrás (E)PRTR adatok

13.1. Szennyező anyag azonosítója

13.2. Szennyező anyag megnevezése

13.3. Kibocsátás (kg/év, g/év)

13.4. Forrás azonosítója

13.5. Adatmeghatározás módja

13.6. Használt elemzési vagy számítási módszer

14. Diffúz forrás (E)PRTR adatok állattartó telepek részére

14.1. Szennyező anyag azonosítója

14.2. Szennyező anyag megnevezés

14.3. Állat azonosító kód

14.4. Állatok létszáma (db/turnus)

14.5. Csökkentési faktor

14.6. Kibocsátás (kg/év)

14.7. Adatmeghatározás módja

14.8. Használt elemzési vagy számítási módszer

15. VOC adatok

15.1. Szennyező anyag azonosítója

15.2. Szennyező anyag megnevezés

15.3. Az oldószerek folyamatba bevitt és folyamatból kilépő mennyiségei a 26/2014. (III. 25.) VM rendelet 5. melléklete alapján

15.4. Mértékegység

16. Leválasztott anyagok adatai

16.1. Leválasztó berendezés üzemideje (üzemóra)

16.2. Szennyező anyag azonosítója

16.3. Szennyező anyag megnevezés

16.4. Leválasztott összes anyag mennyisége

16.5. Telephelyen technológiába visszaforgatott anyag mennyisége

16.6. Értékesített, vagy telephelyen kívül hasznosított anyag mennyisége

16.7. Hulladékként lerakott, vagy más módon ártalmatlanított anyag mennyisége (telephelyen belül, illetve kívül)

17. Rendkívüli szennyezés kibocsátási adatok

17.1. Szennyező anyag azonosítója

17.2. Szennyező anyag megnevezés

17.3. Kibocsátott mennyiség

17.4. Mértékegység

17.5. Adatmeghatározás módja

17.6. Használt elemzési vagy számítási módszer

8. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A környezetvédelemért felelős miniszternek az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettségét meghatározó uniós jogi aktusok:

a) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 1998. február 25-i 98/184/EK bizottsági határozat;

b)-c) * 

d) * 

e) *  az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásának csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke;

f) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke;

g) * 

h) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (14) bekezdése, valamint 5. cikk (1) és (2) bekezdése;

i) * 

j) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (5) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése, 19. cikke, 20. cikk (1) és (2) bekezdése, 21. cikk (2) és (3) bekezdése, 22. cikk (4) bekezdése, 23. cikk (1) bekezdése, valamint 27. cikke;

k) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke;

l) *  az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke;

m) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (5) és (6) bekezdése, 32. cikk (5) és (6) bekezdése, 33. cikk (2) bekezdése, 35. cikk (2) bekezdése, 51. cikk (4) bekezdése, 59. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint 72. cikk (3) és (4) bekezdése;

n) *  a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (11)-(12) bekezdés, 11. cikk (1)-(2) bekezdés.

9. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke

A B
1. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedély nélküli üzemeltetése, légszennyező forrásonként; 1 000 000 Ft
2. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése, légszennyező forrásonként; 1 000 000 Ft
3. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése a hatóság jogszerű magatartásra való felhívását követően, légszennyező forrásonként; 100 000 Ft/nap
4. Az engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változás be nem jelentése; 200 000 Ft
5. A bejelentésre kötelezett diffúz forrás bejelentésének elmulasztása; 200 000 Ft
6. A levegőterhelést befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseik nem az üzemeltetési vagy működési engedélyben, alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minősítési dokumentumok) foglaltak vagy az előírások szerinti üzemeltetetése; 500 000 Ft
7. Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén évente az első 10 nap időtartamára; 15 Ft/kg SO2
8. Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén a 10. napon túli időtartamára; 30 Ft/kg SO2
9. Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén 60 Ft/kg SO2
10. Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén 60 Ft/kg NOX
11. A légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrző vizsgálatának (folyamatos, időszakos mérések) el nem végzése, illetve a hatóság által elrendelt vizsgálatok feltételeinek nem biztosítása, vagy a hatósági határozatban előírt mérési kötelezettségek nem teljesítése; 500 000 Ft
12. A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése (gazdasági tevékenységet folytató nem természetes személy esetében) 500 000 Ft
13. A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése (gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében) 100 000 Ft
14. A környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott intézkedési tervben szereplő határidő be nem tartása; 500 000 Ft
15. A diffúz légszennyező források nem az előírásoknak megfelelő működtetése, felületének kezelése; 10 000 Ft/m2
16. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója, a közterületek tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelős nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét; 100 000 Ft
17. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése; 300 000 Ft
18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése; 100 000 Ft
19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; 500 000 Ft
20. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m3 feletti mennyiség esetén); 500 000 Ft
21. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m3 mennyiség esetén); 100 000 Ft
22. Szállítással gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés okozása; 200 000 Ft
23. Szállítással nem gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés okozása; 50 000 Ft
24. A tárolt vagy leválasztott anyagok nem megfelelő kezelésével határértéken felüli légszennyezettség okozása; 150 000 Ft
25. Gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése; 200 000 Ft
26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése; 50 000 Ft
27. *  Az éves levegőtisztaság-védelmi jelentés kötelezettségének, vagy a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés változás-bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő teljesítése; 300 000 Ft

10. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

Országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek

1. A kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3) és a PM2,5-légszennyező anyagokra vonatkozó országos kibocsátás-csökkentési kötelezettségek.

A B C
1 légszennyező anyagok év %
2 SO2-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 46
3 2030 és az azt követő bármely év 73
4 NOx-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 34
5 2030 és az azt követő bármely év 66
6 NMVOC-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 30
7 2030 és az azt követő bármely év 58
8 NH3-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 10
9 2030 és az azt követő bármely év 32
10 PM2,5-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 13
11 2030 és az azt követő bármely év 55

2. A kibocsátás-csökkentési kötelezettségek vonatkoztatási éve 2005.

3. A közúti közlekedésből származó kibocsátás számítását az értékesített üzemanyag alapján kell elvégezni.

11. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

Az országos emisszió kataszterek és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzések, a tájékoztató kataszterjelentések és a kiigazított országos emisszió kataszterek elkészítésének és aktualizálásának módszerei

1. Országos emisszió kataszter

1.1. A 11. § (1)-(4) bekezdése szerinti országos emisszió katasztert, a kiigazított országos emisszió katasztert, a térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó országos emisszió katasztert, a nagy pontszerű forrásokra vonatkozó katasztert, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzést és a tájékoztató kataszterjelentéseket az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentését előíró Göteborgi Jegyzőkönyv kihirdetését megvalósító kormányrendeletben, és a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényben meghivatkozott jelentésadásra vonatkozó iránymutatásokban (EMEP Reporting Guidelines, a továbbiakban: EMEP jelentéstételi iránymutatás) és emisszió kataszter készítésére szolgáló útmutatókban (EMEP/EEA Guidebooks, a továbbiakban: EMEP/EKÜ módszertani útmutató) meghatározott módszerek alapján az e rendelet 2. mellékletében szereplő jelentéstételre vonatkozó előírások és e mellékletben megfogalmazott további követelmények alapján kell elkészíteni.

1.2. Az 1.1. pontban említett iránymutatások alapján összeállítják az országos emisszió kataszterek és légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzések értékeléséhez szükséges kiegészítő információkat, különös tekintettel a tevékenységekre vonatkozó adatokra.

1.3. Éves országos emisszió kataszterrel szemben támasztott követelmények

1.3.1. Az országos emisszió kataszternek átláthatónak, következetesnek, összehasonlíthatónak, teljesnek és pontosnak kell lennie.

1.3.2. Az azonosított kulcskategóriákhoz tartozó kibocsátások számításához az EMEP/EKÜ módszertani útmutatóban meghatározott ún. Tier 2. vagy, amennyiben lehetséges annál magasabb szintű (részletesebb adatokon alapuló) módszertant kell alkalmazni.

1.3.3. Az 1.3.2. pontban meghatározott módszertől eltérő egyéb, a fentiekkel összeegyeztethető és tudományosan megalapozott módszer is használható az országos emisszió kataszter elkészítéséhez, ha ezzel pontosabb becslés végezhető, mint az alapmódszer segítségével.

1.3.4. A közlekedésből származó kibocsátásokat az EUROSTAT-nak jelentett országos energiamérleggel összhangban kell számítani és jelenteni.

1.3.5. A közúti közlekedésből származó kibocsátások adatainak meghatározásánál az országban értékesített üzemanyag mennyiségét kell figyelembe venni.

1.3.6. Az éves országos kibocsátásokat az LRTAP egyezmény jelentéstételi űrlapján meghatározott mértékegységben kell kifejezni.

2. Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés

2.1. Az országos kibocsátás-előrejelzésnek átláthatónak, következetesnek, összehasonlíthatónak, teljesnek és pontosnak kell lennie.

2.2. Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzés tartalmazza

a) az előrejelzésben figyelembe vett, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések leírását,

b) adott esetben az előrejelzés tekintetében elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményét,

c) a használt módszerek, modellek, az alapfeltételezések, valamint a legfontosabb kiindulási és eredményparaméterek leírását.

2.3. A légszennyezőanyagkibocsátás-előrejelzéseket a lényeges forrásszektoronként kell megbecsülni és összesíteni.

2.4. Az egyes szennyező anyagokra vonatkozóan egy „elfogadott intézkedéseket figyelembe vevő” előrejelzést és egy „további (tervezett) intézkedéseket figyelembe vevő” előrejelzést kell készíteni és benyújtani az EMEP/EKÜ módszertani útmutató szerinti iránymutatásokkal összhangban.

2.5. Az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzéseknek összhangban kell lenniük az X-3. évi, rendelkezésre állás esetén az X-2. évi éves országos emisszió kataszterrel és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk országos és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtott előrejelzésekkel.

3. Tájékoztató kataszterjelentés

3.1. A tájékoztató kataszterjelentést az EMEP jelentéstételi iránymutatásainak megfelelően kell összeállítani, és az abban meghatározott kataszterjelentési űrlap felhasználásával kell benyújtani.

3.2. A 3.1. pont szerinti jelentés tartalmazza

3.2.1. az alkalmazott módszerek, feltételezések, kibocsátási tényezők és tevékenységadatok ismertetését, forrását a kapcsolódó hivatkozások megjelölésével, valamint kiválasztásuk indoklását,

3.2.2. a kibocsátási források fő országos kategóriáinak leírását,

3.2.3. a bizonytalansági tényezőkre, a minőségbiztosításra és a hitelesítésre vonatkozó információkat,

3.2.4. az emisszió kataszter elkészítése intézményi hátterének ismertetését,

3.2.5. az újraszámításokat és a tervezett korrekciókat,

3.2.6. a 21/C-21/E. §-ban foglalt eltérések alkalmazása esetén, az azokkal kapcsolatos információkat,

3.2.7. a 21/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján meghatározott kibocsátás-csökkentési pályától való eltérés esetén az eltérés indokairól, valamint a pályára való visszaállást szolgáló intézkedésekről szóló tájékoztatást,

3.2.8. a vezetői összefoglalót.

4. Kiigazított országos emisszió kataszterek

4.1. Kiigazított országos emisszió kataszter készítése esetén a 4.1.1-4.1.7. pontban szereplő dokumentumokat kell a Bizottságnak benyújtandó javaslathoz csatolni.

4.1.1. annak igazolása, hogy az érintett szennyező anyag tekintetében az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség nem teljesült,

4.1.2. annak kimutatása, hogy az országos emisszió kataszter kiigazítása milyen mértékben csökkenti a kibocsátás-csökkentési kötelezettségtől való eltérést, illetve járul hozzá az érintett országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesítéséhez,

4.1.3. annak becslése, hogy a kiigazítás nélkül, az országos légszennyezőanyag kibocsátás-előrejelzések alapján teljesíthető-e, és ha igen, mikor teljesülne az országos kibocsátás-csökkentési cél,

4.1.4. annak bemutatása, hogy a kiigazítás összefüggésben áll az alábbi esetek közül legalább eggyel (szükség esetén korábbi vonatkozó kiigazításokat is figyelembe lehet venni):

4.1.4.1. Új kibocsátásforrás-kategória esetén:

4.1.4.1.1. arra vonatkozó bizonyíték, hogy az új kibocsátásforrás-kategóriát a tudományos szakirodalom és/vagy az EMEP/EKÜ módszertani útmutató elismeri,

4.1.4.1.2. arra vonatkozó bizonyíték, hogy ez a kibocsátásforrás-kategória nem szerepelt az országos emisszió kataszterben a légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség meghatározása idején,

4.1.4.1.3. arra vonatkozó kimutatás, hogy az új kibocsátásforrás-kategóriából származó kibocsátások hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit, továbbá az ennek megállapításához használt módszerek, adatok és kibocsátási tényezők részletes leírását.

4.1.4.2. Az egyes kibocsátásforrás-kategóriákból származó kibocsátási értékek meghatározásához alkalmazott jelentősen eltérő kibocsátási tényezők esetén:

4.1.4.2.1. az eredeti kibocsátási tényezők ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,

4.1.4.2.2. arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eredeti kibocsátási tényezőket alkalmazták a kibocsátás-csökkentések meghatározásához azok megállapítása idején,

4.1.4.2.3. az aktualizált kibocsátási tényezők ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,

4.1.4.2.4. az eredeti és az aktualizált kibocsátási tényezők alkalmazásával készült kibocsátásbecslések összehasonlítása annak igazolására, hogy a kibocsátási tényezők változása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit,

4.1.4.2.5. az arra vonatkozó döntés indoklása, hogy a kibocsátási tényezők változásai jelentősek-e.

4.1.4.3. Az egyes kibocsátásforrás-kategóriákból származó kibocsátási értékek meghatározásához alkalmazott, jelentősen eltérő módszerek esetén:

4.1.4.3.1. az eredetileg alkalmazott módszerek ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés részletes leírását, amelyből az adott kibocsátási tényező levezetésre került,

4.1.4.3.2. arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eredeti módszereket alkalmazták a kibocsátás-csökkentések meghatározásához azok megállapítása idején,

4.1.4.3.3. az aktualizált módszerek ismertetése, ideértve azon tudományos alapvetés vagy hivatkozási alap részletes leírását, amelyből levezetésre kerültek,

4.1.4.3.4. az eredeti és az aktualizált módszerek alkalmazásával készült kibocsátásbecslések összehasonlítása annak igazolására, hogy a módszerek változása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállam ne tudja teljesíteni légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit,

4.1.4.3.5. az arra vonatkozó döntés indoklása, hogy a módszerek változása jelentős-e.

4.2. A kiigazítás által érintett valamennyi év tekintetében újra kell számítani a kiigazított kibocsátási értékeket az időszakok következetességének lehető legnagyobb mértékű biztosítására.

12. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

I. Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program tartalmi követelményei

1. A Program tartalmazza

1.1. a levegőtisztaság-védelem szakpolitikai kereteit, beleértve

1.1.1. a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát a Program szempontjából releváns szakpolitikai területek, többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés prioritásaival,

1.1.2. a levegőtisztaság-védelmi hatóságok feladatköreit,

1.1.3. a kibocsátás-csökkentést és a levegő minőségének javítását célzó jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén tett előrelépéseket, továbbá az országos és uniós kötelezettségeknek való megfelelés mértékét,

1.1.4. a várható fejlődést, feltételezve, hogy a már elfogadott politikák és intézkedések nem változnak,

1.2. a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020 és 2029 közötti, valamint a 2030. évtől kezdődő időszakra vonatkozó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek és a 2025. évre meghatározott köztes kibocsátási szintek teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszereit is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátás-csökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre, valamint a kapcsolódó bizonytalanságok,

1.3. az elfogadásra kiválasztott intézkedések és szakpolitikák, ideértve elfogadásuk, végrehajtásuk és felülvizsgálatuk ütemtervét, továbbá az ezekért felelős illetékes hatóságokat,

1.4. adott esetben annak indoklása, hogy a 2025. évre meghatározott indikatív kibocsátási szintek elérése miért nem teljesíthetők aránytalan költségekkel járó intézkedések meghozatala nélkül,

1.5. adott esetben a 21/C-21/E. §-ban szereplő eltérések alkalmazása, és az alkalmazás esetleges környezeti hatásainak az ismertetése,

1.6. annak értékelése, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a Program szempontjából releváns tervekkel és programokkal való koherenciát.

2. A Programok módosított változatai a 2.1-2.2. pontban szereplő, az 1. pontban szereplő információkon kívüli adatokat, értékeléseket tartalmazzák

2.1. a program végrehajtásának ismertetését, a kibocsátás-csökkentés és a koncentrációcsökkentés terén tett előrehaladás értékelését,

2.2. a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben, a programban vagy annak végrehajtási ütemtervében bekövetkező minden lényeges változást.

II. A 21/I. § (2) bekezdésében meghatározott kibocsátáscsökkentő intézkedések

1. Az ammóniakibocsátás csökkentését célzó intézkedések meghatározásának alapja az ENSZ EGB 2015-ben publikált Jó Mezőgazdasági Gyakorlat Útmutató 2014 (Framework Code for Good Agricultural Practice for Reducing Ammonia Emissions of 2014, a továbbiakban: GAP útmutató), a mezőgazdasági források ammónia kibocsátásának csökkentéséről szóló ENSZ EGB útmutató (Guidance Document on Preventing and Abating Ammonia Emissions from Agricultural Sources, a továbbiakban: Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató), az ENSZ EGB nitrogénmérleggel kapcsolatos útmutatója (Guidance Document on National Nitrogen Budgets), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti vonatkozó elérhető legjobb technikák.

2. A Program tartalmazza a 2.1-2.4. pontban szereplő intézkedéseket.

2.1. Az ammóniakibocsátás csökkentésével kapcsolatos helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó Országos Útmutató készítése a GAP útmutató szerint a 2.1.1-2.1.6. pontban szereplő előírások figyelembevételével;

2.1.1. a nitrogéngazdálkodás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével,

2.1.2. a takarmányozási stratégiák,

2.1.3. az alacsony kibocsátású trágyakijuttatási eljárások,

2.1.4. az alacsony kibocsátású trágyatárolási rendszerek,

2.1.5. alacsony kibocsátású állattartási technológiák,

2.1.6. az ásványi műtrágya használatakor keletkező ammóniakibocsátás csökkentésének lehetőségei.

2.2. Az ENSZ-EGB nitrogénmérlegekkel kapcsolatos útmutatója alapján országos nitrogénmérleg készítése a mezőgazdasági tevékenységek miatt fellépő reaktív nitrogénveszteségben bekövetkezett változás nyomon követésére.

2.3. Az ammónium-karbonát műtrágyák alkalmazásának betiltása.

2.4. A PM2,5- és a koromkibocsátás csökkentése érdekében a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok és hulladékok, valamint az erdészeti biomassza-maradványok nyílt téri égetésének tilalma a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének sérelme nélkül.

2.4.1. A 2.4. pontban előírt tilalom betartatásához az előírás megszegésének szankcionálásához szükséges intézkedések.

2.4.2. Nem tartozik a 2.4. pontban előírt tilalom hatálya alá a futótüzek terjedésének megakadályozásával, a kártevők elleni védekezéssel, továbbá a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos megelőző programok célját szolgáló nyílt téri égetés.

3. A Program tartalmazza a következő vagy azokkal igazoltan egyenlő kibocsátáscsökkenést eredményező intézkedéseket.

3.1. A karbamidalapú műtrágyák helyettesítése ammónium-nitrát-alapú műtrágyákkal.

3.2. A karbamidalapú műtrágyák használata esetén olyan módszer alkalmazása, amely az ammóniakibocsátás szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik.

3.3. A műtrágyák szerves trágyákkal való felváltásának előmozdítása, valamint ahol továbbra is műtrágyákat alkalmaznak, a műtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően történő kiszórása, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét.

3.4. A szántóföldön és gyepen alkalmazott istállótrágyából, illetve trágyaszeparátum szilárd fázisából, valamint hígtrágyából származó kibocsátások csökkentése olyan módszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik, valamint teljesítik a 3.4.1-3.4.4. pont szerinti feltételeket.

3.4.1. A szilárd és hígtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényének megfelelő mennyiségben történő kiszórása, figyelembe véve a talaj tápanyagtartalmát és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét.

3.4.2. A szilárd és hígtrágya kijuttatásának mellőzése, ha a kezelendő földterület vízzel telítődött, elárasztott, fagyos vagy hóval borított.

3.4.3. A hígtrágya vontatott tömlő, vontatott csoroszlya alkalmazásával, vagy sekély, illetve mély injektálás révén való kijuttatása a gyepre.

3.4.4. A szántóföldre kijuttatott szilárd és hígtrágya beledolgozása a talajba a kijuttatás utáni négy órán belül.

3.5. Az állatok tartási helyén kívüli trágyatárolókból származó kibocsátások csökkentése a 3.5.1-3.5.3. pont szerinti eljárások alkalmazásával.

3.5.1. Olyan alacsony kibocsátású rendszerek és technikák alkalmazása, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest a 2022. január 1-je után épített hígtrágyatárolók esetében bizonyítottan legalább 60%-kal, a meglévő hígtrágyatárolók esetében pedig legalább 40%-kal csökkentik.

3.5.2. Az istállótrágya és a trágyaszeparátum szilárd fázisának tárolására szolgáló tárolók lefedése.

3.5.3. Annak biztosítása, hogy a gazdaságok elegendő trágyatároló kapacitással rendelkezzenek ahhoz, hogy trágya csak a növénykultúra növekedése szempontjából megfelelő időszakban kerüljön kiszórásra.

3.6. Az állatok tartási helyéről származó kibocsátások csökkentése olyan rendszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 20%-kal csökkentik.

3.7. A trágyából származó kibocsátások csökkentése olyan, alacsony fehérjetartalmú takarmányozás alkalmazásával, amely az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 10%-kal csökkenti.

3.8. A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok megfelelő kezelésére vonatkozó országos mezőgazdasági gyakorlati útmutató összeállítása a 3.8.1-3.8.4. eljárások alapján.

3.8.1. A talajszerkezet javítása a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozásával.

3.8.2. A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozási technikájának fejlesztése.

3.8.3. A mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok alternatív hasznosítása.

3.8.4. A talaj tápanyagtartalmának és szerkezetének javítása a trágyának a növény tápanyagszükségletének megfelelő módon történő talajba dolgozásával, mellőzve a trágya (istállótrágya, mélyalmos trágya) elégetését.

4. Az intézkedések meghatározásánál a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatásokat teljeskörűen figyelembe kell venni. Az alkalmazandó légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség szempontjából lehetséges és célszerű mértékben a kis- és mikrogazdaságok mentesíthetők egyes intézkedések alól.

13. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások

1. Rövidítések

1.1. NFR: az LRTAP Egyezmény keretében elfogadott nómenklatúra (Nomenclature for Reporting, NFR);

1.2. Cd: kadmium;

1.3. Hg: higany;

1.4. Pb: ólom;

1.5. POP: környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag;

1.6. PAH: policiklusos aromás szénhidrogén [benz(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd) pirén];

1.7. PCB-k: poliklórozott bifenilek;

1.8. HCB: hexaklórbenzol;

1.9. As: arzén;

1.10. Cr: króm;

1.11. Ni: nikkel;

1.12. Se: szelén;

1.13. Zn: cink;

1.14. TSP: összes szálló por;

1.15. LPS: nagy pontforrások;

1.16. PM10: legfeljebb 10 mikrométer (µm) aerodinamikai átmérőjű részecskék

2.1. A 32/A. § (1) bekezdése szerinti kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások

A B C D
1 A jelentés megnevezése Szennyezőanyagok Időszak Jelentéstétel határideje
2 Országos összkibocsátások az NFR forráskategóriái szerint - SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO;
- Cd, Hg, Pb;
- POP-ok, összes PAH, dioxinok/
furánok, PCB-k, HCB
Évenként, 1990-től a jelentéstételi év előtti
2. évig (X-2)
február 15.
3 - PM2,5, PM10 és ha van rendelkezésre álló adat, korom Évenként, 2000-től a jelentéstételi év előtti
2. évig (X-2)
4 - As, Cr, Cu, Ni, Se, Zn, valamint ezek vegyületei;
- TSP
Évenként, 1990-től (TSP esetén 2000-től) a jelentéstételi év előtti
2. évig (X-2)

2.2. A természetes kibocsátásokat az LRTAP egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentését előíró Göteborgi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormányrendelettel és a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény által meghivatkozott útmutatókban meghatározott módszereknek megfelelően kell jelenteni.

2.3. A természetes kibocsátásokról külön jelentés készül, azokat az országos összkibocsátás-számításánál nem kell figyelembe venni.

2.4. Hibás jelentés esetén a benyújtási határidőt követően legkésőbb négy héten belül új jelentést kell benyújtani a változtatásokhoz fűzött magyarázattal együtt.

3.1. A 32/A. § (1) bekezdése szerinti kibocsátások jelentésére vonatkozó előírások

A B C D
1 Jelentéstípus Szennyezőanyagok Időszak Jelentéstétel határideje
2 Területi bontású országos kibocsátási adatok forráskategó-
riánként (GNFR)
- SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
- Cd, Hg, Pb;
- POP-ok, összes PAH, dioxinok/
furánok, PCB-k, HCB;
- korom, ha rendelkezésre áll
2017-től négyévente, a jelentéstételi év előtti
2. évre (X-2)
május 1.
3 Nagy pontszerű források (LPS) kibocsátásai forráskategóriái szerint - SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
- Cd, Hg, Pb;
- POP-ok, összes PAH, dioxinok/
furánok, PCB-k, HCB;
- korom, ha rendelkezésre áll
2017-től négyévente, a jelentéstételi év előtti
2. évre (X-2)
május 1.
4 Légszennyező-anyag kibocsátások előrejelzése, országos összkibocsátások összesített NFR forráskategóriák szerint - SO2, NOx, NMVOC, NH3, PM2,5, korom, ha rendelkezésre áll 2017-től kétévente, a 2020-as, 2025-ös,
2030-as, valamint rendelkezésre álló adat esetén a 2040-es és
2050-es előrejelzési év
március 15.

3.2. Hibás jelentés esetén a benyújtási határidőt követően legkésőbb négy héten belül új jelentést kell benyújtani a változtatásokhoz fűzött magyarázattal együtt.

4. A 32/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató kataszterjelentésére vonatkozó előírások

A B C D
1 Jelentéstípus Szennyezőanyagok Időszak Jelentéstétel határideje
2 Tájékoztató kataszterjelentés - SO2, NOx, NMVOC, NH3, CO, PM2,5, PM10;
- Cd, Hg, Pb és korom;
- POP-ok, összes PAH, dioxinok/
furánok, PCB-k, HCB;
- As, Cr, Cu, Ni, Se, Zn, valamint ezek vegyületei és TSP
évente március 15.

  Vissza az oldal tetejére