A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában, valamint a 110. § (1) bekezdés 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § (1) A felsőoktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Hitéleti tanárszakon egyházi felsőoktatási intézmény folytathat tanárképzést.
(2) Az e rendelet szerint indítható tanárszakok jegyzékét, valamint a tanárszakok párosítási feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad;
b) tanárszak: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak az 5-12., illetve 5-13. évfolyamain - általános iskolai tanári szakképzettség esetében az iskolai nevelés-oktatás 5-8. évfolyamain, továbbá az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő 9-11. évfolyamain - a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszer, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban az adott szaknak megfeleltethető tantárgyak tanítási, valamint az iskola pedagógiai feladatainak végzésére felkészítő szak;
c) közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel;
d) szakmai tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban több szakmai elméleti tantárgy oktatására készít fel;
e) művészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a művészeti területen alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában - a zenetanárt az alapfokú művészeti iskolában, szakiskolában, a zeneművésztanárt az alap- és középfokú művészeti oktatásban - a művészeti tantárgyaknak megfelelő tanári munkakör betöltésére készíti fel;
f) gyógypedagógia tanárszak: szakmai tanárszak, amely középfokú iskolában, a felnőttoktatásban gyógypedagógiai ismeretek oktatására készít fel;
g) tanárképzés: olyan képzés, amely e rendeletben meghatározott esetekben a közismereti tanárszakokon és az 1. mellékletben a zeneművészet szakmai területen meghatározott tanárszakok tekintetében csak két tanárszak egyidejű képzésével szervezhető meg, illetve vehető fel a felsőoktatási felvételi eljárásban és a mesterfokozat is a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhető meg.
3. § (1) A tanári szakképzettség elemei:
a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás, valamint
b) a tanári munkához szükséges
ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,
bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai)
tudás, készség, képesség, és
bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá
c) a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat [b)-c) pont együtt: tanári felkészítés].
(2) A szakterületi tudás csak a tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével eredményez tanári szakképzettséget. A tanári felkészítés e rendelet szerinti tanárszakokon közös követelményekre épül.
(3) Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat a képzés része. A gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató - az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani feladatok kivételével - a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti elemek tanulmányi és vizsgakövetelményeit, két szakos képzésben mind a két tanárszakján, eredményesen teljesítette.
4. § (1) A tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben: pedagógusképzés képzési terület.
(2) A tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti közös követelményeit és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felelős miniszter, a 2. mellékletben meghatározottak szerint, rendeletben teszi közzé.
(3) Az 1. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár szakon, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 93. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az oktatásért felelős miniszter az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályozza a tanárszak képzési és kimeneti követelményeit.
(4) A felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottság tantervi ajánlás közzétételével segíti a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását.
5. § (1) Mesterfokozat és tanári szakképzettség az Nftv. 15. § (5) bekezdésére és a 102. § (2) bekezdés d)-e) pontjaira figyelemmel, az 1. mellékletben meghatározott szakokon és szakpárosítási rendszerben:
a) közismereti tanárszakokon és egyes zeneművészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben, a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető meg. A közismereti tanárszakokon általános iskolai tanár vagy középiskolai tanár szakképzettség, valamint a zeneművészeti szakmai területen zenetanár vagy zeneművésztanár szakképzettség a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szerezhető;
b) szakmai tanárszakokon, és az a) pont szerinti zeneművészeti tanárszakok kivételével, a művészeti tanárszakokon osztott vagy egyszakos osztatlan képzésben szerezhető meg. Osztatlan képzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi tudáshoz a külön rendeletben meghatározott alapképzési szak kreditjeiből a 6. § (2) bekezdése szerint, az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditet összegyűjtse, továbbá teljesítse a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elemek követelményeit. Osztott képzésben a tanárszak szakterületi eleme az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben nem szereplő ismereteket határozza meg;
c) művészeti tanárszakon a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakon, a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével is megszerezhető.
(2) Az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követően a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével szerezhető meg a tanári szakképzettség.
(3) * A felsőfokú - főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú - végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség egyszakos képzésben szerezhető meg. A képzésben a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) és c) pontja szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni.
(4) * Tanító szakképzettség birtokában, tanárszakon való továbbtanulás során, a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Tanári szakképzettséget egyszakos képzésben lehet szerezni. A szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadóak.
(5) * Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket - az annak megfelelő második tanári szakképzettséghez - 50 kredit beszámításával kell elismerni.
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt osztatlan, kétszakos tanárképzésben a képzési idő legalább 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legalább 300 kredit. Ha mindkét szak középiskolai tanárszak vagy zeneművésztanár szak, a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, ha csak az egyik szak, akkor a képzési idő 11 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 330 kredit. A két tanárszakon a szakterületi ismeretek együttes kreditértéke legalább 200, legfeljebb 260 kredit. Az általános iskolai tanári szakképzettséghez - tanárszakonként - 100 kreditet, a középiskolai tanári szakképzettséghez 130 kreditet kell összegyűjteni. E rendelet szerint megszerzett általános iskolai tanári szakképzettséget követően ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzéséhez 60 kreditet kell összegyűjteni.
(2) Szakmai tanárszakon egyszakos, osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 300 kredit. Szakmai tanárszakon egyszakos képzésben a tanárszak szerinti szakterületi ismeretek kreditértéke, a szakterülettől függően, legalább 160 kredit.
(3) A tanári felkészítés kreditértéke osztatlan kétszakos és egyszakos tanárképzésben, valamint osztott képzésben mesterszakon is legalább 100 kredit. Teljes idejű képzésben az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat 2 félév. Az összefüggő iskolai gyakorlaton a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti tanári felkészítés részeként 50 kreditet kell összegyűjteni. A tanári felkészítés közös követelményeit, elemeinek kreditértékét a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
(4) * Szakmai tanárszakon osztott képzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. A képzésben összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit és a képzési idő 3 félév, ha az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 2 félév helyett lehet 1 félév.
(5) * Az 5. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (2) bekezdése szerint felvett tanárszakokon a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint 60 kredit.
(6) * Az 5. § (3) bekezdése szerinti képzésben, főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, ugyanazon a szakterületen, egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit, két tanárszakon a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben - a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint - a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor a képzési idő 4 félév és a megszerzendő kreditek száma 120 kredit. Ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor a képzési idő 5 félév és a megszerzendő kreditek száma 150 kredit. Szakoktató szakképzettség birtokában újabb, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit.
(7) A részidős képzés és az újabb végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tekintetében a 3. § (1) bekezdés elemeihez rendelhető krediteket, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartamára és követelményeire vonatkozó speciális rendelkezéseket a képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni azzal, hogy részidős képzésben az előzetesen megszerzett munkatapasztalat elismerésével az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama lehet 1 félév.
(8) * Osztatlan kétszakos képzésben a középiskolai tanári szakképzettséget és az általános iskolai tanári szakképzettséget adó tanárszakok az 1. melléklet szerint egymással is párosíthatók.
7. § (1) * Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Az általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz a közös képzési szakaszt követően választható. Az osztatlan kétszakos képzésben a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni. A közös képzési szakasz követelményeit a tanárszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amely követelmények alapján a tantervben a közös képzési szakaszra, két tanárszakon, a képzési idő első 6 féléve tervezhető.
(2) Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató - a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján - a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy az általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Adott közismereti tanárszakon történő szakváltás vagy intézményváltás során a közös képzési szakaszban összegyűjtött krediteket teljesítettnek kell tekinteni.
8. § (1) A hallgató kérelmére - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint, a második félév végéig - a szakpár legfeljebb egyik tanárszakjának, legfeljebb egyszeri megváltoztatására lehetőséget kell adni.
(2) A tanárszakon a 3. § (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegyűjtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra.
(3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehető fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket összegyűjteni.
9. § (1)-(2) *
(3) Tanárszak indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézményben biztosítottak legyenek a tanárszak 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott elemek oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei.
(4) Amennyiben egy tanárszakon az adott felsőoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsőoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésről kötött együttműködési megállapodás szerint is gondoskodhat. A közös képzés indítására a szakindítás nyilvántartásába vételének szabályai és eljárása az irányadóak.
10. § A tanárképző központ ellátja az Nftv. 103. §-ában meghatározott feladatait. A működésére vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezései alapján osztatlan képzésben tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2013. szeptember 1. után indulhat.
12. § (1) * A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján meghatározott tanárképzési mesterszakon az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint szerezhető szakképzettség.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletekkel meghatározott osztott képzésben - a (5) bekezdésben foglaltak kivételével - tanári mesterszakon 2016 szeptemberében indulhat utoljára új évfolyam.
(3) * A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 1. pont szerinti osztatlan közismereti tanárszakok, szakirányok - a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet] 1. § d) pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 4.1.5. pontja szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő - indításának nyilvántartásba vételét kezdeményezni, ha az adott közismereti tanárszakok, szakirányok indítását a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette.
(4) * A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 2. pont szerinti szakmai tanárszakok, szakirányok - a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a)-d) pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 4.1.5. pontja szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő - indításának nyilvántartásba vételét kezdeményezni, ha az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint a tanárképzés valamelyik formáját az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette.
(5) * A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár, drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár, multikulturális nevelés tanára, fogyatékosok rekreációja-tanár, inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédő tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztő tanár, kollégiumi nevelőtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztő tanár, minőségfejlesztés-tanár, andragógus tanár tanárszakokon a 2016/17-es tanévtől mesterfokozatú képzés helyett - a szakirányú továbbképzésben meghatározott képzési és kimeneti követelmények alapján és az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételét követően - szakirányú továbbképzés indítható.
(6) * Az 5. § (3)-(5) bekezdése szerinti képzésben az idegen nyelv műveltségi területhez tartozó tanárszakokra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a holland nyelv és kultúra tanára, a portugál nyelv és kultúra tanára és az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvismeret, a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) tanárszakra történő felvétel feltétele romani vagy beás nyelvből, a japán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele japán nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
13. § * E rendeletnek a - felsőoktatás szabályozására vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított - 6. § (4) és (6) bekezdését, 7. § (1) bekezdését és 12. § (6) bekezdését, valamint 1. melléklet 2. pontját a Módr. hatálybalépését követően indult képzésben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
1. Közismereti tanárszakok
| A | B | ||
| 1. | műveltségi terület | tanárszak | |
| 2. | magyar nyelv és irodalom | magyartanár1 (általános iskolai) | |
| 3. | magyartanár1 (középiskolai) | ||
| 4. | magyar mint idegen nyelv tanára3 | ||
| 5. | idegen nyelvek | angol nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai) | |
| 6. | angol nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai) | ||
| 7. | német nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai) | ||
| 8. | német nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai) | ||
| 9. | német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai) | ||
| 10. | német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai) | ||
| 11. | bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 12. | finn nyelv és kultúra tanára3 | ||
| 13. | francia nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 14. | holland nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 15. | horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 16. | japán nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 17. | latin nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 18. | lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 19. | kínai nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 20. | olasz nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 21. | orosz nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 22. | portugál nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 23. | román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 24. | romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára)2 | ||
| 25. | spanyol nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 26. | szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 27. | szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 28. | szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 29. | újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 30. | ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára2 | ||
| 31. | matematika | matematikatanár1 (általános iskolai) | |
| 32. | matematikatanár1 (középiskolai) | ||
| 33. | ember és társadalom | történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára1 (általános iskolai) | |
| 34. | történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára1 (középiskolai) | ||
| 35. | filozófiatanár3 | ||
| 36. | etikatanár2 | ||
| 37. | hon- és népismerettanár2 | ||
| 38. | könyvtárostanár2 | ||
| 39. | közösségi művelődés tanár2 | ||
| 40. | ember és természet | biológiatanár1 (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) | |
| 41. | biológiatanár1 (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai) | ||
| 42. | kémiatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) | ||
| 43. | kémiatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai) | ||
| 44. | fizikatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai) | ||
| 45. | fizikatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai) | ||
| 46. | természetismeret-környezettan tanár2 (természettudományi gyakorlatok) | ||
| 47. | földünk-környezetünk | földrajztanár1 (általános iskolai) | |
| 48. | földrajztanár1 (középiskolai) | ||
| 49. | informatika | informatikatanár1 (általános iskolai) | |
| 50. | informatikatanár1 (középiskolai) | ||
| 51. | művészetek | ének-zene tanár2 | |
| 52. | népzene- és népikultúra-tanár2 | ||
| 53. | média-, mozgókép- és kommunikációtanár2 | ||
| 54. | rajz- és vizuáliskultúra-tanár2 | ||
| 55. | művészettörténet-tanár3 | ||
| 56. | dráma- és színházismeret-tanár2 | ||
| 57. | testnevelés és sport | testnevelő tanár1 (általános iskolai) | |
| 58. | testnevelő tanár1 (középiskolai) | ||
| 59. | gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár2 | ||
| 60. | életvitel és gyakorlat | technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár2 |
A közismereti tanárszakok párosítási feltételei
1/ A tanárszakok egymással és a 2/ szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben.
2/ A tanárszak csak az 1/ tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a rajz- és vizuáliskultúra-tanár, a média-, mozgókép- és kommunikációtanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szak csak a testnevelő tanár szakkal párosítható.
3/ A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben és felsőfokú -- főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú - végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhető meg és egyszakos képzésben is felvehető.
2. * Szakmai tanárszakok
| A | B | ||
| 1. | szakmai terület | tanárszak | |
| 2. * | műszaki | mérnöktanár (szakirányok: gépészet-mechatronika, elektrotechnika-elektronika, informatika, bio-vegyipar, építő-építészet, könnyűipar, faipar, nyomdaipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, polgári és biztonságvédelem, műszaki-gazdasági, katonai-műszaki) | |
| 3. | közgazdasági | közgazdásztanár (szakirányok: közgazdaságtan, pénzügy-számvitel, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalmi, kereskedelem-marketing, vállalkozási ismeretek) | |
| 4. | agrár | agrármérnöktanár (szakirányok: mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, élelmiszer, erdészet- és vadgazdálkodás, földmérés, kertészet- és parképítés) | |
| 5. | gyógypedagógia | gyógypedagógia-tanár | |
| 6. | konduktor | konduktortanár | |
| 7. | egészségügy | egészségügyi tanár | |
| 8. | neveléstudomány | pedagógiatanár2 | |
| 9. | zeneművészet1 | zenetanár (szakirányok: zongoratanár, orgonatanár, csembalótanár, hárfatanár, gitártanár, lanttanár, harmonikatanár, cimbalomtanár, hegedűtanár, mélyhegedűtanár, gordonkatanár, gordontanár, fuvolatanár, furulyatanár, oboatanár, klarinéttanár, szaxofontanár, fagott-tanár, kürttanár, trombitatanár, harsonatanár, tubatanár, ütőhangszertanár, magánénektanár, jazz-zongoratanár, jazzgitártanár, jazzbasszusgitár-tanár, jazzbőgőtanár, jazzszaxofontanár, jazztrombitatanár, jazzharsonatanár, jazzdobtanár, jazzénektanár, jazz-zeneszerzéstanár, zeneismeret-tanár, egyházzenetanár, ének-zene tanár) | |
| 10. | zeneművésztanár (szakirányok: zongoraművész-tanár, zongorakísérő-korrepetitor tanár, csembalóművész-tanár, orgonaművész-tanár, hárfaművész-tanár, gitárművész-tanár, cimbalomművész-tanár, harmonikaművész-tanár, hegedűművész-tanár, mélyhegedűművész-tanár, gordonkaművész-tanár, gordonművész-tanár, fuvolaművész-tanár, oboaművész-tanár, klarinétművész-tanár, szaxofonművész-tanár, fagottművész-tanár, kürtművész-tanár, trombitaművész-tanár, harsonaművész-tanár, tubaművész-tanár, ütőhangszerművész-tanár, énekművész-tanár, régi-zene csembalóművész-tanár, régi-zene blockflöteművész-tanár, népi hegedűművész-tanár, népi brácsaművész-tanár, népi bőgő-/cselló-/ütőgardon-/tamburabőgőművész-tanár, népi furulyaművész-tanár, népi klarinét-/tárogatóművész-tanár, népi dudaművész-tanár, népi cimbalomművész-tanár, tamburaművész-tanár, népi citera-koboz-tekerőművész-tanár, népi harmonikaművész-tanár, népi énekművész-tanár, népzeneelmélet-tanár, egyházzeneművész-tanár (egyházzene-kóruskarnagy), egyházzeneművész-tanár (egyházzene-orgonaművész), zeneszerzőtanár, muzikológus-tanár, zeneelmélet-tanár, kóruskarnagyművész-tanár, ének-zene művésztanár) | ||
| 11. | táncművészet | tánctanár (szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, társastánc, tánctörténet és -elmélet) | |
| 12. | táncművésztanár (szakirány: klasszikus balett, néptánc) | ||
| 13. | ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia | design- és vizuálisművészet-tanár | |
| 14. | képzőművészet | képzőművésztanár | |
| 15. | színház- és filmművészet | színházművészeti tanár | |
| 16. | filmművészeti tanár |
A szakmai, művészeti tanárszakok (szakirányok) párosítási feltételei
1/ Zenetanár szakon osztatlan kétszakos képzésben a zeneismeret-tanár szakirány az ének-zene tanár szakiránnyal párosítható. Zeneművésztanár szakon kétszakos osztatlan képzésben a kóruskarnagyművész-tanár az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár szakiránnyal, az egyházzeneművész-tanár szakirányok az ének-zene művésztanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár szakirányok a népi énekművész-tanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár és a népi énekművész-tanár szakirányok a népzeneelmélet-tanár szakiránnyal, továbbá a népi hangszeres művésztanár szakirányok egymással párosíthatók.
2/ A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhető meg és egyszakos képzésben is felvehető.
3. Hitéleti tanárszak
| A | B | ||
| 1. | szakmai terület | tanárszak | |
| 2. | hitoktatási terület | hittanár-nevelőtanár1 |
A hittanár-nevelőtanár szak párosítási feltételei
1/ A hittanár-nevelőtanár szak párosítható közismereti tanárszakkal.”
A képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák:
1. a tanárszak megnevezését (magyar és angol nyelven);
2. a tanári szakképzettség oklevélben történő megjelölését (magyar és angol nyelven);
3. a képzési területet;
4. a tanárképzés általános követelményeit:
4.1. a tanárképzésben szerezhető végzettségi szintet, valamint az Nftv. 52. § (6) bekezdésben meghatározott címet;
4.2. a képzési időt félévekben;
4.3. a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát;
4.4. osztatlan képzésben, közismereti tanárszakon az általános iskolai és középiskolai tanárszak közös szakaszának kreditszámát;
4.5. tanári szakképzettség elemeinek:
4.5.1. a tanárszak szakterületi ismereteinek,
4.5.2. a tanári felkészítés
4.5.2.1. pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,
4.5.2.2. szakmódszertana (tantárgypedagógia),
4.5.2.3. képzéssel párhuzamosan folyó iskolai gyakorlati képzése,
4.5.2.4. összefüggő, egyéni iskolai gyakorlata
minimális kreditértékét;
4.6. a szakdolgozathoz és portfólióhoz rendelhető kreditértéket;
4.7. a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét;
4.8. az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket;
5. a tanári felkészítés közös követelményeit:
5.1. a tanári kompetenciákat, a tanári tevékenység gyakorlásához szükséges:
5.1.1. szakmai tudást,
5.1.2. szakmai képességeket,
5.1.3. szakmai attitűdöt;
5.2. a tanári felkészítés ismereteit:
5.2.1. a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati képzés,
5.2.2. a szakmódszertan (a diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógia)
ismeretköreit;
5.3. a gyakorlati képzés elemeit
5.3.1. az elméleti képzéssel integráltan folyó iskolai gyakorlati képzés formáit,
5.3.2. az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat területeit;
6. a tanárszaknak megfeleltethető szaktárgy(ak) tanításához szükséges:
6.1. tanári kompetenciákat:
6.1.1. szakmai tudást,
6.1.2. szakmai képességeket;
6.2. az adott tanárszakhoz kapcsolódó, a tantárgya(ka)t, műveltségi területet alapozó szakterületi ismereteket;
6.3. a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi, műveltségterületi oktatási és fejlesztési célokhoz kapcsolódó szakterületi tudást, szaktudományos ismeretköröket; általános iskolai tanári szakképzettség és középiskolai tanári szakképzettség esetén
6.3.1. a közös képzési szakasz és
6.3.2. az önálló képzési szakaszok
ismeretköreit;
6.4. a rokon tantárgyak, illetve a műveltségi területek rendszerének átfogó, integráló ismeretköreit,
6.5. az adott tanári szakképzettség gyakorlati képzéséhez kapcsolódó speciális tantervi egységek, (labor, projekt, szakképzési, művészetoktatási, stb.) gyakorlatok követelményeit,
7. a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanárképzés speciális képzési formáiban a követelményeket:
7.1. osztatlan képzésben, ugyanazon a szakterületen, az általános iskolai közismereti tanárszak követelményeire épülő középiskolai tanárszak követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,
7.2. a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterfokozatot követő, a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,
7.3. a mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában az újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,
7.4. a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti, főiskolai szintű tanári szakképzettségre épülően a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,
7.5. pedagógus, nem tanári szakképzettség birtokában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának lehetőségét.