A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos kutatói, és tudományszervezői tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi
utasítást:
1. * Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium hivatali egységeire, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet 4. függelék A) és B) pontjában foglalt táblázatban meghatározott minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv) terjed ki.
2. * A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely a belügyi szakterület gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.
3. A tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének és tanításának szabadságát biztosítani kell.
4. A nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni.
5. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. A szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, és a feltételeket biztosítani.
6. A tudományos munka végzése segítse elő:
a) az ágazati stratégiai elképzelések kialakítását és végrehajtását;
b) a belügyminiszter irányítási körébe tartozó szervek tevékenységének tervezését, munkájuk hatékonyságának növelését;
c) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartását, fejlesztését;
d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának, képzésének támogatását.
7. A tudományos munka fő területei, részei:
a) tudományos kutatás;
b) * tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése, habilitációs eljárás;
c) * tudományszervezői tevékenység, ezen belül:
ca) tudományos pályázati rendszer működtetése,
cb) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,
cc) a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,
cd) információellátás,
ce) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.
8. A tudományos munka fő feladatai:
a) * a belügyi szakmai tevékenység elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása;
b) az emberierőforrás-gazdálkodás (humánpolitika, oktatás-képzés, egészségügyi ellátás), a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;
c) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása;
d) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében;
e) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben;
f) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése;
g) tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése;
h) tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele;
i) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.
9. * A Belügyminisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács. A belügyi tudományos munka területi szinten a 10. pont szerinti tudományos tanácsokból (a továbbiakban együtt: tudományos tanácsok) áll.
10. * Tudományos tanács működik
a) a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságán,
b) a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárságán,
c) az Országos Rendőr-főkapitányságnál,
d) a Terrorelhárítási Központnál,
e) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,
f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál,
g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,
h) az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, valamint
i) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
11. *
12. * A tudományos tanácsok elnökei – a szakmai feladatokkal összhangban – tervezik, szervezik a tudományos munkát megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. A tudományos tanácsok, a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti.
13. *
14. * A tudományos munka végrehajtása érdekében:
a) a belügyminiszter – a Belügyi Tudományos Tanács javaslata alapján –: *
aa) meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,
ab) intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,
ac) elismeri a tudományos munkában belügyminisztériumi szinten élenjárók munkáját,
ad) megrendeléseket ad belügyminisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,
ae) jóváhagyja a kutatási főirányokat,
b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára – általa átruházott jogkörben a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője – a Főosztály közreműködésével:
ba) előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,
bb) megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,
bc) működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,
bd) * koordinálja a belügyi szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,
c) a Főosztály
ca) végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,
cb) figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és önkéntes hozzájárulás alapján nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,
cc) összegzi a Belügyi Tudományos Tanács javaslatait,
cd) tervezi és kezeli a Belügyminisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat,
ce) nyilvántartja a Belügyminisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,
cf) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,
cg) * működteti a Kutatáskoordinációs Bizottságot,
ch) * működteti a doktori kollégiumot.
15. *
16. * A belügyi tudományos tevékenység finanszírozása a Belügyminisztérium költségvetésének terhére, a tudományos tanácsok finanszírozása pedig az érintett szerv saját költségvetése terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a szervek évente tervezik, és elkülönítetten kezelik saját költségvetésükben. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozási forrásait különösen *
a) a kutatási főirányokba tartozó kutatások kiadásaira, az ágazati stratégiai elképzelések végrehajtását elősegítő egyéb kutatások támogatására;
b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére;
c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására;
d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására;
e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására;
f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére;
g) a tudományos információs rendszer kiépítésére és működtetésére;
h) * a tudományos tevékenység elismerésére a Kiváló tudományos munkáért, valamint Kiváló tudományszervezői munkáért érmek adományozására
kell fordítani.
17. * A Belügyi Tudományos Tanács – a belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében – a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irányításával működik.
17/A. * A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül működik a szakterületeken elméleti munkásságot folytató doktorjelöltek és tudományos fokozattal rendelkező kutatók közössége, a doktori kollégium. A doktori kollégium tudományos és kulturális programok szervezésével támogatja a doktorjelölteket és a kutatókat szakmai felkészültségükben, tudományos előmenetelükben.
18. * A Belügyi Tudományos Tanács véleményező és a Belügyminisztérium egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. Alaprendeltetése a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos tevékenység tudományrendszertani helyének és szerepének erősítése, központi szintű összegzése.
19. * A Belügyi Tudományos Tanács
a) állást foglal a belügyi tudományos tevékenységet érintő kérdésekben;
b) * javaslatot tesz a belügyi tudományos kutatás irányainak kijelölésére;
c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására;
d) * figyelemmel kíséri a belügyi szervek tudományos tanácsainak, tudományos bizottságainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit;
e) * véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja a belügyi szervek tudományos pályázatainak meghirdetését;
f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét;
g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására;
h) * kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos intézményekkel, valamint a társminisztériumok tudományos szerveivel;
i) javaslatot tesz a belügyi tudományos tevékenységet, és a belügyi tudományos tevékenység támogatását kiemelkedő szinten végzők elismerésére;
j) * figyelemmel kíséri a doktori (PhD) képzésben résztvevők helyzetét és a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének működését.
19/A. * A Belügyi Tudományos Tanács szervezetét
a) az elnök,
b) * a tudományos alelnök,
c) az ügyvezető alelnök,
d) az elnök által felkért tagok (a továbbiakban: tagok),
e) *
f) a tanácskozási jogú résztvevők
alkotják.
20. * A Belügyi Tudományos Tanács elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, tudományos alelnöke és ügyvezető alelnöke a Belügyminisztérium állományába tartozó munkatárs. Az elnök, a tudományos alelnök és az ügyvezető alelnök feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a Belügyi Tudományos Tanács ügyrendje határozza meg.
21. * A Belügyi Tudományos Tanács tagjai a Belügyminisztérium hivatali egységeinek és a belügyi szerveknek a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsüléssel rendelkező képviselői.
21/A. * A Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői a tudományos tanácsok elnökei.
21/B. * A Belügyi Tudományos Tanács tagjainak javaslata alapján a Belügyi Tudományos Tanács elnöke tiszteletbeli elnöki címet adományozhat annak a személynek, aki munkájával a belügyi tudományos életben elévülhetetlen érdemeket ért el. A címmel feladat- és hatáskör nem jár.
22. * A Belügyi Tudományos Tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.
23. * A Belügyi Tudományos Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet a Főosztály támogatja munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.
23/A. * A Belügyi Tudományos Tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, ezen belül állandó vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.
24. * A belügyi tudományos tevékenység tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyi szervek vezetői, tudományos tanácsai együttműködnek a Belügyi Tudományos Tanáccsal.
24/A. * A Kutatáskoordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)
a) koordinálja és egyezteti a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folytatott tudományos kutatási témákat,
b) vizsgálja a kutatási kérelmek (a továbbiakban: kérelem) módszertani megfelelőségét,
c) javaslatot tesz a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység vagy a belügyi szerv részére a kérelem befogadhatóságára.
24/B. * A Bizottságot a Főosztály vezetője (a továbbiakban: vezető) vezeti.
24/C. * A Bizottság tagjait a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára kéri fel. A tagok megbízatása visszavonásig érvényes.
24/D. *
24/E. * A Belügyminisztérium hivatali egységeinél, illetve a belügyi szerveknél a tudományos kutatás megkezdése – a 24/F. pont szerinti esetek kivételével – kérelemhez, engedélyhez kötött. A kérelem a Belügyi Tudományos Tanács weboldalán (www.bm-tt.hu), elektronikus formában érhető el.
24/F. * Kérelemhez, engedélyhez nem kötött kutatások:
a) a Belügyminisztérium és a belügyi szerv vezetője által megrendelt kutatások;
b) a szervezeti felelősségi hatáskörbe tartozó, a szervezeti tevékenységhez, a szervezeti stratégiához és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések, innovációs folyamatok;
c) a hazai és nemzetközi pályázatok keretében folytatott kutatások;
d) *
24/G. * A Bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén kutatás-módszertani szempontok alapján megvizsgálja a kérelmet, és azt a kérelem befogadhatóságára vonatkozó javaslatával együtt megküldi a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv részére.
24/H. * A kérelem szakterületi befogadhatóságáról és a kutatás engedélyezéséről az érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv dönt.
25. A belügyi tudományos pályázati (a továbbiakban: tudományos pályázat) rendszert a szakmai és tudományos tevékenység fejlesztése, színvonalának emelése érdekében kell működtetni.
26. A tudományos pályázat témától függően nyílt, illetve zártkörű lehet. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.
27. Pályázati felhívás a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írható ki.
28. * Tudományos pályázatot hirdethet
a) a belügyminiszter,
b) a Belügyminisztérium államtitkárai és helyettes államtitkárai,
c) a belügyi szerv vezetője,
d) a Belügyi Tudományos Tanács,
e) a tudományos tanácsok.
29. A tudományos pályázati felhívás tartalmazza:
a) a pályáztató megnevezését;
b) a tudományos pályázat címét;
c) pályázati program céljait;
d) a pályázható témakörök megfogalmazását;
e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
f) a díjazás módját és mértékét;
g) pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;
h) pályázat benyújtásának módját;
i) a beküldés és elbírálás határidejét;
j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;
k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;
l) a pályázat eredménye kihirdetésének idejét, helyét;
m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;
n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.
30. * Pályázni egyénileg vagy csoportonként, illetve egy vagy több művel is lehet. Pályázati felhívás ettől eltérő feltéteket is megállapíthat.
31. Pályázni – figyelemmel a pályázati felhívásban rögzített feltételekre – az ajánlott témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik, újszerűek, továbbá elősegítik hazánk biztonságpolitikai, bel- és igazságügyi együttműködését.
32. * A pályaműveket a meghirdető által felkért független, tudományos fokozattal rendelkező szakértők véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.
33. A pályaművek elbírálásánál lényeges szempont a belügyi ágazathoz való orientáció, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.
34. * Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium előtt álló tudományos feladatok magas szintű megoldásának ösztönzése, a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamosan tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.
35. * A Belügyi Tudományos Tanács a belügyi tudományos tevékenység elismerésére érmeket és okleveleket adományoz, melyek névadója Prof. Dr. Szabó András. A Belügyi Tudományos Tanács által alapított Szabó András-érmek: *
a) * Kiváló tudományos munkáért
Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték, és jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését.
b) * Kiváló tudományszervezői munkáért
Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat huzamosan magas színvonalon látták el és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium tudományos eredményeihez.
35/A. * A Belügyi Tudományos Tanács által adományozott Szabó András-oklevél:
a) Kiváló tudományos munkáért
Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát kiemelkedően, alkotó módon végezték. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány erősödését.
b) Kiváló tudományszervezői munkáért
Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat magas színvonalon látták el.
36. * Kivételesen – érdemeikre tekintettel – a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeknek is adományozható érem vagy oklevél elismerés.
37. * Az érem egyik oldalán „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat és a névadó arcképe áll, a másik oldalán pedig az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje található.
37/A. * Az oklevélen „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat, az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje és a névadó arcképének lenyomata található.
38. * Évente kategóriánként egy-egy elismerés adományozható. Az érem és az oklevél – kategóriánként – ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.
39. * Az utasítás hatálybalépése előtt a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által 2000-től adományozott „Rendvédelem Tudományért” és a „Tudományos Munkáért” emlékérmeket ezen utasításban meghatározott érmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.
40. * Az érmek és az oklevelek odaítélése az utasítás hatálya alá tartozó szervek és szervezetek véleményének bekérése alapján, a Belügyi Tudományos Tanács javaslatára, a Belügyi Tudományos Tanács elnökének hatáskörében történik.
41. * Az érmek és az oklevelek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett központi belügyi ünnepségen kerül sor.
42. * A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.
43. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell kialakítani és fenntartani:
a) * a Belügyminisztérium és más minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, valamint a kormányhivatalok tudományos szervei, testületei között;
b) * a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek tudományos tanácsai között;
c) * a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a belföldi felsőoktatási intézmények, doktori iskolák, tudományos intézetek között;
d) * a Belügyminisztérium és az annak tevékenységéhez kapcsolódó szervek, tudományos társaságok, alapítványok között;
e) * a külföldi, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási, rendvédelmi és vízügyi szerveivel, oktatási, képzési intézményeivel;
a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.
43/A. * A Belügyi Tudományos Tanács ügyvezető alelnöke a 7. pont b) alpontjában megjelölt doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése érdekében, a gyakornoki rendszer működési rendje alapján: *
a) a doktorandusz gyakornoki rendszerre vonatkozó pályázatokat előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti,
b) az instruktorok kijelölését előkészíti,
c) * a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a doktori iskolák közötti összekötők kijelölését előkészíti,
d) a doktorandusz gyakornokok által készített publikációknak a Belügyi Szemlében és a Belügyminisztérium egyéb szakmai folyóirataiban történő megjelentetését előkészíti.
44. * A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium és a belügyi szervek előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.
45. * A Főosztály a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert épít ki, valamint koordinálja a tudományos tájékoztatást és a kutatások nyilvántartását.
45/A. * A tudományos kutatások átfedésének elkerülése és áttekinthetősége, valamint az ágazat előtt álló szakmai feladatok tudományos támogatása céljából, a Főosztály Belügyi Tudományos Adattárat (a továbbiakban: Adattár) működtet.
45/B. * Az Adattár kiterjed
a) a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött és a szervezeti adminisztrátor által rögzített, valamint az intézményi adminisztrátor által ellenőrzött és jóváhagyott tudományos művekre és a kutatók a Magyar Tudományos Művek Tárában megjelenített tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;
b) a belügyi forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján díjazásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekre és a kutatók szerződésben foglalt tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;
c) a nem belügyi forrásból készült, a kutató által önkéntesen átadott és közzétenni kívánt tudományos művekre és a kutatók által önkéntesen átadott adatokra.
45/C. * A 45/B. pontban foglalt kutatások esetében a Belügyminisztérium, valamint a belügyi szervek képzésért és kutatásért felelős vezetői évente egyszer adatot szolgáltatnak az Adattár részére.
45/D. * Az Adattár a 2022. január 1-jét követően folytatott kutatások tekintetében, a kutatási megállapodás erre vonatkozó rendelkezése alapján tartja nyilván a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét, valamint a kutatókat.
45/E. * Az Adattár a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét a 2022. január 1-jét megelőzően befejezett vagy folyamatban lévő kutatások tekintetében, továbbá a kutatók személyes adatait a kutató előzetes hozzájárulása esetén tarthatja nyilván.
45/F. * Az Adattár a Belügyi Tudományos Tanács honlapján érhető el.
46. Ez az utasítás közzététele napján * lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi tudományos munkáról szóló 31/2000. (BK 20.) BM utasítás hatályát veszíti.