Hatály: 2016.I.1. - 2016.II.10. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

az otthonteremtési kamattámogatásról * 

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, a 19. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:

a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,

bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,

bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint

be) a gépkocsitároló helyiség

építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

2–3. * 

4. *  gyermek:

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint

b) aki az igénylő eltartottja és

ba) a 20. életévét még nem töltötte be,

bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy

bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

5. *  használt lakás: a használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás;

6. * 

7. *  hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően;

8–9. * 

10. *  komfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) egyedi fűtési móddal

rendelkezik;

11. *  korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat,

d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,

e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése,

valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

12. * 

13. megváltozott munkaképességű személy: az a személy,

a) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette,

b) aki legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket;

14. *  támogatott személy: aki

a) az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt és

b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják;

15. új lakás: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött,

b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és

ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy

bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó;

16. ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás;

17. *  bővítés: – a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével – az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül – ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is – a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység;

18. *  hasznos alapterület: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

19. *  hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;

20. *  nem támogatott személy hiteladós: az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója és a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételeket teljesíti;

21. *  igénylő: olyan támogatott személy, aki otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor;

22. *  lakás: az OTÉK rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel;

23. *  kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;

24. *  összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) központi fűtési móddal

rendelkezik;

25. *  építési engedély: új lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési engedély vagy az építési hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

26. *  használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.

(2) *  Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Ptk.-ban, az Étv.-ben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben és az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2. Az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltételei * 

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhet:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy

e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

(2) Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

(3) *  Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban

a) nyilatkozik arról, hogy otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt e rendelet hatálybalépése óta nem vett igénybe és

b) vállalja, hogy

ba) otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a későbbiekben nem vesz igénybe,

bb) nem támogatott személy hiteladósként további otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és

bc) az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít,

c) *  hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) részére.

3. § (1) Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő

a) új lakás építéséhez, vásárlásához,

b) *  használt lakásvásárlásához, korszerűsítéséhez, valamint legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez,

c)–e) * 

f) *  a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához

felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez. * 

(2) *  Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem írásban nyújtható be a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézethez.

(3) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. * 

(4) *  Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(5) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

(6) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható

a) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,

b) *  a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és

c) lejárt tőketartozás esetén.

(7) Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja.

(8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása a (2) bekezdés szerinti határidőket követő hat hónapon belül, a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.

(9) Az otthonteremtési kamattámogatás olyan hitelintézet által folyósított kölcsönhöz nyújtható, amely a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződést köt, valamint e szerződés alapján teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.

(10) *  Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, bővítés vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

4. § (1) *  Az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy

a) *  az otthonteremtési kamattámogatással

aa) épített vagy vásárolt lakásban a támogatott személy – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, melyet a hitelcél megvalósulását követően igazol, vagy

ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában a támogatott személy – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen,

b) *  a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal

ba) *  – a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

bb) a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás esetén arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően lakóhelyéül szolgál,

bc) *  – a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli,

c) *  az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti hozzátartozói,

d) *  az igénylő írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, saját és gyermeke adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja kormányhivatal, az 5. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti kamattámogatás esetén a kormányhivatal és a Kincstár és az állami adóhatóság részére, és

e) * 

f) *  az igénylő – a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével – a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának

fa) időpontjától számított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van –, és * 

fb) időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,

g) *  az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy

ga) − lakás vásárlása esetén − a telekárat is tartalmazó vételár,

gb) − lakáscsere esetén – a vételár-különbözet

legfeljebb 10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,

h) *  – ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó – az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély,

i) *  – az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kamattámogatás esetén – az igénylő teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt az utolsó kölcsönrész folyósításáig, de legkésőbb a 3. § (3) bekezdése szerinti időszak végéig bemutatja a hitelintézet részére,

j) *  az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő az adásvételi szerződésben szereplő vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő számlákat (a továbbiakban: számla), és

k) *  az 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő

ka) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy

kb) épülő, de használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról

kiállított számlákat.

(1a) *  A támogatott személy az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltakat köteles a hitelintézet részére a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül bejelenteni. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat – az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében a hitelcél megvalósulásának támogatott személy által történő bejelentését követő 45 napon belül – a hitelintézet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi. * 

(1b) *  Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylő vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni.

(1c) *  Ha a közös tulajdon megszüntetésével – ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését – a támogatott személy tulajdonos megszerzi a lakás kizárólagos tulajdonjogát, az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt nem kell alkalmazni. A megvásárolt tulajdoni hányad adásvételi szerződésben foglalt vételára alapján számított teljes lakásérték nem haladhatja meg a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értékhatárt.

(1d) *  Amennyiben az igénylő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosult, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti korszerűsítés esetén a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti feltétel nem alkalmazandó.

(1e) *  Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

(1f) *  Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem

a) benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig

ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

(2) *  A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének jogszerűségét – a (7)–(10) bekezdés szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – a kormányhivatal ellenőrzi.

(2a) *  Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.

(3) * 

(4) *  Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.

(5) *  Amennyiben a számla kibocsátója a (4) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.

(6) *  A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi.

(6a) *  Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely 3. § (1) bekezdése szerinti otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele céljából mutatták be a hitelintézetnél.

(7) *  Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(8) *  A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele vagy korszerűsítés, bővítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.

(9) *  Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrzi, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesíti.

(10) *  Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

3. Kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez * 

5. § (1) *  Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető

a) új lakás vásárlására,

b) *  a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki vagy a használatbavétel tudomásulvételére még nem került sor,

c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, vagy

d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett

da) korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére,

db) bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére

feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 4. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerint, számlával igazolja.

(2) *  Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti számla benyújtási kötelezettség 20 százalékát.

(3) *  Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén az (1) bekezdés szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

(4) *  Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

(5)–(9) * 

6. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett

a) *  új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot;

b) *  használt lakás vételára a 20 millió forintot vagy

c) *  korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot

nem haladhatja meg.

(2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg

a) *  új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot;

b) *  használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot.

(3) * 

4. *  Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása

7. § *  (1) A legalább 60 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legalább 90 m2 hasznos alapterületű egylakásos új lakóépület építéséhez vagy vásárlásához otthonteremtési kamattámogatást igényelhet a 10. § (3) bekezdés szerinti gyermekeire tekintettel a házaspár, ha a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összegű családok otthonteremtési kedvezményét is igénybe veszi.

(2) Az e § szerinti otthonteremtési kamattámogatás mértéke a 10. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke.

(3) Az e § szerinti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első huszonöt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást.

(4) Az e § szerinti kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt öt évente változhat.

(5) Az e § szerinti kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot.

(6) Az e § szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén

a) a 3. § (3) bekezdése,

b) a 6. § (2) bekezdése és

c) a 10. § (2) és (8) bekezdése

nem alkalmazandó.

8. § *  (1) A gyermek vállalása esetén az otthonteremtési kamattámogatás abban az esetben igényelhető, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak közül legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.

(2) A házaspár legfeljebb 3 gyermek megszületését vállalhatja, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év.

(3) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az e bekezdés szerinti nyilatkozatot a házaspár annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a házaspár az e bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felhívását követően sem tesz eleget, az otthonteremtési kamattámogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.

(4) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – az országos családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa.

(5) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (4) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.

(6) Ha a házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor − a kiállítást követő 60 napon belül − a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványt köteles a hitelintézet részére bemutatni.

(7) A Kincstár a (2) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a házaspárt.

(8) A hitelintézet a (6) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáról, a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti igazolás benyújtásáról a 15. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.

9. § *  (1) Ha a házaspár − a (7)–(10) bekezdések kivételével −

a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti,

b) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be,

úgy az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten − az a) pont esetén a gyermekvállalási, a b) pont esetén az (5) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül − vissza kell fizetni.

(2) Ha a házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni és az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás összegét, valamint a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő napjától a bejelentés napjáig számított, a Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni.

(3) A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhességből − a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével − született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a házaspár a terhességet és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik.

(4) Ha az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a) a házastársak egyike elhunyt,

b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének vagy mindkettőjüknek az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,

c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy

d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság,

az állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott − az a)–d) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó − kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt események bekövetkezésétől, a (4) bekezdés d) pontja esetén a 14. § (1) bekezdés s) pontja szerinti igazolás kiállításától számított 90. napig, de legfeljebb az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződésben vállalt határidő utolsó napjáig lehet benyújtani.

(6) Amennyiben a támogatott személy az (1)–(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felhívás ellenére sem tesz eleget, a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a kormányhivatalhoz fordul.

(7) Ha a házaspár a gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet [a továbbiakban: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet] 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a házaspár

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas

− ha a (4) bekezdésben foglaltak is megvalósultak − kizárólag az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás összegét kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet − az ügy iratainak megküldésével egyidejűleg − tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(9) Az igazolást a reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha a házaspár az igazolást annak keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot.

(10) A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.

5–6. * 

6/A. *  A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás

9/A. § *  (1) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan vonatkozásában a visszavásárlási jogát gyakorló hiteladós vagy zálogkötelezett otthonteremtési kamattámogatást igényelhet.

(2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

(3) *  Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem legfeljebb a Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül, írásban nyújtható be a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézethez.

7. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke

10. § (1) *  A szerződésszerű teljesítés esetén – a 3. § (3) bekezdése szerinti időszakban – a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke – a 3. § (3) bekezdése szerinti időszakban – nem haladja meg:

a) *  az egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegyaukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,

b) *  az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,

c) *  az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható.

(2) *  Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az (1) bekezdés szerint számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka,

b) a 3. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti kamattámogatás esetén 50 százaléka.

(3) *  A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál a 2. § (1) bekezdése szerinti személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke vehető figyelembe.

(4) * 

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot, valamint a (2) bekezdés szerinti otthonteremtési kamattámogatásokat a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

(7) A támogatott személy a támogatás időszakában az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet.

(8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 százalék alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 százalék alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti.

(9) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(10) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(11) *  A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (12)–(16) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(12) *  A hitelintézet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat az (1) bekezdés szerint változik.

(13) *  A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(14) *  Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az e rendelet alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve

a) az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának a különbözetével,

b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamatának a különbözetével.

(15) *  Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (12)–(14) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.

(16) *  Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet

a) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy

b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább

ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy

bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.

8. Nem magyar állampolgárra vonatkozó külön szabályok

11. § (1) A nem magyar állampolgár igénylő részére az otthonteremtési kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. Az otthonteremtési kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. * 

(2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható.

9. Az otthonteremtési támogatás igénybevételének eljárási szabályai

12. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatás a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézettől igényelhető.

(2) *  A hitelintézet átadja az igénylőnek a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elektronikus úton – legkésőbb a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződés megkötésével egyidejűleg – megküldött tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.

(3) *  Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását * 

a) lakásvásárlás esetén a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül,

b) *  lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt, vagy

c) bővítés, korszerűsítés esetén a munkálatok megkezdése előtt

kell kérni a hitelintézettől. * 

(4) A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

(4a) *  Az otthonteremtési kamattámogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

(5) A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot bírál el, valamint az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(6) Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

(7) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani.

(8) *  A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 3. § (3) bekezdés szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

13. § (1) *  A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem e rendelet szerinti igénybevételi feltételek nem teljesítése miatti elutasítása esetén az igénylőt írásban részletesen tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő, e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól.

(2) *  Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár jár el.

(3) *  A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(4) *  Amennyiben a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötését és a kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg. A jogerős határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. Az igénylő a hitelintézet bírálati eljárásában felmerülő mulasztásait közigazgatási hatósági eljárás során nem pótolhatja.

(5) *  A kormányhivatal a támogatott személynél az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét – a 4. § (7)–(10) bekezdése szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(6) *  Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe az otthonteremtési kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.

(7) *  A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár az illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

(8) Az otthonteremtési kamattámogatás (6) bekezdés szerinti visszatérítése részletekben történő teljesítése kérelemre engedélyezhető, ha a támogatott személy igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

13/A. § *  (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel nem személyére vonatkozóan teljesült, a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, és a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően jogosult.

(2) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően − a (3) bekezdés szerinti kivétellel − nem jogosult.

(3) A (2) bekezdés esetén, ha a kötelemben maradó támogatott személy a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra, személyére vonatkozóan való teljesülését a kölcsönkérelem benyújtásakor igazolta vagy a kölcsönszerződés támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosítását megelőzően igazolja, a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad.

(4) Az (1)–(3) bekezdés esetén a 4. § (1) bekezdés b) pontjában vállalt kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás vonatkozásában a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a 4. § (1) bekezdés b) pontjában vállalt kötelezettséget nem teljesíti, a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség terheli és a kötelemben maradó adós az otthonteremtési kamattámogatásra nem jogosult.

14. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:

a) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,

b) a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,

c) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal,

d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,

e) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,

f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával, vagy állandó tartózkodási kártyával,

g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,

h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,

i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,

j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,

k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,

l) *  az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését a jogerős építési engedély és a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával,

m) *  a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltakat az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak – a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított – igazolásával, a 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja második fordulatában foglaltakat nemleges együttes adóigazolással,

n) *  a 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával,

o) *  a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,

p) *  több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy tulajdonszerzésének mértéke nem állapítható meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási megállapodással,

q) *  annak tényét, hogy a 4. § (1d) bekezdése szerinti saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjas, a nyugellátás megállapításáról szóló határozattal,

r) *  az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ra) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egyszerű bejelentés másolatával és az annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

rb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

rc) az igénylőnek a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott ra) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,

s) *  a terhesség betöltött 24. hetét a várandósság tényéről kiállított, 8 napnál nem régebbi, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással,

t) *  a gyermek 9. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,

u) *  a házasságot anyakönyvi kivonattal és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal és adóigazolvánnyal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,

v) *  a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatvánnyal.

(2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés f)–k) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.

(3) *  Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott az otthonteremtési kamattámogatáshoz, akkor a folyósított összeget az igénybevétel napjától, a Ptk. szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.

10. Pénzügyi lebonyolítás

15. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint az otthonteremtési kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.

(2) *  A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás folyósításáról és az azzal való elszámolás rendjéről, a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról, valamint az e rendelet szerinti egyéb kötelezettségekről a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. Az otthonteremtési kamattámogatás elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult.

(2a) *  A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (2) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár, mint szerződő fél mellett – a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében – a kormányhivatal is alanya.

(2b) *  A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (2) bekezdés szerinti szerződésekben − a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként − a Kincstár, mint szerződő fél helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal lép.

(3) Az otthonteremtési kamattámogatást az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján.

(4) *  A hitelintézet (3) bekezdés szerinti elszámolását a Kincstár ellenőrzi.

(5) Ha a Kincstár az (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a (2) bekezdés szerinti szerződés felmondását kezdeményezheti.

(6) *  A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új támogatott személyek és nem támogatott személy hiteladósok alábbi adatait:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság vagy hontalan státusz,

c) lakcím,

d) postacím,

e) személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és

f) adóazonosító jel.

(6a) *  Az e rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

(7) A hitelintézet a lehívott otthonteremtési kamattámogatások összegeiről és az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződéseinek számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott otthonteremtési kamattámogatások összegére.

(8) A hitelintézet évente, a tárgyévet követő év május 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat a Kincstárnak szerződésenként az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás összegéről.

(9) A hitelintézet az igényelt kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.

(10) A (6)–(8) bekezdés szerinti adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter az otthonteremtési kamattámogatás folyósítását felfüggeszti.

15/A. § *  Ha az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén

a) a kamattámogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a 3. § (3) bekezdés szerinti időtartamon belül nem készülnek el,

b) az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll,

c) *  a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, vagy

d) *  a támogatott személy a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint b) és i) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget

az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.

15/B. § *  Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy a hitelintézet az igénylő részére – ha az igénylő jogosult a kölcsönre – hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelőzően történik.

16. § A kamattámogatást a központi költségvetés „Egyéb lakástámogatások” előirányzatából kell finanszírozni.

17. § (1) *  Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli.

(2) *  A kormányhivatal, valamint a Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(3) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(4) *  A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

11. Záró rendelkezések

18. § * 

18/A. § *  Az 1. § (1) bekezdés 2., 3., 6., 8., 9., 12. pontjának, a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjának, a 3. § (2) bekezdés b)–d) pontjának, a 4. § (1) bekezdés e) pontjának, a 4. § (3) bekezdésének, a 4–6. alcímének, a 10. § (2) bekezdés c)–e) pontjának és a 10. § (4) bekezdésének az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

18/B. § *  Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 71/2012. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 7. és 9. §-ával megállapított 6. § (3) bekezdését és 14. § (1) bekezdés m) pontját – a Kincstár által jogerősen elbírált esetek kivételével – a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet elfogadja

a) az e rendelet hatálybalépését megelőzően a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve vagy az állami adóhatóság által kiállított igazolást, vagy

b) – amennyiben az a) pont szerinti igazolás kiállítására nem került sor – a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve által kiállított igazolást a Módr. hatálybalépését követő 30 napon belül az igénylő által teljesített hiánypótlás keretében.

18/C. § *  E rendeletnek az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2012. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 2. §-ával megállapított 10. § (1) bekezdését a Módr2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

19. § A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E rendelet hatálya nem terjed ki:)

f) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatott kölcsönökre.”

19. § *  E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)

a) 34. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdés f)–k) pontját és 34. § (4) bekezdésével megállapított (4)–(10) bekezdését, 35. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés a) pontját, 39. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés l) pontját, 40. §-ával megállapított 15/A. §-át, 43. § a) pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 9. pontját, 43. § g) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés b) pontját valamint 43. § i) pontjával megállapított 6. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni,

b) 32. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés 19. pontját, 34. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 41. §-ával megállapított 15/B. §-át, 43. § f) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 43. § j) pontjával megállapított 12. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,

c) 44. § c) pontjával megállapított 15. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

d) 37. §-ával megállapított 10. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, azzal, hogy a hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződést egyoldalúan, írásban módosítja.

20. § *  Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.)

a) 17. § (1) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdés g) pontját, valamint 21. § g) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontját – a Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével – a Módr4. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,

b) 21. § a) pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 5. pontját, 21. § c) pontjával megállapított 4. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontját, 21. § e) pontjával megállapított 4. § (8) bekezdését, 21. § f) pontjával megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját, 21. § i) pontjával megállapított 12. § (3) bekezdés b) pontját, 21. § j) pontjával megállapított 14. § (1) bekezdés l) pontját és 21. § k) pontjával megállapított 15/A. § c) pontját a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.

21. § *  (1) E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.)

a) 35. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (10) bekezdését a Módr5. hatálybalépésének időpontját követően megkötésre kerülő otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni,

b) 36. § (3) bekezdésével megállapított 4. § (2a) bekezdését, 39. §-ával megállapított 12. § (8) bekezdését, valamint 43. § g) pontjával megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját a Módr5. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,

c) 40. §-ával megállapított 13/A. §-át a Módr5. hatálybalépését követően a támogatott személyek otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződéseinek megszüntetése iránti kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a 2014. december 31-én hatályos 1. § (1) bekezdés 2., 3., 6., 8., 9., 12. pontját, 3. § (1) bekezdés c)–e) pontját, 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját, 4. § (1) bekezdés e) pontját, 4. § (3) bekezdését, 4–6. alcímét, 10. § (4) bekezdését a Módr5. hatálybalépését megelőzően benyújtott otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.

22. § *  (1) E rendeletnek a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr6.) 6. §-ával megállapított 10. § (11)–(16) bekezdését a Módr6. hatálybalépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell.

(2) Az Fhtv. 33. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönszerződések esetében a hitelintézetnek az Általános Szerződési Feltételeit és az azt magukba foglaló üzletszabályzatát 2015. július 1-jei hatállyal kell módosítani.

23. § *  (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr7.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr7. által megállapított

a) 12. § (8) bekezdését a Módr6. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,

b) 15. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig írásban tájékoztatja.