A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 36. §-ában foglalt kötelezettségének eleget téve közzéteszi a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” (7. piac) tárgyában született határozat-tervezetét.
Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a tervezettel kapcsolatban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján való közzétételt (2011. február 24.) követő 20 napon belül írásban észrevételt tehet.
Az észrevételeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 28/A. § (1) bekezdésében foglalt kapcsolattartási úton a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez címezve, kizárólag a megjelölt időpontig (2011. március 16.) lehet benyújtani, a Hatóság csak ezen észrevételeket tudja joghatályosan közöltnek tekinteni.
Kérjük ugyanakkor, hogy a fenti módon a hatóság részére eljuttatott észrevételeket, javaslatokat a könnyebb feldolgozhatóság érdekében a 7_piac@nmhh.hu címre is szíveskedjenek eljuttatni.
A határozat-tervezetben üzleti titokként megjelölt adatok a HF-1595-3/2011. számú határozat-tervezetben szerepelnek.
Ügyiratszám: HF/1595-2/2011.
Tárgy: piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (7. piac)
A „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac azonosítására, az érintett piacokon fennálló verseny hatékonyságának elemzésére, az érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára jogszabályban meghatározott kötelezettségek előírására hivatalból indított eljárás során
megállapítottam,
hogy a fenti piacon három elkülönült érintett piac azonosítható:
1. Beszédcélú hívásvégződtetés a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 1. sz. érintett piac).
2. Beszédcélú hívásvégződtetés a Telenor Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytárság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 2. sz. érintett piac).
3. Beszédcélú hívásvégződtetés a Vodafone Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 3. sz. érintett piac).
Ezen érintett piacokon a fennálló verseny hatékonyságát elemeztem és jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítottam az alábbi szolgáltatókat:
1. Az 1. számú érintett piacon a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041928; a továbbiakban: Magyar Telekom, illetve MT).
2. A 2. számú érintett piacon a Telenor Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhely: 2045 Törökbálint Pannon út 1.; cégjegyzékszám: Cg. 13-10-040409; a továbbiakban: Telenor).
3. A 3. számú érintett piacon a Vodafone Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhely: 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044159; a továbbiakban: Vodafone)
Az elkülönült érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosított Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Zrt., valamint a Vodafone Zrt. (a továbbiakban külön-külön „Kötelezett Szolgáltató”, vagy „Kötelezett” és együttesen „Kötelezett Szolgáltatók”) tekintetében a jelen határozatban (a továbbiakban „jelen határozat” vagy „Határozat”) az alábbi kötelezettségeket határoztam meg:
A) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: „NHH Tanácsa” vagy „Tanács”) DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 102. § szerinti „átláthatóság” kötelezettséget az alábbiak szerint
módosítom:
A Kötelezett Szolgáltató a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás tekintetében köteles a szolgáltatására vonatkozó, a jelen határozat rendelkező részének C) pontjában meghatározott ütemezés egyes időszakaiban érvényes hívásvégződtetési díjat nyilvánosságra hozni.
A Kötelezett Szolgáltató a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei vonatkozásában, jelen határozat közlésétől számított 15 napon belül, ezt követően a jelen határozat rendelkező részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás, valamint a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele feltételeinek változása esetén - a változást 30 nappal megelőzően - honlapján köteles nyilvánosságra hozni:
a) az összekapcsolás általános feltételeit, beleértve az előrendelést,
b) az ajánlattételi és szerződéskötési eljárás részletes szabályait,
c) az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait, beleértve azok módosításait a jelen határozat rendelkező részének D) pontjában meghatározott feltételekkel;
d) az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait;
e) a megajánlott összekapcsolási forgalmi szolgáltatásokat;
f) a szolgáltatásminőséget, beleértve az üzemeltetés és karbantartás feltételeit;
g) az összekapcsolási interfészek megjelölését;
h) a támogató (kezelői, segélykérő) szolgáltatásokat, valamint
i) a felek közötti együttműködés szabályait az együttműködési kötelezettség körében.
A Kötelezett Szolgáltató köteles biztosítani, hogy a nyilvánosságra hozandó adatok a nyitó honlapjáról legfeljebb három egyértelmű menüpont lépésben elérhetők legyenek.
A Kötelezett Szolgáltató köteles továbbá a fenti adatokat tartalmazó oldal internetes azonosító címét (URL) a jelen határozat hatálybalépését követő 30 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) bejelenteni elektronikus levélben az „atlathatosag@nmhh.hu” címen a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu) való közzététel érdekében. Amennyiben az URL-ben változás áll be, a Kötelezett Szolgáltató 3 napon belül köteles bejelenteni a változást a Hatóságnak.
A jelen pontban kiszabott átláthatóság kötelezettség az 1., 2. és 3. sz. érintett piacon jelentős piaci erejűként azonosított Kötelezett Szolgáltatókat a határozat közlését követő naptól terheli, ezzel egyidejűleg a DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt „átláthatóság” kötelezettség hatályát veszti.
B) A DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt, az Eht. 104. § szerinti „egyenlő elbánás” kötelezettségét
fenntartom
azzal, hogy a kötelezettség a Kötelezett Szolgáltatót jelen határozat közlését követő naptól folytatólagosan terheli a DH-25712-47/2008. számú határozatban foglalt tartalommal.
C) A DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt, az Eht. 108. § szerinti „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettséget az alábbiak szerint
módosítom:
A Kötelezett Szolgáltató a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatást a hatósági BU-LRIC költségszámítási módszerrel jelen határozathoz kapcsolódóan megállapított költségalapú díj ellenében köteles nyújtani.
A Kötelezett Szolgáltató az így megállapított költségalapú hívásvégződtetési díjat több lépcsőben köteles elérni.
A hívásvégződtetési díjat jelen határozat közlését követő naptól kezdve 11,86 Ft/perc értékben állapítom meg. Ezt követően jelen határozat keretében két további díjcsökkentési lépcsőt állapítok meg: 2012. január 1-jétől 9,46 Ft/perc, 2013. január 1-jétől pedig 7,06 Ft/perc értékben. A Kötelezett Szolgáltatónak a jelen határozatban kirótt hívásvégződtetési díjcsökkentéseket ennek megfelelően az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti időszakokban érvényes díjak alkalmazásával kell teljesíteni.
| Kötelezett Szolgáltató | a Határozat közlését követő naptól 2011. december 31. napjáig | 2012. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig | 2013. január 1. napjától | |
| Magyar Telekom | 11,86 Ft/perc | 9,46 Ft/perc | 7,06 Ft/perc | |
| Telenor | 11,86 Ft/perc | 9,46 Ft/perc | 7,06 Ft/perc | |
| Vodafone | 11,86 Ft/perc | 9,46 Ft/perc | 7,06 Ft/perc |
A jelen határozat rendelkező részében foglaltak értelmében a költségalapú hívásvégződtetési díj elérését célzó, a fenti táblázatban rögzített díjak naptári és napszaki megosztástól függetlenül az összes végződtetett beszédpercre vonatkozóan azonos mértékűek.
A jelen határozattal a fentiekben foglaltak szerint módosított „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség a Határozat közlését követő napon lép hatályba, azzal, hogy Kötelezett Szolgáltatónak ettől az időponttól kezdve a fenti táblázatban meghatározott ütemezés első lépcsőjében meghatározott díjat, majd a fenti táblázat ütemezése szerint a további időszakokra meghatározott mértékű díjakat kell alkalmaznia.
A korábban a DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség a jelen határozat szerint módosított „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti.
D) A DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt, az Eht. 106. § szerinti „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettséget az alábbiak szerint
módosítom:
A Kötelezett Szolgáltató továbbra is köteles más elektronikus hírközlési szolgáltató részére „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatást nyújtani, amely kötelezettség teljesítése érdekében:
a) továbbra sem vonhatja vissza indokolatlanul a szolgáltatásaihoz, illetve eszközeihez korábban biztosított hozzáférést, és
b) gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén köteles hálózatát más elektronikus hírközlési szolgáltatók hálózatával összekapcsolni, illetve csatlakoztatni.
c) A Kötelezett Szolgáltató a fenti kötelezettség teljesítése során a már megkötött vagy a jövőben kötendő hálózati szerződései tekintetében - amennyiben ezt a nyújtott „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik - a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszr.) szabályait köteles alkalmazni a III., V., VI. és VII. fejezetben foglalt szabályok kivételével.
d) A Kötelezett Szolgáltató - a Hszr. 12. §-ában foglaltaktól eltérően - a jelen határozat rendelkező rész C. pontjában foglalt hívásvégződtetési díjakra meghatározott ütemezésnek megfelelően köteles az egyes díjak alkalmazására előírt kezdő időpontoktól számított 15 napon belül valamennyi jogosult szolgáltatóval kötött hálózati szerződésének módosítását kezdeményezni, és a hálózati szerződéseket a módosítás kezdeményezésétől számított 30 napon belül módosítani. Amennyiben a felek által megkötött hálózati szerződés ezt kifejezetten megengedi, akkor jelen határozat rendelkező rész C. pontjában foglalt hívásvégződtetési díjakra meghatározott ütemezésnek megfelelően a Kötelezett Szolgáltató egyoldalúan is jogosult a hálózati szerződés módosítására.
e) A Kötelezett Szolgáltató valamely Jogosult Szolgáltató részére elérhetővé tett összekapcsolási pontját indokolt esetben is csak akkor szüntetheti meg, helyezheti át, vagy módosíthatja a technológiai változások hatására (pl. újgenerációs hálózatokra való áttérés miatt), ha ezen szándékát a Jogosult Szolgáltatóknak és a Hatóságnak legalább 5 évvel a megszüntetést, áthelyezést, vagy módosítást megelőzően bejelenti, és ezzel egyidejűleg, az „átláthatóság” kötelezettség keretében szabályozott módon az internetes honlapján közzéteszi.
A Kötelezett és a Jogosult Szolgáltató írásban megegyezhet 5 évnél rövidebb, kölcsönösen elfogadható időben. A kölcsönösen elfogadható kitétel minden egyes, az összekapcsolási pont megváltoztatása által érintett szolgáltatóra vonatkozik. A Kötelezett Szolgáltató abban az esetben is eltérhet az 5 éves időtávtól, ha saját költségén biztosítja az eredeti és az új összekapcsolási pont között a forgalom átvitelét, és/vagy a technológiai változásnak megfelelő illesztését. A Kötelezett Szolgáltató mindkét esetben köteles a változást a Hatóság részére bejelenteni és az „átláthatóság” kötelezettség keretében szabályozott módon, internetes honlapján közzétenni.
f) Az IP alapú, csomagkapcsolású új összekapcsolási pontok létrehozására irányuló hálózatfejlesztési terveit a Kötelezett Szolgáltató - az összekapcsolási pontok földrajzi helyének és hálózati interfészének megjelölésével -ugyancsak köteles legalább hat hónapos időtávra rendszeresen, előzetesen nyilvánosságra hozni.
A jelen határozattal módosított „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettség jelen határozat közlését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettség hatályát veszti.
E) A DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt, az Eht. 105. § szerinti „számviteli szétválasztás” kötelezettségét az alábbiak szerint
módosítom:
A Kötelezett Szolgáltató a DH-25712-47/2008. számú határozat I. számú mellékletében foglalt tartalomhoz képest jelen határozat rendelkező részének I. sz. mellékletében meghatározott módosításokkal köteles új számviteli szétválasztási kimutatást készíteni, és a Hatóság Elnökéhez (a továbbiakban: Elnök) az Eht. 62. § (1) bekezdése szerinti időpontig jóváhagyás céljából - az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének egyidejű igazolása mellett - benyújtani. Ezen kötelezettséget a rá más piacokon kirótt számviteli kötelezettségekre tekintettel, azokkal összehangoltan, egy egységes szerkezetben, egy modellel, és ezen egyetlen modellen alapuló beadványban köteles teljesíteni. A Kötelezett Szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatást a kötelezettség hatálya alatt az Eht. 62. § (1) bekezdése szerint naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles az Elnök részére benyújtani, amelynek jóváhagyásáról az Elnök az Eht. 62. § szerinti eljárásában dönt.
A DH-25712-47/2008. számú határozat alapján a Kötelezett Szolgáltatót terhelő számviteli szétválasztás kötelezettsége a jelen határozat közlésének napját követő napon hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő, a számviteli szétválasztási kimutatások jóváhagyására vonatkozó eljárásokban még a DH-25712-47/2008. számú határozatban foglalt kötelezettség szerint kell eljárni.
A jelen pontban kirótt számviteli szétválasztás kötelezettség az 1., 2. és 3. sz. érintett piacon jelentős piaci erejűként azonosított Kötelezett Szolgáltatót a határozat közlését követő naptól terheli.
Amennyiben jelen határozat jogerőre emelkedését követően bármely Kötelezett Szolgáltató személyében jogutódlás következik be, akkor a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja(i) lép(nek), és a jogelődre jelen határozatban megállapított kötelezettségek ezen jogutódo(ka)t terhelik.
Egyetemes (általános) jogutódlás esetén a jogelődöt jelen határozat alapján terhelő valamennyi kötelezettség annak a jelen határozatban meghatározott céljához, jellegéhez és tartalmához igazodva terheli a jogutódlással létrejött szolgáltató(ka)t.
Amennyiben jelen határozatban jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltató a tevékenysége végzésének feltételeit a felek akaratelhatározása alapján harmadik személy szolgáltató(k)ra átruházza (ügyleti vagy egyedi jogutódlás), úgy ezen harmadik szolgáltató(k) a korábbi jelentős piaci erejű szolgáltató jog utódjának minősül(nek), és terhelik a jogelőd jelentős piaci erejű szolgáltatót terhelő valamennyi kötelezettség, a jelen határozatban meghatározott tartalommal.
A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, az Elnökhöz 3 példányban benyújtott keresettel kérhető. A keresetben nyilatkozni kell arról, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
A keresetlevél benyújtásának jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
A jelen határozat rendelkező részének C. pontjában a Kötelezett Szolgáltatóra kirótt számviteli szétválasztási kötelezettség alkalmazására vonatkozó elveket, formát, módszert és a kimutatások tartalmát az Eht. 105. § (3) bekezdése alapján - figyelemmel az elektronikus hírközlési szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról szóló 18/2003. (XII. 27.) IHM rendeletre és az elektronikus hírközlési tevékenység elkülönítéséről, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló 19/2003. (XII. 27.) IHM rendelet 4. § (1) bekezdésére is - az alábbiak szerint határozom meg.
A jelen melléklet az előző évitől eltérően egységes szerkezetben tartalmazza az összes olyan szabályt, amely számviteli szétválasztási kimutatások elkészítésére vonatkozik.
E melléklet alkalmazásában:
1. Általános költség: a hálózati elemekhez/üzleti tevékenységekhez - ok-okozati elv alapján - közvetlenül vagy közvetetten hozzá nem rendelhető költségek.
2. Bemenő adat: A modellben használatos mindazon értékek, amelyek a vállalkozás működésére és a modellezett szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos gazdálkodási tevékenységre jellemzőek. Ezek csak közvetlen értékek lehetnek.
3. Bruttó érték: a jelen határozat alkalmazásában az eszköz bekerülési értékét jelöli.
4. Bruttó helyettesítési érték (Gross Replacement Cost, GRC): egy eszköz pótlásának tárgyévi költsége. A bruttó helyettesítési érték akkor tér el az eszköz kezdő beszerzési értékétől, ha az eszköz ára változik.
a) Tárgyév végi GRC állomány értéke: Átértékelt tárgyév végi eszközállomány + tárgyévben aktivált beruházások értéke.
5. Cellahivatkozásos érték: Egy másik cella értékének változtatás/módosítás nélküli átvételével kapott érték. (A másik cellára hivatkozik, de nem módosítja a hivatkozás kezdő karaktereként az egyenlőségjel [=] és a pluszjel [+]).
6. Egyéb tevékenység: a mobil rádiótelefon szolgáltató azon üzletága, amely a szolgáltató által nyújtott egyéb, az alaphálózathoz vagy a kiskereskedelemhez nem tartozó, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt. Ide tartozik a berendezések értékesítése, javítása, bérbeadása, a harmadik személy részére nyújtott építési-szerelési szolgáltatások; valamint a hasonló jellegű, más üzletághoz nem tartozó szolgáltatások. Az egyéb tevékenységekhez sorolandó továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értéke.
7. Egyedi eszköz-árindex (Specific Asset Price Index, SAPI): a módszer az adott eszköztípus használatbavételét követő valamennyi év bázisárindexével az eszközfajta azonos évre vonatkozó, az új beszerzések miatt lekönyvelt bruttó könyv szerinti értékeit elosztva és azokat összesítve határozza meg az eszközcsoport bruttó helyettesítési értékét, ahol bázisárként az áralkalmazás időpontjában érvényes egységár szolgál. Alkalmazásának feltétele, hogy
a) a szóban forgó eszköz nem, vagy csak elhanyagolható mértékű technológiai változáson ment keresztül,
b) a szóban forgó eszközről pontos információk nyerhetők ki a szolgáltatók tárgyieszköz-nyilvántartásából, és
c) az adott tárgyi eszköz csoport homogén az árváltozás szempontjából.
8. Felosztandó tétel: egy homogén költségkategória költségtömege.
9. Földrajzi Scorched Node topológiai módszer: olyan modell-építési módszer, amelynek alkalmazása során a meglévő hálózat földrajzi topológiája (azaz a hálózati csomópontok földrajzi elhelyezkedése) nem változik, azaz a központi és az átviteli csomópontok jelenlegi földrajzi helyükön maradnak. Mobil rádiótelefon szolgáltatók esetében a meglévő bázis adó-vevő állomások (BTS) helye nem változik.
10. Folyóáras értékcsökkenés: a bruttó helyettesítési érték alapján számított értékcsökkenési leírás.
11. Folyóáras költségelszámolás (Current Cost Accounting, CCA): olyan költség-elszámolási módszer, amely az egyes könyv szerinti költségeket, illetve ráfordításokat tárgyévi piaci értékükre alakítja. Eszközök vonatkozásában piaci értéke csak forgalomképes eszköznek van.
12. Független homogén költségkategóriák: olyan homogén költségkategóriák, melyek egyedi költség-meghatározó tényezővel rendelkeznek.
13. Függő homogén költségkategóriák: olyan homogén költségkategóriák, melyek költség-meghatározó tényezője más homogén költségkategóriák költségtömege.
14. Hálózati elem: az elektronikus hírközlési hálózat (költségfelosztás céljára kialakított) részegysége, amit a hálózat egy vagy több rétegében a szolgáltatás biztosításához igénybe vett eszközök csoportja határoz meg.
15. Hívásút: egy meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során igénybe vett hálózati elemek láncolata.
16. Homogén költségkategória (homogenous cost category, HCC): olyan, azonos jellegű költségeket összesítő költségcsoport, amelynek összetevői
a) ugyanolyan költség-meghatározó tényezővel rendelkeznek, és
b) ugyanolyan ártendenciáknak (azaz az adott költségcsoport tagjainak ára a vizsgált időszak alatt ugyanolyan mértékben változik) vannak kitéve.
17. Költség-meghatározó tényező: egy adott költség alakulását befolyásoló tényező, amelynek mennyiségi változása és az általa meghatározott költségtömeg változása között függvényszerű kapcsolat létesíthető.
18. Költségszámítási modell: költségszámítási módszer és az annak alkalmazására létrehozott számítástechnikai megoldás. A költségszámítási modellhez hozzátartozik a modell és a számítástechnikai megoldás részletes leírása, bemenő adatainak és eredményeinek definíciójával együtt.
19. Közvetlen költség: közvetlenül egy bizonyos hálózati elemnek/üzleti tevékenységnek tulajdonítható költség.
20. Közvetett költség: olyan költség, amely közvetlenül nem rendelhető egy bizonyos hálózati elemhez, ezért megosztásra kerül két vagy több hálózati elem/üzleti tevékenység között
21. Közvetlen érték: Hivatkozott elődök, műveleti jelek és operátorok nélküli érték az Excel egy cellájában. (Számértékek esetében ez egy közönséges szám.)
22. Mobil alaphálózat: a mobil rádiótelefon hálózat.
23. Mobil kiskereskedelem: a mobil rádiótelefon szolgáltató azon üzletága, amely mindazon tevékenységeket tartalmazza, melyek a szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások előfizetőknek történő értékesítésével kapcsolatosak.
24. Modern ekvivalens eszköz (Modern Equivalent Asset, MEA): lényeges technológiai változáson keresztül ment vagy már nem gyártott eszközt helyettesítő, hasonló tulajdonságokkal, paraméterekkel rendelkező, hasonló, vagy szélesebb funkcionalitással rendelkező berendezés.
25. Múltbeli költségelszámolás (Historic Cost Accounting, HCA): ez a módszer lekönyvelt értéken veszi számba a költségeket/ráfordításokat.
26. Múltbeli költségek (Historic Cost) módszer: az eszközök bruttó és nettó értékét nyilvántartás szerinti, lekönyvelt értéken állapítja meg.
A múltbéli költség az eszköz helyettesítési értékeként használható, ha az eszköz
a) élettartama viszonylag rövid,
b) nem megy keresztül jelentős árváltozáson,
c) nem megy keresztül jelentős technológiai változáson, és
d) az átértékelés elhanyagolható hatással lenne a vállalat költségeire.
27. Működő tőke (Working Capital, WC): a forgóeszközök értéke növelve az aktív időbeli elhatárolásokkal, csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok együttes összegével. A rövidlejáratú kötelezettségek között nem vehető figyelembe a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részleteként átvezetett összeg és a halasztott kamatfizetési kötelezettség.
28. Nettó érték: a bruttó érték kumulált amortizációval csökkentett értéke.
29. Paraméter: A modellben használatos mindazon értékek, amelyek a modellezett szolgáltatás költségeinek kiszámításához szükségesek, de nem a vállalkozásból eredő értékek. (Ilyenek lehetnek makrogazdasági mutatók, feltételezésen alapuló vagy választható értékek stb.)
30. Pénzügyi tőkemegőrzés módszer (Financial Capital Maintenance, FCM): alkalmazása esetén a társaság valós pénzügyi tőkéjét és funkcióinak folyamatos finanszírozására való képességet őrzi meg. A tőke akkor számít megőrzöttnek, ha a részvényesek tőkéje reálértékben olyan szinten áll az időszak végén, mint az időszak elején. Az FCM alapú költségelszámolás esetében ezért a modell költségalapja tartalmazza a pénzügyi tőke vásárlóerejének a megőrzését biztosító ráfordításokat is. Az FCM mint tőkemegőrzési módszer azt jelenti, hogy a modell költségalapja: = OPEXt + DEPt + SDEPt + WACC x (NRCt + WCt) - TNt, ahol
a) t: tárgyév,
b) OPEX (Operating Expenditures) a működési költségek/ráfordítások,
c) DEP (Depreciation) az értékcsökkenés,
d) SDEP (Supplementary Depreciation) a kiegészítő értékcsökkenés (a bekerülési érték alapján számított, és a folyóáras érték alapján kalkulált értékcsökkenés különbözete),
e) WACC (Weighted Average Cost of Capital) a súlyozott átlagos tőkeköltség,
f) NRC (Net Replacement Cost) a nettó helyettesítési érték,
g) WC (Working Capital) a működő tőke, és
h) tartási nyereség TNt = NBVt * [(GRCt-GRCt-1) / GBVt
Tartási nyereség nem számolható tárgyévben aktivált beruházásokra.
31. Részletes eszközátértékelés (Detailed Asset Revaluation, DAR):a módszer az eszközök fizikai mennyiségének és az áralkalmazás évében érvényes beszerzési árának szorzata révén határozza meg az eszköz bruttó helyettesítési értékét. Az eszköz mennyiségének meghatározása történhet közvetlen számbavétellel, szakértői becslés vagy statisztikai minta alapján. Alkalmazása akkor javasolt, ha
a) az adott eszközcsoport árváltozás szempontjából nem homogén, vagy
b) az adott eszköz vagy eszközcsoport jelentős technológiai változáson ment keresztül, vagy
c) az adott eszközre vagy eszközcsoportra vonatkozólag nem nyerhetők ki pontos információk a szolgáltató tárgyi eszköz nyilvántartásából.
32. Súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted Average Cost of Capital, WACC): az a minimum kamatláb névérték, amelyet a tőkének ki kell termelnie (az iparági kockázati osztály szerinti korrekciót és a tőkeáttételi szintet, azaz az idegen tőke és saját tőke arány figyelembevételét követően) ahhoz, hogy az iparágban verseny alakuljon ki a tőkebefektetés terén.
33. Számított érték: Műveleti jeleket vagy módosító operátorokat tartalmazó cellatartalom alapján kapott cellaérték.
34. Számvitel-alapú eszközérték és értékcsökkenés számítási módszer: a CCA elszámolási modellek esetében a nettó helyettesítési érték és a folyóáras értékcsökkenés meghatározásának módszere. A módszer kiindulási alapja az egyes eszközök - 1.4. pont szerinti - GRC-je. A módszer a GRC alapján úgy állapítja meg a tárgyév végi nettó helyettesítési értéket, hogy annak a tárgyév végi GRC-hez viszonyított aránya egyenlő legyen a tárgyév végi nettó és bruttó könyv szerinti eszközértékének arányával.
a)
b) A módszer a GRC alapján úgy állapítja meg a folyóáras értékcsökkenést, hogy annak a GRC tárgyévi átlagához viszonyított aránya egyenlő legyen a tárgyévi összes könyv szerinti értékcsökkenés és a tárgyévi átlagos bruttó érték arányával.
c)
35. Tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a számviteli szétválasztási kimutatás készül, azaz a beszámolás éve.
36. Társszolgáltató: az a szolgáltató, amely ellenérték fejében elektronikus hírközlési szolgáltatásokat saját szolgáltatása nyújtásához igénybe vesz vagy továbbértékesít.
37. Tőkeköltség: az egyes szolgáltatások nyújtásához szükséges tőke finanszírozásának költsége, melynek különböző szolgáltatásegységekre jutó részei beépülnek az adott szolgáltatás ellenértékébe. A tőkeköltséget úgy kapjuk meg, ha a súlyozott átlagos tőkeköltséget (Weighted Average Cost of Capital, WACC) megszorozzuk a szabályozás alá vont szolgáltatás nyújtásához használt - üzleti vagy cégérték és értékhelyesbítések nélküli - befektetett eszközök éves átlagos nettó könyv szerinti értékével (átértékelt eszközök esetén a szabályozás alá vont szolgáltatás nyújtásához használt éves átlagos nettó helyettesítési értékkel), a befejezetlen beruházások tárgyévi átlagos eszközértékével és a működő tőke éves átlagos értékével.
38. Transzfer: a mobil rádiótelefon szolgáltató egyik üzletága által a szolgáltató másik üzletága részére nyújtott szolgáltatás, ahol a szolgáltatás ellenértékét a nyújtott szolgáltatás mennyisége és a transzferár szorzata határozza meg.
39. Útvonal tényezők: egy adott szolgáltatás nyújtásában résztvevő hálózati elemek számátjelző mutató.
40. Útvonal mátrix: az egyes hálózati elemek adott szolgáltatások által történő átlagos igénybevételét szemlélteti.
41. Üzleti terület: A vezetékes és mobil technológiát alkalmazó nagykereskedelmi piacokon egyaránt jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató vezetékes technológiai és mobil technológiai területének, valamint egyéb tevékenységének elkülönítésére szolgáló kategória. A mobil üzleti területhez a mobil alaphálózat, és a mobil kiskereskedelem üzletág tartozik, a vezetékes üzleti területhez pedig a vezetékes alaphálózat, a hozzáférési hálózat, és a vezetékes kiskereskedelem üzletágak tartoznak, az egyéb tevékenységekhez az egyéb tevékenységek üzletág tartozik.
42. Üzleti területi szétválasztás: Olyan kimutatás, amelynek eredményére az üzleti területekkel rendelkező Kötelezett számviteli szétválasztási modelljét építheti. Eredményeként a vezetékes és mobil piacokon egyaránt jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató megosztja költségeit, ráfordításait, bevételeit, befektetett tőkéjét a mobil és vezetékes üzleti területek között.
43. Üzleti tevékenységek: A vállalat üzleti folyamatainak részegységei.
(1) A Kötelezett Szolgáltató köteles az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásait úgy elkészíteni, hogy
a) az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatások az üzletágak valós bevételeit és költségeit, valamint befektetett tőkéjét tükrözzék;
b) a költségek és bevételek azokra a termékekre és szolgáltatásokra kerüljenek felosztásra, amelyek azok felmerülését okozták (ennek érdekében a tevékenységalapú felosztást kell alkalmazni);
c) a felosztás objektíven tükrözze az egyes üzletágak eredményét;
d) a tárgyévi kimutatás tartalmazzon jelzést a kimutatások alapelveiben bekövetkező jelentős változtatás hatására vonatkozóan, ahol a változás előző évet érintő hatását is be kell mutatni;
e) a szolgáltató a számvitelileg szétválasztott üzletágak kimutatásainak elkészítése során az átlátható költségfelosztási alapelvek szerint járjon el;
f) az üzletágak kimutatásai tartalmazzák azon transzfer költségeket és transzferbevételeket, melyek akkor merülnek fel, amikor egy adott üzletág más üzletág szolgáltatását veszi igénybe annak érdekében, hogy saját szolgáltatását nyújthassa, vagy más üzletágnak szolgáltatást nyújt. A kimutatásoknak világosan be kell mutatniuk ezen, a szolgáltató üzletágai között transzferált, illetve más szolgáltatóknak nyújtott azonos szolgáltatások azonos értékét;
g) a számviteli szétválasztás modelljében a költségfelosztásra a teljesen felosztott költségek módszertana (a továbbiakban: FDC) szerint kerüljön sor; (Az FDC módszertan alkalmazása során a Kötelezett Szolgáltatónak a 8. és a 9. pontban leírtaknak megfelelően kell eljárnia.)
h) a költségfelosztást a múltbeli költségek (a továbbiakban: HCA) és a folyó költségek módszertana (a továbbiakban: CCA) szerint is el kell végezni. A CCA módszernél a 9. 4. 1. pontban előírt eszközátértékelési módszereket kell alkalmazni. Működési költségeket átértékelni nem szabad, mivel azok az adott időszak folyó piaci árain kerülnek könyvelésre.
i) a tőkeköltség értékének megállapításánál a beszámolás évére meghatározott WACC szorzót kell alapul venni. Az üzletági befektetett tőke tőkeköltsége az üzletági költségkimutatásban nem jelenhet meg.
(2) Tőkeköltségszorzó
A költségszámítások során alkalmazandó tőkeköltség-szorzó értéke mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében 14,8 százalék.
A kimutatások alapját a HCA módszertan szerinti költségelszámolás képezi, amelyet módosítani kell a CCA módszertan szerinti különbözettel.
(1) A számviteli szétválasztásra kötelezett szolgáltató köteles az üzletágak közötti transzferek költségeit és bevételeit kimutatni, oly módon, mintha ezen üzletágak szervezetileg elkülönült gazdálkodó szervezetek lennének.
(2) A Kötelezett Szolgáltató köteles legalább a következő kiskereskedelmi és ezeknek megfelelő alaphálózati szolgáltatásokat elkülönítetten bemutatni:
Bejövő hívás
Kimenő hívás
Hálózaton belüli hívás
Hangpostára végződő hívás
Bejövő SMS
Kimenő SMS
Hálózaton belüli SMS
Bejövő MMS
Kimenő MMS
Hálózaton belüli MMS
Csomagkapcsolt adatforgalom
Vonalkapcsolt adatforgalom
Egyéb szolgáltatások
(3) A Kötelezett Szolgáltató a saját üzletága által más üzletága részére nyújtott (transzferált) hálózati szolgáltatás transzferárát a következőképpen köteles meghatározni:
Első lépés: Valamennyi transzfer szolgáltatás árát FDC-CCA módszertan szerint képzett egységköltség alapján kell kialakítani. A transzferár tartalmazza a szolgáltatás nyújtásához igénybevett üzletági befektetett tőke tőkeköltségét is. A transzferár nem tartalmazhat értékesítési és számlázási költségeket.
Második lépés: Az első lépésben kiszámolt FDC-CCA szerinti egységköltséget összhangba kell hozni az alaphálózat szabályozott szolgáltatási díjaival. Ha egy tárgyéven belül egynél több szabályozott díj volt hatályos, akkor a díjakból éves átlagot kell képezni a hatályuk idejével súlyozva.
Amennyiben a szabályozott díj és a kiszámolt végződtetési egységköltség eltérnek, a transzfer szolgáltatások egységköltségének kalkulációjára használt, - a végződtetés szempontjából releváns - hálózati elemekhez a szabályozott díj/kiszámolt ár aránya szerint korrigált hálózati elem egységköltségek értékét kell rendelni. A hálózati elemek ilyenformán módosított egységköltségei és a kiskereskedelmi szolgáltatásokra jellemző hálózati elem használat (útvonal tényezők) felhasználásával kell előállítani az egyes belső szolgáltatások transzferárát. A transzferár ebben az esetben sem tartalmazhat értékesítési és számlázási költségeket.
A mobil szolgáltató által elkülönítendő üzletágak:
1. Mobil alaphálózat
2. Mobil kiskereskedelem
3. Egyéb tevékenységek
(1) A Kötelezett Szolgáltató köteles üzletáganként elkülönítetten kimutatni a szolgáltatások értékesítésének nettó árbevételét.
(2) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó Kötelezett Szolgáltató - amennyiben a Hatóság eltérő szabályokat nem állapít meg - bevételeit az alábbi felosztás szerint köteles kimutatni:
a) A mobil alaphálózat bevételei közé kell rendelni a következőket:
aa) hálózati szolgáltatások bevétele más szolgáltatótól (ideértve a kapott összekapcsolási díjbevételeket, így a bejövő nemzetközi hívások végződtetési díjbevételét és a társszolgáltatóktól beszedett roaming díjbevételt is, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználat bevételeit);
ab) a kiskereskedelmi üzletágtól kapott transzfer bevételek;
ac) az alaphálózat egyéb bevétele.
b) A mobil kiskereskedelem bevételei közé kell rendelni:
ba) forgalmi díjak;
bb) előfizetési díjak;
bc) egyéb elektronikus hírközlési kiskereskedelmi tevékenységek bevétele, beleértve a mobilkészülékek eladásából származó bevételt.
c) Az egyéb tevékenység bevételei közé kell rendelni a következőket:
ca) a mobil rádiótelefon szolgáltatáshoz kapcsolódó eszköz bérbeadásból származó bevételt;
cb) mérnöki tanácsadói tevékenységek bevétele;
cc) minden, az a) és b) pontokhoz nem rendelhető bevételt
(1) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó Kötelezett Szolgáltató költségeit és ráfordításait az alábbi felosztás szerint köteles kimutatni:
a) A mobil alaphálózat üzletághoz kell rendelni a következő költségeket: az alaphálózat kiépítésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek költségét, beleértve a társszolgáltatóknak értékesített hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos nagykereskedelmi számlázási és egyéb tevékenységek költségét is.
A mobil alaphálózat üzletág költségalapja csak olyan költségeket és ráfordításokat tartalmazhat, amelyek közvetlenül a hálózati szolgáltatások nyújtása miatt merülnek fel. Nem szerepeltethetők az alaphálózati költségalapban a más távközlési szolgáltatóktól igénybevett összekapcsolási szolgáltatások költségei, a készüléktámogatás, az ügyfélmegszerzés, ügyfélmegtartás költségei, a PR költségek, a kiskereskedelmi számlázás, marketing, értékesítés költségei, az értékesített eszközök költségei és bevételei, a pénzügyi és rendkívüli ráfordítások, a társasági adó, valamint a jóváhagyott osztalék és részesedés.
b) A mobil kiskereskedelem üzletághoz kell rendelni az alábbi költségeket: az alaphálózattól kapott transzferek ellenértéke, amely megegyezik az alaphálózat üzletág transzferbevételével; marketing, kiskereskedelmi értékesítési, ügyfélszolgálati és kiskereskedelmi számlázási költségek az előfizetőknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan; értékesített mobil készülékek ELÁBÉ tartalma, egyetemes szolgáltatással kapcsolatos befizetés, társszolgáltatóktól vásárolt hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek, egyéb kiskereskedelmi költségek.
c) A mobil egyéb üzletághoz rendelendő költségek: minden, az a) és b) pontokhoz nem rendelhető költség.
(2) Az átlagos befektetett tőke kalkulációjánál alkalmazandó módosító tételek
a) Az Üzleti vagy cégérték, valamint az Értékhelyesbítések összegével mind az immateriális javak és tárgyi eszközök, mind a saját tőke értékét módosítani kell.
b) A Hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részleteként a rövidlejáratú kötelezettségek közé átvezetett összeget vissza kell vezetni a Hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Hasonlóan kell eljárni a halasztott kamatfizetési kötelezettségek esetében is.
(3) Az átlagos befektetett tőke részét képező immateriális javak és tárgyi eszközök üzletágakhoz rendelésénél a következőképpen kell eljárni:
a) meg kell határozni, hogy mely eszközök mely üzletágakat szolgálják, és azokhoz kell az értéküket rendelni,
b) amennyiben valamely eszköz több üzletágat is kiszolgál, az eszközérték üzletágak közötti megbontásánál ugyanazon eszköz amortizációjának üzletágak közötti arányát kell felhasználni, valamint az eljárást dokumentál ni és indokolni.
(1) A Kötelezett Szolgáltató az alábbi kimutatásokat köteles elkészíteni, és a Hatóságnak benyújtani:
a) eredmény-kimutatás üzletáganként;
b) átlagos befektetett tőke üzletáganként;
c) egyeztetés az auditált eredmény-kimutatással;
d) átlagos befektetett tőke összehasonlítása a vállalati mérlegadatokkal;
e) költségfelosztási módszertan;
f) transzfer mátrix, továbbá transzferárak és transzferek mennyiségének kimutatása;
g) az egyes hálózati elemek és üzleti tevékenységek egységköltségeinek táblázata;
h) az egyes definiált szolgáltatások egységköltsége, egységre jutó bevétele;
i) költségszámítási modell elektronikus formában;
j) a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálói nyilatkozat;
k) éves beszámoló.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában felsorolt dokumentumokat az FDC költségszámítás módszeréről szóló 8. és a 9. pontban foglaltak szerinti szabályok alkalmazásával, a 14. pontban bemutatott szerkezetben kell elkészíteni.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumokat az Eht. 62. § (1) bekezdése szerinti határidőig kell az Elnökhöz eljuttatni.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti költségfelosztási módszertannak tartalmaznia kell:
a) a költségfelosztás alapelveit és pontos módszertanát olyan részletezettséggel, hogy annak alapján a modell könyvvizsgálata elvégezhető legyen (a főkönyvi kivonatban szereplő számlák felosztási menetének leírásával);
b) az üzletágak és szolgáltatások pontos meghatározását, valamint azok egymáshoz rendelésének módját;
c) a transzferek rendszerének kialakítási és működési módszertanát;
d) a felhasznált egyéb adatokat (így különösen az útvonal mátrix hívásperceit, a hálózatelemek felosztási alapjait);
e) az előző évhez képest történt jelentősebb módosítások, változtatások részletes leírását és hatásának szemléltetését.
(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti transzfer mátrixnak tartalmaznia kell az egyes üzletágak transzfer költségeit az egyes kiskereskedelmi szolgáltatások szerint részletezve.
(6) A Kötelezett Szolgáltató a saját költségén köteles független könyvvizsgálóval ellenőriztetni az (1) bekezdés szerint benyújtott dokumentációt.
A Kötelezett Szolgáltató könyvvizsgálója nyilatkozatának a modellben szereplő alábbi adatok hitelességét kell tanúsítania:
a) A modellben felhasznált éves beszámoló adatok, úgymint mérleg- és eredmény-kimutatás adatok (szintetikus és analitikus adatok), valamint kiegészítő melléklet adatok;
b) A folyó költségekre történő átértékelésekhez felhasznált kiinduló adatok (bruttó érték, nettó érték, értékcsökkenési leírás, leírási kulcsok, szállítói szerződésekben szereplő árak stb.)
c) A modellben felhasznált volumen adatok;
d) A modellben szereplő vetítési alapokhoz felhasznált kiinduló adatok.
A könyvvizsgáló nyilatkozata az (1) bekezdés szerinti dokumentáció részeként csatolandó.
(7) A Kötelezett Szolgáltatónak biztosítania kell a nyilvántartásokkal kapcsolatban az elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggésben felmerülő további hatósági adatszolgáltatási igények kielégítését.
Az FDC módszertan alkalmazása során a Kötelezett Szolgáltatónak a következő módon kell eljárnia:
(1) Az FDC (teljesen felosztott költség) modellekben a költségszámítás a szolgáltatók szokásos működése érdekében felmerült, ténylegesen lekönyvelt költségeken és ráfordításokon alapul.
(2) FDC módszertan szerinti költségfelosztásnál az egyes homogén költségkategóriák esetében minden költséget a hozzájuk tartozó költség-meghatározó tényező nagyságának függvényében, egyenes arányban kell a hálózati elemhez/üzleti tevékenységhez hozzárendelni. Az FDC módszertan alkalmazásakor a költségkategóriák teljes költség tömege felosztásra kerül.
(3) A költségfelosztás alapját a tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) képezi.
1. A modellépítés első lépéseként a Kötelezett Szolgáltatónak számba kell vennie azon költségeit, amelyek relevánsak a modellezni kívánt szolgáltatások és üzletágak szempontjából.
A modell adatforrásai: a modell adatai a modellt építő Kötelezett Szolgáltató legfrissebb, éves beszámolóval lezárt pénzügyi évére vonatkozó, auditált számviteli adatai. A modellhez szükség van továbbá az ezt megelőző év auditált mérlegadataira is.
A pénzügyi adatoknak, valamint a naturáliákban kifejezett üzemeltetési és forgalmi adatoknak ugyanarra az évre kell vonatkozniuk.
2. A modellépítés második lépése a homogén költségkategóriák meghatározása és a költségek homogén költségkategóriákba sorolása.
a) A költségalapot alkotó költségek a modellben homogén költségkategóriákba (HCC) sorolandók. Minden egyes homogén költségkategóriának egyedi költség-meghatározó tényezővel és egyedi ártendenciával kell rendelkeznie.
b) A HCC-k a következő költségtípusonként kategorizálandók:
a) tárgyi eszközökkel kapcsolatban felmerült tőkeköltségek (WACC),
b) tárgyi eszközökkel kapcsolatban felmerült értékcsökkenési költségek (DEPR),
c) működő tőkével kapcsolatos költségek (WC) és
d) működési költségekés ráfordítások (OPEX).
Egy homogén költségkategória a jelen bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett költségfajták közül csak egyet tartalmazhat.
c) További követelmény, hogy az OPEX személyi jellegű költségei és ráfordításai (OPEX pay) külön költségkategóriá(k)ba kerüljenek, elválasztva az egyéb működési költségektől és ráfordításoktól (OPEX non-pay).
Ez utóbbin alapértelmezésben az anyagjellegű ráfordításokat és az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek egyenlegét értjük.
Amennyiben az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek bérjellegű összetevőt is tartalmaznak, azok az OPEX pay költségkategóriákba sorolandóak.
Az OPEX költségeket csökkenteni kell az aktivált saját teljesítmények értékével.
d) Minden egyes homogén költségkategóriát egyértelműen be kell sorolni a független vagy függő kategóriákba, és a függőségi viszonyt dokumentálni kell.
e) A működő tőkét alkotó mérlegtételeket külön-külön kell HCC-kbe sorolni. Amely működő tőke HCC-k közvetlenül nem kapcsolhatók egy bizonyos szolgáltatáshoz/üzletághoz, azoknál a Készletek a közvetlen anyagfelhasználás, a Követelések, valamint a Bevételek aktív időbeli elhatárolása a szolgáltatások bevételei, a Rövidlejáratú kötelezettségek és a Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása pedig az igénybevett szolgáltatások (ráfordítások) arányában rendelhetők szolgáltatásokhoz/üzletágakhoz. A működő tőke mértékének alapját a tárgyév átlaga képezi. Az átlag a működő tőke év eleji, valamint év végi értéke számtani átlagaként számítandó.
f) A tőkeköltség számításánál az NRC tárgyévi (év eleji és év végi értékeiből számított) számtani átlagát kell figyelembe venni.
g) A Kötelezett Szolgáltató által benyújtott modellekben számvitel-alapú módszert kell használni a tárgyi eszközökkel kapcsolatban felmerült nettó eszközérték számítása és az értékcsökkenési költségek számítása tekintetében.
h) A modellekben a befektetett tőke finanszírozását a pénzügyi tőkemegőrzés (FCM) módszerrel kell biztosítani.
A befektetett tőke értékéből ki kell zárni az Üzleti vagy cégértéket, valamint az Immateriális javak és Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseit.
i) A befejezetlen beruházással kapcsolatos költségek esetén értékcsökkenési leírás nem számolható el, de a tőkeköltség számításakor az eszköz bruttó értéke figyelembe veendő.
j) Pénzügyi lízing konstrukcióban vásárolt eszközök költségei a WC és DEPR homogén költségkategóriákban kell, hogy megjelenjenek, az OPEX költségkategóriákban - a halmozódás elkerülése végett - nem. Amennyiben ettől a Kötelezett Szolgáltató mégis eltérni kényszerül, a modell dokumentációjának részletes magyarázattal kell szolgálnia az eltérés okairól, megvalósításáról és a költségalapra vonatkozó hatásáról.
k) Működési lízing konstrukcióban vásárolt eszközök költségei az OPEX homogén költségkategóriákban kell, hogy megjelenjenek, a DEPR és WC költségkategóriákban - a halmozódás elkerülése végett - nem.
3. A modellépítés harmadik lépése a hálózati elemekés üzleti tevékenységek meghatározása.
A költségmodellben az alábbiakban felsorolt hálózati elemek szerepeltetendők:
BTS (Base Transceiver Station - Bázis adóvevő állomás)
BTS-Telephelyek
BSC (Base Station Controller - Bázisállomás vezérlő)
MSC (Mobile Switching Centre - Mobil kapcsolóközpont)
VLR (Visitor Location Register - Látogató előfizetői helyregiszter)
SGSN (Serving GPRS Support Node - GPRS kiszolgáló csomópont)
GGSN (Gateway GPRS Support Node - GPRS átjáró csomópont)
SMSC (Short Message Service Centre - SMS központ)
VMS (Voice Mail System - Hangposta rendszer)
HLR (Home Location Register - Honos előfizetői helyregiszter)
AUC (Authentication Centre - Autentikációs központ)
NMC (Network Management Centre - Hálózatmenedzsment központ)
BGW (Border Gateway - Határátjáró)
Node B (Node B - B csomópont)
Node B Telephelyek
RNC (Radio Network Controller - Rádióhálózat-vezérlő)
MSS (Mobile Switching Centre Server - Mobil kapcsolóközpont szerver)
MGW (Media Gateway - Média átjáró)
HSS (Home Subscriber Server - Honos előfizetői szerver)
Összekapcsolási pont
BTS-BSC átvitel
BSC-MSC átvitel
MSC-MSC átvitel
BSC-SGSN átvitel
SGSN-GGSN átvitel
SGSN-BGW átvitel
Node B-RNC átvitel
RNC-MGW átvitel
MGW-MGW átvitel
RNC-SGSN átvitel
SGSN-GGSN átvitel
RNC-RNC átvitel
Hálózati szolgáltatások forgalommérő/számlázó rendszere
Egyéb hálózati elemek
A hálózati elemek száma bővíthető, amennyiben Kötelezett a fentieken kívül más elemeket is használ hálózatában, illetőleg indokoltan, megfelelően alátámasztva szükség esetén összevonhatók.
4. A modellépítés negyedik lépése a befektetett eszközök átértékelése a folyóáras költségelszámolás elveinek (CCA) figyelembevételével.
1. Az átértékelésnél a szolgáltató az alábbi módszerek közül választ:
Tárgyi eszközök esetében:
a) Eszköz Árindex Módszer (SAPI),
b) Részletes Eszköz Átértékelés Módszer (DAR),
c) Modern Ekvivalens Eszköz Módszer (MEA),
d) Múltbeli Költségek Módszer (HC).
2. Az alkalmazandó módszer kiválasztását a Kötelezett Szolgáltató végzi, ám eszköz-költségek esetében figyelembe kell vennie az egyes módszerek definíciójában szereplő alkalmazhatósági feltételeket. Minden eszközátértékelést a modell dokumentációjában áttekinthetően (a számításokat mellékelve) szerepeltetni kell.
3. A MEA módszert az átértékelésnél a Kötelezett Szolgáltató akkor használja, ha a tárgyévet követően (azt is figyelembe véve) 3 éven belül a meglévő eszközt le kívánja cserélni. MEA alkalmazása esetén
a) a MEA választást indokolni és alkalmazási feltételének tényszerűségét bizonyítani kell. A modern ekvivalens eszköz funkcionális jellemzőit, árát ismertetni kell.
b) a többletfunkciónak tulajdonítható költséget le kell választani az eszköz beszerzési értékéről, és ezt a kiigazítást dokumentálni kell.
4. A tartós élettartamú eszközök eszköz-átértékelését tárgyév végére kell elvégezni. A tárgyév eleji helyettesítési érték megegyezik a tárgyévet megelőző év végi (előző évi beadvány szerinti tárgyév végi) helyettesítési értékkel.
5. A tárgyévi beruházások értékénél csak a bővítő beruházásokat szabad figyelembe venni, a pótló beruházást nem, amennyiben az átértékelt eszközök értékében a pótlásra kerülő eszközök értékét a modell figyelembe vette.
5. A modellépítés ötödik lépése a költségek homogén költségkategóriákból a közvetlen költségek hálózati elemekre/üzleti tevékenységekre történő terhelése, valamint a közvetett költségek felosztása hálózati elemekre/üzleti tevékenységekre.
A modelldokumentáció részeként a szolgáltatóknak be kell nyújtaniuk a felosztáshoz használt módszertanokat, a vetítési alapok számításait, dokumentációit.
6. A modellépítés hatodik lépése az általános költségek hálózati elemekre/üzleti tevékenységekre történő osztása a közvetlen és a közvetett költségek arányában.
7. A modellépítés hetedik lépése a hálózati elemek/üzleti tevékenységekegységköltségeinek meghatározása, majd ezen egységköltségekből a szolgáltatások egységköltségének meghatározása.
a) A hálózati elemek/üzleti tevékenységek egységköltségének kiszámítása:
1. A hálózati elemek/üzleti tevékenységek egységköltségének meghatározása a hálózati elemhez/üzleti tevékenységhez rendelt teljes költségtömeg és a tárgyévben felmerülő éves vonatkozó szolgáltatásmennyiség hányadosaként történik. Amennyiben egy hálózati elemhez több, eltérő mértékegységű szolgáltatásmennyiség tartozik, a szolgáltatásmennyiségeket azonos mértékegységre kell hozni.
2. Az adott időszakban értékesítésre kerülő szolgáltatásmennyiséget a Kötelezett Szolgáltató átlátható, objektív információkkal alátámasztott számításokkal köteles hitelesíteni. Abban az esetben, ha a felmerülő szolgáltatásmennyiség értéke objektív információkra épülő számítások alapján nem határozható meg, a Kötelezett Szolgáltató becslést alkalmazhat. Ez utóbbi esetben a Kötelezett Szolgáltató köteles a becslés alapjául szolgáló paramétereket és feltételezéseit áttekinthető módon rögzíteni olyan formában, hogy azok az arra jogosult harmadik fél számára értelmezhetőek legyenek.
b) A szolgáltatások egységköltségének meghatározása
1. A hálózati elemek egységköltségeiből az adott Kötelezett Szolgáltató szolgáltatásainak egységköltségei a hívásút elemzése során kiszámított útvonaltényezők segítségével kerülnek meghatározásra.
2. Az útvonaltényezőknek és a forgalmi adatoknak a tárgyévi adatokon kell alapulniuk. A modelldokumentációnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyek alátámasztják az esetleges hálózati mintavételezés statisztikai megalapozottságát.
3. Az útvonaltényezők meghatározásához a következő lépések elvégzése szükséges:
a) a lehetséges hívásutak meghatározása szolgáltatásonként,
b) az egyes hívásutak igénybevételéhez tartozó %-os valószínűség meghatározása,
c) az egyes hívásutakhoz tartozó hálózati elemek azonosítása minden szolgáltatás esetében,
d) a hálózati elemre vonatkozó útvonaltényezőnek (a hálózati elemek súlyozott átlagos használatának) kiszámítása, az átlagos hívásútra vonatkozóan, szolgáltatásonként. (Vagyis annak meghatározása, hogy az adott szolgáltatáshoz tartozó átlagos hívásút az egyes hálózati elemekből mennyit tartalmaz.)
4. A szolgáltatások egységköltsége (pl. Ft/perc) az igénybevett hálózati elemek egységköltségének és a szolgáltatás minden egyes hálózati elemére vonatkozó útvonal tényező szorzatainak összegéből adódik.
5. A modell dokumentációjának tartalmaznia kell az útvonaltényezők meghatározására vonatkozó módszertan leírását, illetve - amennyiben ezek statisztikai eljárásokkal kerülnek meghatározásra - a felhasznált módszer érvényességét tesztelő próbák eredményét. A számítás teljes menetének ellenőrizhetőnek és módosíthatónak kell lennie, valamint éves adatokon kell alapulnia.
8. HCA alapú költségszámítás esetén a Kötelezett Szolgáltatót nem terhelik a költségek átértékelésével kapcsolatos előírások, a modellépítés negyedik lépése nem alkalmazható. Ennek megfelelően HCA alapú költségszámítás esetén a HCC-k felosztandó költségei megegyeznek a Kötelezett Szolgáltató könyv szerinti értékeivel.
9. A tőkeköltség meghatározása során az egyes szolgáltatásokhoz használt immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi nyitó és záró eszközértékének a számtani átlagával, valamint működő tőkéjének a számtani átlagával kell számolni. Az eszközérték HCA-alapon a könyv szerinti nettó eszközérték, CCA-alapon pedig a nettó helyettesítési érték.
A vezetékes és mobil üzleti területekkel egyaránt rendelkező Kötelezett a fenti szabályokat az alábbi, üzleti területi szétválasztásra vonatkozó kiegészítésekkel köteles végrehajtani:
Kötelezett Szolgáltatónak számviteli szétválasztási kötelezettsége teljesítése érdekében első lépésben ki kell mutatnia a vezetékes üzleti terület és a mobil üzleti terület költségeit, bevételeit és befektetett tőkéjét. Ehhez a főkönyvi kivonatban szereplő bevételeket, költségeket és ráfordításokat, valamint befektetett eszközöket kell megosztani az üzleti területek között és kialakítani az üzleti területekhez tartozó homogén költségkategóriákat.
A költségek üzleti területek közötti felosztását a teljesen felosztott költségek módszertana (a továbbiakban: FDC) szerint kell végezni.
Azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek egyértelműen valamely üzleti terület érdekében merültek fel, közvetlenül arra az üzleti területre kell terhelni. Azon költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét üzleti területet szolgálják, meg kell osztani ok-okozati elv szerint az üzleti területek között. A megosztás módját, vetítési alapját részletesen le kell vezetni, dokumentálni és indokolni oly módon, hogy követhető és megalapozott legyen az egyes költség és ráfordítás tételek üzleti területhez rendelésének útja. Ennek eredményeként egy olyan kimutatásnak kell előállnia, amelyből látható, hogy a vállalkozás teljes költsége, ráfordítása milyen arányban oszlik meg az üzleti területek között.
Amennyiben valamely bevétel és befektetett eszköz tétel üzleti területek közötti megosztást igényel, a megosztás módját, levezetését és eredményét ugyancsak részletesen dokumentálni kell.
Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, valamint befektetett eszközöket, amelyek sem a mobil, sem a vezetékes üzleti területhez nem sorolhatók, elkülönítve kell kezelni az egyéb tevékenységek üzletágban.
A vezetékes és mobil üzleti területekkel egyaránt rendelkező Kötelezett Szolgáltató a 7.(1) pontban foglalt üzletági kimutatások és dokumentációk mellett az alábbi kimutatásokat és dokumentációkat köteles elkészíteni és a
Hatóságnak benyújtani:
a) Üzleti területek kiinduló mérlegei és eredmény-kimutatásai; (2.a), 2.b), 3.a), 3.b), 4.a) 4.b) táblák)
b) Összehasonlítás a mobil üzleti terület eredmény-kimutatásával; (5.b) tábla)
c) Átlagos befektetett tőke összehasonlítása a mobil üzleti terület mérlegadataival; (5.a) tábla)
d) Üzleti területi szétválasztási és költségfelosztási módszertan;
e) Üzleti területi szétválasztást is tartalmazó költségszámítási modell elektronikus formában;
f) Az üzleti területi szétválasztásra vonatkozó 7. (6) bekezdésben foglalt előírásoknak értelemszerűen megfelelő könyvvizsgálói nyilatkozat.
A mobil és vezetékes üzleti területek egymásnak nyújtott transzfer szolgáltatásai az üzletági kimutatásokban külön soron kerülnek kimutatásra.
A) A jelen határozatban meghatározott modellek kialakításakor a Kötelezett Szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az tartalmazza a modell és a számítástechnikai megoldás részletes leírását, a modellben használt fogalmak és megnevezések definícióit, valamint a modell bemenő adatait és kimenő eredményeit, az arra feljogosított harmadik fél - így különösen a Hatóság - számára áttekinthető és értelmezhető részletességgel.
B) A Kötelezett Szolgáltató a kialakított és rögzített modellt köteles az értelmezéséhez szükséges minden adattal és nyilvántartással együtt a modell kialakításától számított öt évig, illetve - ha ez későbbi időpont - a modellel összefüggésben felmerült jogvita jogerős lezárásáig megőrizni. A Kötelezett Szolgáltatót a jelen határozat alapján terhelő, a modellek értelmezéséhez szükséges adatok és nyilvántartások megőrzési kötelezettsége nem érinti a más jogszabály által meghatározott megőrzési kötelezettségek teljesítését, így különösen a bizonylatokra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben előírt megőrzési kötelezettségek teljesítését.
C) Olyan modellt kell kidolgozni, amely tartalmazza a következő táblázatban bemutatott rétegek szerint felépülő számítási modellt, valamint amelynek része egy, a vetítési alapok kialakításához használt almodell vagy számítás.
| Szint | Leírás | |
| Kivonatoló, átalakító és feltöltési szint (KÁF) | Adatot nyer ki a különböző adatforrásokból (főkönyv, tárgyi eszköz nyilvántartás, műszaki modellek, forgalmi adatok stb.), és ezekkel tölti fel az alap adatbázist/adatállományt. | |
| Adatszint | Az adatbázisban lévő adatokat jól strukturált adattáblákban tárolja. A felhasználók alapadatait is tartalmazza (pl. bejelentkezési adatok, fizikai elhelyezkedési adatok, kiinduló lista stb.). | |
| Üzleti szint | A kalkulációk lényegét tartalmazza, és az érvényes adatállományon alapszámításokat végez. | |
| Felhasználói szint | Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy megnyissa, módosítsa és szerkessze az adatállományt, lefuttassa a modellt, és elemezze a kapott eredményeket. Bejelentkezési és biztonsági sajátosságokat is tartalmaz. |
D) A Kötelezett Szolgáltatónak az elnöki értékelés érdekében olyan szoftverrel kell költségmodelljeiket elkészíteniük és benyújtaniuk, amelyet a MS Excel olvasni és működtetni képes, amely tehát MS Excellel való ellenőrzést, futtatást is lehetővé tesz.
E) Az alkalmazásokkal kapcsolatos követelmények:
a) A modell mellé csatolni kell a rendszerkövetelmények leírását, amely tartalmazza
aa) az alkalmazások alapjául szolgáló operációs rendszert (azaz Windows NT, Windows 2000, Windows XP stb.)
ab) az alapul szolgáló alkalmazás verziójának pontos meghatározását (azaz MS Excel 98, MS Excel 2000 stb.)
ac) a merevlemezre mentett futtatáshoz szükséges környezetet (szükséges-e és ha igen, akkor milyen környezetet (pl. könyvtárszerkezetet) kell létrehozni, és hogyan kell abba behelyezni [lementeni] a modellt ahhoz, hogyannak működését és megfelelőségét a hatóság képviselői vizsgálni tudják).
b) A modell a beadványpéldányról csak olvasható (read only) formában nyitható meg a benyújtott modell és az adatok épségének megőrzése érdekében.
c) A modell átláthatósági vizsgálatának érdekében úgy kell azt elkészíteni, hogy futtatható legyen a beadványpéldánytól eltérő helyen (írható/writable) környezetben (merevlemez/HDD) is. Az ehhez szükséges környezet létrehozásához szükséges információkat a dokumentációban fel kell tüntetni.
d) A modell csak világosan megjelölt és feloldható rejtett sorokat vagy oszlopokat tartalmazhat.
e) A modell csak világosan megjelölt és feloldható rejtett munkafüzeteket tartalmazhat.
f) A cellákat és a munkafüzeteket nem szabad védelemmel ellátni (jelszóval vagy más módon) és nem szabad zárolni sem.
g) A képleteknek láthatóknak kell lenniük.
h) A makróknak hozzáférhetőknek, és read only körülmények között is futtathatóknak kell lenniük.
i) A modell dokumentációjának teljes körű logikus levezetést kell tartalmaznia.
j) Ha a modellt a Kötelezett Szolgáltató megbízásából független tanácsadó készíti el, ezt a felet fel kell kérni, hogy tegye lehetővé, hogy a Hatóság és a Hatóság által bevont tanácsadók hozzáférjenek a modellhez. A modell dokumentációjának tartalmaznia kell a Kötelezett Szolgáltató és tanácsadójának írásos nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a modell vizsgálatában előbb felsorolt, érintett felek hozzáférhessenek a modellhez. A Hatóság és a Hatóság által bevont tanácsadóknak titoktartási megállapodásokat kell aláírniuk mind a Kötelezett Szolgáltatókkal, mind pedig a Kötelezett Szolgáltató által bevont tanácsadókkal.
F) A modellek használatával kapcsolatos követelmények:
a) Átláthatóság. A modellt alkalmassá kell tenni arra, hogy a hatóság és/vagy az általa bevont tanácsadók vizsgálhassák annak működését. Ennek érdekében könnyen felismerhetővé (például háttérszínnel megkülönböztetetté) kell tenni legalább a bemenő és a számított adatokat, illetőleg az alábbi változtatható értékeket:
aa) Közvetlen értéket tartalmazó bemenő adatot (javasolt cellaháttér: fehér)
ab) Cellahivatkozásos értéket tartalmazó bemenő adatot (javasolt cellaháttér: világoskék)
ac) Közvetlen értéket tartalmazó paramétert (javasolt cellaháttér: világossárga)
ad) Cellahivatkozásos értéket tartalmazó paramétert (javasolt cellaháttér: világoszöld)
ae) Eredmény (keresett költségalapú ár) (javasolt betűforma: félkövér sötétkék)
b) Működésbiztonság. A modellt alkalmassá kell tenni arra, hogy annak vizsgálata/működtetése során minimális legyen a véletlen hibássá vagy működésképtelenné tétel veszélye. Ennek érdekében könnyen felismerhetővé (például háttérszínnel megkülönböztetetté) kell tenni az alábbi változtatható értékeket:
ba) Számított értéket tartalmazó cellát (javasolt cellaháttér: világos rózsaszín)
bb) Makróprogram-értéket tartalmazó cellát (javasolt cellaháttér: narancssárga)
c) A bemenő adatok és paraméterek modellbéli eredetije csak munkalap-cellákban lehet (a makró-programok és a nevesített argumentumok arguments is az eredeti cellákból kiolvasva használhatják föl őket).
d) Azokat a bemenő adatokat és a paramétereket, amelyek változtatásával a végeredmény nem áll elő automatikusan, el kell látni megjegyzésekkel arra vonatkozóan, hogy változtatásuk esetén mit kell még tenni (például megnyitni és frissíteni vagy ’makrófuttatni’) ahhoz, hogy a módosítás hatása a végeredményben is tükröződjön.
e) A képleteken felüli automatizmus (pl. makro programok írása) csak akkor elfogadható, ha azok megfelelő módon futtathatók akkor is, ha a bemenő adatokat vagy paramétereket változtatjuk.
G) A modelleknek (ideértve a műszaki almodelleket is) tartalmazniuk kell azon hálózattervezési paramétereket (pl. az áramkörönkénti forgalmat, Erlangban mérve, a szolgáltatási szintet, a kapacitáskihasználás arányát stb.), amelyek korrekciójával elvégezhető az érzékenységelemzés. Ezen paramétereknek a modell szempontjából lényeges hálózattervezési paraméterek teljes és részletes leírását kell adniuk.
H) A modelleket az alábbi dokumentumokkal kell alátámasztani:
a) átfogó Felhasználói Útmutató, amely fejezeteinek az alábbi témákat kell lefedniük:
aa) Módszertani leírás. A szolgáltató modelljének áttekintő és részletes leírása különös tekintettel a Határozatban elő nem írt módszertani megoldásokra,
ab) a modell megnyitásának módja,
ac) az adathalmaz kiválasztása,
ad) adatok szerkesztésének módja, azaz hogyan kezeli a modell az esetleges adatváltoztatást (közvetlenül a modellben szerkeszthetők az adatok, vagy csak az adatbázison keresztül),
ae) a modellfuttatási opciók, és
af) a modell eredményei;
b) minden egyes műszaki almodell részletes leírása, beleértve az alkalmazott tervezési szabályokat
c) a modellben elvégzett átértékelések részletes dokumentációja;
d) nem Műszaki Funkcionális Specifikáció (NTFS): az NTFS-nek tartalmaznia kell az Üzleti Szint teljes körű logikai leírását, ideértve a számszerű példákat is.
A modell ellenőrzési pontjai, valamint az elvégzett számszaki, logikai és egyéb ellenőrzések részletes leírása szükséges.
e) ha a modellt megbízott független külső tanácsadó készítette, csatolni kell ezen fél hozzájárulását, amely alapján a Hatóság és a Hatóság által bevont tanácsadók hozzáférhetnek a modellhez és az annak támogatására készített jelentéseihez
l) A kísérőlevelet, a modellt és a hozzá tartozó adatokat, a dokumentációt elektronikus formában CD-ROM-on legalább 3 (három) példányban kell benyújtani.
A Kötelezett Szolgáltató azon költségeinek vonatkozásában, melyek az Eht. alapján, a számhordozhatóság megvalósításával kapcsolatban merültek fel a Kötelezett Szolgáltatónál, a felmerült költségeket a Kötelezett Szolgáltatónak költségmodelljében minden összekapcsolási forgalmi szolgáltatásra egyenlő arányban kell felosztania.
Az alábbi táblázatokban szereplő adatokat millió forintban kell megadni.
Kiinduló eredmény-kimutatás
1.a) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. Értékesítés nettó árbevétele | ........... | ........... | |
| 2. Személyi jellegű és anyagjellegű ráfordítások csökkentve a saját teljesítmény aktivált értékével | ........... | ........... | |
| 3. Értékcsökkenési leírás | ........... | ........... | |
| 4. Egyéb ráfordítások csökkentve az egyéb bevételekkel | ........... | ........... | |
| 5. Üzemi szintű eredmény (1.-2.-3.-4.) | ........... | ........... | |
| 6. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 7. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| 8. Folyó költség kiigazításokkal korrigált üzemi eredmény (5.-6.+7.) | ........... | ........... | |
| 9. Tőkeköltség (HCA) | ........... | ........... | |
| 10. Tőkeköltség (CCA) | ........... | ........... |
Kiinduló mérleg
1.b) tábla
| Eszközök | Előző év | Tárgyév | Források | Előző év | Tárgyév | |
| Befektetett eszközök | ........... | ........... | Befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Immateriális javak | ........... | ........... | Saját tőke | ........... | ........... | |
| Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Értékelési tartalék korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Tárgyi eszközök és beruházások | ........... | ........... | Hosszú lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (+) | ........... | ........... | |
| Befektetett pénzügyi eszközök** | ........... | ........... | ||||
| CCA korrekció | ........... | ........... | CCA korrekció | ........... | ........... | |
| Forgóeszközök | ........... | ........... | Egyéb források | ........... | ........... | |
| Készletek | ........... | ........... | Rövidlejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Követelések | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (-) | ........... | ........... | |
| Értékpapírok | ........... | ........... | Céltartalékok | ........... | ........... | |
| Pénzeszközök | ........... | ........... | Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | ||||
| Eszközök összesen* | ........... | ........... | Források összesen* | ........... | ........... | |
| * Kötelező egyezőség áll fenn. ** Az Egyéb tevékenység üzletághoz kell rendelni. *** A Hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes része, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettségek. | ||||||
Az 1.a), 1.b) táblák
- előkészítik az éves beszámoló részeinek és a számviteli szétválasztási kimutatások fogalmi rendszerének összekapcsolását, helyet adva a tőkeköltségnek, amely az üzleti területek üzletágaira nem terhelődik;
- a vállalat szolgáltatást végző részlegére mutatják be a számviteli szétválasztáshoz kiindulásként használt éves beszámoló értékeket, valamint a CCA számítások hatásait. Ezekben a táblázatokban szereplő értékeket kell a továbbiakban az üzleti területekhez rendeléshez felhasználni.
2. Mobil üzleti terület
Mobil üzleti terület kiinduló eredmény-kimutatása
2.a) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. Értékesítés nettó árbevétele | ........... | ........... | |
| 2. Személyi jellegű és anyagjellegű ráfordítások csökkentve a saját teljesítmény aktivált értékével | ........... | ........... | |
| 3. Értékcsökkenési leírás | ........... | ........... | |
| 4. Egyéb ráfordítások csökkentve az egyéb bevételekkel | ........... | ........... | |
| 5. Üzemi szintű eredmény (1.-2.-3.-4.) | ........... | ........... | |
| 6. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 7. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| 8. Folyó költség kiigazításokkal korrigált üzemi eredmény (5.-6.+7.) | ........... | ........... | |
| 9. Tőkeköltség (HCA) | ........... | ........... | |
| 10. Tőkeköltség (CCA) | ........... | ........... |
Mobil üzleti terület kiinduló mérlege
2.b) tábla
| Eszközök | Előző év | Tárgyév | Források | Előző év | Tárgyév | |
| Befektetett eszközök | ........... | ........... | Befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Immateriális javak | ........... | ........... | Saját tőke | ........... | ........... | |
| Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Értékelési tartalék korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Tárgyi eszközök és beruházások | ........... | ........... | Hosszú lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (+) | ........... | ........... | |
| Befektetett pénzügyi eszközök** | ........... | ........... | ||||
| CCA korrekció | ........... | ........... | CCA korrekció | ........... | ........... | |
| Forgóeszközök | ........... | ........... | Egyéb források | ........... | ........... | |
| Készletek | ........... | ........... | Rövidlejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Követelések | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (-) | ........... | ........... | |
| Értékpapírok | ........... | ........... | Céltartalékok | ........... | ........... | |
| Pénzeszközök | ........... | ........... | Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | ||||
| Eszközök összesen* | ........... | ........... | Források összesen* | ........... | ........... | |
| * Kötelező egyezőség áll fenn. ** Az Egyéb tevékenység üzletághoz kell rendelni. *** A Hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes része, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettségek. | ||||||
3. Vezetékes üzleti terület
Vezetékes üzleti terület kiinduló eredmény-kimutatása
3.a) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. Értékesítés nettó árbevétele | ........... | ........... | |
| 2. Személyi jellegű és anyagjellegű ráfordítások csökkentve a saját teljesítmény aktivált értékével | ........... | ........... | |
| 3. Értékcsökkenési leírás | ........... | ........... | |
| 4. Egyéb ráfordítások csökkentve az egyéb bevételekkel | ........... | ........... | |
| 5. Üzemi szintű eredmény (1.-2.-3.-4.) | ........... | ........... | |
| 6. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 7. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| 8. Folyó költség kiigazításokkal korrigált üzemi eredmény (5.-6.+7.) | ........... | ........... | |
| 9. Tőkeköltség (HCA) | ........... | ........... | |
| 10. Tőkeköltség (CCA) | ........... | ........... |
Vezetékes üzleti terület kiinduló mérlege
3.b) tábla
| Eszközök | Előző év | Tárgyév | Források | Előző év | Tárgyév | |
| Befektetett eszközök | ........... | ........... | Befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Immateriális javak | ........... | ........... | Saját tőke | ........... | ........... | |
| Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Értékelési tartalék korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Tárgyi eszközök és beruházások | ........... | ........... | Hosszú lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (+) | ........... | ........... | |
| Befektetett pénzügyi eszközök** | ........... | ........... | ||||
| CCA korrekció | ........... | ........... | CCA korrekció | ........... | ........... | |
| Forgóeszközök | ........... | ........... | Egyéb források | ........... | ........... | |
| Készletek | ........... | ........... | Rövidlejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Követelések | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (-) | ........... | ........... | |
| Értékpapírok | ........... | ........... | Céltartalékok | ........... | ........... | |
| Pénzeszközök | ........... | ........... | Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | ........... | ........... | ||
| Eszközök összesen* | ........... | ........... | Források összesen* | |||
| * Kötelező egyezőség áll fenn. ** Az Egyéb tevékenység üzletághoz kell rendelni. *** A Hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes része, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettségek. | ||||||
4. Egyéb tevékenységek
4.a) tábla
Egyéb tevékenységek kiinduló eredmény-kimutatása
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. Értékesítés nettó árbevétele | ........... | ........... | |
| 2. Személyi jellegű és anyagjellegű ráfordítások csökkentve a saját teljesítmény aktivált értékével | ........... | ........... | |
| 3. Értékcsökkenési leírás | ........... | ........... | |
| 4. Egyéb ráfordítások csökkentve az egyéb bevételekkel | ........... | ........... | |
| r5. Üzemi szintű eredmény (1.-2.-3.-4.) | ........... | ........... | |
| 6. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 7. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| 8. Folyó költség kiigazításokkal korrigált üzemi eredmény (5.-6.+7.) | ........... | ........... | |
| 9. Tőkeköltség (HCA) | ........... | ........... | |
| 10. Tőkeköltség (CCA) | ........... | ........... |
Egyéb tevékenységek kiinduló mérlege
4.b) tábla
| Eszközök | Előző év | Tárgyév | Források | Előző év | Tárgyév | |
| Befektetett eszközök | ........... | ........... | Befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Immateriális javak | ........... | ........... | Saját tőke | ........... | ........... | |
| Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | Üzleti vagy cégérték korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Értékelési tartalék korrekció (-) | ........... | ........... | |
| Tárgyi eszközök és beruházások | ........... | ........... | Hosszú lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Értékhelyesbítés korrekció (-) | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (+) | ........... | ........... | |
| Befektetett pénzügyi eszközök** | ........... | ........... | ||||
| CCA korrekció | ........... | ........... | CCA korrekció | ........... | ........... | |
| Forgóeszközök | ........... | ........... | Egyéb források | ........... | ........... | |
| Készletek | ........... | ........... | Rövidlejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| Követelések | ........... | ........... | Hosszú lej. köt. korrekció*** (-) | ........... | ........... | |
| Értékpapírok | ........... | ........... | Céltartalékok | ........... | ........... | |
| Pénzeszközök | ........... | ........... | Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | ||||
| Eszközök összesen* | ........... | ........... | Források összesen* | ........... | ........... | |
| * Kötelező egyezőség áll fenn. ** Az Egyéb tevékenység üzletághoz kell rendelni. *** A Hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes része, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettségek. | ||||||
Mobil alaphálózat üzletág eredmény-kimutatása
2.1.a) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. A kiskereskedelemnek nyújtott transzfer bevétele (1a+1b) | ........... | ........... | |
| 1a) Mobil kiskereskedelemnek nyújtott transzfer bevétele | ........... | ........... | |
| 1b) Vezetékes kiskereskedelemnek nyújtott transzfer bevétele | ........... | ........... | |
| 2. Társszolgáltatóktól kapott összekapcsolási bevétel | ........... | ........... | |
| 3. Alaphálózat egyéb bevétele | ........... | ........... | |
| A. Bevételek összesen (1.+2.+3.) | ........... | ........... | |
| B. Költségek | ........... | ........... | |
| C. HCA Üzletági Eredmény (A-B) | ........... | ........... | |
| 4. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 5. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| D. Folyó költség kiigazítások (4.-5.) | ........... | ........... | |
| E. CCA Üzletági Eredmény (C-D) | ........... | ........... |
Mobil alaphálózat átlagos befektetett tőkéje (HCA)
2.1.b) tábla
| Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | ||
| A. Befektetett eszközök (1 .+2.) | ........... | ........... | |
| 1. Immateriális javak | ........... | ........... | |
| 2. Tárgyi eszközök | ........... | ........... | |
| B. Működő tőke (C + D - E - F - G) | ........... | ........... | |
| C. Forgóeszközök (3. + 4. + 5. + 6.) | ........... | ........... | |
| 3. Készletek | ........... | ........... | |
| 4. Követelések | ........... | ........... | |
| 5. Értékpapírok | ........... | ........... | |
| 6. Pénzeszközök | ........... | ........... | |
| D. Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| E. Céltartalékok | ........... | ........... | |
| F. Rövid lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| G. Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| H. Záró befektetett tőke (A + B) | ........... | ........... | |
| 1. Nyitó befektetett tőke | ........... | ........... | |
| J. HCA Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... |
Mobil alaphálózat átlagos befektetett tőkéje (CCA)
2.1.c) tábla
| Előző év dec. 31. | Tárgyév dec.31 | ||
| A. Befektetett eszközök (1. + 2. + 3.) | ........... | ........... | |
| 1. Immateriális javak | ........... | ........... | |
| 2. Tárgyi eszközök | ........... | ........... | |
| 3. CCA kiigazítás | ........... | ........... | |
| B. Működő tőke (C + D - E - F - G) | ........... | ........... | |
| C. Forgóeszközök (4. + 5. + 6. + 7.) | ........... | ........... | |
| 4. Készletek | ........... | ........... | |
| 5. Követelések | ........... | ........... | |
| 6. Értékpapírok | ........... | ........... | |
| 7. Pénzeszközök | ........... | ........... | |
| D. Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| E. Céltartalékok | ........... | ........... | |
| F. Rövid lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| G. Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| H. Záró befektetett tőke (A + B) | ........... | ........... | |
| I. Nyitó befektetett tőke | ........... | ........... | |
| J. CCA Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... |
Mobil alaphálózat üzletág jövedelmezősége (HCA és CCA módon is kiszámítva)
2.1.d) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| A. Üzletági Eredmény | ........... | ........... | |
| B. Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... | |
| C. Jövedelmezőségi mutató %, ([A/B]*100) | ........... | ........... |
Mobil kiskereskedelem üzletág eredmény-kimutatása
2.2.a) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| 1. Előfizetési bevételek | ........... | ........... | |
| 2. Hívásforgalmi bevételek | ........... | ........... | |
| 3. Egyéb kiskereskedelmi bevételek | ........... | ........... | |
| A. Bevételek összesen (1. + 2. + 3.) | ........... | ........... | |
| 4. Kiskereskedelmi költségek | ........... | ........... | |
| 5. Alaphálózattól vásárolt transzfer (5a+5b) | ........... | ........... | |
| 5a, Mobil alaphálózattól vásárolt transzfer | ........... | ........... | |
| 5b, Vezetékes alaphálózattól vásárolt transzfer | ........... | ........... | |
| 6. Egyéb kiskereskedelmi költségek | ........... | ........... | |
| B. Költségek összesen (4. + 5. + 6.) | ........... | ........... | |
| C. HCA Üzletági Eredmény (A - B) | ........... | ........... | |
| 7. Kiegészítő értékcsökkenés | ........... | ........... | |
| 8. Tartási nyereség | ........... | ........... | |
| D. Folyó költség kiigazítások (7. - 8.) | ........... | ........... | |
| E. CCA Üzletági Eredmény (C - D) | ........... | ........... |
Mobil kiskereskedelem átlagos befektetett tőke (HCA)
2.2.b) tábla
| Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | ||
| A. Befektetett eszközök (1. + 2.) | ........... | ........... | |
| 1. Immateriális javak | ........... | ........... | |
| 2. Tárgyi eszközök | ........... | ........... | |
| B. Működő tőke (C + D - E - F - G) | ........... | ........... | |
| C. Forgóeszközök (3. + 4. + 5. + 6.) | ........... | ........... | |
| 3. Készletek | ........... | ........... | |
| 4. Követelések | ........... | ........... | |
| 5. Értékpapírok | ........... | ........... | |
| 6. Pénzeszközök | ........... | ........... | |
| D. Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| E. Céltartalékok | ........... | ........... | |
| F. Rövid lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| G. Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| H. Záró befektetett tőke (A + B) | ........... | ........... | |
| I. Nyitó befektetett tőke | ........... | ........... | |
| J. HCA Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... |
Mobil kiskereskedelem átlagos befektetett tőke (CCA)
2.2.c) tábla
| Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | ||
| A. Befektetett eszközök (1. + 2. + 3.) | ........... | ........... | |
| 1. Immateriális javak | ........... | ........... | |
| 2. Tárgyi eszközök | ........... | ........... | |
| 3. CCA kiigazítások | ........... | ........... | |
| B. Működő tőke (C + D - E - F - G) | ........... | ........... | |
| C. Forgóeszközök (4. + 5. + 6. + 7.) | ........... | ........... | |
| 4. Készletek | ........... | ........... | |
| 5. Követelések | ........... | ........... | |
| 6. Értékpapírok | ........... | ........... | |
| 7. Pénzeszközök | ........... | ........... | |
| D. Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| E. Céltartalékok | ........... | ........... | |
| F. Rövid lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| G. Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| H. Záró befektetett tőke (A + B) | ........... | ........... | |
| I. Nyitó befektetett tőke | ........... | ........... | |
| J. CCA Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... |
Mobil kiskereskedelem üzletág jövedelmezősége (HCA és CCA módon is kiszámítva)
2.2.d) tábla
| Előző év | Tárgyév | ||
| A. Üzletági Eredmény | ........... | ........... | |
| B. Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... | |
| C. Jövedelmezőségi mutató %, ([A/B]*100) | ........... | ........... |
Egyéb tevékenységek üzletág eredmény-kimutatása
2.3.a) tábla
| Tárgyév | Előző év | ||
| A. Bevételek összesen | ........... | ........... | |
| B. Költségek összesen | ........... | ........... | |
| C. HCA Üzletági Eredmény (A - B) | ........... | ........... |
Egyéb tevékenységek átlagos befektetett tőkéje
2.3.b) tábla
| Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | ||
| A. Befektetett eszközök (1. + 2. + 3.) | ........... | ........... | |
| 1. Immateriális javak | ........... | ........... | |
| 2. Tárgyi eszközök | ........... | ........... | |
| 3. Befektetett pénzügyi eszközök | ........... | ........... | |
| B. Működő tőke (C + D - E - F - G) | ........... | ........... | |
| C. Forgóeszközök (4. + 5. + 6. + 7.) | ........... | ........... | |
| 4. Készletek | ........... | ........... | |
| 5. Követelések | ........... | ........... | |
| 6. Értékpapírok | ........... | ........... | |
| 7. Pénzeszközök | ........... | ........... | |
| D. Aktív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| E. Céltartalékok | ........... | ........... | |
| F. Rövid lejáratú kötelezettségek | ........... | ........... | |
| G. Passzív időbeli elhatárolások | ........... | ........... | |
| H. Záró befektetett tőke (A + B) | ........... | ........... | |
| I. Nyitó befektetett tőke | ........... | ........... | |
| J. HCA Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... |
Átlagos befektetett tőke összehasonlítása a vállalati mérlegadatokkal
4.a) tábla
| Befektetett tőke a társasági mérlegben: | Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | |
| A. Saját tőke* | ........... | ........... | |
| B. Hosszú lejáratú kötelezettségek* | ........... | ........... | |
| C. Fel nem osztott üzleti vagy cégérték és értékhelyesbítések | ........... | ........... | |
| D. Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségekhez átsorolt összege, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettség | ........... | ........... | |
| E. CCA kiigazítások | ........... | ........... | |
| F. Záró befektetett tőke összesen (A + B - C + D + E) | ........... | ........... | |
| G. Nyitó befektetett tőke összesen | ........... | ........... | |
| H. Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Üzletáganként átlagos befektetett tőke kimutatása | ........... | ........... | |
| 1. Mobil alaphálózat** | ........... | ........... | |
| J. Mobil kiskereskedelem** | ........... | ........... | |
| K. Egyéb tevékenység | ........... | ........... | |
| L. Átlagos befektetett tőke összesen (I + J + K) | ........... | ........... | |
| * Mérlegből. ** Az üzletági átlagos befektetett tőke (CCA) táblázatokból. | |||
Összehasonlítás a vállalati eredmény-kimutatással (üzemi eredmény szintjéig)
4.b) tábla
| 1. Bevételek | 2. Költségek | HCA üzemi eredmény (1.-2.) | Kiegészítő érték- csökkenés | Tartási nyereség | CCA üzemi eredmény | ||
| Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | ||
| Mobil alaphálózat | |||||||
| Mobil kiskereskedelem | |||||||
| Egyéb tevékenység | |||||||
| Üzletágak összesen | |||||||
| Üzletágak közötti transzferek kiszűrése | - | - | - | ||||
| Vállalati eredménykimutatásban | - | - | - |
Átlagos befektetett tőke összehasonlítása a mobil üzleti terület mérlegadataival
5.a) tábla
| Befektetett tőke a társasági mérlegben: | Előző év dec. 31. | Tárgyév dec. 31. | |
| A. Saját tőke* | ........... | ........... | |
| B. Hosszú lejáratú kötelezettségek* | ........... | ........... | |
| C. Fel nem osztott üzleti vagy cégérték és értékhelyesbítések | ........... | ........... | |
| D. Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségekhez átsorolt összege, valamint a halasztott kamatfizetési kötelezettség | ........... | ........... | |
| E. CCA kiigazítások | ........... | ........... | |
| F. Záró befektetett tőke összesen (A + B - C + D + E) | ........... | ........... | |
| G. Nyitó befektetett tőke összesen | ........... | ........... | |
| H. Átlagos befektetett tőke | ........... | ........... | |
| Üzletáganként átlagos befektetett tőke kimutatása | ........... | ........... | |
| I. Mobil alaphálózat** | ........... | ........... | |
| J. Mobil kiskereskedelem** | ........... | ........... | |
| L. Átlagos befektetett tőke összesen (I + J) | ........... | ........... | |
| * Mérlegből. ** Az üzletági átlagos befektetett tőke (CCA) táblázatokból. | |||
Összehasonlítás a mobil üzleti terület eredmény-kimutatásával (üzemi eredmény szintjéig)
5.b) tábla
| 1. Bevételek | 2. Költségek | HCA üzemi eredmény (1.-2.) | Kiegészítő érték- csökkenés | Tartási nyereség | CCA üzemi eredmény | ||
| Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | Tárgyév | ||
| Mobil alaphálózat | |||||||
| Mobil kiskereskedelem | |||||||
| Üzletágak összesen | |||||||
| Üzletágak közötti transzferek kiszűrése | - | - | - | ||||
| Üzleti területi eredmény-kimutatásban | - | - | - |
Eleget téve az Eht. 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak, az Eht. 10. § (2) bekezdése alapján, az Eht. 10. § (1) e) pontjában foglalt hatáskörömben eljárva * lefolytattam az Eht. 52-57. § rendelkezései szerinti, a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac meghatározására, azon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítására és kötelezettségek előírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárást (a továbbiakban: piacelemzési eljárás).
A tárgyi eljárás során az Eht., a vonatkozó irányelvek (így különösen: az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, valamint az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról) az Eht. 24. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó az Európai Unió Bizottsága által kiadott bizottsági ajánlások (így különösen a Bizottság Ajánlása (2007. december 17.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (2007/879/EC) * , a továbbiakban: 2007/879/EC Ajánlás, valamint a Bizottság ajánlása (2009. május 7.) az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjak szabályozói kezeléséről (2009/396/EK), a továbbiakban: 2009/396/EK Ajánlás) által a piacmeghatározás és a piacelemzés körében meghatározott jogalkalmazói elvek és szempontok, az ott rögzített módszertan, eljárásjogi intézmények, eszközök, fogalmak, meghatározások alapján, valamint a korábbi piacelemzési eljárások során kialakult jogalkalmazói gyakorlat, illetőleg a korábbi „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac tekintetében meghozott jogerős bírósági ítéletekben (a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.284/2006/11. és 2.Kf.27.418/2008/11. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.lV.37.230/2007/7. számú ítéletei) foglaltaknak megfelelően jártam el.
A Határozat indokolásában a tényállás történetleírásában az adatszolgáltatással összefüggő egyes eljárási cselekmények vonatkozásában a Tanács szerepel 2010. augusztus 11-éig, mivel azokat - mint az Eht.-nak a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) általi, 2010. augusztus 11-ei hatályú módosítását megelőzően korábban az Eht. 10. § f) pontjában * biztosított hatáskört gyakorló szerv - tényszerűen a Tanács végezte.
Az Eht. Módosító törvény általi módosításának hatályba lépését követően végzett eljárási cselekmények vonatkozásában az Indokolásban az Elnök, mint a fenti hatáskört gyakorló szerv került feltüntetésre.
A Tanács a piacelemzési eljárás lefolytatása érdekében 2010. március 22. napján kelt DH-7932-1/2010. számú végzésével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)88. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés keretében - a Ket. 51. § (3) bekezdése, valamint az Eht. 52. § (2) bekezdése alapján 30 napos határidő tűzésével adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a Tanács által nyilvántartott valamennyi mobil rádiótelefon-szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban „Szolgáltatók”) számára. A Szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettség meghatározására a piacelemzési eljárást megelőző, annak eredményes lefolytatása érdekében megindított, az adatszolgáltatás mellett a megismert adatok feldolgozását és értékelését is magában foglaló piacfelügyeleti ellenőrzési típusú eljárás keretében került sor. Ennek során a Hatóság a felügyelt piac szerkezete, a piacon jelenlévő piaci szereplők közötti viszonyrendszer, az általuk nyújtott szolgáltatások vonatkozásában szerzett olyan információkat, adatokat és tapasztalatokat, melyek alapján a felügyelt piac érdemi vizsgálata körében megalapozottabb döntést hozhatott. Azon túl, hogy a piacfelügyeleti ellenőrzési típusú eljárás eredményeképpen megállapítottam, hogy mely piacokon szükséges a piacelemzési eljárás lefolytatása, illetve, hogy annak körében mely szolgáltatók minősülnek majd az adott piacon ügyfélnek, a tárgyi ellenőrzési tevékenység azt az adminisztratív célt is szolgálta, hogy a megismert, valamint a rendelkezésre álló adatok összességét - az eredményes piacelemzési eljárás érdekében - összegezni, összefoglalni, valamint rendszerezni tudjam. A fent részletezett, a piacelemzési eljáráshoz szorosan kapcsolódó döntés-előkészítési célú tevékenységnek köszönhetően már a piacelemzési eljárás megindításakor rendelkeztem azokkal az információkkal, amelyek az eredményes piacelemzési eljárás lefolytatását, valamint az azt lezáró hatósági döntés megalapozottságát garantálják.
Az adatszolgáltatási eljárás keretében benyújtott adatok mennyisége és minősége tekintetében a Tanács megállapította, hogy a vonatkozó piacon az összes, gazdasági ereje alapján számításba vehető szolgáltató, kisebb hiányosságokkal teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. A hiányosságok pótlása és az értelmezési pontosítások a szolgáltatókkal folytatott írásos adategyeztetések során történtek meg. Az adatszolgáltatás körében megismert adatokon túlmenően az eljáró hatóság megvizsgálta a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac elemzése szempontjából releváns, nyilvánosan (pl.: nyilvános ajánlatokban, statisztikákban) hozzáférhető adatokat, valamint a társhatóságok által nyilvánosságra hozott információkat, az IRG és az ERG nyilvánosan elérhető honlapjain foglaltakat, valamint a Hatóság saját nyilvántartásainak adatait is felhasználta.
Az adatszolgáltatás eredményeként az eljáró hatóság összesítette, és rendszerbe foglalta a Szolgáltatóktól beérkezett adatokat. A piacelemzési eljárásban a tényállás tisztázása körében az ekként előállított adattáblákat alkalmaztam az eljárás eredményeként meghozott döntések és megállapítások kellő megalapozásához.
Az ekként rendelkezésre álló adatokat összességében értékeltem és megállapítottam, hogy az előző piacelemzési eljárásokhoz hasonlóan továbbra is indokolt az Európai Unió Bizottságának 2007/879/EC Ajánlása szerinti piacok közül a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac érdemi vizsgálatát elvégezni. A beérkezett adatok feldolgozásának eredményeként tisztáztam a jelen eljárásban ügyfélnek minősülők körét, és megállapítottam, hogy a jelen eljárásban azok a szolgáltatók minősülnek ügyfélnek, akik a piacon szolgáltatási jogosultsággal rendelkeznek, ténylegesen szolgáltatást nyújtanak.
Az eljáró hatóság az adatszolgáltatás eredményeként összesített adatokon túl a piacelemzési eljárásában felhasználta az Ipsos és az Ariosz Kft. által végzett piackutatások eredményeit.
Az Ipsos 2010. február-június között „Fogyasztói participáció a vezetékes, mobil távközlési, az Internet és a havidíjas televíziós műsorszórási piacokon” címmel végzett felmérést. A mobilpiaci adatfelvétel március végén - április elején zajlott. Az Ipsos személyes megkérdezéses módszerrel lefolytatott felmérései a magyar társadalom 1500 fős, nem, kor, lakóhely szerint kialakított reprezentatív mintáit érintették.
Az Ariosz Kft. a Hatóság megbízásából „Távközlési szolgáltatások használata” címmel 2009 novemberében-decemberében végzett többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljáráson alapuló személyes megkérdezésen alapuló piackutatást 2075 háztartásból álló háztartási mintán.
A korábbi DH-9549-55/2006. számú határozathoz kapcsolódóan a piacelemzés lefolytatása érdekében a Tanács kidolgozott egy úgynevezett alulról építkező, hosszú távú, előremutató különbözeti költségmodellt (a továbbiakban: BU-LRIC modell), melyet a DH-25712-47/2008. számú határozathoz kapcsolódóan új adatokkal töltött fel. A modell célját egy olyan eszköz létrehozásában határozta meg, amely a jelentős piaci erejű szolgáltatók hívásvégződtetési díjainak költségalapúságára vonatkozó kötelezettség teljesítését segíti elő. Amint az már a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piaccal kapcsolatos előző piacelemzés során is hangsúlyozásra került, a Tanács által kidolgozott BU-LRIC modell egyrészt a költségalapú hívásvégződtetési díj ellenőrzése körében kerülhet alkalmazásra, másrészt pedig a költségalapú hívásvégződtetési díj megállapítására szolgáló eszköz is lehet.
A Tanács a fenti piacfelügyeleti ellenőrzési típusú eljárás keretében, a DH-7932-1/2010. számú végzéssel, 35 napos határidő tűzésével további adatszolgáltatásra hívta fel a Szolgáltatókat a költségalapúság kötelezettsége körében alkalmazható BU-LRIC modell adatokkal való feltöltése és a modell feltételezések kialakítása céljából, amely a megfelelő beszédcélú hívásvégződtetési díj kiszámításához vált szükségessé. A Hatóság a megfelelő adatszolgáltatás és tájékoztató céljából konzultációt tartott a Szolgáltatóknak.
A Szolgáltatók bár hiányosan, de teljesítették a Tanács végzésében foglalt adatok közlésére irányuló felhívást.
A Szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott, a BU-LRIC modellel kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges adattáblák vizsgálata alapján a Hatóság megállapította, hogy azok hiányosak illetve, hibákat tartalmaznak.
A Hatóság kérésére a Szolgáltatók a hiányokat részben pótolták, illetve a hibákat részben javították, de ezzel együtt bizonyos adatokra vonatkozóan így sem állt elő teljes körű információ. A Hatóság, ahogy azt az adatszolgáltatást előíró végzésében is jelezte, a hiányzó vagy nem megfelelő szolgáltatói adatokat a saját, rendelkezésre álló adataiból, szakértői becslések, következtetések, valamint a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján pótolta.
A piacelemzési eljárás a 2010. december 8-án kelt HF/25734-1/2010. számú végzéssel hivatalból megindult.
Az Eht. 20. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján a Hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenytérintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával, az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban. A Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) az együttműködés részleteit szabályozó Együttműködési megállapodás vonatkozó 6. fejezetében foglaltaknak megfelelően a tárgyi eljárása során szorosan együttműködött, egyeztetett, ennek során a versenyhatóság szakmai álláspontját megismertem. Az együttműködés részletei a jelen határozat indokolásának „B” fejezetében kerülnek kifejtésre.
Az Elnök az Eht. 36. § (1) bekezdésében meghatározott egyeztetési kötelezettségének (nemzeti konzultáció) eleget téve 2011. .........án a Hatóság internetes oldalán, illetve 2011. ......-án a Hivatalos Értesítő ... számában közzétette a határozat tervezetét.
A határozat-tervezetnek a Hatóság internetes oldalán történő közzétételétől számítva 20 nap áll az érdekeltek rendelkezésére az észrevételeik megtételére.
A határozat-tervezetre az Eht. 36. §-a keretében beérkezett észrevételek feldolgozását, a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokait a jelen határozat indokolásának „C” fejezete tartalmazza.
Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően, az Eht. 65. § (1) bekezdése alapján a tárgybani határozat tervezete részletes indokolással együtt 2011. .......-án megküldésre került az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A határozat-tervezetben foglaltak ugyanis hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, tekintettel a Keretirányelv * (38) szakaszára, mely alapján, a tagállamok közötti kereskedelmet érintő intézkedések olyan intézkedések, amelyek közvetlen, vagy közvetett, tényleges vagy potenciális befolyást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelem áramlására oly módon, amely az egységes piac akadályát képezheti. Ezek közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a más tagállamokban található üzemeltetőkre, vagy felhasználókra, így például amelyek a más tagállamok felhasználóira érvényes árakat érintik.
Jelen határozatot az Európai Bizottság és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok által a tervezetekre tett észrevételek, kifogások figyelembevételével hoztam meg.
A részletes indokolásra, illetve a megküldésre vonatkozó szabályokra irányadóak az Európai Bizottságnak a „piacelemzés eredményeinek a Bizottsághoz való eljuttatásával (notifikáció) kapcsolatos eljárásról, a kapcsolatos határidőkről és a Bizottsággal való konzultáció módjáról szóló, 2008. október 15-én kiadott ajánlásában [C(2008) 5925final] foglaltak. Ezen eljárás részletei e határozat Indokolásának „D” fejezetében kerülnek kifejtésre.
A piacmeghatározásra, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítására és kötelezettségek előírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárást lezáró jelen határozat jogi, közgazdasági és műszaki összetettsége speciális határozati struktúrát igényel. Ennek megfelelően a jelen határozat rendelkező részéhez egy melléklet kapcsolódik, amely a „számviteli szétválasztás” körében teljesítendő kimutatás elkészítéséhez és benyújtásához fűződő kötelezettség teljesítésének tartalmát és formáját határozza meg. A jelen határozat indokolása is magán hordozza a Határozat tárgyának sajátosságából fakadó jellemzőket, melyek szerint a jelen határozat indokolásában meghatározásra, valamint részletesen bemutatásra kerül a piacmeghatározás, a piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításának, valamint a rendelkező részben meghatározott kötelezettségek értékelésének menete, amely az előírt egyes kötelezettségek részletes indokolásával zárul. A „költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség indokolásához kapcsolódóan a határozat indokolásának függelékében a felépített BU-LRIC modell részletes indokolása szerepel, megadva az input adatok egységes listáját, illetve a képzett adatok okszerű indokait, valamint az egyes cellaadatokhoz szükséges értelmező magyarázatokat is. A Határozatban megmutatkozó hatósági döntés indokolása azon túl, hogy magában foglalja a hatósági eljárás egészének folyamatát, együttesen, összefüggésében tartalmazza a ténybeli, azaz a Hatóság által feltárt releváns közgazdasági és műszaki tényállási elemeket, a tényállás tisztázásának rendszerét, a tények, bizonyítékok hatósági jogalkalmazáshoz szükséges értékelését és a tényekből az egyedi ügyre levonható következtetéseket, valamint a jogi indokolást, amelynek keretében a Hatóság az érdemi döntéshez, jogérvényesítéshez vezető valamennyi eljárási és anyagi jogi normát tételesen és részletezően megjelölt és azok egyedi ügyre vonatkozó alkalmazását, értelmezését, tartalmát és jelentőségét ki is fejtette. Ezen túlmenően a Hatóság az indokolásban részletesen és külön kitért a határozat meghozatala során alkalmazott, összetett mérlegelési szempontrendszer, a mérlegelést megalapozó tényállási elemek, a mérlegelési jogkört biztosító jogszabályi keretek, valamint az egyedi ügy tényállásán és a vonatkozó jogi normákon alapuló jogalkalmazói érdemi mérlegelés, értékelés bemutatására is.
A jelen határozatba foglalt döntés meghozatala érdekében elvégzett vizsgálatok, elemzések részletes elemzését az Indokolás az alábbiak szerint tartalmazza:
I. Piacmeghatározás
II. Piacelemzés, JPE szolgáltatók azonosítása
III. Kötelezettségek kirovása
A tárgyi eljárás első lépéseként a piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről szóló 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében meghatározott piacok közül a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac vizsgálatából indultam ki, melynek során megállapítottam, hogy fenti szolgáltatási piacon belül a DH-9549-55/2006., illetve a DH-25712-47/2008. számú határozatokban már korábban definiált három elkülönült piac továbbra is érintett piacnak minősül. Az érintett piacon belül a rendelkező részben foglalt három elkülönült piacot, az elkülönült érintett piacokon pedig jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként a Magyar Telekom Nyrt-t, a Telenor Zrt-t, valamint a Vodafone Zrt-t azonosítottam.
A Telenor Zrt. (a cég korábbi elnevezése: Pannon GSM Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság) 2010. május 18-án vette fel jelenlegi elnevezését, jelen határozatban a szolgáltató megjelölése egységesen Telenor Zrt. Az érintett piac meghatározását követő szakaszokban - az indokolásban foglaltak szerint - elvégeztem az érintett piacokon fennálló verseny, illetve annak hatékonyságának elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölését, valamint e szolgáltatókra az Eht. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott körben kötelezettségeket határoztam meg.
A piacelemzési eljárás során feltárt versenyproblémák és a versenyproblémákból fakadó lehetséges piaci torzulások ellensúlyozása érdekében a piacelemzési eljárást lezáró, jelen határozat rendelkező részében, a DH-25712-47/2008. számon hozott határozatban kiszabott „egyenlő elbánás” kötelezettségét változatlan tartalommal fenntartom. Az „átláthatóság”, a „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettséget, a „számviteli szétválasztás” és a „költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége” kötelezettséget a rendelkező részben foglaltak szerint módosítom.
A „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség körében a beszédcélú hívásvégződtetés nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díj ellenében történő nyújtásának kötelezettsége változatlan maradt, a költségalapú hívásvégződtetési díj meghatározására vonatkozó BU-LRIC modell, illetve a felhasznált adatok köre azonban módosult. A Kötelezett Szolgáltatók által alkalmazandó költségalapú hívásvégződtetési díj - az iratanyagban található és a határozatban, illetve annak függelékében részletesen megindokolt - BU-LRIC módszertan alapján került kiszámításra.
A DH-25712-47/2008. számú határozattal előírt „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettség érdemben nem változott, ugyanakkor kiegészült néhány pontosító rendelkezéssel, illetve a hálózati szerződések módosítására vonatkozó szabállyal. Az „átláthatóság” kötelezettség körében mindössze a „költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége” kötelezettséggel való összefüggése és annak változtatása, valamint a nyilvánosságra hozatal módjának pontosabb előírása indokolta a csekély módosítást.
A „számviteli szétválasztás” kötelezettség teljesítésére vonatkozó módszertan egyes pontjai a korábbi eljárások tapasztalatai alapján pontosításra kerültek.
A kötelezettségek pontos tartalmát a „számviteli szétválasztás” kötelezettség vonatkozásában a rendelkező rész I. számú melléklete, az „átláthatóság”, az „egyenlő elbánás”, a „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek” és a „költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége” kötelezettségek tekintetében pedig a jelen határozat rendelkező része határozza meg.
A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. § (1) bekezdésén és az Eht. 47. § (1) bekezdésén alapul.
A piacmeghatározás során a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piac vizsgálatából indultam ki, a R. 1. számú mellékletében szereplő piac-amely megfelel az Európai Bizottság 2007/879/EC Ajánlásában 7. számmal jelölt nagykereskedelmi piacnak - elnevezésének megfelelően. A Bizottság a beszédcélú hívásvégződtetési piac azonosítása során a következő szempontokat vizsgálta kiemelten:
a) a hívó fizet elv (a továbbiakban: CPP elv) következményei,
b) keresleti helyettesíthetőség hiánya mind a mobil kiskereskedelmi, mind a vizsgált nagykereskedelmi piacon,
c) kínálati helyettesíthetőség hiánya a vizsgált nagykereskedelmi piacon.
A fenti kérdések vizsgálata a nevezett piac jelen magyarországi piacmeghatározása során is szükséges.
Ennek megfelelően a szolgáltatási piac azonosítása során első lépésben a jogszabályokban meghatározott fogalmakat alapul véve meghatároztam a piacmeghatározás kiindulópontjául szolgáló szolgáltatások pontos tartalmát. Ezután került sor a „hívó fél fizet” elvének (CPP elv) a piacmeghatározásra gyakorolt hatásainak vizsgálatára, majd azonosítottam a vizsgált nagykereskedelmi piachoz tartozó kiskereskedelmi piacot, végül a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon egyaránt elvégzett keresleti és kínálati helyettesítési elemzéssel megvizsgáltam, hogy a piacmeghatározás első lépésében azonosított, a piacmeghatározás kiindulópontját jelentő szolgáltatásnak vannak-e helyettesítő szolgáltatásai, amelyek a vizsgált szolgáltatási piac határaira hatást gyakorolhatnak.
A vizsgált szolgáltatási piac meghatározása után került sor a földrajzi piacok meghatározására.
A piac meghatározását követően megvizsgáltam, hogy a piac az ex ante szabályozás szempontjából érintett piacnak tekinthető-e a Magyar Köztársaság területén.
A szolgáltatási piac meghatározása során a kiinduló szolgáltatás azonosításánál a R. 1. számú mellékletében, illetve a Bizottság 2007/879/EC Ajánlásának mellékletében szereplő „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piacból indultam ki. Ez alapján, az Eht. értelmező rendelkezései között található meghatározással összhangban, kiinduló szolgáltatásként a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” forgalmi szolgáltatást (a továbbiakban: Hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás) azonosítottam, ahol a „Hívásvégződtetés” megfelel az Eht. 188. § 53. pontjában definiált forgalmi szolgáltatásnak, míg a „mobil rádiótelefon-hálózat” tartalma megfelel az Eht. 188. § 71. pontjában található meghatározásnak.
A végződtetési piacok vizsgálata során kiemelt figyelmet kap a hívó fél fizet elvének (CPP elv) vizsgálata. A piacmeghatározás során, a CPP elv hatásaira figyelemmel, megtörtént egyrészt az CPP elvnek a kiskereskedelmi piacon a fogyasztók magatartására kifejtett hatásainak, másrészt a fogyasztók viselkedésének a nyilvános mobil rádiótelefon szolgáltatókra gyakorolt hatásainak az elemzése.
A CPP elv hatása egyaránt jelentkezik a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon. A „hívó fél fizet” elv szerint a hívás teljes költségét magában foglaló hívásdíjat a hívást kezdeményező előfizető viseli. A hívás díját a hívó előfizető szolgáltatója határozza meg; a hívott félnek e szolgáltatási díj mértékére semmiféle ráhatása nincs. A hívó fél szolgáltatójának hívással kapcsolatos költségei között - mobiltelefon hívásakor - a mobil végződtetési díj is szerepel. Ez a mobil hívásvégződtetési díj a hívott fél mobil szolgáltatójának hívásvégződtetési díja, tehát a mobil hívásvégződtetési díjat az határozza meg, hogy a hívott mobil előfizető melyik szolgáltatót választotta. Mivel a végződtetési díjat nem a hívott fél fizeti, hanem a hívó fél szolgáltatója, a végződtető szolgáltatóra nem nehezedhet saját fogyasztói felől nyomás a végződtetési díjainak alacsonyan tartására, kivéve azt az esetet, ha a hívott fél érzékenységet mutat a hívó fél költségeivel kapcsolatban. Ezért fontos annak vizsgálata, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában az egyes hívásirányok költségeivel, illetve, hogy ez a tudatosság mennyiben befolyásolja a viselkedésüket.
A Hatóság megbízásából, az Ipsos által elvégzett piackutatásból * kiderült, hogy a fogyasztók tudatossága, és ebből fakadóan viselkedésük eltérő abban az esetben, ha hívó, vagy ha hívott félként vesznek részt a telefon beszélgetésben. A vizsgálat során a megkérdezettek nagyfokú tudatosságot mutattak a kezdeményezett hívások költségeivel kapcsolatban. A mobilt használó felnőttek 60%-a mindig, 29%-a pedig általában tudja, hogy mobiltelefonjáról mobil vagy vezetékes számot hív. Összességében a mobiltelefonnal rendelkező felnőttek döntő többsége (79-82%) véli úgy, hogy mobiltelefonról mobilt, illetve vezetékesről vezetékest olcsóbb hívni. Elenyésző azok aránya, akik a kereszthívásokat tartják olcsóbbnak. A mobilról kezdeményezett hálózaton belüli, illetve hálózaton kívüli mobil hívások pontos díját 20, illetve 14%-nyian tudják, legalább körülbelüli összeget 44-45%-nyian tudnak mondani. Vezetékes irányú hívások esetében ez az arány némileg alacsonyabb, 12%, illetve 36% * .
Tehát a hívásdíjakkal kapcsolatban (a körülbelüli összeg ismeretét elfogadva) a tudatosság magasnak mondható. Ami a fogyasztók hívó félként való viselkedését illeti, a megkérdezettek az általuk kezdeményezett hívásokkal kapcsolatban magas árérzékenységet mutattak. A kezdeményezett hívásokat illetően a mobiltelefonról hívást kezdeményezők 49%-a esetében legalább gyakran, 31%-ukat ritkán befolyásolja a beszélgetés hosszát annak ára.
Az előfizetőket azonban kevésbé érdekli, hogy mennyit kell fizetni a hívásért azoknak, akik őket hívják. Az alacsony tudatosság hátterében feltehetően a CPP elv áll. Az állítást megerősíti az a kutatási eredmény * is, amely azt mutatja, hogy a fogyasztók a mások által a hívásukért fizetett összegek nagyságát tartják a legkevésbé fontos szempontnak a mobil szolgáltató és a díjcsomag kiválasztásakor. Az ötfokozatú skálán a mobilszolgáltató és díjcsomag kiválasztásának legfontosabb szempontja a hálózaton belüli hívások díja (a mobiltelefon használók 87%-a szerint fontos vagy nagyon fontos). Ezt a sorban a más mobilhálózatokba irányuló hívások díja (82%), majd az előfizetési díj nagysága (67%) követi. Ennél jóval kevésbé játszik szerepet a mobilszolgáltató és a díjcsomag kiválasztásakor a vezetékes számok hívásának ára (49%), illetve legkevésbé az fontos, hogy őt mennyibe kerül felhívni (44%).
A hívott fél viselkedésének vizsgálata során elemzésre kerültek az egymással szoros kapcsolatban levő, egymást gyakran hívó felhasználók által kialakított felhasználói csoportok is. Ezekre a felhasználói csoportokra jellemző, hogy tagjaik (hívott félként) nagyobb érzékenységet mutatnak a hívó fél költségei irányában. Megjegyzendő, hogy ez az érzékenység nem minden fogadott hívás esetén jelentkezik, hanem csak olyankor, ha a felhasználói csoport valamely más tagja hívja őket. Mindazonáltal az ilyen csoportok létezése esetlegesen nyomást gyakorolhat a mobil szolgáltatókra végződtetési díjaik meghatározása során. Az Ipsos által elvégzett piackutatás azt mutatta, hogy a fogyasztók 36%-a választott úgy mobil szolgáltatót, hogy egy hálózatban legyen azzal, akivel gyakran folytat beszélgetést. * A fő szempont itt is abban mutatkozik, hogy az indított hívásokért kelljen kevesebbet fizetni, hisz az ilyen szempontok alapján szolgáltatót választó előfizetőknek csak 28%-át befolyásolta * nagymértékben, hogy a hívó fél kevesebbet fizessen az ő felhívásáért. Az is látható, hogyha a hívott fél mutat is érzékenységet az őt felhívó költségeivel kapcsolatban, akkor ezt úgy oldja meg, hogy azonos szolgáltatót választanak. Így az idegen hálózatokból érkező hívásvégződtetési díjra gyakorolt hatás nem mutatkozik.
Ezen adatok alapján megállapítottam, hogy a felhasználói csoportok önmagukban nem jelentenek nyomást a mobil szolgáltatók számára végződtetési díjaik meg határozása során. Ha az elmondottak ellenére mégis valami fajta nyomás megjelenne a szolgáltatók felé a nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező felhasználói csoportok felől, az könnyen csökkenthető lenne a mobil szolgáltatók által, hiszen az ilyen csoportok jól elkülöníthetőek külön nekik ajánlott speciális csomagok segítségével (pontosan azért, mert a felhasználói csoportok tagjai csak azon hívók költségei irányában mutatkoznak érzékenynek, akik a felhasználói csoporthoz tartoznak). Ez az elkülöníthetőség lehetővé teszi a kiskereskedelmi árdiszkriminációt és az e csoportok felől a végződtetési díjakra érkező esetleges nyomás csökkentését. (Fokozottan érvényes az árdiszkriminációra vonatkozó megjegyzés az „üzleti fogyasztók” esetében.)
A hívott fél viselkedésének vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy a hívott fél által a hívó fél költségei irányában mutatott alacsony tudatosság és árérzékenység miatt a hívott fél magatartása nem gyakorol nyomást a mobil szolgáltatókra a hívásvégződtetési díjaik meghatározása során.
A „hívó fél fizet” elv hatásai a nagykereskedelmi piacon is érvényesülnek. A végződtetési piacon a hívásvégződtetés szolgáltatást vásárló szolgáltatók kényszerhelyzetben vannak, hiszen kénytelenek előfizetőik hívásait végződtetni. A CPP elv érvényesülése tehát elvileg alkalmas lehet olyan hatások kiváltására, amely arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy saját hívásvégződtetési díjaikat tartósan határköltségük felett tartsák. Erre a magatartásra annál is inkább ösztönözve vannak, mivel a magas végződtetési díjak terheit a versenytárs szolgáltatók előfizetői viselik.
A CPP elv hatásait vizsgálva megállapítottam, hogy az elv érvényesülése már önmagában lehetővé teszi a mobil szolgáltatók számára, hogy hívásvégződtetési díjaikat a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül határozhassák meg. A CPP elv megváltoztatása sem az Európai Unió szabályozásában, illetve a tagállami gyakorlatban, sem Magyarországon a vizsgált időszakon belül nem várható, ezért az ismertetett helyzetben nem várható változás a vizsgált időtávon belül.
I.4.1. Kapcsolódó kiskereskedelmi piac
A piacmeghatározás során a 7. számú vizsgált nagykereskedelmi piachoz tartozó kiskereskedelmi piacot is megvizsgáltam, mivel a kiskereskedelmi piacon lehetséges helyettesítés általában befolyásolja a nagykereskedelmi piac határait. Az elektronikus hírközlési nagykereskedelmi szolgáltatások többségére ugyanis a származtatott jelleg a jellemző. Nevezetesen a kiskereskedelmi igény felmerülésekor keletkezik a nagykereskedelmi szolgáltatás iránti igény (hívásvégződtetés, hurokbérlet, bitfolyam stb.).
A kapcsolódó kiskereskedelmi piac meghatározása során az I.2. pontban meghatározott kiinduló szolgáltatásból indultam ki. Ennek alapján a kiinduló kiskereskedelmi piac magában foglalja az összes olyan kiskereskedelmi piacot (illetve azok részeit), amelyek a mobil hálózatban végződtetett hívásokon alapuló kiskereskedelmi szolgáltatásokat is tartalmaznak.
A kiinduló kiskereskedelmi piac azonosítása után megvizsgáltam a kiskereskedelmi szintű helyettesítési lehetőségeket mind keresleti, mind kínálati oldalról.
I.4.2. Keresleti helyettesítés a kiskereskedelmi piacon
A kiskereskedelmi szinten lehetséges keresleti helyettesítés elemzése arra keresett választ, hogy léteznek-e olyan, a fogyasztók által alkalmazható helyettesítő szolgáltatások, amelyek a vizsgált piac határait befolyásolhatják. A mobil hálózatba irányuló hívások esetében a hívó fél számára rendelkezésre álló lehetséges keresleti helyettesítések közül a következők vizsgálata történt meg:
- SMS (Short Message Service - rövid szöveges üzenet) küldése
- Helyhez kötött telefonra irányuló hívás
- Mobilhálózaton belüli (on-net) hívás, mint a hálózaton kívüli (off-net) hívás helyettesítője
I.4.2.1. SMS küldése
A rövid szöveges üzenet küldésének, mint a mobil telefonra irányuló hívás helyettesítőjének vizsgálatakor áttekintettem egyrészt a szolgáltatás objektív tulajdonságait, másrészt a fogyasztók viselkedését.
A szolgáltatások tulajdonságainak vizsgálata során megállapítottam, hogy bizonyos körülmények között a rövid szöveges üzenet küldése helyettesítheti a mobil hívást, azonban egészében véve az SMS szolgáltatás a mobil hívással párhuzamosan használt, kiegészítő szolgáltatás és nem helyettesítő jellegű. Figyelembe véve ugyanis az SMS tulajdonságait, megállapítható, hogy a híváshoz képest az üzenet esetében jóval kevesebb és korlátozott az átvihető információ terjedelme (azaz nem alkalmas hosszabb beszédcélú hívások helyettesítésére), a kétoldalú valósidejű kommunikáció kizárt, a nem valósidejű kommunikáció a beszédhez képest lényegesen lassabb, az üzenetek elküldése és megérkezése között pedig igen hosszú idő is eltelhet.
A mobiltelefonnal rendelkező megkérdezettek, ha hívást szeretnének kezdeményezni vagy fogadni mobiltelefonjuk segítségével, de ez bármilyen okból nem sikerülne, megítélésük szerint az adott pillanatban, az adott helyzetben az esetek 23%-ában SMS-ben tudnának kapcsolatba kerülni azzal, akivel szeretnének. *
A helyettesítésből fakadó esetleges kompetitív nyomást az is csökkenti, hogy az SMS végződtetési díjak meghatározása is a mobil szolgáltatók jogosultsága, ami lehetőséget biztosít számukra az esetleges helyettesítésből fakadó veszteségek elkerülésére.
A rövid szöveges üzenetek objektív tulajdonságainak, valamint a fogyasztók viselkedésének vizsgálata után megállapítottam, hogy bár bizonyos esetekben az SMS-küldés helyettesítheti a mobil hívást, önmagában ennek a csekély mértékű helyettesítésnek a lehetősége miatt (annál is inkább, mivel az SMS végződtetési díjak meghatározása is a szolgáltatók jogosultsága) a vizsgált kiskereskedelmi piac meghatározására e szempont nincs hatással. Ennek megfelelően nem bővítettem a szolgáltatási piacot a vizsgált helyettesítési lehetőség alapján.
I.4.2.2. Helyhez kötött telefonra irányuló hívás
A helyhez kötött telefonra irányuló hívás, mint a mobiltelefonra irányuló hívás helyettesítőjének vizsgálata során szintén megvizsgáltam a két szolgáltatás objektív tulajdonságait, valamint a fogyasztók viselkedését.
A helyhez kötött telefonra irányuló hívás objektív tulajdonságainak vizsgálata során megállapítottam, hogy a helyettesíthetőség lehetősége már elvileg is csak bizonyos körülmények között áll fenn. A mobiltelefon ugyanis rendelkezik két tulajdonsággal, amivel a helyhez kötött telefon nem: a mobilitással és a személyi kommunikáció lehetőségével. A mobilitás azt jelenti, hogy a hívott fél minden időben változtathatja a helyzetét (térben és időben állandóan képes hívás fogadására); a személyi kommunikáció pedig a mobil telefon személyhez kötöttségére utal (a helyhez kötött telefon jellemzően helyhez és nem személyhez kötődik). Ezért a helyettesítés már elvileg is csak abban az esetben állhat fenn, ha a hívó fél pontosan tudja, hogy a hívott fél adott időpontban hol található meg, ismeri a tartózkodási helyén található helyhez kötött telefon számát és a hívottnak hozzáférése van ehhez a telefonhoz. A helyettesítés lehetőségét tovább csökkenti, hogy a személyi (bizalmas) kommunikáció az adott időben adott helyiségben rendelkezésre álló, helyhez kötött telefonról kisebb mértékben biztosítható, mint mobiltelefon esetében. A fogyasztók viselkedését vizsgáló felmérés azt mutatja, hogy a mobiltelefonnal rendelkezők véleménye szerint az esetek 21%-ában a helyhez kötött telefonra irányuló hívás helyettesítheti a mobil hívást. * Azonban az esetleg lehetséges helyettesítés lehetőségét tovább szűkíti, hogy a fogyasztók nagy része nem rendelkezik feltétlenül mobil és vezetékes telefonnal is. Az Ipsos által végzett kutatás azt mutatta, hogy a megkérdezetteknek csak a kétötöde (40%) rendelkezett mobil és helyhez kötött, telefon hozzáféréssel (a háztartásban) * is. Ez az érték ráadásul csökkenő tendenciát mutat, ugyanis a korábbi DH-9549-55/2006. számú határozatban felhasznált Tárki Zrt. felmérés adatai szerint 2004-ben az érték még 52% volt.
A szolgáltatások objektív tulajdonságainak és a fogyasztók viselkedésének vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a helyhez kötött telefonra irányuló hívás nem tekinthető a mobil telefonra irányuló hívás helyettesítőjének, tekintettel arra, hogy a vizsgált minta nagyobb része nem rendelkezik egyszerre mobil és vezetékes hozzáféréssel is, továbbá a helyettesítés ebben az esetben is csak akkor állhat fenn, ha a hívó fél tudja, hogy a hívott fél a hívás időpontjában hol található meg. A fentiek alapján a vizsgált kiskereskedelmi piac meghatározására e szempont nincs hatással. Ennek megfelelően nem bővítettem a szolgáltatási piacot a vizsgált helyettesítési lehetőség alapján.
I.4.2.3. Hálózaton belüli (on-net) mobil hívás, mint a hálózaton kívüli (off-net) mobil hívás helyettesítője
A mobil hálózaton belüli hívás - mint a hálózaton kívülről indított és az adott mobil hálózatban végződtetett híváshelyettesítési lehetőség - vizsgálata két szempontból történt. Egyrészt áttekintettem azon feltételeket, amelyek a hívó fél oldaláról ahhoz szükségesek, hogy élhessen ezzel a helyettesítési lehetőséggel, másrészt megvizsgáltam, hogy az on-net hívás lehetősége milyen irányba befolyásolhatja a mobil szolgáltatók ármeghatározási gyakorlatát (tehát gyakorol-e nyomást a végződtetési díjakra).
Ahhoz, hogy a hívó fél számára az off-net mobil hívás on-net hívással helyettesíthető legyen, a hívó félnek tisztában kell lennie azzal, hogy a hívott fél melyik hálózathoz tartozik.
Az Ipsos által végzett felmérés a fogyasztók tudatosságát mutatja a távközlési hálózatok megkülönböztetésének területén, hiszen mobiltelefonszám hívásakor a mobiltelefont használók többsége (86% - a teljes minta 64%-a) az előhívószám alapján tudja (helyesebben: tudni véli), hogy melyik mobilszolgáltató ügyfelét hívja. (Bár a számhordozás még nem nagymértékben elterjedt, de a hívott előtétszámából teljes biztonsággal már nem lehet meghatározni a szolgáltatót.) A mobiltelefon használók között 13% azok aránya, akik általában vagy egyáltalán nem tudják, hogy melyik szolgáltató ügyfelét hívják mobiltelefonjukról. *
Objektív feltétele viszont a helyettesítésnek, hogy a hívó fél rendelkezzen a hívott fél hálózatának megfelelő SIM-kártyával. Ahhoz, hogy ezt a kártyát használni is tudja, a hívó félnek többkártyás mobiltelefon készülékre van szüksége, vagy ki kell cserélnie minden hívás előtt a készülékében a kártyákat, esetleg több mobilkészüléket kell tartania. Az előző lehetőségeket behatárolja, hogy a többkártyás telefon elterjedtsége és ismertsége nagyon alacsony, a kártya hívásonkénti cseréje viszont meglehetősen kényelmetlen és időigényes, továbbá a szolgáltatók által értékesített mobilkészülékek szinte minden esetben kódoltak és az ilyen telefonok kártyafüggetlenné tétele további költségeket okoz a fogyasztóknak.
Megállapítható továbbá, hogy amennyiben az on-net hívást helyettesítő szolgáltatásnak tekintenénk, az éppen a nem kívánt irányban befolyásolná a mobil hívásvégződtetési díjakat: inkább azok magasan tartását (illetve emelését), és nem a csökkentésüket segítené elő. A magas végződtetési díjak (és alacsony on-net díjak meghatározása) ugyanis a hívó felet arra ösztönözhetik, hogy elhagyja az aktuális szolgáltatóját és a magas végződtetési díjakat alkalmazó szolgáltatóhoz csatlakozzon.
Az elvégzett vizsgálatok arra mutatnak, hogy az on-net hívás nem helyettesítési lehetőség, ezért a vizsgált kiskereskedelmi piac meghatározására e szempont nincs hatással. Ennek megfelelően nem bővítettem a szolgáltatási piacot a vizsgált helyettesítési lehetőség alapján.
Az I.4.2. fejezetben elvégzett vizsgálatok eredményét összefoglalva, a kiskereskedelmi szintű helyettesítés vizsgálata során nem találtam olyan helyettesítési lehetőségeket, amelyek a vizsgált piac keresleti oldalról való szélesítését indokolttá tennék.
I.4.3. Kínálati helyettesítés a kiskereskedelmi piacon
A kínálati helyettesítés elemzése annak a vizsgálatát jelenti, hogy egy kismértékű, de jelentős és tartós áremelkedés hatására az adott piacon nem aktív vállalkozások belátható időn belül * belépnek a piacra. Amennyiben ilyen vállalkozások léteznek, az a keresleti helyettesítésre vonatkozó vizsgálatok során meghatározott piac határainak módosítását indokolhatja.
Az új szolgáltatók megjelenése önálló hálózattal (azon túlmenően, hogy ennek jelenleg jogi akadályai is vannak) nem változtatna azon a technikailag behatárolt helyzeten, amely már most is fennáll, nevezetesen, hogy egyik mobil szolgáltató sem képes egy másik szolgáltatóhoz tartozó előfizetőnél hívást végződtetni. Ehhez ugyanis a hívott fél készülékében található SIM-kártya adataira lenne szükség.
Elvi lehetőség lenne a kínálati helyettesítésre olyan SIM-kártya megjelenése, amely segítségével a fogyasztó hívásonként el tudná dönteni, hogy melyik hálózaton keresztül végződjön a hívás. A vizsgált időtávon belül ez a lehetőség azonban nem fog teret nyerni.
Elvben megjelenhetnének virtuális mobil szolgáltatók (MVNO), amelyek a már meglévő mobil szolgáltatókkal azonos hálózatot használnának, és saját nevükben kötnének előfizetői szerződést, saját SIM kártyát értékesítenének. Megoldást azonban a hívásvégződtetés kínálati helyettesíthetőségre ez sem adna, mivel ezeknek a szolgáltatóknak is „saját” előfizetői lennének, saját hívószámokkal és a hívó továbbra sem tudná meghatározni, hogy melyik szolgáltató végződtesse a hívást, noha ebben az esetben a fizikai hálózat ugyanaz lenne a tulajdonos szolgáltató és a MVNO esetében.
A vizsgálatok eredményét összefoglalva, a kínálati helyettesítés esetében arra a következtetésre jutottam, hogy kínálati oldalról nincs helyettesítési lehetőség, ezért nem láttam indokoltnak a releváns piac kínálati oldalról történő szélesítését.
I.4.4. A kiskereskedelmi piacon elvégzett helyettesítési vizsgálatok eredménye
A kiskereskedelmi piac vizsgálata során megállapítottam, hogy nincsenek helyettesítési lehetőségek, ezért sem keresleti, sem kínálati oldalról nem szélesítettem a Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piachoz tartozó kiskereskedelmi piacot. Ennek megfelelően a nagykereskedelmi piacon fennálló helyettesítés vizsgálata során a 2007/879/EC Ajánlásban 7. számmal jelölt „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi piacot vizsgáltam.
A helyettesítés vizsgálata során áttekintettem, hogy a nagykereskedelmi piacon előfordulnak-e olyan helyettesítési lehetőségek, amelyek a vizsgált piac határainak bővítését indokolják. A helyettesítés lehetősége kompetitív kényszerként hathat, és ezáltal meggátolhatja a mobil szolgáltatókat abban, hogy hívásvégződtetési tevékenységüket a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül végezhessék.
I.5.1. Keresleti helyettesítés a nagykereskedelmi piacon
A nagykereskedelmi piacon szolgáltatók állnak egymással szemben, ezért a keresleti helyettesítés vizsgálata során a végződtetést igénybevevő szolgáltatók választási lehetőségeit elemeztem. A nagykereskedelmi piacon a mobilszolgáltatók és a helyhez kötött telefonszolgáltatók részéről megjelenő kereslet származtatott keresletnek tekinthető, amely ügyfeleik híváskezdeményezéséből fakad.
A szolgáltatóknak ugyanis továbbítaniuk kell ügyfeleik hívását és ennek során nincs választási (és helyettesítési) lehetőségük a végződtetési szolgáltatás igénybevétele tekintetében, mivel adott mobil hívószámra csak az adott számhoz tartozó hálózat szolgáltatója képes a hívást továbbítani. A keresleti helyettesítés tehát a nagykereskedelmi piacon nem lehetséges.
A nagykereskedelmi piac vizsgálata során nem tártam fel keresleti oldali helyettesítési lehetőségeket, ennek megfelelően nem bővítettem a szolgáltatási piacot.
I.5.2. Kínálati helyettesítés a nagykereskedelmi piacon
A kínálati helyettesítés tekintetében a nagykereskedelmi piacon is érvényesek a korábban a kiskereskedelmi piaci kínálati helyettesítés kapcsán leírt megállapítások. Tehát a kínálati helyettesítést alapvetően lehetetlenné teszi az a helyzet, hogy egyik mobil szolgáltató sem képes egy másik szolgáltatóhoz tartozó előfizetőnél hívást végződtetni. Ezen a helyzeten új mobil szolgáltatók, vagy az MVNO-k megjelenése sem változtatna. Továbbá a korábban kifejtett elvi lehetőségek (új, speciális SIM, mobil közvetítőválasztás) megvalósulása sem valószínűsíthető a piacelemzés során vizsgált időtávon.
A nagykereskedelmi piac vizsgálata során megállapítottam, hogy a vizsgált piacon nincsen kínálati oldali helyettesítési lehetőség. Ennek megfelelően nem bővítettem kínálati oldalról a szolgáltatási piacot.
A kiinduló szolgáltatás Eht. szerinti meghatározása technológiasemleges. Ez azt jelenti, hogy a kiinduló szolgáltatás az összekapcsolás technológiai megvalósítástól függetlenül magában foglal minden, a definíciónak (ti. hívás továbbítása az összekapcsolási ponttól a hívott előfizető hozzáférési pontjára) megfelelő szolgáltatást.
Ennek ellenére szükségesnek tartottam annak a vizsgálatát, hogy a magyarországi mobilszolgáltatóknál az UMTS szolgáltatói jogosultság nyomán épülő hálózatok befolyásolják-e a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piac határait. Az elvégzett vizsgálatok alapján a következő megállapításokra jutottam:
A keresleti oldalt sem kiskereskedelmi, sem nagykereskedelmi szinten nem befolyásolja a 3G hálózatok megjelenése. A mobil előfizetők irányában indított hívásokkal kapcsolatban mind a 2G, mind a 3G esetében az az elvárás, hogy azokat a mobilszolgáltató a mobil előfizetőnél végződtesse, függetlenül attól, hogy ezt a 2G vagy a 3G hálózatán teszi. (Mint ahogyan korábban sem volt megkülönböztetés a GSM hálózaton belül aszerint, hogy a végződtetés a 900 MHz-es vagy az 1800 MHz-es frekvencián történik-e.)
A kínálati oldalon mindhárom mobilszolgáltató UMTS szolgáltatói jogosultságot szerzett Magyarország teljes területére. Az UMTS hálózatok kiépítettségének függvényében ezért a mobilszolgáltatók képesek arra (és a gyakorlatban is megvalósult), hogy a mobil hívásvégződtetésre az UMTS hálózataikat is felhasználják. (A piacmeghatározás szempontjából ennek mértéke közömbös.)
A Magyarországon kapható beszédcélú hívásvégződtetésre alkalmas mobil készülékek jellemzően 2G és 3G hálózatokon is üzemelhetnek.
Fentiek alapján megállapítottam, hogy a 3G hálózatokon történő hívásvégződtetés mind a keresleti, mind a kínálati oldalról azonos a 2G hálózaton nyújtott „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” szolgáltatással, a szolgáltatás változatlan tartalmú, új technológiával történő megvalósítását jelenti, ezért a 3G hálózatokon nyújtott szolgáltatások a nevezett piac természetes részét képezik, abba beleértendők, a piac határait nem változtatják meg.
A fent leírtak alapján, amikor a Határozat a vizsgált piacra vonatkozóan általában valamely szolgáltató mobil hálózatáról tesz említést, akkor abba a szolgáltató 900 és 1800 MHz-es GSM hálózata mellett az UMTS hálózata is beleértendő, kivéve, ha külön nevesítve van szó valamely hálózatról.
A piacmeghatározás során a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi piac vizsgálatából indultam ki. A nagykereskedelmi és a kapcsolódó kiskereskedelmi piac vizsgálata során megállapítottam, hogy nincsenek olyan keresleti vagy kínálati helyettesítési lehetőségek, amelyek a vizsgált piac szélesítését indokolták volna. Megállapítottam továbbá, hogy az UMTS hálózatokon megvalósított beszédcélú hívásvégződtetési szolgáltatás a piac szerves részét képezi, és a piac határait nem befolyásolja. Ezért megállapítottam, hogy a szolgáltatási piac a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban”. Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg 3 (három) egyedi rádiótelefon-hálózat létezik, három elkülönült szolgáltatási piacot határoztam meg:
1. Beszédcélú hívásvégződtetés a Magyar Telekom mobil rádiótelefon-hálózatában;
2. Beszédcélú hívásvégződtetés a Telenor mobil rádiótelefon-hálózatában;
3. Beszédcélú hívásvégződtetés a Vodafone mobil rádiótelefon-hálózatában.
A földrajzi kiterjedés vizsgálatának a célja általában annak megállapítása, hogy az érintett piac esetében mely földrajzi területi határokon belül lehet a versenyfeltételeket homogénnek tekinteni, figyelembe véve a keresleti és kínálati helyettesítés szempontjait is.
A „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piac esetében ez az általános elv sajátosan érvényesül. A vizsgált piac megnevezése meghatározza a homogén versenyfeltételekkel rendelkező földrajzi területet, amely maga a teljes egyedi hálózat, hiszen azon kívül a szolgáltató nyilvánvalóan nem tudja szolgáltatását nyújtani, azon belül viszont a szolgáltató előfizetői számára más szolgáltató nem tudja a végződtetési szolgáltatást nyújtani.
Ebből következően a vizsgált piac szereplőjeként meghatározott minden egyes szolgáltatónak a saját teljes hálózata egy külön földrajzi piacként értelmezendő, amelyen belül az adott szolgáltató részesedése 100%-os.
A három mobilszolgáltató a rájuk vonatkozó koncessziós szerződésekben országos lefedettség kialakítására kapott jogosultságot. A vizsgált időszakra mindhárom szolgáltató gyakorlatilag teljes lakossági lefedettséget ért el (ld. 1. táblázat), tehát egész Magyarország területén képesek a beszédcélú végződtetés szolgáltatás nyújtására és ezt ténylegesen nyújtják is.
| Magyar Telekom | Telenor | Vodafone | ||
| lakossági lefedettség | ||||
| területi lefedettség |
1. táblázat: Lakossági és területi lefedettség (2009. dec. 31.)
Forrás: NHH Adatbekérés
A táblázat üzleti titkot tartalmaz
Az elmondottak alapján megállapítottam, hogy a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piac esetében a földrajzi piac a Magyar Köztársaság területe.
A szolgáltatási és földrajzi piacok vizsgálata után három elkülönült piacot határoztam meg, amelyek a következők:
1. Beszédcélú hívásvégződtetés a Magyar Telekom mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 1. sz. érintett piac);
2. Beszédcélú hívásvégződtetés a Telenor mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 2. sz. érintett piac);
3. Beszédcélú hívásvégződtetés a Vodafone mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: 3. sz. érintett piac).
Az EU Bizottság a 2003/311/EK sz. Ajánlásának Mellékletében felsorolt piacok ex ante szabályozási szempontból való érintettségét három feltétel vizsgálatával állapította meg:
1. Magas és nem átmeneti belépési korlátok létezése a piacon
2. A hatékony versenyhez való közeledés
3. A versenyjog (ex post) alkalmazásának elégtelensége
Az Eht. 24. § (2) bekezdése alapján a Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni a Keretirányelv * 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat. A Bizottság a korábbi 2003/311/EC sz. Ajánlás felülvizsgálata alapján kiadott 2007/879/EC Ajánlás mellékletében 7. sz. piacként a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piacot ex-ante piacszabályozási szempontból ismételten érintettnek minősített piacként nevezi meg.
A 2007/879/EC Ajánlás (17) cikke kimondja, hogy a mellékletben szereplő piacok meghatározása a fenti három kritérium alapján történt. Az Ajánláshoz fűzött Explanatory Note * 2.2. pontja pedig tartalmazza, hogy a mellékletben szereplő piacok tekintetében a Bizottság azzal a feltételezéssel él a nemzeti hatóságok felé, hogy a hármas kritérium teszt ezen piacok tekintetében teljesül, ezért a nemzeti hatóságoknak nem szükséges újból megvizsgálnia a három kritérium fennállását.
A Tanács a hármas kritérium tesztet a 2006-os piacelemzési eljárás során (DH-9549-55/2006. számú határozat) elvégezte, amelynek során megállapította, hogy az Európai Bizottság által használt ex ante szabályozást megalapozó három kritérium mindegyike teljesül Magyarországon is, ezért mindhárom piacot érintett piacnak tekintette szabályozási szempontból.
A fenti piacmeghatározás alapján az előző DH-25712-47/2008. számú eljárás piac-meghatározásának eredményével egyezően megállapítottam, hogy a nagykereskedelmi és a kapcsolódó kiskereskedelmi piac tekintetében továbbra sincsenek olyan keresleti vagy kínálati helyettesítési lehetőségek, amelyek a vizsgált piac szélesítését indokolták volna. Ezért szolgáltatási piacként továbbra is a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piacot azonosítottam. Szintén az előző DH-25712-47/2008. számú eljárás piac-meghatározásának eredményével egyezően megállapítottam, hogy a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piac esetében a földrajzi piac továbbra is a Magyar Köztársaság területe, és ennek alapján a megelőző piacelemzés során meghatározott három elkülönült piaccal azonos piacokat határozott meg.
Tekintettel a piacmeghatározás DH-25712-47/2008. számú eljárás piacmeghatározásának eredményével egyező eredményére, továbbá arra, hogy a DH-9549-55/2006. számú eljárás során a hármas kritérium teszt alapján szabályozási szempontból mindhárom piac érintett piacnak minősült, valamint az 2007/879/EC Ajánlás fentebb említett (17) cikkére és a kapcsolódó Explanatory Note * említett 2.2. pontjában foglaltakra, a hármas kritérium teszt jelen eljárásban történő elvégzése nélkül is megállapítható volt, hogy a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű mindhárom magyarországi piac szabályozási szempontból érintett piacnak tekintendő.
A piacmeghatározás során megállapítottam, hogy mindhárom meghatározott végződtetési piac szabályozási szempontból érintettnek tekintendő, ezért szükséges az érintett piacokra vonatkozóan a piacelemzés elvégzése, és szükség esetén jelentős piaci erejű szolgáltatók kijelölése.
A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (a továbbiakban: JPE szolgáltató) - összhangban az Eht. 53. § (1) bekezdésében írtakkal - az a vállalkozás, amely valamely érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül (a továbbiakban: önálló erőfölény) vagy más szolgáltatóval közösen (a továbbiakban: közös erőfölény) gazdasági erőfölényben van. A gazdasági erőfölény olyan gazdasági helyzet, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.
A piac elemzése során az Iránymutatás 78. pontjában, a piaci erő megítéléséhez szükséges következő szempontok figyelembevételével jártam el:
- piaci részesedés
- a vállalkozás mérete
- ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett
- technológiai előnyök vagy felsőbbrendűség
- a kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje
- könnyű vagy privilegizált hozzáférés a tőkepiacokhoz/pénzügyi forrásokhoz
- áru/szolgáltatási diverzifikáció
- méretgazdaságosság
- választék-gazdaságosság
- vertikális integráció
- fejlett forgalmazói és értékesítési hálózat
- a potenciális verseny hiánya
- a terjeszkedés akadályai
A felsorolt szempontok eltérő relevanciával bírnak a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű piac vizsgálata szempontjából, a teljesség igénye miatt azonban a kevésbé releváns kritériumok vizsgálatával is foglalkoztam, amelynek során indokoltam, hogy miért tekintem e szempontokat az adott érintett piac vonatkozásában kevésbé jelentősnek.
A felsorolt szempontok elemzése előtt annak érdekében, hogy a piaci folyamatokról pontosabb képet kapjunk, megvizsgáltam a hívásvégződtetési díjak alakulását, valamint az egyes érintett piacok méretét a hívásvégződtetési forgalom és a hívásvégződtetésből származó bevétel alapján.
Az 1. ábra a hívásvégződtetési átlagdíjak alakulását mutatja a 2003 végétől a 2010. december 1-ig tartó időszakban. A végződtetési díjat az alábbi tanácsi döntések szabályozták:
| 2004. június 15: | DH-999-11/2004., illetve DH-1000-19/2004. számú határozatok | |
| 2005. május 25: | DH-6659-30/2005., DH-6584-19/2005. illetve DH-6583-19/2005. számú határozatok | |
| 2007. február 2. és 2008. január 1: | DH-19288-3/2006., DH-19285-3/2006. illetve DH-19290-3/2006. számú határozatok | |
| 2009. január 1. 2010. január 1. és 2010. december 1.: | DH-25712-47/2008. számú határozat | |
1. ábra: Az átlagos végződtetési díjak alakulása szolgáltatók szerint
Forrás: NHH adatbekérés
A tábla üzleti titkot tartalmaz
A Magyar Telekom végződtetési díjai 2003. szeptember 1-től, a Telenor díjai 2004. június 15-től, a Vodafone díjai pedig 2005. május 25-től szabályozottak. 2005. május 25-től a Tanács az átlagdíjakat szabályozta, előtte külön kerültek meghatározásra a csúcsidejű és a csúcsidőn kívüli díjtételek. A 2005-ös szabályozás értelmében a szolgáltatók az átlagdíjon belül még külön csúcsidejű és csúcsidőn kívüli hívásdíjakat állapíthattak meg, 2007-től viszont minden időszakban a megállapított hívásvégződtetési díjat kötelesek alkalmazni.
A Magyar Telekom esetében a szabályozói hatás következtében a vizsgált időszakban a hívásvégződtetés díjának csökkenése folyamatos, 2007-ig mind a csúcsidős, mind a csúcsidőn kívüli, 2007-től pedig az egységes végződtetési díj vonatkozásában.
A Telenor átlagos díjértékei is folyamatosan csökkentek, 2007-ig mind csúcsidőben, mind csúcsidőn kívül, valamint az átlagdíj vonatkozásában a teljes szabályozott időszakban.
A hatósági döntés által 2005-ig nem érintett Vodafone által alkalmazott hívásvégződtetési díjak addig az időpontig jelentősen elszakadtak a két másik szolgáltató által alkalmazott díjaktól, mivel a Vodafone nem csökkentette hívásvégződtetési díjait.
xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 2005. évi díjmegállapítás során a Vodafone hívásvégződtetési átlagdíja is szabályozottá vált, és folyamatosan csökkent.
Az 1. ábra jól szemlélteti azt a tényt is, hogy Magyarországon a mobil hívásvégződtetési díjak 2009. január 1-től szimmetrikusak, vagyis mindegyik magyarországi mobilszolgáltató ugyanazt a végződtetési díjat kell, hogy alkalmazza. Ez a gyakorlat teljesen megfelel a Bizottság Ajánlásában * megfogalmazott elveknek, valamint az ERG-ben kialakult közös álláspontnak. *
A vizsgált piacokon realizált végződtetett percforgalom alakulását mutatja a 2. ábra. Hangsúlyozandó, hogy a három piac egymás mellett szerepeltetése csak az egyes piacok egymáshoz viszonyított abszolút nagyságának megítélését szolgálja, önmagában nem mond semmit az érintett piacokon fennálló piaci részesedésekről.
Ha megvizsgáljuk a szabályozás kezdete óta (2003-at bázisnak tekintve, Id. 2. ábra), hogy hogyan alakult a külső hálózatokból érkezett végződtetett forgalom mennyisége, megállapítható, hogy percforgalomban mérve xxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.
Még szembetűnőbb a különbség, ha a %-os növekedést vizsgáljuk. Hat év alatt a xxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx kénytelen elkönyvelni.
Megállapítható, hogy a Vodafone 2003 és 2008 között xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx hogy végződtetési díja a másik két mobilszolgáltató díja felett volt a teljes időszakban.
| Az ábra üzleti titkot tartalmaz | |
2. ábra: Az egyes szolgáltatók végződtetési forgalma
Forrás: NHH adatbekérés
Ez a tény is jól mutatja, hogy a független mobil végződtetési piacokon a magasan tartott díjak mellett is növekedhet a forgalom, vagyis a szolgáltatót a piac nem kényszeríti a végződtetési díjak csökkentésére.
A végződtetett percforgalom nagysága mellett a piac hasonlóan fontos és vizsgálandó jellemzője a hívásvégződtetéshez kapcsolódó bevétel. A 3. ábra mutatja az egyes érintett piacokon realizált bevétel alakulását, hét évre visszamenőleg.
| Az ábra üzleti titkot tartalmaz | |
3. ábra: Az egyes piacok végződtetési árbevételei
Forrás: NHH adatbekérés
A 2003-2005 közötti időszakban - a szabályozás hatására csökkenő mobil hívásvégződtetési díjak miatt xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.
A 2006-os év x xxxxxxxxxx - bár a díjak, már a Vodafone-ra is kiterjesztve, tovább csökkentek - xxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz . 2007 és 2009 között xxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx . Ez különösen a 2008-2009 közötti időszakban figyelhető meg, amikor a szabályozás hatására csökkenő végződtetési díj xxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxx.
Vizsgálatra került továbbá, hogy az érintett piacon realizált bevétel milyen súllyal szerepel az adott szolgáltató összes bevételében. A számítás eredményét a 4. ábra mutatja.
Az adatok szerint xxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxx. Ebben egyrészt közrejátszik a xx üzleti titkot tartalmaz xxx, a szabályozott hívásvégződtetési díjak folyamatos csökkenése, valamint az a tény, hogy a szolgáltatók a hangszolgáltatás mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak az újabb - mindenekelőtt szélessávú - szolgáltatások bevezetésére. Érdekes jelenség, hogy xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx a hívásvégződtetési díj súlya a teljes árbevételben. (Ebben némileg közrejátszott az is, hogy a hívásvégződtetési díjak 2009. előtt nem voltak azonosak, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxx 2009-ben
| Az ábra üzleti titkot tartalmaz | |
4. ábra: Az egyes szolgáltatók végződtetési bevételének aránya az összes bevételhez
Forrás: NHH adatbekérés
viszont (immár szimmetrikus végződtetési díjak mellett, amikor mindegyik szolgáltató ugyanolyan mértékű nagykereskedelmi díjat szedhet ugyanazért a szolgáltatásért) a xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx tehát a szabályozás hatása még messze nem elhanyagolható, és a díjcsökkentés mértéke, ütemezése nem közömbös a szolgáltatók részére.
Az Iránymutatás 78. pontjában felsorolt elemzési szempontok eltérő relevanciával bírnak a vizsgált hívásvégződtetési piacon. A következő szempontok vizsgálata - azok jelentőségére tekintettel - kiemelt volt:
- piaci részesedés
- kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje
- potenciális verseny hiánya
Az elemzés során ugyanakkor, a teljesség igénye miatt, az összes többi szempontot is megvizsgáltam. Ezek vizsgálatának eredményeként a Határozat azt is indokolja, hogy miért tekinti az egyes szempontokat az adott érintett piac vonatkozásában jelentősnek vagy kevésbé jelentősnek.
II.4.1. Jelentős szempontok
II.4.1.1. Piaci részesedések
A piaci részesedés vizsgálatának kiemelt szerepe van a jelentős piaci erő megítélése szempontjából. A vizsgált piacok esetében elmondható, hogy a szolgáltatás jellegéből fakadóan (az adott mobil hálózatban csak az adott szolgáltató tud végződtetni) egyetlen eladó szolgáltató van jelen mindhárom nagykereskedelmi piacon, akár árbevétel, akár naturália alapú mutatót vizsgálunk.
A három szolgáltató 100%-os részesedése természetesen más abszolút nagyságú piacokat takar (Id. II.3.), ez azonban nem változtat azon a helyzeten, hogy saját hálózatában mindhárom szolgáltató monopolhelyzetűnek tekintendő, amely már önmagában megalapozza ezen szolgáltatók jelentős piaci erejűvé nyilvánítását * .
Megállapítottam, hogy a piaci részesedés fenti szempontok szerinti vizsgálata azonos eredményhez vezet, nevezetesen:
- Az 1. számú érintett piacon a Magyar Telekom 100%-os piaci részesedéssel rendelkezik;
- A 2. számú érintett piacon a Telenor 100%-os piaci részesedéssel rendelkezik;
- A 3. számú érintett piacon a Vodafone 100%-os piaci részesedéssel rendelkezik.
II.4.1.2. A kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje
Kiegyenlítő vásárlóerőről akkor beszélünk, ha valamely szolgáltatás vásárlója megfelelő érdekérvényesítő erővel rendelkezik ahhoz, hogy az eladó szolgáltatóra nyomást gyakoroljon az árai vagy más szolgáltatási feltételeinek meghatározása során. A kiegyenlítő vásárlóerő legtöbbször abból származik, hogy a szolgáltatás vásárlója az eladó értékesítésének jelentős részét biztosítja. Jelen esetben - tehát a beszédcélú mobil hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacán - a vásárlók maguk is (hívásvégződtetést igénybe vevő) szolgáltatók, a megvásárolt szolgáltatás pedig a hívás végződtetése a hívott fél szolgáltatójának hálózatában.
A kiegyenlítő vásárlóerő megítélése során segítséget jelent a következő szempontok vizsgálata:
- vevőkoncentráció
- a szolgáltatóváltás költsége
- a vevői árrugalmasság
- a fogyasztói informáltság
A fenti szempontoknak a használhatóságát jelentősen szűkíti a hívásvégződtetési piacon a vevők szempontjából fennálló kényszerhelyzet. A hívásvégződtetési kereslet esetén ugyanis származtatott keresletről beszélhetünk. A végződtetési szolgáltatást megvásárló szolgáltató vásárlási kényszerben van, hiszen kénytelen előfizetői hívását eljuttatni a hívott félhez. Ez a kényszerhelyzet ahhoz vezet, hogy magas árak (vagy áremelés) esetén a végződtetést megvásárló szolgáltató nem tud az általa keresett mennyiség visszafogásával reagálni. Ennek a kényszerhelyzetnek mind a négy felsorolt vizsgálati szempontra hatása van.
II.4.1.2.1. Vevőkoncentráció
A vevőkoncentráció a nagy felhasználók arányát mutatja az adott szolgáltatásból származó árbevételben.
A hívásvégződtetési szolgáltatást tekintve elmondható, hogy a vásárlók és az eladók a legtöbbször hasonló nagyságrendű vállalkozások. Ami tehát a méretet illeti, első látásra egyenlő felek alkujáról lehetne szó. A korábban említett kényszerhelyzet azonban szinte a nullára csökkenti a vevők alkuerejét. Ezért a vevőkoncentrációból esetlegesen származó kiegyenlítő vásárlóerő érvényesülése lehetetlenné válik.
II.4.1.2.2. A szolgáltatóváltás költsége
A kiegyenlítő vásárlóerő létezése szempontjából fontos, hogy a vásárló kezében legvégső eszközként ott legyen a szolgáltatóváltás lehetősége. Ez a lehetőség visszatarthatja a hívásvégződtetési szolgáltatás nyújtóját az esetleges áremeléstől. A szolgáltatóváltáshoz azonban helyettesítési lehetőségre van szükség, ami a mobil hálózatban való beszédcélú hívásvégződtetés nagykereskedelmi szolgáltatás esetén nem létezik. Ez azt jelenti, hogy szolgáltatóváltás nem lehetséges, tehát annak költségéről sem lehet beszélni.
A piacmeghatározás során vizsgált kínálati helyettesítés kapcsán már szóba került megállapítás itt is érvényes, miszerint egy adott mobilszolgáltató előfizetőjéhez csak az adott mobilszolgáltató képes hívást végződtetni. Ez lehetetlenné teszi bármiféle helyettesítő szolgáltatás igénybevételét, ami jelentősen gyengíti a vevő (esetleges) kiegyenlítő vásárlóerejét.
II.4.1.2.3. Vevői árrugalmasság
A vevő számára nemcsak a szolgáltatóváltás szolgálhat eszközként vásárlóerejének érvényesítése során, hanem az általa keresett mennyiség visszafogásával is reagálhat az esetleges áremelésre, erre azonban az egyedi mobil hálózatban történő végződtetés esetén nincs lehetőség, mivel a korábban említett kényszerhelyzet miatt a hívó fél szolgáltatója kénytelen a végződtetési szolgáltatást igénybe venni. Nagykereskedelmi szinten tehát árrugalmatlan keresletről van szó.
Ez a megállapítás azonban pontosításra szorul, ugyanis a nagykereskedelmi kereslet származtatott jellege miatt elvileg mutathat rugalmasságot, amennyiben a magasabb hívásdíjak - amelyek a magas hívásvégződtetési díjakból fakadnak - a hívások visszafogására szorítják a fogyasztókat. Tehát a kiskereskedelmi kereslet rugalmassága jelentkezhetne a nagykereskedelmi keresletben is. Ez gyakorolhatna egyfajta nyomást a hívást végződtető mobilszolgáltatóra, hiszen a hívások visszafogása a végződtetési bevételek csökkenéséhez vezethetne. Ezt a kiskereskedelmi oldali esetleges keresleti nyomást azonban jelentősen csökkenti az a helyzet, hogy a kiskereskedelmi hívás ára és a végződtetési díj között a hívást indító szolgáltatók árképzési szabadsága miatt a viszony közvetett.
Különösen jól megmutatkozik ez a tény a vezetékes - mobil irányú hívások esetén, ahol a vezetékes szolgáltatók kiskereskedelmi díjaiban a mobil hívásvégződtetési díj (és különösen annak változása) nem meghatározó elem. Emiatt a szolgáltatást igénybevevő (és azért fizető) vezetékes előfizető esetleges nyomása a hívást végződtető mobil szolgáltatóra még közvetetten sem érvényesülhet.
Ugyanakkor a piaci versenyben még akkor sem éri feltétlenül hátrány a végződtető szolgáltatót, ha a fogyasztók a hívások visszafogásával reagálnak a magas végződtetési díjakra, hiszen egyrészt saját fogyasztóját nem éri közvetlen hátrány, másrészt a megdrágult hívások arra ösztönözhetik a fogyasztókat, hogy elhagyják addigi szolgáltatójukat és esetleg a végződtető szolgáltatót válasszák.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a vevői árrugalmasság (beleértve a végfelhasználók viselkedését is) nem gyakorol számottevő nyomást a mobilszolgáltatókra a hívásvégződtetési díjaik meghatározása során.
II.4.1.2.4. Fogyasztói informáltság
A vevők (ebben az esetben a hívásvégződtetést igénybevevő szolgáltatók) tájékozottsága abban az esetben segíthetné a kiegyenlítő vásárlóerő érvényesülését, amennyiben ténylegesen lehetséges volna a hívásvégződtetési szolgáltatás helyettesítése. Korábban azonban már megállapítást nyert, hogy az egyedi mobil hálózaton való végződtetésnek nincs helyettesítője. Így tehát a szolgáltatók nem tudnak alternatív lehetőségeket felkutatni.
A vevői árrugalmassághoz hasonlóan ebben az esetben is vizsgálható a végfogyasztók részéről érvényesülő esetleges nyomás. A fogyasztók végződtetési díjakkal kapcsolatos nagyobb tudatossága ugyanis egyfajta nyomást gyakorolhatna a végződtetési díjait magasan tartó szolgáltatóra (hiszen egy mobil szolgáltatónak nem jó „reklám”, ha a neve a magas árakkal kapcsolódik össze). A fogyasztóknak a hívott fél költségeivel kapcsolatos alacsony tudatossága (amelynek vizsgálata a piacmeghatározás során történt meg, és az amellyel kapcsolatos megállapításokat az I.3. fejezet tartalmazza) azonban arra a következtetésre vezetett, hogy a végfelhasználói informáltság nem gyakorol számottevő nyomást a szolgáltatókra a hívásvégződtetési díjaik meghatározása során.
A felsorolt szempontok vizsgálata után megállapítottam, hogy a hívásvégződtetési piacon nincs olyan kiegyenlítő vásárlóerő, amely nyomást gyakorol a mobilszolgáltatókra a hívásvégződtetési díjaik meghatározása során.
II.4.1.3. A potenciális verseny hiánya, a terjeszkedés akadályai
Potenciális versenyről akkor beszélünk, ha egy lehetséges áremelkedés hatására hosszabb távon beléphetnek a piacra helyettesítő szolgáltatást előállító vállalkozások. Tehát a potenciális verseny a kínálati helyettesítés hosszabb távon történő megvalósulásának tekinthető. Egy ilyen hosszabb távú helyettesítésnek már a lehetősége is visszatarthatja a piacon lévő szolgáltatókat attól, hogy áraikat jelentős mértékben megnöveljék (vagy jelentősen a kompetitív szint felett tartsák). A potenciális verseny elemzése első lépésben a belépési korlátok vizsgálatát követeli meg. A hívásvégződtetési piaccal kapcsolatban a piacmeghatározás keretében, a kínálati helyettesítés vizsgálata során már sor került a belépési korlátok vizsgálatára. Ennek során megállapításra került, hogy egy adott szolgáltató hálózatában hívás végződtetésére csak az adott szolgáltató képes, ezért hiába próbálnának új eladók (akár a már működő, akár új szolgáltatók) belépni a piacra, más szolgáltató hálózatában hívást végződtetni nem lennének képesek, és hosszabb távon sem tudnának helyettesítő szolgáltatást előállítani. Mivel pedig a belépés eleve akadályozott, a piaci terjeszkedés lehetősége is kizárt ebben az esetben.
Megállapítottam, hogy a potenciális verseny hiánya és a terjeszkedés lehetőségének akadályai miatt e két tényező nem korlátozza a jelentős piaci erő kialakulásának lehetőségét a három végződtetési piacon.
II.4.2. További szempontok
A „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon hálózatokban” nagykereskedelmi piac meghatározása során a három szolgáltató hálózatát elkülönült érintett piacként határoztam meg. Ezeken a piacokon az adott mobilszolgáltató 100%-os piaci részesedéssel rendelkezik, ezért a vizsgálatra ajánlott szempontok közül azok, amelyek valamilyen módon két, a piacon hasonló szerepben lévő piaci szereplő közötti viszonyra utalnak és a piaci helyzetüket, erejüket hasonlítják össze, a jelentős piaci erő megítélése során kevésbé jelentősek. Ezen szempontok az alábbiak:
II.4.2.1. A vállalkozás mérete
A jelentős piaci erő megítélése szempontjából fontos lehet a vállalkozás méretének vizsgálata, hiszen a nagy méret kihasználása lehetőséget teremt a piaci verseny különböző területein (termelés, pénzügy, értékesítés, marketing, K+F stb.) az előnyszerzésre. A beszédcélú hívásvégződtetés esetében azonban (eladói oldalon) egyszereplős piacról beszélhetünk, ahol az előnyszerzés (versenytársak híján) nem értelmezhető.
II.4.2.2. Ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett
Az infrastruktúra, mint belépési korlát számbavétele már a piac meghatározása során megtörtént. Akkor is szóba került az a technológiailag behatárolt helyzet, miszerint egy adott szolgáltató hálózatában csak az adott szolgáltató tud hívást végződtetni. Ez a helyzet piaci belépési korlátként funkcionál, és önmagában értelmetlenné teszi az infrastruktúra megkettőzését. Könnyen belátható ugyanis, hogy a párhuzamos hálózat kiépítése sem tenné lehetővé az új belépő számára a hívásvégződtetést más szolgáltató előfizetőihez. Tehát a belépés akadályozottsága miatt a nehezen megkettőzhető infrastruktúrának, mint piacelemzési célú kritérium vizsgálatának jelen esetben nincsen jelentősége.
II.4.2.3. Technológiai előnyök vagy technológiai felsőbbrendűség
Technológiai előnyről akkor beszélhetünk, ha valamely érintett piacon olyan új technológia van jelen, amely valamely szolgáltató számára lehetővé teszi egy vagy több szolgáltatás olcsóbb, hatékonyabb és/vagy magasabb szintű nyújtását. Ez a szempont tehát elsősorban több szolgáltató viszonyában értelmezhető. Mivel mindhárom meghatározott hívásvégződtetési piac kínálati oldalán egyetlen, 100%-os részesedéssel rendelkező mobil szolgáltató található, ilyen összehasonlítás nem értelmezhető. (Mindazonáltal a három elkülönült érintett piac között nincs lényeges technológiai különbség.)
II.4.2.4. Könnyű vagy privilegizált hozzáférés a tőkepiacokhoz, pénzügyi forrásokhoz
A tőkepiacokhoz és pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférést nagymértékben meghatározza az adott szolgáltató piaci részesedése, vagyoni, pénzügyi helyzete és jövedelmezősége, tulajdonosi háttere, stratégiája, valamint az ügyvezetés stabilitása és reputációja. Amennyiben valamely vállalkozás a fenti szempontok alapján jobb megítélésnek örvend, könnyebben juthat pénzügyi forrásokhoz és ebből piaci előnye származhat. Egy olyan piacon azonban, ahol egyetlen eladó található, ilyen piaci előny nem értelmezhető.
II.4.2.5. Áru és szolgáltatási diverzifikáció
A szolgáltatási diverzifikáció azt a gyakorlatot takarja, amikor a szolgáltatók a piacon nyújtott szolgáltatásokat csomagban, más szolgáltatásokkal együtt kínálják. Ez a gyakorlat könnyen vezethet versenykorlátozáshoz, amennyiben egyes szolgáltatások kizárólag csomagban vásárolhatók meg, illetve ha az egyik piacon nyújtott szolgáltatás igénybevételét a szolgáltatók összekötik más piacon nyújtott szolgáltatás igénybevételével. Az ilyen gyakorlat lehetőséget teremthet a csomagot képző szolgáltató számára a piaci előnyszerzésre. A hívásvégződtetési piacon - mivel egyetlen eladó van - ez az előnyszerzés nem értelmezhető. A hívásvégződtetési szolgáltatás nyújtását megvizsgálva mindazonáltal megállapítható, hogy mindhárom piacon önmagában kínálják a szolgáltatók a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatást.
II.4.2.6. Méretgazdaságosság
A méretgazdaságossági hatás azt takarja, hogy egy adott szolgáltatás kibocsátásának növekedésével a termelés átlagköltsége (egységnyi outputra jutó input) csökken. Ez a jelenség a fix költségek jelenlétének köszönhető. Minél nagyobb kezdeti beruházást igényel egy iparág, annál jelentősebb méretgazdaságossági hatások jelentkezhetnek. Amint azonban a kezdeti beruházások időben távolodnak, ez a hatás csökken. Fentiektől függetlenül, ez a piaci előny jelen esetben nem értelmezhető az érintett piacokon, hiszen mindhárom piacon egyetlen eladó található.
II.4.2.7. Választékgazdaságosság
Választékgazdaságosságról akkor beszélünk, ha több terméket vagy szolgáltatást közös termelési folyamatban állítanak elő, ezáltal költségmegtakarítás érhető el. A nagyobb választékgazdaságosság alkalmas piaci előny szerzésére. A piaci előny itt (ugyanúgy, mint a méretgazdaságosságnál) sem értelmezhető, hiszen egyetlen eladó van jelen a piacon. (Ettől függetlenül megállapítható, hogy - mivel a három elkülönült érintett piac között nincs lényeges technológiai különbség, illetve a legújabb technológiai eredményeket mindegyik szolgáltató azonos eséllyel tudja alkalmazni - a mobil hálózatokat használó egyes szolgáltatások bevezetése, csomagolása stb. az adott szolgáltató döntésén múlik, az egymáshoz viszonyított előny vagy hátrány ebben a megközelítésben sem volna kimutatható.)
II.4.2.8. Vertikális integráció
A vertikális integráció megvalósulása esetén arról beszélünk, hogy egy vállalkozás (esetleg több azonos érdekkörbe tartozó vállalkozás) az értéklánc különböző szintjein elhelyezkedő piacokon egyaránt jelen van. Az ilyen szolgáltató a termelési folyamat különböző szintjeinek egy vállalkozáson belüli integrálása miatt képes a jobb árak elérésére (pl. eltérő belső és külső árak meghatározásával) és ebből fakadóan a piaci előnyszerzésre. A piaci előnyszerzés azonban a hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacán nem értelmezhető, mivel egyetlen kínálati oldali szereplő van a piacon.
II.4.2.9. Fejlett forgalmazói és értékesítési hálózat
A fejlett forgalmazói és értékesítési hálózatnak főleg a kiskereskedelmi piacokon (illetve a többszereplős nagykereskedelmi piacokon) lehet szerepe a piaci erő megítélése szempontjából. A hívásvégződtetési piacon, mivel kényszervásárlásról (a vásárló kénytelen előfizetője hívását eljuttatni a hívott félhez) van szó, illetve a kínálati oldalon csak egy szereplő található, az értékesítési hálózat vizsgálatának nincs jelentősége a piaci erő vonatkozásában. (Mindamellett megállapítható, hogy mindhárom magyarországi mobil szolgáltató országos kiterjedésű, fejlett értékesítési hálózattal rendelkezik.)
Az 1-3. számú érintett piacokon hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a piaci részesedések önmagukban megalapozzák a jelentős piaci erejű minősítést és a további kritériumok vizsgálata során sem tártam fel a piaci erőt lényegesen korlátozó tényezőt.
Ennek megfelelően az érintett piacokon a fenti kritériumok vizsgálata alapján jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítottam az alábbi szolgáltatókat:
- a „Beszédcélú hívásvégződtetés a Magyar Telekom Nyrt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” nagykereskedelmi piacon (1. számú érintett piac) a Magyar Telekom Nyrt. jelentős piaci erejű szolgáltató,
- a „Beszédcélú hívásvégződtetés a Telenor Zrt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság Területén” nagykereskedelmi piacon (2. számú érintett piac) a Telenor Zrt. jelentős piaci erejű szolgáltató,
- a „Beszédcélú hívásvégződtetés a Vodafone Zrt. mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” nagykereskedelmi piacon (3. számú érintett piac) a Vodafone Zrt. jelentős piaci erejű szolgáltató.
Vizsgáltam annak lehetőségét, hogy két, vagy több - versenyjogi értelemben - független vállalkozás azonos érintett piacon történő, azonos időn belüli tevékenysége, magatartása megvalósítja-e a közös erőfölény tényállását.
A Bizottság Iránymutatását is figyelembe véve, közös erőfölény akkor alakul ki, ha két, vagy több vállalkozás versenytársaikkal és vevőikkel, végső soron a fogyasztókkal szemben lényegében ugyanolyan helyzetben van, mint amilyenben egyetlen erőfölényben lévő vállalkozás lenne. Ehhez természetesen szükséges a közös érdekeltség, tehát az érintett vállalkozásoknak érdekében áll a többi, érintett piacon levő szolgáltatóval szemben közösen erőfölényes helyzet kialakítása (pl. többiek kiszorítása). Ebből természetesen az is következik, hogy az érintett két, vagy több vállalkozás között nincs hatékony verseny az érintett piacon (pl. a piac felosztása).
A „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” szolgáltatás nyújtása tekintetében az azonosított piacokon egyetlen eladó található, így a közös erőfölény kialakulása fogalmilag kizárt.
A fent leírtak alapján nem állapítottam meg közös erőfölényt, ennek megfelelően nem azonosítottam közös erőfölényben lévő szolgáltatókat az érintett piacokon.
Az Eht. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az Elnöknek az érintett piacokon azonosított, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra a piacelemzés által feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget meg kell állapítania, vagy a korábban jogszabályban, vagy a Hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenn kell tartania, vagy módosítania.
A kötelezettségek meghatározása során szem előtt tartottam az Mttv. által a Hatóság számára meghatározott feladatokat * , és az Eht.-ban meghatározott általános célokat * . A kötelezettségek kirovása során törekedtem arra, hogy a kirótt kötelezettségek biztosítsák az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működését és fejlődését, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelmét, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítését.
A kötelezettségek meghatározása során az általános célokon kívül az Eht. 52. § (1) és az 54. § (1) bekezdéseiben foglaltaknak is megfelelően a következő elveket vettem figyelembe:
- A kötelezettségeknek a hívásvégződtetési piacon uralkodó versenyhiány következményeinek orvoslására kell irányulniuk.
- A kirótt kötelezettségeknek a feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokoltaknak, és azokkal arányosaknak kell lenniük.
- A kirótt kötelezettségek nem okozhatnak aránytalan terheket a szolgáltatók számára.
- A kötelezettségeknek a lehető legteljesebb mértékben alkalmazkodniuk kell a meghatározott piacok sajátosságaihoz.
Az Eht. a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon a következő kötelezettségek előírását teszi lehetővé * az Elnök számára:
- átláthatóság
- egyenlő elbánás
- költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége
- hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek
- a közös eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai
- számviteli szétválasztás
Az Eht. alapján, amennyiben az Elnök a piacelemzés során egy vállalkozást jelentős piaci erejűként azonosít, akkor a rendelkezésre álló „kötelezettségek közül a piacelemzés során feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő * ”. Ez a gyakorlatban a következő feladatok elvégzését teszi szükségessé:
- A verseny probléma (versenyt korlátozó akadály) és az ebből fakadó lehetséges piaci torzulások azonosítása
- Arányos és indokolt kötelezettségek értékelése
- Arányos és indokolt kötelezettségek meghatározása
III.4.1. Versenyproblémák azonosítása, a versenyproblémákból fakadó lehetséges piaci torzulások
III.4.1.1. Versenyprobléma: gazdasági erőfölény az érintett piacokon
A piacmeghatározás alapján azonosított piacokon történt piacelemzés során megállapítottam, hogy mind a három érintett piacon található egy szolgáltató, amely az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy tevékenységüket a versenytársaktól, a vevőktől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassák, azaz hogy versenytorzító magatartást tanúsítsanak. Az elvégzett vizsgálatok alapján nem találtam olyan kiegyenlítő vásárlóerőt, amely ezt az erőfölényes helyzetet korlátozná.
III.4.1.2. Az erőfölényből fakadó lehetséges piactorzító magatartások, piaci torzulások
A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban elnevezésű piac sajátosságaiból adódóan a piacon a gazdasági erőfölényes helyzetből származó lehetséges piaci torzulások részben strukturális jellegűek, részben pedig a piac kínálati szereplőinek versenykorlátozó magatartásából fakadhatnak. A piacon lehetséges piactorzító magatartások, piaci torzulások közül az alábbiak érdemelnek megkülönböztetett figyelmet:
III.4.1.2.1. A hívásvégződtetés szolgáltatás nyújtásának megtagadása
A hozzáférési jogosultság biztosítása, valamint a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás nyújtásának előírása (Eht. 106. §) nélkül az elemzés időpontjában fennálló piaci körülmények mellett a versenytárs szolgáltatók számára hívásaik végződtetése a gyakorlatban indokolatlanul nehézzé válna (kiemelten a kisebb szolgáltatók esetében). Az Eht. 86. §-a ugyan általános együttműködési kötelezettséget (amibe a szerződéskötés kötelezettsége nem tartozik bele) ír elő a szolgáltatók számára a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban (beleértve az összekapcsolással kapcsolatos jóhiszemű tárgyalások lefolytatását), valamint a kölcsönös gazdasági érdekeltség is arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy egymás hívásait végződtessék, ez az ösztönzöttség azonban az ügyfélkör nagyságától függően eltérő lehet az egyes szolgáltatók esetében. A szolgáltatók (kiemelten a mobil és a kisebb helyhez kötött szolgáltatók) közötti jelentős méretkülönbségek lehetővé tehetik a nagyobb ügyfélkörrel rendelkező szolgáltató számára, hogy a szolgáltatás nyújtásának megtagadásával kiszorító magatartást folytasson. Ez a kiszorító magatartás - a mobilszolgáltatók jelentős mérete miatt - önmagában alkalmas lehet arra, hogy megakadályozza új piaci szereplő megjelenését valamely kapcsolódó kiskereskedelmi piacon. Könnyen belátható ugyanis, hogy az új belépő szolgáltató nem lenne képes előfizetőket szerezni, amennyiben a hálózatából valamely többmilliós előfizetői bázissal rendelkező mobil szolgáltató előfizetői nem volnának elérhetőek.
A piacon működő jelentős piaci erejű szolgáltató számos ár- és nem árjellegű eszközt alkalmazhat annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi piacon megszerzett pozícióját a kiskereskedelmi piacra kiterjessze.
III.4.1.2.2. Árjellegű versenytorzító magatartások
A hívásvégződtetés kötelező nyújtásának előírása mellett is bekövetkezhet a piaci verseny árjellegű eszközökkel történő torzítása, ami növelheti a nagykereskedelmi szolgáltatást igénybevevő versenytársak költségeit, ronthatja az allokációs mechanizmusok hatékonyságát, továbbá kedvezőtlen fogyasztói, jóléti hatásokat idézhet elő. A vizsgált piacon lehetséges árjellegű versenytorzító magatartások közül az alábbiak érdemelnek megkülönböztetett figyelmet:
Árdiszkrimináció
Az árdiszkrimináció leggyakoribb megnyilvánulási formája lehet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtására kötelezett, vertikálisan integrált jelentős piaci erejű szolgáltató a saját belső elszámolásában használt árnál magasabb áron értékesíti nagykereskedelmi vásárlói részére nagykereskedelmi szolgáltatását, annak érdekében, hogy jelentősen megdrágítsa, és ezzel versenyképtelenné tegye az általuk nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatásokat.
A költségalapú árak alkalmazásának (108. §) kötelezettsége képes orvosolni az árdiszkriminációt.
Túlzó árazás/keresztfinanszírozás
A hívásvégződtetés szolgáltatás nyújtására kötelezett JPE szolgáltató a tényleges költségeit felülmúló nagykereskedelmi ár érvényesítésére törekedhet. Megfelelő árszabályozás hiányában ennek nincs akadálya. Amennyiben a szabályozás a jelentős piaci erejű szolgáltató számára előírja a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásának kötelezettségét, akkor a túlzó árazás lehet az az eszköz, amelyet a Kötelezett Szolgáltató arra használhat fel, hogy a versenytársak számára a szolgáltatás igénybevételét nehezítse vagy megakadályozza, ami a versenyt torzítja és ellehetetleníti az optimális allokációt. A túlzó árazással a jelentős piaci erejű szolgáltató - a hívásvégződtetés szolgáltatás nyújtásától való elzárkózáshoz hasonlóan - képes lehet kiszorító magatartás folytatására, illetve új szolgáltatók valamely kapcsolódó kiskereskedelmi piacra való belépésének megakadályozására.
A túlzó árazás, mint piactorzító magatartás, a következők lehetséges piaci torzulásokhoz vezethet:
a) Költségviszonyok által nem indokolt jövedelem-átcsoportosítás a szolgáltatók között
A mobil rádiótelefon szolgáltatók hívásvégződtetési piacon tapasztalható jelentős piaci ereje lehetővé teheti számukra, hogy hívásvégződtetési díjaikat indokolatlanul magas szinten állapítsák meg. Ez ahhoz vezethet, hogy indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás történhet a
- helyhez kötött és a mobilszolgáltatók, illetve a
- mobilszolgáltatók között.
Indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás következhet abból is, ha a mobilszolgáltatók hívásvégződtetési díjaiban nem igazolható különbségek mutatkoznak.
Az indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás az emiatt hátrányt szenvedő (akár mobil, akár helyhez kötött) szolgáltató részéről általában többletbevételek megteremtésére ösztönöz a versenypozíció megtartása érdekében, amely bevételt a választékgazdaságosság elvén működő többféle hírközlési szolgáltató keresztfinanszírozással, azaz a nem szabályozott áraik emelésével tud megszerezni. Az indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás legfőbb hatása tehát az indokolatlan áremelés kényszerét hordozhatja magában az árszabályozással nem érintett szolgáltatások tekintetében, továbbá a magas végződtetési díj éppen a versenytárs kiadásait növeli.
a/1) Költségviszonyok által nem indokolt jövedelem-átcsoportosítás a helyhez kötött és a mobilszolgáltatók között
A mobil rádiótelefon szolgáltatók jelentős piaci ereje lehetővé teheti számukra, hogy hívásvégződtetési díjaikat indokolatlanul magas szinten állapítsák meg. Ez a hívásvégződtetési díj a költségek által nem indokolt többletkiadást okozhat a hívást indító vezetékes szolgáltatónál, amely kénytelen lenne ezt megfizetni, hiszen kényszervásárlásról van szó. A költségek által nem indokolt többletkiadás ronthatja a vezetékes szolgáltató versenyképességét, forrásokat vonva el a piaci verseny egyéb területeiről (pl. marketing, reklám, ügyfélszerzés, megtartás, ármeghatározás stb.)
a/2) Költségviszonyok által nem indokolt jövedelem-átcsoportosítás a mobilszolgáltatók között
Az a/1) pont alatt a vezetékes-mobil irányú hívásokra elmondott piaci mechanizmusok elvileg a mobil-mobil (off-net) viszonylatban is érvényesek. Tehát ebben az esetben is a költségek által nem indokolt, túlzó módon megállapított hívásvégződtetési díjak indokolatlan jövedelem-átcsoportosítást és a nagykereskedelmi szolgáltatás vásárlója számára versenyképesség romlást eredményezhetnek. A gyakorlati különbség abból adódik, hogy a mobilszolgáltatók nemcsak vevői, de eladói is a mobil hívásvégződtetés szolgáltatásnak. Az indokolatlanul magas mobil hívásvégződtetési díjaknak emiatt nem csak költségnövelő, hanem bevételnövelő hatása is van. Fentiek miatt a mobilszolgáltatók közti indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás hatása kisebb.
Emiatt a mobilszolgáltatók egymás közti viszonyában fontosabb szerepe van annak, ha az egyes szolgáltatók mobil hívásvégződtetési díjaiban költségekkel nem igazolható különbségek mutatkoznak (vagyis az egymással forgalmazó mobilszolgáltatók eltérő mértékben alkalmaznak indokolatlanul magas hívásvégződtetési díjat). Kiegyenlített forgalmi viszonyok esetén (amikor egy mobilszolgáltató ugyanannyi off-net mobil forgalmat végződtet, mint amennyit indít) az indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás csak a költségekkel nem igazolható végződtetési-díjkülönbségből adódik. Magyarországon a piacelemzés időszakában a szolgáltatók közti forgalom tendenciájában xxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxx (ld. 5. ábra). 2009-ben az indított és a végződtetett forgalomban a Magyar Telekom esetében xxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxx a Telenor xxxxxx és a Vodafone xxxxxx esetében xxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxx. Az eltérés az elmúlt 5 évben xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx. Ez azt jelenti, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx. A fentiek miatt elmondható, hogy mobil-mobil viszonylatban a jövedelem-átcsoportosító hatás forgalmi oldalról xxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxx. Hangsúlyozandó ugyanakkor, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx üzleti titkot tartalmaz xxxxxxxxxxxxxxxxxx a szabályozás hatására következett be, a versenyprobléma (JPE) és az ebből fakadó lehetséges piactorzító magatartás lehetősége továbbra is fennáll, ezért a szabályozás fenntartása továbbra is indokolt.
| Az ábra üzleti titkot tartalmaz | |
5. ábra: Az indított és végződtetett forgalom eltérése
Forrás: NHH adatbekérés
b) Az indokoltnál magasabb vezetékes kiskereskedelmi díjak
A mobil rádiótelefon szolgáltatók számára a jelentős piaci erő a hívásvégződtetési piacon lehetővé tenné, hogy hívásvégződtetési díjaikat indokolatlanul magas szinten állapítsák meg. Ez a hívásvégződtetési díj költségként jelentkezik a hívást indító szolgáltatónál, amely ezt a költséget szükségképpen beépíti a kiskereskedelmi díjakba. A hívásvégződtetési díj változása azonban nem feltétlenül a vezetékes-mobil irányú hívások díjában jelentkezik, mivel e díjak kialakítása elsősorban a helyhez kötött szolgáltatók kiskereskedelmi árpolitikájától függ. Ez nem változtat azonban azon a helyzeten, hogy a jelentős piaci erő által lehetővé tett túlzó árazás következtében a helyhez kötött szolgáltatók előfizetői és a mobilszolgáltatók között a jelentős piaci erőből fakadó, indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás történhet.
A szabályozás nyomán fellépő mobil hívásvégződtetési díj csökkenése azt okozza, hogy a vezetékes szolgáltatónak alacsonyabb díjat kell fizetnie a mobil rádiótelefon szolgáltató felé, mint korábban, ami a vezetékes szolgáltató számára lehetőséget ad arra, hogy saját előfizetői esetében csökkentse a mobil hálózatokba irányuló hívások kiskereskedelmi díjait. Ez a vezetékes szolgáltatónak ugyanakkor nemcsak lehetősége, hanem a piaci szükségszerűség is ezt kívánja meg, hiszen amennyiben e kiskereskedelmi díjat nem csökkenti, az hosszú távon - a jelenleg 100% feletti mobilpenetráció miatt - azt fogja eredményezni, hogy a vezetékes szolgáltató egyetlen előfizetője sem, vagy csak elenyésző számú előfizetője fog hívást kezdeményezni mobil rádiótelefon hálózatba, hiszen a mobilszolgáltatók ilyen hívásirányban megszabott kiskereskedelmi díjai alacsonyabbak. Mivel a vezetékes szolgáltatók alapvető üzleti érdeke, hogy kövessék a fenti piaci szükségszerűséget, ezért a hívásvégződtetési díjak csökkenése hosszú távon előnyös hatással lesz a fogyasztói jólétre, hiszen a vezetékes szolgáltatók mobil hívásirányban alkalmazott kiskereskedelmi díjainak csökkentése - ugyancsak a piaci szükségszerűségek alapján - azt fogja eredményezni, hogy a mobil rádiótelefon szolgáltató is kénytelen csökkenteni e hívásirány kiskereskedelmi díját. Tehát a mobil és vezetékes szolgáltatók között a költségalapú hívásvégződtetési díjak alkalmazása esetén kvázi árverseny alakulhat ki ebben a hívásirányban olyan előfizetők esetében, akik mind mobil, mind vezetékes előfizetéssel rendelkeznek.
Amennyiben a vezetékes szolgáltató nem követi a fenti piaci szükségszerűséget, és üzletpolitikájától függően más hívásirányokban (vagy más szolgáltatásokkal) törekszik az ügyfelek jólétének(elégedettségének) fokozására, akkor is belátható, hogy a túlzó módon megállapítható díjak révén fellépő indokolatlan költség lehetősége csökkenti annak képességét, hogy a vezetékes szolgáltató növelje az ügyfelek jólétét.
Ahogyan az árdiszkrimináció esetében, úgy a túlzó nagykereskedelmi áraknál is a költségalapú árak alkalmazásának (108. §) kötelezettsége képes orvosolni a problémát. A keresztfinanszírozás nem kívánt hatásai kimutatásának adekvát szabályozási eszköze a számviteli szétválasztás (105. §) alkalmazása.
III.4.1.2.3. Nem árjellegű versenytorzító magatartások
A piaci verseny nem árjellegű eszközökkel történő torzítására általában akkor kerülhet sor, ha az árszabályozás következtében az árdiszkrimináció lehetősége korlátozott. A leggyakrabban alkalmazott nem árjellegű versenytorzító eszközök, és azok hatásmechanizmusa az alábbiakban foglalható össze:
Az információ visszatartása
Ennek legáltalánosabb megvalósulási módja lehet, ha a nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erejűnek minősülő, hívásvégződtetés szolgáltatást nyújtó szolgáltató olyan - sok esetben releváns - információval látja el kiskereskedelmi ágazatát vagy a vállalatcsoportjához tartozó és a kapcsolódó kiskereskedelmi piacon tevékenykedő szolgáltatót, amelyet nem juttat el annak versenytársaihoz, illetve különbséget tesz a szolgáltatást igénybevevő szolgáltatók között. Az ex-ante szabályozás hiánya esetén tehát a Kötelezett Szolgáltató képes lehet arra, hogy a vállalatcsoportjához tartozó és a kapcsolódó kiskereskedelmi piacon tevékenykedő szolgáltatót jelentős versenyelőnyhöz juttassa a más szolgáltatónak el nem jutatott információ révén, és ezzel végső soron piaci erejének fenntartását vagy erősítését szolgálja. A jelen határozatban vizsgált piaccal kapcsolatban elsősorban az összekapcsolás feltételeivel kapcsolatos információk (pl. összekapcsolási pontok helye, lehetséges műszaki megoldások, helymegosztás lehetőségei stb.) diszkriminatív felhasználása lehet alkalmas az erőfölényből fakadó piaci előnyszerzésre.
Az átláthatóság (102-103. §), mint a jelentős piaci erejű szolgáltatóra kiróható kötelezettség hatékony eszköz az információk visszatartásával szemben. Emellett fontos eszköz lehet az egyenlő elbánás (104. §) kötelezettségének előírása, elsősorban a versenytárs és a jelentős piaci erejű szolgáltató kiskereskedelmi üzletága számára egyformán releváns információk körében.
Indokolatlan előírások, követelmények
A hívásvégződtetést nyújtó szolgáltató másik lehetséges eszköze lehet a versenytársak piacra történő belépésének nehezítésére vagy megakadályozására, ha eleve indokolatlan előírásokkal vagy követelményekkel nehezíti vagy akadályozza meg azt, hogy az alternatív szolgáltató a hívásvégződtetés szolgáltatást igénybe vegye. Ilyen irányú ex ante kötelezettség hiányában a hívásvégződtetést nyújtó szolgáltató tehát képes lehet arra, hogy az összekapcsolás feltételeit olyan módon határozza meg, hogy azt nem vagy csak kevés igénybevevő szolgáltató legyen képes teljesíteni. Indokolatlan előírások, követelmények megállapítására elsősorban a hívásvégződtetés szolgáltatás technológiai, fizetési, adminisztratív feltételeinek meghatározásakor kerülhet sor.
A megfelelően előírt átláthatóság (102-103. §), illetve az egyenlő elbánás (104. §) előírása képes gátat szabni ezen eszköz alkalmazásának.
III.4.1.2.4. Megállapítások
Az érintett piacokat megvizsgálva megállapítottam, hogy a III.4.1.2.1.-III.4.1.2.3. pontokban ismertetett versenytorzító magatartások szabályozás híján felléphetnek az érintett piacokon. Ebből adódóan szükség van szabályozói intézkedések meghozatalára, illetve fenntartására, amelyek elősegítik a lehetséges versenyt torzító hatások csökkentését, elősegítve ezzel a verseny kialakulását és a fogyasztói érdekek jobb érvényesülését.
III.4.2. Arányos és indokolt kötelezettségek értékelése
Minden, az Elnök által kirótt kötelezettségnek az Eht.-ban lefektetett általános célokat kell szolgálnia. Ezen felül a kötelezettségeknek a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokoltaknak, azokkal arányosaknak kell lenniük * . Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötelezettségek:
- Indokoltak, tehát megfelelnek a probléma természetének.
- Arányosak, tehát megfelelnek a probléma súlyának.
Az Eht. XII. Fejezete lehetővé teszi az Elnök számára különböző kötelezettségek kirovását a jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatókra, meghatározott versenyproblémák esetén. Ezek a kötelezettségek a III.3. pontban kerültek felsorolásra.
A lehetséges piactorzító magatartások vizsgálata során minden esetben megvizsgáltam (III.4.1.2.1.-III.4.1.2.3 pontok), hogy melyek azok az Eht.-ban meghatározott kötelezettségek, amelyek a leginkább képesek az adott piactorzító magatartásformák kezelésére/megelőzésére. A piactorzító magatartások és a szabályozási eszközök összerendelése látható a 2. táblázatban.
| Piactorzító magatartás | Kezelésére/megelőzésére alkalmas kötelezettség | |
| Hozzáférés, szolgáltatás nyújtásának megtagadása | Hozzáférési kötelezettség (Eht. 106. §) | |
| Árdiszkrimináció | Költségalapúság (Eht. 108. §) | |
| Túlzó árazás/keresztfinanszírozás | Költségalapúság (Eht. 108. §) Számviteli szétválasztás (Eht. 105. §) | |
| Az információ visszatartása | Átláthatóság (Eht. 102-103. §), Egyenlő elbánás (Eht. 104. §) | |
| Indokolatlan előírások, követelmények | Átláthatóság (Eht. 102-103. §), Egyenlő elbánás (Eht. 104. §) |
2. táblázat: Lehetséges piactorzító magatartásformák és a kezelésükre alkalmas kötelezettségek
A III.4.1. pontban elvégzett vizsgálatok alapján kiderült, hogy a felsorolt piactorzító magatartásformák szabályozás hiányában felmerülhetnek a Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban azonosított piacain, valamint azonosításra kerültek azok a kötelezettségek, amelyek alkalmasak a lehetséges piactorzító magatartásformák megelőzésére/kezelésére (tehát megfelelnek a probléma természetének). A 2. táblázatban felsorolt kötelezettségek tehát a feltárt lehetséges versenyt korlátozó akadályok által indokoltaknak tekinthetők, ezért kirovásuk indokolt. A kötelezettségek meghatározása során részletesen vizsgáltam, hogy a felsorolt szabályozói eszközök milyen formában alkalmasak leginkább a feltárt lehetséges versenyprobléma következményeinek - ti. a leírt versenytorzító magatartások lehetőségének - orvoslására.
III.4.2.1. Átláthatóság
Az Eht. 102. § alapján az Elnök határozatában átlátható működést biztosító kötelezettséget írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a Kötelezett Szolgáltató számára meghatározott információk nyilvánosságra hozatalát. Az Eht. 102-103. §-ai szerinti „átláthatóság” kötelezettség előírásának egyik alapvető célja, hogy a Kötelezett Szolgáltató által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatások bizonyos feltételei a Jogosult Szolgáltatók számára nyilvánosak, megismerhetők legyenek. Ugyanakkor az átláthatóság kötelezettségét minden esetben valamilyen más kötelezettséggel együtt célszerű kiszabni, így más kötelezettségek teljesítésének, illetve gyakorlati megvalósulásának eszközeként is szolgál.
Az átláthatóság a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű piacon elsősorban a jelentős piaci erejű szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételi feltételeinek (beleértve az árat) nyilvánosságra hozatalát jelentheti. Ez segít a lehetséges versenyellenes magatartásformák (elsősorban a nem árjellegű versenytorzító magatartásformák, így például információ visszatartása, indokolatlan előírások) megelőzésében, láthatóvá tételében; a Jogosult vagy esetleg még csak a piacra belépni szándékozó szolgáltatók számára is transzparens, a megalapozott üzleti tervezést lehetővé tevő, illetve segítő viszonyok alakulnak ki, amely ezen kötelezettség hiányában más eszközzel nem érhető el. Az átláthatóság ilyen értelemben a nyilvánosság és az ellenőrizhetőség eszközeként hatékonyan szolgálja a hálózati szerződéskötési kötelezettség megfelelő érvényesülését, visszatarthatja továbbá a Kötelezett Szolgáltatókat a hálózati szerződések körében a versenyellenes, egyoldalú, szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyát kizáró szerződéses feltételek alkalmazásától.
Emellett az átláthatóság csökkenti annak a lehetőségét is, hogy egy Kötelezett Szolgáltató a különböző Jogosult Szolgáltatókkal különböző feltételek mellett vagy különböző díjakon kössön hálózati szerződéseket, előnyben részesítve vagy hátrányba hozva ezzel egyes versenytársakat a piacon. Az átláthatóság kötelezettsége így alkalmas az „egyenlő elbánás” és a „költségalapúság” kötelezettségek támogatására/ellenőrzésére.
Az NHH Tanácsa a DH-25712-47/2008. számú határozattal lezárt harmadik piacelemzés során is kirótta az átláthatóság kötelezettségét, a fentiekben elvégzett vizsgálatok pedig azt támasztják alá, hogy az erőfölény és az abból fakadó lehetséges piactorzító magatartások továbbra is indokolttá teszik ezen kötelezettség fenntartását a rendelkező részben foglalt módosításokkal.
Az átláthatóság keretében nyilvánosságra hozandó információk körében nem történt módosulás az előző határozathoz képest. A szolgáltatók - a DH-25712-47/2008. számú határozattal egyezően - továbbra is kötelesek nyilvánosságra hozni a szolgáltatás nyújtásának, valamint igénybevételének feltételeit, valamint az alkalmazott díjakat. A honlapon történő nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos előírásokat pontosítottam annak érdekében, hogy a Jogosult Szolgáltatók a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges információkat a lehető legegyszerűbb módon megtalálják. Ennek keretében a Kötelezett Szolgáltatók nemcsak a díjtáblázat, hanem valamennyi, az átláthatóság keretében kötelezően nyilvánosságra hozandó információ esetében kötelesek a NMHH részére bejelenteni azok pontos elérhetőségét (URL). A kötelezés valamennyi információra történő kiterjesztésének fő célja az, hogy a Kötelezett Szolgáltató társszolgáltatói és a befektetők, valamint az NMHH piacfelügyeleti eljárásaiban ne csak a JPE szolgáltató díjai, hanem a szolgáltatásával kapcsolatos egyéb információk is könnyen megtalálhatóak legyenek a szolgáltató honlapján, vagyis tovább növekedjék az átláthatóság. Az átláthatóság biztosítását szolgálja továbbá, hogy a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu) is közzétételre kerülnek az átláthatóság keretében megismerhető információk. Az adatok naprakészségét és ellenőrizhetőségét szolgálja az adat- és változásbejelentésre vonatkozó pontos határidők előírása.
Az ellenőrzési tapasztalatok szintén azt támasztják alá, hogy indokolt a megfelelő internetes azonosító címek (URL-ek) Hatóság számára történő megküldésének az előírása. A korábbi tapasztalatok szerint a Kötelezett Szolgáltatók közül többen csak figyelmeztetés után küldték meg az URL-eket. Amióta az új rendszer működik, a piaci szereplők még egyszer sem jelezték, hogy nem találták meg a díjakat a Kötelezett Szolgáltatók honlapján.
Mivel a Kötelezett Szolgáltatók már kialakították honlapjukon ezt a felületet, a továbbiakban ennek frissítése, illetve kiegészítése az előző piacelemzések során kirótt kötelezettséghez képest nem okoz számottevő többletterhet a Kötelezett Szolgáltatók számára, azaz a kötelezettség a versenyproblémával és az ebből fakadó lehetséges piactorzító magatartásokkal arányos.
III.4.2.2. Egyenlő elbánás
Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség a jelentős piaci erejű szolgáltatókat visszatarthatja egyes versenyellenes magatartásformák alkalmazásától. A mobil hívásvégződtetés esetében az egyenlő elbánás elsősorban azt jelenti, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók nem tesznek különbséget a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás igénybe vevői között a szolgáltatás ellenértéke és igénybevételének feltételei tekintetében. Az egyenlő elbánás egyrészt a lényegét tekintve azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatók esetében azonos feltételek alkalmazását követeli meg a jelentős piaci erejű szolgáltatótól. Másrészt pedig más szolgáltatók és a jelentős piaci erejű szolgáltató saját, illetve bármely általa irányított más szolgáltató szolgáltatásai viszonyában követeli meg a diszkriminációmentességet. Ebben az esetben a jelentős piaci erejű szolgáltatónak legalább ugyanolyan feltételeket - többek között minőségben, nyújtott információk tekintetében - kell nyújtania más szolgáltatók számára, mint amilyeneket saját, illetve bármely általa irányított más szolgáltató számára kínál.
Az egyenlő elbánás a korábban vizsgált piactorzító magatartásformák közül hozzájárul a nem árjellegű versenyproblémák nagy részének - információ visszatartás, indokolatlan előírások, valamint az árjellegű versenyproblémák közül az árdiszkriminációnak a kezeléséhez. Az egyenlő elbánás, mint kötelezettség tehát megfelel a probléma jellegének.
A jelen határozatban szabályozott piac esetében az egyenlő elbánás kötelezettségének előírása egyrészt biztosítja, hogy a mobilszolgáltatók minden hívásvégződtetési szolgáltatást vásárló számára egységesen, a meghatározott percdíjakat alkalmazzák, a meghatározott módon, vagyis minden napszakban, a hét minden napján, minden hívásvégződtetési szolgáltatást igénybevevővel szemben. Másrészt az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség a mobilszolgáltatókat visszatarthatja egyes, elsősorban nem árjellegű versenyellenes magatartásformák alkalmazásától. Ilyen helyzet állhat elő a piacra esetleg újonnan belépő szereplők viszonylatában, ahol az új piacra lépőt a Kötelezett a már piacon lévő szolgáltatókkal szemben alkalmazott feltételektől kedvezőtlenebb feltételekkel igyekezne távol tartani.
Az NHH Tanácsa a DH-25712-47/2008. számú határozattal lezárt harmadik piacelemzés során is kirótta az egyenlő elbánás kötelezettségét, a fentiekben elvégzett vizsgálatok pedig azt támasztják alá, hogy az erőfölény és az abból fakadó lehetséges piactorzító magatartások továbbra is indokolttá teszik ezen kötelezettség változatlan formában történő fenntartását.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bár a Kötelezett Szolgáltatók esetében továbbra sem tapasztaltam az egyenlő elbánás elvét sértő magatartást, azonban a szolgáltatók által a múltban folytatott elektronikus hírközlési szabályt nem sértő gyakorlata nem zárja ki, hogy a jövőben (esetleg lényegesen megváltozó körülmények között) nem fordulhat elő diszkriminatív szolgáltatói gyakorlat. Az erre való ösztönzöttség ugyanis kétség kívül nőhet a korábbinál alacsonyabb díjak alkalmazására kötelezés esetén, ugyanis a kötelezettség kiszabásának hiányában a mobilszolgáltatóknak megvan a lehetőségük arra, hogy a korábbinál alacsonyabb díjak alkalmazása miatt fellépő hátrányt a hálózati szerződések módosítása útján szerzett egyéb előnyökön keresztül kompenzálhatják, miközben egyes szolgáltatókat előnyben, másokat hátrányban részesítenek.
Megállapítottam továbbá, hogy a kötelezettség teljesítése a Kötelezett Szolgáltatók számára semmiféle többletkiadással vagy többlettevékenységgel nem jár, tehát az, hogy a kötelezettség nem arányos a probléma súlyával, fel sem merülhet.
III.4.2.3. Költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége
Az Eht. 108. §-a lehetővé teszi az Elnök számára költségalapúsággal kapcsolatos kötelezettségek előírását az összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatások tekintetében, amennyiben a piacelemzés a hatékony verseny hiányát tárta fel és ennek következtében kötelezettségek híján az érintett szolgáltatók indokolatlanul magas díjakat alkalmazhatnak. Ez a szabályozási lehetőség a gyakorlatban különböző árszabályozási eszközök és költség-elszámolási kötelezettségek alkalmazását jelenti.
A költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége kötelezettség a korábban vizsgált piactorzító magatartásformák közül megfelelően képes kezelni az árjellegű versenyproblémákat (árdiszkrimináció, túlzott árazás/keresztfinanszírozás).
A fentiek alapján az érintett piacokon jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatókat a hívásvégződtetés tekintetében költségalapú árak alkalmazására kötelezem, amely költségalapú árak kiszámításánál a LRIC (hosszú távú növekményi költségszámítás) költségszámítási módszertan szerinti költségalapú árak elérését tűztem ki szabályozói célként. A költségalapú árak megállapítására alkalmazott módszer kiválasztása során szem előtt tartottam, hogy a kötelezettségek kirovása során a szabályozásnak a versenyhiány következményeinek orvoslására kell törekedniük. A kötelezettségként előírt LRIC módszer alkalmazásával kialakított költségalapú nagykereskedelmi ár (amely magában foglalja a befektetett tőke piaci kockázatnak megfelelő megtérülését is) a közgazdasági elmélet szerint megfelel annak az árnak, amely tökéletes verseny esetén hosszú távon kialakulna (kompetitív díjszint).
A kompetitív árszint meghatározásához tehát nemzetközileg elismert és alkalmazott módszer a hosszú távú növekményi költségszámítás (LRIC), amely meghatározott közgazdasági alapelvekre épül. A módszertan lépéseire az Európai Közösségi dokumentumok (kiemelten az Európai Bizottság erre vonatkozó Ajánlása * ) is tartalmaznak előírásokat, ugyanakkor egy-egy országon belül a megvalósítás konkrét részleteit a nemzeti hatóságok feladata szabályozni.
A LRIC költségmodell alapján kialakított és az Elnök által jóváhagyott kompetitív díj lehetővé teszi, hogy a Kötelezett Szolgáltatóval hálózati hozzáférési jogviszonyra lépő Jogosult Szolgáltató olyan versenyképes áron vegye igénybe a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatást a Kötelezett Szolgáltatótól, amely egyszerre biztosítja a Kötelezett Szolgáltató felmerülő költségeinek megtérülését, és a verseny folytán a kapcsolódó piacokon a kiskereskedelmi árak versenyárakhoz való közeledését.
A fentiek alapján a költségalapú árszabályozás (a jelen határozatban meghatározott más kötelezettségekkel együtt) megfelelő eszköz a feltárt piaci probléma (és az általa okozott lehetséges versenytorzító magatartás) orvoslására.
Az NHH Tanácsa a DH-25712-47/2008. számú határozattal lezárt harmadik piacelemzés során is kirótta a költségalapúság kötelezettségét, az elvégzett vizsgálatok pedig azt támasztják alá, hogy az erőfölény és az abból fakadó lehetséges piactorzító magatartások továbbra is indokolttá teszik ezen kötelezettség fenntartását.
Magyarországon a szabályozás a kezdeti szakaszban a mobil rádiótelefon-szolgáltatókat felülről lefelé építkező LRIC módszer (TD-LRIC) kidolgozására, és ennek alkalmazásával a költségalapú hívásvégződtetési díjak meghatározására kötelezte * . A korábbi szabályozás szerint tehát a Kötelezett Szolgáltatók a jogszabály, majd a Tanács határozatában előírt elvek szerint voltak kötelesek költségalapú díjukat kiszámítani, és azt a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtani, amelynek jóváhagyásáról, illetve jóváhagyás hiányában megállapításáról a Tanács külön eljárásban döntött.
Annak ellenére, hogy a Kötelezett Szolgáltatókat korábban terhelő költségalapúság kötelezettsége körében a saját maguk által felépített modell alapján kiszámított díjak jóváhagyására voltak kötelezettek, a Tanács az első eljárásaiban mégis „benchmark” módszer segítségével határozta meg a Kötelezett Szolgáltatók hívásvégződtetési díjait. Ennek alapvető oka az volt, hogy a szolgáltatói modellek korrekciójára, az alapján a költségalapú díjak kiszámítására - a modellek elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokkal ellentétes módon történő felépítése miatt - a Tanácsnak nem volt lehetősége. A „benchmark” alapú díjmegállapítás jellegéből adódóan a költségalapú díjak jóváhagyására irányuló eljárásban a díjmegállapítás kisegítő szabályaként működött, melyet azonban a Kötelezett Szolgáltatók minden esetben vitattak. Az érintett piacra vonatkozó piacelemzési eljárások alkalmával folytatott egyezetések keretében már az Európai Bizottság is egyre inkább szorgalmazta, hogy a Tanács a lefolytatandó piacelemzések során a „beszédcélú hívásvégződtetés mobil rádiótelefon-hálózatban” szolgáltatás költségalapú nagykereskedelmi díja vonatkozásában rendelkezzen egy viszonyítási alapnak, kiindulási pontnak tekinthető eszközzel. Ezért a Tanács már a DH-9549-55/2006 számú határozatban a BU-LRIC költségmodell felépítése, valamint az érintett szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatokkal történő feltöltése mellett döntött. A DH-9549-55/2006. számú határozat ugyan már a BU-LRIC modell alapján határozta meg a végződtetési díjakat, de a Kötelezett Szolgáltatók választhattak, hogy TD-LRIC módszer alapján maguk számítják ki a végződtetési díjakat vagy a BU-LRIC módszertan alapján a Hatóság által kiszámított díjakat alkalmazzák. A DH-25712-47/2008. számú határozatban ezzel szemben a Hatóság már kizárólag a BU-LRIC modell alapján állapította meg a díjakat, a TD-LRIC modellen alapuló díjak kiszámítására a Kötelezett Szolgáltatókat ezen határozat [128] pontjában foglalt indokolás alapján nem kötelezte. Ezen pontban foglalt indokolás megfelelően irányadó jelen határozat tekintetében is.
A Tanácsnak tehát már a korábbi két eljárás során is rendelkezésére állt egy BU-LRIC modell, amely egyrészt a költségalapú hívásvégződtetési díj ellenőrzése körében kerülhet alkalmazásra, másrészt pedig a költségalapú hívásvégződtetési díj megállapítására szolgáló eszköz is lehet.
A korábbi piacelemzési illetve a hívásvégződtetési díjak jóváhagyására és megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárások, valamint ezen határozatok bírósági felülvizsgálta során hozott jogerős bírósági döntések tapasztalatai, illetve az Európai Unió távközlés-szabályozási koncepció fejlődési irányai alapján a következő megállapítások tehetők:
a) A BU-LRIC költségmodell korábbi eljárásokban történő felépítése, és használata útján a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a BU-LRIC modell a költségalapú hívásvégződtetési díj megállapítására alkalmas eszköz. A BU-LRIC költségmodellnek a hívásvégződtetési díj megállapítása körében történő alkalmazását az a körülmény alapozza meg, hogy kielégíti a költségalapúság alapkövetelményeit, amennyiben a szolgáltatás nyújtásához szükséges költségeket veszi számba, és ezeket a hosszú távú növekményi (különbözeti) költségszámítás szabályai szerint dolgozza fel. A BU-LRIC (azaz alulról felfelé építkező) megközelítés egy hipotetikus, hatékony hálózaton való szolgáltatásnyújtás költségeit modellezi, amely módszer teljes körűen eleget tesz az Eht. 108. § (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak is. A Hatóság által épített BU-LRIC modell tehát képes minden olyan szempont figyelembevételére, ami a korrekt költségalapú hívásvégződtetési díj megállapításához szükséges, ezért nem szükséges egy olyan párhuzamos ármegállapító eszköz fenntartása (TD-LRIC módszer), amelynek az elektronikus hírközlési szabályok szerinti alkalmazása a Kötelezett Szolgáltatók részéről ellenállásba ütközött.
b) Az Európai Unió hírközlés-szabályozási koncepciója abban az irányban fejlődött, hogy az ármegállapító eszközök közül a nemzetközi gyakorlatban kedvező tapasztalatokat mutató és szabályozásszakmai megközelítésből is szakszerű BU-LRIC modell legyen az ármegállapítás eszköze. A hívásvégződtetési díjak szabályozói kezelésével kapcsolatos 2009/396/EK Ajánlás * 2. pontja ajánlja a modell alkalmazását, és már részletes előírásokat is tartalmaz, amelyet a Hatóság az Eht. 24. § (2) bekezdése alapján köteles figyelembe venni.
Az Eht. 108. §-ában foglalt szabályok egyértelműen lehetővé teszik az Elnök számára, hogy a BU-LRIC modell alapján állapítsa meg a Kötelezett Szolgáltatók hívásvégződtetési díját (azaz az Elnök joga az egyes díjmegállapítási modellek és módszerek közötti választás).
A „költségalapúság” kötelezettsége az Eht. 108. §-ában foglalt szabályok alapján (alkalmazásával) szabható ki. Az Eht. 108. § (1) bekezdése szerint a Hatóság a „költségalapúság és díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség keretében a következő rendelkezéseket írhatja elő:
„a) költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,
b) meghatározott költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására, illetve a díjak ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettséget írhat elő, továbbá
c) a hatékony szolgáltatás költségének ellenőrzésére a szolgáltató által egyébként alkalmazottól eltérő költségszámítási módszert alkalmazhat.”
Az Eht. 108. § (1) bekezdése nem fogalmaz meg egymással összefüggő és/vagy konjunktív feltételeket, ezáltal az Eht. fenti és 108. §-ban fogalt egyéb rendelkezések alapján sincs akadálya annak, hogy a 108. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség kiszabásától jelen határozatban eltekintsek, és csak az a) pontban foglalt „költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget” írjam elő, a 108. § (5) bekezdésében foglaltak egyidejű alkalmazásával. Az Eht. 108. § (1) bekezdés a) pontja és 108. § (5) bekezdése alapján hozott aktus (BU-LRIC modell alapján történő díjmeghatározás), mint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási döntés jogilag kötött aktus, mert jogszabályon alapul, továbbá a jogi norma meghatározza a döntés célját, kereteit és tartalmát:
- A költségalapú végződtetési átlagdíj megállapítása körében biztosított mérlegelési jogkör hírközlés-ágazati specialitásokkal rendelkezik. A BU-LRIC modell alapján történő díjmegállapításnak meg kell felelnie egyrészt az Eht. 108. § (2) bekezdésében foglalt speciális szabályoknak, másrészt az Eht. 108. § (1) bekezdés a) pontja alapján kirótt kötelezettség alapján azon feltételnek, hogy alkalmas legyen a költséglapú díj kiszámítására. Harmadrészt a fentiekből következően annak a követelménynek is, hogy a modell a vele szemben támasztott szokásos szakmai szabályoknak megfeleljen.
- Ezen speciális, hírközlési jogban szükségszerű jogalkotási indokokon túl az Elnököt kötik a költségalapúság körében a mérlegelési jogkör alkalmazásával hozott hatósági aktusokkal szembeni követelmények. Így a mérlegelésnek meg kell felelnie a jogszabályban foglalt normáknak, jogelveknek, célkitűzéseknek és kellő mértékben fel kell tárni a tényállással összefüggő körülményeket, meg kell határozni a mérlegelési szempontrendszert, továbbá megfelelően megindokolni a mérlegelési jogkörben hozott döntés egyes elemeit.
A fentieknek való megfelelés érdekében:
- a Határozat indokolás jelen pontjának későbbi része tartalmazza a DH-25712-47/2008. számú határozatban szereplő BU-LRIC modellhez képest végrehajtott módosításokat és annak indokait;
- a Határozat indokolás jelen pontjának későbbi része tartalmazza a 3G hálózatok költségének BU-LRIC modellben való figyelembevételi lehetőségének indokolását;
- továbbá az indokoláshoz kapcsolódó függelék részletesen indokolja magát a felépített BU-LRIC modellt, megadva az input adatok egységes listáját, illetve a képzett adatok okszerű indokait, valamint az egyes cellaadatokhoz szükséges értelmező magyarázatokat is.
Jelen eljárásban a költségalapú díjjal kapcsolatos tényállás tisztázási kötelezettségnek oly módon tettem eleget, hogy a Kötelezett Szolgáltatókat az Eht. 103. § (3) bekezdése alapján terhelő kötelezettséget a piacelemzési eljárásban történő adatszolgáltatási eljárás keretében érvényesítettem.
Ennek keretében felhívtam a Kötelezett Szolgáltatókat, hogy a BU-LRIC modellnek a DH-25712-47/2008. számú határozat közlése óta eltelt időszakban bekövetkezett esetleges változások miatti frissített (új) adatokkal való feltöltése érdekében, a tényállás teljes körű tisztázását elősegítve, szolgáltassanak adatokat.
A fentiek ugyanakkor nem érintik a Kötelezett Szolgáltatókat a költségalapú díjak megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségeket és az őket megillető jogokat, hiszen egyrészt a Kötelezett Szolgáltatókat az Eht. 103. § (1) bekezdése alapján terhelő költségalapúság bizonyítása kötelezettségének jelen eljárásban történő érvényesítése nem változtat magán a korábbi eljárásokban őket terhelő bizonyítási kötelezettség tartalmán, továbbá, a Kötelezett Szolgáltatókat mind a BU-LRIC modellel, mind pedig az eljárás egésze tekintetében a korábbi eljárásokkal egyezően megilleti a Ket. 51. §-a szerinti nyilatkozattétel jog valamint az Eht. 36. §-a alapján a határozat-tervezettel kapcsolatos észrevételezési jog.
DH-25712-47/2008. számú határozatban szereplő BU-LRIC modellhez képest végrehajtott módosítások
A BU-LRIC költségmodell, illetve az általa feldolgozott adatok az előző szabályozási ciklushoz képest változtak az EU Bizottság hívásvégződtetésre vonatkozó ajánlása és a technológia alkalmazás fejlődése következtében. Megváltozott a modellezett hálózat technológiai szerkezete (2G/3G, NGN), a figyelembe vehető költségek köre (forgalomfüggő költségek), az inkrementális költség meghatározásának módja és az értékcsökkenés számítása. A feldolgozott adatok időtávja a gazdasági értékcsökkenés számítás alkalmazása következtében kibővült.
A BU LRIC költségmodell értelemszerűen új időszakra, 2010-re vonatkozóan határozza meg egy hipotetikus hatékony mobilszolgáltató egységköltségét, amelynek során a szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott tényadatok és előrejelzések kerültek felhasználásra.
Módosult a számítások során felhasznált tőkeköltség-szorzó értéke. A WACC aktuális értékének a megállapításához a Hatóság új módszertant dolgozott ki és azt honlapján nyilvánosságra hozta. A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban elnevezésű nagykereskedelmi piacon azonosított JPE szolgáltatókra vonatkozó tőkeköltség-szorzó (a továbbiakban: WACC) értéket 14,8%-ban állapítottam meg, ami - hasonlóan a megelőző WACC-hoz - a WACC értékének megállapításául szolgáló tanácsadói jelentésben * meghatározott célsáv közepe.
A WACC érték funkciója az, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak a rájuk vonatkozó és kihirdetett piacelemzési határozatokban szereplő WACC mértékéig nyílik lehetőségük a működtetett tőkéjük költségeinek az áraikban történő érvényesítésére.
A BU-LRIC modell elméleti felépítése nem változott. Szerkezete és fájl struktúrája módosult az EU Bizottság ajánlásának való megfelelés technikai megvalósítása során, az adatok és kalkulációk legmegfelelőbb kezelése érdekében.
3G hálózatok költségének BU-LRIC modellben való figyelembevétele
A BU-LRIC költségmodellben már nemcsak kizárólag GSM hálózati elemek (2G) költségeit vettem figyelembe a hívásvégződtetési díj meghatározása során, hanem beépítésre kerültek UMTS (3G) hálózati elemek is, továbbá az újgenerációs hálózatok működése is figyelembe vételre került. (Jelen határozat terminológiájában 3G hálózatnak a magyarországi mobil szolgáltatók azon hálózatát értjük, melyen az UMTS licensz nélkül nem volnának jogosultak szolgáltatást nyújtani.) A 3G bevonásának az oka elsődlegesen az volt, hogy a mobilszolgáltatók mind a 2G, mind a 3G hálózataikat használják a mobil beszédcélú hívásvégződtetés szolgáltatás nyújtására. Noha a 3G a vizsgált piac szempontjából csak egy olyan új technológiának tekinthető, amely nem ennek a szolgáltatásnak az érdekében jött létre, és amely nélkül a mobil beszédcélú hívásvégződtetés szolgáltatás maradéktalanul teljesíthető volna, a költség-meghatározás szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, mert használata a vizsgált szolgáltatás nyújtásának egy hatékonyabb módját jelenti, súlya pedig folyamatosan nő a vizsgált szolgáltatás tekintetében.
Fentieken túl az európai szabályozási tendencia is jelentőséget tulajdonít az együttműködő technológiák együttes figyelembevételének.
A mobil hívásvégződtetés szolgáltatás tartalma ugyanis változatlan, és független attól, hogy az a mobilszolgáltató 2G vagy 3G hálózatán jön-e létre. Rögzíthető, hogy a hang hívásvégződtetés biztosítása a 3G hálózatokon kizárólag az egyes mobilszolgáltatók hálózatfejlesztési döntésein múlik, a szolgáltatást igénybevevő távközlési szolgáltatóknak és végső soron azok előfizetőinek semmiféle ráhatásuk nincs arra, hogy az általuk végződtetésre átadott forgalom a mobilszolgáltató melyik hálózatán végződjék. Tehát a 3G hálózat használata a mobil hívásvégződtetés szolgáltatásra tipikusan a szolgáltatók hatáskörébe tartozó döntés.
A fentiek alapján azért döntöttem a BU-LRIC modell 3G hálózatokra történő kiterjesztése mellett, mert a 3G hálózatok megjelenése egy hatékonyabb technológiát jelent a nagykereskedelmi beszédcélú hívásvégződtetésben, és a 3G hálózatok terjedésével azok jelentősége is megnőtt.
A BU-LRIC költségmodell alapján kialakított költségalapú díj mértéke 4,64 Ft/perc, amely díj a Hatóság által felépített BU-LRIC költségmodell alkalmazásának végeredményeként kapott érték. A BU-LRIC költségmodell részletes leírását, továbbá az input adatok egységes listáját, illetve az adatok képzésének módját, valamint az egyes cellaadatokhoz szükséges értelmező magyarázatokat jelen határozat indokolásához kapcsolódó függelék tartalmazza.
A Határozat rendelkező részében meghatározottak alapján a Kötelezett Szolgáltatók a BU-LRIC költségmodell végeredményeként továbbra is azonos mértékű (szimmetrikus) költségalapú hívásvégződtetési díjat kötelesek alkalmazni. Ez a rendelkezés összhangban van az EU Bizottság vonatkozó Ajánlásával.
Az azonos mértékű hívásvégződtetési díj alkalmazását elsősorban az indokolja, hogy mindhárom magyarországi mobilszolgáltató esetében azonos költségeket feltételezhetünk, mivel mindhárom mobilszolgáltató ugyanazon frekvenciasávokban működik, azonos sávszélességgel rendelkezik, mindegyik szolgáltató hálózata országos lefedettséget biztosít, és mindegyikük rendelkezik UMTS engedéllyel.
A közös célérték meghatározása egy 1/3 rész forgalom kielégítésre méretezett, elméleti, hatékony szolgáltató költségeinek figyelembevételével történt. Ez összhangban van az előző eljárásban alkalmazott eljárással, figyelembe veszi a magyarországi mobil piac terjedelmét, szereplőinek számát és azt, hogy a szolgáltatók azonos külső feltételek mellett működnek, beleértve azt a fontos körülményt, hogy mindhárom szolgáltató azonos időben kapott UMTS engedélyt.
A DH-9549-55/2006. számú határozat bírósági felülvizsgálata során kirendelt szakértő álláspontja is az volt, hogy a Kötelezett Szolgáltatók piaci helyzete, pozíciója és a BU-LRIC költségmodell és költségalapú díj meghatározása szempontjából releváns paramétereik kiegyenlítettek, ezáltal a végződtetési díjakban való különbségtétel a szolgáltatók között nem indokolt. A szimmetrikus díjak melletti újabb érv a 2009-ben megjelent Ajánlás, mely egyértelműen rögzíti, hogy díjkülönbség csak a szolgáltatók hatáskörén kívül eső, objektív költség különbségek esetén ismerhető el. Ilyen körülmény azonban a magyarországi mobilszolgáltatók esetében nem azonosítható.
Továbbra is fenntartom azt a szabályozást, mely szerint a Kötelezett Szolgáltatónak naptári és napszaki megosztástól független hívásvégződtetési díjakat kell távközlési partnereivel szemben alkalmaznia, az összes végződtetett beszéd percre vonatkozóan.
A napszaki megosztástól független hívásvégződtetési díj alkalmazásának feltétlen előnyeként értékelhető, hogy a határozat kihirdetésével minden piaci szereplő pontosan tudja az egyes szolgáltatók által alkalmazott hívásvégződtetési díjakat, amely a piaci szabályozás előreláthatóságát, kiszámíthatóságát is szolgálja. Ez az elszámolási módszer minden időszakban biztosítja, hogy az elszámolás pontosan a meghatározott hívásvégződtetési díjon történjék, valamint jelentősen leegyszerűsíti a hívásvégződtetési díjak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, biztosítja azok tervezhetőségét és stabilitását.
A hívást indító szolgáltató adott forgalmi viszonyok mellett ugyanannyi nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjat fizet egységes percdíjon történő elszámolás esetén is, mint csúcsidejű és csúcsidőn kívüli forgalmi díjak mellett (amennyiben azok jól kerültek megállapításra). Az előfizetőinek biztosított csúcsidejű és csúcsidőn kívüli kiskereskedelmi forgalmi díjat tehát a mobil hívásvégződtetési díj ilyen megbontása nélkül is saját hatáskörében megállapíthatja, ez számára költségváltozást nem jelent.
Noha megítélésem szerint a költségalapú, adott esetben a BU-LRIC módszer szerint kialakított, hívásvégződtetési díj azonnali bevezetése jelentené a feltárt verseny probléma és következményeinek orvoslását, azt is figyelembe vettem, hogy a Kötelezett Szolgáltatók által (tanácsi határozat alapján) jelenleg alkalmazott hívásvégződtetési átlagdíjak és jelen határozatban foglalt végződtetési díjak között jelentős a különbség. Ezért az így meghatározott hívásvégződtetési díj azonnali bevezetése zavart okozhatna a Kötelezett Szolgáltatók gazdálkodásában.
A fentieken kívül azonban arra is tekintettel kellett lennem, hogy a kívánatos célt, a költségalapú hívásvégződtetési díjak alkalmazását a teljes távközlési piacon a hatékony versenyfeltételeinek biztosítása érdekében nem lehet túlságosan távoli időpontra halasztani, azt a lehető leghamarabb el kell érni.
A fenti két szempont mérlegelésével meghatároztam egy ütemtervet (glide path), amely előírja, hogy a Kötelezett Szolgáltatók a célértéknek tekintett költségalapú hívásvégződtetési díjat milyen módon érjék el. Tekintettel a fentiekben kifejtettekre, és arra, hogy a DH-9549-55/2006. számú határozat szerint, az ott foglalt indokolásnak megfelelően mindhárom mobil szolgáltatónak 2009. január 1. napjától azonos díjat kell alkalmaznia, a glide path előírása során a Kötelezett Szolgáltatókra továbbra is minden lépcsőben azonos díj alkalmazását írtam elő. A glide path előírása összhangban van a legtöbb európai hatóság gyakorlatával és a European Regulators Group (ERG) álláspontjával is, mely támogatja a glide path alkalmazását, mint egy olyan eszközt, amely eddig is segített elérni a szabályozási célokat, és a jövőben is alkalmazni javasol * .
A glide path jellemzőinek meghatározásakor maximálisan támaszkodtam a DH-25712-47/2008. számú határozat szerinti glide path alkalmazása során nyert tapasztalatokra. A glide path lépcsőinek maghatározásakor két szempont érvényre juttatását tartottam kiemelkedően fontosnak. Egyrészről azt, hogy minden mobilszolgáltató hívásvégződtetési díja évente azonos mértékben csökkenjen, másrészről azt, hogy kiszámítható, stabil feltételeket teremtsen a piaci szereplők számára illetve, hogy a korábban adott időszakra meghatározott glide path értéknél kedvezőbb érték ne adódjon a számítási elv alkalmazása alapján. Fentiek alapján a glide path első lépcsőjének a DH-25712-47/2008. számú határozatában meghatározásra került 11,86 Ft-os értéket tettem. Ezt az értéket a piac szereplői már ismerik, várakozásaikba beépítették. A további két lépcső esetében az évenként azonos 2,40 Ft/perc mértékű díjcsökkentés alkalmazása biztosítja az arányos terheket. Az évenként azonos 2,40 Ft/perc mértékű csökkentési ütem meghatározásának kiinduló értéke 11,86 Ft/perc, míg a célértéke a hatósági BU-LRIC módszertannal meghatározott költségalapú hívásvégződtetési díj.
A glide path időtartamának meghatározásakor nagymértékben támaszkodtam a DH-9549-55/2006. és a DH-25712-47/2008. számú határozatok végrehajtásával kapcsolatban nyert tapasztalatokra. Ennek a követelménynek a legfeljebb 3 lépcsős díjcsökkentés felel meg. A 4 lépcsős csökkentés tehát már indokolatlanul elnyújtaná a költségalapú hívásvégződtetési díj eléréséhez szükséges időtartamot. A 2 lépcsős csökkentés mértéke viszont még továbbra is túlzónak tekinthető megítélésem szerint, a szolgáltatók időben arányos, kiszámítható terhelése kedvezőbb piaci folyamatokat generál, mint egy erősebb ütemű, gyors díjcsökkentés, ami akár a piac megzavarásához is vezethetne.
Ugyanakkor - tekintettel a következő piacelemzés eredményeként várható újabb határozat kibocsátásának időpontjára, melyben a célérték változhat a piaci viszonyok függvényében - a 2014. január 1-től érvényes díjtételt, a harmadik lépcsőt, jelen határozatban nem írtam elő.
A fenti módszer alkalmazásával biztosítható a Kötelezett Szolgáltatók számára a több évre előremutató, kiszámítható szabályozási környezet. Ugyanakkor a későbbi piacelemzések során az esetlegesen felmerülő új körülményeket is figyelembe kell venni kötelezettségek értékelése során azzal, hogy amennyiben a piacot érintő lényeges változás nem következik be, akkor a kötelezettség a fentebb meghatározott tartalommal valósuljon meg.
Megállapítottam, hogy a hívásvégződtetési díjakat a kompetitív szintre kényszerítő árszabályozás indokolt és arányos kötelezettség, mivel elősegíti a feltárt versenyprobléma és következményeinek orvoslását, azaz csökkenti a szolgáltatók azon képességét, hogy a hívásvégződtetési díjaikat jelentős piaci erejük kihasználásával tudják meghatározni, valamint a hatékony és fenntartható verseny érvényesülését segíti elő a kapcsolódó kiskereskedelmi piacon, ezáltal növeli a fogyasztói jóléti többletet. A kompetitív árszint meghatározására a BU-LRIC módszert a fentiek alapján alkalmas eszköznek tartom.
III.4.2.4. Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek
Az Eht. lehetőséget teremt az Elnök számára, hogy hozzáféréssel és összekapcsolással, (valamint közös eszközhasználattal, illetve helymegosztással) kapcsolatos kötelezettségeket írjon elő a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára.
Ennek keretében az Elnök többek között hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, továbbá az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítását írhatja elő.
Ilyen kötelezettséget az Elnök különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó ésszerűtlen feltételek kikötése a Hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és ebből eredően az előfizetők érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.
A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség megfelelő alkalmazása a korábban vizsgált piactorzító magatartásformák közül megfelelően képes kezelni a hozzáférés megtagadását, valamint képes lehet megelőzni az indokolatlan előírások, követelmények kikötését.
A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség és a költségalapúság kötelezettsége jelen határozatban vizsgált piacon egymást kölcsönösen támogató kötelezettségek, a jelentős piaci erő által lehetővé tett kiszorító magatartás hatékony megelőzésére/kezelésére csak együttes kirovásuk ad lehetőséget. A kötelező „hozzáférés és összekapcsolás előírása” ugyanis önmagában nem kezeli azt a problémát, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak - egyéb szabályozás hiányában - nagy szabadságuk van hívásvégződtetési díjaik meghatározásában, a „költségalapúság” kötelezettsége ugyanakkor önmagában nem tudja kiküszöbölni azt a lehetőséget, hogy ösztönzöttség hiányában a jelentős piaci erejű szolgáltatók ne végződtessenek minden hívást.
Az NHH Tanácsa a DH-25712-47/2008. számú határozattal lezárt harmadik piacelemzés során is kirótta ezen kötelezettséget, amelyeket megalapozó tények azóta sem változtak lényegesen. A végfelhasználók által igénybevett szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra továbbra is a Kötelezett Szolgáltató tulajdonát képezi, így a szolgáltatás nyújtásának lehetősége továbbra is függ az infrastruktúrához való hozzáféréstől. A hozzáférés kötelezettségének fenntartása képes biztosítani, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás érdemben megvalósuljon, azaz a Jogosult Szolgáltató képes legyen összekapcsolódni a Kötelezett Szolgáltatóval és annak hálózatához hozzáférve ügyfeleit kiszolgálni.
A lehetséges piactorzító magatartásformák vizsgálata alapján tehát úgy értékeltem, hogy a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” piacához tartozó szolgáltatások tényleges igénybevehetőségének érdekében indokolt és arányos a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség fenntartása a rendelkező részben foglaltak szerint.
Mivel a szabályozás hatására a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjak a korábbi DH-25712-47/2008. sz. határozatban foglalt díjakhoz képest csökkennek, ezért tovább csökken a mobilszolgáltatók gazdasági ösztönzöttsége arra, hogy a hálózatukban minden felajánlott forgalmat végződtessenek. Különösen igaz lehet ez abban az esetben, ha új, a mobilszolgáltatók bármely üzleti szegmensére vonatkozó versenytárs jelen ne meg a piacon. Ezért - szabályozás hiányában - előfordulhatna, hogy az összekapcsolási igénnyel jelentkező új távközlési szolgáltatót a mobilszolgáltató elutasítaná, ezzel is nehezítve annak piacra lépését vagy piaci megerősödését. A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség tartalma nem módosult érdemben a DH-25712-47/2008. számú határozatban előírtakhoz képest.
Ennek megfelelően nem változtattam meg a kötelezettség körében alkalmazandó Hszr. szabályaira utaló rendelkezést, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozási mód kellően pontos, ezért félreértésre nem adhat okot a Hszr. egyes szabályainak alkalmazhatósága tekintetében. A rendelkező rész továbbra is pontosan nevesíti a Hszr. azon rendelkezéseit, amelyeket a kötelezettség teljesítése során a Kötelezett Szolgáltatónak nem kell alkalmaznia. Ilyennek minősül a Hszr. referenciaajánlatokra vonatkozó III. fejezete, tekintettel arra, hogy az Eht. 103. §-ában foglalt referenciaajánlat készítési kötelezettség jelen határozatban sem került kiszabásra. Ugyancsak nem terheli a Kötelezett Szolgáltatót a Hszr. V. és VI. fejezetében foglalt szabályok alkalmazásának kötelezettsége sem, tekintettel arra, hogy e szabályok elsősorban a helyhez kötött szolgáltatók esetén értelmezhetőek.
Amennyiben a nyújtott „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás sajátosságai ezt nem zárják ki, akkor a kötelezettség teljesítése során az alkalmazási körbe tartoznak viszont:
a) a Hszr. I. fejezetének rendelkezései, beleértve a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtása körében értelmezhető értelmező rendelkezéseket;
b) a Hszr. II. fejezetének rendelkezései az alábbiak szerint:
- új összekapcsolási szerződés megkötését igénylő jogosult szolgáltató esetén a hálózati szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések;
- a hálózati szerződés tartalmával kapcsolatos rendelkezések közül a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban értelmezhető rendelkezések;
- új összekapcsolási szerződés megkötését igénylő jogosult szolgáltató esetén a hálózati szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések;
- a hálózati szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések a rendelkező részben foglalt Hszr. 12. §-ától eltérő szabály kivételével; valamint
- a hálózati szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezések;
c) új összekapcsolási szerződés megkötését igénylő jogosult szolgáltató esetén Hszr. IV. fejezetének rendelkezései.
A „hozzáférés és összekapcsolás” kötelezettség keretében a Kötelezett Szolgáltatót arra köteleztem, hogy a hívásvégződtetési díjakra meghatározott ütemezésnek megfelelően köteles az egyes díjak alkalmazására előírt kezdő időpontoktól számított 15 napon belül valamennyi Jogosult Szolgáltatóval kötött hálózati szerződésének módosítását kezdeményezni, és a hálózati szerződéseket a módosítás kezdeményezésétől számított 30 napon belül módosítani. A fenti - a Hszr. 12. §-ában foglalt szabálytól eltérő - rendelkezés megállapítása továbbra is indokolt, mert a Kötelezett Szolgáltató a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” szolgáltatást - az Eht. 88. §-a értelmében - hálózati szerződés alapján köteles nyújtani, és mivel a végződtetési díj, a jelen kötelezettség teljesítése során alkalmazandó Hszr. 7. § (1) bekezdésében említett Hszr. melléklet 4. pontja szerint, a hálózati szerződések egyik tartalmi elemét képezi, a hívásvégződtetési díjak határozatban foglalt ütemezés szerinti változása értelemszerűen érinti a Kötelezett Szolgáltató által kötött hálózati szerződéseket is.
A Hszr. 12. §-ától való eltérést elsősorban az indokolja, hogy a (3) bekezdés a felek közös kötelezettségévé teszi a szerződésmódosítást, azonban ezen szabály alkalmazása a hívásvégződtetési díjak változása esetén nehezen megvalósítható, hiszen a Hszr. 12. § (3) bekezdése alapján előfordulhatna, hogy a felek „egymásra várnak” az alkalmazandó díjnak megfelelő szerződésmódosításra tett ajánlat tekintetében. A módosítás így nem jönne létre, mert egyik fél sem tenne a másiknak szerződésmódosítási ajánlatot. Ezért - a fentieket mérlegelve - továbbra is a Kötelezett Szolgáltatók kötelezettségévé teszem, az ütemezés szerinti új díjak hatályba lépése esetén, a díjnak megfelelő szerződésmódosítási ajánlat megtételét. Egyrészt abból a tényből következően, hogy a díjváltozás nyomán fellépő díjalkalmazási kötelezettség a Kötelezett Szolgáltatót terheli (noha nyilvánvalóan érinti a Jogosult Szolgáltatókat is), másrészt azért, mert a részére beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a mobiltelefon-szolgáltatók vannak a Hszr. szerinti kötelezett szolgáltatói pozícióban. Annak érdekében, hogy a szerződésmódosítás ténylegesen megvalósuljon, és ne „rekedjen meg” az ajánlattételi szakaszban, a Kötelezett Szolgáltatót a továbbiakban is arra kötelezem, hogy a hálózati szerződéseket a módosítás kezdeményezésétől számított 30 napon belül módosítsa. Amennyiben egy esetleges utólagos ellenőrzési eljárás során megállapítom, hogy a szerződések a fenti határidőn belül nem kerültek módosításra, akkor a Kötelezett Szolgáltató felelősségét abban a tekintetben fogom vizsgálni, hogy minden tőle elvárhatót megtett-e annak érdekében, hogy a módosítások a határidőn belül véget érjenek. A szerződésmódosítási ajánlat megtételére rendelkezésre álló 15 napot továbbra is elegendőnek tartom arra, hogy Kötelezett Szolgáltató a határozatnak megfelelő szerződésmódosítási ajánlatot megtegye, hiszen az mindössze a hálózati szerződésekben foglalt díj megváltoztatására vonatkozik, és a Kötelezett Szolgáltató a határozatban foglalt ütemezés ismeretében arra megfelelően fel tud készülni. A szerződésmódosításra előírt 30 napos határidő ugyan eltér Hszr. 12. § (3) bekezdésében foglalt határidőtől, de megítélésem szerint a kérdéses szerződésmódosításra így is meglehetősen tág határidő áll a Kötelezett Szolgáltatók rendelkezésére. Egyrészt a már fentebb is említett azon okból, hogy a szerződésmódosítás mindössze egyetlen díjat érint, másrészt azért is, mert egyéb jogszabályváltozástól vagy határozat módosulásától eltérően ebben az esetben nem merül fel annak a lehetősége, hogy a felek esetlegesen nem tudnak megegyezni a szerződés tartalmát illetően, hiszen mind a díjak alkalmazási időpontját, mind összegét és mértékegységét pontosan rögzíti a Határozat. Tekintettel továbbá arra, hogy a Kötelezett Szolgáltató hívásvégződtetési díjai a Határozat rendelkező része szerint folyamatosan csökkennek, a Jogosult Szolgáltatóknak mindenképpen érdekük, hogy a szerződésmódosítások az előírt határidőn belül létrejöjjenek, ezért valószínűsíthető, hogy a szerződések 30 napon belül történő módosítása érdekében a Jogosult Szolgáltatók is maximálisan együtt kívánnak működni a Kötelezett Szolgáltatókkal. A hálózati szerződések módosítása elvégezhető a Kötelezett Szolgáltató általi egyoldalú módosításként is, feltéve, ha erre a hálózati szerződés a Kötelezett Szolgáltatót kifejezetten felhatalmazza. A hatósági ellenőrzések tapasztalatai szerint a szolgáltatók e megoldás felé mozdultak el, tekintettel arra, hogy a díjváltozásonkénti kétoldalú módosítás a Jogosult Szolgáltatók közreműködésének hiányában rendre meghiúsult.
Jelen kötelezés keretében, a szolgáltatások biztonságának, illetve a Jogosult Szolgáltatók összekapcsolási beruházásának védelmében előírásra került, hogy a jelen határozat megjelenése előtt meglevő összekapcsolási pontokat a Kötelezett Szolgáltatók előzetes figyelmeztetés nélkül nem szüntethetik meg, és nem módosíthatják azok technológiáját. A rendelkezés célja, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a már megvalósult, élő összekapcsolási pontok megszüntetésével, áthelyezésével vagy a kapcsolódás jellemzőinek (technológiájának) megváltoztatásával a Kötelezett Szolgáltatók arra kényszerítsék a Jogosult Szolgáltatókat, hogy új összekapcsolási pontokon és/vagy megváltoztatott technológiai feltételek szerint átalakított formában legyenek kénytelenek átadni a hívásvégződtetési forgalmat, indokolatlan költségeket okozva ezzel a Jogosult Szolgáltatóknak.
Indokolt lehet ugyanakkor egy összekapcsolási pont megszüntetése, áthelyezése vagy a csatlakozás módjának megváltoztatása, ha a Kötelezett Szolgáltató hálózatfejlesztése, korszerűsítése az összekapcsolási pontok számának természetes csökkenésével vagy átalakításával jár. (Például a korábbi kapcsolási struktúra lecserélése IP alapú hálózati elemekre, amely a kapcsoló eszközök koncentrációját az eddiginél is nagyobb mértékben teszi lehetővé stb.) A Jogosult Szolgáltatók részére azonban ilyen esetekben megfelelő felkészülési időt kell biztosítani, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Ezért egy már meglévő összekapcsolási pont megszüntetése vagy áthelyezése csak akkor válik lehetségessé, ha a Kötelezett Szolgáltató ezt a szándékát az érintett kedvezményezett szolgáltatóknak és a Hatóságnak a megszüntetés, áthelyezés vagy módosítás előtt legalább öt évvel bejelenti, és ezzel egyidejűleg honlapján közzéteszi. Az öt éves előzetes bejelentési kötelezettséget az indokolja, hogy az Európai Bizottságnak az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről szóló Ajánlásában * , a (39) bekezdésben ez olvasható: „...a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az alternatív szolgáltatók - az adott esetnek megfelelően az adott országban meglévő körülmények figyelembevételével - legalább öt évvel az összekapcsolási pontok, például a helyi központok megszüntetése előtt megfelelő tájékoztatást kapjanak. Ez a határidő öt évnél rövidebb is lehet, ha a szolgáltató az összekapcsolási ponton teljes körűen egyenértékű szolgáltatást biztosít.” Ez az ajánlás általánosságban vonatkoztatható a szolgáltatók hálózatai közötti mindenfajta összekapcsolásra, így a hívásvégződtetés célú összekapcsolásra is. Az 5 éves szabálytól eltérni abban az esetben van lehetősége a Kötelezett Szolgáltatónak, ha az összekapcsolási pont megszüntetése, áthelyezése vagy módosítása a Jogosult Szolgáltató(k) érdekeit nem sérti, erről megállapodnak és a megállapodást a Hatóságnak bejelentik. A Kötelezett Szolgáltató megszüntetheti, áthelyezheti vagy módosíthatja valamely összekapcsolási pontját akkor is, ha a Jogosult Szolgáltatóval nem tud megegyezni, azonban a régi és az új összekapcsolási pont között saját maga a saját költségén biztosítja a Jogosult Szolgáltatóhoz tartozó forgalom átvitelét, vagy az új technológiának megfelelő átalakítását, vagyis a Kötelezett Szolgáltató intézkedése miatt a Jogosult Szolgáltatót nem éri hátrány. A kiszámíthatóság és a változások átláthatósága érdekében mindkét esetben a Kötelezett Szolgáltató internetes honlapján való közzétételi kötelezettséget írtam elő. Az internetes honlapon való közzététel módját az átláthatóság kötelezés keretében határoztam meg.
A hálózatok fejlesztése nyomán egyre növekszik azon szolgáltatók száma, amelyek hálózatuk és a Kötelezettek hálózatának összekapcsolása során előnyben részesítik a teljesen IP alapú összekapcsolást. A Kötelezettek szabadon határozhatnak az IP alapú, csomagkapcsolt összekapcsolási pontok létesítéséről, ugyanakkor - az EU Bizottság NGA Ajánlásával összhangban - a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően 6 hónapos időtávlatra előre kötelesek megadni, hogy fejlesztési terveik szerint terveznek-e, és ha igen, akkor hol terveznek olyan összekapcsolási pontokat létesíteni, ahol a Jogosult Szolgáltatók közvetlenül IP alapú összekapcsolódást valósíthatnak meg. E kötelezést azért tartottam szükségesnek, hogy a korszerű hálózati elemeket alkalmazó, vagy ilyeneket fejlesztő szolgáltatók reális képet kapjanak arról, hogy mikor, hol és milyen feltételekkel tudnának más IP alapú hálózatokhoz közvetlenül kapcsolódni, megtakarítva ezzel a hagyományos PSTN hálózatok követelményeinek megfelelő átalakítások költségeit.
III.4.2.5. Számviteli szétválasztás
A számviteli szétválasztási kötelezettség alapján a Hatóság többek között előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai átláthatóvá tételét, továbbá egyéb, az átlátható működéssel, egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettség ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatását.
A számviteli szétválasztás a vállalat egészét átfogó, zárt elszámolási rendszer, amely a vállalat teljes tevékenységét lefedi. A számviteli szétválasztási kötelezettség előírja a Kötelezett Szolgáltató számára, hogy elkülönítetten kezelje a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi tevékenységét. A számviteli szétválasztás olyan szabályozó eszköz, amely több célt szolgál. Biztosítja a szolgáltató gazdálkodásának szabályozói szempontból való átláthatóságát, azaz átláthatóvá teszi az egyes szolgáltatásokkal (jelen esetben kiemelten a hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatással) kapcsolatos költségeket, bevételeket, ráfordításokat, a keresztfinanszírozás és az árprés ellenőrzéséhez szükséges adatokat, a nagykereskedelmi díjak kialakításával kapcsolatos üzletági költséginformációkat. Mivel a Kötelezettnek tevékenységeit gazdaságilag önállóan működő üzletágakként kell a számviteli szétválasztás során kimutatni, biztosítható az egyenlő elbánás számviteli elve teljesülésének nyomon követése a nagykereskedelmi árak ismeretében és a transzferárak átláthatóvá tételével, cégen belül és cégen kívül nyújtott hasonló szolgáltatás ellenértékének vonatkozásában.
Mindezekből következően ennek a szabályozó eszköznek az alkalmazásával jelentősen befolyásolható az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató piaci viselkedése, előírásával megelőzhetőek a piaci folyamatokra kedvezőtlen szolgáltatói magatartások. Ily módon ez a kötelezettség támogatja mind az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettség, mind az egyenlő elbánás, mind a jelen határozattal szintén előírt költségalapú árak ellenőrzését. Ezen kívül a kötelezettség elősegíti a jövőbeni szabályozói tevékenységet, azaz a jövőbeni költségalapú díjak megalapozott és lehető legpontosabb meghatározását.
A teljes átláthatóság és ellenőrizhetőség csak a számviteli szétválasztáson keresztül valósítható meg. Ezért szükségesnek tartottam a számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettség ismételt kirovását, azonban megállapítottam, hogy önmagában ennek a kötelezettségnek az alkalmazása nem elegendő a mobil hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás költségalapú szintre való csökkentésére, illetve költségalapú szinten tartására, mivel az csak az egyes költségkategóriák osztályozását és a ráfordítások egyszerűsített ellenőrzését teszi lehetővé.
A fentiekből következően a számviteli szétválasztási kimutatások évenkénti készítésére vonatkozó kötelezettség olyan folyamatos információkat nyújt a szabályozott szolgáltatók és ezáltal a piac működéséről, amelyek megteremtik a hosszú távú hatékony szabályozás alapját. Tekintettel arra, hogy a vizsgált nagykereskedelmi piac ex ante szabályozási szempontból való érintettsége várhatóan a közeljövőben fennmarad, illetve arra, hogy a piacdefinícióból eredően továbbra sem várható, hogy a jelen határozatban azonosított mobiltelefon-szolgáltatók jelentős piaci ereje a közeljövőben megszűnne, a határozatban kirótt „számviteli szétválasztási” kötelezettség alapján benyújtott kimutatásokból nyert információk várhatóan továbbra is felhasználásra kerülnek a keresztfinanszírozás és a nagykereskedelmi mobil hívásvégződtetési díj jövőbeni felülvizsgálata során. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az erre vonatkozó piacelemzési vizsgálatok nélkül a „költségalapúság” kötelezettség fenntartását jelen piacelemzés időtávján túl is indokoltnak tartom, ugyanakkor a szabályozás (a jogszabályban előírt kötelezettség) immanens része, hogy a később esetlegesen kirovandó költségalapúság kötelezettség ellenőrzésére a korábban bekért számviteli kimutatások is alkalmasak lehetnek.
Megítélésem szerint a kötelezettség teljesítése nem jelent aránytalan terhet az 1., 2. és 3. számú piacokon jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatók esetében, mivel számviteli szétválasztási kimutatást a Kötelezett Szolgáltatók eddig is készítettek, annak alkalmazásában gyakorlatuk van, a szükséges eszközök és módszerek rendelkezésükre állnak, a további alkalmazás nem jelent érdemi többletterhet a Kötelezett Szolgáltatók számára.
Megállapítottam tehát, hogy a számviteli szétválasztási kötelezettség elősegíti az árjellegű lehetséges versenytorzító magatartások (túlzó árazás/keresztfinanszírozás) kezelését, valamint az átláthatóság, a költségalapúság és az egyenlő elbánás kötelezettség ellenőrzését, ezért ennek a kötelezettségnek a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone esetében, a Határozat rendelkező részének I. számú melléklet szerinti fenntartása arányos és indokolt.
A számviteli szétválasztási kötelezettség módszertanát - a korábbi eljárások tapasztalatait is figyelembe véve - az alábbiak szerint módosítom:
A korábbi kötelezettségtől eltérően a jelen határozat rendelkező részének I. számú mellékletében meghatározott kötelezettség szabályai néhány helyen változnak; így a GRC definíciójával és a tartási nyereség értelmezésével, valamint a modellben alkalmazandó hálózati elemek használatával összefüggésben.
Az értelmezés és fogalommódosítás az egyértelműséget és a pontosítást szolgálja. A hálózati elemek tartalmi meghatározása során pedig a technológiai, technikai adottságokhoz való alkalmazkodás erősítése volt a cél. Mindezen pontosítások a számviteli szétválasztási kötelezettség megfelelő teljesítését kívánják elősegíteni.
III.4.3. Az arányos és indokolt kötelezettségek meghatározása
Megvizsgálva a három érintett piacon érvényesülő jelentős piaci erő hatásait, azonosítottam a versenyproblémát és az abból fakadó lehetséges piactorzító magatartásokat, értékeltem a rendelkezésre álló szabályozói eszközöket és kiválasztottam a feltárt versenyproblémának megfelelő (tehát indokolt) és azok súlyának megfelelő (tehát arányos) kötelezettségeket. A vizsgálat eredményeként az érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra a következő kötelezettségeket határoztam meg a rendelkező részben foglaltak szerint:
- átláthatóság
- egyenlő elbánás
- költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége
- hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség
- számviteli szétválasztás
Az Eht. 23. §-a szerint a Hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A Ket. 16. §-a mind az eljárás során, mind a határozat jogerőre emelkedését követő jogutódlással kapcsolatban tartalmaz előírásokat, azonban jelen határozat és eljárás sajátosságai okán indokoltnak láttam jelen határozat rendelkező részében szintén rögzíteni a határozatban előírt, illetve módosított kötelezettségek kapcsán a jogutódlás esetén a Kötelezett Szolgáltató(k), illetve jogutódja(ik) által alkalmazandó szabályokat.
A rendelkező rész II. pontjában foglalt szabályok előírására az alábbi ok miatt volt szükség:
- Bár a Ket. 16. §-a értelmében a Kötelezett Szolgáltató jogutódja nem mentesülhet a jogelőd Kötelezett Szolgáltatót korábban a Határozat alapján terhelő kötelezettségek alól, de az Eht. 52-57. §-a szerinti eljárás olyan speciális, általában kötelezettségek kiszabásával is együtt járó hatósági eljárás, amelyben a kötelezettségek jogutódlásáról célszerű speciálisan is rendelkezni.
A Határozat rendelkező része - figyelemmel az eljárás és határozat általánostól eltérő, speciális jogi jellegére - külön szabályt tartalmaz egyetemes (általános) és az egyedi (ügyleti) jogutódlás esetére.
- Egyedi (ügyleti) jogutódlás esetén - figyelemmel a Ket. 16. §-ában foglalt rendelkezésre - az ügyleti jogutódo(ka)t terheli a jogelőd jelentős piaci erejű szolgáltatót terhelő valamennyi kötelezettség, az azt kirovó határozatban meghatározott tartalommal. Az ügyleti jogutódlás esetén tehát a jogutód valamennyi - jelen határozatban kiszabott, Kötelezett Szolgáltatót terhelő - kötelezettséget a határozatban foglaltak szerinti tartalommal köteles továbbra is jogfolytonosan teljesíteni.
- Egyetemes (általános) jogutódlás eseteit a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) határozza meg. Tekintettel arra, hogy a felek magánjogi viszonyaiba történő beavatkozásra - így a Gt. szerinti jogutódlási formák (társasági formaváltás, egyesülés, szétválás) eseteinek külön vizsgálatára - hatáskörrel nem rendelkezem, ezért csak a Ket. 16. §-a által is szabályozott általános jogutódlás esetére általánosságban és csak a Határozattal érintett kötelezettségekre vonatkozóan rendeztem a jogutódlás kérdését. Az Eht.-ban szabályozott, az Elnök által kiszabható kötelezettségek egyrészt önmagukban is változatos képet mutatnak aszerint, hogy azok miképpen terhelik a Kötelezett Szolgáltatókat, másrészt az Eht. hatálybalépését követően már az Elnök határozza meg a jelentős piaci erejű szolgáltatókat terhelő kötelezettségek pontos tartalmát, ezért az általános jogutódlás esetére előírt rendelkezés szerint a jelentős piaci erejű szolgáltatót jelen határozat alapján terhelő kötelezettség annak határozatban meghatározott céljához, jellegéhez és tartalmához igazodva fogja terhelni a jogutódlással létrejött szolgáltató(ka)t. Ebből következően mindig a jogutódlás konkrét esetében állapítható meg az, hogy a jogutódot miképpen terhelik a korábbi kötelezettségek, figyelembe véve azt, hogy a Ket. 16. §-a értelmében a Kötelezett Szolgáltató jogutódja nem mentesülhet a Kötelezett Szolgáltatót korábban jelen határozat alapján terhelő kötelezettségek alól.
A modellépítés célja, hogy az Eht. 108. § szerinti „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” kötelezettség keretében, a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatásra költségalapú díjat határozzon meg.
A modell felépítése során a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság figyelembe vette az Európai Bizottság 2009/396/EK (2009. május 7.) Ajánlását (A Bizottság Ajánlása az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjak szabályozói kezeléséről, a továbbiakban: Ajánlás). Ez szükségessé tette a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának DH-25712-48/2008. számú határozatához kapcsolódóan kialakított és a Határozat Függelékében részletesen ismertetett költségmodell felülvizsgálatát és megfelelő módosítását.
A modell egy hipotetikus hatékony szolgáltató beszédcélú hívásvégződtetéssel kapcsolatos hosszú távú előremutató inkrementális költségét számszerűsíti. A modell input adatai e hipotézis alapján kerültek meghatározásra a magyar piacon működő mobil távközlési szolgáltatók által szolgáltatott adatok, valamint műszaki és hálózattervezési feltételezések felhasználásával. A bemenő adatok egy része számított, másik része pedig hatékonysági vagy piaci részesedési szempontok figyelembevételével választott, ill. megállapított érték. Az input adatok forrását, illetve a képzett input adatok esetén a számítás módját a 4. fejezet tartalmazza.
A modell kizárólag a beszédcélú hívásvégződtetés érdekében felmerült különbözeti költségeket veszi figyelembe. A modell a beszédcélú hívásvégződtetés különbözeti költségét az üzemeltető valamennyi szolgáltatásának összes hosszú távú költsége és ugyanezen üzemeltető harmadik személyeknek nyújtott nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatás hiányában felmerülő összes hosszú távú költsége közötti különbségként határozza meg.
A modell különbséget tesz a forgalomtól függő és a forgalomtól független költségek között. A forgalomtól független költségeket a modell figyelmen kívül hagyja a végső egységköltség számítás során, továbbá a forgalomtól függő költségek közül csak azokat veszi figyelembe, amelyek a beszédcélú hívásvégződtetés nyújtásának hiányában elkerülhetők lennének.
A modell alulról felfelé építkező (bottom-up), ami azt jelenti, hogy egy adott forgalmi igényből kiindulva zöldmezősen épít fel egy hatékony hálózatot. Az előző bekezdésben elmondottakból következően azonban a hálózat építése során a hazai szolgáltatók gazdálkodási körülményei széleskörűen figyelembe vételre kerülnek. A költségmodell a modell időtávján belül elérhető hatékony technológián alapszik. Ennek érdekében a gerinchálózat NGN alapú, míg a mobil rádiós hozzáférési hálózat a második generációs és harmadik generációs mobil technológia együttes figyelembe vételével épül fel.
A modell a következő technológiákon történő szolgáltatásnyújtást modellezi:
- GSM a 900MHz-es frekvenciasávban
- GSM/DCS az 1800MHz-es frekvenciasávban
- UMTS a 2100 MHz-es frekvenciasávban
A modell a választékgazdaságosság figyelembe vétele érdekében a hálózat méretezése és az egységköltség számítás során figyelembe veszi a felsorolt technológiákkal lebonyolított adatátviteli szolgáltatások mennyiségét is.
A modell kiszámítja a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos hálózati költségeket. Ez magában foglalja a befektetett eszközökkel kapcsolatos költségeket (CAPEX) és a működési költségeket (OPEX) egyaránt, valamint számszerűsíti a működő tőkével kapcsolatos tőkeköltséget is. A modell kétféle amortizációs módszer kezelésére alkalmas, ezek a következők: A) Az eszköz gazdasági értékét tükröző gazdasági szemléletű amortizációs módszer (a továbbiakban: gazdasági értékcsökkenés) B) Számviteli értékcsökkenés (lineáris/annuitásos változatokban)
Az alkalmazandó díj megállapításánál - összhangban a Bizottság Ajánlásával - a gazdasági értékcsökkenés alapján számított egységköltség kerül figyelembe vételre.
A modell folyóáron veszi figyelembe a költségeket.
A modell számítások biztosítják a releváns nem hálózati költségek figyelembevételét is.
A modell a 2010. évre vonatkozóan számítja ki a beszédcélú hívásvégződtetés egységköltségét.
A) Gazdasági értékcsökkenés számításnál
- A Hálózati igény számítása során az egyes hálózati elemekre vonatkozó forgalmas órai forgalmi igény számszerűsítése történik meg a teljes tervezési horizontra. A számítások során a szolgáltatások forgalmi adatai (perc, db, Mbyte), jellemzői (pl. hívásidőtartam, sikeres/sikertelen hívások aránya, SMS-hossz stb.) és az egyes szolgáltatások átlagos hálózati elem felhasználása (útvonal tényező) kerül felhasználásra.
- A Hálózat méretezése az alulról felfelé építkező modell referenciapontja, amelynek során a hálózati elemenként előálló forgalmi igény kiszolgálásához szükséges hálózati elemek mennyisége kerül meghatározásra a teljes tervezési horizontra. A hálózat modellezés figyelembe veszi a forgalom egyéb jellemzőit (pl. földrajzi megoszlás) is. A hálózat méretezése két fő alrendszer méretezését jelenti: ezek a rádiós hozzáférési hálózat (RAN - külön a GERAN /GSM EDGE Radio Access Network/ és külön az UTRAN /UMTS Terrestrial Radio Access Network/) és a hálózati kapcsoló alrendszer (NSS).
- A Capex számítások a befektetett eszközökkel kapcsolatos költségek számszerűsítését foglalják magukban. A hálózati eszközök költségeinek számításához a hálózat méretezése alapján adódó mennyiségek és a megfelelő eszközárak felhasználásával meghatározott eszközértékek szolgálnak kiindulásként. A hálózatmenedzsment rendszer és a támogató eszközök értéke a hazai szolgáltatók belső eszközarányainak felhasználásával előállított felárak segítségével, a koncesszió értéke a szolgáltatók által ténylegesen kifizetett díjak alapján kerül meghatározásra. A CAPEX értékek a teljes tervezési horizontra vonatkozóan kiszámításra kerülnek.
- Az Opex számítások során a modell a következő működési költségeket számszerűsíti: hálózatfenntartás, frekvenciadíjak, bérelt vonali díjak, támogató tevékenységek. A hálózatfenntartás és a támogató tevékenységek költsége a hazai szolgáltatók költség- és eszközadatainak felhasználásával előállított felárak segítségével kerül meghatározásra, míg a frekvenciadíjak és a bérelt vonali díjak a megfelelő mennyiségek és díjak szorzataként állnak elő. Az OPEX értékek a teljes tervezési horizontra vonatkozóan kiszámításra kerülnek.
- Az Egységköltség számítás során a HCC-szinten, a teljes tervezési horizontra, a végződtetési inkrementumra vonatkozóan meghatározott költségek a gazdasági értékcsökkenés módszerének alkalmazásával a megfelelő eszközfelhasználási profilok alapján módosításra kerülnek. A HCC költségek megfelelő összegzésével áll elő a beszédcélú hívásvégződtetés szolgáltatás egységköltsége a tervezési horizont valamennyi évére vonatkozóan.
B) Számviteli értékcsökkenés számításnál
1. ábra: A modell felépítése
- A Hálózati igény számítása során az egyes hálózati elemekre vonatkozó forgalmas órai forgalmi igény számszerűsítése történik meg. A számítások során a szolgáltatások forgalmi adatai (perc, db, Mbyte), jellemzői (pl. hívásidőtartam, sikeres/sikertelen hívások aránya, SMS-hossz stb.) és az egyes szolgáltatások átlagos hálózati elem felhasználása (útvonal tényező) kerül felhasználásra.
- A Hálózat méretezése az alulról felfelé építkező modell referenciapontja, amelynek során a hálózati elemenként előálló forgalmi igény kiszolgálásához szükséges hálózati elemek mennyisége kerül meghatározásra. A hálózat modellezés figyelembe veszi a forgalom egyéb jellemzőit (pl. földrajzi megoszlás) is. A hálózat méretezése két fő alrendszer méretezését jelenti: ezek a rádiós hozzáférési hálózat (RAN - külön a GERAN /GSM EDGE Radio Access Network/ és külön az UTRAN /UMTS Terrestrial Radio Access Network/) és a hálózati kapcsoló alrendszer (NSS).
- A Capex számítások a befektetett eszközökkel kapcsolatos költségek számszerűsítését foglalják magukban. A hálózati eszközök költségeinek számításához a hálózat méretezése alapján adódó mennyiségek és a megfelelő eszközárak felhasználásával meghatározott eszközértékek szolgálnak kiindulásként. A hálózatmenedzsment rendszer és a támogató eszközök értéke a hazai szolgáltatók belső eszközarányainak felhasználásával előállított felárak segítségével, a koncesszió értéke a szolgáltatók által ténylegesen kifizetett díjak alapján kerül meghatározásra.
- Az Opex számítások során a modell a következő működési költségeket számszerűsíti: hálózatfenntartás, frekvenciadíjak, bérelt vonali díjak, támogató tevékenységek. A hálózatfenntartás és a támogató tevékenységek költsége a hazai szolgáltatók költség- és eszközadatainak felhasználásával előállított felárak segítségével kerül meghatározásra, míg a frekvenciadíjak és a bérelt vonali díjak a megfelelő mennyiségek és díjak szorzataként állnak elő.
- Az Egységköltség számítás során a költségek homogén költségkategóriákba, majd a költségfüggvények segítségével hálózati elemekre kerülnek. A megfelelő forgalmi mennyiségekkel való osztás után előállnak a hálózati elemek egységköltségei. Az utolsó lépésben a hálózati elem egységköltségek és az útvonal tényezők felhasználásával a modell kiszámítja az egyes hálózati szolgáltatások egységköltségeit.
A modell a következő fájlokban és munkalapokon végzi a számításokat:
A modell bemenő adatai az adatok forrása szerint a következők:
- Szolgáltatói adatok: a modell adatainak döntő része a szolgáltatói adatszolgáltatás eredményeként állt elő
- Egyéb, külső forrásból rendelkezésre álló adatok: pl. devizaárfolyamok
- Tervezési feltételezések: a hálózat építése során alkalmazott feltételezések
- Technológiai standardok
- Axiómák
A modell bemenő adatai az adatok feldolgozottsága szerint:
- Közvetlen inputok: A bemenő adatok nagy része változtatás nélkül kerül a modellbe. Ez tartalmi változatlanságot jelent. Tehát közvetlen inputnak tekintendő az az eset is, amikor több szolgáltató ugyanazon adatából kerül előállításra a bemenő érték.
- Számított inputok: Számított inputok azok a bemenő értékek, amelyek számítások végeredményeként állnak elő, és amelyek tartalmilag eltérnek a számításhoz felhasznált adatoktól (ilyenek például a szolgáltatók cellaadataiból számított forgalmi megoszlások).
A hálózat modellezése a hálózati igény számítását és a hálózat méretezését jelenti. Az almodellhez tartozó input adatok az „lnput_data.xls” fájlból származnak, míg a számítások a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájlban találhatóak meg. A számítások során az „lnput_data.xls” fájlban található munkalapokon található input adatok első lépésben átemelésre kerülnek a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájl input adatokat tartalmazó munkalapjaira és innen kerülnek felhasználásra a későbbi számítások során.
A hálózati igény számítása során a releváns szolgáltatáskereslet hálózati méretezési igénnyé való átalakítása történik. A számítások a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájl „C1 Demand” munkalapjának II.-IV. tábláiban találhatók. Hálózati igény számításának menete:
2. ábra: A hálózati igény számítása
A 2. ábra a számítások menetének vázlatát mutatja be.
Kiindulás: Forgalmi igény (előfizetők által bonyolított forgalom)
A hálózati igény számítása során a számlázott szolgáltatásmennyiségek átszámításra kerülnek hálózati elemekre vonatkoztatott forgalmas órai kapacitásigényre. A kiindulást az előfizetőknek számlázott forgalom jelenti. A modellben a számítások alapjául szolgáló előfizetői forgalmi adatok a „D1 Service volumes” munkalap I. táblában találhatók meg.
A tábla nem csak lezárt időszakok adatait, de előrejelzéseket is tartalmaz. Erre egyrészt a gazdasági értékcsökkenés számításai miatt, másrészt azért van szükség, mert a hálózatokat nem az aktuális, hanem a jövőbeli igényekre méretezik. Az előrejelzések alapján számított növekedést a modell a számítások egy későbbi szakaszában („C2 Projection” munkalap I. táblájában), a hálózat méretezése során használja.
Forgalmi igény számítása az egyes hálózati elemeken
A számítások első lépésében a számlázott forgalmi mennyiségek alapján szolgáltatásonként kiszámításra kerülnek az egyes hálózati elemekre vonatkozó forgalmi mennyiségek, amelyek az egyes szolgáltatásokra vonatkozó számlázott forgalmak és az egyes szolgáltatások hálózati elem felhasználását kifejező útvonal tényezők szorzataiként állnak elő. A számítás a „C1 Demand” munkalap II. táblájában található meg.
Útvonal tényezők
Az útvonaltényezők azt fejezik ki, hogy mekkora hálózati elem felhasználást igényel egy adott szolgáltatás előállítása. A szolgáltatási igény hálózati igénnyé formálásán kívül az útvonal tényezők szerepet játszanak a hálózati elemek egységköltségének meghatározásában, valamint a hálózati elemek költségeiből kiindulva a szolgáltatások egységköltségeinek kiszámításában. Ezeket a számításokat a dokumentum későbbi fejezetei ismertetik. A hálózati igény számítása során a következő hálózati elemekre vonatkozóan kerültek meghatározásra az útvonal tényezők:
- BTS/NodeB
- BSC/RNC
- MSC/MGW és SMSC és MMSC és SGSN
- Átvitel - BTS/NodeB-BSC/RNC
- Átvitel - BSC/RNC-MSC/MGW
- Átvitel - MSC/MGW-MSC/MGW
- Átvitel - MSC/MGW-IC
Az útvonal tényezők a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájl „D2 Service Statistics” munkalap I. táblájában találhatók meg.
Forgalmi igény számítása az egyes hálózati elemeken ekvivalens híváspercben
A forgalmi igény kiszámításához szükség van a különböző mértékegységben rendelkezésre álló szolgáltatások közös nevezőre (perc-ekvivalens) hozására. Az adatátviteli szolgáltatások perc-ekvivalensre történő átváltásához a modell konverziós tényezőket használ. Az átváltás a „C1 Demand” munkalap III. táblájában történik meg.
Konverziós tényezők
Az adatátviteli szolgáltatások perc-ekvivalensre történő átváltásához használt konverziós tényezők számításának menete a következő:
A HSCSD/CSD forgalom már percben van megadva, ezért itt átváltásra nincs szükség.
Az SMS konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy SMS elküldéséhez szükséges. Ez az érték a reciproka az egy perc alatt küldhető SMS-ek számának. Az egy perc alatt küldhető SMS-ek száma az SDCCH csatorna bitsebességének (bit/perc értékre átváltva) és az SMS-ek átlagos hosszának (bit/db értékre átváltva) aránya. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
Az MMS konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy MMS elküldéséhez szükséges. Ez az érték a reciproka az egy perc alatt küldhető MMS-ek számának. Az egy perc alatt küldhető MMS-ek száma a GPRS konverziós tényező és egy MMS átlagos hosszának aránya. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
A GPRS konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy Mbyte adatmennyiség elküldéséhez szükséges. Ez az érték reciproka a percenként átvihető Mbyte-ben kifejezett adatmennyiségnek. A percenként átvihető adatmennyiség számításának alapja az 1 időrésre vonatkozó effektív GPRS bitsebesség (kbit/s). Ez az adat kerül átváltásra Mbyte/perc mértékegységre és a reciprok-számítás eredményeként adódik a keresett konverziós tényező. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
Az EDGE konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy Mbyte adatmennyiség elküldéséhez szükséges. Ez az érték reciproka a percenként átvihető Mbyte-ben kifejezett adatmennyiségnek. A percenként átvihető adatmennyiség számításának alapja az 1 időrésre vonatkozó effektív EDGE bitsebesség (kbit/s). Ez az adat kerül átváltásra Mbyte/perc mértékegységre és a reciprok-számítás eredményeként adódik a keresett konverziós tényező. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
A „GSM” konverziós tényező az EDGE és a GPRS konverziós tényezőkből származtatott érték, amely a forgalom átváltások során ténylegesen felhasználásra kerül. Számítása a GPRS/EDGE konverziós tényezőkhöz hasonlóan történik, a percenként átvihető adatmennyiség számításakor azonban az 1 időrésre vonatkozó effektív EDGE bitsebesség (kbit/s) és az 1 időrésre vonatkozó effektív GPRS bitsebesség (kbit/s) megfelelő forgalmi mennyiségekkel súlyozott átlaga kerül felhasználásra. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
Az UMTS adat konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy Mbyte adatmennyiség elküldéséhez szükséges. Ez az érték reciproka a percenként átvihető Mbyte-ben kifejezett adatmennyiségnek. A percenként átvihető adatmennyiség számításának alapja az egy csatorna elemre (channel element) vonatkozó UMTS bitsebesség (kbit/s). Ez az adat kerül átváltásra Mbyte/perc mértékegységre és a reciprok-számítás eredményeként adódik a keresett konverziós tényező. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblában található meg.
A HSDPA konverziós tényező számításának alapja az az időtartam, ami egy Mbyte adatmennyiség elküldéséhez szükséges. Ez az érték reciproka a percenként átvihető Mbyte-ben kifejezett adatmennyiségnek. A percenként átvihető adatmennyiség számításának alapja az egy csatorna elemre (channel element) vonatkozó HSDPA bitsebesség (kbit/s). Ez az adat kerül átváltásra Mbyte/perc mértékegységre és a reciprok-számítás eredményeként adódik a keresett konverziós tényező. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
Az „UMTS” konverziós tényező az UMTS adat és a HSDPA konverziós tényezőkből származtatott érték, amely a forgalom átváltások során ténylegesen felhasználásra kerül. Számítása az UMTS adat/HSDPA konverziós tényezőkhöz hasonlóan történik, a percenként átvihető adatmennyiség számításakor azonban az egy csatorna elemre (channel element) vonatkozó UMTS bitsebesség (kbit/s) és az egy csatorna elemre (channel element) vonatkozó HSDPA bitsebesség (kbit/s) megfelelő forgalmi mennyiségekkel súlyozott átlaga kerül felhasználásra. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
A videóhívás konverziós tényezője a videóhívás és a hanghívás bitsebességének a hányadosa. A számítás a „C1 Demand” munkalap I. táblájában található meg.
Hálózati forgalmi igény az egyes hálózati elemeken a forgalmas órában
A számítások előző lépésében az egyes hálózati elemekre vonatkozóan kiszámított forgalmi igényt módosítani kell annak érdekében, hogy a hálózat méretezéséhez szükséges forgalmi igényekhez hozzájussunk. A módosítás két lényeges eleme a hívásjellemzők és a csúcsidős hálózati terhelés figyelembe vétele. A hálózati elemekre vonatkozó forgalmas órai forgalom igény értékek ezután Erlangban kerülnek megadásra. A következőkben részletezett számítások a „C1 Demand” munkalap IV. táblájában találhatók meg.
Hívásjellemzők
A hívásjellemzők figyelembe vételére azért van szükség, mert a számlázott forgalmi mennyiségen kívül a nem számlázott forgalom is terheli a hálózatot. A számítások a következő, „D2 Service Statistics” munkalap I. táblájából származó hívásjellemzőkre épülnek:
- Átlagos válaszidők másodpercben
= Sikeres hívásnál a hívott jelentkezéséig (TDS)
= Sikertelen hívásnál a hívás bontásáig (TDU)
- Sikertelen hívások aránya a sikeres hívások százalékában (RC)
- Átlagos hívásidőtartam (másodpercben) (TD)
A számítások során a hálózati elemekre vonatkozóan az előző pontban kiszámított forgalmi igény a következő tényezővel kerül megszorzásra.
Az így kapott forgalmi igény már tartalmazza a nem számlázott forgalom miatti forgalmi igényt is.
Csúcsidős hálózati terhelés figyelembe vétele
A hálózatokat nem átlagos forgalmi terhelésre, hanem a csúcsidejű forgalom lebonyolítására méretezik. Az átlagos forgalmi terhelést ezért a modell hálózati adatokból származtatott korrekciós tényező alkalmazásával átalakítja csúcsidejű terheléssé. A korrekciós tényező úgy áll elő, hogy a hálózat celláinak forgalmas órai forgalmainak összegét osztjuk a hálózat cellái átlagos forgalmainak összegével. A modell külön korrekciós tényezőt számít a hang és az adatforgalomra. A korrekciós tényezők az „D2_Service Statistics” munkalap II. táblájából származnak.
Erlangra történő átváltás
Az előző lépésekben kiszámított éves szintű forgalmas órai teljes forgalommennyiség elosztásra kerül az egy évre vonatkozó percek számával. Óránként 60 perccel, napi 24 órával és évi 365 nappal számolva az egy évben lévő percek száma 525600.
A kereslet hálózati elemekre lebontott meghatározása után a folyamat következő szakasza a hálózat méretezése, tehát a meghatározott forgalmas órai igény kielégítéséhez szükséges hálózati eszközök szükséges mennyiségének meghatározása. A hálózatméretezés számításai a következő munkalapokon találhatóak meg a modellben.
3. ábra: Hálózat méretezésének számításai a modellben
A számítás inputjai tehát egyrészt előzetes számítások eredményeként állnak elő - ide tartoznak a „C2 Projection”, „C1 Demand” és „C3 UMTS pre-Design” munkalapok - másrészt közbenső inputként - ide tartoznak a „D3 Headroom Allowance”, illetve a „D4 Network Statistics” munkalapok - kerülnek a modellbe. A „C1 Demand” munkalap a hálózati igény számításának előző pontban részletezett lépéseit és végeredményét tartalmazza, ami inputként szolgál a hálózatméretezés során.
A „C2 Projection” munkalap a szolgáltatási igény változásával kapcsolatos számításokat tartalmazza.
A „D3 Headroom allowance” munkalap az egyes hálózati elemek működési kapacitásának számításait tartalmazza.
A „C3 UMTS pre-Design” munkalap az optimális UMTS makrocella méretre és szektor kapacitásra vonatkozó számításokat tartalmazza a különböző tereptípusok esetében.
A „D4 Network Statistics” munkalap a hálózat méretezéséhez szükséges, a későbbiekben részletezett közvetlen és számított inputokat tartalmazza.
A „C3 Network Design” munkalap a hálózati igény számítás során („C1 Demand” munkalap) az egy hálózati elemre jutó forgalmi igény alapján, a „C2 Projection”, a „C3 UMTS pre-Design”, a „D3 Headroom allowance” és a „D4 Network Statistics” munkalapokon szereplő input adatok felhasználásával kiszámítja az egyes hálózati eszközök szükséges mennyiségét.
„D3 Headroom Allowance” munkalap
A költségszint egyik meghatározó tényezője a szükséges tartalék kapacitás, vagyis az aktuális forgalmas órai forgalmi igény kielégítéséhez szükséges kapacitás feletti kapacitás, amelyre a forgalom folyamatos növekedése, az adott minőségű szolgáltatás, a rugalmasság és a hálózat integritásának biztosítása miatt van szükség. Bár a modell nem tartalmazhat többletkapacitás fenntartásából származó nem hatékony költségeket, fontos, hogy a folyamatosan növekvő forgalmi igény megfelelő minőségben történő kiszolgálásához rendelkezésre álljon elegendő kapacitás. Ennek érdekében a „D3 Headroom Allowance” munkalapon kiszámításra kerülnek az egyes hálózati elemekre vonatkozó tervezési tartalékok, amelyeket a hálózat méretezésének számításai során a „C3 Network Design” munkalap figyelembe vesz.
A munkalap két táblázatban végzi a definiált hálózati elemek kapacitására vonatkozó számításokat, ahol az egyik táblázat a „C2 projection” munkalapon található meg:
- „C2 projection” munkalap I. tábla: Szolgáltatási igény növekedése
- „D3 Headroom Allowance” munkalap: Kapacitás, tervezési tartalék számítása
(A „C2 projection” munkalap I. tábla számításainak eredményét a „D3 Headroom Allowance” munkalap használja fel.)
Szolgáltatási igény növekedése („C2 projection” munkalap I. tábla)
A „C2 projection” munkalap I. táblája a kapacitás tervezés alapjául szolgáló vetítési alapok (előfizetők száma, hangforgalom, teljes hálózati forgalom) különböző tervezési horizontokra kiszámított növekedési ütemeit tartalmazza. A tervezési horizont jelen idő, 2 hét, 1 hónap, 3 hónap, 6 hónap, 1 év vagy 2 év lehet a modellben. Az egy évnél rövidebb tervezési horizontok esetén a növekedési ütem a következő képlet felhasználásával áll elő:
ahol:
g - növekedési ütem az adott tervezési horizontra
t1 - vetítési alap (előfizetők száma, hangforgalom, teljes hálózati forgalom) a bázisévhez képest egy évre előre
t0 - vetítési alap (előfizetők száma, hangforgalom, teljes hálózati forgalom) a bázisévben
w - tervezési horizont hetekben kifejezve.
A vetítési alapok egy- és kétéves növekedési ütemei az „D1 Service Volumes” munkalap I. táblájából származnak.
Kapacitás („D3 Headroom Allowance” munkalap)
A számítások kiindulási alapját a hálózati elemenként rendelkezésre álló következő adatok jelentik:
- az alapberendezés névleges kapacitása: a rendelkezésre álló minimális konfiguráció kapacitását jelenti
- a bővítési lépcső névleges kapacitása: az alapegység bővítésére szolgáló bővítési egység kapacitását jelenti
- maximális névleges műszaki kapacitás (bővítményekkel együtt): az alapberendezés kapacitásának és a lehetséges bővítési lépcsők kapacitásának összege
- a tervezéskor alkalmazott kihasználtsági tényező: a tervezési szakaszban figyelembe vett üzemeltetési és műszaki tartalék, a forgalom előrejelzési tartalék kivételével
- tervezési időtáv: az az időtáv, amely egy berendezés beszerzéséhez és üzembe helyezéséhez (helykialakítás, konfigurálás, próbaüzem) minimálisan szükséges
- kapacitás-vetítési alapok: azok a mennyiségek, amelyek a kapacitástervezés alapjául szolgálnak (előfizetők száma, hangforgalom, teljes hálózati forgalom)
A számítás során a modell egyrészt a forgalom folyamatos növekedése miatti tervezési tartalékot, másrészt az egyes hálózati elemek névleges és tényleges működési kapacitásának eltérése miatt beépített tervezési tartalékot számszerűsíti.
A forgalom növekedését a modell a tervezési tartalék számítása során úgy veszi figyelembe, hogy minden egyes hálózati elem megvizsgálja a tervezési időtávot és az adott tervezési időtávon a hálózati elemhez tartozó kapacitás-vetítési alap növekedését és ennek megfelelő tervezési tartalékot épít be.
Tehát például ha egy hálózati elem tervezési időtávja 1 év és a hozzá kapcsolódó éves forgalomnövekedés 20%, akkor az 1/1,2=0,83, tehát 17%-os tartalék beépítését teszi szükségessé. A számítások a táblázat „L” oszlopában találhatók. A kapacitásvetítési alapok növekedési értékei a „C2 projection” munkalap I. táblájában találhatók meg.
A névleges és tényleges működési kapacitás eltérése miatt beépített tervezési tartalék értékét a modell a tervezéskor alkalmazott kihasználtsági tényező értékében veszi figyelembe. A számítások a táblázat „M” oszlopában találhatók. Az itt található számítás egyszerre veszi figyelembe a forgalom növekedése miatti és a névleges és tényleges működési kapacitás közötti eltérés miatti tervezési tartalékot (a tervezési időtávnál az alapberendezésre vonatkozó érték kerül figyelembe vételre).
Az „L” és „M” jelzésű oszlopokban kiszámított tervezési tartalék értékek alapján az „O”, „P” és „Q” jelzésű oszlopokban kiszámításra kerül az alapberendezés, a bővítési lépcső, valamint a maximális kiépítés tényleges működési kapacitása, ami a hálózat méretezése során a megfelelő hálózati tartalék beépítése érdekében figyelembe vételre kerül.
„C3 UMTS pre-Design” munkalap
A munkalap az optimális UMTS makrocella méretre és szektor kapacitásra vonatkozó számításokat tartalmazza a különböző tereptípusok esetében. Az UMTS rendszer esetében a cellaméret az aktuális forgalomtól függ, a CDMA cella dinamikusan kiterjed és összehúzódik a felhasználók számának megfelelően („lélegző cella”). A modellben használt algoritmus a kapacitásszükségletet is figyelembe véve kiszámítja az optimális UMTS cella méretet. A számítás az I. táblában található következő input adatok alapján történik:
- spektrum használatra vonatkozó feltételezések: a rendelkezésre álló spektrum (2x5 MHz), a feltételezés szerint a szolgáltató két UMTS FDD duplex csatornát használ az UMTS hang- és adatszolgáltatások előállítására
- Downlink értékek:
= Maximális UMTS cellanagyság minimális kapacitáskihasználtság feltételezése mellett - az érték link budget számítások eredményeként áll elő minimális számú felhasználó és minimális - más cellából/előfizetőtől származó - interferencia feltételezése mellett
= Minimális telephely-kapacitás (csatornánként) - az érték az egy vivőre eső minimális telephely-kapacitást fejezi ki kbps-ben
= Maximális UMTS cellanagyság teljes kapacitáskihasználtság feltételezése mellett - az érték link budget számítások eredményeként áll elő maximális számú felhasználó és maximális - más cellából/előfizetőtől származó - interferencia feltételezése mellett
= Maximális telephely-kapacitás (csatornánként) - az érték az egy vivőre eső maximális telephelykapacitást fejezi ki kbps-ben
- Uplink értékek: A downlink értékekhez hasonlóan előálló értékek.
- Csatorna-Erlang átváltáshoz használt értékek: a paraméter azt fejezi ki, hogy UMTS rádiós hálózat egy hang csatornája átlagosan hány Erlangot jelent.
-
Az optimális UMTS makrocella méretre és szektor kapacitásra vonatkozó számítások négy lépcsőben történnek.
UMTS hálózati kapacitásszükséglet meghatározása tereptípusonként
A számítás első lépcsőjében (II. A tábla) a hang és adatforgalmi igények alapján kiszámításra kerül az UMTS hálózati kapacitásszükséglet tereptípusok szerinti bontásban. A kapacitásszükséglet a „C3 Network Design” munkalapon az egyes tereptípusokra vonatkozóan uplink és downlink irányban külön-külön kiszámított hang- és adatforgalom megfelelő mértékegységváltások után összegzett értéke.
Forgalmas órai forgalomsűrűség számítása
A számítás második lépcsőjében (II.B) az előző lépcsőben kiszámított kapacitásszükséglet és az UMTS hálózati lefedettség alapján tereptípusonként kiszámításra kerül a forgalomsűrűség (az 1 km2-re eső forgalom nagysága).
Downlink és uplink számítások
A számítás harmadik lépcsőjében (II.C) az optimális cellaméret és szektorkapacitás kiszámításához a modell lineáris függvényt alakít ki a cellaméret és a cellakapacitás között, majd erre a függvényre ráillesztve az előző pontban kiszámított forgalomsűrűség értéket kiszámítja a cellaméretet, majd az így kapott érték és a minimális kapacitáskihasználtság melletti cellaméret közül a kisebb érték lesz a maximális UMTS cellaméret. A maximális cella kapacitás az előző lépésben kiszámított maximális UMTS cellamérethez tartozó kapacitásérték és a maximális cellakapacitás közül a kisebbik érték. A szektorkapacitás a cellakapacitás harmada (háromszektoros cellákra vonatkozó feltételezés). A számításokat a modell mindhárom tereptípusra uplink és downlink irányban egyaránt elvégzi.
A korábbiakban részletezett függvény a következő szélsőértékek alapján kerül kiszámításra:
1. x: Maximális UMTS cellanagyság minimális kapacitáskihasználtság feltételezése mellett
y: Minimális telephely-kapacitás (csatornánként)
2. x: Maximális UMTS cellanagyság maximális kapacitáskihasználtság feltételezése mellett
y: Maximális telephely-kapacitás
Maximális cellaméret és szektorkapacitás
A számítás negyedik lépcsője (II.D tábla) az előző lépcsőben kiszámított tereptípusonkénti maximális cellaméreteket, valamint szektorkapacitásokat listázza fel, uplink és downlink irányban, valamennyi tereptípusra.
„D4 Network Statistics” munkalap
A „D4 Network Statistics” munkalap 9 táblázatot tartalmaz, amelyek a hálózat méretezéshez szükséges közvetlen és számított inputokat tartalmazzák.
Lefedettségre vonatkozó paraméterek
Az I. tábla első része a modellezett hálózat által lefedett területet (egész Magyarország területe), valamint a lefedett terület különböző tereptípusok (város, külváros, külterület) közötti százalékos megoszlását mutatja. A százalékos arány az egyes tereptípusokba besorolt 900 MHz-es makrocellák területösszegeinek arányából adódik. A táblázat első része tartalmazza ezen kívül a GSM/UMTS lefedettségre vonatkozó bemenő adatokat tereptípusonként. A lefedettség százalékos értékei az „Input Data.xls” fájl „D1_Network Design” munkalap I. táblájából származnak.
Az I. tábla második része egyrészt a HSDPA technológia UMTS hálózatban való jelenlétére, másrészt a single- és dual-band GSM-rendszerek használatára vonatkozó feltételezéseket tartalmazza az egyes tereptípusok esetében. A hálózattervezés során feltételezés, hogy HSDPA hálózat csak városi és külvárosi területeken kerül telepítésre, valamint single band GSM-rendszerek alkalmazására csak külterületen kerül sor. A külterületi single band/dual band aránya úgy kerül megállapításra, hogy előbb a dual band arány kerül kiszámításra (a szolgáltatók által benyújtott cellaszintű adatokból) a dual band telephelyek által lebonyolított forgalom teljes forgalomhoz viszonyított arányának figyelembe vételével, majd a single band arány ennek komplementereként áll elő.
Forgalom megoszlása a GSM és az UMTS rádiós hálózat között
A II. tábla a csomagkapcsolt adatforgalom kivételével számított rádiós hálózati forgalom GSM és UMTS rádiós hálózat közötti megoszlását mutatja.
UMTS forgalom
A III. tábla a különböző tereptípusok (város, külváros, külterület) és cellatípusok (makro, mikro, piko) közötti UMTS-forgalom eloszlásra vonatkozó következő bemeneti paramétereket tartalmazza:
- az UMTS-hálózaton bonyolított hang- és videohívás forgalomra vonatkozó teljes forgalmas órai hálózati forgalmi igény (BH Erlangban), amely a „C1 Demand” munkalap korábban ismertetett számításai nyomán előálló rádiós hálózati forgalmi igény és a II. táblából származó megoszlási arány megfelelő felhasználásával áll elő.
- az UMTS-hálózaton bonyolított adatforgalomra vonatkozó teljes forgalmas órai hálózati forgalmi igény (BH Mbyte-ban), valamint az uplink/downlink arány, amely értékek a „C1 Demand” munkalap korábban ismertetett számításai nyomán állnak elő.
- a forgalom százalékos megoszlása a különböző tereptípusok között - a százalékos arányok az egyes tereptípusokba besorolt cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik. A forgalom megoszlás értékei külön kiszámításra kerülnek az adat és a hangforgalom esetében és a két forgalomtípusra vonatkozó értékek átlagaként adódnak a hálózatméretezés során használt százalékos értékek.
- a városi hangforgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a városi hangforgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik.
- a külvárosi hangforgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a külvárosi hangforgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik.
- a városi adatforgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a városi adatforgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik.
- a külvárosi adatforgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a külvárosi adatforgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik.
GSM forgalom
A IV. tábla a különböző tereptípusok (város, külváros, külterület) és cellatípusok (makro, mikro, piko) közötti GSM-forgalom eloszlásra vonatkozó következő bemeneti paramétereket tartalmazza:
- az GSM-hálózaton bonyolított hangforgalomra vonatkozó teljes forgalmas órai hálózati forgalmi igény (BH Erlangban), amely a „C1 Demand” munkalap korábban ismertetett számításai nyomán előálló rádiós hálózati forgalmi igény és a II. táblájából származó megoszlási arány megfelelő felhasználásával áll elő.
- az GSM-hálózaton bonyolított adatforgalomra vonatkozó teljes forgalmas órai hálózati forgalmi igény (BH Mbyte-ban), amely a „C1 Demand” munkalap korábban ismertetett számításai nyomán áll elő.
- a forgalom százalékos megoszlása a különböző tereptípusok között - a százalékos arányok az egyes tereptípusokba besorolt cellák forgalmas órai forgalom összegeinek arányából adódik.
- a városi forgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a városi forgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik. A forgalom megoszlás értékei külön kiszámításra kerülnek az adat és a hangforgalom esetében és a két forgalomtípusra vonatkozó értékek átlagaként adódnak a hálózatépítés során használt százalékos értékek.
- a külvárosi forgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között - a százalékos arányok a külvárosi forgalmat kiszolgáló különböző típusú (makro, mikro, piko) cellák forgalmas órai forgalomösszegeinek arányából adódik. A forgalom megoszlás értékei külön kiszámításra kerülnek az adat és a hangforgalom esetében és a két forgalomtípusra vonatkozó értékek átlagaként adódnak a hálózatépítés során használt százalékos értékek.
Makrocellák által kiszolgált városi forgalom megoszlása
Az V. tábla az UMTS cellaméretre és kapacitásra vonatkozó következő bemeneti paramétereket tartalmazza a különböző tereptípusok (város, külváros, külterület) és cellatípusok (makro, mikro, piko) szerinti bontásban:
- Tereptípusonként uplink/downlink irányra vonatkozóan kiszámított maximális cellaméretek, amelyek az „C3 UMTS pre-Design” munkalap II.D. táblájából származnak
- Tereptípusonként a hangforgalomra vonatkozóan (uplink/downlink bontásban) kiszámított szektorkapacitások, amelyek a „C9 Erlang” munkalapon található Erlang tábla felhasználásával állnak elő. A számítások során a megfelelő kapacitásértékek kiválasztása az adatforgalomra vonatkozóan korábban kiszámított („C3 UMTS pre-Design” munkalap II.D. táblája) szektorkapacitás értékek hangcsatornára átváltott értékeinek felhasználásával történik. A hangcsatornára való átváltáshoz a szektorkapacitás értékek elosztásra kerülnek a hangcsatorna kapacitásával.
- Tereptípusonként az adatforgalomra vonatkozóan (uplink/downlink bontásban) kiszámított szektorkapacitások, amelyek az „C3 UMTS pre-Design” munkalap II.D. táblájából származnak
- HSDPA szektorkapacitásra vonatkozó feltételezés
UMTS telephely konfiguráció
A VI. tábla a hálózatépítés során, a telephelyekre vonatkozóan alkalmazott következő feltételezéseket tartalmazza:
- a makrocellák százalékos megoszlása a szektorok száma szerint (egy-, két-, háromszektoros) tereptípusonkénti bontásban. A számítások során a szolgáltatók által benyújtott telephely-szintű adatokból (szektorszám, tereptípus) számítja a modell a megfelelő megoszlási arányokat.
- átlagos szektorszám a mikro és pikocellák esetében. A számítások során a szolgáltatók által benyújtott telephely-szintű adatokból (cellatípus, szektorszám) számítja a modell a megfelelő szektorszámokat.
BTS kapacitás
A VII. tábla a következő, a GSM rádiós hálózat tervezésével kapcsolatos paramétereket tartalmazza:
- Spektrum használatra vonatkozó paraméterek
= a 900 MHz-en és az 1800 MHz-en rendelkezésre álló spektrum mennyisége 2*MHz-ben
= a szektor-újrahasznosítási tényező, amely azt fejezi ki, hogy hány szektoronként használható fel ugyanaz a frekvencia, hogy az ne okozzon interferenciát az ugyanezen frekvenciát használó más szektorokkal
= TRX adó-vevő sávszélessége MHz-ben (GSM szabvány)
- A 900 MHz-es makrocella maximális nagysága, külön az egyes tereptípusokra (város, külváros, külterület)
- Szektor fizikai kapacitása TRX-ben makro-, mikro- és pikocellák esetében, ami egy gyártó specifikus korlát.
GSM telephely konfiguráció
A VIII. tábla a hálózatépítés során, a telephelyekre vonatkozóan alkalmazott következő feltételezéseket tartalmazza:
- a makrocellák százalékos megoszlása szektorok száma szerint (egy-, két-, háromszektoros) tereptípusonkénti bontásban. A számítások során a szolgáltatók által benyújtott telephely-szintű adatok szolgálnak kiindulási alapként.
- átlagos szektorszám a mikro és pikocellák esetében. A szolgáltatók által benyújtott telephely-szintű adatokból (cellatípus, szektorszám) végzi a modell a számítást a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es cellák együttes figyelembe vételével külön-külön a mikro- és pikocellák esetében.
Átvitel
A IX. tábla a hálózatépítés során, az átviteli hálózat méretezéséhez szükséges következő paramétereket tartalmazza:
- egyedülálló PDH rádiólink telephelyek aránya - az egyedülálló PDH mikrohullámú telephelyek és a hálózatban lévő összes telephely hányadosa
- egyedülálló SDH rádiólink telephelyek aránya - az egyedülálló SDH mikrohullámú telephelyek és a hálózatban lévő összes telephely hányadosa
- BTS/Node B-nkénti átlagos ugrás-szám - a BTS/Node B átvitelre jutó szakaszok átlagos száma (figyelembe veszi, hogy nem minden BTS/Node B kapcsolódik közvetlenül BSC-hez)
- BSC/RNC-nkénti átlagos ugrás-szám - a BSC/RNC átvitelre jutó szakaszok átlagos száma (figyelembe veszi, hogy nem minden BTS/Node B kapcsolódik közvetlenül MGW-hez)
- a mikrohullámú kapcsolatok és a bérelt vonalak aránya a BSC/RNC-MGW átvitelben - az arány az átviteli típusokra jutó kapacitás figyelembe vételével áll elő
- különböző kapacitású PDH rádiólinkek aránya - amely a Monte Carlo modell számításai alapján áll elő
A Monte Carlo modell a különböző kapacitású PDH mikrohullámú rádiólinkek arányát az egy átviteli szakaszban található átviteli csatornák számának valószínűségi eloszlása alapján határozza meg. A modell minden egyes átviteli kapacitásra kiszámít egy alsó és egy felső határt. A felső határ az a legnagyobb csatornaszám, amelyet az adott kapacitású átviteli kapcsolattal ki lehet szolgálni.
Az alsó határ az a legnagyobb átviteli csatorna szám, amelyet ki lehet szolgálni az adott átviteli kapacitáshoz legközelebb eső, alacsonyabb kapacitású átviteli kapcsolattal. Minden átviteli kapacitáshoz kiszámolunk egy olyan valószínűséget, amely alapján kiválasztunk egy, az alsó határnál nagyobb, de a felső határnál kisebb átviteli csatornaszámú átviteli szakaszt. A valószínűség számítása az átviteli szakaszon lévő átviteli csatornák számának valószínűségi eloszlásán alapul, amit viszont úgy határozunk meg, hogy igen nagyszámú (több tízezer) véletlenszerűen felépített átviteli szakaszt állítunk elő. Az átviteli szakaszok jellemzői megfelelnek mindazoknak a változó paramétereknek, amelyek egy átviteli szakaszon befolyásolják az átviteli csatornák számát. Ilyen paraméter az átviteli lánc hossza, az átviteli szakasz helyzete a láncban, a BTS-ek típusa a downlink irányú átviteli szakaszban, az átviteli csatornák száma a BTS downlink irányú átviteli szakaszán stb. A Monte Carlo számítások eredményei a „Monte carlo_calculation.xls”, valamint a „Summary.xlsx” fájlokban találhatók meg.
„C8 Erlang” munkalap
A „C8 Erlang” munkalap tartalmazza az Erlang B (veszteséges) formula interpolált átváltási táblázatait. Az Erlang B formula alapján teremt kapcsolatot a modell a felajánlott forgalom és a forgalom ellátásához szükséges csatornaszám között különböző mértékű megengedett blokkolási valószínűségek mellett.
A munkalapon található két táblázat közül az első szolgál az egy frekvenciasávos (900 MHz), a második szolgál a két frekvenciasávos (900 és 1800 MHz) cellák méretezésére.
Mind a két táblázat 8-8 oszlopot tartalmaz. Az egyes oszlopok jelentése:
- A szükséges forgalmi csatornák száma (azaz a jelzéscsatornák nélkül)
- Az 1. oszlopban megadott darabszámú forgalmi csatorna kiszolgálásához szükséges TRX-ek száma
- A felajánlott forgalom nagysága Erlangban mérve, feltéve, hogy a megengedett blokkolási valószínűség 0,1%
- Hasonló a 3.-hoz, csak a megengedett blokkolási valószínűség 1%
- Hasonló a 3.-hoz, csak a megengedett blokkolási valószínűség 2%
- Hasonló a 3.-hoz, csak a megengedett blokkolási valószínűség 5%
- Megegyezik a 2. oszloppaI
- Megegyezik az 1. oszloppal
Az egy-, illetve két frekvenciasávos táblázatok csak a forgalmi csatornák ellátásához szükséges TRX-ek számában különböznek. Ugyanis a két frekvenciasávos rendszerekben a frekvencia vezérléshez több jelzéscsatorna szükséges, így kevesebb forgalmi csatorna marad ugyanannyi TRX használata esetén. A modell a méretezésnél 2%-os blokkolást tételez fel.
„C3 Network Design” munkalap
A „C3 Network Design” munkalap a hálózat méretezése során („C1 Demand” munkalap) az egy hálózati elemre jutó forgalmi igény alapján, a „C2 Projection”, a „C3 UMTS pre-Design”, a „D3 Headroom allowance” és a „D4 Network Statistics” munkalapokon szereplő input adatok felhasználásával kiszámolja a következő hálózati mennyiségeket:
- Node B
- BTS
- Szektorok
- TRX-ek
- Backhaul (felhordó hálózati) átvitel
- BSC
- TRC
- RNC
- MSS és MGW
- IN
- IC számlázási rendszer
- Számhordozási rendszer
- VMS
- HLR
- SMSC
- MMSC
- PCU/SGSN
- „Core” átvitel
I. Node B számítások
A számításnak ebben a szakaszában számítja ki a modell a Node B-k cellatípusonkénti számát. Az eredmény a cellatípus szerinti bontást tovább részletezve tereptípus szerinti és szektorszám szerinti bontásban is megjelenik.
I.1. Hangforgalom kiszolgálásához szükséges kapacitás
A számítás első lépésében a hangforgalom kiszolgálásához szükséges NodeB-k, szektorok cella- és tereptípusonkénti számát kalkulálja a modell.
I.1.A Tereptípusonkénti hangforgalom
Az I.1. A táblázatban a korábban (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) kiszámított UMTS-hálózathoz kapcsolódó forgalmas órai hangforgalom és forgalom tereptípusok közötti megoszlási aránya (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) felhasználásával a modell kiszámítja a különböző tereptípusokra vonatkozó forgalmas órai UMTS-hangforgalom értékeket.
I.1.B Cellatípusonkénti hangforgalom
Az I.1.B táblázatban az I.1.A táblázatban a különböző tereptípusokra vonatkozóan kiszámított hangforgalom értékek cellatípusonkénti bontásban is előállnak. A számítás során a városi és külvárosi területek esetében a hangforgalom cellatípusok közötti megoszlását tükröző korábban kiszámított (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) arányok kerülnek felhasználásra. A külterület esetében feltételezés, hogy makrocellák szolgálják ki a forgalmat (tehát mikro és pikocellák nem kerülnek telepítésre).
I.1.C Szükséges kapacitás cellatípusonként
Az I.1.C táblázatban számítja ki a modell a szükséges működési kapacitást cellatípusonkénti és területtípusonkénti bontásban a következő módon:
Az I.1.B táblázatban kiszámított cella-, és területtípusonkénti bontásban rendelkezésre álló forgalmas órai forgalom adatok elosztásra kerülnek a megfelelő tervezési tartalék értékekkel (amelyek a „D3 Headroom allowance” munkalapról származnak).
I.1.D Cellatípusonkénti szektorkapacitás
Az I.1.D táblázat a korábban („D4 Network Statistics” munkalap V. táblában) kiszámított szektorkapacitás értékeket veszi át a számításokhoz.
I.1.E Kapacitásszükséglet kielégítéséhez szükséges szektorok száma
Az I.1.E táblázatban számítja ki a modell a forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektorok számát. A számítás eredményeként a szektorok száma cella és területtípus szerinti bontásban áll elő a következő módon:
Az I.1.C táblázatban kiszámított cella- és területtípusonként rendelkezésre álló kapacitásértékek elosztásra kerülnek az I.1.D táblázatból származó szektorkapacitás értékekkel.
I.2. Adatforgalom kiszolgálásához szükséges kapacitás
A számítás második lépésében az adatforgalom kiszolgálásához szükséges NodeB-k, szektorok cella- és tereptípusonkénti számát kalkulálja a modell.
I.2.A Tereptípusonkénti adatforgalom
Az I.2.A táblázatban a korábban (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) kiszámított UMTS-hálózathoz kapcsolódó forgalmas órai adatforgalom (BH Mbyte-ban) és a forgalom tereptípusok közötti megoszlási aránya (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) felhasználásával kiszámításra kerülnek a különböző tereptípusokra vonatkozó forgalmas órai UMTS-hangforgalom értékek elkülönülten az uplink és downlink irányra. A modell ebben a pontban építi be a szükséges tervezési tartalékot is oly módon, hogy a forgalmas órai forgalom adatok elosztásra kerülnek a megfelelő tervezési tartalék értékekkel (amelyek a „D3 Headroom allowance” munkalapról származnak).
I.2.B Cellatípusonkénti adatforgalom
Az I.2.B táblázatban az I.2.A táblázatban a különböző tereptípusokra vonatkozóan kiszámított adatforgalom értékek cellatípusonkénti bontásban is előállnak. A számítás során a városi és külvárosi területek esetében az adatforgalom cellatípusok közötti megoszlását tükröző korábban kiszámított (D4 Network Statistics munkalap III. tábla) arányok kerülnek felhasználásra. A külterület esetében feltételezés, hogy a forgalmat makrocellák szolgálják ki (tehát mikro és pikocellák nem kerülnek telepítésre).
I.2.C Mértékváltás
Az I.2.C táblázat az I.2.B táblázatban előálló BH Mbyte értékeket váltja át kbps-ra.
I.2.D Cellatípusonkénti szektorkapacitás
Az I.2.D táblázat a korábban („D4 Network Statistics” munkalap V. táblában) kiszámított szektorkapacitás értékeket veszi át a számításokhoz.
I.2.E Kapacitásszükséglet kielégítéséhez szükséges szektorok száma
Az I.2.E táblázatban számítja ki a modell a forgalmas órai adatforgalom kiszolgálásához szükséges szektorok számát. A számítás eredményeként a szektorok száma cella és területtípus szerinti bontásban áll elő a következő módon:
Az I.2.C táblázatban található cella- és területtípusonként rendelkezésre álló kapacitásértékek elosztásra kerülnek az I.2.D táblázatból származó szektorkapacitás értékekkel.
I.3. Forgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek száma
A számítás harmadik lépcsőjében a modell kiszámítja a hang és adatforgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek számát elkülönülten az uplink és a downlink forgalomra. A telephelyek száma terület- és cellatípus szerinti bontásban áll elő.
I.3.A Forgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek száma városi területen
Az I.3.A táblázat a hang- és adatforgalom kiszolgáláshoz szükséges telephelyek számát számítja ki a városi területre vonatkozóan a következő módon:
A hang és adatforgalomra vonatkozóan az I.1.E és I.2.E táblázatokban kiszámított cellatípusonkénti szektorkapacitások összege szétosztásra kerül a makrocellák szektorszám szerinti százalékos megoszlására vonatkozóan korábban kiszámított („D4 Network Statistics” VI. tábla) megoszlási arány segítségével. A számítás figyelembe veszi a szektorszámok közötti eltéréseket (egy-, két-, háromszektoros konfigurációk).
I.3.B Forgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek száma külvárosi területen
Az I.3.B táblázat a hang- és adatforgalom kiszolgáláshoz szükséges telephelyek számát számítja ki a külvárosi területre vonatkozóan a következő módon:
A hang és adatforgalomra vonatkozóan az I.1.E és I.2.E táblázatokban kiszámított cellatípusonkénti szektorkapacitások összege szétosztásra kerül a makrocellák szektorszám szerinti százalékos megoszlására vonatkozóan korábban kiszámított („D4 Network Statistics” VI. tábla) megoszlási arány segítségével. A számítás figyelembe veszi a szektorszámok közötti eltéréseket (egy-, két-, háromszektoros konfigurációk).
I.3.C Forgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek száma külterületen
Az I.3.C táblázat a hang- és adatforgalom kiszolgáláshoz szükséges telephelyek számát számítja ki a külterületre vonatkozóan a következő módon:
A hang és adatforgalomra vonatkozóan az I.1.E és I.2.E táblázatokban kiszámított cellatípusonkénti szektorkapacitások összege szétosztásra kerül a makrocellák szektorszám szerinti százalékos megoszlására vonatkozóan korábban kiszámított („D4 Network Statistics” VI. tábla) megoszlási arány segítségével. A számítás figyelembe veszi a szektorszámok közötti eltéréseket (egy-, két-, háromszektoros konfigurációk).
I.3.D Forgalom kiszolgálásához szükséges telephelyek teljes száma
Az I.3.D táblázat összegzi az I.3.A, I.3.B és I.3.C táblázatban kiszámított telephelyszámokat cella- és telephelytípus szerinti bontásban.
I.4. Lefedettség biztosítása miatti kiigazítás
A számítás negyedik lépcsője az UMTS hálózati lefedettség miatt szükséges telephelyszám-kiigazítást tartalmazza. A szükséges kiigazítás uplink és downlink irányra egyaránt előáll.
I.4.A UMTS hálózattal lefedett terület
Az I.4.A táblázat a „D4 Network Statistics” munkalap I. táblájából származó arányok segítségével kiszámítja az UMTS hálózattal lefedett terület nagyságát (km2-ben) az egyes tereptípusok esetében.
I.4.B Cellasugár
Az I.4.B táblázat a korábban („D4 Network Statistics” munkalap V. táblában) kiszámított cellasugár értékeket veszi át a számításokhoz.
I.4.C Cellanagyság
Az I.4.C táblázat az I.4.B táblázatból származó cellasugár értékek alapján kiszámítja az egy NodeB által lefedett terület nagyságát.
A számítás a következő terület formula felhasználásával történik:
Terület =2,6 * r2,
ahol r a cellasugár
I.4.D Lefedettség miatti kiigazítás
Az I.4.D táblázatban számítja ki a modell a lefedettség biztosítása miatti kiigazítás értékét. A kiigazítás értéke a lefedettség biztosításához szükséges telephelyek és a kapacitásszükséglet által indokolt telephelyek számának a különbsége. A lefedettség biztosításához szükséges telephelyek száma az I.4.A táblázatban kiszámított lefedendő terület és az I.4.C táblázatban kiszámított cellanagyság értékek hányadosaként áll elő az egyes tereptípusokra.
I.5. Telephelyek teljes száma
A számítás ötödik lépésében (I.5. tábla) a modell a lefedettség miatti kiigazítás figyelembevételével kiszámítja a telephelyek teljes számát cella- és területtípus szerinti bontásban. A telephelyek teljes száma a lefedettség által indokolt telephelyek és a kapacitásszükséglet által indokolt telephelyek számának az átlaga. A számítás az uplink és a downlink irányra vonatkozóan is megtörténik, majd a végleges telephelyszám a nagyobb érték figyelembevételével alakul ki.
I.6. Szektorszám
I.6.A Telephelyek száma városi területen
Az I.6.A táblázatban számítja ki a modell a városi terület telephelyeinek a számát. A számítás eredményeként cellatípusonként és szektorszám szerinti bontásban állnak elő a telephelyszámok. A számítás során az 5. lépésben kiszámolt városi telephelyszámot és a „D4 Network Statistics” munkalap VI. táblájában a városi területre vonatkozóan kiszámított megoszlási arányokat használja fel a modell.
I.6.B Telephelyek száma külvárosi területen
Az I.6.B táblázatban számítja ki a modell a külvárosi terület telephelyeinek a számát. A számítás eredményeként cellatípusonként és szektorszám szerinti bontásban állnak elő a telephelyszámok. A számítás során az 5. lépésben kiszámolt külvárosi telephelyszámot és a „D4 Network Statistics” munkalap VI. táblájában a külvárosi területre vonatkozóan kiszámított megoszlási arányokat használja fel a modell.
I.6.C Telephelyek száma külterületen
Az I.6.C táblázatban számítja ki a modell a külterület telephelyeinek a számát. A számítás eredményeként cellatípusonként és szektorszám szerinti bontásban állnak elő a telephelyszámok. A számítás során az 5. lépésben kiszámolt külterületi telephelyszámot és a „D4 Network Statistics” munkalap VI. táblájában a külterületre vonatkozóan kiszámított megoszlási arányokat használja fel a modell.
I.6.D Telephelyenkénti átlagos szektorszám
Az I.6.D táblázatban számítja ki a modell a telephelyenkénti átlagos szektorszámot cella- és területtípus szerinti bontásban. A telephelyenkénti átlagos szektorszám makrocellák esetében a telephelyenkénti szektorszám és a telephelyszám súlyozott átlaga. A mikro- és pikocellák esetében az átlagos szektorszám a „D4 Network Statistics” munkalap VI. táblájából származó, korábban kiszámított érték.
I.6.E Cellatípusonkénti szektorszám
Az I.6.E táblázatban számítja ki a modell a cellatípusonkénti szektorszámot cella- és területtípus szerinti bontásban. A cellatípusonkénti szektorszám az I.5. táblában kiszámított telephelyszám és az I.6.D táblázatban kiszámított átlagos szektorszám szorzataként áll elő.
II. BTS számítások
A számításnak ebben a szakaszában számítja ki a modell a BTS-ek cellatípusonkénti számát külön az egysávos (900 MHz) és kétsávos (900MHz és 1800 MHz) rendszerekre. Az eredmény a cellatípus szerinti bontást tovább részletezve tereptípus és szektorszám szerinti bontásban is megjelenik.
A BTS-ek száma a következő két érték közül a nagyobb:
- A szolgáltatásnyújtási terület lefedettségére vonatkozó követelmények kielégítéséhez minimálisan szükséges BTS-szám - az erre vonatkozó számítások a II.1-3 táblákban találhatók;
- A forgalmi igény kielégítéséhez minimálisan szükséges BTS-szám - az erre vonatkozó számítások a II.4-8 táblákban találhatók.
A II.9 tábla számítja ki a keresett BTS-számot, tehát a modell itt választja ki a különböző területtípusok lefedéséhez és a forgalom kiszolgálásához szükséges BTS-ek száma közül a nagyobb értéket. A II.10 tábla tartalmazza a szektorszám szerinti bontás számításait. A II.11 tábla pedig a szükséges telephelyek számát kalkulálja.
II.1 Lefedettséghez szükséges cellanagyság
A II.1 tábla számítja ki az egy cella által lefedett terület nagyságát az egyes tereptípusokra. A számítás a következő (hatszög terület) formula felhasználásával történik:
Terület =2,6 * r2,
ahol r a BTS maximális hatótávolsága, ami a „D4 Network Statistics” munkalap VII. táblájából származik
II.2 Lefedettségi követelmények
A II.2 tábla kiszámítja, hogy a teljes lefedett területnek (jelen esetben Magyarország teljes területe) hány százaléka tartozik az egyes tereptípusokba (város, külváros, külterület). A számításokhoz használt bemenő adatok (ország területe, tereptípusok megoszlási aránya) a „D4 Network Statistics” munkalap I. táblájából származnak.
II.3 Lefedéshez szükséges telephelyek száma
A II.3 tábla számítja ki a különböző tereptípusok lefedéséhez szükséges BTS-ek számát. A BTS-szám minden egyes tereptípusra vonatkozóan az adott tereptípus területének és az egy BTS által lefedhető terület (ami tereptípusonként eltérő) hányadosaként áll elő. A tereptípusok területe a II.2 táblából, míg az egy BTS által lefedhető terület a II.1 táblából származik. A II.1-3 táblák számításainak eredményeként tehát előáll a szolgáltatásnyújtási terület lefedettségére vonatkozó követelmények kielégítéséhez minimálisan szükséges BTS-szám.
II.4 Szektorkapacitásra vonatkozó számítások
A II.4 tábla az effektív szektorkapacitást számítja ki Erlangban. A tábla első lépésben kiszámítja a spektrum- és fizikai kapacitást TRX-ben kifejezve. Az effektív szektorkapacitás a spektrum- és a fizikai kapacitás közül a kisebb érték. A TRX-ben kifejezett effektív szektorkapacitást ezután a modell az „C8.Erlang” munkalapon található interpolált Erlang táblázat segítségével, 2% blokkolást feltételezve átkonvertálja Erlangra. A számítás külön történik az egy- és kétsávos rendszerek esetében.
II.4.A Spektrumkapacitás
A spektrumkapacitás számítása a rendelkezésre álló spektrum (MHz-ben), a szektor-újrahasznosítási tényező és a TRX-sávszélesség (MHz-ben) alapján történik, figyelembe véve az inhomogén TRX-használatot is. Első lépésben a rendelkezésre álló spektrum mennyiségét elosztjuk a szektor újrahasznosítási tényező értékével, majd a TRX-sávszélességel. Az így kapott lefelé kerekített értéket csökkentjük az inhomogén TRX-használatot kifejező korrekciós tényezővel. A számítás input adatai a „D4 Network Statistics” munkalap VII. táblájából származnak.
II.4.B Fizikai kapacitás
A fizikai kapacitás a tényleges gyártói és műszaki korlátok figyelembevételét jelenti a modellben. A számítás során a gyártóspecifikus korlát értéke csökkentésre kerül az inhomogén TRX-használatot figyelembe vevő tűrés értékével. A számítás input adatai a „D4 Network Statistics” munkalap VII. táblájából származnak.
II.4.C Effektív szektorkapacitás
A II.4.C táblában számítja ki a modell az effektív szektorkapacitást, amely a II.4.A táblában kiszámított spektrumkapacitás és a II.4.B táblában kiszámított fizikai kapacitás közül a kisebbik érték.
II.4.D Szektorkapacitás Erlangban
Az Erlang átváltások az „C8.Erlang” munkalapon található, a csatornaszám és a TRX-szám, valamint a csatornaszám és a forgalom (Erlangban) közötti összefüggéseket tartalmazó tábla alapján történnek. Az átváltás 2%-os blokkolási valószínűség feltételezése mellett történik.
II.5 Teljes forgalmas órai forgalom megoszlása tereptípusok között
A II.5 tábla a „D4 Network Statistics” munkalap IV. táblájában kiszámított, Erlangban megadott teljes forgalmas órai forgalmat osztja meg az egyes tereptípusok között. A megosztás a „D4 Network Statistics” munkalap IV. táblájában található megoszlási arány felhasználásával történik. A számítás külön történik az egy- és kétsávos rendszerek esetében.
II.6 Teljes forgalmas órai forgalom megoszlása cellatípusok között
A II.6 tábla a különböző tereptípusokra jutó, II.5. táblában kiszámított forgalmas órai forgalmat osztja meg a különböző cellatípusok (makro, mikro, piko) között.
A megosztás a „D4 Network Statistics” munkalap IV. táblájában található megoszlási arányok („városi forgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között” és „külvárosi forgalom százalékos megoszlása a makro-, mikro- és pikocellák között”) felhasználásával történik. Hálózatépítési feltételezés a számítások során, hogy a mikrocellák és a pikocellák csak városi és külvárosi területeket, míg a makrocellák városi, külvárosi és külterületeket is kiszolgálnak. A számítás külön történik az egy- és kétsávos rendszerek esetében.
II.7 Teljes forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektorok száma
A II.7 tábla a forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektorok számát határozza meg a különböző terep- és cellatípusokra külön-külön.
A számítás során a modell a II.6 táblában a különböző cella- és tereptípusokra kiszámított forgalmas órai forgalmat (Erlangban) elosztja a II.4 táblában kiszámított effektív szektorkapacitással, amit kiigazít a BTS berendezésre vonatkozó tervezési tartalék „D3 Headroom allowance” munkalapból vett értékével. A számítás külön történik az egy- és kétsávos rendszerek esetében.
II.8 Teljes forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges BTS-ek száma
A II.8 tábla a forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges BTS-ek számát határozza meg. A BTS-ek száma a forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektorok II.7 táblában kalkulált száma és a cellák különböző típusainak (omniszektoros, egy-, kétszektoros) tereptípus szerinti megoszlása alapján kerül kiszámításra a következő módon:
A II.7 táblában kiszámított, terep- és cellatípusokra meghatározott forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektorszámot a modell a „D4 Network Statistics” munkalap VIII. táblájából vett arány („makrocellák százalékos megoszlása a szektorok száma szerint”) felhasználásával kiszámított szektorszámmal súlyozott megoszlási arány alapján osztja szét az omniszektoros, az egy-, illetve a kétszektoros cellák között. Az így kapott értékek és az adott típusú (omni-, egy-, kétszektoros) cellához tartozó szektorszám hányadosaként állnak elő azután a keresett BTS-számok. A számítás külön történik az egy- és kétsávos rendszerek esetében.
II.9 BTS-ek végső száma
A II.9 tábla számítja ki a keresett BTS-számot, tehát a modell itt választja ki a különböző tereptípusok lefedéséhez szükséges (II.3 táblában kiszámított) és a forgalom kiszolgálásához szükséges (II.8 táblában kiszámított) BTS-ek száma közül a nagyobb értéket. A tábla a „D4 Network Statistics” munkalap I. táblájából származó értékek felhasználásával kialakított „szűrő” segítségével a telephelyszámot megosztja az egy- és kétsávos rendszerek között.
II.10 Egy-, két-, háromszektoros cellák száma
A II.10 tábla számítja ki, hogy az egyes tereptípusokra eső BTS-ek között milyen arányban vannak az egyes típusok (omniszektoros, kétszektoros, háromszektoros). A számítás a II.9 táblában kiszámított BTS-számot és a „D4 Network Statistics” munkalap VIII. táblájából származó arányt („makrocellák százalékos megoszlása a szektorok száma szerint”) használja fel.
II.11 BTS-telephelyek cellatípusok szerinti száma
A II.11 tábla a BTS-telephelyek cellatípusonkénti (makro, mikro, piko) végleges számát határozza meg a II.10 tábla adatainak megfelelő összegzésével.
III. Szektorok száma
A számításnak ebben a szakaszában számítja ki a modell a szektorok cellatípusonkénti számát külön az egy- és a kétsávos rendszerekre. Az eredmény a cellatípus szerinti bontást tovább részletezve tereptípus szerinti bontásban is megjelenik.
III.1 Átlagos szektorszám
Az III.1 tábla kiszámítja, hogy a különböző típusú cellák átlagosan hány szektorosak. Az eredmény a különböző konfigurációkhoz (egy-, kétsávos) tartozó, a „BTS-számítások” során a II.10 táblában kiszámolt BTS-számoknak az egyes konfigurációkhoz tartozó szektorszámokkal súlyozott átlagaként áll elő. A mikro- és pikocellák esetében az átlagos szektorszámok a „D4 Network Statistics” munkalap VIII. táblájából származnak.
III.2 Szektorok teljes száma
A III.2 tábla határozza meg a szektorok teljes számát a különböző cellatípusokra. Az eredmény az egy BTS-re jutó szektorok III.1 táblából vett átlagos számának és a BTS-ek cellatípusonkénti végleges számának („BTS-számítások” II.9 táblából) szorzataként áll elő.
IV. TRX-ek
A számításnak ebben a szakaszában számítja ki a modell a TRX-ek cellatípusonkénti számát külön az egy- és a kétsávos rendszerekre. Az eredmény a cellatípus szerinti bontást tovább részletezve tereptípus és konfiguráció (egy-, kétsávos) szerinti bontásban is megjelenik.
IV.1 Egy szektorra jutó átlagos forgalmas órai forgalom
A IV.1 tábla határozza meg az egy szektorra jutó átlagos forgalmas órai forgalmat a különböző cellatípusokra konfiguráció és tereptípus szerinti bontásban. Az eredmény a cellatípusonkénti teljes forgalmas órai forgalom „BTS-számítások” II.6 táblájából származó értékének és a szektorok számításai III.2 táblájából származó értékének a hányadosa. A kétsávos (GSM/DCS) rendszerek esetében a logikai és fizikai szektorok aránya is figyelembe vételre kerül.
IV.2 Szektoronkénti TRX-szám
A IV.2 tábla a szektoronkénti TRX számot határozza meg a különböző cellatípusokra konfiguráció és tereptípus szerinti bontásban. A szükséges szektoronkénti TRX-szám a forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektoronkénti TRX-szám és a szektoronkénti minimális TRX-szám (ezt 1-nek tételezzük fel) közül a nagyobb érték. A számítás egy korrekciós tényezőn keresztül figyelembe veszi a forgalom inhomogén eloszlását és az utolsó TRX kihasználatlan kapacitását.
A forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektoronkénti TRX-szám úgy áll elő, hogy a szektoronkénti, tervezési tartalékot („D3 Headroom allowance” munkalapból vett) is figyelembe vevő forgalmas órai forgalom (IV.1 táblából származó) Erlangban kifejezett értékét átváltjuk a szükséges csatornák számává az interpolált Erlang keresőtábla alapján, 2% blokkolási valószínűséget feltételezve. A szükséges csatornák számát ezután a szükséges TRX számmá alakítjuk ugyanazon Erlang keresőtábla alapján.
IV.3TRX-ek teljes száma
A IV.3 tábla a TRX-ek cellatípusonkénti végleges számát határozza meg. Az eredmény a cellatípus szerinti bontást tovább részletezve tereptípus és konfiguráció (egy-, kétsávos) szerinti bontásban is megjelenik. A számítás során a TRX-ek IV.2 táblában kiszámított szektoronkénti számát megszorozzuk a szektorokra vonatkozó számítások III.2 táblájából vett számával és a kapott eredményt fölfelé kerekítjük. A számítás figyelembe veszi a logikai és fizikai szektorok arányát a kétsávos rendszerek esetében.
V. Backhaul (felhordó hálózati) átvitel
A BTS-BSC átvitel számításai során kalkulálja a modell az átvitel lebonyolításához szükséges PDH mikrohullámú rádiólinkek számát (kapacitás szerinti bontásban).
V.1 Backhaul (NodeB - RNC átvitel)
V.1.A UMTS szektor hang forgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.A tábla egy UMTS szektor hang forgalommal kapcsolatos kapacitását számszerűsíti. Az UMTS szektor hang forgalomra vonatkozó kapacitását a modell cellatípusok szerinti bontásban kalkulálja oly módon, hogy az „D4 Network Statistics” munkalap V. táblájában a hangforgalomra vonatkozóan tereptípusonként Erlangban kiszámított szektorkapacitásokat megszorozza egy hangcsatorna kbps-ban kifejezett kapacitásával.
V.1.B UMTS telephely hang forgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.B tábla egy UMTS telephely hang forgalommal kapcsolatos kapacitását számszerűsíti. Egy UMTS telephely hang forgalomra vonatkozó kapacitását a modell cella-, terület és szektorszám szerinti típusok szerinti bontásban kalkulálja oly módon, hogy az V.1.A táblában kiszámított szektorkapacitás értékeket megszorozza a megfelelő szektorszámokkal.
V.1.C UMTS szektor adatforgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.C tábla egy UMTS szektor adatforgalomra vonatkozó kapacitását számszerűsíti. Az UMTS szektor adatforgalomra vonatkozó kapacitását a modell cellatípusok szerinti bontásban kalkulálja oly módon, hogy a „D4 Network Statistics” munkalap V. táblájában az adatforgalomra vonatkozóan tereptípusonként és az UMTS-re és HSDPA-ra vonatkozóan külön kiszámított szektorkapacitásokat súlyozza a „D2 Service Statistics” munkalap II. táblájából származó UMTS/HSDPA forgalmi aránnyal.
V.1.D UMTS telephely adatforgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.D tábla egy UMTS telephely adatforgalomra vonatkozó kapacitását számszerűsíti. Egy UMTS telephely adatforgalomra vonatkozó kapacitását a modell cella-, terület- és szektorszám szerinti típusokon alapuló bontásban kalkulálja oly módon, hogy az V.1.C táblában kiszámított szektorkapacitás értékeket megszorozza a megfelelő szektorszámokkal.
V.1.E UMTS szektor hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.E tábla egy UMTS szektor hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitását számszerűsíti. Az UMTS szektor hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitása az V.1.A és az V.1.C táblázatokban kiszámított kapacitásértékek közül a nagyobb.
V.1.F UMTS telephely hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitása
Az V.1.F tábla egy UMTS telephely hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitását számszerűsíti. Egy UMTS telephely hang- és adatforgalomra vonatkozó kapacitását a modell cella-, terület és szektorszám szerinti típusokon alapuló bontásban kalkulálja oly módon, hogy az V.1.E táblában kiszámított szektorkapacitás értékeket megszorozza a megfelelő szektorszámokkal.
V.1. G Mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma
Az V.1.G tábla a mikrohullámú átvitellel bekötött NodeB telephelyek számát számítja ki. A modellezés során feltételezés, hogy minden telephely mikrohullámú linken keresztül csatlakozik, tehát a mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma megegyezik a NodeB számítások I.6. táblájában kiszámított NodeB telephely értékekkel.
V.2. Backhaul (BTS-BSC átvitel)
V.2.A GSM szektor kapacitása
Az V.2.A tábla egy GSM szektor kapacitását számszerűsíti. A GSM szektor kapacitását a modell cellatípusok szerinti bontásban kalkulálja oly módon, hogy a - TRX-ekre vonatkozó számítások során a IV.2.C. táblában kiszámított - forgalmas órai forgalom kiszolgálásához szükséges szektoronkénti TRX-számot megszorozza egy TRX kapacitásával.
V.2.B GSM telephely kapacitása
Az V.2.B tábla egy GSM telephely kapacitását számszerűsíti. Egy GSM telephely kapacitását a modell cella-, terület és szektorszám szerinti típusokon alapuló bontásban kalkulálja oly módon, hogy az V.2.A táblában kiszámított szektorkapacitás értékeket megszorozza a megfelelő szektorszámokkal.
V.2.C Mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma
A V.2.C tábla a mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek számát számítja ki. A modellezés során feltételezés, hogy minden telephely mikrohullámú linken keresztül csatlakozik, tehát a mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma megegyezik a BTS számítások II.10.A. táblájában kiszámított BTS telephely értékekkel.
V.3. Backhaul kombinált átvitel
Az V.3. rész kalkulálja a különböző kapacitású PDH rádiólinkek számát. Az eredmény a BTS/NodeB telephelyek V.3.A táblából vett teljes számának és a különböző kapacitású (4x2, 8x2, 16x2 Mbit/s) PDH mikrohullámú rádiólinkek arányának szorzataként áll elő. A különböző kapacitású PDH mikrohullámú rádiólinkek arányának számítása kétféleképpen történhet:
- Átlagolt modell szerint
- Monte Carlo modell alapján.
V.3.A Mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma és a telephelyek átlagos kapacitása
Az V.3.A tábla a mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek számát és egy telephely átlagos kapacitását számítja ki. A mikrohullámú átvitellel bekötött telephelyek száma az V.1.G táblában a NodeB-re vonatkozóan és az V.2.C táblában a BTS-re vonatkozóan kiszámított telephely érték közül a nagyobb.
A telephelyek átlagos kapacitása az egyes telephelyekre vonatkozó kapacitások telephelyszámmal súlyozott átlagaként áll elő külön-külön a GSM és az UMTS telephelyek esetében.
V.3.B Backhaul átvitel kapacitása
Az V.3.B tábla a különböző típusú mikrohullámú rádiólinkek kbps-ban kifejezett működési kapacitását számítja ki.
V.3.C Átlagolt modell
Az átlagolt modell a különböző kapacitású PDH mikrohullámú rádiólinkek arányát úgy határozza meg, hogy az átviteli láncban minden átviteli szakaszhoz egy olyan minimális átviteli kapacitást rendel, amely az adott átviteli szakaszon képes kezelni az átviteli szükségletet. Az egyes átviteli szakaszokon az átviteli csatornák száma az egy telephelyre jutó átviteli csatornák számának és az adott átviteli szakaszon downlink irányú átviteli láncban lévő telephelyek számának szorzataként áll elő. A számításnál feltételezés, hogy minden átviteli lánc ugyanannyi telephelyből áll, továbbá az egy telephelyre jutó átviteli szükséglet minden telephelynél azonos.
V.3.D PDH rádiólinkek végső száma
Az V.3.D tábla határozza meg a különböző kapacitású PDH rádiólinkek számát a kiválasztott módszertannak (Átlagolt modell/Monte Carlo modell) megfelelően. A Monte Carlo modellből származó arányokat a számítás a „D4 Network Statistics” munkalap IX. táblájából veszi át.
Az V.3.D tábla ezenfelül „D4 Network Statistics” munkalap IX. táblájából származó arány alapján meghatározza az egyedülálló PDH rádiólink telephelyek számát.
VI. BSC
A számítás ezen szakasza a BSC alapberendezések és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg a következő módon:
Az alapberendezések mennyisége a TRX-ek számításai során a IV. 3. táblában kiszámított TRX-mennyiség és a BSC hálózati elem maximális kiépítés melletti tényleges működési kapacitásának „D3 Headroom allowance” munkalap I. táblájában kiszámított értékének (TRX-ben) a hányadosa.
A bővítési lépcsők szükséges mennyisége az alapberendezés által le nem fedett kapacitásszükséglet figyelembevételével áll elő a következő összefüggés alapján:
EU(BSC) = BU(BSC) x [TRX ÷ BU(BSC) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(BSC) - a BSC bővítési lépcsők száma
BU(BSC) - BSC alapberendezések száma
TRX - TRX kártyák teljes száma a hálózatban
OC(base) - alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - bővítési lépcső tényleges működési kapacitása A számítások a tényleges működési kapacitások figyelembe vételével megfelelő tervezési tartalékot építenek a modellbe.
VII. TRC
A számítás ezen szakasza a TRC alapberendezések és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
Az alapberendezések mennyisége a teljes kapacitásigény és a TRC hálózati elem maximális kiépítés melletti tényleges működési kapacitása - „D3 Headroom allowance” munkalapon - kiszámított értékének hányadosaként áll elő. A teljes kapacitásigényt az E1 portok teljes száma jelenti az A interfészen, ami viszont az E1 portok teljes számától függ az Asub interfészen. Az A interfészen az E1 portok teljes száma úgy áll elő, hogy az Asub interfészen lévő E1 portok teljes számát megszorozzuk az Asub/A konverziós aránnyal. Az Asub/A konverziós arány értéke 4, ami az A interfészen lévő E1 portonkénti 64kbit/s beszédcsatornák és az Asub interfészen lévő E1 portonkénti 16 kbit/s beszédcsatornák aránya. Az Asub interfészen lévő E1 portok teljes száma az összes BSC hangátviteli kapacitásának (kbps-ben) és az E1 port kapacitásnak (2048 kbps) a hányadosaként áll elő.
A bővítési lépcsők szükséges mennyisége az alapberendezés által le nem fedett kapacitásszükséglet figyelembevételével áll elő a következő összefüggés alapján:
EU(TRC) = BU(TRC) x [CAP(A) ÷ BU(TRC) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(TRC) - a TRC bővítési lépcsők száma
BU(TRC) - TRC alapberendezések mennyisége
CAP(A) - A interfészen lévő E1 portok teljes száma
OC(base) - TRC alapberendezés tényleges működési kapacitása (E1)
OC(ext) - TRC bővítési lépcső tényleges működési kapacitása (E1)
VIII. RNC
A számítás ezen szakasza az RNC alapberendezések és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg a következő módon:
Az RNC alapberendezések minimálisan szükséges száma a lub linkek száma, a szektorszám, illetve a telephelyek szám által megkövetelt mennyiség közül a legnagyobb érték. A lub linkek száma a NodeB-k teljes hangforgalomra vonatkozó - korábban, a backhaul átvitel tervezése során kiszámított - kapacitásigényének és az E1 port kapacitásnak (2048 kbps) a hányadosaként áll elő.
Az RNC alapberendezések száma (BUrnc) a következő összefüggés alapján kerül kiszámításra:
Az RNC bővítési lépcsők - lub link bővítés miatt/szektorszám miatt/telephelyszám miatt - szükséges mennyisége a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(RNC) = BU(RNC) x [CAP(A) ÷ BU(RNC) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(RNC) - a RNC bővítési lépcsők száma
BU(RNC) - RNC alapberendezések mennyisége
CAP(A) - lub link kapacitásigény (E1-ben)/szektorszám/telephelyszám
OC(base) - RNC alapberendezés tényleges működési kapacitása (E1)
OC(ext) - RNC bővítési lépcső tényleges működési kapacitása (E1)
IX. MSS és MGW
A számítás ezen szakasza az MSC szerver (MSCS) és a Media Gateway (MGW) alapberendezések és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
MSS
Az MSS alapberendezések szükséges száma az előfizetők számának és az MSS teljes kiépítés melletti kapacitásának (előfizetőszámban) hányadosaként áll elő. Az MSS bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(MSS) = BU(MSS) x [CAP(A) ÷ BU(MSS) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(MSS) - a MSS bővítési lépcsők száma
BU(MSS) - MSS alapberendezések mennyisége
CAP(A) - előfizetők száma
OC(base) - MSS alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - MSS bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
MGW
Az MGW alapberendezések szükséges száma a portok számára vonatkozó követelmény figyelembe vételével a következő összefüggés alapján áll elő:
Az RNC illesztő portok száma a következő összefüggés alapján áll elő:
pRNC = pBSC + pRNC,
ahol:
pBSC - E1 portok teljes száma az A interfészen
pRNC - RNC lu-CS link kapacitásigény (E1)
Az összekapcsolási forgalom lebonyolításához szükséges portok száma a következő összefüggés alapján áll elő:
A központok közötti forgalom lebonyolításához szükséges portok száma a következő összefüggés alapján áll elő:
A 0,7-tel való osztás a forgalmas órai forgalom csatornákra való átváltására, míg a 31-gyel való osztás a csatornák 2Mbit/s-os portokra való átváltására szolgál.
Az MGW bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(MGW) = BU(MGW) x [CAP(A) ÷ BU(MGW) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(MGW) - az MGW bővítési lépcsők száma
BU(MGW) - az MGW alapberendezések mennyisége
CAP(A) - előfizetők száma
OC(base) - az MGW alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - az MGW bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
X. IN
A számítás ezen szakasza az IN (Intelligent Network) alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
Az IN (Intelligent Network) alapberendezések szükséges száma a pre-paid előfizetők számának és az IN teljes kiépítés melletti kapacitásának (előfizetőszámban) hányadosaként áll elő. Az IN bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(IN) = BU(IN) x [CAP(A) ÷ BU(IN) - OC(base)] + OC(ext)
ahol:
EU(IN) - az IN bővítési lépcsők száma
BU(IN) - az IN alapberendezések mennyisége
CAP(A) - pre-paid előfizetők száma
OC(base) - IN alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - IN bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XI. IC számlázási rendszer
A számítás ezen szakasza az IC számlázási rendszer költségeinek meghatározásához szükséges forgalmi mennyiséget számszerűsíti. Ez a forgalmi mennyiség a forgalmas órai híváskísérletek száma, amely a „C1 Demand” munkalapról származó IC forgalmi mennyiségek (kimenő, bejövő hang- és videohívás forgalom, valamint a tranzit forgalom) és a „D2 Service Statistics” munkalapról származó hívásidőtartam érték hányadosa. A „C4 Revaluation” munkalap a későbbiekben ezt az értéket használja fel az IC számlázási rendszer költségének meghatározásához.
XII. Számhordozási rendszer
A számítás ezen szakasza a számhordozási rendszer alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg. A számhordozási rendszer alapberendezések szükséges száma a forgalmas órai híváskísérletek (MSC/MGW/SMSC/MMSC/SGSN) számának és a számhordozási rendszer teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. A számhordozási rendszer bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(NP) = BU(NP) x [CAP(A) ÷ BU(NP) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(NP) - a számhordozási rendszer bővítési lépcsők száma
BU(NP) - a számhordozási rendszer alapberendezések mennyisége
CAP(A) - forgalmas órai híváskísérletek (MSC/MGW/SMSC/MMSC/SGSN) száma
OC(base) - számhordozási rendszer alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - számhordozási rendszer bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XIII. VMS
A számítás ezen szakasza a VMS alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
A VMS alapberendezések szükséges száma az előfizetők számának és a VMS teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. A VMS bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(VMS) = BU(VMS) x [CAP(A) ÷ BU(VMS) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(VMS) - a VMS bővítési lépcsők száma
BU(VMS) - a VMS alapberendezések mennyisége
CAP(A) - előfizetők száma
OC(base) - VMS alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - VMS bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XIV. HLR
A számítás ezen szakasza a HLR alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
A HLR alapberendezések szükséges száma az előfizetők számának és a HLR teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. A HLR bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(HLR) = BU(HLR) x [CAP(A) ÷ BU{HLR) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(HLR) - a HLR bővítési lépcsők száma
BU(HLR) - a HLR alapberendezések mennyisége
CAP(A) - előfizetők száma
OC(base) - HLR alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - HLR bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XV. SMSC
A számítás ezen szakasza az SMSC alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
Az SMSC alapberendezések szükséges száma a forgalmas órai SMS-szám és az SMSC teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. Az SMSC bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(SMSC) = BU(SMSC) x [CAP(A) ÷ BU(SMSC) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(SMSC) - az SMSC bővítési lépcsők száma
BU(SMSC) - az SMSC alapberendezések mennyisége
CAP(A) - Forgalmas órai SMS-szám (db/mp)
OC(base) - SMSC alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - SMSC bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XVI. MMSC
A számítás ezen szakasza az MMSC alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
Az MMSC alapberendezések szükséges száma a forgalmas órai MMS-szám és az MMSC teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. Az MMSC bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(MMSC) = BU(MMSC) x [CAP(A) ÷ BU(MMSC) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(MMSC) - az MMSC bővítési lépcsők száma
BU(MMSC) - az MMSC alapberendezések mennyisége
CAP(A) - Forgalmas órai MMS-szám (db/mp)
OC(base) - MMSC alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - MMSC bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
XVII. PCU/SGSN
PCU
A számítás ezen szakasza a PCU alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg. A PCU alapberendezések szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő.
A Gb linkhez kapcsolódó kapacitásigény (Mbps-ben) a következő összefüggés alapján adódik:
ahol:
TGSMu - teljes forgalmas órai up-link irányú csomagkapcsolt adatforgalom a GSM hálózati elemen percekvivalensben kifejezve
TGSMd - teljes forgalmas órai down-link irányú csomagkapcsolt adatforgalom a GSM hálózati elemen percekvivalensben kifejezve
fGSM - GSM adatforgalomra vonatkozó percekvivalens érték
A PCU bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(PCU) = BU(PCU) x [CAP(A) ÷ BU(PCU) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(PCU) - a PCU bővítési lépcsők száma
BU(PCU) - a PCU alapberendezések mennyisége
CAP(A) - Gb link kapacitásigény
OC(base) - PCU alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - PCU bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
SGSN
A számítás ezen szakasza az SGSN alapberendezés és a bővítési lépcsők szükséges mennyiségét határozza meg.
Az SGSN alapberendezések szükséges száma a Gb linkhez kapcsolódó kapacitásigény (BH packets/sec) és az SGSN teljes kiépítés melletti kapacitásának hányadosaként áll elő. Az SGSN bővítési lépcsők szükséges száma a következő összefüggés alapján áll elő:
EU(SGSN) = BU(SCSN) x [CAP(A) ÷ BU(SGSN) - OC(base)] ÷ OC(ext)
ahol:
EU(SGSN) - az SGSN bővítési lépcsők száma
BU{SGSN) - az SGSN alapberendezések mennyisége
CAP(A) - Gb link kapacitásigény
OC(base) - SGSN alapberendezés tényleges működési kapacitása
OC(ext) - SGSN bővítési lépcső tényleges működési kapacitása
„Core” átvitel
A számítás ezen szakaszában a modell a Core átvitelben alkalmazott SDH mikrohullámú rádiólinkek és bérelt vonalak teljes számát határozza meg.
BSC/RNC-MGW átvitel
A BSC/RNC-MGW átvitellel kapcsolatos igény (2 Mbps-os áramkörökben) a BSC és az RNC irányú kapacitásszükséglet összege.
A BSC esetében a kapacitásszükséglet számításai a TRC-re vonatkozó számításoknál találhatók (VII. rész), míg az RNC számítások során kalkulálja a modell a lub linkkel kapcsolatos kapacitásigényt (VIII. rész).
A BSC/RNC-MGW átvitelhez szükséges mikrohullámú rádiólinkekre, illetve bérelt vonali szakaszokra vonatkozó kapacitásigényt a modell az előző bekezdésben ismertetett módon előálló teljes átviteli igényből számítja a „D4 Network Statistics” munkalap IX. táblájából származó megoszlási arány felhasználásával, amely az egyes átviteli módoknak a teljes átvitelben betöltött arányát fejezi ki.
Az átviteli igényre vonatkozó számítások után a modell a következő algoritmus felhasználásával számítja a rádiólinkek és bérelt vonalak szükséges számát és kapacitását.
Átviteli igény számítása
1. A számítás kiindulási alapja az ábrán látható logikai elrendezés. Az ábrán található struktúrák/hálók számára vonatkozóan az MGW-k számával megegyező mennyiséget tételez fel a modell.
2. Egy MGW-re eső BSC/RNC telephelyek átlagos számának kalkulációja.
3. A különböző szintekre eső BSC/RNC telephelyek számának meghatározása oly módon, hogy a BSC/RNC telephelyek az első szintre sorolódnak mindaddig, amíg a szint nem „telítődik”, a maradék telephelyek pedig a második (illetve ha szükséges, a harmadik) szintre sorolódnak.
4. A különböző kapacitású linkek számának meghatározása, külön-külön az egy-, két- és háromszakaszos linkek esetében
5. Az STM-1 rádiólinkek és az STM-1 bérelt vonalak számának meghatározása a következő összefüggés alapján:
- Az STM-1 rádiólinkek száma az alábbi képlet szerint áll elő:
N(rlink) = ([N(rlink1) x c1] + [N(rlink2) x c2] + [N(rlink3) x c3] x N(MGW) - [N(MGW) x N(site/MGW) - N(BSC/RNC) x c1]) x hopes
ahol:
N{rlink) - az STM-1 rádiólinkek száma
N(rlink1) - az egyszakaszos STM-1 rádiólinkek száma
N(rlink2) - a kétszakaszos STM-1 rádiólinkek száma
N(rlink3) - a háromszakaszos STM-1 rádiólinkek száma
N(MGW) - MGW-k száma
N(BSC/RNC) - BSC/RNC telephelyek száma
N(site/MGW) - 1 MGW-re eső BSC/RNC telephelyek átlagos száma
hopes - BSC/RNC-nkénti átlagos ugrás-szám
c1 = roundup[ACPS x R x OC(SDH)]
c2 = roundup[ACPS x 2 x R x OC(SDH)]
c3 = roundup[ACPS x 3 x R x OC(SDH)]
ahol:
ACPS - egy telephely átlagos kapacitása (2Mpbs-os áramkörben)
R - mikrohullámú rádiólinkek %-os aránya
OC(SDH) - SDH rádiólink maximális kiépítés melletti tényleges működési kapacitása
- Az STM-1 bérelt vonalak száma hasonló összefüggés alapján áll elő azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben értelemszerűen nem kerül figyelembe vételre az ugrásszám.
6. Az MGW és a BSC/RNC telephelyek közötti átlagos távolság meghatározása a következő formula segítségével.
ahol
Area - a teljes lefedett terület
MGW - az MGW-k teljes száma
MGW (BSC/RNC) - egy MGW-re eső BSC/RNC telephelyek átlagos száma
A távolság formula a következő összefüggéseket veszi figyelembe:
Hexagon formula - Area = 2,6 x r2 és
MGW-MGW bérelt vonali átvitel
Bérelt vonalak számának számítása
1. A számítás kiindulási alapja a MGW-MGW átvitellel kapcsolatos kapacitásigény, amely a modell a központok közötti forgalom lebonyolításához szükséges portok korábban kiszámított értékével azonos.
2. Az átvitelhez szükséges linkek számának meghatározása, amely a következő összefüggés alapján történik:
ahol
MGW - a MGW-ek száma
a számítás egyenlő távolságot feltételez az MGW-k között
3. Az STM-1 bérelt vonalak száma úgy áll elő, hogy egy MGW telephely átlagos kapacitása elosztásra kerül az STM-1 bérelt vonali kapacitással és megszorzásra kerül az MGW telephelyek számával.
4. Az MGW-k közötti átlagos távolság meghatározása a következő formula segítségével történik.
'
ahol
Area - a teljes lefedett terület
MGW - az MGW-k teljes száma
3.1.1. Költségek számszerűsítése
A homogén költségkategóriák költségeinek számszerűsítése két számítási lépést takar. Az első lépésben a hálózat modellezése során előálló eszközmennyiségek („C3 Network Design” munkalapról) és a megfelelő eszközárak/élettartamok („D5 HCC Data” munkalapról) segítségével a modell meghatározza a közvetlen hálózati CAPEX költségeket. A közvetlen hálózati CAPEX költségek közé tartozik a hálózatmenedzsment rendszer értéke is, amelyet a modell mark-up segítségével számszerűsít. A számítások a „C4 Revaluation” munkalapon találhatók. A HCC költségek kalkulációja során a második lépésben a modell mark-up-ok („D6 Mark-ups” munkalapról) segítségével számszerűsíti a hálózathoz kapcsolódó OPEX, valamint a támogató jellegű OPEX és CAPEX költségeket. Az erre vonatkozó számítások a „C5 Mark-ups” munkalapon találhatók. A számítások menete az alábbi ábrán látható.
„D.5 HCC Data” munkalap
A „D.5. HCC Data” munkalap a modellezett hálózathoz kapcsolódóan kialakított Homogén Költségkategóriákhoz (HCC kapcsolódó következő, az „Input data.xls” fájlból származó input adatokat tartalmazza:
- Devizaárfolyam (HUF/EUR)
- Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC
- Befektetett eszközök értékelésére alkalmazott módszer (választható) - lineáris, annuitásos módszer
- Eszközárak eredetileg megadott devizában
- Eszközárak HUF-ban
- Eszközélettartamok
- Árváltozás
- Nettó és bruttó könyv szerinti érték aránya
- „Annualisation Shift” - Annuitásos módszer alkalmazása során a diszkontált cash flow számítási módját meghatározó érték (év elejére, év közepére vagy az év végére)
„C4 Revaluation” munkalap
A „C4 Revaluation” munkalap számszerűsíti a hálózati eszközök CAPEX költségeit. A számítás során a modell kiszámítja az egyes HCC-k bruttó helyettesítési értékeit, majd felár segítségével kiszámítja és felosztja a hálózatmenedzsment rendszer értékét, ezután pedig a kiválasztott számítási módszer (annuitásos, lineáris) segítségével évesíti a hálózat CAPEX költségeit. A számítások a következőképpen jelennek meg a modellben:
Első lépésként az „F” oszlopban az eszközök bruttó helyettesítési értékét számítja ki a modell. A bruttó helyettesítési érték a hálózat méretezése során a „C3 Network Design” munkalapon előálló, „D” oszlopban összegyűjtött eszközmennyiségek és az „E” oszlopban feltüntetett („D5 HCC Data” munkalapról származó) megfelelő folyó eszközárak szorzataként áll elő. A számlázási rendszer esetében az alapberendezés és a bővítő egység értelmezési nehézsége miatt eltérő számítási módszer alkalmazására volt szükség. A modell a számlázási rendszer esetében számszerűsíti az egy számlázási egységre (amely figyelembe veszi a hang- és adatforgalmat is) jutó költséget, majd ezt a fajlagos költséget szorozza meg az IC forgalom „C3 Network Design” munkalap XI. táblájában kiszámított forgalmas órai IC-híváskísérletek számával.
A második lépésben a „G” oszlopban a modell kiszámítja és felosztja a hálózati elemek között a hálózatmenedzsment rendszer értékét. A számításhoz a modell a „D6 Mark-ups” munkalapról származó felárat használja fel.
Az „H” és „I” oszlop tartalmazza az évesített CAPEX költségeket. A modell kétféle módszer alkalmazását teszi lehetővé: az annuitásos és a lineáris módszerét:
A lineáris módszer külön számítja az eszközhöz kapcsolódó értékcsökkenést és tőkeköltséget. Az értékcsökkenési leírást a bruttó helyettesítési érték („G” oszlop) és a hasznos élettartam („D5 HCC Data” munkalapról származó) hányadosa adja. A tőkeköltség a tőke elvárt megtérülését mutatja és a nettó helyettesítési érték (ami a modell feltételezése szerint a GRC fele, tehát az eszközök a feltételezés szerint az élettartamuk felénél járnak) és a WACC („D5 HCC Data” munkalapról származó) szorzataként áll elő. Az eszközök nettó értékének változásából származó nyereséget/veszteséget a tartási nyereség/veszteség számszerűsíti („D5 HCC Data” munkalapról származó árváltozás, valamint a nettó helyettesítési érték felhasználásával).
Az annuitásos módszerrel számított éves költség egyszerre veszi figyelembe az értékcsökkenési leírást, valamint a tárgyi eszközzel kapcsolatos tőkeköltséget. A költségszámítás alapja a tárgyi eszköz bruttó helyettesítési értéke („G” oszlopból). Az annuitásos módszer szerint az éves költségek az alábbi képlettel számíthatók:
ahol:
index - árváltozás („D5 HCC Data” munkalapról)
shift - a diszkontált cash flow számítási módját meghatározó érték (év elejére, év közepére vagy az év végére) - („D5 HCC Data” munkalapról)
I - eszközélettartam („D5 HCC Data” munkalapról)
WACC - súlyozott átlagos tőkeköltség („D5 HCC Data” munkalapról)
A „J” oszlop tartalmazza a kiválasztott módszertan szerinti évesített CAPEX költségeket
„D6 Mark-ups” munkalap
A „D6 Mark-ups” munkalap tartalmazza a hálózathoz kapcsolódó OPEX, valamint a támogató jellegű tevékenységek OPEX és CAPEX költségeinek, valamint a hálózatmenedzsment költségének számításához felhasznált százalékos felárak (mark-up) értékét.
Ez a munkalap tartalmazza továbbá a szabályozáshoz és a nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó létszám értéket és annak megoszlási arányait.
A modell a következő felárakat számszerűsíti:
- A hálózat működési költségeinek fedezésére képzett felár - a felár a hálózat működési költségeinek a hálózati eszközök értékéhez viszonyított százalékos értékeként kerül meghatározásra, a folyóáras korrekció figyelembe vételével (erre azért van szükség, mert a kiszámított százalékos értékek a könyv szerinti értékek alapján állnak elő, a modell költségszámításai viszont folyó áron történnek, ezért a kiszámított százalékokat szükséges kiigazítani a folyóáras és a könyv szerinti eszközérték arányával). A felár a következő működési költségekre teremt fedezetet:
= Hálózat üzemeltetési, -tervezési, -fenntartási kiadások
= Szabályozónak fizetett díjak
= Más szolgáltatóknak fizetett távközlési díjak
= Egyéb hálózati telephelyek bérleti díjai
A felár 4 eszközcsoportra vonatkozóan kerül kiszámításra (Telephely infrastruktúra, BSS infrastruktúra, Átvitel, MSC/MGW és egyéb hálózati elemek) a következő összefüggés alapján
ahol
MNE_OPEX - a hálózat működési költségeinek fedezésére képzett felár
CN_OPEX - hálózat üzemeltetési, -tervezési, -fenntartási kiadások
CNE_OPEX - adott eszközcsoportra jutó hálózat üzemeltetési, -tervezési, -fenntartási kiadások
CNA_OPEX - szabályozónak fizetett díjak
COSR_OPEX - egyéb hálózati telephelyek bérleti díjai
COP_OPEX - más szolgáltatóknak fizetett távközlési díjak
CNE_CAPEX - adott eszközcsoport bruttó könyv szerinti értéke
- A hálózatmenedzsment rendszer eszközértékének meghatározásához használt felár - a felár a hálózatmenedzsment rendszer értékének a hálózati eszközök értékéhez viszonyított százalékos értékeként kerül meghatározásra. A felár a következő összefüggés alapján áll elő:
ahol
MNEM_CAPEX - hálózatmenedzsment eszközértékének meghatározásához használt felár
CNEM_CAPEX - hálózatmenedzsment rendszer bruttó könyv szerinti értéke
CNE_OPEX - hálózatmenedzsment rendszer szempontjából releváns hálózati elemek bruttó könyv szerinti értéke
- A támogató tevékenységek működési költségeinek fedezésére képzett felár - a felár a támogató tevékenységek (hálózathoz kapcsolódó) működési költségeinek a hálózat működési költségeihez viszonyított százalékos értékeként kerül meghatározásra. A felár a következő működési költségekre teremt fedezetet
= Energia költségek
= Hálózatra jutó IT költségek
= Hálózatra jutó pénzügyi és adminisztrációs kiadások
= Hálózatra jutó irodabérleti költségek
= Hálózatra jutó díjak és adók
= Hálózatra jutó egyéb ráfordítások
A felár a következő összefüggés alapján áll elő:
- A támogató eszközök CAPEX költségeinek fedezésére képzett felár - a felár a (hálózathoz kapcsolódó) támogató eszközök CAPEX költségeinek a hálózat működési költségeihez viszonyított százalékos értékeként kerül meghatározásra. A felár a következő eszközök CAPEX költségeire teremt fedezetet
= IT rendszerek
= Épületek
= Támogató eszközök
A felár a következő összefüggés alapján áll elő:
ahol:
DIT_CAPEX - IT rendszerek lekönyvelt éves értékcsökkenése
NBVIT_CAPEX - IT rendszerek nettó könyv szerinti értéke
DB_CAPEX - Épületek lekönyvelt éves értékcsökkenése
NBVB_CAPEX - Épületek nettó könyv szerinti értéke
DSP_CAPEX - Támogató eszközök lekönyvelt éves értékcsökkenése
NBVSP_CAPEX - Támogató eszközök nettó könyv szerinti értéke
WACC - Súlyozott átlagos tőkeköltség
CS_OPEX - Értékesítési-, Marketing-, Ügyfélszolgálati- kiadások (ideértve ügynöki jutalékokat)
CN_OPEX - hálózat üzemeltetési, -tervezési, -fenntartási kiadások
CNA_OPEX - szabályozónak fizetett díjak
COSR_OPEX - egyéb hálózati telephelyek bérleti díjai
COP_OPEX - más szolgáltatóknak fizetett távközlési díjak
„C5 Mark-ups” munkalap
A „C5 Mark-ups” munkalapon történik meg a „D6 Mark-ups” munkalapon kiszámított felárak segítségével meghatározott CAPEX és OPEX költségek homogén költségkategóriákhoz rendelése a következő módon:
A munkalap „C” illetve „D” oszlopában találhatóak meg a korábbi számítások („C4 Revaluation” munkalap) során kiszámított bruttó helyettesítési értékek, illetve folyó költségek. Ezek az értékek már tartalmazzák a hálózatmenedzsment rendszer értékét is.
A munkalap „E” oszlopában a „D6 Mark-ups” munkalapról származó, a hálózat működési költségeinek fedezésére, négy eszközcsoportra vonatkozóan kiszámított felár segítségével kiszámítja a modell a hálózat OPEX költségeit és hozzárendeli a megfelelő eszközcsoportok homogén költségkategóriáihoz.
A munkalap „F” oszlopában a „D6 Mark-ups” munkalapról származó, a támogató tevékenységek működési költségeinek fedezésére képzett felár segítségével kiszámítja a modell a támogató tevékenységek működési költségeit és homogén költségkategóriákhoz rendeli azokat.
A munkalap „G” oszlopában a „D6 Mark-ups” munkalapról származó, a támogató eszközök CAPEX költségeinek fedezésére képzett felár segítségével kiszámítja a modell a támogató eszközök költségeit és homogén költségkategóriákhoz rendeli azokat.
A munkalap „H” oszlopa összegzi az egyes homogén költségkategóriákhoz rendelt, az előző oszlopokban („D”, „E”, „F”, „G”) kiszámított költségeket.
3.1.2. Költségek felosztása
A költségek felosztása során az előző pontban kiszámított és homogén költségkategóriákba sorolt költségeket a modell hálózati elemekre allokálja, majd a hálózati elemek egységköltségei és a megfelelő útvonaltényezők szorzataként áll elő az egyes szolgáltatások egységköltsége. A költségek homogén költségkategóriákból hálózati elemekre osztása és a hálózati elemek egységköltségeinek kiszámítása a „C6 HCC-NC” munkalapon történik, míg a hálózati szolgáltatások egységköltségeinek kalkulációja a „C7 NC-Services” munkalapon található, amelynek során a „D7 Service Matrix” munkalapon található útvonaltényezőket használja fel a modell.
„C6 HCC-NC” munkalap
A „C6 HCC-NC” munkalapon a modell a homogén költségkategóriák költségeit hálózati elemekhez rendeli, majd kiszámítja az egyes hálózati elemek egységköltségeit.
A modellezés során a következő hálózati elemek kerültek kialakításra:
- Torony és telephely kialakítás
- BTS/NodeB hang
- BSC/RNC hang
- BTS/NodeB adat
- BSC/RNC adat
- MSC/MSS/MGW
- Backhaul hang átvitel
- BSC-MSC hang átvitel
- Központok közötti hang átvitel
- Backhaul adat átvitel
- BSC-MSC adat átvitel
- Központok közötti adat átvitel
- SMSC
- MMSC
- SGSN/GGSN
- HLR
- WAP
- Számlázás és szabályozói kapcsolatok
- Számhordozás
Költségallokáció (HCC-költségek hálózati elemekre osztása):
A. Telephelyek kialakításához kapcsolódó költségek
A telephelyek kialakításához kapcsolódó költségeket a modell közvetlenül a „Torony és telephely kialakítás” hálózati elemhez allokálja.
B. BTS (GSM) költségek felosztása
A BTS költségei a következő összefüggés alapján kerülnek megosztásra a „BTS/NodeB hang” és a „BTS/NodeB adat” hálózati elemek között:
- „BTS/NodeB hang” hálózati elemre jutó költséghányad
- „BTS/NodeB adat” hálózati elemre jutó költséghányad
ahol
ABTS_NC2 - „BTS/NodeB hang” hálózati elemre jutó költséghányad
ABTS-NC4 - „BTS/NodeB adat” hálózati elemre jutó költséghányad
GSMV - GSM hangforgalom Erlangban
GSMD - GSM adatforgalom Erlangban
C. NodeB (UMTS) költségek felosztása
A NodeB költségei a következő összefüggés alapján kerülnek megosztásra a „BTS/NodeB hang” és a „BTS/NodeB adat” hálózati elemek között:
- „BTS/NodeB hang” hálózati elemre jutó költséghányad
- „BTS/NodeB adat” hálózati elemre jutó költséghányad
ahol
ANodeB_NC2 - „BTS/NodeB hang” hálózati elemre jutó költséghányad
ANodeB_NC4 - „BTS/NodeB adat” hálózati elemre jutó költséghányad
NodeBV - A hangforgalom kiszolgálásához szükséges UMTS szektorok száma
NodeBD - Az adatforgalom kiszolgálásához szükséges UMTS szektorok száma
D. PDH/SDH rádiólinkek költségeinek felosztása
A PDH/SDH rádiólinkek költségei a következő összefüggés alapján kerülnek megosztásra a „Backhaul hang átvitel” és a „Backhaul adat átvitel”, illetve a „BSC-MSC hang átvitel” és a „BSC-MSC adat átvitel” hálózati elemek között:
- „Backhaul hang átvitel” hálózati elemre jutó költséghányad
- „Backhaul adat átvitel” hálózati elemre jutó költséghányad
ahol
ANodeB_NC7 - „Backhaul hang átvitel” hálózati elemre jutó költséghányad
ANodeB_NC10 - „Backhaul adat átvitel” hálózati elemre jutó költséghányad
BTS/NodeBPS - Csomagkapcsolt forgalom a BTS/NodeB hálózati elemeken
BTSI NodeBCS - Vonalkapcsolt forgalom a BTS/NodeB hálózati elemeken
E. BSC/RNC
BSC alapberendezés és BSC TRX bővítés
A BSC alapberendezés és a BSC TRX bővítés költségei a következő összefüggés alapján kerülnek megosztásra a „BSC/RNC hang” és a „BSC/RNC adat” hálózati elemek között:
- „BSC/RNC hang” hálózati elemre jutó költséghányad
- „BSC/RNC adat” hálózati elemre jutó költséghányad
ABSC-NC5 = 1 - ABSC-NC3,
ahol
ABSC-NC3 - „BSC/RNC hang” hálózati elemre jutó költséghányad
ABSC-NC5 - „BSC/RNC adat” hálózati elemre jutó költséghányad
BSCAsub - BSC Asub interfészek száma (E1)
BSCE1 - BSC interfészek teljes száma (E1)
TRC alapberendezés és TRC (A interfész) bővítés
A TRC alapberendezés és TRC bővítés költségei a modell közvetlenül a „BSC/RNC hang” hálózati elemhez allokálja.
RNC alapberendezés és RNC bővítés
Az RNC alapberendezés és az RNC bővítés költségei a következő összefüggés alapján kerülnek megosztásra a „BSC/RNC hang” és a „BSC/RNC adat” hálózati elemek között:
- „BSC/RNC hang” hálózati elemre jutó költséghányad
- „BSC/RNC adat” hálózati elemre jutó költséghányad
ARNC-NC5 = 1 - ARNC-NC3,
ahol
ARNC-NC3 - „BSC/RNC hang” hálózati elemre jutó költséghányad
ARNC-NC5 - „BSC/RNC adat” hálózati elemre jutó költséghányad
RNClu-CS - RNC lu-CS link kapacitás (E1)
RNClub - RNC lub link kapacitás (E1)
F.MSC
Az MSS/MGW alapberendezés és az MSS/MGW bővítés költségeit a modell közvetlenül az MSC/MSS/MGW hálózati elemhez allokálja.
H. Adathálózat
A PCU/SGSN alapberendezés és a PCU/SGSN bővítés költségeit a modell közvetlenül az SGSN/GGSN hálózati elemhez allokálja.
A WAP gateway HCC költségeit a modell közvetlenül a WAP hálózati elemhez allokálja.
I. SMSC/MMSC
Az SMSC alapberendezés és az SMSC bővítés költségeit a modell közvetlenül az SMSC hálózati elemhez allokálja.
Az MMSC alapberendezés és az MMSC bővítés költségeit a modell közvetlenül az MMSC hálózati elemhez allokálja.
J. Egyéb hálózati elemek
Az SSP, az SCP alapberendezés és bővítés, a HLR alapberendezés és bővítés költségeit a modell közvetlenül a HLR hálózati elemhez allokálja.
A VMS alapberendezés és bővítés költségeit a modell közvetlenül az MSC/MSS/MGW hálózati elemhez allokálja.
A számlázási rendszer költségeit a modell közvetlenül a „Számlázás és szabályozói kapcsolatok” elnevezésű hálózati elemhez allokálja.
A számhordozási rendszer alapberendezés és a bővítés költségei a modell közvetlenül a „Számhordozási rendszer” elnevezésű hálózati elemhez allokálja.
K. Koncesszió és frekvencia díj
A 900 MHz-es és 1800 MHz-es koncesszió és frekvenciadíjak értékét a modell a BTS költségek felosztása során használt felosztási arányok (lásd B. pont feljebb) alapján osztja meg a „BTS/NodeB hang” és a „BTS/NodeB adat” hálózati elemek között.
A 2100 MHz-es koncesszió és frekvenciadíjak értékét a modell a NodeB költségek felosztása során használt felosztási arányok (lásd C. pont feljebb) alapján osztja meg a „BTS/NodeB hang” és a „BTS/NodeB adat” hálózati elemek között.
A mikrohullámú frekvenciadíjak értékét a modell a PDH/SDH rádiólinkek költségeinek felosztása során használt felosztási arányok (lásd D. pont feljebb) alapján osztja meg a „Backhaul hangátvitel” és a „Backhaul adat átvitel” hálózati elemek között.
A telephelyek bérleti díját a modell közvetlenül a „Torony és telephely kialakítás” hálózati elemhez allokálja.
L. Bérelt vonalak
A BSC-MSC átvitel bérelt vonalainak költségét a modell a PDH/SDH rádiólinkek költségeinek felosztása során használt felosztási arányok (lásd D. pont feljebb) alapján osztja meg a „BSC-MSC hangátvitel” és a „BSC-MSC adat átvitel” hálózati elemek között.
Az MSC-MSC átvitel bérelt vonalainak költségét a modell közvetlenül a „Központok közötti hangátvitel” hálózati elemhez allokálja.
M. Egyéb
A szabályozási és nagykereskedelmi költségeket a modell közvetlenül a „Számlázás és szabályozói kapcsolatok” elnevezésű hálózati elemhez allokálja.
Hálózati elemek egységköltsége:
A hálózati elemek egységköltségének számítása során a modell figyelembe veszi az Európai Bizottság 2009/396/EK (2009. május 7.) Ajánlásában szereplő, a költség inkrementum számítására vonatkozó előírásokat. Ennek megfelelően a modell az egységköltség számítás során azonosítja azokat a költségeket, amelyek a beszédcélú hívásvégződtetés szolgáltatás nyújtásának hiányában nem merültek volna fel (elkerülhető költségek). A keresett költségtömeg az összes szolgáltatását nyújtó üzemeltető azonosított összes hosszú távú költsége és ugyanezen üzemeltető harmadik személyeknek nyújtott nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatás hiányában felmerülő összes hosszú távú költsége közötti különbségként áll elő. A különbségszámítás hálózati elemenként történik.
A modellszámítások során az összes szolgáltatását nyújtó üzemeltető azonosított összes hosszú távú költsége hálózati elemenként a „C6 HCC-NC” munkalap 91. illetve 95. sorában áll elő az előző pontban részletezett számítások során HCC-kről hálózati elemekre osztott költségek hálózati elemenkénti összegzésével. A modell a 93. sorban a hálózati elemek megfelelő mennyiségeinek felhasználásával kiszámítja az egyes hálózati elemek egységköltségét. Ez az egységköltség-számítás megfelel a korábbi eljárásokban - a Európai Bizottság által megfogalmazott költségszámítási elvárások megjelenése előtt - alkalmazott számításnak.
A „C6 HCC-NC” munkalap 96-99. sorai tartalmazzák az inkrementum számításokat. Az itt található értékek az összes szolgáltatását nyújtó üzemeltető azonosított összes hosszú távú költsége és ugyanezen üzemeltetőnek valamely vizsgált hálózati szolgáltatásának hiányában felmerülő összes hosszú távú költsége közötti különbségként állnak elő. A számítás nemcsak a beszédcélú hívásvégződtetésre, hanem a híváskezdeményezésre, a hálózaton belüli hívásokra és a tranzit hívásokra vonatkozóan is kiszámítja a különbözeti költségtömeget.
A „C6 HCC-NC” munkalap 106-109. soraiban a modell a hálózati elemek szolgáltatásonként eltérő megfelelő - „C6 HCC-NC” munkalap 101-104. sorból származó - mennyiségeinek felhasználásával kiszámítja az egyes hálózati elemek egységköltségét a különböző szolgáltatások esetében.
„C7 NC-Services” munkalap
Szolgáltatások egységköltsége
A „C7 NC-Services” munkalapon a modell kiszámítja a vizsgált hálózati szolgáltatások egységköltségét, amelynek során a „D7 Service Matrix” munkalapon található útvonaltényezőket használja fel. Az egyes szolgáltatások egységköltségei a hálózati elemek egységköltségei és a megfelelő útvonaltényezők szorzataként állnak elő a következő összefüggés alapján („C7 NC-Services” munkalap E-Y oszlopok):
ahol:
RFi - az i-edik hálózati elemhez tartozó útvonaltényező
NEi - az i-edik hálózati elem egységköltsége
A hálózati szolgáltatások díjában (így a végződtetési díjban is) a pénzügyi teljesítéssel kapcsolatos tőkeköltségnek is meg kell térülnie (ami a szolgáltatás teljesítése és az ellenérték pénzügyi teljesítése közötti időszakra vonatkozó elmaradt hozam fedezésére szolgál). A számítás a következő összefüggés alapján történik a modellben („C7 NC-Services” munkalap D oszlop):
ahol:
M - fizetési határidő; feltételezés, hogy M = egy hónap;
c - szolgáltatás költsége (hálózati és támogató költségek)
C - szolgáltatás költsége a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó tőkeköltséggel
„D7 Service Matrix” munkalap
A „D7 Service Matrix” munkalap a korábbi számítások során meghatározott („D2 Service Statistics”) útvonal tényezőket tartalmazza.
3.2.1. Költségek számszerűsítése
A gazdasági értékcsökkenés számításai során a modell az Európai Bizottság 2009/396/EK (2009. május 7.) Ajánlásában (A Bizottság Ajánlása az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjak szabályozói kezeléséről, a továbbiakban: Ajánlás) szereplő költség inkrementum figyelembevételével kiszámítja a beszédcélú hívásvégződtetés egységköltségét. A számítások az „Economic dereciation_Increment.xls” fájlban találhatók. A költségszámítások során a modell Visual Basic szubrutinokat és függvényeket használ a következő módon:
Az ábrából jól látható, hogy a modell a számítások során az „Economic dereciation_lncrement.xls” fájlból származó input adatokat feltölti a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájlba, amely minden egyes modellezett évre vonatkozóan elvégzi a hálózat méretezését, majd az így kiszámított hálózati eszköz mennyiségeket visszatölti a gazdasági értékcsökkenés számítását végző fájlba, amely minden modellezett szolgáltatásra és modellezett évre vonatkozóan kiszámítja a megfelelő egységköltség értékeket.
„D1 Network Design” munkalap
A munkalap az „Input data.xls” fájl hasonló elnevezésű munkalapjának input értékeit veszi át a számításokhoz.
„D2 Economic” munkalap
A munkalap az „Input data.xls” fájl hasonló elnevezésű munkalapjának input értékeit veszi át a számításokhoz.
„C1 Output Elements Volume” munkalap
A munkalap a különböző hálózati elemeknek a különböző évekre vonatkozóan meghatározott forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségeit tartalmazza. A számítások a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájlban történnek makrók felhasználásával.
A hálózati elemek mennyisége a modellezett szolgáltatás (ami lehet hívásvégződtetés, híváskezdeményezés, on-net hívás, tranzit) mennyiségével csökkentett forgalom figyelembe vételével áll elő.
„C1 A Output Elements Volume” munkalap
A munkalap a különböző hálózati elemeknek a különböző évekre vonatkozóan meghatározott forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségeit tartalmazza. A hálózati elemek mennyisége a teljes hálózati forgalom figyelembe vételével áll elő.
„C2 Output Service Volume” munkalap
A „C2_Output Service Volume” munkalap a homogén költségkategóriák egységköltségeinek számításához szükséges mennyiségeket tartalmazza. A HCC szolgáltatásmennyiségek számítása a következő összefüggés alapján történik elkülönülten a különböző hálózati szolgáltatásokra:
ahol:
HCCSV - HCC szolgáltatásmennyiség
NCSV - Szolgáltatásmennyiség az egyes hálózati elemeken („BU_LRIC_master_increment.xls” fájl „C6 HCC-NC” munkalapról, 89. sor)
NCRF - Hálózati elemre vonatkozó útvonaltényező („BU_LRIC_master_increment.xls” fájl „D7 Service Matrix” munkalapról)
NCA - HCC-NC allokációs tényezők („BU_LRIC_master_increment.xls” fájl „C6 HCC-NC” munkalapról, D8:V86)
A HCC szolgáltatásmennyiségek az inkrementum értelmezésnek megfelelően csak a modellezett szolgáltatás (ami lehet hívásvégződtetés, híváskezdeményezés, on-net hívás, tranzit) mennyiségével csökkentett forgalom figyelembe vételével állnak elő.
„C2A Output Service Volume” munkalap
A „C2A_Output Service Volume” munkalap a teljes hálózati forgalom figyelembe vételével számított HCC szolgáltatásmennyiségeket tartalmazza az előző pontban leírt számítások alapján.
„1...71” munkalapok
Az „1...71” munkalapok homogén költségkategóriánként tartalmazzák a gazdasági értékcsökkenés számításaihoz felhasznált input adatokat, valamint a CAPEX és OPEX költségek számításait.
Időtáv
A modell többféle időtávot képes kezelni a gazdasági értékcsökkenés számítása során. A modell alapbeállításként 30 éves időtávra vonatkozóan számol, a megfelelő opció kiválasztásával a modell képes a maradványeszközérték figyelembe vételére (ebben az esetben a maradványeszközérték 100%-os kapacitáskihasználtsággal és az utolsó időszak MEA-árának, illetve diszkontrátájának figyelembe vételével kerül megállapításra).
Diszkontráta
Ebben a szakaszban számítja ki a modell a diszkontáláshoz használt kumulált diszkontrátákat. A diszkontszámításhoz használt diszkontráták meghatározása során az elvárt megtérülést tükröző WACC-értékekből indul ki a modell.
Költségmeghatározáshoz használt paraméterek
Ebben a szakaszban találhatóak a gazdasági értékcsökkenés számításának során kiindulásként szolgáló éves CAPEX és OPEX költségek meghatározásához szükséges eszközárak és mark-up értékek.
Hálózati paraméterek
Ebben a szakaszban a következő hálózati paraméterek találhatók:
- Hálózati elem effektív kapacitása - a hálózati elem effektív kapacitása az utolsó év kapacitása azzal a feltételezéssel, hogy a hálózati elem az időszak végére éri el a 100%-os kapacitáskihasználtságot
- HCC szolgáltatásmennyiségek - a „C2A_Output Service Volume” és a „C2_Output Service Volume” munkalapon kiszámított mennyiségek különbsége
- Hálózati elem mennyiségek - beszerzés, pótlás, selejtezés számított értékei az éves hálózati elem mennyiségek és az eszköz élettartamok alapján
- Éves (folyóáras) beruházás értékek - az éves beszerzések mennyisége és megfelelő éves egységárak alapján kiszámított idősoros beruházás értékek
- Eszközök bruttó helyettesítési értéke - a kumulált eszközmennyiség és a megfelelő éves egységárak alapján kiszámított eszközérték
Gazdasági értékcsökkenés számításai
Elméleti háttér (Ofcom nyomán)
A végződtetési díjak szabályozása során kiemelt fontosságú, hogy a díjak biztosítsák a hatékony szolgáltató költségeinek megtérülését, amelynek során a befektetett tőke megtérülését is figyelembe veszi a szabályozó. Mivel a szolgáltatók beruházásai folyamatosan, hosszabb távon merülnek fel és a szabályozási döntések horizontja általában rövidebb, mint a beruházások megtérülési ideje, ezért a költségmegtérülés figyelembe vételének módja kulcsfontosságú kérdés. A szabályozói gyakorlatban gyakran alkalmazott számviteli megközelítések nem veszik megfelelően figyelembe a beruházások folyamatosságát és az eszközök árainak változását. A gazdasági értékcsökkenés módszerének alkalmazása lehetőséget teremt a felsorolt tényezők megfelelő figyelembe vételére.
A gazdasági értékcsökkenés módszere valamely eszköz(csoport) gazdasági értékének változását mutatja be a vizsgált időhorizonton. A gazdasági érték az eszköz(csoport) „termelőképességét” tükrözi, ami megfelel az eszköz segítségével előállított szolgáltatás diszkontált jelenértékének és az eszköz működtetéséhez kapcsolódón az eszköz élettartama alatt felmerült működési költségek jelenértékének különbségével. A gazdasági értékcsökkenés számítása másképpen fogalmazva annak a kérdésnek a megválaszolását jelenti, hogy mi az a termelés költségei alapján meghatározott pénzáramlás, amely figyelembe veszi az eszközök árváltozását és az output mennyiségének változását is, és amely zéró (tehát normál profitot tükröző) nettó jelenértéket eredményez.
A megfelelő értékcsökkenési profilok előállításához számos feltételezésre és előrejelzésre van szükség a következő változók tekintetében:
- Diszkontráta (tőkeköltség)
- MEA árváltozások
- OPEX költségek idősorai
- Eszközfelhasználási profilok
A változók a következőképpen befolyásolják az adott eszköz értékcsökkenési profilját:
- Az alacsonyabb tőkeköltség alacsonyabb megtérülést, tehát alacsonyabb költségeket jelent a teljes időszakra vonatkozóan
- Minél nagyobb a MEA-árcsökkenés, a költségek annál nagyobb hányadának kell az időszak első részében megtérülnie
- Minél jobban nő az OPEX költségek nagysága, annál nagyobb gazdasági értékcsökkenést kell az időszak elején elszámolni
A gazdasági értékcsökkenés számítása a modellben
A modellben a CAPEX és az OPEX költségek esetében elkülönülten, de azonos számítási módszer szerint történnek a számítások az„1”-„71” elnevezésű munkalapokon.
CAPEX
A számítás első lépése a „Kiinduló ár/egységköltség” meghatározása. A Kiinduló ár/egységköltség az utolsó év MEA árának, eszközkihasználtságának és az utolsó év diszkontrátájának (tőkeköltségének) figyelembe vételével számított ár (ez az az ár/egységköltség, amely normál profitot eredményez a vizsgált időszak utolsó évében belépő új szolgáltató számára - a modell kompetitív piacot feltételez). A számítás az „1”-„71” munkalapokon az 57. sorban található. A „Kiinduló ár” alkalmazása azonban nem biztosítaná a költségek teljes megtérülését két okból kifolyólag:
- A kiinduló árnál/egységköltségnél figyelembe vett eszközkihasználtság nem teljesül a teljes időszakra
- A vizsgált időszak elején várhatóan magasabb MEA-árak érvényesülnek
A gazdasági értékcsökkenéssel kapcsolatos számításoknak mindkét tényezőre fedezetet biztosítanak. A számítások ennek megfelelő a következő tényezőket számszerűsítik:
1. Kiinduló ár („1”-„71” munkalapok 57. sor)
2. Eszközkihasználtság változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség („1”-„71” munkalapok 68. sor)
3. MEA-árak változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség („1”-„71” munkalapok80. sor)
Az eszközkihasználtság változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség számításához annak a veszteségnek a számszerűsítését igényli, amely akkor érné a szolgáltatót, ha az időszak egészében a Kiinduló árat alkalmazná. Ez a veszteség az előző lépésben az utolsó év eszközkihasználtságának figyelembevételével kiszámított (számításokat Id. „1”-„71” munkalapok 58-59. sor) jelenérték (PV1) és a tényleges kapacitáskihasználtság figyelembe vételével számított (számításokat Id. „1”-„71” munkalapok 61-62. sor) jelenérték (PV2) különbségeként áll elő. Az eszközkihasználtság változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség a kiszámított különbség (D64) és a diszkontált szolgáltatásmennyiség (D66) hányadosa (68. sor). A MEA-árak változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség a következő formula alapján áll elő:
PV3 = PV - PV1 - PV2.
ahol:
PV - a beruházások jelenértéke, 1 éves tervezési időhorizont feltételezésével
A MEA-árak változásának fedezésére szolgáló kiegészítő ár/egységköltség értékei az „output-érték hiány” mutató értékeit tükrözik. Az „output-érték hiány” mutató minden évre vonatkozóan az adott év eszközkihasználtságának, valamint az adott év és az utolsó év MEA árak különbségének a szorzata.
Az adott eszközcsoportra vonatkozóan előálló egységköltség értékek a Kiinduló ár/egységköltség értékének, valamint az eszközkihasználtság változásának, illetve a MEA-árak változásának fedezésére szolgáló kiegészítő árak/egységköltségek összegeként állnak elő („1”-„71” munkalapok 86. sor).
OPEX
Az OPEX költségekre vonatkozó számítások a CAPEX számítások menetének megfelelően történik az „1”-„71” munkalapok 94-128. sorokban.
„C3 HCC-Service” munkalap
A „C3 HCC-Service” munkalap gyűjti össze az „1”-„71” munkalapokon kiszámított HCC-egységköltségeket.
„C4 Services” munkalap
A „C4 Services” munkalapon találhatóak meg a modellezett szolgáltatások egységköltségei.
Szolgáltatások egységköltsége a számviteli értékcsökkenés módszerével számítva
A modell a „BU_LRIC_master_increment.xls” fájlban valamennyi modellezett évre vonatkozóan a számviteli értékcsökkenés módszerével is kiszámítja a modellezett szolgáltatások egységköltségét, amelyeket a „C4 Services” munkalapon gyűjt össze.
Szolgáltatások egységköltsége a gazdasági értékcsökkenés módszerével számítva
A „C4 Services” munkalap szolgáltatásonként összegzi a „C3 HCC-Service” munkalapon homogén költségkategóriánként kiszámított egységköltségeket, majd a működő tőkéhez kapcsolódó tőkeköltség értékek figyelembe vételével áll elő az egyes szolgáltatások egységköltsége a teljes tervezési időtávra.
A modell építés során a felhasznált input adatlista kialakítása a következő alapelvek mentén történt:
A Hatóság törekedett a lehető legnagyobb mértékben felhasználni a három mobil szolgáltató adatszolgáltatásából származó értékeket.
A hálózat méretezése során kiindulási alapot jelentő hipotetikus forgalmi értékek kialakítása során átlagos értékeket használ fel a modell, ennek megfelelően mindhárom szolgáltató forgalmi értékei figyelembe vételre kerültek.
A benyújtott adatok bizonyos csoportjai a forgalmi adatoktól eltérően egymással összefüggnek és csak egy blokkban kezelhetők.
Tipikusan ide tartoznak a hálózati eszközökkel kapcsolatos adatok, amelyek egyrészről az eszközök műszaki tulajdonságaira (az alapberendezés, a bővítési lépcső és a maximális műszaki kapacitás értékei stb.), másrészt az eszközökkel kapcsolatos költségekre (árak, élettartam, ártrend stb.) vonatkoznak. Ebben az esetben a hatékonysági szempont érvényesítése kapott kiemelt hangsúlyt az input adatok meghatározása során. Ez nemcsak a hálózat méretezésével kapcsolatos műszaki hatékonyságot jelenti, hanem a fajlagos költségekben megjelenő hatékonyságot is. A számítások során a cél tehát az adott mennyiségű szolgáltatást a lehető legalacsonyabb költséggel előállító hálózat modellezése volt. Ennek megfelelően kerültek kiválasztásra a hipotetikus szolgáltató adatai.
Amennyiben valamely szolgáltató valamely adata nem volt alkalmas (hiány vagy eltérő tartalom miatt) arra, hogy a hipotetikus szolgáltató adatainak meghatározása során figyelembe vételre kerüljön, az az érték korrigálásra, illetve pótlásra került.
Az input adatok kialakítását részletesen a 4.2. pont ismerteti.
| Input név | Input adat helye | Felhasználás helye | Input adat ismertetése | ||||||||
| Fő círn | Alcím | fájl | munkalap | blokk név | cella | fájl | munkalap | blokk | cella | ||
| Távközlési szolgáltatások iránti igény | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F10-AL35 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F10-AL35 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Aktív SIM-kártyák száma (teljes év. db) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F10-AL11 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F10-AL11 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Post-paid | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F10-AL10 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Netwoit Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F10-AL10 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Pre-paid | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F11-AL11 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Netwoit Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | FII-ALII | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Beszédforgalom (teljes év, perc) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F13-AL16 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F13-AL16 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Hálózaton belüli forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F13-AL13 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F13-AL13 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Kimenő forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F14-AL14 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F14-AL14 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Bejövő forgalom | Input data.xls | D1_Networt Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F15-AL15 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F15-AL15 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Tranzit forgalom | Input data.xls | D1_Networt Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F16-AL16 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F16-AL16 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Video forgalom (teljes év, perc) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F18-AL20 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F18-AL20 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Hálózaton belüli forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F18-AL18 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F18-AL18 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Kimenő forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F19-AL19 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F19-AL19 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Bejövő forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F20-AL20 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F20-AL20 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| SMS forgalom (teljes év, db) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F22-AL24 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F22-AL24 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Hálózaton belüli SMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F22-AL22 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F22-AL22 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Kimenő SMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F23-AL23 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F23-AL23 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Bejövő SMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F24-AL24 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F24-AL24 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| MMS forgalom (teljes év, db) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F26-AL28 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F26-AL28 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Hálózaton belüli MMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F26-AL26 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F26-AL26 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Kimenő MMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F27-AL27 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F27-AL27 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Bejövő MMS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F28-AL28 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F28-AL28 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Vonalkapcsolt adatforgalom (teljes év, perc) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F30-AL30 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F30-AL30 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| HSCSD / CSD forgalom | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F30-AL30 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F30-AL30 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Csomagkapcsolt adatforgalom (teljes év, Mbyte) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F32-AL35 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F32-AL35 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Éves összes Uplink forgalom (GSH) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F32-AL32 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F32-AL32 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Éves összes Downlink forgalom (GSM) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F33-AL33 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F33-AL33 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Éves összes Uplink forgalom (UMTS - adat) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F34-AL34 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F34-AL34 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Éves összes Downlink forgalom (UMTS - adat) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F35-AL35 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; - | F35-AL35 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS lefedettség | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F38-AJ40 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F17-19; F38-AJ40; F38-AJ40 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F38-AJ38 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F17-19; F38-AJ40; F38-AJ40 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F39-AJ39 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F17-19; F38-AJ40; F38-AJ40 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F40-AJ40 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F17-19; F38-AJ40; F38-AJ40 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| GSH lefedettség | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F43-AJ45 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F22-24; F43-AJ45; F43-AJ45 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F43-AJ43 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F22-24; F43-AJ45; F43-AJ45 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F44-AJ44 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F22-24; F43-AJ45; F43-AJ45 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F45-AJ45 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | I. lefedettségi paraméterek; -; - | F22-24; F43-AJ45; F43-AJ45 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| A teljes hálózati forgalom (csomagkapcsolt adatforgalom kivételével) megoszlása a GSM és az UMTS rádiós hálózat között | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F48-AJ49 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | II. Forgalom megoszlása A GSM és az UMTS rádiós hálózat között; -; - | F44-45; F48-AJ49; F48-AJ49 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS hálózat | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F48-AJ48 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | II. Forgatom megoszlása A GSM és az UMTS rádiós hálózat között; -; - | F44-45; F4S-AJ49; F48-AJ49 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| GSM hálózat | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F49-AJ49 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | II. Forgatom megoszlása A GSM és az UMTS rádiós hálózat között; -; - | F44-45; F48-AJ49; F48-AJ49 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS forgalom megoszlása a különböző tereptípusok között | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F52-AJ54 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | III. UMTS forgalom; -; - | F55-57; F52-AJ54; F52-AJ54 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F52-AJ52 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | III. UMTS forgalom; -; - | F55-57; F52-AJ54; F52-AJ54 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cel_data” munkalap) számítottuk. | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F53-AJ53 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | III. UMTS forgalom; -; - | F55-57; F52-AJ54; F52-AJ54 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cel_data” munkalap) számítottuk. | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F54-AJ54 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | III. UMTS forgalom; -; - | F55-57; F52-AJ54; F52-AJ54 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szintű szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| GSM Forgalom megoszlás a különböző tereptípusok között | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F57-AJ59 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | IV. GSM forgalom; -; - | F86-88; F57-AJ59; F57-AJ59 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F57-AJ57 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | IV. GSM forgalom; -; - | F86-88; F57-AJ59; F57-AJ59 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F58-AJ58 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | IV GSM forgalom; -; - | F86-88; F57-AJ59; F57-AJ59 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szinti szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F59-AJ59 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D4 Network Statistics; D1_Network Design; D1_Network Design | IV GSM forgalom; -; - | F86-88; F57-AJ59; F57-AJ59 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szintű szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| Hívás időtartam | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F62-AJ62 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; | F38-AJ38; F62-AJ62; F62-AJ62 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| M. hívás időtartam | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F62-AJ62 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D1 Service Volumes; D1_Network Design; D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet; -; | F38-AJ38; F62-AJ62; F62-AJ62 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| A 3G hálózati adatforgalom megoszlása JMTS és HSDPA forgalomra | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F65-AJ66 | BU_LRIC_master.xls | D1 Service Volumes | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F40-AJ41 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F65-AJ65 | BU_LRIC_master.xls | D1 Service Volumes | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F40-AJ41 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| HSDPA | Input data.xls | D1_Network Design | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F66-AJ66 | BU_LRIC_master.xls | D1 Service Volumes | I. Szolgálta- tások iránti kereslet | F40-AJ41 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| I. Gazdasági paraméterek | Input data.xls | D2_Economic | I. Gazdasági paraméterek | K11-AP15 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | C9-10; K11-AP15; K11-AP15 | ||||
| Árfolyam | Input data.xls | D2_Economic | I. Gazdasági paraméterek | K11-AP11 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | C9-10; K11-AP15; K11-AP15 | Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető előző időszakok árfolyamai, valamint a „Jelentés az infláció alakulásáról” publikációban szereplő adatok (a modellezés lezárásakor rendelkezésre álló utolsó árfolyam prognózis) | |||
| Árfolyam Ft / EUR | Input data.xls | D2_Economic | I. Gazdasági paraméterek | K11-AP11 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | C9-10; K11-AP15; K11-AP15 | Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető előző időszakok árfolyamai, valamint a „Jelentés az infláció alakulásáról” publikációban szereplő adatok (a modellezés lezárásakor rendelkezésre álló utolsó árfolyam prognózis) | |||
| WACC | Input data.xls | D2_Economic | I. Gazdasági paraméterek | K15-AP15 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | C9-10; K11-AP15; K11-AP15 | ||||
| súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) | Input data.xls | D2_Economic | I. Gazdasági paraméterek | K15-AP15 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | C9-10; K11-AP15; K11-AP15 | Az elmúl időszakokra a hatóság által közzé tett WACC értékek, valamint a tárgyidőszakra vonatkozó jelen határozatban közzétett érték | |||
| II. Hálózati elemek (árak, élettartamok, árváltozások) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F18-AP99 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | ||||
| Telephely | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F18-AP21 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: torony- és telephely kialakítás | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F18-AP18 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Mikrocella: telephely kialakítás | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F19-AP19 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Pikocella: telephely kialakítás | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F20-AP20 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Egyedülálló (standalone) rádiós átvitel: torony- és telephely kialakítás | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F21-AP21 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| BTS - GSM berendezések | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F23-AF30 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (körszektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F23-AF23 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (2 szektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F24-AR24 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (3 szektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F25-AF25 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Mikrocella: berendezés | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F26-AF26 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Pikocella: berendezés | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F27-AF27 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: TRX-ek | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F28-AF28 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Mikrocella: TRX-ek | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F29-AF29 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Pikocella: TRX-ek | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F30-AF30 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| NodeB - UMTS berendezés | Input data.xls | D2 Economic | II. Hálózati elemek | F32-AF36 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (körszektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F32-AF32 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (2 szektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F33-AF33 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Makrocella: berendezés (3 szektoros) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F34-AF34 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Mikrocella: berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F35-AF35 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Pikocella: berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F36-AF36 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| PDH / SDH Rádiólink | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F38-AP42 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| PDH 2 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F38-AF38 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| PDH 8 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F39-AF39 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| PDH 16 Mb/s mikrohullámú [idillink | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F40-AP40 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| PDH 32 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F41-AP41 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| SDH STM-1 mikrohullámú radiólink 1+1) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F42-AP42 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| BSC / RNC | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F44-AP51 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| BSC: alap-berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F44-AP44 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| BSC: TRX bővítés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F45-AP45 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| TRC: transzkóder alap-berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F46-AP46 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| TRC: E1 transzkóder (A interfész) bővítés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F47-AP47 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| RNC: alap-berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F48-AP48 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| RNC: bővítő egységek (lub link) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F49-AP49 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| RNC: bővíti egységek (szektorok) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F50-AP50 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| RNC: bővítő egységek (telephelyek) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F51-AF51 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| MSC | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F53-AP56 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| MSS: alapberendezés és sziki | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F53-AP53 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| MSS: bővítő egység (előfizetői) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F54-AFS4 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| MGW: alapberendezés és szoftver | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F55-AP55 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| MGW: bővítő egység (trönk port) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F56-AP56 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Adat hálózat | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F58-AP63 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Model alkotói adat | |||
| PCU: alap egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F58-AP58 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Model alkotói adat | |||
| PCU: bővítő egységek (Gb link) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F59-AP59 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Model alkotói adat | |||
| SGSN: alap egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F60-AP60 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| SGSN: processing bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F61-AP61 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| GGSN: alap egység és licensz | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F62-AP62 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| WAP: gateway | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F63-AP63 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| ISMSC / MMSC | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F65-AP68 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| SMSC: alap egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F65-AP65 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| SMSC: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F66-AP66 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| MMSC: alap egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F67-AP67 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| MMSC: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F68-AP68 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Modell alkotói adat | |||
| Egyéb hálózat | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F68-AP99 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | ||||
| SSP: szolgáltatás- kapcsoló pont teljes hálózatra) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F70-AP80 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| SCP: szolgáltatás- ellenőrző pont - alap-berendezés (prepaid) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F71-AP71 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| SCP: bővítő egység (előfizetői) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F72-AP72 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| VMS: alapberendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F73-AP73 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| VMS: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F74-AP74 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| HLR: alap- berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F75-AP75 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2 Economic; D2 Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| HLR: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F76-AP76 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Számlázó rendszer: alap- berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F77-AF77 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Számlázó rendszer: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F78-AP78 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: Számított input, számított szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Számhordozás: alap-berendezés | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F79-AP79 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Számhordozás: bővítő egység | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F80-AP80 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Eszközár és élettartam: közvetlen input, szolgáltatói adat. Az árváltozások feltételezések. | |||
| Licensz és frekvencia díjak | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F82-AP90 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | ||||
| Koncessziós jog - GSM 900 MHz | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F82-AP82 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. A korábbi piacelemzési eljárási gyakorlattal megegyezően a meghosszabbított frekvenciahasználati megállapodás alapján került meghatározásra. | |||
| koncessziós jog - GSM 18000 MHz | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F83-AP83 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. A korábbi piacelemzési eljárási gyakorlattal megegyezően az érvényes frekvenciahasználati megállapodás alapján került meghatározásra. | |||
| Koncessziós jog-UMTS | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F84-AP84 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az UMTS Frekvenciahasználati megállapodások alapján került meghatározásra a három szolgáltató adatának átlagaként. | |||
| Frekvencia díj - Mikrohullámú | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F85-AP85 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj GSM 900 - állomás díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F86-AP86 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj GSM 900 - sáv díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F87-AP87 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj GSM 1800 - állomás díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F88-AP88 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj GSM 1800 - sáv díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F89-AP89 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj UMTS - állomás díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F90-AP90 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Frekvencia díj UMTS - sáv díj | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | F91-AF91 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Hatósági adat. Az érvényes frekvencia díjak és frekvencia díjbefizetések figyelembevételével | |||
| Bérleti díjak - Telephely | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H92 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Számított input, Számított szolgáltatói adat | |||
| Bérelt vonalak | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H94-AF97 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Közvetlen input, szolgáltatói adat | |||
| Bérelt vonalak BSC-MSC (fix) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H94-AF94 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Közvetlen input, szolgáltatói adat | |||
| Bérelt vonalak BSC-MSC (változó) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H95-AP95 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Közvetlen input, szolgáltatói adat | |||
| Bérelt vonalak MSC-MSC (fix) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H96-AP96 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls: Economic dereciation_Increment.xls | D5 HCC Data: D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Közvetlen input, szolgáltatói adat | |||
| Bérelt vonalak MSC-MSC (változó) | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H97-AFS7 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Közvetlen input, szolgáltatói adat | |||
| M. egyéb | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H99 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Számított input, Számított szolgáltatói adat | |||
| Szabályozói és nagykereskedelmi költségek | Input data.xls | D2_Economic | II. Hálózati elemek | H99 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D5 HCC Data; D2_Economic; D2_Economic | D14-J95; F18-AP99 | Számított input, Számított szolgáltatói adat | |||
| III. Mark-up-ok | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K105-AP122 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | |||
| A. Mark-up / GRC | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K105-AP114 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Mark-up / hálózat működési költség | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K105-AP108 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Telephely infrastruktúra | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K105-AP105 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| BSS infrastruktúra | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K106-AP106 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Átvitel | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K107-AP107 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | C6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| MSC / MGW és egyéb hálózati elemek | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K108-AP108 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K1C6-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Mark-up / hálózat menedzsment rendszer eszköz költség | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K111-AP114 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Telephely infrastruktúra | Input data.xls | ]2 Economic | III. Mark-up-ok | K111-AP111 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| BSS infrastruktúra | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K112-AP112 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Átvitel | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K113-AP113 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| MSC / MGW és egyéb hálózati elemek | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K114-AP114 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | I. Mark-up / GRC; Mark-up / GRC; Mark-up / GRC | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| B. Mark-up / működési költség | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K119-AP122 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K10S-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increments | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | ||||||||
| Támogató tevékenységek működési költsége: | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K119-AP119 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D3 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Tejes hálózat működési költség | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K119-AP119 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Mark-up / Támogató eszközök CAPEX költsége: | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K122-AP122 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| Tejes hálózat infrastruktúra | Input data.xls | D2_Economic | III. Mark-up-ok | K122-AP122 | BU_LRIC_master.xls; Economic depreciation.xls; Economic dereciation_Increment.xls | D6 Mark-ups; D2_Economic; D2_Economic | Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség; Mark-up / működési költség | D11-27; K105-AP122; K105-AP122 | Számított input, számított szolgáltatói adat | ||
| I. útvonal tényezők | ld. Mátrix | Input data.xls | D2 Service Statistics | I. útvonal tényezők | F10-L32 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | I. útvonal tényezők | F10-L32 | MSC-re vonatkozó adat közvetlen input, szolgáltatói adat, a többi pedig tervezési feltételezés | |
| II. szolgáltatás statisztika | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E40-69 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E40-69 | |||
| Hívás- és válaszidők | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E40-41 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgálatás konverziós faktorok | E40-41 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Sikeres hívások válaszideje (a hívott jelentkezéséig) | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E40 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E40 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Sikertelen hívások válaszideje (hívás bontásáig) | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E41 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E41 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Sikertelen / sikeres hívások viszonya | Input data.xls | D2 Sen/ice Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E43 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E43 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Sikertelen híváskísérletek aránya a sikeres hívások százalékában | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E43 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E43 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| De-averaging factors (csúcs hálózati terhelés figyelembevétele) | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E45-46 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E45-46 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szintű szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| Forgalmas órai forgalom és átlagos forgalom aránya-hang | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E45 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E45 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szintű szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| Forgalmas órai forgalom és átlagos forgalom aránya-adat | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E46 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E46 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. Az egyes szolgáltatói adatokat a cella szintű szolgáltatói adatokból (szolgáltatóknak kiküldött kérdőív „08_cell_data” munkalap) számítottuk. | ||
| D. SMS / MMS konverziós faktorok | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E48-50 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E48-50 | |||
| SDCCH bitsebesség | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E48 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E48 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Átlagos SMS hossz [bytes] | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E49 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E49 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Átlagos MMS hossz [bytes] | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E50 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E50 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Adat konverziós faktorok | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E52-63 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E52-63 | |||
| az 1 időrésre vonatkozó effektív GPRS bitsebesség (kbit/s) | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E52 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E52 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| az 1 időrésre vonatkozó effektív EDGE bitsebesség (kbit/s) | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E53 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E53 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| GPRS adatforgalom aránya a GSM hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E54 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E54 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| GPRS WAP forgalom aránya a GSM hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E55 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E55 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| EDGE adatforgalom aránya a GSM hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E56 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E56 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| EDGE WAP forgalom aránya a GSM hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E57 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E57 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| UMTS bitsebesség [kbit/s] | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E58 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E58 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| HSDPA bitsebesség [kbit/s] | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E59 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E59 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| UMTS csatorna elemek száma | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E60 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E60 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| HSDPA csatorna elemek száma | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E61 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E61 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| UMTS adatforgalom UMTS hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E62 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E62 | Id. a fent ismertetett UMTS/HSDPA adatforgalom megoszlási adatok leírását. Input data.xls fájl „Network design” munkalap F65-AJ66 soraiból az évszámnak megfelelő adatot tartalmazza. | ||
| HSDPA adatforgalom UMTS hálózatban | Input data.xls | D2 Service Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E63 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E63 | Id. a fent ismertetett UMTS/HSDPA adatforgalom megoszlási adatok leírását. Input data.xls fájl „Network design” munkalap F65-AJ66 soraiból az évszámnak megfelelő adatot tartalmazza. | ||
| Hívás konverziós faktorok | Input data.xls | D2 Sen/ice Statistics | II. szolgáltatás statisztika | E65-66 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E65-66 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Hang hívás bitsebesség [kbps] | Input data.xls | D2 Service Statistics | [szolgáltatás statisztika | E65 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E65 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| video hívás bitsebesség [kbps] | Input data.xls | D2 Service Statistics | [szolgáltatás statisztika | E66 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E66 | Szolgálatokkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Hálózati paraméterek | Input data.xls | D2 Service Statistics | [szolgáltatás statisztika | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | |||||
| Egy csomagra eső átlagos byte szám | Input data.xls | D2 Service Statistics | [szolgáltatás statisztika | E68 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E68 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Felcsatlakozások átlagos hossza | Input data.xls | D2 Service Statistics | [szolgáltatás statisztika | E69 | BU_LRIC_master.xls | D2 Service Statistics | II. Szolgáltatás konverziós faktorok | E69 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| Tervezési szabályok, paraméterek | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | F9-K34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | F9-K34 | ||
| Alap-berendezés kapacitása (ha alkalmazható) | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | F14-F34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | F14-F34 | Közvetlen input, szolgáltatói adat. Kivéve az SMSC, MMSC, PCU, SGSN, amely tervezési feltételezés | |
| Bővítő egység kapacitása (ha alkalmazható) | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | G14-G34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | G14-G34 | Közvetlen input, szolgáltatói adat. Kivéve az SMSC, MMSC, PCU, SGSN, amely tervezési feltételezés | |
| Maximális műszaki kapacitás (lehetséges bővítményekkel együtt) | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | H14-H34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | H14-H34 | Közvetlen input, szolgáltatói adat. Kivéve az SMSC, MMSC, PCU, SGSN, amely tervezési feltételezés | |
| Tervezéskor alkalmazott kihasználtsági tényező | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | I9-I34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | I9-I34 | Közvetlen input, szolgáltatói adat. Kivéve az SMSC, MMSC, PCU, SGSN, amely tervezési feltételezés | |
| Tervezési időtáv | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | J9-J34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | J9-J34 | Közvetlen input, szolgáltatói adat. Kivéve az SMSC, MMSC, PCU, SGSN, amely tervezési feltételezés | |
| Kapacitás-vetítési alapok | ld. Mátrix | Input data.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | K9-K34 | BU_LRIC_master.xls | D3 Headroom allowance | ld. Mátrix | K9-K34 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | |
| I. NodeB paraméterek | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F10-48 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F10-48 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Spektrum feltételezések | 2100 MHz - Amount of spectrum (2x5 MHz) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F10 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F10 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | |
| A. Downlink értékek | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15-29 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15-29 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális UMTS cella sugár minimális kapacitás esetén | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15-17 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15-17 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F15 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F16 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F16 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F17 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F17 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Minimális cella kapacitás (egy adat csatorna) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F19 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F19 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális UMTS cella sugár teljes kapacitás esetén | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F22-24 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F22-24 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F22 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F22 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F23 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F23 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F24 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F24 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális cella kapacitás | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F27-29 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F27-29 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F27 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F27 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F28 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F28 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F29 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F29 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| B. Uplink értékek | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34-48 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34-48 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális UMTS cella sugár minimális kapacitás esetén | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34-36 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34-36 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F34 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F35 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F35 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F36 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F36 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Minimális cella kapacitás (egy adat csatorna) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F38 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F38 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális UMTS cella sugár teljes kapacitás esetén | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F41-43 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F41-43 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F41 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F41 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F42 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F42 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F43 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | .NodeB paraméterek | F43 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális cella kapacitás | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F46-48 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | .NodeB paraméterek | F46-48 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F46 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | .NodeB paraméterek | F46 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F47 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | .NodeB paraméterek | F47 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külterület (rural) | Input data.xls | C3 UMTS pre-Design | I. NodeB paraméterek | F48 | BU_LRIC_master.xls | C3 UMTS pre-Design | .NodeB paraméterek | F48 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Szolgáltatások / definiált hálózatielemek viszonya (szolgál- tatásmátrix) | ld. Mátrix | Input data.xls | D7 Service Matrix | C9-U12 | BU_LRIC_master.xls | D7 Service Matrix | C9-U12 | MSC-re vonatkozó adat közvetlen input, szolgáltatói adat, a többi pedig tervezési feltételezés | |||
| Lefedettségi paraméterek | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F10-30 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | ||||
| Teljes lefedett terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F10 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F10 | Földrajzi adat, Magyarország területe | ||
| városi (urban) terület aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F12 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F12 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| külvárosi (suburban) terület aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F13 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F13 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| külterület (rural) aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F14 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F14 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| HSDPA jelenléte az UMTS hálózatban | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F18-20 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F27-29 | |||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F18 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F27 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F19 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F28 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F20 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F29 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| 900 Mhz-es sávjelenléte | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F23-25 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F32-33 | |||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F23 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F32 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F24 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F33 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F25 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F34 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Dual band (900/1800) Mhz-es sáv jelenléte | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F28-30 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F37-39 | |||
| városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F28 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F37 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F29 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F38 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| külterület (rural) | Input data.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F30 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | I. Lefedettségi paraméterek | F39 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| I. UMTS traffic | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F35-53 | |||||||
| UMTS városi hangforgalom százalékos megoszlása a a cellatípusok között (makro-mikro-, picocellák) | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F35-38 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F59-62 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F36 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F60 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F37 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F61 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F38 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F62 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS külvárosi hangforgalom százalékos megoszlása a a cellatípusok között (makro-mikro-, picocellák) | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F40-43 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F64-67 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F41 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F65 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F42 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F66 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F43 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F67 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS városi adatforgalom százalékos megoszlása a a cellatípusok között (makro-mikro-, picocellák) | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F 45-48 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F70-72 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F46 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F70 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | II. UMTS traffic | F47 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F71 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | Dl Network Statistics | II. UMS traffic | F48 | BU_LRIC_master.xls | Dl Network Statistics | III. UMTS traffic | F72 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| UMTS külvárosi adatforgalom százalékos megoszlása a a cellatípusok között (makro-mikro-, picocellák) | Input data.xls | Dl Network Statistics | II. UMS traffic | F50-53 | BU_LRIC_master.xls | Dl Network Statistics | III. UMTS traffic | F75-77 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | Dl Network Statistics | II. UMS traffic | F51 | BU_LRIC_master.xls | Dl Network Statistics | III. UMTS traffic | F75 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | Dl Network Statistics | IMS traffic | F52 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F76 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált külvárosi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | Dl Network Statistics | IMS traffic | F53 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | III. UMTS traffic | F77 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| III. GSM forgalom | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F58-66 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |||
| GSM városi forgalom százalékos megoszlása a cellatípusok között (makro-, mikro-, picocellák) | Input data.xls | Dl Network Statistics | III. GSM forgalom | F58-61 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F90-93 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F59 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F91 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F60 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F92 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F61 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F93 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| GSM külvárosi forgalom százalékos megoszlása a cellatípusok között (makro-, mikro-, picocellák) | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F63-66 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F95-98 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F64 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F96 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F65 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F97 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| picocellával kiszolgált városi forgalom százalékos aránya | Input data.xls | D4 Network Statistics | III. GSM forgalom | F66 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IV. GSM forgalom | F98 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| IV. Szektor kapacitás - HSDPA | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás -HSDPA | F71-75 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F126-130 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás -HSDPA | F71 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F126 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás -HSDPA | F72 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F127 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocellák-külterületi (rural) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás - HSDPA | F73 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F128 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Mikrocella | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás - HSDPA | F7I | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F129 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Pikocella | Input data.xls | D4 Network Statistics | IV. Szektor kapacitás - HSDPA | F75 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS cella paraméterek | F130 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| V. UMTS telephely konfguráció | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F79-96 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F79-82 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F135-137 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F80 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F135 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F81 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F136 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F82 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F137 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellák - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F84-87 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F140-142 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F85 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F140 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F86 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F141 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F87 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F1I2 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellák - külterületi (rural) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F89-92 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F145-147 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F90 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F1I5 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F91 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F146 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F92 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F1I7 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Telephelyenkénti átlagos cella száma | Input data.xls | D4 Network Statistics | konfiguráció | F95-96 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | konfiguráció | F150-151 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellák | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F95 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F150 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Pikocellák | Input data.xls | D4 Network Statistics | V. UMTS telephely konfiguráció | F96 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VI. UMTS telephely konfiguráció | F151 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| VI. BTS kapacitás | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F101-117 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | ||||
| Spektrum feltételezések | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F101-102 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F156-157 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| 900 MHz - spektrum mennyiség (2 x MHz) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F101 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F156 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| 1800 MHz - spektrum mennyiség (2 x MHz) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F102 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F157 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| 900 MHz - újrafelhasználási tényező | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F104 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F159 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| 1800 MHz - újrafelhasználási tényező | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F105 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F160 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| TRX adóvevő sávszélessége (Mhz) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F107 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F162 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Maximális cella sugár | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F110-112 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F165-167 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F110 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F165 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés. | ||
| Makrocella - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F111 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F166 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés. | ||
| Makrocellák - külterületi (rural) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F112 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F167 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés. | ||
| Szektorfizikai kapacitás TRX-ben - GSM | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F115-117 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F170-172 | |||
| Makrocella szektor kapacitás | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F11S | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F170 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Mikrocella szektor kapacitás | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F116 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F171 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| Picocella szektor kapacitás | Input data.xls | D4 Network Statistics | VI. BTS kapacitás | F117 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VII. BTS kapacitás | F172 | Szolgáltatókkal való egyeztetés után kialakított tervezési feltételezés | ||
| VII. GSM telephely konfiguráció | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F123-141 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |||
| Cellák százalékos megoszlása szektorok száma szerint (egy-, két-, háromszektoros) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F123-136 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F178-181 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocella - városi (urban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F123-126 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F178 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F124 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F179 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F125 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F180 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F126 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F181 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellák - külvárosi (suburban) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F128-131 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F183-186 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F129 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F184 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F130 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F185 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F131 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F186 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Makrocellák - külterületi (rural) terület | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F133-136 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F188-191 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| körszektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F134 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F189 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 2 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F135 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F190 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| 3 szektoros | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F136 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F191 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikro- és Pikocellák szektor száma | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F140-141 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F195-196 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Mikrocellák | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F140 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F195 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Picocells | Input data.xls | D4 Network Statistics | VII. GSM telephely konfiguráció | F141 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | VIII. GSM telephely konfiguráció | F196 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| VIII. Átvitel | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | |||||
| Egyedülálló (stand-alone) PDH rádiólink- telephelyek aránya (%) | Az egyedülálló PDH rádiólink- telephelyek aránya a hálózatban lévő összes telephelyhez képest | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F145 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F200 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | |
| Egyedülálló (stand-alone) SDH rádiólink- telephelyek aránya (%) | Aaz egyedülálló SDH rádiólink- telephelyek aránya a hálózatban lévő összes telephelyhez képest | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F1I! | BU_l_RIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F203 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | |
| BTS / Node B - BSC / RNC logikai réteg | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F158-161 | BU_l_RIC_master.xls | Dl Network Statistics | IX. Átvitel | F213-216 | |||
| Egyes kapacitások aránya | PDH 2 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F158 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F213 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |
| Egyes kapacitások aránya | PDH 8 Mb/s mikrohullámú rádióink | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | FIS | BU_l_RIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | Fül | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |
| Egyes kapacitások aránya | PDH 16 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F160 | BU_l_RIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F215 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |
| Egyes kapacitások aránya | PDH 32 Mb/s mikrohullámú rádiólink | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F161 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F216 | Számított input, számított szolgáltatói adatok átlaga. | |
| A BTS/Node B átvitelre jutó szakaszok (PDH rádiólinkek) átlagos száma | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F163 | BU_l_RIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F218 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| BSC/RNC-MGW logikai réteg | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F167-171 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F222-226 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| Átvitel megoszlása (kapacitás szerint) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F167-F169 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F222-224 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| mikrohullámú linkek | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F168 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F223 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| bérelt vonalak (beleértve a saját vonalakat is) | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F169 | BU_l_RIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F224 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| A BSC/RNC átvitelre jutó szakaszok (SDH rádiólinkek) átlagos száma | Input data.xls | D4 Network Statistics | VIII. Átvitel | F171 | BU_LRIC_master.xls | D4 Network Statistics | IX. Átvitel | F226 | Közvetlen input, szolgáltatói adatok átlaga. | ||
| I. Mark-upok | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | Lásd jelen inputlista Input data.xls fájl „D2 economic” munkalap Mark-upokra vonatkozó sorait. | |||||
| Mark-up / GRC | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | DIM! | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D11-19 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| Mark-up / hálózat működési költség | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D11-14 | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D11-14 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| Telephely infrastruktúra | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D11 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D11 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| BSS infrastruktúra | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D12 | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D12 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| Átvitel | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D13 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D13 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| MSC/MGW és egyéb hálózati elemek | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D14 | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D14 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | ||||||||||
| Mark-up / hálózat menedzsment rendszer eszköz költség | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D17-19 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D17-19 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| BSS infrastruktúra | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D17 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D17 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| kel | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D18 | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | Dl! | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| MSC/MGW és egyéb hálózati elemek | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D19 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok / GRC | D19 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | Számított input, számított szolgáltatói adat. | |||||||||
| Mark-up / működési költség | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D24-27 | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | II. Mark-up / működési költség | D24-27 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | ||
| Támogató tevékenységek működési költsége | Teljes hálózat működési költség | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D2I | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | II. Mark-up / működési költség | DM | Számított input, számított szolgáltatói adat. | |
| Mark-up / Támogató eszközök CAPEX költsége | Teljes hálózat infrastruktúra | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D27 | BU_l_RIC_master.xls | D6 Mark-ups | II. Mark-up / működési költség | D27 | Számított input, számított szolgáltatói adat. | |
| BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | ||||||||||
| Létszám (főben) a szabályozói és nagykereskedelmi területen | Létszám (főben) | Input data.xls | D6 Mark-ups | I. Mark-upok | D3I | BU_LRIC_master.xls | D6 Mark-ups | II. Szabályozói és nagyke- reskedelmi terület létszáma | D3I | Közvetlen szolgáltatói adatok átlaga | |
