Hatály: 2018.I.1. - 2018.VI.30. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2011. évi LXXXV. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról * 

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya * 

1. § *  (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az akkumulátor;

b) *  a csomagolószer;

c) az egyéb kőolajtermék;

d) az elektromos, elektronikai berendezés;

e) a gumiabroncs;

f) a reklámhordozó papír;

g) *  az egyéb műanyag termék;

h) *  az egyéb vegyipari termék;

i) *  az irodai papír.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.

(5) *  Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E törvény alkalmazásában:

1. * 

1a. *  alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;

3. * 

4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;

5. *  bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül – részben vagy egészben – rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása, amely során a bérgyártó anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíjköteles termék tömegében számított 50%-os mértéket meg nem haladóan adhat hozzá terméket a bérgyártató részére gyártott termékdíjköteles termékhez;

6. *  csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben

a) 30 kg akkumulátort,

b) csomagolószer termékkör esetén

ba) 3000 kg üveget,

bb) 300 kg – a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított – műanyagot,

bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,

bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,

be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,

bf) 300 kg fém csomagolószert,

bg) 300 kg egyéb csomagolószert,

azonban a bb)–bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,

c) 40 kg egyéb kőolajterméket,

d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,

da) 40 kg háztartási nagygépet,

db) 40 kg háztartási kisgépet,

dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,

dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,

de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,

df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,

dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,

dh) 10 kg adagoló automatát,

di) 5 kg rádiótelefon készüléket

mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;

e) 60 kg gumiabroncsot,

f) 100 kg reklámhordozó papírt,

g) *  2 kg egyéb műanyag terméket,

h) *  200 kg egyéb vegyipari terméket,

i) *  200 kg irodai papírt

meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket – kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;

7. *  csomagolás: valamennyi olyan,

a) bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:

aa) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

ab) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

ac) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;

b) árucikk, ha a csomagolás fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikk, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikk, ha azok csomagolási funkciót látnak el,

d) a csomagolásba beépülő egyes alkotóelem és kiegészítő elem, amelyet azon csomagolás részének kell tekinteni, amelybe azok beépültek; továbbá a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elem kivéve, ha azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelem, amelyet együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szántak;

7a. *  csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;

7b. *  csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól elválasztható;

7c. *  csomagolás része: a csomagolás alkotóeleme és a csomagolás összetevője;

7d. *  csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;

8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;

9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;

10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;

11. *  csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

12. *  egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék

a) a kötelezett, illetve a kötelezett társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának telephelyén való gyűjtése,

b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése,

c) csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése, vagy

d) a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtése,

és az a)–d) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;

13. *  elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, kivéve a nagyméretű rögzített ipari szerszámot és a világűrben való felhasználásra tervezett elektromos, elektronikai berendezést;

13a. *  elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák;

13b. *  építési termék: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i, az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendeletének 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;

13c. *  fém ital-csomagolószer: a kizárólag fémből készült, fogyasztásra kész italok fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolására alkalmas csomagolószer, a záróelem kivételével, ide nem értve a doboz, hordó palást lezárására szolgáló, vagy azzal egybeépített záróelemét;

14. *  forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,

b) *  belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,

ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;

14a. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

14b. *  gépjármű:

a) a 8702 vtsz. alá tartozó termék,

b) a 8703 vtsz. alá tartozó termékek,

c) a 8704 vtsz. alá tartozó termék,

d) a 8711 vtsz. alá tartozó termék, kivéve a kerékpár segédmotorral felszerelve.

15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

16. * 

17. *  hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett – 12. pont szerint gyűjtött – hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;

18. *  ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépíthető, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;

18a. *  irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa;

19. * 

20. * 

20a. *  kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;

20b. *  kézműipari termék: a kézműipari tevékenység keretében előállított termék;

20c. *  kézműipari tevékenység: olyan termék-előállítási forma, amely során a termék lényeges jellegét a közvetlen emberi tevékenység, megmunkálás adja;

21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;

22–23. * 

24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;

25. *  műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska, a hajlékonyfalú műanyag hűtőtasak vagy hűtőtáska kivételével;

25a. *  nagyméretű rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;

26. *  reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott

a) sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai,

b) egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány,

ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet, és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet;

27. *  rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;

28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;

29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő

a) bejelentkezési,

b) bejelentési, változás-bejelentési,

c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,

d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,

e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,

f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,

g) nyilvántartás-vezetési,

h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,

i) nyilatkozattételi

kötelezettség;

30. *  termékdíj átalány:

a) a csekély mennyiségű kibocsátó,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU Európai Parlament és Tanács rendelete szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett, továbbá

c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett

számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;

30a. *  termékdíjhiány: a kötelezett terhére megállapított termékdíj-különbözet, ha a termékdíj-különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll;

30b. *  termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;

30c. *  termékdíj-tartozás: az esedékességkor meg nem fizetett termékdíj;

31. *  újrahasználható csomagolószer: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;

32. *  újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;

32a. *  vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet tárgyév január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító szám;

33. *  végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.

2/A. § *  Az e törvényben nem meghatározott fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) meghatározottak szerint kell értelmezni.

3. A termékdíj-kötelezettség általános szabályai * 

3. § *  (1) *  A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség

a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,

c) *  bérgyártás esetén a bérgyártatót,

d) *  a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát,

e) *  a 6. § (1) bekezdés alapján készletre vételt végzőt [a továbbiakban a)–e) pontok együtt: kötelezett]

terheli.

Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

(2a) *  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre – a tulajdonjog átruházásával – történő kitárolása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.

(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;

d) *  minden más, az a)–c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(3a) *  A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el.

(3b) *  Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára – az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából – rendelkezésre bocsátja.

(4) *  A csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását –, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került.

(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:

a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett

aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,

ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy

ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában,

ad) *  kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában

olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,

b) *  a termékdíjköteles termék éves kibocsátási mennyiségéből 0,5%-ot meghaladó mennyiségű ténylegesen bekövetkezett hiány mennyiségére, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén – az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével – a megsemmisült mennyiségre.

(6) *  A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy

a) a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,

b) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett

ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy

bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,

használja fel,

c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot

ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy

cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)

használja fel,

d) *  a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be,

e) *  a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg,

f) *  a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja,

g) *  az irodai papírt ISBN-számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv, vagy ISSN-azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

(8) *  Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható.

(9) *  A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett

a) az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;

c) a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi, a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével;

d) az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsákot belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;

e) *  a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból és – az MSZ EN 13432:2002 szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás követelményeinek megfelelően – biológiai úton lebomló műanyagból készült termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;

f) *  olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra vagy vesz készletre,

fa) amely teljes nyomtatott felületére vetítve legfeljebb 50%-ában gazdasági reklám terjesztésére szolgál, vagy

fb) amelyet közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében ad ki.

(10) *  A reklámhordozó papír forgalomba hozatala során a (9) bekezdés f) pontja alapján a termékdíjat abban az esetben nem kell megfizetni, ha a kötelezett megrendelője a megrendelésével egyidejűleg írásban nyilatkozik a (9) bekezdés f) pont alpontjaiban meghatározott feltétel fennállásáról.

(11) *  Ha a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv szerződéses partnere a nyomda megrendelője, abban az esetben a megrendelőnek a (10) bekezdés szerinti nyilatkozata megtétele előtt be kell szereznie a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru a (9) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

(12) *  A (10) bekezdés szerinti megrendelő kötelezettnek minősül, ha nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el, és a termékdíjköteles termék termékdíját, valamint a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot fizeti meg, egyebekben a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

3/A. § *  (1) Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során – ide nem értve a hulladékká válást – nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.

(2) Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer szabályainak megtartását a környezetvédelmi hatóság és az állami adó- és vámhatóság a közreműködőknél ellenőrizheti.

3/B. § *  A gépjármű termékdíjköteles alkotórészei termékdíjának vagy a termékdíjátalány összegének

a) 70%-át kell megfizetni a hajtómotorként elektromos motorral is működő vagy

b) 50%-át kell megfizetni a kizárólag elektromos hajtómotorral működő

gépjármű forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén.

4. § *  (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,

c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása,

d) *  termékdíj raktáron belüli átruházása,

e) *  az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása

nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség

a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;

b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;

c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;

d) *  a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították;

e) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;

f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;

g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy

h) *  belföldön lévő termékdíj köteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére első alkalommal történő átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.

(2a) *  A 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének hiányában a 366. napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettség keletkezik.

(3) Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság

a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,

b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására

vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.

4. A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja * 

5. § *  (1) A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) *  A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – saját célú felhasználás esetén

a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,

b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján,

c) *  ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján

keletkezik.

(4) A termékdíj-kötelezettség

a) *  a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén az aa)ac) alpontokban meghatározott időpontban,

b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján

keletkezik.

(5) * 

6. § (1) *  A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre vétel napja * 

a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában

b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.

(2) *  A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.

(3) *  A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(4) *  Ha a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke

7. § (1) *  A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege.

(2) *  A termékdíj tételeit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés).

(3) *  Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza.

6. Eljárási szabályok

8. § *  (1) *  A környezetvédelmi termékdíjjal, valamint – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági eljárás kivételével – a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos eljárás, mint adó-, illetve vámigazgatási eljárás során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.

(2) *  Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami adóhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A vámhatóság látja el – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági eljárás kivételével – a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.

7. Képviselet

9. § *  Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Air. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

7/A. *  Termékdíj raktár

9/A. § *  (1) *  Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető

a) amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,

b) amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c) amely az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

e) amely – ipari termékdíj raktár esetében – a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,

f) amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és

g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó

ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit – az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján – az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

a) *  nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és

b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése

is végezhető.

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;

b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.

(8)–(10) * 

(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés – a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével –, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.

II. FEJEZET * 

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE * 

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség * 

10. § *  (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy

a) a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést teljesítőként, illetve termékdíj-átalány fizetőként, továbbá

b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint

teljesíti.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj-kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.

(3a) *  A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíj átalány-fizetést választó kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie. E bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettnek tárgyévenként nem kell megismételnie, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíj átalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak.

(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.

(5) *  A (3), (3a) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3), (3a) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.

(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.

(8) *  Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést termék- és anyagáramonként, tárgyévre vonatkozóan teszi meg és a bejelentést tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(9) *  A kötelezett az e § szerinti bejelentését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. A termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha az adatok bármelyike módosul.

8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség * 

10/A. § *  (1) *  A kötelezett – e törvényben, a Ht.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint – a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.

(2) * 

9. A bevallási kötelezettség * 

11. § *  (1) *  A kötelezett – a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvántartása alapján az állami adóhatósághoz – annak honlapján közzétett – elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.

(2) *  A termékdíjátalány-fizetésre jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.

(2a) *  Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévet követő év április 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.

(3) *  A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt bevallási, nyilvántartási, továbbá számlazáradékolási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.

(4) *  A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat – a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termék kivételével – két tizedes jegy pontossággal kilogrammban tünteti fel. Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni.

(5) *  A kötelezettnek az e § szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal, és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesítenie az állami adóhatóság felé.

10. A befizetési kötelezettség * 

12. § *  (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be.

(2) *  Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Air. és az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

(3) * 

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség * 

12/A. § *  (1) A kötelezettet – a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti, továbbá az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével – a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.

(2) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettet a tárgyévre (adóévre) nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.

(3) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.

(4) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett termékdíj-előlegének mértéke a tárgyévet megelőző évre az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozóan bevallott termékdíj összegének 95%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.

(5) A kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.

(6) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének tárgyév december 20-ig tesz eleget.

(7) A termékdíj-előleget tárgyév december 20-ig kell megfizetni.

(8) A termékdíj-előleget a kötelezett – az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével – a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

(9) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévre vonatkozó bevallásában a termékdíj-előleget a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség * 

13. § *  (1) A számlán

a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,

c) *  a 3. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során, továbbá

d) *  a termékdíj raktárba a termékdíj visszaigénylésével történő beszállítás során

– a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni. * 

(2) *  A 15/A. és 15/B. § szerint termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot – az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében – nem tüntethet fel a számlán.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül – legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor – a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell.

(4) * 

III. FEJEZET

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI * 

12. A termékdíj-kötelezettség átvállalása * 

14. § (1) *  A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható.

(2) *  A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalót kötelezettnek kell tekinteni és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.

(3) *  A termékdíj-kötelezettség

a) számlán történő átvállalása esetén, vagy

b) szerződéssel történő átvállalás esetén a szerződés hatályosságának időszaka alatt,

az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra.

(3a) *  Hibás teljesítés esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.

(4) *  Számla alapján a termékdíj-kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.

(5) *  Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől

a) *  a termékdíjköteles termék

aa) első belföldi vevője, vagy

ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha az átvállalt kötelezettséggel megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti, * 

b) a bérgyártó,

c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,

d) *  csomagolószer esetében – ide nem értve a csomagolást alkotó csomagolószert– az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő vagy saját célra felhasználó első belföldi vevő,

e) *  a csomagolószer

ea) első belföldi vevője vagy

eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,

f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó

fa) első belföldi vevő vagy

fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő

ga) első belföldi vevő vagy

gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője

átvállalhatja.

(6) *  Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, saját célú felhasználáskor, vagy készletre vételkor keletkezik.

(7) *  Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség.

(8) *  Az (5) bekezdés a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség – az átvállalás napján hatályos szabályok szerint – beáll az átvállalónál, a ki nem szállított mennyiség tekintetében. A kiszállítás mértékének elmaradása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

14/A. § *  Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. Az átvállalónak a nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet, vagy a jogutódlás tényét a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.

14/B. § *  A kötelezett átalakulása, egyesülése, szétválása során létrejövő, új adóazonosító számmal rendelkező kötelezett esetében, vagy az átvállalás jogcímének módosítása esetén új átvállalási szerződés kötése, és annak a 14/A. § szerinti nyilvántartásba vétele szükséges.

13. *  Termékdíj átalány

15. § *  (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A

a) csekély mennyiségű kibocsátó,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő, és

c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő

kötelezett termékdíj átalány fizetésére jogosult.

(3) A kötelezett a termékdíj átalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását – a 15/B. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem változtathatja meg a tárgyéven belül.

15/A. § *  A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tízmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tízmillió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötvenmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 5000 Ft/év.

15/B. § *  (1) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:

a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;

b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;

c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;

d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;

e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;

f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év;

g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.

(2) Ha a termékdíj átalány-fizetést választó csekély mennyiséget kibocsátó kötelezett a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíj átalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.

15/C. § *  A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíj átalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.

14. A termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény * 

16. § (1) *  Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és a 19. § szerinti szervezet – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerinti – hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során – a hasznosításának helyétől függetlenül – kizárólag azt a Magyarország területén gyűjtött hulladékot veheti figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel igazol és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év március 31-ig a kötelezett számára leigazol. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő saját maga hasznosít, az erre vonatkozó adatokat a saját nyilvántartása tartalmazza.

(2) *  Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 55%-ot el kell érjen.

(3) *  Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 45%-os arányban vehető figyelembe.

14/A. *  Az egyéni hulladékkezelés

16/A. § *  (1) *  Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.

(2) *  Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok gyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba.

(3) *  Az egyéni hulladékkezelés teljesítése során, a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel, amennyiben a kötelezett

a) a tárgyévet megelőző évben nem választott egyéni hulladékkezelést az adott termék- vagy anyagáram vonatkozásában, az általa tárgyévben, vagy

b) a tárgyévet megelőző évben is egyéni hulladékkezelést választott az adott termék- vagy anyagáramra, úgy a tárgyévet megelőző évben

elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul.

(3a) *  A kötelezett a csomagolószer termékáram esetében, az egyéni hulladékkezelés teljesítése során, az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul.

(3b) *  A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.

(4) *  Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.

(5) *  Az egyéni hulladékkezelők adott termék- és anyagáramra vonatkozóan teljesíthetik kötelezettségüket gyűjtést végző teljesítésben közreműködőn keresztül is.

(6) *  A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.

(7) A teljesítésben közreműködők a szerződött egyéni hulladékkezelők (6) bekezdésben meghatározott termékeire vonatkozó kibocsátási arányának megfelelően osztják el az egyéni teljesítők között az általuk begyűjtött és hasznosításra átadott mennyiséget.

(8) *  Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett bevallásában, a bevallás benyújtásáig gyűjtött, és hasznosításra átadott, igazoltan hasznosított mennyiséget, valamint a (3) bekezdésben foglalt mennyiséget veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a kötelezettségét.

(9) * 

IV. FEJEZET

A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSE

15. * 

17–18. § * 

16. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet * 

19. § (1)–(2) * 

(3) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet – a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével – kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét – az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg.

(4) * 

20. § *  (1) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet környezetvédelmi igazgatási feladatkörében * 

a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;

b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;

c) figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás – tevékenységi köréhez kapcsolódó – folyamatait;

d) nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;

e) közreműködik – a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint – a kötelezettek, ellenőrzésében;

f) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

g) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.

(2) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az (1) bekezdés g) pontjának teljesítése érdekében az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.

(3) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az (1) bekezdés d) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.

(4) *  Az (1) bekezdés d) pontja keretében végzett ellenőrzés során az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet jogosult:

a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,

b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,

c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait – szükség szerint mintavételezéssel – megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,

d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,

e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,

f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható,

g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.

(5) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt – arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével – másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.

(6) *  Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.

(7) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti.

21. § *  (1) Az OGyHT * 

a) a középtávon elérendő, az európai közösségi és hazai jogszabályokon, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terven alapuló országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (stratégiai célérték);

b) *  az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (a továbbiakban: célérték), termék- és anyagáramonkénti, hulladéktípusonkénti bontásban;

c) * 

d) *  az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által tárgyév során a fenti célok elérését szolgáló prioritási sorrendet és az ezekhez rendelt eszközrendszert

tartalmazza.

(2) *  Az OGyHT tervezetét – a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.

(3) *  Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.

(4) *  Az OGyHT-t, illetve az OGyHT módosítását a módosítások megjelölésével a kormányzati portálon közzé kell tenni.

22. § (1) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a 20. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése érdekében – szükség szerint – pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez, valamint pályázatokon vesz részt. A szolgáltatás-megrendelés – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik. Közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet.

(2) * 

(3) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.

(4) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet – az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően – a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli összegezést tárgyév március 31-ig küldi meg az ajánlattevőknek.

(5) * 

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatásmegrendelések kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.

22/A–22/B. § * 

22/C. § *  Nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése az OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012–2013. évben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában.

V. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS

17. Nyilvántartás

23. § *  (1) *  A 24. § szerinti adatokat az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, valamint az állami adó- és vámhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.

(2) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok alapján birtokába kerülő hulladékgazdálkodással, termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos adatok – beleértve a határozatokban, szerződésekben, egyéb iratokban szereplő személyes adatokat – kezelésére az adatvédelmi jogszabályok betartásával jogosult.

18. Adatkezelés

24. § *  (1) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, az állami adó- és vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – a másik fél rendelkezésére bocsátja.

(2) *  Az állami adó- és vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az – adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített – adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet részére.

(3) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja az állami adó- és vámhatóság részére.

(4) *  A bevallásban közölt adatok valódiságát az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

VI. FEJEZET

A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE

25. § (1) *  A befizetett termékdíj, a 15/A. és 15/B. §-ban meghatározott termékdíj átalány kivételével

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;

b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;

c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;

d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;

e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;

f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása;

g) *  a csomagolóanyag vagy csomagolási segédanyag esetében, annak – a továbbforgalmazás kivételével – nem csomagolás előállítására való felhasználása;

h) *  a csomagolás alkotórészeként forgalomba hozott záróelem kereskedelmi csomagolószerként vagy fém ital-csomagolószerként megfizetett termékdíja

esetén visszaigényelhető.

(2) *  A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíját visszaigényelheti, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.

(2a) *  Visszaigényelhető a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként – a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan – igazoltan megfizetett.

(2b) *  A (2a) bekezdés alapján visszaigényelhető termékdíj alapja a tárgynegyedévben hulladékkezelésre igazoltan átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékot képező csomagolószerek tömege.

(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.

(4) *  A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(5) *  A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.

(6) *  A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása során keletkező gyártási selejt és hulladék mennyiségére is visszaigényelhető a termékdíj, de ebben az esetben a gyártási selejt és hulladék mennyisége a hulladékhasznosítási teljesítmény számításánál nem vehető figyelembe.

(7) *  A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés mellett a 3. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás nem alkalmazható.

25/A. § *  (1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.

(2) A termékdíj visszaigénylésére – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével – a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor.

(3) A visszaigénylés mértéke – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével – a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj.

(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve

a) az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer, illetve

b) az egyéb kőolajtermék

esetében.

(5) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgynegyedévben hasznosításra átadott használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére vehető igénybe. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

(6) A 25. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

VII. FEJEZET * 

AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK * 

19. A gumiabroncs termékdíja * 

26. § *  A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege alapján keletkezik a termékdíjkötelezettség.

20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja * 

27. § *  (1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer terjes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt

kell alkalmazni.

(2) *  A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az megfelel az újrahasználható csomagolószerre vonatkozóan a 2. § 31. pontban meghatározott feltételeknek.

(3) * 

20/A. A reklámhordozó papír termékdíja * 

27/A. § *  (1) A reklámhordozó papír esetében a termékdíj-kötelezett a reklámhordozó papír elektronikus vagy nyomtatott példányát 6 évig megőrzi, és azt az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatja.

(2) Ha a termék egyidejűleg

a) csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn, vagy

b) irodai papír és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a reklámhordozó papír jelleg alapján áll fenn.

VIII. FEJEZET * 

ELLENŐRZÉS * 

21. Az ellenőrzés általános szabályai * 

28. § *  (1) *  Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Air. és az Art. szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet vagy mintavételre felkérheti az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt, helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adó- és vámhatóság kérésére a mintavételt elvégezni.

(3) A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy eseti vizsgálattal. Az állami adó- és vámhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni.

28/A. § * 

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzés * 

29. § *  (1) * 

(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(3)–(6) * 

(7) *  A vámhatóság az Air. jogkövetési vizsgálatra vonatkozó ellenőrzés szabályai alapján ellenőrzi – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági eljárás kivételével –, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.

(8) *  A Ht.-ban, valamint a Ht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, üzemnaplót és bizonylatokat a vámhatóság az ellenőrzései során felhasználja.

29/A. § *  (1) *  A vámhatóság az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által finanszírozott és a hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a kifizetést teljesítette. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által történő kifizetés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként (a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Air. és az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság – a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján – támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.

(5) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok, dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.

(6) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(7) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot köteles teljeskörűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani, mely bizonyítási eszközöket – tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében – a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.

(8) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.

(9) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző – az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve – üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(10) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(11) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.

(12) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat – ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(13) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(14) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(15) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételéről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.

(16) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(17) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(18) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,

d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(19) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló vagy kapcsolatban állt személy megszegi, a vámhatóság a 32. § szerinti mulasztási bírságot szab ki.

(20) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) *  az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

g) az ellenőrzést végzők aláírását.

(21) *  Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője – az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével – a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(22) *  A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(23) *  Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll vagy állt, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges. A kapcsolódó ellenőrzés határideje 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője – az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével – a határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(24) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.

(25) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.

(26) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles.

(27) *  A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.

(28) *  A (26) és (27) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.

29/B. § *  (1) *  A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági eljárás kivételével – tényleges megvalósulását ellenőrzi.

(2) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.

(3) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(4) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(5) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Air. és az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során a 29/A. § (6) bekezdése, és (8)–(24) bekezdése alkalmazandó.

(8) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett vagy az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelő által teljesített ügylet ténylegesen nem valósult meg vagy nem szabályszerűen valósult meg, úgy a kötelezett terhére 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.

(9) *  A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.

23. * 

30. § * 

IX. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

24. Termékdíjbírság

31. § *  (1) Termékdíj bírságot kell megállapítani

a) termékdíj hiány,

b) a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,

c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése

esetén.

(2) A termékdíj bírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a visszaigényléssel vagy visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa;

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.

(3) Csomagolószerrel kapcsolatosan megállapított termékdíjhiány esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíj bírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.

(4) *  Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra az Air. és az Art. adóbírságra vonatkozó szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) *  A kötelezettet terhelő termékdíj-tartozás, valamint a bírság, vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére az Air. és az Art. rendelkezései az irányadóak. Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíj hiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

24a. *  Késedelmi pótlék

31/A. § *  (1) A termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek megállapítására az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.

(2) Az e törvény alapján nyújtható költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele esetén a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybe vételének napjától a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni.

25. Mulasztási bírság

32. § *  Az állami adó- és vámhatóság a kötelezettet legfeljebb 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja. A bírság kiszabása során az állami adó- és vámhatóság az Art. mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései közül

a) az általános bírságszabályra,

b) a hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazására,

c) az iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértésére,

d) bírságkiszabásnál alkalmazandó mérlegelési szempontokra és

e) a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátjára

vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazza.

26. Lefoglalás és elkobzás

33. § (1) *  Az állami adó- és vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2) *  A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az állami adó- és vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.

(3) *  A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.

(4) *  Az állami adó- és vámhatóság, amennyiben

a) a termékdíjköteles termék birtokosa a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és

b) az eljárás során felmerül,

ba) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége,

bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy

bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve

c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,

a termékdíjköteles terméket lefoglalja.

34. § (1) *  Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.

(2) *  A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző állami adó- és vámhatóságnál.

(3) A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:

a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;

b) ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra;

c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíjbírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra – elidegenítési tilalom alkalmazása mellett – fizetéskönnyítést engedélyeztek;

d) *  ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste.

35. § (1) *  A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) az állami adó- és vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.

(2) *  Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) az állami adó- és vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt elsősorban az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet bevonásával, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.

(3) A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(4) *  A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek az állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

36. § (1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) *  Az elkobzott termékdíjköteles terméket a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében az állami adó- és vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(3) *  Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adó- és vámhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet egyetértésével a terméket:

a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,

b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,

c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének

átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)–c) pontokban meghatározott célokra használják fel.

(4) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:

a) az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;

b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.

(5) Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.

(6) *  Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

27. A termékdíjakkal kapcsolatos állami feladatok finanszírozása * 

37. § *  (1) *  Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez elkülönített számlára költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.

(2) * 

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Felhatalmazó rendelkezések

38. § *  (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a termékdíj-kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a készletre vétel részletes szabályait, * 

b) *  a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait, * 

c) *  az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által folytatott ellenőrzések, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ellenőrzésekben szakértői, szaktanácsadói részvételére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közvetítésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet és az egyes hatóságok közötti együttműködés, adat-, és információcsere részletes szabályait, * 

d) a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátására jogosult szervet és a közvetítői feladatok ellátásának rendjét, * 

e) a csomagolószerként is felhasználható áruk katalógusát (csomagolószer-katalógus) és a besorolás és alkalmazás részletes szabályait, * 

f) a hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó, és az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett által teljesített ügyletek megvalósulására, azok végrehajtása szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési szempontrendszer szabályait, * 

g) az egyéni hulladékkezelésre, annak bejelentésére, bevallására, illetve teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, * 

h) *  az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait, * 

i) *  a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési hasznosítási célok elérése érdekében a pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait.

(1a) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetet rendeletben jelölje ki. * 

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a hulladékkezelési teljesítmény megállapításának részletes szakmai feltételeit és elfogadásának rendjét,

b) a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében kötelezően alkalmazandó vizsgálati, mérési, értékelési módszereket, eljárásokat, továbbá az anyagmérleg készítésének és elfogadásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg,

c) * 

d) *  az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által a válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekkel kötendő szerződések feltételeit,

e) * 

29. Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1) *  Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1–18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23–37. §-a, 43. §-a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) * 

30. Átmeneti rendelkezések

40. § * 

40/A. § *  (1) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat – az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével – az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése – ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket – ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.

40/B. § *  A 9/A. § (1) bekezdés f) pontját 2015. július 1-től kell alkalmazni.

40/C. § *  (1) A 2013. december 31-ig az állami adó- és vámhatóságnak a 14. § (5) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződést módosítani, valamint azt ismételten bejelenteni a 14. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti jogcím alapján.

(2) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 1.) módosított 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti termékdíj visszaigénylési jogcím a külföldre igazoltan kiszállított csomagolószerek esetében 2014. január 1-jétől alkalmazható.

(3) *  A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

(3) *  E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.) 125. §-ával megállapított 22/C. §-át a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

40/D. § *  (1) A csekély mennyiségű kibocsátó a 2014. év tekintetében a 10. § (3a) bekezdésében meghatározott bejelentést 2014. április 20-ig teheti meg. E bekezdés szerinti bejelentéssel a 2014. év tekintetében más jogcímre való bejelentés megváltoztatható.

(2) A Módtv. 1. hatálybalépésekor csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezettként az állami adóhatósághoz bejelentkezett kötelezettet úgy kell tekinteni, hogy bejelentését csekély mennyiségű kibocsátóként tette meg.

(3) A csekély mennyiségű kibocsátó – a (2) bekezdésben foglalt kötelezett kivételével – a termékdíj átalány-fizetést a 2014. évi tárgyév (adóév) utolsó három negyedévében forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy készletre vett termékdíjköteles termék tekintetében veheti igénybe, legfeljebb a 2. § 6. pontjában foglalt mennyiség erejéig, a 15. § (2) bekezdésében foglalt termékdíjátalány megfizetése mellett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett a termékdíj átalány-fizetést a teljes tárgyév (adóév) tekintetében igénybe veheti azzal, hogy a 2014. évi tárgyév (adóév) első negyedévében kibocsátott csomagolószer a 2. § 6. pontjában foglalt teljes mennyiségbe beszámít.

(5) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett, ha a 2. § 6. pontja szerinti, a csomagolószeren kívüli mennyiséget a 2014. évben túllépi, a 2014. év tekintetében a csomagolószerre vonatkozó termékdíj átalány-fizetésre jogosult marad.

40/E. § *  A 2014. július 1-jét megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.

40/F. § *  Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíj köteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.

40/G. § *  A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 3.) hatályba lépését megelőző évben egyéni hulladékkezelést választó kötelezettnek a Módtv. 3. hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezések alapján kell teljesítenie a 2015. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíj-kötelezettségét.

31. Bejelentés az Európai Unió részére

41. § (1) A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:

a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. * 

42. § * 

33. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. § * 

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez * 

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

a) akkumulátorok

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és HR,
KN alszám
1. Elektromos akkumulátorok, beleértve ezek akár téglalap (beleértve a négyzet) alakú elválasztólemezeit is
kivéve: a 8507 50 a 8507 60 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés
ex. 8507

b) csomagolószerek

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag ex.1401 90
2. Máshol nem említett növényi eredetű termék ex. 1404 90
3. Élvédőprofil csomagolási segédanyag 3916
4. Rugalmas tömlő csomagolószer 3917 32
3917 39
5. Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában, tekercsben is
kivéve: az építési termék; a bútoripari áru; a villamosszigetelési; az elektrotechnikai áru
ex.3919
6. Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erősített, nem laminált, nem alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált
kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; az elektrotechnikai áru; a kordonszalag;
ex.3920
7. Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík
kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; az elektrotechnikai áru
ex.3921
8. Műanyag eszközök áruk szállítására vagy csomagolására; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró
kivéve: a 300 liter feletti űrtartalommal rendelkező eszköz, továbbá a gyűjtőedények közül a szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet
ex. 3923
9. Egyszer használatos műanyag edények 3924 10 00
10. Más csomagolószerek műanyagból 3926
11. Vulkanizált lágygumiból készült eszközök áruk szállítására vagy csomagolására; vulkanizált lágygumiból készült dugó, fedő, kupak és más lezáró ex.4016
12. Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolószer; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából 4415
13. Természetes parafából készült dugó és lezáró ex. 4503 10
14. Agglomerált parafából (kötőanyaggal is) készült dugó és lezáró ex. 4504 10 11
ex. 4504 10 19
ex. 4504 90 20
15. Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más áru vagy a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült áru; szivacsból (luffaszivacs) készült áru
kivéve: nem egyszer használatos termékek; szivacsból (luffaszivacs) készült áru
ex.4602
16. Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton
kivéve: a kézi merítésű papír és karton; a tapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír; az irodai papír; pénztárgéppapír; biztonsági papír
ex. 4802
17. Toalett vagy arcápoló selyem alappapír, törülköző vagy szalvéta alappapír, továbbá hasonló háztartási vagy egészségügyi cikk előállítására felhasználható, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék tekercsben vagy ívben
kivéve: törülköző vagy szalvéta alappapír; háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari, ruhaipari áru,
ex. 4803
18. Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével ex.4804
19. Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva
kivéve: szűrőpapír és karton
ex. 4805
20. Növényi pergamen, zsírpapír, pauszpapír (átmásolópapír), és pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír tekercsben vagy ívben
kivéve: pauszpapír (átmásolópapír); sütőpapír
ex.4806
21. Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben ex. 4807
22. Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével ex.4808
23. Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben
kivéve: irodai papír
ex.4810
24. Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével
kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru, pénztárgéppapír
ex.4811
25. Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből
kivéve: iratgyűjtő doboz; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti vagy hasonló célra
ex. 4819
26. Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is
kivéve: tanszerek; dokumentumok, árut nem tartalmazó levélküldemények azonosító címkéi
ex.4821
27. Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merítve is) ex. 4822
28. Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből
kivéve: a szűrőpapír és karton; az előre nyomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez; pénztárgéppapír
ex.4823
29. Jutaszövet vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textil háncsrostból készült szövet
kivéve: építési termék, erózió- és rézsüvédelmi áru
ex. 5310
30. Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is
kivéve: háztartási áru, textil- és ruhaipari áru, járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotextil
ex. 5603
31. Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is
kivéve: hajókötél és kábel; bálázó zsineg; 5 mm-nél nagyobb átmérőjű áruk; háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; építési termék; bútoripari áru
ex. 5607
32. Zsák és zacskó áruk csomagolására
kivéve: árvízvédelmi homokzsák
6305
33. Korsó, tégely és hasonló áru kerámiából, áru szállítására vagy csomagolására ex. 6909 90
34. Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből ex.7010
35. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű pántolószalag vasból vagy ötvözetlen acélból 7211
7212
36. Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül
kivéve: a bélelt vagy hőszigetelt tartályok, illetve a helyhez kötött tartályok; gyűjtőedények
ex. 7310
37. Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz tárolására
kivéve: a 300 liter feletti űrtartalmú, illetve a helyhez kötött tartályok
ex. 7311
38. Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm
kivéve: elektrotechnikai áru
ex. 7607
39. Alumíniumhordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cső alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezések nélkül
kivéve: a bélelt vagy hőszigetelt tartályok, illetve a helyhez kötött tartályok; gyűjtőedények
ex. 7612
40. Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz tárolására
kivéve: a 300 liter feletti űrtartalmú, illetve a helyhez kötött tartályok
ex. 7613
41. Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei alumíniumból
kivéve: nem egyszer használatos áruk
ex.7615 10
42. Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, csavarmenetes hordódugó, hordódugóvédő, pecsét és más csomagolási tartozékok nem nemesfémből
kivéve: csavarmenetes hordódugó; hordódugóvédő, pecsét
ex. 8309
43. Páralekötő csomagolási segédanyag 3824 99

c) egyéb kőolajtermékek

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj, biodízel-tartalommal is 2710 19 81
2710 20 90
2. Hidraulikaolaj, biodízel-tartalommal is 2710 19 83
2710 20 90
3. Fehérolaj, folyékony paraffin, biodízel-tartalommal is 2710 19 85
2710 20 90
4. Hajtóműolaj és reduktorolaj, biodízel-tartalommal is 2710 19 87
2710 20 90
5. Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj, biodízel-tartalommal is 2710 19 91
2710 20 90
6. Villamosszigetelési olaj, biodízel-tartalommal is 2710 19 93
2710 20 90
7. Más kenőolaj és más olaj, biodízel-tartalommal is
kivéve: kenőzsírok
2710 19 99
2710 20 90
8. Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolaj-, a csavar vagy csavaranya meglazítására szolgáló-, rozsdagátló- vagy korróziógátló- és az öntvényformakenő készítményeket is), és textil, bőr, szőrme vagy más anyagok olajos vagy zsíros kikészítéséhez használt készítmények, kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal
kivéve: kenőzsírok
3403
9. Hidraulikus fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem, vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz
kivéve: amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem tartalmaz
3819 00 00

d) egyéb műanyag termékek

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Műanyagból készült virág, fa-, levél- és gyümölcsutánzat és ezek
részei; ezekből készült áru
6702 10 00
ex. 9505

e) egyéb vegyipari termékek

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília
kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve a kézműipari termék
3401
2. Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével
kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve a kézműipari termék
3402
3. Súrolókrémek és -porok és más súrolókészítmények
kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve a kézműipari termék
3405 40
4. Hajápoló szerek
kivéve: kézműipari termék
3305
5. Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is
kivéve: kézműipari termék
3307

f) elektromos, elektronikai berendezések

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán ex. 8403 10*
2. Segédberendezés a 8403 vtsz. alá tartozó elektromos vezérlésű kazánhoz ex. 8404 10*
3. Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül; folyadékemelő (elevátor)
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8413*
4. Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8414*
5. Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8415*
6. Hűtőgép, fagyasztógép és más hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés
kivételével
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8418*
7. Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8421*
8. Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8422*
9. Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő ex. 8425*
10. Szövőgép (szövőszék) ex. 8446*
11. Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8450*
12. Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére, festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vagy impregnál ás ára szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép (a 8450 vtsz. alá tartozó gép kivételével), vasaló-, sajtológép (beleértve a gőzsajtót is), és padlóburkoló anyag, pl. linóleumgyártásra használt pépnyomó gép, amely szövetre vagy más alapra viszi fel a pépet; átcsévélő-, lecsévélőgép, textilszövet- hajtogató, -vágó vagy -csipkéző gép
kivéve: padlóburkoló anyag, pl. linóleumgyártásra használt pépnyomó gép, amely szövetre vagy más alapra viszi fel a pépet; átcsévélő-, lecsévélőgép, textilszövet-hajtogató, -vágó vagy -csipkéző gép; alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8451*
13. Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével] 8501*
14. Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító 8502*
15. Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8504*
16. Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik; elektro- vagy állandó mágneses tokmány, befogó és hasonlómunkadarab-befogó szerkezet; elektromágneses tengelykapcsoló, kuplung és fék; elektromágneses emelőfej
kivéve: elektro- vagy állandó mágneses tokmány, befogó és hasonló munkadarab-befogó szerkezet; elektromágneses tengelykapcsoló, kuplung és fék; elektromágneses emelőfej; alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8505*
17. Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, belső égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs, gyújtógyertya és izzófej, indítómotor); generátor (pl. dinamó, alternátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8511*
18. Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével)
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8423*
19. Kötőgép, hurkológép és paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép
kivéve: paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép
ex.8447*
20. Varrógép a 8440 vtsz. alá tartozó könyvkötő gép (fűzőgép) kivételével; varrógép beépítésére alkalmas bútor, állvány és speciálisan varrógéphez kialakított borító; varrógéptű
kivéve: varrógép beépítésére alkalmas bútor, állvány és speciálisan varrógéphez kialakított borító; varrógéptű; alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8452*
21. A 84. árucsoportban máshol nem említett gép és mechanikus készülék egyedi feladatokra
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8479*
22. Porszívók
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8508*
23. Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8509*
24. Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8510
25. Elektromos világító- vagy jelzőkészülék (a 8539 vtsz. alá tartozó kivételével), ablaktörlő, jegesedésgátló és páramentesítő készülék kerékpárhoz vagy gépjárműhöz
kivéve: kerékpárhoz, illetve elektromos világítókészülék gépjárműhöz; alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.8512
26. Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütővas, sütővas-melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8516*
27. Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok); optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók 8536
28. Szerelt piezoelektromos kristály 8541 60 00
29. Elektromos, vibrációs masszírozó készülék 9019 10 10
30. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal ex. 9101
31. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 vtsz. alá tartozó kivételével ex. 9102
32. Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 vtsz. alá tartozó kivételével ex. 9103
33. Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi, űr- vagy vízi járműhöz ex. 9104
34. Más óra ex. 9105
35. Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére szolgáló készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló) ex. 9106
36. Óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló ex. 9107
37. Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt ex. 9108
38. Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt ex. 9109
39. Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; ex. 8443*
40. Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép; jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép ex. 8470
41. Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához ex. 8471
42. Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép); ex.8472
43. A 8470–8472 vtsz. alá tartozó géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék (a gép tárolására, szállítására szolgáló tok és hasonló kivételével) ex. 8473
44. Távbeszélő-készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi- vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó, adására, továbbítására vagy vételre szolgáló készülékek kivételével ex. 8517*
45. Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens” kártyák és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével ex. 8523
46. Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék 8526*
47. Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is 8528*
48. Elektronikus integrált áramkörök 8542
49. A 85. árucsoportban máshol nem említett elektromos gép és készülék egyedi feladatokra ex.8543*
50. Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8518*
51. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék 8519*
52. Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is 8521*
53. Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgép, videokamera-felvevő
kivéve: Televíziós kamerák, legalább 3 kameracsővel
8525*
54. Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban 8527
55. Fotovoltaikus elem 8541 40 90
56. Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-
készülék és villanókörte, a 8539 vtsz. alá tartozó kisülési cső kivételével,
kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá a fényképezőgép, nyomólemez vagy
-henger készítésére, víz alatti használatra, légi felvételekre vagy belső szervek orvosi vagy sebészeti vizsgálatára tervezett speciális fényképezőgép; törvényszéki vagy kriminológiai célra összehasonlító fényképezőgép, fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9006
57. Mozgóképfelvevő (kamera) és -vetítő, hangfelvevő vagy hanglejátszó készülékkel vagy anélkül
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 9007*
58. Állóképvetítő, a mozgófényképészeti-gép kivételével; fényképészeti nagyító és kicsinyítő (a mozgófényképészeti kivételével)
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 9008*
59. Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 9207*
60. Mezőgazdasági, kertgazdasági vagy erdőgazdasági talaj-előkészítésre vagy - megmunkálásra szolgáló gép; gyep- vagy sportpályahenger
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8432*
61. Elektromos, motoros, körforgó vízszintes vágószerkezettel fűkaszáló pázsit, park vagy sportpálya nyírására 8433 11 10*
62. Fémipari eszterga (beleértve az esztergálóközpontot is) ex. 8458*
63. Anyagleválasztással működő fémipari fúró-, furatmegmunkáló, maró-, menetvágó vagy menetfúró gép (beleértve a hordozható fúrógépet is), a 8458 vtsz. alá tartozó eszterga (beleértve az esztergáló központot is) kivételével ex.8459*
64. Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező vagy más módon simító szerszámgép fém vagy cermet köszörűkővel, csiszolókoronggal vagy polírozóval történő megmunkálására, a 8461 vtsz. alá tartozó fogaskerékmaró, -köszörülő vagy -simító gép kivételével ex. 8460*
65. Gyalugép, véső-, hornyoló-, üregelő-, fogaskerékmaró, fogaskerék- köszörülő vagy fogaskerék-simítógép, fűrészgép, vágógép, valamint más vtsz. alá nem osztályozható, fém vagy cermet leválasztásával működő más szerszámgép ex. 8461*
66. Anyagleválasztás nélkül működő más szerszámgép, fém vagy más cermet megmunkálására ex.8463*
67. Szerszámgép kő, kerámia, beton, azbesztcement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására ex.8464*
68. Szerszámgép (beleértve a szegező-, ragasztó- vagy más összeállító gépet is) fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására ex. 8465*
69. Kézi használatú szerszám, pneumatikus, hidraulikus vagy beépített elektromos vagy nem elektromos motorral működő
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8467*
70. Forrasztó-, keményforrasztó vagy hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is, a 8515 vtsz. alá tartozó gép kivételével; gázzal működő gép és készülék felületi hőkezelésre
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8468*
71. Föld, kő, érc vagy más szilárd halmazállapotú (beleértve a port vagy a pépet) ásványi anyag válogatására, osztályozására, rostálására, mosására, zúzására, őrlésére, keverésére vagy gyúrására szolgáló gép; szilárd ásványi fűtőanyag, kerámiapép, nem szilárd beton, gipsz vagy más ásványi por vagy pép tömörítésére, formálására vagy öntésére szolgáló gép; öntödei homokforma készítésére szolgáló gép
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8474*
72. Elektromos (elektromosan hevített gázzal működő is), lézer- vagy más fény- vagy fotonsugaras, ultrahangos, elektronsugaras, mágnesimpulzusos vagy plazmaívforrasztó, keményforrasztó vagy hegesztőgép és -készülék, vágásra alkalmas kivitelben is; fém vagy cermet meleg porlasztására (szórására) szolgáló gép és készülék
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8515*
73. Triciklik, rollerek, pedálos autók és hasonló kerekes játékok; játék babakocsik; babák; más játékok; csökkentett méretű („méretarányos”) modellek és szórakozásra szánt hasonló modellek, működő is; mindenféle kirakós játékok (puzzle) ex. 9503
74. Videojáték-konzol és -gép, szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték,
beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, különféle típusú játékkaszinó-asztalt és az automata tekepálya-felszerelést is
Kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9504*
75. Elektromosan működő akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
8531*
76. Legfeljebb 1 000 V feszültségig kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), - asztal, -doboz és más foglalat, amely a 8535 vagy a 8536 vtsz. alá tartozó készülékből legalább kettőt foglal magában, elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál, beleértve azt is, amely a 90. árucsoportba tartozó szerkezetet vagy készüléket tartalmaz, és numerikus vezérlésű készülék, a 8517 vtsz. alá tartozó kapcsolókészülékek kivételével ex. 8537 10*
77. Más elektromos hajtómotorral működő kerékpár 8711 60 90
78. Fajsúlymérő és hasonló folyadékban úszó mérőműszer, hőmérő, pirométer, barométer, higrométer és pszichrométer, regisztrálóval is, és mindezek egymással kombinálva is
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9025*
79. Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló műszer és készülék (pl. áramlásmérő, szintjelző, manométer, hőmennyiségmérő), a 9014, 9015, 9028 vagy a 9032 vtsz. alá tartozó műszer és készülék kivételével
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9026*
80. Fizikai vagy vegyi analízisre szolgáló műszer és készülék (pl. polariméter, refraktométer, spektrométer, füst- vagy gázanalizátor); viszkozitást, porozitást, nyúlást, felületi feszültséget vagy hasonló jellemzőket mérő vagy ellenőrző eszköz és készülék; hő-, hang- vagy fénymennyiségek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló műszer és készülék
(a megvilágítási-időmérő is); mikrotom (metszetkészítő)
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 9027*
81. Gáz-, folyadék- vagy áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9028*
82. Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer-számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer, a 9014 vagy 9015 vtsz. alá tartozó készülék kivételével; stroboszkóp
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9029*
83. A 90. árucsoportban máshol nem említett, mérő- vagy ellenőrző műszer, berendezés és gép; profilvetítő
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex.9031*
84. Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 9032*
85. Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is
kivéve: alkatrész alszám alá tartozó áruk
ex. 8476*
86. Egylábú, kétlábú vagy háromlábú állvány és hasonló áru ex.9620*
A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportokat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó tömege legfeljebb 200 kg, vagy elektromos teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.

g) gumiabroncsok

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Új gumi légabroncs
kivéve: a kerékpár gumiabroncs
4011
2. Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag
kivéve: a gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag, továbbá a kerékpár gumiabroncs
4012

h) irodai papírok

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton a végfelhasználó számára kiszerelve
kivéve: nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír, kézi merítésű papír
ex. 4802
2. Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló vagy átíró papír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben ex.4809
3. Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve ex.4810
4. Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy a 4810 vtsz. alá tartozók kivételével ex.4811
5. Karbonpapír, önmásolópapír, és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is ex. 4816
6. Iratgyűjtő doboz, levéltartó doboz, tárolódoboz és hasonló cikk irodai, üzleti vagy hasonló célra 4819 60
7. Regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelőkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból
kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket, az üzleti könyv, a megrendelőkönyv, az orvosi vénytömb, az iskolai füzet és a könyvborító
ex. 4820

i) reklámhordozó papírok

A B C
ssz. Megnevezés Vámtarifaszám és
HR, KN alszám
1. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk ex. 48
2. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek ex. 49

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez * 

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a) Akkumulátor

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) 57

b) Csomagolószer

A B
1. Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Műanyag [a műanyag bevásárló-reklám táska és a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból (az MSZ EN 13432:2002 szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás követelményeinek megfelelően) készült biológiai úton lebomló műanyag kivételével] 57
3. Műanyag bevásárló-reklám táska 1900
4. Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 57
5. Társított rétegzett italkarton 19
6. Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) 19
7. Fém ital-csomagolószer 57
8. Papír 19
9. Fa, természetes alapú anyag 19
10. Üveg 19
11. Egyéb 57

c) Egyéb kőolajtermék

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Kenőolaj 114

d) Egyéb műanyag termék

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru 1900

e) Egyéb vegyipari termék

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11
3. Szépség- vagy testápoló készítmények 57

f) Elektromos, elektronikai berendezés

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Hőcserélő berendezések 57
3. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak 57
4. Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) 57
5. Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) 57
6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) 57

g) Gumiabroncs

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Gumiabroncs 57

h) Irodai papír

A B
1. Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Irodai papír 19

i) Reklámhordozó papír

A B
1. Termék áram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2. Reklámhordozó papír 85

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez * 

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányada qáhksz, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

1. A qf és qáhksz értékeket az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

A B C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány
qáhksz állami hulladék-
gazdálkodást közvetítő
szervezet országos átlagos
teljesítési hányad
2. Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) 0,85 0,85

b) Csomagolószer

A B C
1.
Anyagáram

qf felső hasznosítási arány
qáhksz állami hulladék-
gazdálkodást közvetítő
szervezet országos átlagos
teljesítési hányad
2. Műanyag
(a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével)
0,65 0,25
3. Műanyag bevásárló-reklám táska 0,65 0,15
4. Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 0,65 0,40
5. Társított rétegzett italkarton 0,65 0,20
6. Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) 0,65 0,60
7. Papír 0,65 0,65
8. Fa, természetes alapú anyag 0,65 0,15
9. Üveg 0,65 0,60
10. Egyéb 0,65 0,25
11. Fém ital-csomagolószer 0,17 0,17

c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány
qáhksz állami hulladék-
gazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2. Hőcserélő berendezések 0,55 0,55
3. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak 0,52 0,52
4. Nagygépek
(bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t)
0,55 0,55
5. Kisgépek
(egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
0,48 0,48
6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések
(egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
0,48 0,48

d) Gumiabroncs

A B C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány
qáhksz állami hulladék-
gazdálkodást közvetítő
szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2. Gumiabroncs 0,75 0,75

2. A termékdíj meghatározása:

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

3. Fajlagos rendszerirányítási alapköltség

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

A B

1.

Termékáram
Fajlagos rendszer-
irányítási alapköltség
(Ft/kg)
2. Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) 44

b) Csomagoló szer

A B

1.

Anyagáram
Fajlagos rendszer-
irányítási alapköltség
(Ft/kg)
2. Műanyag (a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével) 34
3. Műanyag bevásárló-reklám táska 1300
4. Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 34
5. Társított rétegzett italkarton 12
6. Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) 12
7. Fém ital-csomagolószer 34
8. Papír 11,5
9. Fa, természetes alapú anyag 14
10. Üveg 12
11. Egyéb 34

c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B

1.

Termékáram
Fajlagos rendszer-
irányítási alapköltség
(Ft/kg)
2. Hőcserélő berendezések 34
3. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak 34
4. Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) 34
5. Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) 34
6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések
(egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
34

d) Gumiabroncs

A B

1.

Termékáram
Fajlagos rendszer-
irányítási alapköltség
(Ft/kg)
2. Gumiabroncs 35

4. Externális költség

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

A B

1.

Termékáram
Fajlagos externális
alapköltség
(Ft/kg)
2. Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) 24

b) Csomagolószer

A B

1.

Anyagáram
Fajlagos externális
alapköltség
(Ft/kg)
2. Műanyag (a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével) 24
3. Műanyag bevásárló-reklám táska 774
4. Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 24
5. Társított rétegzett italkarton 7
6. Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) 8
7. Fém ital-csomagolószer 24
8. Papír 4
9. Fa, természetes alapú anyag 4
10. Üveg 6
11. Egyéb 24

c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B

1.

Termékáram
Fajlagos externális
alapköltség
(Ft/kg)
2. Hőcserélő berendezések 24
3. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél
nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak
24
4. Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) 24
5. Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) 24
6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések
(egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
24

d) Gumiabroncs

A B

1.

Termékáram
Fajlagos externális
alapköltség
(Ft/kg)
2. Gumiabroncs 34

5. Kezelési költség

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qáhksz<qf esetben a

képlettel, a qeáhksz és qáhksz=qf esetben a

képlettel történik, minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

A B

1.

Termékáram
Fajlagos kezelési
alapköltség
(Ft/kg)
2. Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) 20

b) Csomagolószer

A B
1.
Anyagáram
Fajlagos kezelési
alapköltség
(Ft/kg)
2. Műanyag (a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével) 30
3. Műanyag bevásárló-reklám táska 30
4. Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 30
5. Társított rétegzett italkarton 10
6. Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) 10
7. Fém ital-csomagolószer 30
8. Papír 5
9. Fa, természetes alapú anyag 10
10. Üveg 10
11. Egyéb 30

c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B

1.

Termékáram
Fajlagos kezelési
alapköltség
(Ft/kg)
2. Hőcserélő berendezések 30
3. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak 30
4. Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) 30
5. Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) 30
6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések
(egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
30

d) Gumiabroncs

A B

1.

Termékáram
Fajlagos kezelési
alapköltség
(Ft/kg)
2. Gumiabroncs 30

4. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez * 

Termékdíj átalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíj köteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átlagos tömege és az átalánydíj összege

A B C
1. Vtsz. és HR alszám, megnevezés a)
akkumulátor
(kg/db)
b)
gumiabroncs
(kg/db)
c)
kenőolaj
(kg/db)
d)
elektromos,
elektronikai
berendezés
(kg/db)
termékdíj-
átalány
(Ft/db)
2. 8702 10 Kizárólag kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 40 150 20 60 17 000
3. 8702 20 Kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő 40 150 20 150 22 000
4. 8702 30 Szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő 40 150 20 150 22 000
5. 8702 40 00 Kizárólag elektromos hajtómotorral működő 40 150 20 150 22 000
6. 8702 90 Más gépjármű a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására 18 45 11 35 7000
7. 8703 10 Speciálisan, havon való közlekedésre tervezett járművek; golfkocsik és hasonló járművek 10 25 7 17 4000
8. 8703 21 Más jármű, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, legfeljebb 1000 cm3 hengerűrtartalommal 10 25 7 17 4000
9. 8703 22 Más jármű, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, 1000 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 1500 cm3 hengerűrtartalommal 13 35 9 20 5000
10. 8703 23 Más jármű, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, 1500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 3000 cm3 hengerűrtartalommal 15 40 11 23 6000
11. 8703 24 Más jármű, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, 3000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal 15 45 11 35 7000
12. 8703 31 Más jármű, kizárólag kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő legfeljebb 1500 cm 3 hengerűrtartalommal 18 35 7 17 5000
13. 8703 32 Más jármű, kizárólag kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 1500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 2500 cm3 hengerűrtartalommal 20 40 9 22 6000
14. 8703 33 Más jármű, kizárólag kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 2500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal 22 45 11 30 7000
15. 8703 40 Más jármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, a külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthetők kivételével 15 45 11 80 10 000
16. 8703 50 Más jármű, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, a külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthetők kivételével 22 45 11 80 10 000
17. 8703 60 Más jármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető 15 45 11 80 10 000
18. 8703 70 Más jármű, kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető 22 45 11 80 10 000
19. 8703 80 Más jármű, kizárólag elektromos hajtómotorral működő 15 45 2 80 9000
20. 8703 90 Más gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702 vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is 12 40 2 60 7000
21. 8704 10 Dömper, terepjáró kivitelű 40 500 20 20 35 000
22. 8704 21 Más áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő, legfeljebb 5 tonna össztömegű 20 50 18 22 8000
23. 8704 22 Más áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő, 5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 20 tonna össztömegű 30 360 25 17 27 000
24. 8704 23 Más áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő,- 20 tonna össztömeget meghaladó 120 450 35 22 38 000
25. 8704 31 Más áruszállító gépjármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, legfeljebb 5 tonna össztömegű 15 40 11 22 6000
26. 8704 32 Más áruszállító gépjármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, 5 tonna össztömeget meghaladó 80 180 23 17 19 000
27. 8704 90 Más áruszállító gépjármű 45 60 20 17 10 000
28. 8711 10 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő 3 6 1 2 1000
29. 871 1 20 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 50 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 250 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő 4 10 2 6 1500
30. 8711 30 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 250 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő 4 10 3 10 2000
31. 8711 40 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 800 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő 4 11 4 14 2500
32. 8711 50 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 800 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő 4 14 5 18 3000
33. 8711 60 Elektromos hajtómotorral működő motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is (kivéve a 8711 60 90 vtsz. hatálya alá tartozó termékek) 4 9 3 15 2000