Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából.
A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

 

15/2009. (X. 6.) HM-EüM együttes rendelet

a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának rendjéről

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a hadkötelezettség fennállásának időszakában

a) a hadkötelesekre, illetve a 13. § (2) bekezdés szerinti esetben a hadköteles tartására, gondozására kötelezett személyre,

b) a hadkiegészítő parancsnokságokra,

c) a sorozóbizottságokra,

d) a hadköteles sorozás előtti, illetve bevonulási helyen történő orvosi vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltatókra és orvosokra, valamint

e) a katonai szolgálatra behívott hadköteleseket fogadó katonai szervezetekre (a továbbiakban: fogadó katonai szervezet)

terjed ki.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) A hadköteles katonai szolgálatra való alkalmassági vizsgálatának célja a hadköteles katonai alkalmassági fokozatának megállapítása.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság a hadköteles olyan egészségi, pszichikai állapota, amely alapján a hadköteles képes a katonai szolgálat teljesítésére, az ezzel kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő megfelelő alkalmazkodásra és a katonai szakmai szabályok teljesítésére.

A hadköteles sorozás előtti orvosi vizsgálata

3. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 12. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a sorozásra tervezett hadkötelest - felhívásában - előzetes orvosi vizsgálaton történő megjelenésre kötelezi.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság felhívása alapján a hadköteles a felhíváshoz két példányban mellékelt Hadköteles Egészségügyi Törzslapja megnevezésű nyomtatvánnyal (a továbbiakban: Törzslap) a választott háziorvosánál, ennek hiányában a lakóhelye szerint illetékes háziorvosnál (a továbbiakban együtt: háziorvos) köteles jelentkezni. A Törzslap mintáját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az előzetes orvosi vizsgálat magában foglalja a háziorvosi vizsgálatot, valamint a háziorvos által szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatokat. Erről az előzetes orvosi vizsgálaton megjelenésre kötelező felhívásban a hadkötelest tájékoztatni kell.

(4) A háziorvos az előzetes orvosi vizsgálatra jelentkező hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság felhívása alapján - a személyazonosság ellenőrzését követően - megvizsgálja és a vizsgálati eredményeket a Törzslap mindkét példányán feljegyzi. A Törzslapot aláírásával és személyi orvosi bélyegzőjével hitelesíti.

(5) A háziorvos az előzetes orvosi vizsgálat alapján a hadkötelest a szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatokra, különösen labor, EKG, egyéb szakorvosi vizsgálatokra beutalja.

(6) A katonai szolgálatra való alkalmasságot a háziorvos, valamint az (5) bekezdés szerinti kiegészítő vizsgálatokat végző orvos nem véleményezheti, arra utaló megállapítást nem tehet.

(7) Ha a hadköteles az előzetes orvosi vizsgálatot megelőző 1 éven belül szűrővizsgálaton nem vett részt, a tüdőgondozói szűrővizsgálati tuberculosis lelet beszerzéséről a területileg illetékes tüdőgondozó intézet megkeresésével a háziorvos gondoskodik. A szűrővizsgálat eredményét a háziorvos a Törzslaphoz csatolja.

(8) A háziorvos a megfelelően kitöltött Törzslapot - a szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatok adatait tartalmazó, eredetiben csatolt leletekkel, igazolásokkal együtt - a hadkötelesnek átadja, aki a Törzslap másodpéldányán az átvételt aláírásával igazolja. A háziorvos a Törzslap másodpéldányát orvosi személyi bélyegzőjével lebélyegzett, zárt borítékban 5 napon belül megküldi az előzetes orvosi vizsgálatot elrendelő hadkiegészítő parancsnokságnak.

(9) A hadköteles a háziorvos által átadott Törzslapot a kiegészítő vizsgálatok adatait tartalmazó leletekkel, igazolásokkal együtt köteles a sorozásra magával vinni, és a sorozóbizottság orvos tagjainak átadni.

4. § (1) A hadkötelesnek a sorozást megelőzően, illetve minden esetben, ha a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő megbetegedése, baleseti vagy egyéb eredetű egészségkárosodása megállapításra került, az ezt igazoló orvosi dokumentációnak a hadkiegészítő parancsnokságra történő benyújtása előtt a háziorvosnál kell jelentkeznie. A háziorvos a bemutatott orvosi dokumentációt személyi orvosi bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával (a továbbiakban együtt: láttamozás) látja el, továbbá szükség szerint intézkedik a hadköteles gyógykezeléséről.

(2) Ha a háziorvosnak a hadköteles által bemutatott - nem általa kezdeményezett - vizsgálatokról szóló dokumentáció szakmai hitelességét illetően kételyei merülnek fel, a láttamozás mellett javasolja a sorozóbizottságnak a hadköteles ellenőrző vizsgálatra történő beutalását.

(3) Olyan orvosi dokumentáció (például igazolás, vizsgálati lelet, zárójelentés) - a Hvt. 9. § (1) bekezdés a) pontjában és a 9. § (2) bekezdés a) pontjában előírt adatszolgáltatás tárgya szerinti dokumentáció kivételével - a sorozáson nem kerülhet értékelésre, amelyet a hadköteles háziorvosa nem láttamozott.

(4) A hadkiegészítő parancsnokság a sorozásra rendelő felhívásában tájékoztatja a hadkötelest az orvosi vizsgálattal kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről.

Az egészségi és pszichikai alkalmassági minősítések

5. § (1) A katonai alkalmassági fokozatot az egészségi és pszichikai alkalmasság minősítése alapján kell megállapítani.

(2) Az egészségi (orvosi) vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) „Egészségileg alkalmas” („A”),

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ........ -ig” („I”),

c) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).

(3) A pszichikai (pszichológusi) vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ......... -ig”,

c) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”.

A katonai szolgálatra való alkalmassági fokozatok és ismérveik

6. § (1) A Hvt. 16. § (2) bekezdése szerint - a sorozáskor megállapítható - (összesített) alkalmassági fokozatok ismérveit a (2)-(4) bekezdés tartalmazza.

(2) „Katonai szolgálatra alkalmas” alkalmassági fokozatot kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy nincs olyan szervi működési szervrendszeri működési elváltozása, amely az élettani tűréshatárokat meghaladja, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti, továbbá a pszichikai követelményeknek is megfelel.

(3) „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ....... ig” alkalmassági fokozatot kell megállapítani, ha a vizsgált személy olyan betegségben szenved, vagy csak olyan szervi működési, szervrendszeriműködési elváltozása van, amely várhatóan az orvosi kezelések hatására maradandó egészségkárosodás nélkül belátható időn belül gyógyul. „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ....... -ig” alkalmassági fokozat az egészségi és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat.

(4) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” alkalmassági fokozatot kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a katonai szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai igénybevételre figyelemmel kizárja a szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését. „Katonai szolgálatra alkalmatlan” alkalmassági fokozat valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent és az alkalmassági összetevők (az egészségi és a pszichikai alkalmasság minősítésén) bármelyikén alapulhat.

A hadköteles alkalmasságának megállapítása

7. § (1) A hadköteles alkalmasságának elbírálása

a) a Törzslap és a korábban végzett orvosi vizsgálatok (például a gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi vizsgálati leletek, orvosi igazolások) adatain,

b) a sorozóorvosoknak és a sorozópszichológusnak a sorozáson személyesen végzett vizsgálatainak az eredményein, valamint

c) a sorozóbizottság által elrendelt szakorvosi vizsgálatok megállapításain

alapul.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentáció bizonytalan, vagy szakmailag ellentmondásos adatokat, megállapításokat tartalmaz, illetve szakmai hitelessége tekintetében kétely merül fel, a sorozóbizottság a vizsgálat jellege szerint a hadköteles ellátására egyébként illetékes egészségügyi szolgáltatónál a kérdéses vizsgálatok elvégzéséről intézkedik.

8. § (1) Az előzetes háziorvosi, szakorvosi, valamint a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján megállapított alkalmassági fokozatot a sorozóorvos jegyzi be a Törzslap megfelelő rovatába. A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.

(2) A „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítés esetében a sorozóorvos és a sorozópszichológus javaslata alapján a sorozóbizottság határozatában a minősítés fennállásának időtartamáról is dönt, amely legfeljebb egy év lehet.

9. § A sorozóbizottság tagjai között felmerülő, a hadköteles egészségi állapotával, illetve alkalmasságával kapcsolatos véleményeltérést a hadköteles távollétében kell megvitatni.

10. § (1) Ha a katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése a sorozáson egyértelműen nem állapítható meg, a hadkötelest a megfelelő szakorvosi vizsgálatra kell utalni, és sorozásra vissza kell rendelni.

(2) A sorozóbizottság által elrendelt szakorvosi vizsgálat végrehajtása céljából a hadkiegészítő parancsnokság vezetője a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján a területileg illetékes megyei közgyűlés elnökétől, fővárosban a főpolgármestertől egészségügyi intézmény kijelölését kéri.

(3) A (2) bekezdés alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató a szakorvosi vizsgálatot köteles elvégezni. A szakorvosi vizsgálat eredményét a sorozóbizottság beutaló határozatának megfelelő rovataiba kell bevezetni. A szakorvosi vizsgálat eredményét tartalmazó beutaló határozat sorozóbizottsághoz való továbbítását a hadköteles nem tagadhatja meg

11. § A sorozással kapcsolatos, a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, különösen a Törzslapot, a szakorvosi leleteket a sorozást követően zárt borítékban kell tárolni, illetve továbbítani a szolgálati adatlappal együtt. A borítékon a sorozó szakfőorvos feltünteti a sorozás dátumát, az alkalmassági minősítést. A borítékot a szakfőorvos a ragasztás fölött aláírásával és személyi orvosi bélyegzője lenyomatával látja el. A borítékot csak az arra felhatalmazott sorozó-, csapat-, katonai egészségügyi intézeti orvos, illetve felülvizsgáló bizottsági orvos bonthatja fel, és a fentebb előírt módon kell lezárni.

12. § A hadkiegészítő parancsnokság vezetője sorozóorvosként és sorozópszichológusként elsősorban olyan orvosok és pszichológusok kijelölését kéri, akik katonaorvosként, illetve katonapszichológusként teljesítettek hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálatot, illetve katonai orvosi vagy pszichológusi továbbképzésben részesültek.

A hadköteles egyes feladatai

13. § (1) A hadköteles - a hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján - a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció eredeti példányát bemutatás céljából a sorozásra köteles magával vinni. A sorozóbizottság a bemutatott orvosi dokumentációról másolatot készít.

(2) Ha a hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítésére a Hvt. 13. § (3) bekezdésében meghatározott betegsége vagy kóros állapota miatt nem képes, és gyógykezelésben részesítő intézeti gondozásban nem részesül, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb dokumentációt a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be, és juttatja el a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(3) Ha a hadköteles egészségi okból kialakult átmeneti járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, akadályoztatását köteles az akadály megszűnése után haladéktalanul bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak. A bejelentéshez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a járóképtelenségét igazoló orvosi dokumentációt.

Az egészségi alkalmasság vizsgálata és elbírálása

14. § (1) A hadköteles egészségi alkalmasságát az orvosi vizsgálatok eredményeinek és a 2. melléklet szerinti betegségek és fogyatékosságok című táblázat (a továbbiakban: Táblázat) szerinti követelményeknek az egybevetésével kell elbírálni.

(2) Ha a sorozóbizottság a hadköteles behívását

a) légi mozgékonyságú feladatokat is ellátó katonai szervezethez,

b) lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő beosztásba, vagy

c) radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal foglalkozó beosztásba

tervezi, az egészségi alkalmasságot a Táblázat I. rovata szerint kell minősíteni.

(3) A hadköteles behívásának a (2) bekezdésben nem szereplő beosztásba történő tervezése esetén a hadköteles egészségi alkalmasságát a Táblázat II. rovata szerint kell minősíteni.

(4) Ha a Táblázat valamely betegséghez kapcsolódva „Különleges elbírálás” („KLGS”) megjelölést tartalmaz, az 5. § (2) bekezdése szerinti minősítések valamelyikét kell megállapítani, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességet,

b) a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét, a gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,

c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,

d) az egészségi állapot befolyását a tervezett beosztás ellátására,

e) az egyes fegyvernemek munkaköri, a szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,

f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt.

15. § (1) A sorozáson a sorozóorvosok tájékozódnak a hadköteles kórelőzményeiről (például korábbi betegségeiről, műtéteiről, baleseteiről, egészségi állapotáról, panaszairól), valamint értékelik a Törzslap és az egyéb rendelkezésre álló orvosi dokumentáció adatait. Ezt követően elvégzik - az alapvető idegrendszeri vizsgálatot is magában foglaló - belgyógyászati és sebészeti irányú klinikai vizsgálatot.

(2) Az (1) bekezdés szerint elvégzett orvosi vizsgálatok során észlelteket, különösen az egészségi panaszokat, a kórelőzményi adatokat, az élettanilag elfogadottól eltérő klinikai elváltozásokat a Törzslapon röviden fel kell tüntetni. A sorozóorvosok az egészségi alkalmassági minősítésre vonatkozó megállapításukat a Törzslapon jegyzik fel.

A pszichikai alkalmasság vizsgálata és elbírálása

16. § (1) Az első és a másodfokú sorozóbizottság egyik tagja szakpszichológus. A szakpszichológus feladata, hogy a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai szűrővizsgálatát elvégezze, és ennek alapján pszichológiai alkalmasságát minősítse.

(2) A pszichológiai szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, fel kell tárni kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati jellemzőit.

(3) A sorozópszichológus a Magyar Honvédség főpszichológusa által jóváhagyott vizsgálati protokollban meghatározottak szerint, tesztek alkalmazásával, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (a továbbiakban: exploráció) tesz eleget az (1)-(2) bekezdés szerinti feladatának.

17. § (1) „Pszichikailag alkalmas” az a hadköteles, akinek mentális képességei és személyiségének fejlettsége alapján várható, hogy katonai szolgálata idején képes megfelelő alkalmazkodásra, a sajátos szervezettségű katonai közösségbe be tud illeszkedni, és a katonai szolgálat teljesítésével együtt járó pszichés terhelést várhatóan képes elviselni.

(2) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ....... -ig” az a hadköteles, aki a pszichikai alkalmasság követelményeinek a sorozáskor nem felel meg, azonban pszichikai állapotában, fejlődésében, érési folyamatában kedvező változás valószínűsíthető.

(3) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” az a hadköteles, akinél

a) papír-ceruza teszttel mért intelligencia hányados (a továbbiakban: IQ) 70 vagy az alatti értéket mutat, és ezt az értéket az exploráció alátámasztja,

b) a személyiségteszt, a kérdőíves vizsgálat és az exploráció eredményeként a személyiség súlyos fokú zavara áll fenn, és ezen állapotában kedvező változás a jövőben sem várható,

c) bármilyen etiológiájú kóros szintű szenvedély, illetve bármilyen hátterű öngyilkossági kísérlet lehetőségére utaló adatok, jelek állapíthatók meg.

(4) Ha a hadköteles IQ-ja az átlag alatti tartományba esik (IQ 70 és 90 érték közötti) akkor mérlegelés szerint - az explorációs vizsgálat eredménye alapján - az (1)-(3) bekezdésben határozott minősítés állapítható meg.

(5) Bonyolultabb, illetve nem egyértelmű döntési helyzetben ambuláns pszichiátriai szakvéleményt kell kérni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szakvélemény a katonai alkalmasságra vonatkozó javaslatot, véleményt nem tartalmazhat.

(7) A sorozópszichológus a sorozáson megállapított pszichológiai alkalmassági minősítésre vonatkozó megállapítását Törzslapon jegyzi fel.

A katonai szolgálatra bevonult hadköteles orvosi vizsgálata

18. § (1) A fogadó katonai szervezet által létesített bevonulási hely részeként orvosi vizsgáló hely működik, ahol a katonai szervezet csapatorvosai, egészségügyi szakszemélyzete, valamint a fogadó katonai szervezet helyőrsége szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság (a továbbiakban: átadó hadkiegészítő parancsnokság) által biztosított orvosok végzik az átadásra tervezett hadkötelesek orvosi vizsgálatát.

(2) Az orvosi vizsgáló helyen

a) az átadó hadkiegészítő parancsnokság által biztosított orvos soron kívül megvizsgálja azt a hadkötelest, aki egészségi problémát jelez, és a vizsgálat eredménye alapján javaslatot tesz a bevonuló hadköteles átadására vagy elbocsátására,

b) a fogadó katonai szervezet csapatorvosa elvégzi a bevonult és átadott hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát (a továbbiakban: csapatorvosi vizsgálat) és védőoltását, majd a csapatorvosi vizsgálat, valamint a Törzslap és a hadköteles által átadott egészségügyi dokumentáció értékelése alapján kiállítja a hadköteles egészségügyi könyvét.

19. § (1) A 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti javaslat alapján a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság (a továbbiakban: behívó hadkiegészítő parancsnokság) képviselője dönt a bevonuló hadköteles átadásáról vagy elbocsátásáról.

(2) A bevonulási helyről a behívó hadkiegészítő parancsnokság képviselőjének intézkedésére el kell bocsátani azt a hadkötelest, aki behívását megelőző időszakban olyan egészségkárosodást szenvedett, amelynek várható gyógytartama a 30 napot meghaladja, vagy ha az egészségkárosodása miatt alkalmassági fokozatát újra meg kell állapítani.

Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 15/2009. (X. 6.) HM-EüM együttes rendelethez

„Orvosi titoktartásra kötelezett!”

HADKÖTELES EGÉSZSÉGÜGYI TÖRZSLAPJA

1. ELŐZETES ORVOSI VIZSGÁLATOT ELRENDELŐ HADKIEGÉSZÍTŐ PARACSNOKSÁG:



2. SZEMÉLYI ADATOK

Név.......................................................... Szül. helye, ideje ....................................................................

Anyja neve ............................................. Iskolai végzettsége ..................................................................

Szakképzettsége ..................................... Lakcíme ...................................................................................

TAJ száma .............................................. Értesítési címe .........................................................................

3. CSALÁDI ANAMNÉZIS [apa, anya, testvér(ek)]



4. ÉLETMÓD (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás, sport)



5. KORÁBBI LÉNYEGESEBB BETEGSÉGEK, MŰTÉTEK, BALESETEK (dg., időpont)



6. ALLERGIÁS TÚLÉRZÉKENYSÉG (pollen, gyógyszer, vegyszer, egyéb)



7. RENDSZERES GYÓGYSZERSZEDÉS (miért, mit, mennyit, mióta)



8. GÉPJÁRMŰ VEZETŐI JOGOSÍTVÁNY (nincs, van mire érvényes)



9. JELENLEGI PANASZAI (jellege, mióta, kezelésben részesül-e?)



10. SOMATOMETRIÁS ADATOK

Testsúly ............... kg. Testmagasság ............... cm. mellkas körfogat:

Testtömegindex: belégzés .................. cm, kilégzés ................... cm

11. BŐR ÉS LÁTHATÓ NYÁLKAHÁRTYÁK



12. MIRIGYEK (pajzsmirigy)

13. CSONTOK ÉS ÍZÜLETEK

14. SZÁJ-, ORR- ÉS GARATKÉPLETEK (tonsillectomia)

15. FOGAZAT

16. TÜDŐ

17. SZÍV

18. ÉRVERÉS - VÉRNYOMÁS ............/min - jobb o .............. .......... Hgmm, bal o ....................... Hgmm

19. ÉRRENDSZER (varicositás, nodus stb.)

20. HAS (sérv, appendectomia, egyéb műtét hege)

21. IDEGRENDSZER (perifériás reflexek, agyidegek, mozgató-, érzőkör)

22. pszichés állapot

23. HALLÁS (súgott beszéd, szükség esetén szűrő audiométeres vizsgálat)

jobb o.............m, bal o.................m

24. LÁTÁS (Kettesy féle tábla) jobb o................................. bal o................................ színlátás ....................................

25. KIEGÉSZÍTŐ SZAKVISZGÁLATOK

Labor vizsgálatok (esetleges panaszoknak megfelelően)

EKG vizsgálatok (cardiális panaszok esetén)

Tüdőszűrés (12 hónapnál nem régebbi elfogadható)

Szakorvosi vizsgálatok (ha a panaszok és/vagy a tünetek ezt indokolják)

26. A VIZSGÁLATOK ÖSSZEGZÉSE



Kijelentem, hogy eltitkolt betegségem és káros szenvedélyem nincs!

__________________________

a vizsgálaton megjelent aláírása

Kelt: ...........................

P. H. ____________________________

orvos aláírása

27. A SOROZÁSON A HADKÖTELES NYILATKOZATA ALAPJÁN NYERT ADATOK

PANASZ nincs van

(rövid felsorolás)

____________________________

a vizsgálaton megjelent aláírása

28. A SOROZÁSKOR SZÜKSÉGES ORVOSI VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI:





29. KATONAI ALKALMASSÁGI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSA AZ I. FOKÚ SOROZÁSON

Egészségi alkalmassági minősítés:

A rendelet szakasz alszakasz rovata szerint

BNO kód

Pszichikai alkalmassági minősítés:

Megjegyzés:

Kezdeményezés gépjárművezetői alkalmasság soronkívüli vizsgálatára igen nem

Katonai alkalmassági fokozat:

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

sorozó orvos sorozó orvos sorozó pszichológus

Kelt: P. H. _____________________

bizottsági elnök

30. KATONAI ALKALMASSÁGI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSA AZ I. FOKÚ SOROZÁSON

Egészségi alkalmassági minősítés:

A rendelet szakasz alszakasz rovata szerint

BNO kód

Pszichikai alkalmassági minősítés:

Megjegyzés:

Kezdeményezés gépjárművezetői alkalmasság soronkívüli vizsgálatára igen nem

Katonai alkalmassági fokozat:

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

sorozó orvos sorozó orvos sorozó pszichológus

Kelt: P. H. _____________________

bizottsági elnök

31. KATONAI ALKALMASSÁGI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSA A II. FOKÚ SOROZÁSON

Egészségi alkalmassági minősítés:

A rendelet szakasz alszakasz rovata szerint

BNO kód

Pszichikai alkalmassági minősítés:

Megjegyzés:

Katonai alkalmassági fokozat:

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

sorozó szakfőorvos sorozó főorvos főpszichológus

Kelt: P. H. _____________________

bizottsági elnök

32. KATONAI ALKALMASSÁGI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSA A II. FOKÚ SOROZÁSON

Egészségi alkalmassági minősítés:

A rendelet szakasz alszakasz rovata szerint

BNO kód

Pszichikai alkalmassági minősítés:

Megjegyzés:

Katonai alkalmassági fokozat:

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

sorozó szakfőorvos sorozó főorvos főpszichológus

Kelt: P. H. _____________________

bizottsági elnök

33. FÜV BIZOTTSÁG DÖNTÉSE

I. fokú FÜV bizottság döntése

II. fokú FÜV bizottság döntése

Javasolt korlátozások, felmentések, könnyítések:

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

FÜV főorvos FÜV bizottsági elnök FÜV főorvos

Kelt:

34. KIEMELT ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSA

P. H. P. H. P. H.

_____________________ _____________________ _____________________

főorvos bizottsági elnök főpszichológus

Kelt:

2. melléklet a 15/2009. (X. 6.) HM-EüM együttes rendelethez

Betegségek és fogyatékosságok táblázata

Fertőző betegségek (001-010)

I. II. BNO

001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó gümőkórja

1. inactiv kis kiterjedésű formák, functiokárosodás nélkül KLGS KLGS A15, A16
A19, B90

2. activ formák E E

3. inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarral KLGS KLGS

4. inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarral E E

a) Idetartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az etiológiai faktor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj-, vesefunctiók, ionok, thrombocyta, köpet általános bacteriológiai, köpet citológiai, köpet mikroszkópos Koch, esetleg PCR vagy TMA, köpet Koch tenyésztés, Mantoux próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és AP tomographia, esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis (mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, esetleg PCR vagy TMA, Koch tenyésztés), szükség esetén, bronchológiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactív, kis kiterjedésű, gümőkóros tüdőfibrosis, functiokárosodás nélkül, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, funkciózavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residiummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártya-gyulladás, gümőkóros nyirokcsomó (hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe funkciózavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos funkciózavarral, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős funkciózavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactív kiterjedt maradvánnyal és jelentős funkciózavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az egészségi alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitaciós, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni.

Döntő jelentősége van a specifikus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

I. II. BNO

002 Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja

1. activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége esetén I I A17, B90.0

2. gyógyult, maradványtünetek nélkül KLGS KLGS

3. gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel E E

4. gyógyult, súlyos maradványtünetekkel E E

a) Itt minősítendők az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) A minősítéshez ideggyógyászati szakvélemény szükséges.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defektussal vagy defektus nélkül) és a defektus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

I. II. BNO

003 A húgy,- ivarrendszer gümőkórja

1. funkciókárosodás és maradványtünet (labor, rtg.) nélkül gyógyult A A A18.1

2. gyógyintézet által igazolt aktív folyamatok I I

3. mérsékelt funkciózavarral gyógyult E KLGS

4. súlyos funkciózavarral gyógyult E E

a) Itt minősítendő a Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, UH, MRI.

c) Az egészségi alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a kombinált antituberculotikus therápia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennál, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

I. II. BNO

004 Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja

1. gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel A A A18.0
A18.4,
A18.8

2. gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel KLGS KLGS KLGS

3. aktív folyamat E E

4. gyógyult, súlyos maradványtünetekkel E E

a) Itt minősítendő a bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hisztológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az egészségi alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát.

I. II. BNO

005 Vírusos májgyulladás

1. funkciókárosodás nélkül gyógyult A A B15-B19
B94.1

2. posthepatitis syndroma, posthepatitis hyperbilirubinaemia KLGS KLGS

3. elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidiva KLGS KLGS

4. perzisztáló idült hepatitis, activ idült hepatitis E E

a) Itt minősítendő a Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, serum bilirubin, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Szükség esetén májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.

c) Döntő jelentőségű a betegség időtartama. Acut hepatitis 1 éven belül I. és II. rovatban „I”. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia).

Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) perzisztáló chronicus, illetve progresszív chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

I. II. BNO

006 Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei

1. gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel KLGS KLGS A71, A74,
B94.0

2. gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel E E

a) Itt minősítendők a trachoma és a kötőhártya vírus, vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Zárvány és réslámpavizsgálat.

c) Akiknél a trachoma szövődménymentesen gyógyult, „A” minősítés adható. A betegség késői hatásait a maradandó károsodás mértéke szerint kell értékelni.

I. II. BNO

007 Vérbaj (szifilisz)

1. kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyult A A A50-A53

2. késői szifilisz mérsékelt functiozavarral KLGS KLGS

3. korai manifeszt szifilisz I I

4. késői szifilisz súlyos funkciózavarral E E

a) Itt minősítendő a veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, TPHA serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) Kimutatott syphilis esetén és korai seropositiv syphilisnél „I” minősítés alkalmazható.

I. II. BNO

008 Gombák okozta betegségek

1. felületes bőr, szőrzet, köröm - mycosisok A A B35-B49

2. mély mycosisok I I

a) Itt minősítendő a dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A felületes mycosis és onychomycosis hajlamos a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. „I” minősítés csak a 60 napos sikertelen therápiás kísérlet után hozható. Tartósan ismételten kezelt mély mycosis esetén „E” minősítés is adható.

I. II. BNO

009 Heveny fertőző betegségek

1. hosszú lefolyású, mérsékelt funkciózavarral I I A00-A99,
B00-B99

2. hosszú lefolyású, jelentős funkciózavarral E E

a) Itt minősítendők a heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség első tüneteinek megjelenésétől számított 3 hónapon belül gyógyult panasz- és tünetmentes állapot minősítést nem igényel. A három hónap után is fennálló funkciózavart mértéke és időtartama szerint kell minősíteni.

b) We, CRP, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő funkcionális vizsgálatok.

c) Egyes elhúzódó akut fertőzések krónikus lefolyásúvá válásának lehetősége esetén „I” minősítés szükséges.

I. II. BNO

010 Idült fertőző betegségek

1. mérsékelt működészavarral E E A00-A99,
B00-B99

2. kp. súlyos működészavarral E E

3. súlyos működészavarral E E

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető e melléklet más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a funkciókárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) We, CRP, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő funkcionális vizsgálatok.

Daganatok (011-014)

I. II. BNO

011 Rosszindulatú daganatok

1. kezelést már nem igénylő jó általános állapot KLGS KLGS C00-C80,
C97

2. időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot E E

3. rossz általános állapot, funkciókárosodással, metastasissal E E

a) Itt minősítendő a malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok (CT, MRI, tumor markerek, szövettani vizsgálat), megfelelő funkcionális vizsgálatok.

I. II. BNO

012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai

1. folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok I I C81-C96

2. spontán vagy kezeléssel elért tartós remisszió KLGS KLGS

3. spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remisszió E E

a) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, Waldenström macroglobulinaemia, valamint a nyirok és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

I. II. BNO

013 Jóindulatú daganatok

1. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot funkciókárosodás nélkül A A D10-D36

2. solitaer és multiplex daganatok funkciókárosodás nélkül KLGS KLGS

3. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt funkciókieséssel KLGS KLGS

4. solitaer és multiplex daganatok mérsékelt funkciókieséssel KLGS KLGS

5. solitaer és multiplex daganatok súlyos funkciókieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését E E

6. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos funkciókieséssel E E

a) Itt minősítendők a benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok (szövettani vizsgálat feltétlenül szükséges), megfelelő funkcionális vizsgálatok.

c) Az egészségi alkalmasság elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt funkciókárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha vagy az előírt szerelvény viselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon), vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radikális műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „A” minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt funkciókárosodás esetén azonban annak mértékétől függően a minősítés az I. rovatban „KLGS” vagy „E” lehet.

I. II. BNO

014 Természetes helyén előforduló rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatok

1. kezelés után funkciókárosodás nélkül KLGS KLGS D00-D09,
D37-D48

2. kezelés után mérsékelt funkciókieséssel KLGS KLGS

3. folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok I I

4. kezelés után súlyos funkciókieséssel E E

a) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Belső elválasztású mirigy (endokrin) betegségek (015-020)

I. II. BNO

015 A pajzsmirigy betegsége

1. műtét utáni normofunkciós állapot A A E00-E07

2. struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis KLGS KLGS

3. struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén I I

4. thyreoiditis 2 éven belül (utána a kialakult állapot szerint minősítendő) KLGS KLGS

5. hyperthyreosis golyvával vagy anélkül KLGS KLGS

6. hypothyreosis (enyhe formák) KLGS KLGS

7. hypothyreosis (súlyos formák) E E

a) Itt minősítendők az egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, T3, T4. TSH kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt. EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy scintigraphias vizsgálat izotóp felvételi gőrbe, pajzsmirigy UH, aspirációs citológia, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb szerológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.

c) Az egészségi alkalmasság elbírálásakor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult funkcionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. A műtét elvégzése céljából ilyenkor „I” minősítés adható 1 évre, gyógyszeres kezelés szükségessége esetén pedig két év. Endemiás cretinismus minősítése értelemszerűen „E”.

I. II. BNO

016 Cukorbaj

1. csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot KLGS KLGS E10-E14

2. szigorú diétával, tablettával kezelhető formák KLGS KLGS

3. szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot KLGS KLGS

4. szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel E E

a) Itt minősítendő a diabetes mellitus minden formája, beleértve a csökkent glukóz toleranciát. Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM és NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet (cukor koncentráció és mennyiség), glikált haemoglobin szint, vesefunctiok, szemészeti, alsóvégtagi Doppler vizsgálat, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

I. II. BNO

017 A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai

1. enyhe esetek KLGS KLGS E15, E16

2. súlyos esetek E E

a) Itt minősítendő a Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszint vizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, pancreas UH, szükség esetén retrograd pancreatographia, pancreas CT/MR.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő funkcionális hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhidrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélküli gyógyulás és legalább 3 évig tartó teljes panaszmentesség, vagy substitutios kezeléssel biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organikus eredetű hypoglykaemiát és a funkcionális hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhidrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos, továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

I. II. BNO

018 A mellékpajzsmirigy betegségei

1. enyhe formák KLGS KLGS E20, E21

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendők a hyperparathyreoidismus és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, a pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Szérum parathormon koncentráció, pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható.

I. II. BNO

019 Az agyalapi mirigy működési zavarai

1. enyhe formák KLGS KLGS E22, E23

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő az acromegalia, a Sheehan syndroma, a Simmonds féle betegség, a hypopsysis eredetű törpeség, a diabetes insipidus, a iatrogén hypopsys zavarok, és a hypopsys és diencephalo-hypophsealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, aktuális vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella CT vagy MRI, látótérvizsgálat.

c) Az enyhe tünetekkel járó hypothalamus syndroma vagy a test egyik részletére terjedő gigantismus esetén a minősítés lehet „KLGS”. Egyértelműen bizonyított Marfan syndroma minősítése szervelváltozások súlyosságától függően lehet „KLGS”.

I. II. BNO

020 A mellékvese betegségei

E E E25-E27

a) Itt minősítendő a Cushing syndroma, a Conn syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, Ca, P, EKG, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonkoncentráció meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, sz.sz. UH, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

Anyagcsere betegségek (021-024)

I. II. BNO

021 Köszvény

1. nem régen fennálló, remisszió állapotában lévő köszvény, ritka rohamok esetén KLGS KLGS M10

2. „visceralis” köszvény, gyakori rohamok esetén E KLGS

a) Itt minősítendő az arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifesztációja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se húgysav, 24 órás húgysav ürítés meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a tophusból, és a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a„visceralis” köszvény három éven át végzett kezelése mellett tünet és panasz nincs a 021.2/II. rovat szerint „KLGS” az elbírálás.

I. II. BNO

022 Az anyagcsere zavarai

1. enyhe KLGS KLGS E70-E90

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) Itt minősítendő az aminosav anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterinaemia, hyperlipaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a sav-bázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, hyper- és hypokalaemia, acidosis, alkalosis) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia). A lactose intolerancia, a porphyria és a szimptomatikus hyperuricaemia.

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterinaemia, hyperlipaemia, Gilbert féle hyperbilirubimaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb, panaszt okozó zavar minősítése a 2. alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén „E” minősítés alkalmazható.

I. II. BNO

023 Elhízás és egyéb túltápláltság

1. enyhe A A E65-E68

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) Itt minősítendő az obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kilógrammokban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével (tm2). A „normális” BMI 20-25 kg/tm2.

Az elhízás mértéke

férfi

enyhe 28-36 27-35

kp. súlyos 36-42 35-42

súlyos 42 felett 42 felett

c) Súlyos fokú elhízás esetén egy évig a minősítés „I” is lehet. Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után hozható. Kórosnak tekinthető extrém elhízás esetén 023.3 szerint a minősítés „E”.

I. II. BNO

024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok

1. enyhe KLGS KLGS B20-24
D80-89
E40-E64

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) Itt minősítendő a HIV betegség, az immunhiányos állapotok, a sarcoidosis, a malnutricio, a vitaminhiányos állapotok. (HIV pozitív személyt a 209. szakasz szerint kell minősíteni.)

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat. A vitaminhiány, hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma A vitamin szintjének meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) A táplálkozási hiányállapotok minősítése az I. és II. rovatban minden esetben meghatározott ideig, a hiányállapot megszüntetéséig „I”. Az immunzavarok minden formája a 024 szakasz 2. és 3. alszakasz szerint minősítendő. Immundeficit (AIDS) esetén a döntés „E”.

A vér és a vérképző szervek betegségei (025-029)

I. II. BNO

025 Hiányvérszegénység

1. enyhe formák KLGS KLGS D50-D53
D62

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő a vashiányos vérszegénység, anaemia perniciosa, folsav hiányos anaemia, heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb szekunder anaemiák, egyéb hiányvérszegénységek.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, Se bilirubin, Se vas, TVK, Se ferritin, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12 vizsgálat, sze. Schilling próba meghatározás.

c) „E” minősítés csak a tartós parenteralis substitutio és rendszeres ellenőrzés szükségessége esetén hozható. 025.2/I. szerint „I” minősítés, ha szükséges, legfeljebb csak 2 évre adható.

I. II. BNO

026 Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (hemolitikus) vérszegénység

1. enyhe formák KLGS KLGS D55-D59

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő az öröklődő sphaerocytosis, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, anaemia enzimdeficit miatt, szerzett (autoimmun és nem autoimmun) haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, se Ferritin szint, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák.

c) „I” minősítés olyan szerzett haemolyticus vérszegénység esetén alkalmazható, amikor várható a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás.

I. II. BNO

027 Veleszületett és egyéb vérszegénység

1. enyhe formák KLGS KLGS D60, D61, D64

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő az anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, WT-resistentia, EKG, sternumpunctio.

c) Az egyéb szekunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

I. II. BNO

028 Véralvadási hibák

1. enyhe formák KLGS KLGS D65-D68

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő a haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocytaszám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumpel-Leede tünet vizsgálata.

I. II. BNO

029 Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei

1. enyhe formák KLGS KLGS D69-D77

2. súlyos formák E E

a) Itt minősítendő a purpura, thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio. A lép és a vér, a vérképző szervek egyéb betegségei.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocytaszám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) Szekunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén gyógyulás várható, „I” minősítés is szóba jöhet.

Ideg-elme betegségek (030-053)

I. II. BNO

030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok

E E F00-F09

a) Itt minősítendő a demencia, az organikus amnesiás syndroma, delírium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentalis rendellenességek (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, dissziciativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) A minősítés a zárójelentések és a gondozói igazolások alapján történik.

I. II. BNO

031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok

1. kezelésre nem tünetmentes E E F10

2. tartósan tünetmentes, abstinens KLGS KLGS

a) Itt minősítendő a rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási syndroma, amnestikus syndroma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delírium, hallucinózis).

b) A döntés zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik.

I. II. BNO

032 Drog (pszichoaktív szer) használata által okozott értelmi és viselkedészavarok (kivéve F10)

E E F11-F19

a) Itt minősítendő a rendszeres drog használat, acut mérgezés, drogfüggőség, megvonási syndroma, amnestikus syndroma, egyéb pszichotikus zavar.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálása az anamnesztikus adatok (családi, önkormányzati, kórházi, drog, alkohológiai ambulancia) alapján történik.

I. II. BNO

033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendelleneségek

E E F20-F29

a) Itt minősítendő a Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó rendellenességek, schizoaffektív és egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik.

I. II. BNO

034 Hangulatzavarok (affektív rendellenességek)

1. nem ismétlődő, kezelésre tünetmentes KLGS KLGS F30-F39

2. ismétlődő maradványtünettel E E

a) Itt minősítendő a mániás epizód, bipolaris affectiv zavar, depressziós epizód, ismétlődő depressziós rendellenességek, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

b) Az egészségi alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések és ideggondozói igazolások alapján történik.

I. II. BNO

035 Alvászavarok

KLGS KLGS F50, F51, G47

a) Itt minősítendő a szomnambulizmus, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia,

b) E szakasz alapján csak a kivizsgált narcolepsia, szomnambulizmus, insomnia, hypersomnia, alvási apnoe, minősíthető.

I. II. BNO

036 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek, Táplálkozási zavarok (kivéve F 43)

1. első minősítés KLGS KLGS F40-F48

2. ismétlődő, mérsékelt tünetekkel KLGS KLGS

3. ismétlődő, kezelésre nem javuló, kifejezett tünetekkel E E

a) Itt minősítendők a fóbiás, szorongásos rendellenességek (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv, kompulzív zavar, disszociatív (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neurasthenia), anorexia, bulimia nervosa.

b) „E” minősítés csak a farmako és pszichoterápiás lehetőségek kimerítése esetén, zárójelentések, gondozói igazolások alapján adható. E szakasz alapján csak a kivizsgált anorexia és bulimia minősíthető.

I. II. BNO

037 Személyiség és viselkedészavarok

1. személyiségzavar (a 2. alatt felsoroltak kivételével) KLGS KLGS F60-F69

2. személyiségzavar (érzelmileg labilis, hystrionikus, szorongó, dependens, nemi identitás-, orientáció zavarai) KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők azok a személyiségzavarok, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens, az éretlen személyiség, nemi identitás-, orientáció zavarai). Éretlen személyiség esetén a minősítés „I”.

b) A minősítéshez objektív anamnesis szükséges (családi, önkormányzati, rendőri, orvosi), pszichiátriai kórházi zárójelentés vagy gondozói igazolás.

I. II. BNO

038 Gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek

KLGS KLGS F90-F98

a) E szakasz szerint minősítendő a gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) A még fennálló rendellenesség, csak kórházi vagy gondozói kezelésekről készített igazolással minősíthető.

I. II. BNO

039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai

1. enyhe KLGS KLGS F80-F89

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a beszéd kifejező és megértés zavara, olvasás, írás zavar, amely a gyermekkorban kezdődött.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálásához a kivizsgálásokról, kezelésekről igazolás, zárójelentés szükséges melyek alapján a minősítés meghozható.

I. II. BNO

040 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek

1. rövid lezajlással A A F43

2. elhúzódó lezajlással KLGS KLGS

3. tartós lefolyással KLGS KLGS

4. sorozatos alkalmazkodási problémák E E

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai vagy mentalis stresszre adott átmeneti reakció, a posttraumás stressz zavar, mely a negatív élményre fellépő késői válasz, az alkalmazkodási zavarok, melyek az új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakultak ki.

b) Kezelés alatt levő személy ideggondozói igazolással minősíthető.

I. II. BNO

041 Mentalis retardáció (szellemi visszamaradottság)

1. átlag alatti értelmi képesség (IQ 81-90) KLGS KLGS F70-F79

2. marginális intellektuális működés (IQ 71-80) KLGS KLGS

3. jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény (IQ 70 és alatta) E E

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 90 alatt van, és a mentalis elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti, illetve a szituatív ismereti fogyatékosságok (aluliskolázottak valódi mentális retardáció nélkül).

b) Az egészségi alkalmasság elbírálásához intelligencia teszt, és amennyiben az IQ értelmi fogyatékosságra utal, pszichológiai exploráció szükséges.

I. II. BNO

042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei

1. maradványtünet nélkül A A G00-G09

2. súlyos klinikai lefolyás esetén KLGS KLGS

3. maradványtünettel E E

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intracranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis eseteit.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálásakor, amennyiben maradvány tünetek vannak a zárójelentés alapján hozható meg a minősítés.

I. II. BNO

043 A piramis pályákon kívüli (extrapiramidalis) rendszer betegségei

E E G20-G26

a) E szakasz szerint minősítendő a Parkinson kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, tonuszavarok, tremor, chorea, myoclonus, tic, egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Gyógyszer indukálta mozgászavarok esetén a minősítés „I”.

I. II. BNO

044 A központi idegrendszer elfajulásos (degenerativ) betegségei és egyéb zavarai

E E G10-G13
G30-G32
G80-G83
G90-G94

a) E szakasz szerint minősítendők a Hungtinton chorea, az öröklődő ataxiák, a motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagi, fél és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Az egészségi alkalmasság orvosi igazolás és a neurológiai kivizsgálásról szóló zárójelentés alapján bírálható el

I. II. BNO

045 A gerincvelő betegségei

E E G95, G99

a) Itt minősítendő a syringomyelia, a gerincvelő éreredetű bántalmai, spondylotikus, daganatos myelopathiák.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálásához a neurológiai kivizsgálásról igazolás szükséges.

I. II. BNO

046 A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizátiós) betegségei

E KLGS G35-G37

a) E szakasz szerint minősítendő a Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedés.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálásához neurológiai osztályon történt kivizsgálás eredménye szükséges.

I. II. BNO

047 Epilepszia

1. gyógyszerszedés nélkül évek óta tünetmentes A A G40, G41

2. alkalmi epilepsiás roham KLGS KLGS

3. epilepsia, ritka rosszulléttel, gyógyszerrel befolyásolható forma E E

4. gyakori rosszullét, gyógyszerrel nem rohammentes E E

a) E szakasz szerint minősítendő a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham.

b) Az egészségi alkalmasság minősítése a kórházi zárójelentés, és gondozói igazolás alapján végezhető el. Az egy évnél régebbi alkalmi epilepsziás roham minősítése „I”.

I. II. BNO

048 Migrén és egyéb fejfájás formák

1. aura nélküli migrén, tenziós fejfájás ritka rohamokkal, különleges fejfájás forma A A G43, G44

2. migrén aurával, elsődleges fejfájások gyakori rohamokkal, cluster fejfájás KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők az elsődleges fejfájások (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Az egészségi alkalmasság minősítésekor a fejfájás centrumban kivizsgált, aurával járó migrén, cluster fejfájás minősítése „E”, más esetben „A”.

I. II. BNO

049 Agyi bénulás tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei

E E G80-G83
G90-G99
Q85

a) E szakasz szerint minősítendő a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok.

b) Az egészségi alkalmassági minősítés egyértelmű neurológiai tünet esetén, illetve szakorvosi kivizsgálás dokumentációja alapján hozható meg.

I. II. BNO

050 Agyidegek betegségei

1. maradványtünet nélkül A A G50-G53

2. maradványtünettel, tartós fennállás E E

a) E szakasz szerint minősítendők az agyidegek bénulása, gyulladása, neuralgiája.

b) Az egészségi alkalmasság minősítése, egy évnél régebbi neurológiai tünettel járó folyamat esetén „E”, egyébként „I”.

I. II. BNO

051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek

1. kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul A A G54, G55

2. gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve functiózavar nélkül KLGS A

3. műtétet nem igénylő rendellenesség, és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel, functiókárosodással E KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a plexus brachialis és a lumbo sacralis rendellenességek, a gyöki kompressziók daganatos megbetegedésekben, és porckorong betegségben, és annak műtéte utáni állapotok.

b) Az egészségi alkalmasság elbírálása során a gyöki tünetekkel járó radiológiailag, elektrofiziológiailag igazolt esetekben „E” minősítés hozható.

I. II. BNO

052 Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei

1. enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral KLGS KLGS G56-G59
G60-G64

2. végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral E E

a) Itt minősítjük a kiváltó októl függetlenül a perifériás idegkárosodásokat és az alagút syndromákat.

b) Az egészségi alkalmasság minősítésekor a fennálló állapot a megítélés alapja, nem végleges állapot esetén „I” minősítés is adható.

I. II. BNO

053 Az izomzat betegségei

1. enyhe, a funkciót jelentősen nem befolyásoló forma KLGS KLGS G70-G73

2. jelentős funkciózavarral E E

a) Itt minősítjük a myasthenia gravist és az egyéb myoneuralis rendellenességeket, az elsődleges immunbetegségeket, myotoniákat, a periodikus bénulást, a gyulladásos myopathiákat.

b) A minősítés meghozatalakor a kivizsgált betegek alkalmatlanok „E”, kivizsgálás előtt „I” minősítés adandó.

Érzékszervek betegségei (054-074)

I. II. BNO

054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei

1. látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel KLGS KLGS H43-H45

2. áthatoló szemsérülés utáni állapot, visszamaradt el nem távolítható idegentesttel E E

3. gyulladásos és degeneratív állapotok E E

a) Itt minősíthetők az endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, üvegtesti vérzés, borússág. Áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítható idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) Az 1-es alszakasz szerint „A”-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

I. II. BNO

055 Az ideghártya leválása és defektusai

1. eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül KLGS KLGS H33

2. nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot E E

3. eredménytelen kezelés után E E

a) Itt minősíthető az ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártyaleválás eredményes műtét után is „E” minősítést kell alkalmazni. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

I. II. BNO

056 Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest és érhártya (uvea), szivárványhártya és inhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai

1. enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos KLGS KLGS H15,
H19-H22,
H30-H32,
H34-H36

2. súlyos idült elváltozások E E

a) Itt minősíthető a retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) Ha heveny vagy félheveny gyulladásos folyamat gyógytartama meghaladja a 2 hónapot, „I” minősítés adható.

I. II. BNO

057 Zöldhályog

1. látótérkiesés nélkül KLGS KLGS H40

2. zavaró látótérkieséssel E E

a) Itt minősíthető a határeset glaucoma, a nyílt zugú glaucoma, az elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, hármas tükrözés, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

I. II. BNO

058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei

1. egyik szemen, javítható esetben KLGS KLGS H25-H27

2. mindkét szemen E E

a) Itt minősíthető a cataracta, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az egészségi alkalmasság elbírálásához mérlegelni kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz).

I. II. BNO

059 Alkalmazkodási hibák

1. eredményes kezelés után KLGS KLGS H52

2. eredménytelen kórházi kezelés után E E

a) Itt minősíthető az ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az egészségi alkalmasságot az alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

I. II. BNO

060 Színlátás zavarai

1. színlátás enyhe zavara (anomal) A A H53.5

2. színlátás kifejezett zavara (anop) KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő a színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a feltüntetett beosztásokat. (pénzügyi, hadtáp, egészségügyi, fegyverzeti, humánszolgálati és személyügyi nyilvántartó szerveknél, az adminisztratív munkakörökben, a közgazdasági, jogi szakképzettséghez kötött beosztásokban.

I. II. BNO

061 A látóélesség csökkenése

1. nyers visus 0,9-1,0, illetve 0,8-1,0 A A H52-H54

2. szemüveggel javítva 0,7-1,0, illetve 0,1-1,0 KLGS KLGS

3. szemüveggel javítva 0,3-0,6, illetve 0,1-1,0 KLGS KLGS

4. egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-ig E E

5. szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb mint 0,3 E E

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy tábla alapján történő vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben - kontaktlencse viselés esetén is - szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet.

Az egészségi alkalmasságot az így korrigálható visus alapján kell eldönteni.

I. II. BNO

062 A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása

1. felszínes gyulladás ritka recidivák esetén A A H10-H13
H16-H19

2. hypertrophiaval, járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás KLGS KLGS

3. a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása E E

a) E szakasz szerint minősítendő a keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

I. II. BNO

063 A szemhéjak gyulladásai

1. fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés után A A H00, H01

2. kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő a blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők - baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak - meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

I. II. BNO

064 A szemhéj egyéb betegségei

1. műtéttel javítható, enyhe, látásromlást nem okozó esetek A A H02, H03

2. műtéttel javítható, látásromlást okozó esetek KLGS KLGS

3. műtéttel nem javítható esetek E E

a) E szakasz szerint minősítendő a szemhéj entropium és trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

I. II. BNO

065 A könnyszervek betegségei

1. gyógyítható esetekben A A H04,
H06.0

2. nem gyógyítható esetekben E E

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

I. II. BNO

065 A könnyszervek betegségei

1. eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül A A H05,
H06.1-H06.3

2. eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendők az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel vagy fellépése várható.

I. II. BNO

067 A látóideg és látópálya betegségei

1. látásromlás és látótérkárosodás nélkül KLGS KLGS H46-H48

2. látásromlással és látótérkárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő az oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

I. II. BNO

068 Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binokularis) szemmozgások egyéb zavarai

1. kísérő kancsalság A A H49-H51,
H55

2. szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkül KLGS KLGS

3. szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkel E E

a) E szakasz szerint minősítendő a strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia, irreguláris szemmozgások (nystagmus).

b) Részletes kettőskép elemzés Hess táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. Kísérő kancsalság esetén a látóélesség szerint bírálandó el a II. rovatban.

I. II. BNO

069 A külső fül betegségei

1. therápiára resistens, ekzematizált külső hallójáratgyulladás A A H60-H62

2. alaki torzulások, hallásromlással KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő a perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et ekzema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. „E” minősítés csak a már műtéttel sem megoldható külső hallójárat-szűkület esetén adható, mikor az audiometriás vizsgálattal 30 dB vagy ennél nagyobb hallásveszteség mérhető.

I. II. BNO

070 A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei

1. jó gyógyhajlammal A A H65, H68,
H69

2. elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással KLGS KLGS

3. elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő az otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

I. II. BNO

071 Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei

1. egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén A A H66
H70-H74

2. szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot KLGS KLGS

3. szövődményekkel járó esetek, recidiva KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő az otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta etchronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) Otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív kezeléssel gyógyult esetében, a gyakori recidíva miatt, valamint stapedectomia utáni állapot esetén mivel a műtét után a középfül zajvédelme hiányzik a stapes-működés hiányában indokolt az „E” minősítés.

I. II. BNO

072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai

1. jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel KLGS KLGS H81-H83

2. Meniére betegség (kezelésre resistens) E E

3. tartós labyrinthusműködési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis) E E

a) E szakasz szerint minősítendő a Méniére betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres roham. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén otoneurológiai vizsgálat szükséges. 1/I. szerint kifejezett maradványtünetek esetén „I” is adható.

I. II. BNO

073 A belső fül gócos kötőszövetes, csontos elfajulása (Otosclerosis)

1. enyhe KLGS KLGS H80

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber, Rinne, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Az otosclerosis progrediáló folyamat, ezért enyhe formája is az I. rovatokban „ KLGS „ minősítést, súlyos formában „E” minősítést igényel.

I. II. BNO

074 Halláscsökkenés

Egyoldali:

1. I. fokú A A H83
H90-H93

2. II. fokú KLGS KLGS

3. III. fokú KLGS KLGS

4. IV. fokú KLGS KLGS

Kétoldali:

5. I-I. fokú KLGS KLGS

6. I-II., II-II., I-III., II-III., I-IV. fokú KLGS KLGS

7. III-III., II-IV., III-IV., IV-IV. fokú E E

I. fokú: 0-30 dB, mérsékelt halláscsökkenés

II. fokú: 31-60 dB, kifejezett nagyothallás

III. fokú: 61-90 dB, súlyos nagyothallás

IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő.

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb, vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) E szakasz szerint minősítendő a presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön értékelve a beszédzónában észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. Az 500, 1000, 2000 Hz-nél kimutatható II. fokú (30-60 dB) halláscsökkenés esetén „E” minősítés szükséges. Az elbírálás ilyen esetben csak orr-fül-gége szakorvos véleménye alapján történhet.

A szív és az erek betegségei (075-093)

I. II. BNO

075 A szív gyulladásos betegségei

1. carditis utáni állapot vitium nélkül KLGS KLGS I00-I02,
I09,
I30-I33

2. heveny, félheveny carditis következményes vitiummal E E

a) E szakasz szerint minősítendő a febris rheumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo, myo, pericarditis), bacterialis endocarditis,

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, RPR, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer, C reaktív protein, LE sejt, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo cg, szívizom biopsia, góckutatás.

c) Az I-II. rovat szerint 4 éven belül a minősítés „I”, 4 év után vitium nélkül a gyógyult esetben I. rovatban „KLGS”, zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet „E”.

I. II. BNO

076 A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei

1. szívelégtelenség tünetei nélkül A A I05-I09

2. mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel E E

3. súlyos szívelégtelenség tüneteivel E E

a) E szakasz szerint minősítendő a stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175 ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, RPR, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, echokardiográfia, mellkas rtg., (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális és echokardiográfiás leleten kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. Systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

I. II. BNO

077 Magasvérnyomás betegség

1. praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája A A I10-I15

2. hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás emelkedéssel, hyperkinesis kifejezett formája KLGS KLGS

3. hypertonia essentiális tartós vérnyomás emelkedés, hyperkinesis súlyos formája KLGS KLGS

4. tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei, mérsékelt functiozavarral E E

5. tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei, súlyos functiozavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertóniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Mérjük meg mind a két karon, sőt a lábon is fekvő és álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a csapatgyengélkedőn a napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton. We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P húgysav, vizeletbacteriológia, VMA, EKG, 24 órás vérnyomás monitorozás, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vese tűbiopsia, echo cg, ABPM, Holter vizsgálat.

c) Terheléses EKG vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensiós jeleket komolyabban értékeljük és 077.2 alszakasz szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt.

Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartósan emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Ha a tartósan emelkedett vérnyomás gyógyszeres kezelése során időnként magasabb vérnyomásértéket mérünk, vagy sok mellékhatást és panaszt észlelünk, továbbá ha már kimutathatók a hypertensio szervi szövődményei (agy, szem, szív, vese), I-II. rovat szerint „E” minősítési döntés indokolt. Az egészségi alkalmasság elbírálása csak kórházi megfigyelés, illetve kezelés után engedhető meg. A sorozóorvos a hypertonia megállapításánál 3 hónapnál nem régebbi igazolást fogadhat el.

I. II. BNO

078 Vérellátási (Ischaemiás) szívbetegség

1. EKG eltérés angina pectoris nélkül (silent ischaemia) E E I20-I25

2. koszorúserek elmeszesedése okozta stabil effort angina pectoris EKG eltéréssel E E

3. szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkül E E

4. koszorúserek elmeszesedése okozta angina pectoris és akut ischaemiás szindróma E E

5. szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysma E E

a) E szakasz szerint minősítendő a stabil effort angina pectoris, néma (silent) ischaemia, variáns angina pectoris (Prinzmetal angina), instabil angina pectoris, akut ischaemiás szindróma, myocardiális infarctus, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, CK, CK MB enzym, SGOT, SGPT, LDH1/LDH2 hányados, EKG, terheléses EKG, echokardiografia, cardiológiai mellkasfelvétel, coronarographia (csak műtéti indikáció felállítása céljából).

I. II. BNO

079 A tüdő keringés betegségei

1. heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functiokárosodás nélkül KLGS KLGS I26-I28

2. heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkül E E

3. heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő a cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálásról zárójelentés, rutinvizsgálatok, Se. bilirubin szint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vérgáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, alvadási faktorok, echo cg.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is az I-II. rovatok szerint szigorúbb elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia, vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

I. II. BNO

080 Szívizombántalom

1. mérsékelt functiozavarral KLGS KLGS I42

2. súlyos functiozavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a primaer és szekunder cardiomyopathiák.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, echokardiográfia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint a hypertrophiás.

I. II. BNO

081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai

1. enyhe formák KLGS KLGS I44-I49

2. kp. súlyos formák E E

3. súlyos formák E E

a) E szakasz szerint minősítendő az atrioventricularis block, bal és jobb Tawara szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW syndroma, LGL syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG, elektrofiziológiai vizsgálat (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros).

c) Az ingerképzési ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenek előtt az etiológiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek. A súlyos formák elbírálása kétes esetekben csak cardiologiai szakvélemény alapján történhet.

081.1. szerint minősítendők: LGL syndroma, szövődménymentes WPW syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis intrauricularis interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara szár block, tartósan (évekre) megszüntethető „magányos” csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (av junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemiblock, első fokú AV block rendszeres ellenőrzés mellett.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (av junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, másodfokú és pacemakerral corrigált harmadfokú AV block, rendezett, halmozott, a vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block.

I. II. BNO

082 Szívelégtelenség

1. rejtett elégtelenség esetén KLGS KLGS I50

2. mérsékelt elégtelenség tüneteivel E E

3. súlyos elégtelenség tüneteivel E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél elégtelenség, bal szívfél elégtelenség (asthma cardiale, balkamra elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás zárójelentése, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, echo cg, coronarográfia, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni a csak nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

I. II. BNO

083 Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények

1. enyhe formák KLGS KLGS I51, I97

2. kp. súlyos formák E E

3. súlyos formák E E

a) E szakasz szerint minősítendők a szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratív szívizombántalom (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) Cardiomegalia vagy szívműtét utáni állapotának minősítése teljes panaszmentesség esetén lehet „KLGS”. A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek. Commissurotomia utáni állapot minősítése „E”.

I. II. BNO

084 A központi idegrendszer keringési zavarai

1. múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettel KLGS KLGS I60-I69
G45, G46

2. ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok E E

3. tartós defectussal E E

a) Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya betegséget és a cerebrális vénás sinusok thrombosisát, valamint a TIA-t.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás zárójelentése, Doppler, sz. sz. angiographia, CT, laboratóriumi vizsgálatok, a differenciáldiagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre Lieou és pseudo menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

I. II. BNO

085 Érelmeszesedés

1. keringési zavar nélkül KLGS KLGS I70

2. az érintett szerv mérsékelt keringészavarával E E

3. az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő az arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás zárójelentése, vércukor, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, szükség esetén autóimmun betegségre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, Se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkas rtg. oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálata, szükség esetén arteriographia (érsebészeti konzílium alapján).

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

I. II. BNO

086 Verőér helyi tágulata (Aneurysma)

1. tünetet és panaszt nem okozó aneurysma E E I71, I72

2. aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel E E

3. panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma E E

4. aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel E E

a) E szakasz szerint minősítendő az aorta aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás eredménye, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriografia /DSA/ neurológiai, szemészeti, gégészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Az artériák ectasiai általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, usuratio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio révén. Specifikus jelek lehetnek: végtagishaemia /embolia/, aneurysma thrombosis/ emésztési zavarok/ hasi kompresszio, visceralis ér thrombosis/, nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei /aortokavalis fistula/, gerincfájdalom /csigolyausuratio/, rekedtség /n. recurrens paresis thoracalis aneurysma növekedés miatt/, uréterkompresszió iliaca aneurysma növekedése/, mélyvénás thrombosis /a. popl. aneurysma okozta kompresszió/. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban „E”.

I. II. BNO

087 Egyéb perifériás érbetegség

Angiopathiák: I73

1. enyhe formák KLGS KLGS

2. súlyos formák E E

Thromboangitis obliterans (Bürger féle betegség):

3. hosszabb tünetmentes stationaer állapot esetén E E

4. műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel E E

5. műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis keringési zavar esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő M. Raynaud, Raynaud syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud syndroma esetén a rohamok leírása, a beteg által elmondottak, vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler vizsgálat, provocatios próbák, sz. sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Raynaud syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. Ha rohammentes időben eltérést nem találunk, 087.1/I. szerinti minősítése lehet „KLGS”. Később a cyanosis egyre súlyosabb fokban állandósul, a bőr atrophiás, feszes, fénylő, majd száraz gangraena támad. E tünetek megjelenése esetén a Raynaud syndroma súlyosnak minősül. Kétes esetben „E” minősítés csak angiologiai szakvélemény alapján adható.

087.3. alszakasz szerint a Bürger kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

I. II. BNO

088 Verőeres vérrögösödés és embólia

1. az érintett szerv mérsékelt functiozavara esetén KLGS KLGS I74

2. az érintett szerv súlyos functiozavara esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő az infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) Helyreállító érműtét után 1 évvel teljesen helyreállt functio esetén „KLGS” minősítés is adható, ha anticolaguans kezelésre nem szorul.

I. II. BNO

089 A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok

1. tartós remissio esetén KLGS KLGL M30-M31

2. súlyos szervi laesio esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő a periarteritis nodosa, Wegener féle granulomatosis, Takayasau féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulitiszek

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb „I”-re minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt enyhébb esetekben is adjunk „E” minősítést. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a - rendszerint műtéttel - panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

I. II. BNO

090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás

1. végtagok felületes vénagyulladása vagy thrombosisa KLGS KLGS I80-I82

2. végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa, jó collateralis keringéssel KLGS KLGS

3. végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral E KLGS

4. végtagok ismétlődő mély véna thrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint egyéb visszeres thrombosis E E

a) E szakasz szerint minősítendő a thrombophlebitis, phlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrompophlebitis migrans, Budd Chiari féle syndroma.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1. alszakasz szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén „KLGS”, első esetben azonban kivételesen „A” minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha szekunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha szekunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

I. II. BNO

091 Az alsó végtag visszértágulatai

1. eredményes műtét utáni állapot A A I83

2. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül KLGS A

3. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás, vagy trophicus zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elváltozások nélkül E KLGS

4. műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral E E

5. műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a phlebectasia, varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra Doppler, phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszároedemával:

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszároedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

I. II. BNO

092 Aranyér

1. szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén A A I84

2. szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén A A

3. szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén E KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus, haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső „aranyeres” csomók), esetleges szövődményeit.

I. II. BNO

093 Alacsony vérnyomás

1. enyhe formák A A I95

2. kifejezett formák KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a hypotonia orthostatica, hypotonia chronica.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, 24 órás vérnyomás monitorozás, EKG fekvő és álló helyzetben, echo cg, Holter vizsgálat a hypotonia etiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az „I” vagy „E” minősítés alklamazását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam) indokolt, ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek.

A légzőszervek betegségei (094-105)

I. II. BNO

094 Az orrnyálkahártya daganata (orrpolip)

1. mindkét orrfél nehezített légzése, vagy teljes elzártsága esetén KLGS KLGS J33

2. gyakran recidiváló, sokszor operált esetek KLGS KLGS

I. II. BNO

095 Az orrnyálkahártya idült betegségei

1. enyhe formák A A J30, J31

2. kp. súlyos formák KLGS KLGS

3. súlyos formák KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr endoscopia, sz. sz. arckoponya CT, sinoscopia.

c) Az egészségi alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre, vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív. Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon) vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz IgE értéke 50-120 IU/ml között van, spec IgE kimutatható, de alacsony titerű. Súlyosnak számít a gyerekkor óta, vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick-teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz IgE 100 IU/ml, a spec IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktívitását igazolja.

I. II. BNO

096 Idült melléküreg-gyulladás

1. recidiváló sinusitisek KLGS KLGS J32

2. torzító, műtét utáni állapot KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg rtg., sz. sz. orr endoscopia, arckoponya CT, sinoscopia, punctio.

I. II. BNO

097 A gége, légcső idült betegségei

1. enyhe KLGS KLGS J37

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E KLGS

a) E szakasz szerint minősítendők a laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orrmelléküreg rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

I. II. BNO

098 A hangszalagok és a gége bénulása

1. egyoldali recurrens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunctioval KLGS KLGS J38

2. kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendők a laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

I. II. BNO

099 Idült hörghurut és hörgőtágulat

1. kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkül KLGS KLGS J40-J42,
J44

2. nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral KLGS KLGS

3. nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localizált, diffúz).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz analysis, köpet bacteriológiai, eo sejtszám és citológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT, esetleg műtét előtt bronchographia), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmakodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők por, gáz, füst kiszűrése). Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír, ezért a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotra, a minősítés „E”. A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei: A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú 76-60;

- kp. fokú 60-50;

- nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, légúti áramlási sebességértékek az FVC%-ban, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell érték százalékban: enyhe fokú: 60-80; kp. fokú: 40-59; súlyos: 40 alatt. A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/l/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/l/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/l/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

I. II. BNO

100 Tüdőtágulat

1. enyhe KLGS KLGS J43

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

4. veszélyes E E

a) E szakasz szerint minősítendő az Emphysema pulmonum, emphysemás hólyag, Mac Leod féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, alfa 1 antitripszin meghatározás, EKG, mellkas rtg. (kétirányú, esetleg mellkas CT) átvilágítás, légzésfunctio (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmographia, CO diffúziós kapacitás mérés), esetleg tüdőscintigráphia, vérgáz analysis.

c) A lobaris emphysema esetében, figyelemmel az előidéző okra a 104., illetve 105. szakasz szerint minősítünk. A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

I. II. BNO

101 Hörgi nehézlégzés, hörgőtágulat

1. rövid időtartam és ritka exogen asthma rohamok jó cardiorespiratoricus functioval (intermittáló súlyossági fokozat) KLGS KLGS J45-47

2. hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral (enyhe és mérsékelt perzisztáló súlyossági fokozat) E E

3. hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardiorespiratoricus zavarral (súlyos perzisztáló súlyossági fokozat) E E

a) E szakasz szerint minősítendő az extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale, status asthmaticus, bronchiectasia.

b) EKG, mellkas rtg., laborvizsgálatok: vérkép (quantitativ, qualitativ) köpet eo. sejt, szérum IgE szint meghatározás, ismételt légzésfunctio (testpletysmographia, statikus és dinamikus paraméterek, provokációs tesztek - aspecifikus, specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés -, farmakodinamiás vizsgálatok), allergológiai vizsgálat bőrpróbával (Prick teszt) orrmelléküreg felvétel, gégészeti szakvizsgálat.

c) Az anamnezis, a tünetek megléte folyamatossága mellett az asthma bronchiale diagnózisát alátámasztó jellemző leleteket kell figyelembe venni. Extrinsic asthma bronchiale esetében a minősítés 101. 1 alszakasz szerinti minősítésnél lehet „A”. Gyermekkorban megállapított és intézetben kezelt, de később hosszú időn keresztül tünetmentes asthma bronchiales esetekben, tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges annak eldöntésére, vajon a betegség fennáll-e még. Gyógyult esetben a minősítés „A”.

I. II. BNO

102 Mellhártyagyulladás

1. izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkül KLGS KLGS J85-J92

2. izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésével KLGS KLGS

3. bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt functiokárosodás esetén E E

4. bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás esetén E E

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás. Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: diagnosztikus thoracocentesis, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, köpetcitológia, vérgáz analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) A 102.1 és 2. alszakasz szerinti megbetegedések gyógyulásáig a minősítés az I. rovat szerint - ha a gyógytartam a 60 napot meghaladja - „I”, a II. szerint „I”. A gyógyulás után esetleges functiozavar, maradványtünetek esetén az eü. károsodás mértékének arányában kell minősíteni.

I. II. BNO

103 Spontán légmell

1. egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott KLGS KLGS J93

2. egy vagy több alkalommal keletkezett, tartós szívódrainage-val megoldott E KLGS

3. egy vagy több alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pneumothorax (acut, chronicus, spontán primaer vagy szekunder, traumás, partiale, totale).

b) Ismételt kétirányú mellkas rtg. felvétel az etiológia tisztázásához szükséges kivizsgálás, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok.

c) Spontán légmell egy éven belüli előfordulás esetén a minősítés: 103.1. I. és II. rovatok szerint „I”.

I. II. BNO

104 Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot

1. légzésfunkciós zavar nélkül KLGS KLGS J95

2. mérsékelt légzésfunkciós zavarral E E

3. súlyos légzésfunkciós zavarral E E

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni.

I. II. BNO

105 Tüdőműtétek utáni állapot

1. segmentectomia utáni állapot KLGS KLGS J95

2. lobectomia utáni állapot E E

3. pulmonectomia utáni állapot E E

a) Itt minősítendő a segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

b) Vérgáz analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, légzésfunctios vizsgálat (terheléses LF), testpletysmographia.

c) 105.1. és 2. I., II. rovat szerinti minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül vegyük figyelembe a műtétet szükségessé tevő alapbetegséget is.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

I. II. BNO

106 Foghiány

1. mérsékelt A A K00

2. súlyos KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő az anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését%-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. 106.1. alszakasz szerint minősítendő az 50-75% közötti rágóképesség csökkenés. 106.2. a 76%-os és a 76% feletti rágóképesség csökkenés minősítésére szolgáló alszakasz. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával. Teljes foghiány esetén „E” minősítést kell alkalmazni.

I. II. BNO

107 A fogágy betegsége

1. második szakban A A K05

2. harmadik szakban KLGS KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő a fogágykárosodás (parodontosis) minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsó felső „panoráma” rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató paradontiumkárosodás. 107.2. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás minősítendő ezen alszakasz szerint.

I. II. BNO

108 Fog, arcrendellenességek

1. enyhe elváltozás mérsékelt functiozavarral KLGS KLGS K06, K07

2. a rágó - vagy beszédfunctio súlyos zavarával E E

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elváltozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak, és idesoroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot. 108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd és rágófunctio jelentősen zavart, vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

I. II. BNO

109 Az állcsontokon és a szájüregszerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot

1. mérsékelt torzulás vagy functiozavar KLGS KLGS K09-K14

2. súlyos torzulás vagy functiozavar KLGS KLGS

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) Ha a várható gyógytartam a 60 napot meghaladja, 109.1/I. rovat szerint a minősítés „I”. „E” minősítést kell alkalmazni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. A mérsékelt torzulás, vagy functiózavar véglegesen kialakult állapot esetén a minősítés „KLGS”.

I. II. BNO

110 A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota

1. mérsékelt nyelési zavarral KLGS KLGS K20-K23

2. kp. súlyos nyelési zavarral E KLGS

3. súlyos nyelési zavarral E E

a) A nyelőcsőbetegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory Weiss syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, felső endoscopia, ambulans oesophagealis Ph monitorozás.

c) A nyelőcsőgyulladások stádiumait felső endoscopos vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után „I” minősítést, szűkülettel járó hegesedés esetén „E” minősítést kell alkalmazni. A „reflux” nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, felső endoscopos vizsgálattal igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük. 1 év után is fennálló mérsékelt nyelési zavar esetén a minősítés „E”. Az idiopathiás nyelőcső tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. Biztos kórisme esetén a minősítés „E”. A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok „E” minősítést jelentenek.

I. II. BNO

111 Gyomor- és nyombélfekély

1. inactiv, recidiva említése nélkül A A K25-K28

2. activ, recidiva említése nélkül I I

3. ritka recidiva esetén KLGS KLGS

4. gyakori recidiva esetén KLGS KLGS

5. gyakori recidiva ismételten jelentkező vérzéssel, ha nem végezhető el a műtét E E

a) E szakasz szerint minősítendő az ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet „humán” vér kimutatás, próbareggeli, felső endoscopia, biopsia, a H pylori kimutatása.

c) Elfogadható a három hónapnál nem régebbi, felső endoscopos lelet. 111.1 rovat szerint minősítendők: az inactiv, recidiva említése nélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg felső endoscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek. Fekélybetegség biztos diagnózisa esetén az „E” minősítés feltétele:

- egy vagy többéves típusos panaszok;

- biztosan pozitív felső endoscopos lelet;

- ismételt sikertelen korszerű terápia

- nagyfokú hegesedés a felső endoscopos képen, megfelelő kórelőzménnyel, jelenleg látható fekélyfészek hiányában is. Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos „fekélybetegség” nem nyilvánvaló, „I” minősítést kell alkalmazni. Ebbe a csoportba tartozik a stresszfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

I. II. BNO

112 Idült gyomor- és nyombélhurut

1. enyhe formák KLGS KLGS K29-K31

2. kp. súlyos formák KLGS KLGS

3. súlyos formák E E

a) E szakasz szerint minősítendő a gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet „humán” vér kimutatás, próbareggeli, felső endoscopia és biopsia utáni szövettani vizsgálat, a H.pylori kimutatása.

c) Két hónapot meghaladó sikertelen gyógykezelés esetén „I” minősítést kell alkalmazni.

I. II. BNO

113 Hasfali és hasüregi sérv

1. mérsékelt kiterjedésű, kizáródásra nem hajlamos KLGS KLGS K40-K46

2. jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló és kizáródásra hajlamos KLGS KLGS

3. jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló, több alkalommal műtött E E

a) E szakasz szerint minősítendők a hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

b) Részletes fizikális lelet, kiújulás esetén előző műtéti igazolások.

c) Műtét elvégzése céljából 1 évre 113.1/II. és a 113.2/I. rovatok alapján „I” minősítés indokolt. A műtét sikeres elvégzése után, ha a hasfali funkció jó, és a műtét után 1 évvel recidíva veszélye nem fenyeget a 113.1 II. rovatban „A”, a 113.2 I. rovatban „A” a minősítés.

I. II. BNO

114 Nem fertőző eredetű idült vékony és vastagbélhurut

1. enyhe formák KLGS KLGS K50-K52

2. kp. súlyos formák KLGS KLGS

3. súlyos formák, valamint Crohn betegség és colitis ulcerosa enyhe esetei KLGS KLGS

4. Crohn betegség és colitis ulcerosa súlyos esetei E E

a) E szakasz szerint minősítendő az enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű vékony és vastagbélhurut.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet „humán” vér kimutatás, a széklet bacteriológiai, protozoon és féregpete vizsgálata, rectoscopia, sigmoidoscopia, colonoscopia, sz. sz. biopsiás mintavétellel, irrigoscopia, felsőtápcsatornai rtg. vizsgálat.

c) Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak, ilyen esetekben mérlegelendő a„A”. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázszavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgen és endoscopos vizsgálattal mutatható ki. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és septicus állapot tartozik.

I. II. BNO

115 Bélelzáródás műtéte utáni állapot

1. funkciókárosodás nélkül A A K56

2. mérsékelt funkciózavarral KLGS KLGS

3. súlyos funkciózavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő az invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg. passage vizsgálatok.

c) A 115.1/I. rovat szerint „A” minősítés csak a műtét óta eltelt legalább egy évig tartó teljes panaszmentesség, illetve az adhaesiók miatt jelentkező minimális panaszok esetén alkalmazható. Egy évnél rövidebb idő esetén a minősítés „I”. Recidiváló bélelzáródás, kizárt sérv műtéte bélresectioval minősítése „E”.

I. II. BNO

116 Gyomorműtét utáni állapot

1. funkciózavar nélkül KLGS KLGS K91.1

2. mérsékelt funkciózavarral KLGS KLGS

3. súlyos funkciózavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a dumping syndroma, postvagotomiás syndroma, postgastrectomiás syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

b) Műtéti leírás, vércukor, Se, Na, K, EKG, passage vizsgálatok.

c) Eredményes vagotomia, polyp, idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot 116.1/I. rovat szerinti minősítése lehet „A” is.

I. II. BNO

117 Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot,

1. funkciózavar nélkül, vagy mérsékelt működési zavarral A A K63,
K90-K93

2. kp. súlyos működési zavarral KLGS KLGS

3. súlyos működési zavarral E E

a) Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg. passage vizsgálatok.

c) A 117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. 117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások.

I. II. BNO

118 A végbélnyílás repedése, sipolya és tályogja (műtét után)

1. recidiva nélkül A A K60, K61

2. ritka recidiva esetén KLGS KLGS

3. gyakori recidiva esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő a fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia.

c) Műtéti javaslattal 6 hónapra „I” minősítés adható. Egy év után a hadköteles behívható, a műtéti beleegyezés esetén, annak eredményes elvégzése után.

I. II. BNO

119 Hashártyagyulladás utáni állapot

1. enyhe működési zavarral A A K65

2. kp. súlyos működési zavarral KLGS KLGS

3. súlyos működési zavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa itt is, de a 004. szakasz szerint is minősíthető.

b) A passage zavarok a radiologiai lelettel összhangban a klinikum alapján értékelhetők. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, ascites folyadék vizsgálata, szükség szerint laparoscopia.

c) A 119.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyult, vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. A maradandó károsodás nélküli körülírt hashártyagyulladás utáni állapotok (postappandectomiás peritonitis) a 119.1. I. és II. rovatban is lehet „A”. A 119.2. alszakasz szerint minősülnek a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igénylő esetek.

I. II. BNO

120 A végbél előesése

E E K62.2

a) E szakasz szerint minősítendő a prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Műtét után kialakult állapottól függően a minősítés változhat.

I. II. BNO

121 A végbél szűkülete

1. mérsékelt működési zavarral KLGS KLGS K62.4

2. súlyos működési zavarral E E

a) E szakasz szerint minősítendő a strictura (sphincter) ani.

b) Fizikális lelet, rectalis digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) A 121.1/II. rovat szerinti a minősítés lehet „KLGS”, ha a strictura ani műtétet még nem igényel.

I. II. BNO

122 A máj betegségei

1. idült máj és epeútgyulladás enyhe formái KLGS KLGS K70-K77

2. idült máj és epeútgyulladás súlyos formái és compensalt májzsugorodás E E

3. decompensalt májzsugorodás E E

a) E szakasz szerint minősítendő a degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májinfarctus, cholangitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül SGOT, SGPT, gamma GT, ALP, Se összfehérje, Elfo, Latex, vírus serológia, a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálata, hasi (máj és epe) UH, sz. sz. májbiopsia.

c) Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében „I” minősítést kell alkalmazni. Az idült májgyulladás súlyos formáinak, az actív, ún. agresszív májgyulladásnak igazolására - és gyógykezelésének kivitelezésére - májbiopsiás vizsgálat szükséges. Ilyenkor „E” minősítést kell alkalmazni. A minősítés mindkét esetben „E”. Az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotát a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolják. Ebbe a csoportba soroljuk a nyelőcsővisszér tágulással, illetve vérzéssel járó májcirrhosisokat is.

I. II. BNO

123 Az epehólyag betegségei

1. dyskinesia cholecystae A A K80-K82

2. epekő vagy epehólyag gyulladás okozta ritka rohamok, illetve tünetszegény formák gyógyszeresen kezelt esetei KLGS KLGS

3. epekő vagy epehólyag gyulladás okozta gyakori rohamok, illetve sok tünettel járó formák gyógyszeresen kezelt esetei E E

a) E szakasz szerint minősítendő a cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, occlusio, stenosis, strictura ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül májfunctio, SGOT, SGPT, ALP, szondával nyert duodenum nedv üledék vizsgálata, protozoon vizsgálata, bacteriológiai tenyésztése, az epeutak és a máj ultrahangos vizsgálata, szükség esetén oralis cholecystographia, CT, MRI, ERCP.

c) Dyskinesia esetén, epehólyag betegségre utaló mérsékelt panaszok vannak, kimutatható szervi betegség nélkül. Itt a minősítés 123.1. alszakasz szerint „A”. Igazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtétet el kell végeztetni. Az epekőműtét utáni állapotot a 124. szakasz szerint minősítjük. Az epehólyag gyulladásos betegségei önmagukban általában nem képezik minősítés tárgyát. A minősítés tárgyát az epehólyag-gyulladást kiváltó vagy fenntartó betegség, illetve annak következményei képezik.

I. II. BNO

124 Epehólyag-eltávolítás utáni állapot

1. tünetmentesség esetén A A K83

2. mérsékelt tünetekkel KLGS KLGS

3. sok tünettel KLGS KLGS

a) Lásd a 123. szakasz a) alszakasz.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül Se bilirubin, SGOT, SGPT, ALP, próbareggeli, szondával vett epeüledék mikroszkópos és microbiológiai vizsgálata, az epeutak ultrahangos vizsgálata, ezen vizsgálatok negativitása, illetve elégtelensége esetén az epeutak izotópos vizsgálata (HIDA), esetleg ERCP vizsgálat is szóba jöhet.

I. II. BNO

125 A hasnyálmirigy betegségei

1. enyhe formák KLGS KLGS K85, K86

2. súlyos formák E E

a) E szakasz szerint minősítendő az abscessus pancreatis, pancreatitis acuta et chronica, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül vércukor (terheléses vércukor) vizsgálat, hasnyálmirigyenzim vizsgálatok, széklet emésztettség, ételpróba vizsgálat (Lundh teszt stb.), ultrahangvizsgálat, CT, ERCP.

c) A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe formájában a megfelelő panaszok mellett enyhébb fokú hasnyálmirigy- károsodás jelei mutathatók ki. A gyanút megerősíti, ha a kórelőzményben kórházi zárójelentéssel is igazolt heveny hasnyálmirigy-gyulladás is szerepel. Súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Kórházi zárójelentéssel igazolt hasnyálmirigy-gyulladás esetében a minősítés „E”

A húgy- és ivari szervek betegségei (126-135)

I. II. BNO

126 Veseérgomolyag (glomeruláris) betegségek

1. heveny vesegyulladás utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén A A N00-N08

2. heveny vesegyulladás utáni állapot, két éven belül KLGS KLGS

3. defect állapottal gyógyult heveny vesegyulladás, két évet meghaladó megfigyelés esetén, valamint az idült vesegyulladás enyhe formája KLGS KLGS

4. idült vesegyulladás kp. súlyos formája E E

5. idült vesegyulladás súlyos formája és nephrosis syndroma E E

a) Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (129. szakasz), a vesekőbetegség (131. szakasz), a vese fejlődési rendellenességei (180. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet (ante oculos), Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, koncentrálási próba, vizelet fehérje 24 órás ürítés, 2 microglobulin, UH, a 3., 4. alszakasz szerint vesebiopsia elvégzése is indokolt lehet, szükség esetén megfelelő immunológiai vizsgálatok, izolált proteinuria esetén az orthostaticus albuminuria kizárása céljából, a 12 órás fekvés után, a provokált lumbalis lordosis után és a 2 órás fizikai terhelés (járkálás) után ürített vizeletek összehasonlító vizsgálata, látóterenként 4-5 vvt., illetve fvs., kisebb mértékű alakos elem esetén Addis vizsgálat szükséges. A nephrosis syndroma kórisméjének kimondásához, az igazolható, nem orthostaticus eredetű és megfelelő mértékű albuminuria fennállása szükséges.

c) Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10–15 vvt/látótér), illetve 0,5–1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 200 μmol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek.

Idült vesegyulladás kp. súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja az előző pontban foglaltnál fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 μmol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen.

Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja erősen beszűkült (Se kreatinin 400 μmol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra, és/vagy haematuriája 100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló az elbírálás nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén.

I. II. BNO

127 Veseelégtelenség

1. heveny veseelégtelenség utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén A A N17-N19

2. heveny veseelégtelenség utáni állapot, két éven belül KLGS KLGS

3. idült veseelégtelenség enyhe formája KLGS KLGS

4. idült veseelégtelenség súlyos formája E E

a) Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg vagy substantia medullaris elhalással.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, UH.

c) A 127.1/I. rovat szerinti minősítésnél a kiváltó októl és az acut veseelégtelenség súlyosságától függően egyéni elbírálás indokolt, 2 év teljes tünetmentesség esetén nem feltétlenül szorul korlátozásra, „A” minősítés is adható. Idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szaka (Se kreatinin 200–400 μmol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 μmol/l) járó veseelégtelenség.

I. II. BNO

128 Zsugorvese és törpevese

1. egyoldali KLGS KLGS N26, N27

2. kétoldali E E

a) E szakasz szerint minősítendő az atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 180. szakasz szerint minősítendők.)

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, izotóp renographia, UH.

c) A minősítést döntően a folyamat (elváltozás) oldalisága és a vesefunctio károsodása határozza meg.

I. II. BNO

129 Vesefertőzések

1. heveny pyelonephritis utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén A A N10-N16

2. heveny pyelonephritis utáni állapot, két éven belül KLGS KLGS

3. idült pyelonephritis enyhe formája KLGS KLGS

4. idült pyelonephritis kp. súlyos formája E E

5. idült pyelonephritis súlyos formája E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, 24 órás vizelet fehérje ürítés meghatározása, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, iv. pyelographia. Pyuria esetén minden esetben 2 pohár (kivételes esetekben 3 pohár) próba, a pyuria eredetének tisztázása céljából, még egyidejűen fennálló albuminuria esetén is.

c) Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) az iv. pyelographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor még nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve jelentősebb hypertoniával. Idült pyelonephritis kp. súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül a jellegzetes radiologiai leleten kívül a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200–400 μmol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető. Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiologiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (400 Ąmol/l), vagy progrediáló hypertonia észlelhető.

I. II. BNO

130 Zsákvese

1. enyhe E KLGS N13

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a hydronephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, izotopos renographia.

c) Egyoldali plasticai műtéttel jól korrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis, veseelégtelenség tünetei nélkül 130/1/II. rovat szerint „KLGS”.

I. II. BNO

131 Vesekőbetegség

1. vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkül A A N20-N23

2. ismétlődő vesekőroham maradványtünet nélkül A A

3. elfolyási akadályt és húgyúti fertőzést okozó vesekövesség E E

a) E szakasz szerint minősítendő a nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, natív hasi rtg. vizsgálat, szükség esetén iv. pyelographia, hasi UH vizsgálat.

c) A kórelőzményben szereplő vesekőroham függetlenül attól, hogy az kőürítéssel, vagy anélkül zajlott le, a minősítés: „A”, ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok sem jelentkeznek. Kétoldali vesekárosodást okozó, veseelégtelenséggel járó nephrolithiasis esetén 131.3/I. rovatban „E” a minősítés.

I. II. BNO

132 Idült alsó húgyúti, hólyag, here és dülmirigy gyulladás

1. enyhe A A N30-N34,
N41-N49

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a cystitis chronica, abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chronica, epididymitis, orchitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, 2 pohár (kivételes esetben 3 pohár) próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés.

I. II. BNO

133 Húgycsőszűkület

1. enyhe KLGS KLGS N35

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a strictura urethrae, strictura meati urethrae.

b) Katheterezés.

c) 133.1. alszakasz szerint minősítendők a vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiot nem okozó esetek.

133.2. alszakasz szerint minősítendők a tágításra, műtéti korrekcióra szoruló, vizeletretentiot okozó esetek.

I. II. BNO

134 Herevíz és visszérsérv

1. enyhe formák A A N43

2. kp. súlyos formák KLGS KLGS

3. súlyos formák E E

a) E szakasz szerint minősítendő a hydrokele encystica et infectiosa, varicokele.

b) Részletes fizikális lelet, műtéti leírás.

c) 134.1. alszakasz szerint minősítendők a kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetek.

134.2. alszakasz szerint minősítendők a műtéti korrekcióra szoruló esetek.

A 134.3. alszakasz szerint kell minősíteni a súlyos és jelentős kiterjedésű vagy ismételten műtött eseteket.

I. II. BNO

135 A húgyszervek sebészi kezelésének következményei

1. működési zavarok nélkül A A N32, N99,
T83

2. mérsékelt működési zavarral KLGS KLGS

3. kp. súlyos működési zavarral E E

4. súlyos működési zavarral E E

a) Itt minősítendők a húgyúti vizeletelfolyási akadályt okozó elváltozások miatt végzett műtétek következményei.

b) Műtéti leírás, részletes fizikális lelet, We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, iv. pyelographia.

c) 135.1. alszakasz szerint minősítendők a pyelotomia, ureterotomia utáni állapot pyuria, recidiva nélkül, műtét után 2 évvel.

135.2. alszakasz szerint minősítendők a műtét után 1 évvel fennálló pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok. 135.3. alszakasz szerint minősítendők a veseresectio, pyelonplastica, egyik vese műtéti eltávolítása. 135.4. alszakasz szerint minősítendők a húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődmények.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei (136-147)

I. II. BNO

136 A bőr és a bőr alatti szövet fertőzései

1. enyhe A A L00-L08

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a különböző eredetű pyodermák (epidermális, follicularis, verejtékmirigy és egyéb eredetű), erysipelas, cellulitis, ecthyma és egyéb általános gennykeltők okozta kórkép, chronicus pyodermák, actinomycosis.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, immunelfo, ASO, extracutan gócvizsgálatok, gyakori kiújulás esetén bacteriológiai és antibioticum érzékenységi vizsgálat.

c) A 136.1. alszakasz szerint minősítendők a heveny lefolyású körülírt, vagy kiterjedt felszínes, vagy mély pyodermák, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyulnak. Kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések a 136.2. alszakasz szerint minősítendők. Az egyenruha viselését, vagy a katonai kiképzést gátló idült bőrfertőzések, amelyek gyógyulás esetén maradandó functiozavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a 136.3-as alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

137 Bőrgyulladás és ekcéma

1. acut folyamat csekély testfelületen KLGS KLGS L20-L30

2. acut folyamat nagy testfelületen KLGS KLGS

3. idült folyamat csekély testfelületen KLGS KLGS

4. idült folyamat nagy testfelületen E E

a) E szakasz szerint minősítendő az irritatív és kontakt allergiás dermatitis, atopia, ekzema nummulare, ekzema herpeticum.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, epicutan korai és késői allergenek vizsgálata, intracutan és Prick teszt, IgE vizsgálat, felülfertőződés esetén microbiológiai vizsgálat, szükség esetén gócvizsgálatok, tüdőgyógyászati konzílium, légúti panaszok esetén vizsgálat inhalatív allergénekkel.

c) A contact dermatitis, valamint a neurodermitis kis kiterjedésben az 1. alszakasz szerint, de az egyenruha viselést, vagy a katonai kiképzést gátló esetben a 2. vagy a 3. alszakasz szerint minősülnek. Allergiás kontakt dermatitis minden esetben „E”, ha szolgálatban el nem kerülhető allergén okozza. Atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel a 4. alszakasz szerint minősül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is.

I. II. BNO

138 Hólyagos bőrbetegségek

1. enyhe KLGS KLGS L10-L14

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, herediter epidermolysisek, Hailey Hailey betegség, Grover betegség, linearis IgA dermatosis, kevert, hólyagos bőrbetegség, porphyriák, Sneddon Wilkinson betegség, Sweet syndroma.

b) Teljes vérkép és vizelet, májfunctio, immunelfo, Tzancksejt, belgyógyászati konzílium, szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat, szükség esetén EM vizsgálat is. Kiegészítésként TP, ALB, ionok, Se. Fe, ferritin vizsgálat, szükség esetén tumorkutatás, fokozott fényérzékenység vizsgálata. Porphyria cutanea tarda esetén porphyrinürítés, hepatológiai konzílium szükséges.

c) Az impetigo herpetiformis az 1. alszakasz szerint minősül. Pustularis subcornealis dermatosis (Sneddon-Wilkinson-féle betegség), dermatitis herpetiformis juvenilis a 2. alszakasz szerint minősülnek. A 138.3. alszakasz szerint minősítendők: a dermatitis herpetiformis Duhring, a pemphigus különböző formái, pemphigoid pemphigus benignus familiaris Hailey Hailey, hólyagos photodermatosisok.

I. II. BNO

139 Bőrpírral járó állapotok

1. enyhe KLGS KLGS L51-L54

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az erythema annulare centrifugum, gyratum repens, elevatum diutinum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, pityriasis rubra pilaris, pityriasis rosea, pityriasis lichenoides, egyéb erythemás állapotok.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, immunelfo, ASO, gócvizsgálatok, szükség esetén specifikus eredet kizárása és szövettani vizsgálat, tumorkutatás, i.c. teszt.

c) Az erythemás állapotok enyhébb, ritkább kiújulást mutató formái, perioralis dermatitis és rokonállapotok az 1. alszakasz szerint minősítendők. A súlyosabb, gyakoribb kiújulást mutató erythemás állapotok két évig a 2. alszakasz, míg két év után, valamint a pityriasis rubra Hebrae kórformája és rokonállapotok a 3. alszakasz szerint minősítendők.

I. II. BNO

140 Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások

1. izolált A A L40-L42,
L44, L45

2. szóródó KLGS KLGS

3. szövődményes E E

a) E szakasz szerint minősítendő az arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau.

b) Psoriasisban kötelező az endogen és exogen Köbner tényezők laboratóriumi (vércukor, béta ASO, Se húgysav) és szakkonzíliáriusi (gégészeti, fogászati, ideggyógyászati, belgyógyászati) vizsgálata, kérdéses esetben hisztológiai vizsgálat ajánlott.

c) A psoriasis kis kiterjedésű, kiújulási hajlamot nem mutató formái, az 1. alszakasz szerint; a psoriasis kiterjedt formái cután, vagy extracután szövődmény nélkül és a parapsoriasis körülírtabb formái a 2. alszakasz szerint minősítendők. A psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia psoriatica, psoriasis pustulosa) formái és az acrodermatitis continua Hallopeau a 3. alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

141 A bőr idült göbös folyamata (Lichen)

1. enyhe A A L28, L43

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, pruritus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex chronicus Vidal.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, a Köbner tényezőket tisztázó vizsgálatok, vagy a diagnosist igazoló hisztológiai vizsgálatok, valamint ideggyógyászati konzílium.

c) A lichen ruber planus, lichen nitidus, lichen simplex chronicus Vidal, prurigo nodularis és egyéb pruritus körülírt rövid lefolyású formái az 1. alszakasz szerint, a fenti kórképek kiterjedt makacs szövődményes formái a 2. alszakasz szerint minősítendők.

I. II. BNO

142 A bőr túltengéses és sorvadásos állapotai

1. enyhe A A L90, L91

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a morphea, keratosisok, a bőr atrophiájával és/vagy a kötőszövet rendellenességével járó genodermatosisok, keloid, nagy kiterjedésű, torzító hypertrophiás heg.

b) Szükség esetén Lyme serológia, szövettani vizsgálat, extracutan kiterjedés gyanúja esetén belgyógyászati és onkológiai konzílium.

c) Ezen kórképek enyhe formáiban „A”, kp. súlyos és súlyos formáiban „E” minősítés indokolt.

I. II. BNO

143 A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségei

1. enyhe A A L63-L68,
L72-L75

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az alopecia, hirsutismus, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, hypertrichosis, rosacea.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, hajhullás esetén góckutatás szükséges, endokrin betegség gyanúja esetén endokrinológiai kivizsgálás javasolt.

c) Az alopecia areata, a miliaria rubra és a faggyúmirigyek megbetegedésének körülírt enyhe formái az 1. alszakasz szerint minősülnek. Az alopecia atrophicans, valamint a haj egyéb rendellenességei, az acne betegség súlyossága, kiterjedése a 2. vagy a 3. alszakasz szerint minősítendő. Az acne keloides és az alopecia totalis a 3. alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

144 Idült bőrfekély

1. enyhe KLGS KLGS L88, L89,
L97

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a bármilyen etiológiájú idült bőrfekély.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, sebváladék leoltás, szükség esetén szövettani vizsgálat, illetőleg a különböző dermatosisokban megjelenő lábszárfekély esetén az alapbetegségnek megfelelő vizsgálatok, szükség esetén a kóreredet tisztázására angiológiai vizsgálatok, belgyógyászati és érsebészeti konzílium.

c) A minősítéskor figyelembe veendő a kiváltó belgyógyászati vagy ideggyógyászati ok, a fekélyek nagysága, kiújulási hajlama, elhelyezkedése. A felfekvéses és neurogen eredetű fekélyek a 3. alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

145 Csalánkiütés

1. acut A A L50

2. idült enyhe KLGS KLGS

3. idült súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az urticaria allergica, urticaria idiopathica, fizikai urticaria, urticaria chr., urticaria acuta intermittens, kontakt urticaria, cholinerg, gyógyszer indukálta urticaria, urticaria vasculitis, angioneurotikus (Quincke) oedema.

b) Urticarias betegek minősítésekor a kimutatott mikróbás allergének szerinti kórokozó kitenyésztése vagy kimutatása, például gyomornedvből, epeváladékból, szükség esetén Helicobacter serológia, Lamblia kimutatás, féregpete vizsgálat, góckutatás, tumorkutatás, az acut szak lezajlása után kémiai és fizikai allergének meghatározására irányuló allergológiai teszt vizsgálatok, táplálkozási allergén esetén az aciditási viszonyokra és májfunctiokra utaló kiegészítő vizsgálatok végzendők el. Légúti panaszok esetén gégészeti konzílium és légúti allergének Prick tesztben (esetleg IgE Elisával) történő vizsgálata ajánlott.

c) A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyású, jó gyógyhajlamú esetek az 1. alszakasz szerint, az idült, de gyógyszeres kezelésre tünetmentesíthetők a 2. alszakasz szerint minősítendők. Ha a betegség makacs, kiújulási hajlamot mutat, állandó gyógyszeres kezelés mellett sem tünetmentesíthető, vagy a kiváltó allergén a katonai szolgálat során nem küszöbölhető ki, 3. alszakasz szerint minősül. A hereditaer angioneuroticus oedema és az urticaria alimentaris a 3. alszakasz szerint minősítendő.

I. II. BNO

146 A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei

1. kis kiterjedésű körülírt formák A A L98, L99

2. kp. kiterjedésű formák KLGS KLGS

3. szétterjedt formák E E

a) E szakasz szerint minősítendő az ekzema microbicum, parakeratosis, pityriasis capitis, a köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, vasculitisek, parapsoriasis kisplakkos formái, fizikai kémiai okok által kiváltott kórképek, phakomatosisok, jóindulatú pigmentált bőrrendellenességek.

b) Elvégzendők a betegek kórisméjét tisztázó és megerősítő kiegészítő szakkonziliáriusi, laboratóriumi, szükség esetén szövettani vizsgálatok.

c) A pigment anomáliák közül a kis kiterjedésű, körülírt formák csak akkor minősíthetők az 1. alszakasz szerint, ha a dermatoscopos és az ehhez csatlakozó szövettani vizsgálat egyértelműen kizárta az in situ melanomát. Dysplasztikus naevus syndroma, kiterjedt naevus angiomatosus a 2. alszakasz szerint minősülnek. Urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák a 3. alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

147 A kötőszövet egyéb betegségei

1. enyhe E E L93-L95

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a lupus erythematosus systemicus, discoid lupus, kevert kötőszöveti betegség, immunológiai ok miatt fényérzékenységgel járó kórképek, scleroderma, Sjögren féle betegség, dermatomyositis, polymyositis. Henoch Schönlein purpura, vasculitis allergica.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák enzimvizsgálatok, BSP, Se összfehérje, Elfo, immun Elfo, Latex, LE sejt, RF, rejtett RF, nuclearis antitestek, valamint az egyes szervek megbetegedésének diagnosisához szükséges speciális vizsgálatok (vesefunctios próbák, EKG, biopsia stb.), kérdéses esetekben immunhistológiai vizsgálat.

A mozgásszervek és a csont betegségei (148-162)

I. II. BNO

148 Ízületi bántalom

1. enyhe A A M00-M25

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az izületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók miatt, arthropathia Reiter féle betegségben, arthropathia Behcet féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin Beck féle betegség, traumás arthropathia, allergiás arthritis, klimaxos arthritis, polyarthopathia, monoarthritis.

b) A fertőzés jellegének megfelelő laboratóriumi, bacteriológiai, virológiai, mykológiai vizsgálatok, illetőleg a megbetegedés alapját képező belgyógyászati, bőrgyógyászati, neurológiai stb. vizsgálatok elvégzése, szemészeti vizsgálat szükséges. Radiológiai vizsgálatok. Ízületi folyadék felszaporodása esetén a punctátumból bacteriológiai mycológiai és kristályvizsgálat. HLA-B27 antigen vizsgálata csak differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén végzendő el.

c) A nem önálló, kísérő betegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az egészségi alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe vesszük emellett a folyamat localisatioját, kiterjedtségét, progresszióját is. Súlyos lefolyású, állandó kezelés mellett jelentős mozgáskorlátozással járó esetek 148.3 alszakasz szerint minősülnek.

I. II. BNO

149 Ízületi gyulladások

1. mérsékelt functiokárosodással KLGS KLGS M05

2. súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a rheumatoid arthritis, Felty syndroma, polyarthritis chronica juvenilis, gyulladásos polyarthropathia vagy polyarthritis, Jaccoud syndroma.

b) Anamnesis, RPR, We, teljes vérkép és vizelet, Elfo, immun Elfo, Latex fixatios teszt, Waaler Rose teszt, ANF, LE sejt, összehasonlító kézfej rtg. felvétel (marginalis erosiok), az érintett ízület kétirányú rtg. felvétele, fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálatok, szemészeti vizsgálat, esetleg a HLA Dr 4 antigen vizsgálata, valamint differenciáldiagnosztikai problémák esetén ízületi scintigraphia.

c) A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az egészségi alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progresszió dönti el.

I. II. BNO

150 Nem gyulladásos ízületi megbetegedés, ízületi bántalmak

1. enyhe KLGS KLGS M15-M19

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők az elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.

b) Két vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, problematikus eseteknél (pl. másodlagos arthropathiáknál) esetleg fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálat, szemészeti vizsgálat.

c) A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal, vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás. Az a) pontban felsorolt egyes elváltozások spontán gyógyulnak vagy gyógyíthatók. Ilyen esetekben „I” minősítés is adható.

I. II. BNO

151 Szokványos ficam

1. ritka kiugrás esetén KLGS KLGS S43, S53,
S63, S83,
S93

2. sikeres műtét után A A

3. műtét utáni kiújulás, vagy gyakori kiugrás esetén E E

a) E szakasz szerint minősítendő a habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett „akaratlagos” vállficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.

b) Két vagy többirányú, összehasonlító rtg. felvétel, CT, MRI. Szokványos vállficam gyanúja esetén AP vállfelvétel, a felső végtagok 10 kg-os terhelésével. Habitualis patellaficamnál axiális térdfelvétel. A többi ízület szokványos, vagy pathológiás ficamát functionális, vagy tartott rtg. felvételekkel dokumentáljuk.

c) Gyakori szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak a luxatiók és a repositiok ismétlődését bizonyító gyógyintézeti igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás - indokolt esetben - műtéttel corrigálható. Műtét után egy évre „I” minősítés adható. A habitualis vállficam nem ritkán kifejezetten dysplasiás vápa következtében alakul ki. Ilyenkor reconstructiós műtéttől nem várható biztosan jó eredmény, ezért a minősítést a kiugrások gyakorisága alapján adjuk meg. Ha a kiugrás évente egy alkalomnál többször jelentkezik, gyakorinak kell tekinteni. Az ún. „akaratlagos” vállficam nem képez műtéti indicatiót, a minősítése a műtét után kiújuló szokványos vállficammal együtt: „E”. A habitualis patellaficam műtéti gyógykezelése és minősítése nagyjából a szokványos vállficamnál leírt elvek alapján történik. Az egyéb szokványos vagy pathológiás ficamok minősítése az elváltozás súlyosságától, a kóros mozgathatóságtól, valamint attól függ, hogy az állapot műtéttel gyógyítható-e, vagy sem.

I. II. BNO

152 Az ízületek egyéb betegségei és működési zavarai

1. enyhe KLGS KLGS M20-M25

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, ankylosisok. Ízületi folyadékgyülem (Haemarthros). Synovitis villo nodosa.

b) A beteg ízület kétirányú, összehasonlító rtg. felvétele. Patella betegség esetén axialis térdfelvétel, CT, MRI, arthroscopia. Folyadékgyülem gyanúja esetén ízületi UH vizsgálat. Nem traumás eredetű ízületi folyadékgyülemnél annak laborvizsgálata, góckeresés.

c) Az idetartozó betegségek egy része műtéttel javítható vagy gyógyítható. Műtét után „I” minősítés adható. A konzervatív kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ.

I. II. BNO

153 Ízületi merevséget okozó csigolyagyulladás

1. mérsékelt functiokárosodással KLGS KLGS M45

2. súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a Bechterew kór diagnosisának „sine qua non”-ja a kétoldali sacroileitis.

b) Bechterew kór kezdeti formájában is „E” minősítés javasolt a 153.1/I-II. állománycsoportban. Máshová nem sorolható egy, vagy kétoldali sacroileitis esetén a minősítés a 155.1/I-II. rovat alapján történik. E rovatban minősítjük a biztonsággal ki nem mondható, a végleges diagnosis felállításához szükséges megfigyelési idő alatt a csípőkeresztcsonti ízületi gyulladás elváltozásait. A kezdődő Bechterew kór, valamint az enthesopathia spinalis, a gerinc szalagainak zavara a 153.1/I. II. rovatai szerint „I” minősítést igényel.

I. II. BNO

154 A csigolyaízületek nem gyulladásos merevséggel járó megbetegedése és a csigolyák közötti porckorong betegségei

1. enyhe KLGS KLGS M47, M50

2. kp. súlyos E KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a spondylosis myelopathiával vagy myelopathia nélkül. Baastrup syndroma. Traumás eredetű spondylopathiák. Discus degeneratiók és herniatiók. Postlaminectomiás syndroma.

b) Az érintett gerincszakasz kétirányú rtg. felvétele, szükség szerint kiegészítve foramen vagy Dittmar felvétellel. Myelopathiás vagy gyöki tünetek esetén CT, MRI, majd ideggyógyászati idegsebészeti konzílium.

c) Az enyhe, neurológiai tünetek nélkül jelentkező eseteket az 1. alszakasz szerint minősítjük. Heveny gyöknyomásos tünetek esetén „I” minősítés adandó.

I. II. BNO

155 A gerinc egyéb betegségei

1. enyhe A A M43, M46,
M47, M53,
M54

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischias syndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann féle betegség). Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert aethiológiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.

b) Scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú, álló helyzetben készült rtg. felvétel. Spondylolysis olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar felvétel. A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek esetén szükség szerint foramenfelvétel. Gyöki, neurológiai tünetekkel járó syndromáknál CT, MRI vizsgálat, majd neurológiai, illetve idegsebészeti konzílium.

c) Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis spondylolisthesis okozza a legtöbb therápiás és minősítési problémát. A Scheuermann féle betegség általában 10-16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor „meggyógyul”. Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért a katonaorvosi gyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk. (Kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, háti, deréktáji fájdalmak stb.) „E” minősítést kell adni, ha a gerinc sagittalis görbülete olyan kifejezett, hogy az egyenruha viselését lehetetlenné teszi. Spondylolysis, spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás) esetén a minősítés akkor „E”, ha a deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, antalgiás tartással járó periódusok ismétlődnek. Szintén „E” minősítés szükséges, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spina bifida) társul. A különböző scoliosis fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (175. szakasz). Az egyenruha viselhetősége itt is mérlegelendő.

I. II. BNO

156 Az ízületi savós hártyák, az inak, ínhüvelyek és nyálkatömlők betegségei

1. enyhe A A M65-M68

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok. Szükség esetén diagnosticus punctio, esetleg UH vizsgálat elvégzése javasolt.

c) Ízületi tokból kiinduló érfunkció károsodást nem okozó ganglion vagy cysta esetén „I” minősítés adható. A felsorolt elváltozások többsége műtéttel gyógyítható vagy javítható. A konzervatív kezeléssel gyógyítható esetek, valamint a műtét után kialakult állapotok a beosztással járó fizikai megterhelések figyelembevételével, megfelelő felmentésekben részesítendők. Súlyosnak vesszük a műtét után egyszer vagy többször recidiváló elváltozásokat, valamint az olyan eseteket, amikor fontos ízületek) jelentős mozgáskorlátozottsága alakul ki.

I. II. BNO

157 Az izmok, a szalagok és az izompólyák betegségei

1. enyhe KLGS KLGS M60-M63

2. kp. súlyos E KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans. Inactivitási izomatrophiák. Laza ízületi szalagok. Hypermobilitasos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. (Dupuytren-contractura). Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok, neurológiai konzílium, sz. sz. biopsia.

c) Az enyhe, konzervatív kezeléssel gyógyítható esetek I. rovatban „Alkalmasra” minősíthetők. A műtéttel gyógyítható vagy javítható, közepesen súlyos elváltozások „A”-ra is minősíthetők (laza ízületi szalagok, izomsérvek stb.). A ritkán előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) „E” minősítést igényelnek.

I. II. BNO

158 Csontvelő- és csonthártyagyulladás és a csontok egyéb fertőzései

1. enyhe KLGS KLGS M86

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodietályog. Garré féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.). Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteopathia.

b) Az infectiosus eredetű heveny csontízületi gyulladások fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést, teljes kivizsgálást, konzervatív, illetve műtéti ellátást igényelnek. Vonatkozik ez a specificus gyulladásokra is. Utóbbiaknál pulmonologiai, illetve bőrgyógyászati konzílium is szükséges. Az ambulanter observalható, kezelhető esetekben kétirányú, sz. sz. réteg rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok és diagnosticus célú punctio lehet szükséges.

c) A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulás után, a maradványpanaszok, tünetek elbírálása alapján történik. A folyamat lezajlásáig „I” minősítés adható. A specificus elváltozások általában „E” minősítést igényelnek. Kivételt képezhetnek a jó gyógyhajlamú, localisalt esetek (pl. spina ventosa). Az idültté vált, esetleg sipolyozó csontgyulladások, amelyek rtg. felvételeken észlelhető csontdestructiot okoztak, az I. és a II. rovathoz tartozóknál egyértelműen „E” minősítést vonnak maguk után.

I. II. BNO

159 Elfajulásos csontosodási zavar, valamint a porc és a csont egyéb betegségei

1. enyhe KLGS KLGS M91-M99

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) Az osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 155. szakasz szerint minősítendő. E szakasz szerint minősítendő a medence és a csípő osteochondrosisa (M. Perthes). Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteochondrosisai (pl. Schlatter Osgood kór). Vertebra plana (Calvé): Osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Titze syndroma. Álízület. Asepticus csontelhalás.

b) Két vagy többirányú rtg. felvétel.

c) A felső és az alsó végtagok juvenilis osteochondrosisainak egy része (pl. M. Köhler II.) műtéttel gyógyítható. Ilyenkor az I. és a II. rovatba tartozó betegeknek „I” minősítés adható. A súlyosabb formák (pl. Perthes kór utáni jelentős mozgászavarral járó esetek, pathológiás törések stb.) általában „E” minősítést igényelnek.

I. II. BNO

160 Lúdtalp. A lábujjak szerzett torzulásai

1. enyhe A A M20.1-M20.6,
M21.4

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.

b) Kétirányú rtg. felvétel.

c) A lúdtalp enyhe formái megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól korrigálhatók A pes planus inflammatus konzervatív kezeléssel gyógyítható, átmeneti állapot, lezajlása után a középsúlyos csoportba sorolandó. Súlyosnak az arthrosisos, lábtőízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók maradék nélkül, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen betegeknek „E” minősítés adható. Deformált lábujjak esetében a II. rovatban „KLGS” elbírálás szükséges. A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel korrigálhatók. A lúdtalpbetét vagy az orthopaed cipő a műtét utáni állapot megtartását, a rosszabbodás megakadályozását szolgálja.

I. II. BNO

161 A végtagok egyéb szerzett torzulásai

1. enyhe A A M20, M25

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung deformitas. Tendovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck). Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epiphysarea. Térd vagy csípőcontractura. A láb Sudeck dystrophiája.

b) Két vagy többirányú rtg. felvétel, sz. sz. laboratóriumi vizsgálatok.

c) A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható. Ilyen esetekben „I” minősítés adható. Hosszan tartó konzervatív kezelés szüksége esetén (pl. Sudeck dystrophia) hasonló módon kell a betegeket minősíteni. A súlyos formák, jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal alkalmatlan „E” minősítést igényelnek. Genu valgum („X” láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett a belbokák közötti távolság 15 cm-nél hosszabb. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura femora vara („O” láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondylusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.

I. II. BNO

162 Gerincferdülés és egyéb szerzett torzulások

1. enyhe A A M40, M41

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) Kyphosis dorsalis adolescentium (M. Scheuermann) a 155. szakasz szerint minősítendő. E szakasz szerint minősítendő a szerzett kyphosis és lordosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert etiológiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és a bordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 155. szakasz szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai.

b) Kétirányú összehasonlító rtg. felvétel, gerincgörbületek vizsgálata álló helyzetben, sz. sz. neurológiai konzílium.

c) Ebben a szakaszban a leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas deformitásokkal. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg. felvételeken fokokban mérhető. A 30-40°-os görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathiás scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a kezelésnél, minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas deformitásokat a 175. szakaszban tárgyaljuk.

Fejlődési rendellenességek (163-178)

I. II. BNO

163 A szem veleszületett rendellenességei

1. enyhe KLGS KLGS Q10-Q15

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) Itt minősítendők a szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomáliái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat.

c) Minősítésnél lehetőség szerint szakorvosi vélemény alapján kell dönteni. Műtéttel vagy konzervatív kezeléssel még korrigálható anomáliák esetében 163.2. alszakasz szerint történjék az elbírálás. A színlátás zavara a 060. szakasz szerint minősítendő.

I. II. BNO

164 A fül, az arc és a nyak veleszületett rendellenességei

1. enyhe vagy sikeres műtét utáni esetek A A Q16-Q18

2. műtéttel javítható esetek KLGS KLGS

3. súlyos vagy műtéttel nem javítható esetek E KLGS

a) E szakasz szerint minősítendő a meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai, absentia auriculae, absentia meatus acustici externi, atresia nasi, palatoschisis, labium leporium, cheilognatopalatoschisis, atresia glottidis, strictura tracheae.

b) Fül: otoscopia, Schüller és Stenvers rtg. felvételek, audiometria. Orr: rhinoscopia, orrmelléküreg rtg. felvétel. Gége: indirect laryngoscopia, trachea légsáv rtg. Esetleg kiegészítendő: fülnél microscopos vizsgálat, tympanometria; orrnál orr endoscopia, sinoscopia; gégénél fiberoscopia, laryngomicroscopia, trachea fiberoscopia. Az egész betegségcsoportnál CT vizsgálat.

c) Nem jelentenek „E” minősítést azok a fejlődési rendellenességek, melyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kísérő halláscsökkenés esetén a 074-es szakasz szerint is minősítendő.

I. II. BNO

165 A szív és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei

1. keringési zavar nélkül KLGS KLGS Q20-Q28

2. mérsékelt keringési zavarral E KLGS

3. kp. súlyos keringési zavarral E E

4. súlyos keringési zavarral E E

a) Itt minősítendő a truncus communis, a nagyerek áthelyeződése, Fallot-tetralogia, közös kamra, kamrák és pitvarok közötti septum defectus, a pulmonalis billentyű anomáliái, a háromhegyű billentyű veleszületett hiánya és szűkülete. Ebstein féle anomália, stenosis aortae congenitalis, insufficientia aortae congenitalis, mitralis prolapsus syndroma, a szív egyéb anomáliái, ductus arteriosus seu Botalli, coarctatio aortae, az aorta, a tüdőverőér, a nagy visszerek, a peripheriás érrendszer és a keringési rendszer egyéb anomáliái.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, kórelőzmény adatai, a fizikális lelet részletezése, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérnyomásmérés, EKG, echokardiográfia, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio, nagyerek helyzete) sz. sz. célzott angiokardiográfia és szívkatéteres nyomásmérés.

c) 165.1. szerint minősíthetők azok a shunt nélküli acyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomáliák (pl. dextrocardia), továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a kimutatott mitralis prolapsus syndroma, amennyiben echokardiográfiás vizsgálattal haemodinamikai zavar nem mutatható ki. 165.2 szerint minősíthetők a műtéttel egyszerűen megoldható anomáliák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio, pitvari septum-defectus), haemodinamikai vizsgálattal indikált mitralis prolapsus syndroma műtét. Egyéb rovatok és szakaszok szerinti minősítés esetén az anoxia mértékét meghatározó keringés dynamikai következményeket kell figyelembe venni, alaposan mérlegelve a sebészi gyógyítás lehetőségeit.

I. II. BNO

166 A légzőrendszer veleszületett rendellenességei

1. enyhe A A Q30-Q34

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita.

b) We, teljes vérkép és vizelet, mellkas rtg. és rétegfelvételek, légzésfunctio, sz. sz. köpet ált. bact. tenyésztés, bronchofiberoscopia, bronchográfia, CT.

c) A fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 104., illetve 105. szakasz szerint kell minősíteni. Amennyiben sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, az eseteket az I-II. rovatban a 166.1. szerint minősítjük.

I. II. BNO

167 Az emésztőrendszer veleszületett rendellenességei

1. enyhe A A Q38-Q45
K90

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu strictura pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel féle diverticulum, megacolon congenitum, coeliakia.

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, széklettenyésztés, emésztettség, zsírtartalom, terheléses vércukor, kontrasztanyagos gyomor rtg., beöntéses kettős kontrasztanyaggal végzett rtg. vizsgálatok, endoscopos vizsgálatok.

c) Rekeszsérv, gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. Sok panasz, vashiányos vérszegénység esetén „E” minősítést kell alkalmazni. A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség, klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igazolhatóan gluténérzékenységről van szó, a minősítés „E”. Meckel diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása. Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőtt korban. A kialakulást elősegítő okokat kell megszüntetni, súlyosság fokozatai szerint kell minősíteni.

I. II. BNO

168 Visszamaradt here

1. egyoldali anomália A A Q53

2. mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavara nélkül KLGS KLGS

3. mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavarával E E

a) E szakasz szerint minősítendő a cryptorchismus, descensus testis imperfectus, ectopia testis.

b) Részletes fizikális lelet.

c) 168.1. alszakasz szerint minősítendő az egyoldali rejtettheréjűség sérv nélkül.

I. II. BNO

169 A nemi szervek egyéb veleszületett rendellenességei

1. enyhe KLGS KLGS Q50-Q52,
Q54-Q56

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az anaspadiasis, epispadiasis, hypospadiasis, absentia funiculi spermatici, penis, prostatae, aplasia prostatae, testis, atresia ductus ejaculatorii, ductus deferentis, fusio testis, hypoplasia penis, testis.

b) A fizikális lelet részletes leírása.

c) 169.1. alszakasz szerint minősítendők pl. a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület. 169.2. alszakasz szerint minősítendők a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el.

I. II. BNO

170 A vese fejlődési rendellenességei

1. enyhe KLGS KLGS Q60-Q63

2. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő az agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticum, megaureter, ren accessorius, duplicatus, arcuatus, giganticus, soleiformis, ectopia, dislocatio, fusio renis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, vese scintigraphia, vese renographia, iv. pyelographia.

c) 170.1. alszakasz szerint minősítendők a ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyelectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomáliák. 170.2. alszakasz szerint minősítendők a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyelectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita, ren polycysticum.

I. II. BNO

171 A gerinc veleszületett torzulásai

1. enyhe KLGS KLGS Q67.5, Q76

2. kp. súlyos E KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a congenitalis scoliosisok. Sacralisatio, lumbalisatio. (Félcsigolya, blokkcsigolya.) Spina bifida occulta.

b) Álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel. Gyöki tünetek esetén ideggyógyászati vagy idegsebészeti konzílium.

c) A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek a katonaorvos elé. Egyébként enyhe elváltozásoknál I. rovatban „A” minősítés adható. A spina bifida, valamint a sacralisatio és a lumbalisatio igen gyakori, az elbírálás a 171.1. alszakasz szerint történik. Súlyosnak, tehát „E” minősítést igénylőnek ezek az elváltozások akkor tarthatók, ha egyéb gerincbetegségekkel (M. Scheuermann, spondylolysis, olisthesis stb.) szövődnek, vagy gyöki tünetet okoznak.

I. II. BNO

172 A medence fejlődési rendellenességei

1. enyhe KLGS KLGS Q65

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio acetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara.

b) Két vagy többirányú rtg. felvétel. Szükség esetén Lauenstein csípőfelvétel.

c) A katonaorvosi gyakorlatban a felsorolt betegségek utáni állapotokkal találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezen elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabbodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát itt is a deformitások és functiozavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. A súlyos esetekben „E” minősítést kell alkalmazni.

I. II. BNO

173 A láb veleszületett torzulásai

1. enyhe KLGS KLGS Q66

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, a lábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok a lábon.

b) Kétirányú, összehasonlító rtg. felvételek a lábról. Lumbosacralis gerinc kétirányú felvétele. Reflex eltérés(ek) esetén neurologiai konzílium („Myelodysplasia”).

c) A felsorolt betegségek egy része kisgyermek korban végzett műtét(ekkel) gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Enyhébb deformitások korrekciós műtéte után „I” minősítés adható. A súlyos, orthopaed cipővel sem kompenzálható esetek „E” minősítést igényelnek.

I. II. BNO

174 A végtagok egyéb veleszületett torzulásai

1. enyhe KLGS KLGS Q72-Q74

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis clavicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patella bipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világra hozott deformitásai, betegségei.

b) Két- vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, a térdtájék betegségeinél sz. sz. axialis felvétel.

c) A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és tünetekkel találkozunk. Általánosságban a deformitás és a mozgáskorlátozottság súlyossága alapján döntünk. Súlyos esetekben „E” minősítés indokolt.

I. II. BNO

175 A mellkas alaki rendellenességei

1. enyhe KLGS KLGS Q67.5-Q67.8

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtét(ei) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma („TOS”), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.

b) Kétirányú mellkas rtg. felvétel, tölcsérmellkas esetén a sterno vertebralis távolság mérésével. Nyugalmi és terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat, sz. sz. neurológiai konzílium.

c) Enyhének tekintjük és a 175. 1. pont alapján minősítjük azokat az eseteket, ahol cardio respiratoricus zavar nincs. Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazol, illetve a műtét utáni állapotok, annak eredményétől függetlenül. Súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók. A tölcsér mellkas minősítése minden rovatban „E”.

I. II. BNO

176 A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett rendellenességei, rendszerbetegségei

1. enyhe KLGS KLGS Q67.0-Q67.4
Q75,
Q76.5-Q76.9
Q77-79

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendők a veleszületett izomhiányok, Klippel-Feil syndroma, dystrophiás törpenövés, achondroplasia (chondrodystrophia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysealis dysplasiák, mucopolysaccharidosisok, homocystinuria, Ehlers-Danlos syndroma, az ízületek világra hozott lazasága, arthrogryposis, egyéb világra hozott rendszerbetegségek.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel. Rendszerbetegségek esetén teljes laboratóriumi, belgyógyászati kivizsgálás. Izomhiányoknál EMG.

c) A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek a katonaorvosi gyakorlatban nem, vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen „E” minősítést igényelnek. Izomhiányoknál a functiokárosodás mértéke a döntő. Klippel Feil syndrománál a mozgáskorlátozottság megítélésén túl mérlegelendő az egyenruha viselhetősége. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progresszió veszélye esetén „E” minősítést kell alkalmazni. Az enchondromatosis a pathológiás fractura veszélye miatt szintén mentesítendő a katonai szolgálat alól.

I. II. BNO

177 Kromoszóma- és egyéb veleszületett rendellenességek

1. enyhe KLGS KLGS Q80-Q84
Q87-Q89
Q90-Q99

2. súlyos E E

A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg nem kerül katonai szolgálatra behívásra. Enyhébb klinikai formák esetében a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképességre, balesetveszélyes helyen előforduló, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együtt járó psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). A minősítés mértékét mindig a teljesítőképességet legjobban befolyásoló elváltozás szabja meg. Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő szakasz alapján is minősíthetünk (pl. szív fejlődési rendellenességei a 165-ös, a színlátás zavarai a 064-es szakasz szerint).

a) E szakaszba igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak, úm. methaemoglobinaemia, porphyria, Wilson betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan syndroma, Klinefelter syndroma, ichtyosis, situs inversus.

b) Ahol kimutatható chromosoma rendellenesség várható, ennek vizsgálata kívánatos lenne, de ha ez technikailag nem vihető keresztül, a kifejezett klinikai kép is elfogadható a minősítés alapjául. A rendellenességgel együtt járó pszichés károsodás esetén neurológiai (pszichológiai) vizsgálat szükséges.

c) A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg ha egyáltalán megéri a katonakort, nem kerül behívásra. Enyhébb klinikai formák esetében a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképességre, balesetveszélyes helyen előforduló, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együtt járó psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). A minősítés mértékét mindig a teljesítőképességet legjobban befolyásoló elváltozás szabja meg. Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő szakasz alapján is minősíthetünk (pl. szív fejlődési rendellenességei a 175-ös, a színlátás zavarai a 064-es szakasz szerint).

I. II. BNO

178 A várt normális élettani fejlődés hiánya és rendellenes súlycsökkenés

1. enyhe KLGS KLGS R 62-R64
E34.3, 34.4

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) E szakasz alapján minősíthetjük esetenként az alacsony növésen kívül a szembeötlő alkati elváltozásokat is, mint pl. a kifejezetten astheniás vagy a túlságosan magas testalkatúakat, továbbá a rendellenes súlycsökkenést.

b) Testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg. felvétel, vitálkapacitás.

c) A minősítés alapját elsősorban a fizikai teherbíró képesség és nem a testsúly-magasság aránya képezi. Az ún. „kell” testsúly (testmagasság mínusz 105 cm) csak tájékoztató értékű adat. A pontosabb mennyiségi meghatározásra a testtömeg indexet BMI használjuk (lásd 023. szakaszt). A 20%-os testsúlyhiány esetén a minősítés az I. rovatban „I”. Rövid idő alatt bekövetkezett nagyfokú súlycsökkenés vagy hosszabb ideje tartó konzekvens fogyás mindig kórházi kivizsgálást igényel. Ha ez fizikai leromlással jár és a 20%-ot elérő súlyhiány nem alkati, hanem dokumentáltan fogyás eredménye, „I” minősítést akkor is adhatunk, ha az okot gondos vizsgálattal sem tudjuk felderíteni, de ilyenkor a haladék az 1 évet nem lépheti túl. Kórosnak tekinthető extrém soványság esetén I. rovatban 25 (30) éves korban „E” minősítést is lehet alkalmazni.

Sérüléses eredetű megbetegedések (179-193)

I. II. BNO

179 A fej sérülései

1. enyhe A A S00-S09

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) Itt minősítendők a fej, csont és lágyrész mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.

b) Részletes anamnesis (vagy heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítése, műtéti leírás, kétirányú koponyaröntgen-felvétel (ennek eredményétől függően szükség lehet esetleg a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), koponya CT, MRI, EEG, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti konzílium.

c) 179.1. szerint minősítendők az agy és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes égett, fagyott, vegyszer stb. okozta lágyrész sérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül. 179.2. szerint minősítendők az agy és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrészhiánnyal gyógyuló elváltozásai, melyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások). A koponyaboltozat és a zárt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon). Állcsonttörések (Le Fort I. és II. típusúak). A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja. 179.3. szerint minősítendők: az agy- és arckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone). Deformitást okozó koponyacsont-sérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii). Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis). Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is). Azon koponyaalapi törések, melyek agyfolyadék szivárgással, agyideg károsodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneumocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járna. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc, agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés). A rágási functiot lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis intracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya törései, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törések, szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) lehetőségeit hordozzák. A fentiek minősítése idegsebészeti feladat. Az arckoponya ezen csoportba tartozó sérüléseit a regio szerinti szakorvosok minősítik. A várhatóan 60 napot meghaladó gyógytartam esetén a 195. szakasz szerint a minősítés „I”.

I. II. BNO

180 A nyak és a törzs sérülése

1. panasz- és tünetmentes sérülés utáni állapot A A S10-S19,
S20-S29,
S30-S39

2. enyhe elváltozások KLGS KLGS

3. súlyos elváltozások E E

a) E szakasz szerint minősítendő a gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, a bordák, a szegycsont, a medence törései, a gége sérülései, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, a csípőkeresztcsonti tájék, a hát és egyéb rándulások és húzódások, a nyak, a farpofák és közeli localisatiójú nyílt sebek, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása.

b) A minősítéshez szükséges az anamnesis részletes felvétele és rögzítése után a fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, ezeknek szögekben való meghatározását, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a perifériás idegek motoros és érzésvizsgálatát. A műszeres vizsgálatokhoz szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele, amennyiben neurológiai eltérést észlelünk, akkor a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés. A trachea, légcső sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó, vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok, melyeket a szakorvos ítéljen meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja, vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence és az oldalirányú csípőízületi rtg. felvétel készítése. A felvételen rajta kell lennie a lumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. Amennyiben urológiai elváltozás is észlelhető, akkor iv. urographia végzése szükséges.

c) A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 195. szakasz szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek, ha a várható gyógytartam meghaladja a 60 napot. 180.2. alszakasz szerint minősítendő a sérülést követő enyhe functiozavar, amellyel a sérült polgári foglalkozását ellátni képes volt, és ha működészavaró objektív idegrendszeri eltérés nem észlelhető. 180.3. alszakaszba tartoznak a jelentős, functiozavarral gyógyult elváltozások, ahol a rehabilitált munkakörváltozás vált szükségessé a polgári életben, a teherviselésre nem alkalmas és a fizikai igénybevétel állapotát rontja.

I. II. BNO

181 A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezménye

1. functiokárosodás nélkül A A S40-S49,
S50-S59,
S60-S69

2. enyhe functiokárosodással KLGS KLGS

3. középsúlyos functiokárosodással KLGS KLGS

4. súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódása. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.

b) Anamnesis és az eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, functiojának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Műszeres vizsgálathoz speciális kétirányú rtg. felvétel készítése oly módon, hogy a diaphysis sérüléseinél a sérüléstől proximalisan és distalisan levő ízületek is rajta legyenek a felvételen. Kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, pl. Sudeck atrophiánál, kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése, oscillometriás vizsgálat, keringési zavar esetén érzésdifferencia objektivizálásához ninhidrin vizsgálat szükséges. Amennyiben az acromioclavicularis ízület sérülésére van gyanú, és megfelelő rtg. vizsgálat nem történt, úgy az ízület instabilitásának meghatározásához az összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez álló helyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10-10 kg-mal terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmazható habitualis vállficam vizsgálatához is. Ficam esetén a 151. szakaszban említett speciális rtg. vizsgálatok is szükségesek. Vizsgálat során merevnek tekintjük a nagyízületet akkor, ha a mozgások 70%-nál kisebbek.

c) A felső végtag enyhe sérülése, amely functionális és esztétikai szempontból nem okozott jelentős károsodást, a 181.2/II. rovat szerint kivételesen „KLGS” elbírálás alkalmazható.

I. II. BNO

182 Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezménye

1. functiokárosodás nélkül A A S70-S79,
S80-S89,
S90-S99

2. enyhe functiokárosodással KLGS KLGS

3. középsúlyos functiokárosodással E KLGS

4. súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag erek, idegek sérülése. Az alsó végtag zúzódása, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtag sérülések.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. A végtag körfogat összehasonlító mérése, a gyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg. felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg. felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patella felvétele, térd és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg. vizsgálat, az esetleges szalagsérülésnek az igazolására vagy kizárására. Eszközös vizsgálatok térdízületi sérüléseknél: arthroscopia, arthrographia.

c) Az alsó végtag 4 cm-nél nagyobb rövidülése vagy egyéb súlyos sérülés esetén 182.3/II. rovat szerint a minősítés „KLGS”. Mérlegelni kell a functionális és esztétikai szempontokat is.

I. II. BNO

183 A központi idegrendszer sérüléses károsodása után véglegesen kialakult állapot

1. panaszmentes és functiokárosodás nélkül A A S04, S06, S14,
S24, S34

2. panaszmentes és visszamaradt enyhe functiokárosodással KLGS KLGS

3. enyhe panaszokkal és/vagy kp. súlyos functiokárosodással E E

4. kifejezett panaszokkal és/vagy súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (extraduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis) a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.

b) Műtéti lelet, koponya kétirányú rtg. felvételek, EEG (alkalmi vagy ismételt), szemészeti, gégészeti, belgyógyászati, neurológiai, psychiatriai konzílium, szükség esetén: agyi angiographia, agyi radioizotóp vizsgálat, koponya számítógépes rétegvizsgálata (CT) MRI. A gerinc sérülései esetén: a gerinc rtg. vizsgálata, lumbalpunctio, myelographia, neurológiai konzílium.

c) 183.1. alszakasz szerint minősítendők a 2-3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek. Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. Átmeneti, minimális eltérések (szemtekerezgés, pupilla differentia) előfordulhatnak a gyakori vegetatív tünetek (fejfájás, szédülés, hányinger, hányás) mellett. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A sérült emlékezetkiesésről számol be.

183.2. alszakasz szerint minősítendők az agyrázkódás és a gerincvelő sérülés 1 év után is fennálló vegetatív vagy pszichés utókövetkezményei, illetve gyöki maradványtünetei.

183.3. alszakasz szerint minősítendők: agyzúzódások és roncsolódások, a kemény agyburok feletti és alatti, valamint állományon belüli vérzések, továbbá a kemény agyburok alatti térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyülemek miatt véglegesen visszamaradt kóros idegrendszeri tünetek 183.4 alszakasz szerint minősítendők. A fertőzéses szövődmények és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladások, valamint az agytályogok. A végleges részleges és a teljes traumás gerincvelői károsodások (teljes gerincvelői harántlaesio, elülső gerincvelői syndroma, hátsókötés syndroma, Brown-Sequard syndroma, különböző mértékű gerincvelői zúzódások). A központi idegrendszer traumás károsodása nem végleges utókövetkezményei, ha a várható gyógytartam meghaladja a 60 napot a 195 szakasz szerint minősítendők. A posttraumás epilepsia, személyiségzavarok, psychés zavarok vagy endokrin zavarok esetén a minősítés ideggyógyászati és pszichiátriai, illetve belgyógyászati consilium alapján történik.

I. II. BNO

184 A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülés végleges utókövetkezménye

1. functiokárosodás nélkül A A S25-S27,
S35-S39

2. enyhe functiokárosodással KLGS KLGS

3. középsúlyos functiokárosodással E E

4. súlyos functiokárosodással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a haemothorax, pneumothorax, szív és tüdősérülés, a gyomorbéltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese). Egyéb, rosszul meghatározott belső szervek sérülése.

b) Anamnesis, műtéti leírás. A kórképnek megfelelő rtg., kontrasztos rtg., UH, laboratóriumi vizsgálat, sz. sz. angiographia, szakorvosi konzílium. A mellkas statikáját megbontó, vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok, a légzésfunctiókat szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja esetén EKG és kardiológiai szakvizsgálat.

c) A mellkas, hasüreg és medence belső sérülés nem végleges utókövetkezményei, ha a várható gyógytartam meghaladja a 60 napot a 195 szakasz szerint minősítendők.

I. II. BNO

185 A szem sérülése következtében keletkezett károsodás

1. enyhe KLGS KLGS S05

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) E szakasz szerint minősítendő a szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a külső szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 054. és 066. szakaszok szerint történik.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat, szükség esetén látótérvizsgálat.

I. II. BNO

186 Herezacskó és here sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. egy here hiánya A A S31.3, S38.2

2. mindkét here hiánya E E

a) E szakasz szerint minősítendő a herezacskó és here traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) A fizikális vizsgálat eredményének pontos leírása, műtéti leírás, hormon profil, belgyógyászati konzílium.

I. II. BNO

187 Hímvessző sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. részleges KLGS KLGS S38.2

2. teljes E E

a) E szakasz szerint minősítendő a hímvessző traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül. Amennyiben malignus elváltozás miatt történt részleges csonkolása minősítés 011 szerint.

b) A fizikális vizsgálat leletei, műtéti leírás.

I. II. BNO

188 Kézujjak sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. bal kézen két ujj hiánya, ha a kéz működése kielégítő KLGS KLGS S68

2. a mutatóujj distális részének hiánya a jobb kézen amennyiben az MP ízület teljes funkciójú, illetve bármely kézen 2 vagy több ujjon a kéz működését akadályozó hiány E E

3. hüvelykujj hiánya bármelyik kézen E E

4. jobb kézen a II. és III. ujjak hiánya E E

5. három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj hiánya jobb kézen, vagy négy ujjé mindkét kézen E E

a) E szakasz szerint minősítendő a hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, az eddigi kezelések és a status rögzítése. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára (alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma), természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, illetve az egész kéznek a részletes functionális vizsgálatára. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb, illetve balkezességét.

c) Jobb kézen III., IV., V. ujjak közül kettőnek a hiánya az I-II. rovat szerint „E” minősítésű.

I. II. BNO

189 A kar és kéz sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. részleges E E S58, S68.9

2. teljes E E

a) E szakasz szerint minősítendő a kar és kéz könyöknél, könyök alatt, vagy fölötte történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül.

b) Az anamnesis, a periphériás keringés, érzés és a motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése (részleges csonkolás esetén). A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma. Kétirányú rtg. felvétel. Minősítésnél figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, illetve a balkezességét.

I. II. BNO

190 Lábujjak sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. járászavart nem okozó egy ujj hiánya A A S98.1, S98.4

2. jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány KLGS KLGS

3. a járást vagy a lábbeliviselést akadályozó ujjhiány E E

a) E szakasz szerint minősítendő az egyik, vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, eddigi kezelések és a status rögzítése. A periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára: alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, illetve az egész lábnak a részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális és esztétikai feltételeit.

c) Lábujjak traumás vagy műtéti csonkolása esetén 190.2/I., II. rovat szerint „KLGS” elbírálás szükséges.

I. II. BNO

191 A láb és a lábszár sérüléses vagy műtéti csonkolása

1. részleges E E S98

2. teljes E E

a) E szakasz szerint minősítendő a láb és a lábszár egyoldali (kétoldali) részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Status, periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék csonknak részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges.

I. II. BNO

192 A sugárzás okozta ártalmak

1. egyetlen testrészt érő sugárzás okozta enyhe, maradandó ártalom KLGS KLGS T66

2. egész testet érő sugárzás okozta enyhe ártalom E E

3. egyetlen testrészt vagy egész testet érő sugárzás okozta súlyos ártalom E E

a) E szakasz szerint minősítendő a sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.

b) Részletes fizikális lelet, lehetőség szerint a kapott sugárdósis nagysága, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, Se vas, TVK (ismételten), mellkas rtg., a csontvelő vizsgálata.

c) 192.1. alszakasz szerint minősítendők a bőr sugártolerantiáját meghaladó rtg. dósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, atrophia és hegesedés). Súlyosabb sérülés okozta, nehezen gyógyuló fekélyek esetén „E” minősítés is hozható. Ugyancsak itt kell elbírálni a chronikus sugárártalom (a régebbi röntgenológusok típusos foglalkozási betegsége) eseteit. 192.2. alszakasz szerint minősülnek a 200 R alatt sugárdósisú, egésztestbesugárzás sérültjei. 192.3. alszakasz szerint kell minősíteni az acut radiatios syndroma (IV. fázis) túlélőit, súlyos irreversibilis maradványtünetek esetén.

I. II. BNO

193 Égés és fagyás

1. enyhe KLGS KLGS T20-T35

2. kp. súlyos KLGS KLGS

3. súlyos E E

a) Itt minősítendők a különböző megjelölt localisatiojú égések, a belső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményei.

b) Friss sérüléseknél a kezelés során elvégzett rutinvizsgálatok. Régebbi sérüléseknél kiegészítő rtg. vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.).

c) Ezen szakasz alatt a friss égési sérülések gyógykezelése folyamán való minősítése, valamint az egy évnél nem régebbi égési sérülések következményes állapota kerüljön minősítésre. (Az égési sérülés következményei, elsősorban a hegesedések, jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított egy év alatt nyerik el végleges állapotukat). Az egy évnél régebbi égési sérülések következményeit az általános sebészet, a plasztikai sebészet és a traumatológia vonatkozó szakaszai szerint kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.). A minősítés elvégzésénél minden rovat szerint egyöntetűen figyelembe kell venni a sérülés várható gyógytartamát. Az I. fokúnál mélyebb égési sérülések gyógytartama általában még operatív kezelés esetén is meghaladja a 30 napot, de elérheti a 90 napot is. Fontos adat kell legyen a sérülés mélysége, továbbá kiterjedése, nem kevésbé localisatiója. Ezen szempontok figyelembevételével hozzávetőlegesen eldönthető a várható gyógytartam, valamint következtetni lehet a sérülés következtében várhatóan kialakuló maradandó következményekre. A kezelés minősége szintén alapvetően meghatározó tényező. A localisatiótól függően (ruházat viselhetősége, testtájak különböző megterhelése), a kis kiterjedésű műtéttel kezelt esetek is nyerhetnek „I” minősítést. (Részvastagságú bőrátültetés után a végleges állapot kialakulása egy évnél korábban nem várható.) „I” minősítést igényel minden olyan eset, melynek várható gyógytartama meghaladja a 60 napot. Operatív kezelés esetén részvastagságú bőrátültetések, melyek a 3-5 testfelület% nagyságot meghaladják, illetve az ennél kisebb kiterjedés esetén ízületek felett, deréktájon (derékszíj viselése), a lábszáron (bakancs viselése), a nyakon és az arcon való elhelyezkedés esetén szintén „I” minősítést igényelnek. Idetartoznak még a fenti localizatiójú, konzervatív kezelés során hegesedéssel gyógyult (vagy bőr atrophiával járó) esetek is, kiterjedésüket tekintve 5% felett. „E” minősítést igényel minden égett sérült, melynek elsődleges kezelése, illetve a következmények felszámolása várhatóan hosszan tartó műtéti sorozatot igényel, vagy olyan végleges következmények (hegesedés, nagyfokú fizikai leromlás stb.) alakulnak ki, melyek a katonai szolgálat ellátását kizárják. Az égési sérülések gyógytartama, illetve a véglegesnek mondható állapot kialakulása jelenlegi ismereteink szerint fél évtől 2 évig terjed. 193.1. enyhe: minden I. fokú égési sérülés, amely várhatóan nem szövődik functionalis konzekvenciájú maradandó károsodással, függetlenül a kiterjedéstől. Minden felületes II. fokú sérülés (II/1.) 10% alatti kiterjedésben. Minden átmeneti mélységű és mély égés, mely 1%, illetve ez alatti kiterjedésű és nem érint „kitüntetett” testtájat. 193.2. kp. súlyos: minden égési sérülés, melynek várhatóan fél, egy éven belül felszámolható következményei vannak. Minden felületes II. fokú égési sérülés 10% kiterjedés felett. Minden átmeneti mélységű (II/2.) és mély égési sérülés, melyek következményei fél, egy éven felül felszámolhatók, nem érintenek „kitüntetett” testtájat és nem haladják meg a II/2. mélység esetén a 10%-ot, III. fok esetén az 5%-ot. 193.3. súlyos: minden a fentiekbe be nem sorolt égési sérülés.

Műtét előtti vagy utáni állapot (194-200)

I. II. BNO

194 Sérüléses eredetű lépkiirtás utáni állapot

E E S36.0

a) Status post splenectomiam.

b) We, thrombocytaszám, teljes vérkép és vizelet, belgyógyászati konzílium.

c) Belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lépnél a megítélés az alapbetegségnek megfelelően történik.

I. II. BNO

195 Sérülések, mérgezések, külső okok és műtétek nem végleges utókövetkezményei KLGS I T90-T98

a) Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.

b) Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, illetve a folyamat súlyosságának megítélése más, más vizsgálatokat kíván, ezeket az egyes betegségeknél tárgyaljuk. Bármely betegség tendenciájának felmérése azonban ismételt vizsgálatokat kíván. Helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szerepeljen a leírásban a mozgásszervi működéscsökkenés (érzékcsökkenés), amely a munkavégzést gátolja, balesetveszélyes és az is, hogy előrelátható gyógytartama a 60 napot meghaladja-e.

c) Törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt szokott bekövetkezni. Fissurák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el. Ha a kórisme nem tisztázható teljes biztonsággal, „I” minősítést csak a betegség második hónapjának végén lehet kimondani. Ugyancsak a két hónap letelte szükséges az „E” minősítés meghozatalára is, kivéve a nem orvos számára is nyilvánvaló eseteket (pl. fél láb elvesztése).

I. II. BNO

196 Átültetéssel, vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet funkciózavara

1. enyhe E E T82-T86

2. kp. súlyos E E

3. súlyos E E

a) Ez a szakasz a homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatió szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.

b) A transplantált szerv functiozavar mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok.

I. II. BNO

197 Mesterséges testnyílás állapota

E E T98.3

a) E szakasz szerint minősítendő a tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomorbélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystostomia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása és vizelet deviálás.

b) Műtéti leírás, fizikális status, sz. sz. rtg. vagy endoscopos vizsgálat.

I. II. BNO

198 A plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapot

1. véglegesen kialakult állapot elfogadható külső esetén, enyhe maradandó elváltozással KLGS KLGS T88

2. nem véglegesen kialakult állapot E E

3. véglegesen kialakult állapot elfogadhatatlan külső esetén, súlyos maradandó elváltozással E E

a) E szakasz szerint minősítendő a sebészeti műtét átültetés végzésével, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. A plasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.

b) Anamnesis és a fizikális vizsgálat eredményének rögzítése. Műtéti leírás.

c) 198.1. szerint minősítendő: arcműtétek utáni állapot, ha a keletkezett hegesedés egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, illetve táplálkozási zavart. A különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, amennyiben a hadiruházat viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb.). 198.2. szerint minősítendő azon plasztikai beavatkozások utáni állapot, amikor a gyógytartam a 60 napot meghaladja, de a teljes gyógyulás 1 éven belül várható, és a gyógyulás mértékét még nem lehet megítélni. Kiterjedt műtét utáni hegesedések. Itt a minősítés „E” is lehet. 198.3. szerint minősítendő: az arc erősen torzító hegesedése, mely az egyenruha viselésével összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavarral. Bőrátültetések utáni állapot, a lábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, amennyiben a hadiruházat, felszerelés viselését kizárja, illetve kifekélyesedést, állapotromlást okozhat. Nagy kiterjedésű műtéti heg, nem javítható hegesedések.

I. II. BNO

199 Kórokozó ürítő és hordozó állapotok

1. tartós ürítők megfelelő járványügyi intézkedések esetén E E Z21, Z22

2. kórokozó hordozók E E

a) E szakasz szerint minősítendő a Typhus abdominális, paratyphus, salmonellosis gastoenteritica, bacillaris dysenteria (Shigella csoport), amoebás dysenteria (entamoeba hystolytica), hepatitis B, hepatitis C vírus, és HIV fertőzött személyek.

b) Széklet és vizelet bacteriológiai vizsgálata havonta, Widal próba, duodenum nedv bact. tenyésztése. Székletből végzett entamoeba hystolytica kimutatás és tenyésztés. Vírus serológia.

c) A HBV PCR pozitív személyek az I. II. rovatban „E” minősítésűek. HCV antitest pozitív, HCV PCR pozitív esetekben lásd a fentieket. HIV pozitív személy esetében „E” minősítést kell alkalmazni.

I. II. BNO

200 Ritka megbetegedések (tünetcsoportok), valamint e rendelet rovataiba be nem sorolható betegségek

KLGS KLGS

a) Ritka megbetegedésen olyan kórformák értendők, amelyek előfordulási gyakorisága 1:10 000-nél kisebb a lakosságra számítva, de jellegüknél fogva az egészségi alkalmasságot befolyásolják.

b) Minősítés csak kórházi osztályon végzett vizsgálatok alapján lehetséges.

c) Ha van olyan szakasz e mellékletben, amely kórtanilag vagy functionálisan közel áll az adott betegséghez, az ott meghatározott elvek is irányadók lehetnek. Mivel a ritka kórképek diagnósisa sokszor elhúzódik, nem teljesen tisztázott esetben is minősíthetünk, ha valamely szerv jelenlegi vagy nagy valószínűséggel prognosztizálható functiokárosodása indokolja a minősítést. „E” minősítést azonban csak már bekövetkezett irreversibilis szervkárosodás esetén adjunk. Egyébként egyéni elbírálás alapján „I”.