A jogszabály mai napon ( 2024.04.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa határozata

az országos digitális televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságának gyakorlására irányuló hatósági szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben indult hatósági jogalkalmazási eljárásról * 

* A határozatban üzleti titkokként megjelölt adatok a HB/4066-47/2009. sz. határozatban szerepelnek.

Iktatószám: HB/4066-48/2009.

Tárgy: Az országos digitális televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságának gyakorlására irányuló hatósági szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben indult hatósági jogalkalmazási eljárás

Határozat

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft.-vel (1119 Budapest, Petzvál József utca 31-33.; Cg.: 01-09-903980 a továbbiakban: Engedélyes vagy ADTV), az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztő Kft.-vel (1119 Budapest, Petzvál József utca 31-33.; Cg.: 01-09-903982 a továbbiakban: ADRM), és az Antenna Hungária Zrt.-vel (1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33.; Cg.: 01-10-042190, a továbbiakban: Pályázó) (a továbbiakban Engedélyes és Pályázó együttesen: Szolgáltatók, ADRM és Pályázó együttesen: Rádió Szolgáltatók) szemben hivatalból indított jogalkalmazási eljárásában

megállapítja,

hogy a Szolgáltatók nem tettek eleget a 2008. szeptember 5-én a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) megkötött öt digitális televízióműsor-szóró hálózat üzemeltetési jogosultságának gyakorlására irányuló hatósági szerződésben (a továbbiakban: Hatósági szerződés), mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban és a vonatkozó elektronikus hírközlési jogszabályokban foglalt kötelezettségeknek az alábbiak szerint:

1. A Szolgáltatók megsértették a Hatósági szerződés 7.14.1. pontjában meghatározott - a legalább egy új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsor 2008-ban elérhetővé tételére vonatkozó - kötelezettséget.

2. A Szolgáltatók megsértették a földfelszíni mobil rendszerű (DVB-H) műsorszórás üzemeltetése körében a szolgáltatás bejelentése tekintetében a Hatósági szerződés 7.1.1. pontját, illetve a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 6. §-át, továbbá a műsortartalmi kötelezettségek tekintetében a Hatósági szerződés 7.1.3 pontját, és a Dtv. 25. § (1), illetve 39. § (2) bekezdésének a) pontját.

3. A Szolgáltatók megsértették a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztés vételére alkalmas digitális vevődekóder kedvezményes, támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer határidőben történő kialakításával, működtetésével összefüggő, a Hatósági szerződés 7.4.5 pontjában foglalt kötelezettséget.

4. A Szolgáltatók megsértették a matricarendszer kialakítására vonatkozó, a Hatósági szerződés 7.14.7 a) pontjában vállalt kötelezettséget.

5. Az Engedélyes által az 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 132. § (1), (3) bekezdésében meghatározott közszolgálati műsorok terjesztésére megkötött szerződések műsorterjesztési díjra vonatkozó rendelkezései nem állnak összhangban a pályázati kiírás 6.2.2 pontjával, továbbá a szerződéseknek (ajánlatnak) a műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg maradéktalanul a pályázati kiírás 6.2.2 b) pontja és a Dtv. 5. § (1) bekezdés 34. pontja szerinti rendelkezéseknek, valamint a szerződések 1/B melléklet 4.2 pontjának hangtömörítési eljárásra vonatkozó rendelkezdése a Hatósági szerződés 7.14.8 pontjában foglalt előírásába ütközik;

6. A Szolgáltatók megsértették a Hatósági szerződés 7.1.3 pontjában, a Dtv. 25. § (1) bekezdésében, illetve 39. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott szerződéskötési kötelezettséget a közszolgálati műsorszolgáltató Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott műsora tekintetében.

7. A Szolgáltatók nem tettek maradéktalanul eleget a Hatósági szerződés 7.4.1. pontjában foglalt - a tájékoztató internetes oldal kialakításáról szóló - előírásoknak.

A Tanács

megállapítja

továbbá, hogy a Rádió Szolgáltatók nem tettek eleget a 2008. szeptember 5-én a Hatósággal kötött egy VHF-sávi digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetési jogosultságának gyakorlására irányuló hatósági szerződésben (a továbbiakban: Rádió Hatósági szerződés) mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban és a vonatkozó elektronikus hírközlési jogszabályokban foglalt kötelezettségeknek az alábbiak szerint:

8. A Rádió Szolgáltatók megsértették a Rádió Hatósági szerződés 7.1.3 és 7.5.7 pontja szerinti kötelezettséget, mivel az Inforádió Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. műsorának terjesztésére vonatkozó vállalást nem teljesítették.

9. Az ADRM által az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati műsorok továbbítására és az országos közműsor-szolgáltató műsorának továbbítására tett szerződéses ajánlatok a műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg maradéktalanul a Rádió Hatósági szerződésnek és a Dtv. 5. § (1) bekezdés 34. pontja szerinti rendelkezésnek.

10. A Rádió Szolgáltatók megsértették a Rádió Hatósági szerződés 7.1.2 és a Dtv. 25. § (1) bekezdésében meghatározott szerződéskötési kötelezettséget a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott műsorai tekintetében.

A Tanács a fenti 1-7. pontban foglalt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok megsértése miatt

egyetemlegesen kötelezi

a Szolgáltatókat, hogy

- a megállapítások 1. pontjához kapcsolódóan a jelen határozat kézbesítésétől 30 napon belül tegyenek eleget a Hatósági szerződés 7.14.1. pontjában meghatározott foglalt kötelezettségnek;

- a megállapítások 2. pontjához kapcsolódóan a Hatósági szerződés 7.1.1. pontja, illetve a Dtv. 6. §-a alapján a jelen határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül jelentsék be a Hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából a mobil vételű digitális műsorterjesztési (műsorszórási) szolgáltatását. A Tanács felhívja továbbá a Szolgáltatókat, hogy 30 napon belül tegyenek a közszolgálati műsorok terjesztésére irányuló konkrét, hírközlési jogszabályoknak megfelelő kezdeményezést, ajánlatot, illetve tegyék meg a szükséges intézkedéseket a szerződéskötési kötelezettség teljesítése és a jogsértés megszüntetése érdekében;

- a megállapítások 3. pontjához kapcsolódóan a jelen határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül alakítsák ki, és működtessék a hatósági szerződés 7.4.5 pontjában és a pályázati ajánlatban foglaltak szerint, és annak maradéktalanul megfelelően a digitális vevődekóder kedvezményes, támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó rendszert;

- a megállapítások 5. pontjához kapcsolódóan a jelen határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül módosítsák a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorainak terjesztésére megkötött szerződéseket akként, hogy

a) a műsorterjesztési díj kizárólag a pályázati kiírási dokumentáció 6.2.2 pontjában meghatározott szolgáltatások díjait tartalmazza,

b) a műsorterjesztési szolgáltatás meghatározása feleljen meg a vonatkozó elektronikus hírközlési szabályban foglalt előírásoknak, valamint a digitális műsorterjesztési szolgáltatási szerződésekben kerüljön meghatározásra az átmeneti időszakra és az azt követő időszakra vonatkozóan az ellátott terület és az ellátási területen biztosított vételi mód, az ehhez tartozó minimális térerősségi szint és a még elfogadható szolgáltatáshoz tartozó bithiba arányok, melyeket előre definiált módon, előre kijelölt referenciamérő-ponton mérni lehet;

c) a multiplex szolgáltatás részét képező enkóderek és a multiplexerek beállításában MPEG 1 layer 2 jelfolyam helyett MPEG-4 AAC jelfolyam kerüljön a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorjelébe. A Tanács felhívja továbbá a Szolgáltatókat, hogy az MPEG-4 AAC jelfolyam bitsebességének megválasztása műszakilag indokolt és a közszolgálati műsorszolgáltatókkal előzetesen egyezetett módon történjen.

A Tanács a fentieken túl felhívja a Szolgáltatókat, hogy a módosított szerződéseket a módosítást követő 8 napon belül küldjék meg a Tanács részére.

- a megállapítások 6. pontjához kapcsolódóan az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok továbbítására vonatkozó szerződéskötési kötelezettség teljesítése érdekében a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tegyenek a fenti a) és b) pontban foglaltaknak, valamint hatósági szerződésnek és a vonatkozó elektronikus hírközlési jogszabályoknak megfelelő tartalmú szerződéses ajánlatot a közszolgálati műsorszolgáltató részére. A Tanács a fentieken túl felhívja a Szolgáltatókat, hogy az ajánlattételt követő 8 napon belül küldjék meg az ajánlatot a Tanács részére;

- a megállapítások 7. pontjához kapcsolódóan 30 napon belül a pályázati ajánlattal egyező módon alakítsák ki az internetes oldal szolgáltatásait és tartalmát; így az internetes fórumot hozzák létre, a GyIK-kérdéseket egészítsék ki a pályázati ajánlatban szereplő összes kérdéssel, az oldalon szerepeljenek (vagy legyenek elérhetőek róla) a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi információk, és a kedvezményes vevődekóder forgalmazási rendszer leírása, annak az internetes oldalon való megrendelhetőségét biztosítsák, továbbá a honlap egésze, különösen a GyIK kialakítása jól strukturált és könnyen kezelhető legyen.

A Tanács a fenti 8-10. pontban foglalt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok megsértése miatt

egyetemlegesen kötelezi

a Rádió Szolgáltatókat, hogy

- a megállapítások 8. pontjához kapcsolódóan a jelen határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül tegyenek eleget a Rádió Hatósági szerződés 7.1.3. és 7.5.7. pontjában meghatározott kötelezettségnek;

- a megállapítások 9. és 10. pontjához kapcsolódóan az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok továbbítására vonatkozó szerződéskötési kötelezettség teljesítése érdekében a jelen határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tegyenek szerződéses ajánlatot a közszolgálati műsorszolgáltató részére akként, hogy

= a műsorterjesztési szolgáltatás meghatározása feleljen meg a vonatkozó elektronikus hírközlési szabályban foglalt előírásoknak, valamint

= a digitális műsorterjesztési szolgáltatási szerződéses ajánlatban kerüljön meghatározásra az átmeneti időszakra és az azt követő időszakra vonatkozóan az ellátott terület és az ellátási területen biztosított vételi mód, az ehhez tartozó minimális térerősségi szint és a még elfogadható szolgáltatáshoz tartozó bithiba arányok, melyeket előre definiált módon, előre kijelölt referenciamérő-ponton mérni lehet.

Az ajánlat tartalma a fentieken kívüli kérdésekben is feleljen meg a Rádió Hatósági szerződésnek és a vonatkozó elektronikus hírközlési jogszabályoknak.

A Tanács felhívja a Rádió Szolgáltatókat, hogy a módosított ajánlatot a módosítást követő 8 napon belül küldjék meg a Tanács részére.

A Tanács továbbá a fenti megállapítások 1-4. és 8. pontjaiban foglalt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok megsértése miatt az indokolásban ismertetésre kerülő mérlegelési szempontok alkalmazásával a pályázót 40 000 000 Ft, azaz negyvenmillió forint

bírsággal sújtja.

A bírságot a pályázó a határozat kézbesítését követő 15 napon belül köteles befizetni a Nemzeti Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A késedelmesen megfizetett bírságot késedelmi pótlék terheli.

A Tanács felhívja a pályázó figyelmét arra, hogy a bírság ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértés esetén a Tanács a pályázó vezető tisztségviselőjét bírsággal sújtani köteles, melynek mértéke 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedhet.

Jelen határozat közzétételre kerül.

Jelen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 (három) példányban benyújtott keresettel kérhető.

A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

I.

A Tanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. § (1) bekezdésében és a hatósági szerződés, illetve a Rádió Hatósági szerződés (a továbbiakban együttesen: Hatósági szerződések) 8.1 pontjában foglalt felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálatot indított a Hatósági szerződésekben - mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban - foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzése tárgyában. A Hatósági szerződések elválaszthatatlan részét képezik - rendre - a televíziós, illetve rádiós pályázati kiírási dokumentáció, a kapcsolódó műszaki követelmények, a pályázó ajánlatai, illetve a pályázatok eredményéről szóló döntések, így azoknak mellékletei teljes egészükben, összességükben jelentik a pályázó és az Engedélyes, illetve a pályázó és az ADRM jogosultságait és kötelezettségeit. A Tanács az ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy az Engedélyes a hatósági szerződésben és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt előírásokat megsértette, ezért 2009. március 27-én kelt és HB-4066-11/2009. szám alatt iktatott felhívásban (a továbbiakban: Felhívás) a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerint felhívta a jogszabályoknak és a hatósági szerződésnek megfelelő magatartás tanúsítására. Az ellenőrzés eredményeként a Tanács megállapította továbbá, hogy az ADRM megsértette a Rádió Hatósági szerződésben és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt előírásokat, ezért 2009. március 27-én kelt és HB-4066-13/2009. szám alatt iktatott felhívásban (a továbbiakban: Rádió Felhívás) a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerint felhívta az ADRM Kft.-t a Rádió Hatósági szerződésnek és a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására. Miután a felhívásban foglaltak nem teljesültek maradéktalanul, a Tanács az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti 10. § h) pontjában foglalt hatáskörében eljárva 2009. május 27-én - a HB/4066-17/2009. iktatási számú iratban erről értesítve az Engedélyest - hatósági jogalkalmazási eljárást indított a hatósági szerződésben és a felhívásban foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben.

Tekintettel arra, hogy a Hatósági szerződés 2.5 pontja alapján az Engedélyes és a pályázó a hatósági szerződésből eredő valamennyi kötelezettségért egyetemlegesen (külön is) felelnek, a Tanács a hivatalból indult jogalkalmazói eljárást kiterjesztette a pályázóra, amelyről a HB/4066-28/2009 számon iktatott levélben értesítette a pályázót.

A Tanács, miután a Rádió Felhívásban foglaltak nem teljesültek maradéktalanul, 2009. július 17-én hatósági jogalkalmazási eljárást indított az ADRM-mel és a pályázóval szemben a Rádió Hatósági szerződésben és a Rádió Felhívásban foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben. Az eljárás megindításáról a Tanács a HB/4066-29/2009. iktatási számú iratban értesítette az ADRM-et és a pályázót. Az eljárás megindítására a pályázóval szemben arra tekintettel került sor, hogy a Rádió Hatósági szerződés 2.5 pontja - a televíziós Hatósági szerződés fent hivatkozott pontjával összhangban - úgy rendelkezik, hogy az ADRM és a pályázó a Rádió Hatósági szerződésből eredő valamennyi kötelezettségért egyetemlegesen (külön is) felelnek.

A Tanács kiemeli, hogy a televíziós, illetve a rádiós pályázati kiírás alapján a pályázó egyik kötelezettsége volt a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokat alapítani. A pályázati kiírások alapján tehát a pályázó a megalakított gazdasági társaságok (Engedélyes, illetve ADRM) útján - többek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti utasítási jog gyakorlásával - köteles a hatósági szerződésben, illetve a Rádió Hatósági szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, ezért szerepel a hatósági szerződésekben külön is, hogy a pályázó és az Engedélyes, illetve a pályázó és az ADRM valamennyi kötelezettségért egyetemlegesen felel.

Az ADRM 2009. április 6-án kelt, HB/4066-14/2009. számon iktatott nyilatkozatában észrevételeket tett a Rádió Felhívásban foglaltakkal kapcsolatban, több ponton vitatta a megállapított jogsértéseket, illetve azok felróhatóságát. Az Engedélyes 2009. április 9-én kelt, HB/4066-15/2009. számon iktatott nyilatkozatában a televízió felhívásban foglaltakkal kapcsolatban tett észrevételeket, a megállapított jogsértéseket, illetve azok felróhatóságát több ponton vitatta. Az ADTV és az ADRM ugyanakkor megerősítették, hogy a Hatósági szerződésekben foglaltak maradéktalan végrehajtása számukra is elsődleges fontosságú.

A Tanács a tényállás tisztázása érdekében az eljárás során több ízben nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívta fel az ADTV-t, ADRM-et és a Pályázót (a továbbiakban együttesen: Műsorterjesztő Szolgáltatók), valamint azok indítványára 2009. szeptember 8-án a Ket. 62. §-a alapján tárgyalást tartott. A Műsorterjesztő Szolgáltatók valamennyi adatszolgáltatási felhívást határidőben teljesítették, továbbá a tárgyaláson a jogalkalmazási eljárás tárgyát érintő kérdésekben az írásos nyilatkozatokban foglaltakat fenntartva tájékoztatást adtak a hálózat üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.

A Tanács a Műsorterjesztő Szolgáltatók nyilatkozatai, a becsatolt dokumentumok alapján, az NHH közhiteles nyilvántartásaiból származó adatok, helyszíni ellenőrzések, mérések alapján, valamint a hatósági ellenőrzés során megismert adatok és információk alapján az alábbi tényállást állapította meg, és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az alábbiakban részletezett indokok alapján.

A) Televízió

1. Új, földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsorszolgáltató elérhetővé tétele (hatósági szerződés 7.14.1)

Az Engedélyes a hatósági szerződés 7.14.1 pontja alapján köteles legalább a Viasat Hungária Műsorszolgáltató Zrt. és a Humor1 TV Műsorszolgáltató Zrt. új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsorait - közülük legalább egyet 2008-ban - elérhetővé tenni.

A hatósági szerződés elválaszthatatlan részét képező pályázati ajánlat 2. pontja az alábbiakat tartalmazza:

„Az Antenna Hungária Zrt. a TDF-csoport tagjaként, az országos terjesztésű digitális televíziózás kapcsán tárgyalásokat folytatott az üzleti lehetőség iránt érdeklődő és az üzletileg érdekeltté tehető műsorszolgáltatókkal, és ennek alapján új, földfelszíni terjesztésű, általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsorszolgáltató elérhetővé tételét vállalja, elősegítve ezzel a pályázat egyik kiemelt célkitűzésének, a médiapluralizmus elvének megvalósítását. [...] Figyelembe véve a műsorszolgáltatók szándékait, a tartalmak iránti keresletet, valamint a jelenlegi ingyenes közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók, társaságunk és a pályázat kiírójának együttes céljait a digitális átállás magas technológiai színvonalú, előremutató modelljének megvalósítására, társaságunk 2008-ban új, általános tematikájú, szabad hozzáférésű televíziós műsorszolgáltató műsorának elérhetővé tételét vállalja.”

A pályázat R mellékleteként a pályázó a pályázati kiírásnak megfelelően csatolta a Viasat Hungária Zrt. (a továbbiakban: Viasat) és a Humor1 TV Műsorszolgáltató Zrt. (a továbbiakban: Humor1) által adott szándéknyilatkozatot.

A Tanács a hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy az Engedélyes nem teljesítette a Hatósági szerződés 7.14.1. pontjában rögzített vállalását, ugyanis a Viasat, illetve a Humor1 megfelelő műsorai közül egyiket sem tette elérhetővé 2008-ban. A Tanács ezért felhívta az Engedélyest, hogy 8 napon belül tegye meg azokat a szükséges intézkedéseket, jogi lépéseket, amelyekkel a vállalt kötelezettség legkésőbb 30 napon belül teljesül.

A pályázati kiírási dokumentáció 6.2.1 pontja alapján, amennyiben a műsort a műsorterjesztőn kívül álló okból nem tudja a megadott időpontban indítani, köteles erről az okok megjelölésével az NHH-t értesíteni, valamint a legjobb tudása szerint hasonló - a Dtv. 2. §-a c) és d) pontjában foglalt céloknak és alapelveknek megfelelő - műsorszolgáltatót biztosítani.

Az Engedélyes 2009. január 9-én kelt adatszolgáltatásában tájékoztatta a Hatóságot, hogy a hatósági szerződésben megjelölt műsorszolgáltatók mellett további új, szabadon fogható műsort szolgáltatók (Sanoma, TV6) számára is szerződéses ajánlatot tett, azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az Engedélyes utalt arra, hogy a tárgyalások során a műsorszolgáltatók vagy az ingyenes sugárzási formát kifogásolták, vagy a piacvezető kereskedelmi televíziók digitális platformon való részvételükhöz kötötték a műsorterjesztési szerződések megkötését. Az Engedélyes 2009. április 6-án kelt és HB/4066-15/2009. számon iktatott észrevételében előadta, hogy a Viasat a szándéknyilatkozatát visszavonta (továbbá az erre vonatkozó nyilatkozatot külön is csatolta), a Humor1 Zrt.-vel - a feltételeknek megfelelő műsor hiánya miatt - a tárgyalások nem vezettek eredményre. Beadványában hangsúlyozta, hogy a műsor elérhetővé tétele alapvetően a műsorszolgáltatók ajánlatától függ, ugyanis a műsorterjesztési szolgáltatást az alapvető üzleti modellnek megfelelően ellenérték fejében nyújtja. Az Engedélyes megjegyezte továbbá, hogy a vezetékes műsorterjesztők szerződéses gyakorlata megakadályozza a műsorok ingyenes terjesztését a digitális platformon a kábeles előfizetésen alapuló terjesztéssel párhuzamosan. A beadványában ismételten utalt arra, hogy továbbra is tárgyalásokat folytat műsorszolgáltatókkal, azonban a hirdetési piac anomáliája nagymértékben akadályozza az ingyenesen hozzáférhető műsorok médiapiacon való megjelenését.

Az Engedélyes 2009. augusztus 5-én kelt és HB/4066-15/2009. számon iktatott (később e-mailben kiegészített) beadványához csatolta továbbá a Humor1 azon nyilatkozatát, amelyben a műsorszolgáltató kéri a szerződéses tárgyalások felfüggesztését. Mindezek mellett az Engedélyes becsatolta a Sanoma Budapest Zrt. kötelező érvényű szándéknyilatkozatát visszavonó iratot is. A Szolgáltatók a 2009. szeptember 8-án tartott tárgyaláson tájékoztatták a Tanácsot, hogy 2009. augusztus 28-tól az Euronews elnevezésű európai hírműsor angol-német nyelven kísérleti jelleggel elérhetővé vált a hálózaton, ugyanakkor a szolgáltatók elismerték, hogy a műsor a magyar nyelvű, általános tematikának nem tud eleget tenni.

Miután a Tanács megállapította, hogy a hatósági szerződésben megjelölt műsorszolgáltatók műsorai a felhívásban foglalt határidő leteltét követően sem voltak elérhetőek a DVB-T-hálózaton, vizsgálnia kellett, hogy a műsorterjesztő az egyedileg is nevesített műsorok sugárzását rajta kívül álló ok miatt nem tudta-e megkezdeni, illetve a műsorterjesztő pályázati ajánlatnak megfelelően biztosította-e a Dtv.-ben foglalt céloknak és alapelveknek megfelelő más hasonló műsorszolgáltató műsorának elérhetőségét.

Elöljáróban a Tanács rögzíteni kívánja, hogy a Dtv. 39. § (3) bekezdésének a) pontja - összhangban a Digitális Átállás Stratégiáról szóló 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozatban (a továbbiakban: DÁS) rögzített azon általános célkitűzéssel, miszerint a digitális átállás során határozott közpolitikai fellépéssel kell elősegíteni a médiapluralizmus erősödését, a fenntartható és hatékony piaci verseny kibontakozását a digitális műsorterjesztésben - előírja, hogy a pályázati eljárás során külön értékelési szempont alapján előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki az új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsorszolgáltató (a továbbiakban: FTA műsor) elérhetővé tételére vállalást tesz. A Tanács rámutat arra, hogy a kötelezettség vállalása a hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázat eredményére is jelentős kihatással volt, továbbá a műsorterjesztési kötelezettség a médiapluralizmus erősítésében, illetve a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzésében, támogatásában is kiemelt szerepet játszik. Kiemelendő továbbá, hogy a pályázat során tett ajánlat, majd a Hatósági szerződésben vállalt kötelezettség nem képezi a Dtv.-ben szabályozott ún. must carry rendszer részét, hanem olyan önként vállalt kötelezettség, amely a szolgáltatók gazdasági, üzleti autonómiájából fakadó mérlegelésén alapult.

A hazai média- és reklámpiaccal és a platformszerkezetből fakadó körülményekkel kapcsolatos nyilatkozatokkal kapcsolatban a Tanács utal arra, hogy mindezen körülmények adottak és ismertek voltak a pályázati kiírás és a hatósági szerződés aláírásának időpontjában is, a körülmények lényegesen nem változtak meg. Mindezek mellett azt is fontos kiemelni, hogy a körülmények megváltozása sem eredményezhetné önmagában a kötelezettség teljesítésének lehetetlenülését, ugyanis az Engedélyes a hálózat üzemeltetési jogosultságát 12 évre szerezte meg, ezen teljes időszak alatt terheli többek között az FTA-műsor folyamatos elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség. Egy ilyen meglehetősen hosszú időtávban a szolgáltatóknak kalkulálniuk kell azzal, hogy a pályázat kiírásának időpontjában fennálló piaci, gazdasági stb. környezet nem marad változatlan, kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb irányú folyamatok mehetnek végbe. Mindez nyilvánvalóan a szolgáltatók üzleti kockázatát kell hogy képezze, azonban a pályázó megfelelő szándéknyilatkozatokkal és a pályázati kiírásában foglalt dokumentumokkal ezen üzleti kockázatát nagymértékben képes lehet csökkenteni.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a pályázati ajánlat külön is tartalmazza, hogy a műsorterjesztő részletesen feltérképezte a piaci környezetet, és ezt követően alakította ki a megfelelő üzleti modell: „Feltárásra került továbbá a hazai műsorszolgáltatók piaci stratégiája a magas kábeltelevíziós penetráció, a magyar hirdetési piac mérete és sajátosságai, valamint a nézők szokásai és preferenciái tükrében is. Az üzleti modell kidolgozása során társaságunk határozottan tartalomsemleges megközelítést követett (...). Célunk a szabad hozzáférésű tartalmak minél nagyobb elterjedésének és a digitális átállással elérhető többletérték lakosság számára történő érzékelhetőségének elősegítése volt.” [Pályázati ajánlat 2.1 pont]

A Tanács a vállalt kötelezettség teljesítésének értékelésekor nem tudta elfogadni az Engedélyes azon érvelését sem, hogy az üzleti modellje alapján az FTA-csatornát ellenérték fejében kell terjesztenie. Sem a hatósági szerződés, sem a pályázati kiírás nem köti a kötelezettség teljesítését a választott üzleti modell sikerességéhez, a vállalt kötelezettség a műsor elérhetővé tételére irányul, függetlenül attól, hogy az Engedélyes kér-e vagy sem ellenértéket a műsorterjesztésért, vagy esetleg a műsorterjesztési díjból kedvezményt ad, vagy fokozatosan vezeti be. Miután a pályázó számára is ismertek voltak az FTA-csatorna elérhetővé tételével összefüggő nehézségek, gátló piaci körülmények, később ezen akadályokra mint rajta kívül álló okokra alappal nem hivatkozhat. A Tanács álláspontja szerint az FTA-csatorna elérhetővé tétele - Engedélyes állításával szemben - nem tehető a műsorszolgáltató ajánlatától függővé, a műsorterjesztőnek a szabad hozzáférésű tartalmak platformon való megjelenése, és a piacra lépést gátló tényezők semlegesítése érdekében megfelelő szerződéses feltételek kialakításával kell ösztönöznie, támogatnia a műsorszolgáltatót, tekintettel arra, hogy a hatósági szerződésben vállalt kötelezettség közvetve a médiapluralizmus műsorterjesztésen keresztül történő előmozdítására is irányul. Miután sem a hatósági szerződés, sem a vonatkozó jogszabályok nem határozzák meg a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorai kivételével az ellenszolgáltatás tartalmát, feltételeit, az FTA-műsorszolgáltatók számára az egyéb műsorszolgáltatók számára kínált kereskedelmi ajánlattól eltérő, adott esetben kedvezőbb tartalmú vagy több szolgáltatást magában foglaló ajánlatot tehet - még abban az esetben is, ha mindez a meglévő üzleti modell felülvizsgálatával, módosításával jár -, ha ez szükséges a vállalt kötelezettség teljesítéséhez.

A Tanács mindezek mellett azt is megjegyzi, hogy a két kereskedelmi televízió digitális platformon történő megjelenésével a szerződéskötést akadályozó tényezők egy része elhárult.

A Tanács az Engedélyes nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az Engedélyes a Hatósági szerződésben nevesített műsorszolgáltatók műsorait nem kizárólag a műsorterjesztőn kívül álló okból nem tudta elindítani, ugyanis a fentiekben leírtak szerint a műsorterjesztési szerződéskötéstől való elállás önmagában nem jelenti azt, hogy az Engedélyes az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az a hatósági szerződés rendelkezései alapján elvárható lenne. A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy az Engedélyes ügykörén belül eső valamennyi lehetséges eszközzel (így akár a műsorszolgáltató számára kedvezményes feltételek biztosításával) kell eleget tennie a pályázati eljárás során önként vállalt kötelezettségének. A fentiek alapján a Tanács a rendelkező rész 1. pontjában foglaltak szerint döntött, továbbá bírságot szabott ki a késedelem miatt.

A Tanács megjegyzi azonban, hogy amennyiben a fentieket a Tanács a műsorszolgáltatók érdekkörében felmerült oknak minősítette volna, az Engedélyest ebben az esetben egyértelműen az a kötelezettség terhelné, hogy a Dtv. 2. § c) és d) pontjában foglalt céloknak és alapelveknek megfelelő műsorszolgáltató szabad hozzáférésű műsorát tegye elérhetővé. A Tanács megállapította, hogy a műsorterjesztő hálózatán sem a hatósági szerződésben rögzített, sem a felhívásban megjelölt határidőig a fenti feltételeknek megfelelő egyéb műsorszolgáltatás nem volt elérhető.

2. A DVB-H mobil vételű digitális műsorterjesztési tevékenység végzésével kapcsolatos megállapítások

A hatósági szerződés 7.14.9. pontja értelmében az Engedélyes köteles a „B” hálózatot DVB-H rendszerű műsorszórás céljára a 7.14.4 és 7.14.5 pontokban foglalt ütemezés szerint kiépíteni és üzemeltetni, valamint a szolgáltatást elérhetővé tenni. A műsorterjesztéshez kapcsolódó alapvető kötelezettségeket a hatósági szerződés 7.1 és 7.2 pontjai rögzítik.

Az Engedélyes 2009. január 9-én kelt, e-mailen érkezett adatszolgáltatásában (HB/25316-1/2009) előadta, hogy a végleges kereskedelmi szolgáltatás kialakítását a mobilszolgáltatókkal megkötendő szerződések létrejötte után kezdi meg. A hatósági ellenőrzés során tett nyilatkozataiban (HB/4066-3/2009; HB/4066-6/2009) az Engedélyes hangsúlyozta, hogy bár a műsorterjesztési szolgáltatás 2008. december 1-jétől mint szabad hozzáférésű mobil vételű műsorszórási szolgáltatás már elérhető, a mobilszolgáltatókkal történő egyeztetések alapján a későbbiekben a mobilszolgáltatók kötnek a műsorszolgáltatókkal műsorterjesztési szerződést.

A Tanács a hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy az Engedélyes megkezdte a mobil szolgáltatókkal a tárgyalásokat, amelyek azonban nem vezettek eredményre, tehát a nagykereskedelmi hálózati szerződések nem jöttek létre. Mindezek mellett azonban a Tanács azt is megállapította, hogy az Engedélyes a műsorszolgáltatókkal kötött megállapodás alapján (ugyanakkor ezen megállapodások nem minősülnek műsorterjesztési szerződéseknek) szabad hozzáférésű kiskereskedelmi szolgáltatást nyújt díjmentesen a felhasználók számára, azonban a szolgáltatás hatósági szerződés, Eht. illetve Dtv. szerinti bejelentését elmulasztotta, ezért felhívta az Engedélyest, hogy nyilvántartásba vétel céljából jelentse be a hatósághoz a szolgáltatását.

A Tanács megállapította továbbá, hogy az Engedélyes megsértette a hatósági szerződés 7.1.3 és a Dtv. 25. § (1), illetve 39. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott közszolgálati műsorszolgáltató műsorának továbbítására vonatkozó kötelezettséget, ugyanis a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. közszolgálati műsorai a hálózaton nem elérhetők.

Az Engedélyes a felhívással kapcsolatban tett észrevételében (HB-4066-15/2009) előadta, hogy a pályázati ajánlat szerint a B Multiplexen a DVB-H nagykereskedelmi digitális műsorterjesztési szolgáltatás, mint hálózati szolgáltatás a mobiltelefon-szolgáltatásra jogosult szolgáltatókkal biztosítható, azaz a pályázati ajánlatban kifejtett üzleti modell alapján a mobilszolgáltatók számára kíván nagykereskedelmi hálózati szolgáltatást nyújtani. Kifejtette továbbá, hogy a műsorterjesztés terén végzett üzemszerű kísérleti sugárzást még nem tekinti a tervezett hálózati szolgáltatásnak. A közszolgálati műsorok továbbítására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban az Engedélyes előadta, hogy a mobilszolgáltatókkal kötendő nagykereskedelmi szerződés biztosítani fogja a műsorok kötelező továbbításának előírását. Az Engedélyes HB/4066-42/2009. számú beadványában azonban csatolta a mobilszolgáltatók azon nyilatkozatait, amely szerint a DVB-H szolgáltatást a mobilszolgáltatók nem kívánják elindítani.

Az Engedélyes 2009. szeptember 16-án kelt sajtóközlemény megküldésével tájékoztatta a Tanácsot, hogy 2009. szeptember 16-tól a DVB-H szolgáltatás az m1 és m2 csatornákkal bővül, ezáltal a kínálatban összesen 6 program szerepel, a fenti két csatornán kívül a Duna TV, a Duna II Autonómia, az ATV és a Hír TV programja érhető el.

Tekintettel arra, hogy a felhívásban megjelölt időtartamon belül az Engedélyes továbbra sem jelentette be a hatósághoz a műsorterjesztési szolgáltatás nyújtását, és az Engedélyes a műsortartalmi kötelezettségnek sem tett határidőre eleget (valamint az ajánlattételt sem igazolta), továbbá a mobilszolgáltatókkal nagykereskedelmi szerződés továbbra sem jött létre, a Tanács a jelen eljárás keretei között vizsgálta a „B” hálózat üzemeltetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését.

A Tanács kiemeli, hogy a hálózatüzemeltetéssel összefüggő alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket a hatósági szerződés 2.1 pontja határozza meg, amely alapján az üzemeltetési jogosultság magában foglalja:

a) a hálózat megfelelő kiépítését;

b) frekvenciahasználati jogosultságot;

c) műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás és más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását közvetlenül az előfizetők, illetve a felhasználók részére;

d) más elektronikus hírközlési szolgáltatók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatást.

A hatósági szerződés 7.2.2 pontja a fenti c) pont, mint főszabály mellett a DVB-H-hálózaton lehetővé teszi más műsorterjesztők részére is a műsorterjesztési szolgáltatás nyújtását: „az Engedélyes, illetve az általa megbízott műsorterjesztő jogosult más műsorterjesztők részére mobil vételű digitális műsorszórási szolgáltatást nyújtani (nagykereskedelmi szolgáltatás)”. A pályázati kiírás, valamint a hatósági szerződés tehát a hálózat üzemeltetése körében, a műsorterjesztési szolgáltatás nyújtása tekintetében lehetőséget, jogosultságot biztosít az Engedélyes számára a megfelelőnek tartott üzleti modell kialakítása mellett nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtására is.

Kétségtelenül megállapítható tény, hogy a pályázati ajánlatban bemutatott elképzelés (továbbá a mobilszolgáltatók szándéknyilatkozatában rögzítettek) alapján az Engedélyes a DVB-H-hálózaton mobilszolgáltatókkal kötendő szerződés alapján nagykereskedelmi szolgáltatást kívánt elindítani. A szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos nyilatkozatokkal, érveléssel összefüggésben azonban a Tanács rámutat arra, hogy amennyiben az Engedélyes az üzemeltetés tartalmát akként értelmezi, hogy az a bemutatott üzleti modell alapján hálózati szolgáltatás nyújtására kötelezi és jogosítja fel, akkor ebből az következik, hogy az Engedélyes ezen kötelezettséget minimálisan sem teljesítette, ugyanis ilyen hálózati szolgáltatást nem nyújt.

A Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy az Engedélyes érvelése inkonzisztens. Míg a szolgáltatás tartalmának a pályázati ajánlatban bemutatott üzleti modellnek megfelelő hálózati szolgáltatást jelöli meg, addig jelenleg más üzleti modellen alapuló kiskereskedelmi (illetve free-to-air) szolgáltatást nyújt, amelyet azonban kísérleti sugárzásnak minősít. A Tanács megjegyzi, hogy a Dtv. fogalomrendszere nem ismeri a kísérleti sugárzás terminológiáját, azonban mind a Dtv., mind az Eht. pontosan meghatározza a műsorterjesztés, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatás tartalmát. A Dtv. 5. § (1) bekezdésének 34. pontja alapján műsorterjesztésnek minősül a bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztőnek pedig a szolgáltatás nyújtója minősül, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, amennyiben a műsorterjesztést maga végzi. A fentiek alapján tehát, amennyiben a műsorjel továbbítása tíz vagy annál több vevőkészülék csatlakozására alkalmas átviteli rendszer segítségével ingyenesen vagy külön díj ellenében történik, akkor a szolgáltatás elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, műsorterjesztésnek minősül. A műsorterjesztő az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjeként az Eht. 76. § (1) bekezdése valamint Dtv. 6. §-a alapján a műsorterjesztési szolgáltatást nyilvántartásba vétel céljából az Eht.-ban meghatározottak szerint be kell jelentenie a hatósághoz.

A Tanács nem vitatja, hogy a DVB-H-hálózat üzemeltetése az Engedélyes által választott - de meg nem valósuló - elméleti modellben tekinthető üzletileg gazdaságosnak, rentábilisnak, ugyanakkor az egyes modellek működőképességének, megalapozottságának elemzése, vizsgálata, értékelése a jelen eljárásnak nem tárgya. A Tanács e körben azt is megjegyzi, hogy az üzleti modell megválasztásából fakadó következmények nyilvánvalóan az Engedélyes üzleti kockázatát kell, hogy képezzék. Kiemelendő, hogy a DVB-H szolgáltatás elindítása a pályázó által önként vállalt kötelezettség, amely a pályázat során egyben értékelési szempont is volt. Sem a Hatósági szerződés, sem a pályázati kiírás nem a köti a kötelezettséget a választott üzleti modell sikeréhez, mivel a vállalt kötelezettség a DVB-H kiskereskedelmi szolgáltatás elérhetővé tételére irányul függetlenül az üzleti modelltől.

A Tanács megállapította továbbá, hogy a DVB-H-hálózaton műsorterjesztési szerződés megkötése nélkül a Duna TV, a Duna II Autonómia, az ATV és a Hír TV programja érhető el, míg a Magyar Televízió m1 és m2 műsorai a hatósági szerződésben és a felhívásban megjelölt határidőt követően, késedelmesen 2009. szeptember 16-án váltak elérhetővé.

A fentiekben elmondottak alapján az Engedélyes megsértette a hatósági szerződés 7.14.9. pontjából fakadó és részletesen a 7.1., 7.2. pontokban foglalt kötelezettséget, ugyanis:

- a jelenleg nyújtott szolgáltatás műsorterjesztési szolgáltatásnak minősül, azonban az Engedélyes elmulasztotta a szolgáltatás megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettséget [Hatósági szerződés 7.1.1 a) pontja;]

- az Engedélyes megsértette a műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződéskötési és továbbítási kötelezettségeket [hatósági szerződés 7.1.3, Dtv. 25. § (1) bek. 39. § (2) bek. a) pont], ugyanis az Rttv. 132. § (3) bekezdésében meghatározott televízió műsorok késedelmesen váltak elérhetővé a DVB-H-hálózaton, valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok a DVB-H-hálózaton jelenleg sem elérhetőek.

A fenti elektronikus hírközlési szabályok megsértése miatt a Tanács a rendelkező rész 2. foglaltak szerint döntött, továbbá bírságot szabott ki a késedelem miatt.

3. Kedvezményes, illetve támogatott digitális vevődekóder forgalmazási rendszer kialakítása (hatósági szerződés 7.4.5. és 7.14.7. pontjai)

A hatósági szerződés alapján az Engedélyes köteles a felhasználók, illetve az előfizetők számára biztosítani, hogy egy összegben vagy kedvezményes módon digitális vevődekódert vásárolhassanak közvetlenül az Engedélyestől, vagy megbízottjától. A kedvezményes (illetve egyösszegű) forgalmazási rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozó konkrét követelményeket a hatósági szerződés 7.4.5 a)-i) pontjai és a pályázati kiírás 4.2.5.5. pontjai tartalmazzák.

A Tanács a hatósági ellenőrzés során az Engedélyes nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a hatósági szerződésben meghatározott kedvezményes (részletfizetéses) forgalmazási rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettséget elmulasztotta, a műsorterjesztési szolgáltatás elindítását követően kedvezményes digitális vevődekóder vásárlási lehetőség a felhasználók számára nem biztosított.

A fentiek alapján a Tanács felhívta az Engedélyest, hogy küldje meg a Tanácsnak az ajánlat „L” mellékletében meghatározott műszaki specifikációval rendelkező digitális vevődekóderek kedvezményes, támogatott forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer - az ajánlatnak és a hatósági szerződés 7.4.5. pontjának maradéktalanul megfelelő - kialakításának, működtetésének részletes ütemtervét azzal, hogy a kedvezményes forgalmazási rendszernek legkésőbb a felhívás kézbesítését követő 30. napon elérhetővé kell válnia a felhasználók, illetve az előfizetők számára. Az Engedélyes a felhívásban foglaltakra tett észrevételében (HB-4066-15/2009) előadta, hogy az 1%-os részletfizetési konstrukcióban a követelményeknek megfelelő vevődekóder - melyet a Technisat Kft. (a továbbiakban: gyártó) e célból fejleszt ki - 2009. május 1-jétől lesz elérhető, ehhez a hitelintézeti hátteret a Polgári Takarékszövetkezet biztosítja.

Miután a felhívásban megjelölt határidő lejártát követően az Engedélyes továbbra sem tett eleget a fenti forgalmazási rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozó kötelezettségének, a Tanács a jelen eljárás keretei között vizsgálta a kötelezettség teljesítését.

Az Engedélyes sem a hatósági ellenőrzés, sem az eljárás során nem vitatta, hogy a vevődekóder kedvezményes forgalmazására vonatkozó rendszert határidőre nem tudta kialakítani, működtetni, ennek okaként egyfelől azt jelölte meg, hogy a gyártó által megküldött vevődekóderek nem teljesítették a tesztelés során a szükséges előírásokat. Másfelől az Engedélyes azt is hangsúlyozta, hogy a kedvezményes hitelkonstrukcióval kapcsolatban már a pénzügyi válságot megelőzően számos pénzintézettel folytatott megbeszéléseket. Előadta, hogy a kölcsönszolgáltatás biztosítása komoly pénzügyi terheket róna a pénzintézetekre, mivel az 1%-os törlesztőrészlet távol áll a szokásos kereskedelmi gyakorlattól. Kiemelte továbbá, hogy az egész világot érintő pénzügyi krízist és annak magyarországi hatásait követően e lehetőségek tovább szűkültek. Hivatkozott továbbá arra, hogy a hatósági szerződés megkötését követően kialakult gazdasági válság miatt a hitelintézetek a piaci gyakorlathoz képest alacsony törlesztőrészlet és a vevőkészülék magas ára miatt nem tudják biztosítani a kedvezményes kölcsönt.

Az Engedélyes 2009. augusztus 5-én kelt beadványában (HB/4066-38-2009) hivatkozott arra is, hogy a Polgári Takarékszövetkezeten kívül számos pénzintézettel folytatott tárgyalást az 1%-os konstrukció bevezetése érdekében, megállapodás azonban egyelőre egyik bankkal sem jött létre. Utalt azonban arra, hogy a Credigen Bank szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy 2009. október 1-jét követően részt kíván vállalni az 1%-os konstrukció bevezetésében.

Az Engedélyes 2009. augusztus 26-án kelt beadványában (HB/4066-44-2009) előadta, hogy a gyártó és a Polgári Takarékszövetkezet között létrejött megállapodás alapján elérhető a gyártó által kifejlesztett HDT4 típusjelű, DVB-T MPEG-4 HD digitális földfelszíni dekóder az 1%-os kedvezményes részletfizetéses konstrukcióban. A Tanács a jelen eljárásban megállapította, hogy sem a hatósági szerződésben, sem a felhívásban megjelölt határidőn belül a szolgáltatók a hatósági szerződés 7.4.5 pontjában foglalt kötelezettségnek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért a rendelkező rész3. pontjában foglaltak szerint döntött, továbbá bírságot szabott ki a késedelem miatt. A Tanács megjegyzi, hogy a késedelmesen kialakított forgalmazási rendszer hatósági szerződésnek való megfelelőségét a jelen eljárásban nem vizsgálta.

Mindezek mellett a Tanács az Engedélyes eljárás során tett nyilatkozataira, észrevételeire az alábbiakat kívánja megjegyezni.

A DÁS a felhasználók, előfizetők tájékoztatásával összefüggésben kiemelt prioritásként, stratégiai célként határozza meg a digitális átállás során a társadalom legszélesebb körének hozzáférését a digitális televíziós alapszolgáltatáshoz. A Dtv. a fenti céloknak is megfelelve a hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázati kiírás alapfeltételei között írja elő a kedvezményes vevődekóder forgalomba hozatalára vonatkozó ajánlat meglétét. A pályázati kiírás a Dtv.-nek megfelelően részletesen tartalmazza a forgalmazási rendszer minimális feltételeit, e körben többek között a részletfizetéses konstrukció kialakításának elveit, céljait. A pályázati kiírás alapján a fenti minimum feltételek vállalásának elmaradása a pályázat érvénytelenségét vonta maga után.

A kedvezményes vevődekóder forgalmazási rendszer elsődlegesen a földfelszíni digitális átállásban leginkább érintett felhasználók védelmét hivatott biztosítani, és a platform (és a földfelszíni digitális átállás) sikeres működésének egyik fundamentumának tekinthető (a vevődekóder forgalmazásán keresztül az elérhető háztartások növelésével további műsorszolgáltatók részére tehető vonzóvá a platform, illetve az elérhető szolgáltatások minőségét az is meghatározza, hogy az országban milyen set-top-box állomány alakul ki). A kedvezményes forgalmazási rendszer továbbá kulcsszerepet tölt be a simulcast periódus lehető legrövidebb időtartalma, továbbá a digitális átállás hatékony elősegítésében.

A piaci gyakorlathoz képest alacsony törlesztő részletre és a vevőkészülék magas árára vonatkozó érvelésre a Tanács a következőket kívánja rögzíteni.

A pályázati kiírásban, illetve a pályázó ajánlatának megfelelően a hatósági szerződésben rögzített törlesztő részlet mértéke elsősorban nyilvánvalóan nem a piaci gyakorlatban szokásos feltételekhez igazodik. A fentiekben is kifejtettek alapján a kedvezményes vevődekóder forgalmazásnak éppen az az egyik célja, hogy a piaci alapú (fogyasztási) kölcsönnél kedvezőbb feltételekkel tegye lehetővé a leginkább érintett célcsoport számára is a vevődekóderhez való hozzájutást. A Tanács azt is megjegyzi, hogy az Engedélyes nyilatkozataival ellentétben a pályázó már a pályázati eljárás során rendelkezett olyan hitelintézeti (Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet) szándéknyilatkozattal, amely a kiírási feltételeknek megfelelő részletfizetéses konstrukció biztosítására vonatkozó vállalást tartalmazott. Az Engedélyes a későbbiekben azonban nem tett olyan nyilatkozatot vagy csatolt olyan bizonyítékot az eljárás során, amely szerint lépéseket tett volna a szándéknyilatkozatban foglaltak érvényre juttatása érdekében.

A vevődekóder relatíve magas ára nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a pályázó az MPEG-4 tömörítésű eljárásra, illetve ilyen műsor vételére alkalmas vevődekóder forgalmazására tett vállalást. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vevődekóder-gyártás méretgazdaságosságának függvényében a vevőkészülékek ára minden bizonnyal csökkeni fog. A pályázati eljárás során a pályázó 2008. július 11-én kelt nyilatkozatában kifejtette, hogy a „a vevődekóderek ára - más elektronikai készülékekhez hasonlóan - a közeljövőben fokozatosan és jelentősen csökkeni fog. Ez a csökkenési folyamat már elkezdődött és már a magyarországi DVB-T sugárzás kezdete előtt fel fog gyorsulni, mivel pl. Franciaországban 2008 nyár végétől országosan meg fog indulni a free-to-air HD sugárzás MPEG-4 típusú önálló vagy televízióba beépített dekóderrel a legnépszerűbb közszolgálati és kereskedelmi csatornákkal. Az ajánlatunkban szereplő vevődekóder árak még nem veszik figyelembe ezen egyik legnagyobb európai piacon bekövetkező változásokat.”

A fentieken túl a Tanács azt is megjegyzi, hogy nem fogadható el az Engedélyes azon érvelése, hogy a hitelintézetek nem találják elég vonzónak a hatósági szerződésben előírt feltételeknek megfelelő hitelkonstrukció piaci bevezetésének lehetőségét, valamint, hogy a gyártó/forgalmazó egyelőre nem tudott megállapodni bármilyen más pénzintézettel az 1%-os konstrukció biztosításában. A Tanács rögzíti, hogy a kedvezményes vevődekóder forgalmazási rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettség kötelezettje az Engedélyes (illetve a pályázó). A hatósági szerződés a kedvezményes vevődekóder forgalmazási rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozó kötelezettséget tartalmaz anélkül, hogy pontosan megjelölné a rendszer finanszírozási hátterét, azaz az Engedélyes szabadon alakíthatja ki a megfelelő üzleti modellt, a rendszer működtetésébe bevonhat például hitelintézetet, saját forrás bevonásával nyújthat maga vagy forgalmazóin keresztül fogyasztási kölcsönt stb. E körben a Tanács utal a pályázó 2008. július 11-én kelt levelére, amelyben a pályázó kifejtette, hogy „az AH Zrt. pénzügyi erejének és a TDF csoport pénzügyi hátterének támogatásával megismételjük azon vállalásunkat, miszerint vállaljuk, hogy lehetővé tesszük a pályázat 4.2.5.5 pontjában bemutatott feltételeknek megfelelő részletfizetéses konstrukció elérhetőségét.”

A Tanács megjegyzi továbbá, hogy a kötelezettség teljesítésének ilyen mértékű késedelme azért sem indokolható, mert a forgalomban több olyan - akár az Engedélyes által megnevezett készüléknél olcsóbb - vevődekóder is elérhető, mely MinDigTV matricával rendelkezik, és sem a pályázati kiírás, sem a pályázó ajánlata, sem a hatósági szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, amely szerint a szóban forgó kötelezettségnek kifejezetten csak a Technisat HDT-4 típusú vevődekóder forgalmazásával lehetne vagy kellene eleget tenni.

4. Matricarendszer hatósági szerződés 7.14.7 a) pontja]

A hatósági szerződés alapján az Engedélyes köteles olyan vevőtájékoztató rendszer kialakítására, bevezetésére és működtetésére, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztók a vásárlás helyén azonnal és egyértelműen meggyőződhessenek arról, hogy az adott készülék [pl. televíziókészülék, vevődekóder] az Engedélyes által nyújtott digitális földfelszíni rendszerű műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas-e (a továbbiakban: matricarendszer).

Az Antenna Hungária Zrt. a hatósági szerződés részét képező pályázati ajánlatban forgalmazói szándéknyilatkozatok (Infopatika Kft., a Sagem Magyarország Elektronikai Kft., P-SAT Hungary Kft., Tesco Global Zrt., Media Markt-Saturn Holding Kft., eBolt Kft.) becsatolásával vállalta, hogy a forgalmazók a digitális földfelszíni televízióműsor-terjesztési szolgáltatás vételére alkalmas különböző típusú vevődekódereket hoznak forgalomba. Az Engedélyes ajánlatában ismertette azt is, hogy az Engedélyessel szerződéses viszonyban álló gyártók és forgalmazók milyen üzletláncokon keresztül (pl. Photo Hall, Media Markt, Tesco stb.) végzik a digitális vevődekóderek forgalmazását.

A Tanács a hatósági ellenőrzés során megvizsgálta, hogy az Engedélyes teljesítette-e a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét, azaz a matricával ellátott készülékek valóban elérhetők-e a pályázati ajánlatban megjelölt módon. A Tanács helyszíni ellenőrzések, próbavásárlások során megállapította, hogy négyfajta digitális vevődekóder (Optibox T1000 HDCX, Alcor HD8000, Alcor HD2000, SRT 8345 Cl) rendelkezik digitális földfelszíni rendszerű műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmasságot igazoló matricával. A Tanács megállapította továbbá, hogy az Engedélyes nem teljesítette maradéktalanul a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét, ugyanis a Tesco, valamint a Photo Hall üzletláncokban az ellenőrzés során matricával ellátott digitális vevődekóder nem volt forgalomban.

A fentiek alapján a Tanács felhívta az Engedélyest, hogy tegye meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a vállalt kötelezettség legkésőbb a felhívást követő 30 napon belül maradéktalanul teljesül.

Az Engedélyes a felhívással kapcsolatos észrevételében (HB-4066-15/2009) előadta, hogy a forgalmazók üzletpolitikájára nincs közvetlen ráhatása, majd 2009. augusztus 14-én kelt beadványában (HB/4066-38/2009) hivatkozott arra, hogy a Photohall a televíziókészülékek, vevődekóderek forgalmazását megszüntette, továbbá csatolta a Tesco forgalmazói lemondó nyilatkozatot.

A Tanács a fentieket úgy értékelte, hogy bár a pályázó a pályázati eljárás során ajánlatához szándéknyilatkozatokat csatolt - amelyben a nevezett két forgalmazó kifejezett vállalásokat tett -, és a hatósági szerződésben a pályázati ajánlatnak megfelelő rendszer működésére tett kötelezettségvállalást, azonban a szolgáltatók a kötelezettségvállalást nem teljesítették maradéktalanul, ezért e hiányosságokat a Tanács bírság kiszabását megalapozó mulasztásnak minősítette.

5. A közszolgálati műsorok DVB-T-platformon történő továbbításával kapcsolatos kötelezettségek

A Dtv. 25. § (1) bekezdés, 39. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a hatósági szerződés 7.1.3 pontja alapján az Engedélyest szerződéskötési és továbbítási kötelezettség terheli a közszolgálati műsorszolgáltató Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió műsorai [m1, m2, Duna Tv], valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorai (mr1-Kossuth, mr2-Petőfi, mr3-Bartók) vonatkozásában.

5.1 Magyar Televízió Zrt. közszolgálati műsorainak továbbításával kapcsolatban a Tanács megállapította, hogy bár a felhívásban meghatározott határidőben a műsorok a DVB-T-hálózaton nem voltak elérhetőek, az Engedélyes és a Magyar Televízió Zrt. időközben a műsorterjesztési szolgáltatási szerződést aláírta, és az m1 és m2 műsorok 2009. július 1-jétől elérhetővé váltak a földfelszíni digitális műsorszóró hálózatok műsorkínálatában HD felbontásban.

Miután a MTV Zrt. mindkét műsorszolgáltatása közszolgálati műsorszolgáltatásnak minősül, ezért a Tanácsnak vizsgálnia kellett a hatósági szerződés 7.14.2 pontjának megfelelően a közszolgálati műsorok műsorterjesztési díjait. E körben a Tanács azt ellenőrizte, hogy a műsorterjesztési díj összege meghaladja-e a hatósági szerződésben rögzített díjmaximumot. A Tanács az alábbiakban kifejtett jogsértés gyanúja miatt valamennyi közszolgálati műsor műsorterjesztési díjaira vonatkozó szerződéses rendelkezések vizsgálatát a jelen eljárás alá vonta.

a) Az Engedélyes által benyújtott műsorterjesztési szerződések alapján megállapítható, hogy mind az m1, mind az m2 műsor esetében a megrendelt kapacitás 7 Mbit/sec, a Duna TV műsor esetében a megrendelt kapacitás 8,08 Mbit/sec. Miután a hatósági szerződésben szereplő maximált díjak Mbit/sec/óra mértékben kerültek meghatározásra, valamint arányosak a lakossági eléréssel, ezért a díjak ellenőrzéséhez minimálisan szükséges volt a tényleges sugárzási idő és a lefedettség ismerete.

Mivel azonban a sugárzási idő és a lefedettség csak a már ténylegesen megvalósult sugárzás esetében ismerhető, a díjak előremutató ellenőrzését a Tanács nem látta indokoltnak, így a műsorterjesztési díjakat a Tanács az eljárás időintervallumán belül a ténylegesen megvalósult szolgáltatás vonatkozásában vizsgálta.

A Tanács HB/4066-32/2009 számú levelében a tényállás tisztázása érdekében adatokat kért az Engedélyestől azzal kapcsolatban, hogy milyen alapon történik a havi elszámolás a közszolgálati műsorszolgáltatókkal, azaz mely szolgáltatási elemek kerülhetnek kiszámlázása, valamint, hogy a forgalomalapú elszámolásnak van-e elvi akadálya.

Az Engedélyes nyilatkozatában (HB/4066-40/2009) kifejtette, hogy a megkötött műsorterjesztési szerződések nem teszik lehetővé a forgalomarányos elszámolást. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy mind a hatósági szerződésben, mind a pályázati ajánlatban szereplő műsorterjesztési díj 24 órás üzemidőre vonatkozik, így jogi szempontból nincs mód a forgalomarányos elszámolás alkalmazására.

Az Engedélyes előadta továbbá, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókkal történő havi elszámolás alapja a műsorszolgáltatókkal megkötött szerződés. Utalt arra, hogy a szolgáltatás elemeit a szerződések 2.1 pontjában meghatározott tárgya rögzíti (multiplex szolgáltatás, digitális műsorszétosztási szolgáltatás és digitális műsorszórás szolgáltatás) azzal, hogy a szolgáltatásért fizetendő havi díj nem került a szerződésben megosztásra szolgáltatási elemekre. Nyilatkozata mellékletenként megküldte a Tanácsnak az MTV Zrt. és a Duna Tv Zrt. részére a digitális műsorterjesztési szolgáltatás nyújtása után kiállított 2009. június és július havi számlák másolatát.

Az Engedélyes nyilatkozatában foglalt érvekkel kapcsolatban a Tanács megjegyzi, hogy a pályázati kiírás 6.2.2 pontja alapján a pályázati ajánlatban rögzített műsorterjesztési díj lefedi az országos műsorterjesztési szolgáltatást (azaz a műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelnek a műsorszolgáltatótól a felhasználó vevőkészülékéhez való továbbítását), valamint minden egyéb olyan szolgáltatást, ami a jel eljuttatásához szükséges, de nem azonos a jel továbbításával (ilyen egyéb szolgáltatásnak minősül különösen a multiplex technikai szolgáltatás). A hatósági szerződésben a műsorterjesztési díj 1 Mbit/sec/órára arányosított értékben került meghatározásra. A pályázati kiírásban, illetve a hatósági szerződésben szereplő műsorterjesztési díj összhangban van a Dtv. fogalmi rendszerével, ugyanis a műsorterjesztés a műsorjelnek a műsorszolgáltatótól a felhasználó vevőkészülékéhez való továbbítását jelenti.

A Tanács a fentiekben elmondottak alapján kiemeli, hogy amennyiben a műsorszolgáltató tényleges műsorideje kevesebb, mint a multiplex üzemideje, akkor az üzemidő és a tényleges műsoridő különbözetében a műsorszolgáltató nem biztosít műsorjelet. Miután a műsorterjesztési díj a műsorjel továbbításához kapcsolódik, a Tanács álláspontja szerint műsorterjesztési díj nem számolható fel a műsorszolgáltató tényleges műsoridején túli időtartamot követően. A Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy a műsorszolgáltatóval történő megállapodás alapján az Engedélyes, mint a hálózat üzemeltetője a kvázi rendelkezésre állási, működési szolgáltatásért meghatározhat ellenszolgáltatást, ez azonban nem minősíthető a hatósági szerződésben (pályázati kiírásban) meghatározott műsorterjesztési díjnak.

b) A közszolgálati műsorszolgáltatók Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdéseiben meghatározott műsorainak terjesztésére vonatkozó szerződésekben szereplő műsorterjesztési díj ellenőrzésekor az alábbiakat állapította meg.

A fenti a) pontban kifejtettek szerint a műsorterjesztési díj lefedi az országos műsorterjesztési szolgáltatást, valamint minden egyéb olyan szolgáltatást, amely a műsorjel eljuttatásához szükséges, de nem azonos a jel továbbításával. Tehát ezen szolgáltatások nyújtása fejében az Engedélyes a szükséges kapacitásmennyiség és a tényleges műsoridő alapján - a hatósági szerződésben rögzített fogalomrendszer szerint - műsorterjesztési díjat határozhat meg ellenszolgáltatásként.

Minden olyan szolgáltatás nyújtásáért, amely nem a műsorjel eljuttatásához kapcsolódik, ahhoz nem szükséges (így különösen az EPG-szolgáltatás, szoftverfrissítés, tartalékkapacitás-lekötés, titkosítás), a hatósági szerződés alapján műsorterjesztési díj nem számolható fel. A Tanács kiemeli, hogy annak azonban nincsen akadálya, hogy a műsorszolgáltatóval történő megállapodás alapján ezen szolgáltatások (és az igényelt kapacitás) ellenértékeként is külön díjat határozzon meg. E körben azonban a Tanács azt is megjegyzi, hogy amennyiben ezen szolgáltatások szükségessége, vagy az igényelt kapacitásmennyiség indokoltsága, mértéke tekintetében a felek között jogvita alakul ki, a műsorszolgáltató hatósági, vagy bírósági eljárást kezdeményezhet. A Tanács ugyanakkor fontosnak tartja megjegyezni, hogy különösen aggályosnak tartja a közszolgálati műsorok terjesztésére megkötött szerződésekben a tartalékkapacitás, illetve a szoftverfrissítés céljából lekötött kapacitás [tehát a multiplex és a vevődekóderek megfelelő működése érdekében lekötött kapacitás] és a szabad hozzáférésű közszolgálati műsorok számára a feltételes hozzáféréshez (ECM/EMM) szükséges adatok érdekében lekötött kapacitás megfizetésére vonatkozó szerződéses kikötéseket.

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a szerződések a műsorszolgáltató műsorszolgáltatásának (m1, m2, DunaTv) kisugárzásához szükséges teljes adatmennyiség (így a hálózat működéséhez szükséges többlet adat arányos részét is), azaz a teljes lekötött kapacitás ellenértékét, mint műsorterjesztési díjat tartalmazzák. A hatósági szerződés ezzel ellentétben meghatározott szolgáltatási elemekből álló műsorterjesztési díjat definiál, és ennek mértékét pontosan rögzíti. Tekintettel arra, hogy a műsorterjesztési szerződésekben a hatósági szerződéstől (pályázati kiírástól, pályázati ajánlattól) eltérően több (más) szolgáltatások ellenértékeként szerepel műsorterjesztési díj, azonban a szolgáltatások által igényelt kapacitás pontosan nem meg határozható, ezért a Tanács nem tudta érdemben vizsgálni a műsorterjesztési díjak megfelelőségét [ugyanis a műsorterjesztési díj csak a pályázati kiírás 6.2.2 pontjában írt szolgáltatásokhoz kapcsolódó pontos kapacitásmérték alapján határozható meg],

c) A Magyar Rádió Zrt. (a továbbiakban: MR) SI/20199-1/2009. számon iktatott beadványában azzal a kifogással fordult a hatósághoz, hogy álláspontja szerint az Engedélyes által megküldött - az MR közszolgálati műsorai DVB-T rendszeren történő terjesztésére irányuló - ajánlat (szerződéstervezet), illetve az ADRM által megküldött - a közszolgálati műsorok DAB-rendszeren történő terjesztésére irányuló - ajánlat (szerződéstervezet) műszaki, jogi feltételei nincsenek összhangban a vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokkal, így a hatósági szerződések rendelkezéseivel sem. E körben előadta, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás végződtetési pontja álláspontja szerint nem a műsorszóró adó kimeneti pontja, hanem a felhasználó vevőkészüléke. Álláspontja szerint a hatósági szerződésben a digitális műsorszórási szolgáltatás tartalma lakossági lefedettségre, az átmeneti időszakra és a digitális átállást követő időszakra eltérő vételi móddal került meghatározásra.

Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint az Engedélyes által meghatározott műsorterjesztési díj tartalma nem felel meg a hatósági szerződés (illetve a pályázati kiírás) rendelkezéseinek, ugyanis a 64 kbit/sec jelátviteli sebesség nemcsak a műsorjel kapacitásra vonatkozik, hanem az egy bruttó átviteli sebesség, melyben minden egyéb olyan szolgáltatatás is benne foglaltatik, amely a jel eljuttatásához szükséges, de nem azonos a jel továbbításával. Tekintettel arra, hogy a beadványban foglalt kérdések szoros összefüggést mutatnak a hatósági szerződésben és a felhívásban szereplő kötelezettségek - így különösen a szerződéskötési kötelezettség - teljesítésével is, a Tanács a jogsértés gyanúja miatt ezen kérdések vizsgálatát is a jelen eljárás alá vonta.

A Tanács a műsorterjesztési szolgáltatás tartalmával összefüggésben megvizsgálta a közszolgálati műsorszolgáltatók Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdéseiben meghatározott műsorainak terjesztésére megkötött szerződéseket, valamint az MR Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott műsorainak terjesztésére vonatkozó szerződéses ajánlat rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy mind a szerződések, mind a szerződéses ajánlat azonos rendelkezéseket tartalmaznak, a Tanács valamennyi szerződésre kiterjedően az alábbiakat állapította meg.

A szerződések a műsorterjesztési szolgáltatás végződtetési pontjának meghatározásaként az alábbiakat tartalmazzák: „a szolgáltatás műszaki jellemzői által meghatározottá telephelyen a szolgáltató által elhelyezett digitális műsorszóró adók adott antennarendszereinek kimenő pontja”. A digitális műsorszórási szolgáltatást a szerződések (2.1.3 pont) a következőképp határozzák meg: „A szolgáltató által a 2.1.1. pont szerinti multiplexjelfolyamba szervezett tartalom 2.3. pont szerinti kapacitás mértékéig történő földfelszíni digitális műsorszórását jelenti a műsorszóró adók bemeneti pontjától a szolgáltatásvégződtetési pontig a hálózat és az 1/C mellékletben meghatározott ütemnek megfelelő számú műsorszóró adó használatával.”

A Tanács megállapította, hogy a szerződésekben foglalt meghatározás nem felel meg a hatósági szerződés, a Dtv. 5. § 34. pontja, illetve az Eht. 188. § 77. pontja szerint műsorterjesztési szolgáltatás meghatározásának. [A hatósági szerződés fogalommeghatározásai alapján a hatósági szerződésben kifejezetten meg nem határozott fogalmak az Eht.-ban és a Dtv.-ben meghatározott jelentéssel bírnak.] A hivatkozott szabályok alapján a műsorterjesztés olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a műsorszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a műsorszolgáltatótól az előfizető, vagy a felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől és technológiától. A Dtv. 8. § (2) bekezdése, valamint a hatósági szerződés 2.1 pontja alapján a hálózaton nyújtott műsorterjesztési szolgáltatást közvetlenül az előfizetők, illetve a felhasználók részére kell nyújtani. Mindezek mellett a pályázati kiírás alapján a közszolgálatiműsor-terjesztésre vállalt - és a hatósági szerződésben rögzített - műsorterjesztési díj a műsorszolgáltatási jelnek a műsorszolgáltatótól a felhasználó vevőkészülékéhez való továbbítását tartalmazza.

A Tanács a fentiek alapján megállapította, hogy a szerződések (illetve a szerződéses ajánlat) műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg maradéktalanul az Eht. és a Dtv., valamint a hatósági szerződés rendelkezéseinek.

A Tanács az MR szolgáltatás vételére vonatkozó észrevételével kapcsolatban azt is megjegyzi, hogy a szolgáltatás minőségét általában az ellátott területen kijelölt mérőponton a kisugárzott jelek mérésével lehet ellenőrizni, ezért a Tanács osztotta az MR azon álláspontját, hogy ún. referenciamérő-pontokon ellenőrizhetővé tehető a szolgáltatás minősége. (Ezeken a pontokon előre definiált módszerrel mérhetők az adott vételi módhoz tartozó minimális térerősségszintek és hibaarányok, illetve ellenőrizhető a szolgáltatás minősége.)

A szolgáltatás tartalmával kapcsolatban a Tanács hangsúlyozza, hogy a pályázati kiírás 4.1 pontja tartalmazza a vételi módra nézve az átmeneti időszakban biztosítható vételi módot, valamint az átmeneti időszak lejártát követően a GE’06 tervben elfogadott feltételeknek megfelelően biztosítandó ellátottságot. Miután az ellátási terület és a vételi mód alapvetően a szolgáltatás része, ezért ennek meghatározását a digitális műsorterjesztési szolgáltatási szerződéseknek tartalmazniuk kell. A fentiek alapján a Tanács egyetértett a Magyar Rádió azon álláspontjával, hogy a digitális műsorterjesztési szolgáltatás meghatározáshoz hozzátartozik az ellátott területen a vételi mód és ehhez tartozó minimális térerősségi szint és hibaarányok rögzítése, ezért a Tanács a műsorterjesztési szerződések hatósági szerződésnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módosítására hívta fel az Engedélyest.

Az Engedélyes által nyújtott műsorterjesztési szolgáltatással kapcsolatos árazási kérdésben a Tanács a fenti a) és b) pontokban írtakon túl az alábbiakat kívánja rögzíteni.

A pályázati kiírás 6.2.2 pontja alapján a pályázati ajánlatban rögzített maximált összegű műsorterjesztési díj lefedi az országos műsorterjesztési szolgáltatást (azaz a műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelnek a műsorszolgáltatótól a felhasználó vevőkészülékéhez való továbbítását), valamint minden egyéb olyan szolgáltatást, ami a jel eljuttatásához szükséges, de nem azonos a jel továbbításával (ilyen egyéb szolgáltatásnak minősül különösen a multiplex-technikai szolgáltatás). A hatósági szerződésben a műsorterjesztési díj 64 kbit/sec/órára [illetve televízió műsorterjesztés esetén 1 Mbit/sec/órára] arányosított értékben került meghatározásra.

A fentiek alapján tehát a hatósági szerződésben rögzített műsorterjesztési díj tartalmazza a multiplex-technikai szolgáltatás díját is, azonban az Engedélyes a műsorjel eljuttatásához szükséges multiplex-technikai szolgáltatás nyújtásához szükséges kapacitást értelemszerűen meghatározhatja. A pályázati ajánlat tartalmazza a műsorterjesztési díj megosztását azon tevékenységtípusonként, amelyek önálló szolgáltatásként külön végezhetőek, azonban ez a megbontás kizárólag a műsorterjesztési díj elemeit - és nem a szolgáltatásonkénti sávszélesség-, kapacitásmennyiségeket - tartalmazza. A sávszélesség-kiosztásra vonatkozó vállalásokat a hatósági szerződés. A melléklete tartalmazza, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a megadott szolgáltatási elemek, illetve kapacitásértékek indokoltságának vizsgálata, értékelése nem képezte a pályázati eljárás tárgyát.

Amennyiben a műsorszolgáltató a multiplex-technikai szolgáltatás érdekében lekötött kapacitásmennyiség indokoltságát, szükségességét vitatja, az Eht. 49. §-a alapján jogvitás eljárást vagy bírósági eljárást kezdeményezhet.

d) A Tanács a közszolgálati műsorszolgáltatók közszolgálati műsorainak műsorterjesztési díjaival összefüggésben vizsgálta a műsorterjesztési szolgáltatás hatósági szerződésnek való megfelelőségét. A Tanács megvizsgálta a részére megküldött, közszolgálati műsorszolgáltatókkal kötött szerződéseket, s az abban foglalt információk ellenőrzése érdekében méréseket végzett, mely vizsgálat eredménye alapján a közszolgálati műsorok hangkódolása MPEG1 layer 2 tömörítési eljárás alkalmazásával történik.

A közszolgálati műsorszolgáltatókkal megkötött szerződések 1/B melléklet 4.2.1 pontja egységesen azt tartalmazza, hogy az „az egyes TV-csatornák audiókomponenseit az MPEG-4/AAC vagy az MPEG-1/Layer 2 algoritmussal tömöríti monóban, sztereóban vagy kapcsolt sztereó módban igény szerint. Egy műsorszámhoz kapcsolódóan egy időben több formátumú hang adható át, melyeknek mpeg vagy AAC tömörítése és továbbítása a szolgáltató feladata.”

A Tanács a HB/4066-32/2009. számú levelében a tényállás tisztázása érdekében adatokat kért az Engedélyestől azzal kapcsolatban, hogy mi a fennálló helyzet oka, és az Engedélyes mikorra fog MPEG-4, vagy annál hatékonyabb tömörítési eljárást alkalmazni a közszolgálati műsorok hangkódolása esetén.

Az Engedélyes HB/4066-40/2009. számon iktatott válaszlevelében előadta, hogy a hatósági szerződés 7.14.8 pontjának megfelelően MPEG 4 AVC-kódoláson alapuló tömörítési eljárást alkalmaz a videojelek esetében, és ezen kódolás során technikailag lehetséges többféle hangformátum (MPEG 1 layer 2, AAC stb.) alkalmazása. Kifejtette továbbá, hogy a hálózat képes többféle hangformátum kisugárzására, beleértve az MPEG4-et is, azonban a hangkódolás során figyelembe vette az igénybe vevők műszaki igényeit, és így került kiválasztásra az MPEG 1 layer 2 hangkódolás a közszolgálati műsorszolgáltatók esetében.

A Tanács az Engedélyes érvelését nem tudta elfogadni az alábbi indokok miatt.

A hatósági szerződés 7.14.8. pontja szerint az Engedélyes köteles mindazon hálózatokon, amelyeket DVB-T rendszerű műsorszórás nyújtására épít ki, a digitális műsorszóró tevékenység megkezdésének időpontjától MPEG-4, vagy hatékonyabb tömörítést alkalmazni.

A Tanács utal arra, hogy a műszaki szabványok alapján az MPEG-1 layer 2 hangkódolásnál mind az MPEG-4 AAC, mind az MPEG-4 HE.AAC tömörítési eljárás hatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy az MPEG-4 tömörítő eljárás hatékonyabban tömörít, azaz azonos bemenő jelből alacsonyabb bitsebességgel biztosít azonos hangzásminőséget, illetve azonos bitsebesség mellett jobb hangzásminőséget eredményez, mint a kevésbé hatékony MPEG-1 layer 2 tömörítési eljárás.

Hangsúlyozandó, hogy az Engedélyes egy meghatározott szolgáltatás nyújtására (MPEG-4-es tömörítés) vállalt kötelezettséget a hatósági szerződésben, és többek között ezen szolgáltatás alapján tett ajánlatot a közszolgálati műsorok műsorterjesztési díjára. Az azonos bitsebesség mellett rosszabb minőségű hangtömörítési eljárás alkalmazásával - a hatósági szerződés 7.14.8 pontjának megsértésén túl - a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorterjesztési díjára tett vállalás sem teljesülhet maradéktalanul, ugyanis egy csökkentett minőségű szolgáltatást nyújt olyan áron, amelyet a hatékonyabb MPEG-4-es tömörítési eljárás alkalmazásával nyújtott szolgáltatás ellenértékeként határozott meg. A Tanács megjegyzi továbbá, hogy a műsorszolgáltató igénye alapján sem nyújthat az Engedélyes az MPEG-4-es tömörítési eljáráshoz képest kevésbé hatékony eljárást, ugyanis a hatósági szerződés egyértelműen rögzíti a kötelezően alkalmazandó műszaki megoldást, eljárást.

Annak érdekében, hogy a műszakilag indokolatlanul magas, illetve a minőséget jelentősen rontó alacsony bitsebesség beállítása elkerülhető legyen, a Tanácsa a rendelkező részben előírta, hogy az MPEG-4AAC jelfolyam bitsebességének megválasztása műszakilag indokolt, és a közszolgálati műsorszolgáltatókkal előzetesen egyeztetett módon történjen. A Tanács a fenti b)-d) pontokban írt jogsértések miatt a rendelkező rész 5. pontjában foglaltak szerint döntött. A Tanács a fokozatosság elvének és a hatósági szerződés 8.3. pontjának megfelelően bírság szankciót a jogsértések miatt nem alkalmazott.

5.2 A Magyar Rádió Zrt. közszolgálati műsorainak továbbításával kapcsolatban a Tanács a hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy - műsorterjesztési szerződés megkötése nélkül - 2009. január 22-től a DVB-T platformon elérhetők az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati műsorok. Az Engedélyes nyilatkozata és az általa megküldött 2009. április 3-i szerződéstervezet tanúsága szerint az Engedélyes a műsorterjesztési szerződés megkötésére ajánlatot tett, azonban a mai napig nem jött létre megállapodás.

A szerződéskötési és továbbítási kötelezettség - must carry szabályozás - a műsorterjesztő és a műsorszolgáltató közötti gazdasági kapcsolatokba való olyan közjogi beavatkozást jelent, amely a szerződéskötés, a jogviszony létrehozása vonatkozásában közjogi kötelezettséget teremt a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő oldalán egyaránt. Alapvető, alkotmányos célja a műsorterjesztő műsorkínálata plurális és kulturális jellegének megőrzése, valamint a felhasználók számára biztosítani az e-pluralizmus nyújtotta lehetőségek igénybevételét. A médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok a közszolgálati tartalmak támogatásával, a közszolgálati műsorszolgáltatók működtetésével és a közszolgálati műsorok kötelező továbbításával (és a műsorszórás ellenértékének költségvetésből való finanszírozásával) végeredményben a fogyasztók illetve az előfizetők érdekeit helyezik előtérbe.

Miután a műsorterjesztési szerződés megkötése mindkét fél számára kötelező, a felek a jogügylet előkészítése, a szerződéskötéssel összefüggő tárgyalások során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni. A Tanács megjegyzi, hogy a felek szoros együttműködési kötelezettségét a Dtv. 3. §-a alapelvi éllel is rögzíti.

A Dtv. 25. § (1) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség tartalmából a Tanács álláspontja szerint az is következik, hogy amennyiben bármelyik fél a műsorterjesztési szerződés megkötésétől jogszabályba ütköző módon zárkózik el, illetve ha a felek a műsorterjesztési szerződés tartalmában nem tudnak megállapodni, akkor a szerződéskötésre kötelezett felek a közjogi kötelezettségük tejesítése érdekében a megfelelő intézkedések, jogi lépések megtételére is kötelesek. E körben a Tanács különösen azt hangsúlyozza, hogy amennyiben a szerződéses ajánlatot követő 30 napon belül a műsorterjesztési szerződés nem jön létre, a Dtv. kifejezetten lehetővé teszi a műsorszolgáltatónak az Eht. 49. §-a szerinti jogvitás eljárás kezdeményezését. Mindezek mellett mind a műsorszolgáltató, mind a műsorterjesztő bírósági eljárás keretében is rendezheti a szerződéskötéssel összefüggő jogvitát.

A Tanács a fenti 5.1 b) és c) pontokban írtak alapján megállapította, hogy a szerződéses ajánlat nem felelt meg maradéktalanul a hatósági szerződés és a vonatkozó elektronikus hírközlési jogszabályokban foglaltaknak. Miután azonban a Tanácsnak a jelen eljárásban a szerződés tartalmának megállapítására hatásköre nincsen, ezért felhívta az Engedélyest arra, hogy tegyen a hatósági szerződésnek megfelelő ajánlatot a közszolgálati műsorszolgáltatónak. A Tanács azonban azt is megállapította, hogy a fent említett együttműködési kötelezettsége ellenére a Magyar Rádió Zrt. a műsorterjesztési szerződés megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárást nem írta ki.

A Tanács rögzíteni kívánja, hogy amennyiben a műsorterjesztési szerződés az ajánlatot követő ésszerű határidőn belül nem jön létre - figyelemmel a közbeszerzési eljárás ésszerű időtartamára is - , a Hatóság hatósági eljárás keretében ellenőrizni, illetve vizsgálni fogja a Dtv.-ben foglalt szerződéskötési kötelezettség betartását mind a műsorszolgáltató, mind a műsorterjesztő oldalán.

6. Internetes oldal működtetése (hatósági szerződés 7.4.1)

A hatósági szerződés 7.4.1. pontja tartalmazza a tájékoztató internetes oldal kialakításáról szóló kötelezettséget.

E rendelkezések szerint az internetes oldalt a pályázati ajánlatban ismertetett tartalommal és szolgáltatásokkal kell folyamatosan üzemben tartani legalább az átállást követő 183 napig.

A Tanács a jelen eljárásában vizsgálta, hogy a pályázati ajánlatban (K melléklet) vállalt szolgáltatások elérhetőek-e a kialakított internetes oldalon (www.mindigtv.hu). A Tanács megállapította, hogy az ajánlatban vállalt internetes fórum nem került kialakításra.

Az Engedélyes 2009. augusztus 12-én kelt beadványában (HB/4066-40/2009) előadta, hogy ez az eszköz nem került kidolgozásra, mivel jelenleg egy a honlapon közzétett és megfelelően menedzselt e-mail cím által (info@mindigtv.hu) a látogató személyek kérdéseket tehetnek fel, a kérdéseikre 24 órán belül megkapják a válaszokat, ezzel párhuzamosan a legfontosabb kérdések-válaszok a honlapon valamennyi látogató számára hozzáférhetően megjelennek egy rendszeresen frissített Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK) almenüben, mely elérhető a honlap nyitó oldaláról.” Az Engedélyes álláspontja szerinti, a két alkalmazás kombinációja megfelelően szolgálja az érdeklődők tájékoztatását, illetve a tapasztalatok megosztását is.

A Tanács a nyilatkozatot nem fogadta el, ugyanis a pályázati ajánlatban megjelölt valamennyi szolgáltatást elérhetővé kell tenni az internetes oldalon. A fórumot - ahol a látogatók egymással is megoszthatják tapasztalataikat - nyilvánvalóan nem helyettesíti két másik, a látogatók közötti információcserét nem biztosító eszköz.

A Tanács vizsgálta továbbá a kialakított szolgáltatások hatósági szerződésben foglalt alapelveknek, illetve a vállalt tartalmi követelményeknek való megfelelőségét. Ennek során a Tanács megállapította, hogy a GyIK kialakítása nem kellően jól strukturált, ugyanis a kérdések és válaszok nincsenek tagolva, hiányzik a tartalomjegyzék és/vagy oldalon belül alkalmazott link, továbbá a kérdések között keresni csak úgy lehet, hogy a kereső alkalmazás az egész GyIK összes kérdését megjeleníti, ha a keresett tartalmat valamely GyIK kérdés alatt lehet megtalálni.

A GyIK tartalmának vizsgálata során a Tanács megállapította azt is, hogy ugyan 40 db kérdés található a GyIK alatt, de ezek közül csak 1 db olyan kérdés van, amelyekre vonatkozó válasz szerepeltetését a pályázati ajánlat tartalmazta. A hatósági szerződés 7.4.1. pontjának szerint az internetes oldalnak részletes információkat kell tartalmaznia a szolgáltatás igénybevételének módjáról, az igénybevételhez szükséges valamennyi eszközről, különös tekintettel a vevődekóderekre, azok műszaki jellemzőire, a vevődekóder szolgáltatásaira, árára, beszerezhetőségére, és azok kiegészítő digitális szolgáltatások igénybevételére való alkalmasságára.

A hatósági szerződés 7.4.5. d) pontja szerint az Engedélyes köteles a kedvezményes, illetve támogatott vevődekóder megrendelhetőségét a hatósági szerződés 7.4.1. pontban meghatározott internetes oldalán biztosítani.

A pályázati ajánlat a fentieken túl részletes leírást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az internetes oldal fogyasztóvédelmi (a készülékek jótállására, garanciájára vonatkozó információk, szervízhálózat listája és elérhetősége), továbbá környezetvédelmi (pl. új készülék vásárlása esetén a régi készülék visszavételének lehetősége) információkat is tartalmazni fog.

A hatósági szerződés ezen előírásaival kapcsolatban az Engedélyes a 2009. augusztus 12-én kelt nyilatkozatában előadta, hogy mivel a kedvezményes részletfizetési konstrukció a nyilatkozattétel időpontjában még nem volt elérhető, ezért erre vonatkozó információkat az internetes oldalon nem tud közzétenni. Továbbá mivel semmilyen berendezést nem ad el, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi információk nyújtásával kapcsolatos kezdeményezéseket a berendezés gyártók és forgalmazók indíthatják el. Előadta továbbá, hogy a MinDigTV matricával ellátott termékek forgalmazását ellátó partnerek honlapját az internetes oldal látogatói az ott szerepeltetett linkeken keresztül érhetik el, továbbá az Engedélyes nem forgalmaz közvetlenül semmilyen berendezést, míg az online vásárlás a berendezésgyártók és forgalmazók honlapján érhető el.

A Tanács a nyilatkozatban foglaltakat nem tudta elfogadni, mivel a hatósági szerződés 7.4.1 pontjában meghatározottak szerinti internetes oldal a felhasználók, előfizetők és forgalmazók tájékoztatása érdekében kialakításra kerülő honlap, amely a digitális átállással, a digitális földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatás fogyasztói igénybevételével, használatával kapcsolatos. A fenti célok teljesülése érdekében ezen információknak a hatósági szerződés szerint az oldalon szerepelniük kell, illetve ezen tartalmak megismerhetőségét és elérhetőségét, meglétét az Engedélyes köteles biztosítani, akkor is, ha a berendezések forgalmazását nem maga végzi.

A Tanács fentiek értelmében a rendelkező rész 7. pontja szerint döntött, és felhívta az Engedélyest arra, hogy pályázati ajánlatával egyező módon alakítsa ki az internetes oldal szolgáltatásait, és tartalmát.

7. A Felhívás 1.7 és 1.9 pontjában foglalt kötelezettségek

A Tanács felhívja az Engedélyes figyelmét arra, hogy jelen határozatban foglalt kötelezettségek teljesítése mellett az Engedélyesnek eleget kell tennie a felhívás 1.7 és 1.9 pontjában foglaltaknak is. Ezek teljesülése a jelen eljárásban még nem volt vizsgálható, mivel teljesítési határidejük még nem járt le, ezért a Tanács a felhívásban foglalt kötelezettséggel kapcsolatban megállapítást jelen eljárásban nem tett, de a kötelezettségek teljesítésére adott határidő leteltét követően azok teljesülését megvizsgálja.

A Tanács azonban az Engedélyes 2009. árpilis 6-án kelt nyilatkozatának 1.7 pontjában írt érvelésre megjegyzi, hogy a pályázati kiírás egyértelműen rendelkezik a megvalósítás műszaki feltételeiről. A GE’06 Megállapodás 4. mellékletére hivatkozva a táblázathoz tartozó megjegyzések figyelembevétele nélkül nem lehetett számításokat végezni az 2008-2015 közötti időszakra vonatkozóan. A pályázati kiírás és a 2012-ig érvényes korlátozások figyelembevételével a GE’06 4.sz. mellékletében lévő adatok nem képezhetik a számítások alapját, csupán a hosszú távú hálózatépítési koncepció kialakítására használhatók fel. A GE’06 Megállapodás kültéri hordozható vételre vonatkozik, ugyanakkor az átmeneti időszakra csak fix vétel elérése volt kötelező a pályázó számára.

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ITU-R P.1546-3 ajánlás szerinti elméleti, becsült számítások a legrosszabb esetre vonatkoznak, azaz a valós ellátottsági értékeknek jobbaknak kellett volna lenni. A számítások csupán a vállalás alátámasztására szolgálnak. A Tanács a fentiek alapján megjegyzi, hogy az Engedélyes által leírtak azért ellentmondásosak, mert az érvelés alapján valamennyi vállalás csak 2015 utáni időszakra vonatkozhatna.

B) Rádió

8. Az elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatását szolgáló, meghatározó módon hír- és közéleti műsorokra épülő tematikával rendelkező - a pályázati kiírási dokumentáció közzétételét megelőzően legalább hat hónapja szolgáltató - körzeti rádióműsorok terjesztése

Az ADRM a Rádió Hatósági Szerződés 7.1.3. és 7.5.7 pontja alapján köteles az Inforádió Kft., a Klubrádió Zrt. és a Lánchíd Rádió Kft. műsorának terjesztésére.

A rádiós pályázati kiírási dokumentáció értelmében az elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatását szolgáló, meghatározó módon hír és közéleti műsorokra épülő tematikával rendelkező - a pályázati kiírási dokumentáció közzétételét megelőzően legalább hat hónapja szolgáltató - körzeti rádióműsorok terjesztését vállaló pályázó előnyben részesül. Ez a feltétel összhangban áll a DÁS-ban rögzített azon általános célkitűzéssel, miszerint a digitális átállás során határozott közpolitikai fellépéssel kell elősegíteni a médiapluralizmus erősödését, a fenntartható és hatékony piaci verseny kibontakozását a digitális műsorterjesztésben.

A pályázó a rádió hatósági szerződés elválaszthatatlan részét képező ajánlatának M. melléklete tartalmazza az Inforádió Kft., a Klubrádió Zrt. és a Lánchíd Rádió Kft. szándéknyilatkozatát.

A hatósági ellenőrzés során a Tanács megállapította, hogy az ADRM ezen vállalását nem teljesítette, ezért felhívta, hogy 8 napon belül tegye meg azokat a szükséges intézkedéseket, jogi lépéseket, amelyekkel a vállalt kötelezettség legkésőbb 30 napon belül teljesül.

A rádiófelhívásban foglaltakra tett észrevételeiben (HB-4066-14/2009.) az ADRM tájékoztatta a Tanácsot, hogy a Lánchíd Rádió, a Klubrádió és az Inforádió számára indikatív ajánlatot, majd szerződéstervezetet küldött, azonban a műsorszolgáltatók ajánlataira elutasító választ adtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor elérhetővé tétele alapvetően a műsorszolgáltatók ajánlatától függ, ugyanis az ADRM a műsorterjesztési szolgáltatást az alapvető üzleti modellnek megfelelően ellenérték fejében nyújtja, és hogy vállalását akkor tudja teljesíteni, ha a digitális műsorterjesztési szerződés létrejön. Az ADRM csatolta a műsorszolgáltatók részére megküldött szerződéstervezeteket, amelyeket készen áll aláírni, és a műsorterjesztést megkezdeni.

A Tanács jelen hatósági jogalkalmazási eljárásában megvizsgálta, hogy a fenti műsorszolgáltatók műsorai közül melyek érhetők el a DAB-hálózaton. A Tanács megállapította, hogy - műsorterjesztési szerződés megkötése nélkül - a Klubrádió Zrt. Klubrádió műsora elérhető a hálózaton.

A Tanács megállapította, hogy az Inforádió Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. műsora a felhívásban foglalt határidőt követően sem vált elérhetővé a hálózaton.

A Tanács rögzíteni kívánja, hogy a rádióhatósági szerződés 7.1.3 és 7.5.7 pontjai szerinti kötelezettség nem képezi a Dtv.-ben szabályozott must carry rendszer részét, hanem olyan önként vállalt kötelezettség, amely az ADRM gazdasági, üzleti autonómiájából fakadó mérlegelésen alapul. A Tanács rámutat arra, hogy a kötelezettség vállalása a hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázat eredményére is jelentős kihatással volt, továbbá a műsorterjesztési kötelezettség a médiapluralizmus erősítésében, illetve a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzésében, támogatásában is kiemelt szerepet játszik. A kötelezettség megvalósítása nem csupán egyféle üzleti modellben történhet meg. Sem a rádióhatósági szerződés, sem a pályázati kiírás nem köti a kötelezettséget a választott üzleti modell sikeréhez, mivel a vállalt kötelezettség a műsorok terjesztésére irányul függetlenül az üzleti modelltől.

A szolgáltatók elsődleges kötelezettsége a műsorok elérhetővé tétele, jelen eljárásában a Tanács ennek teljesülését vizsgálta.

A Tanács a vállalt kötelezettség nem teljesítését bírság kiszabását megalapozó mulasztásnak minősítette, és rendelkező rész 8. pontja szerint kötelezte a Rádió Szolgáltatókat a rádióhatósági szerződés szerinti kötelezettség teljesítésére.

9. A közszolgálati rádióműsor-szolgáltató közszolgálati műsorainak DAB-platformon történő továbbítására vonatkozó kötelezettség

A Dtv. 25. § (1) bekezdése és a rádióhatósági szerződés 7.1.2 pontja alapján az ADRM Kft.-t szerződéskötési és továbbítási kötelezettség terheli a Magyar Rádió Zrt. az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorai (mr1-Kossuth, mr2-Petőfi, mr3-Bartók) vonatkozásában.

A Tanács megállapította, hogy az ADRM a Magyar Rádió Zrt.-nek műsorterjesztési szerződés megkötésére ajánlatot tett, azonban a megállapodás a mai napig nem jött létre. Megállapította továbbá, hogy a Magyar Rádió Zrt. közszolgálati műsorai a DAB-platformon - műsorterjesztési szerződés megkötése nélkül - elérhetők.

A szerződéskötési és továbbítási kötelezettség - must carry szabályozás - a műsorterjesztő és a műsorszolgáltató közötti gazdasági kapcsolatokba való olyan közjogi beavatkozást jelent, amely a szerződéskötés, a jogviszony létrehozása vonatkozásában közjogi kötelezettséget teremt a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő oldalán egyaránt. Alapvető, alkotmányos célja a műsorterjesztő műsorkínálata plurális és kulturális jellegének megőrzése, valamint a felhasználók számára biztosítani az e-pluralizmus nyújtotta lehetőségek igénybevételét. A médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok a közszolgálati tartalmak támogatásával, a közszolgálati műsorszolgáltatók működtetésével és a közszolgálati műsorok kötelező továbbításával (és a műsorszórás ellenértékének költségvetésből való finanszírozásával) végeredményben a fogyasztók, illetve az előfizetők érdekeit helyezik előtérbe.

Miután a műsorterjesztési szerződés megkötése mindkét fél számára kötelező, a felek a jogügylet előkészítése, a szerződéskötéssel összefüggő tárgyalások során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni. A Tanács megjegyzi, hogy a felek szoros együttműködési kötelezettségét a Dtv. 3. §-a alapelvi éllel is rögzíti.

A Dtv. 25. § (1) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség tartalmából a Tanács álláspontja szerint az is következik, hogy amennyiben bármelyik fél a műsorterjesztési szerződés megkötésétől jogszabályba ütköző módon zárkózik el, illetve ha a felek a műsorterjesztési szerződés tartalmában nem tudnak megállapodni, akkor a szerződéskötésre kötelezett felek a közjogi kötelezettségük tejesítése érdekében a megfelelő intézkedések, jogi lépések megtételére is kötelesek. E körben a Tanács különösen azt hangsúlyozza, hogy amennyiben a szerződéses ajánlatot követő 30 napon belül a műsorterjesztési szerződés nem jön létre, a Dtv. kifejezetten lehetővé teszi a műsorszolgáltatónak az Eht. 49. §-a szerinti jogvitás eljárás kezdeményezését,. Mindezek mellett mind a műsorszolgáltató, mind a műsorterjesztő bírósági eljárás keretében is rendezheti a szerződéskötéssel összefüggő jogvitát.

Az MR a műsorterjesztési szolgáltatás végződtetési pontja kapcsán emelt kifogását - amelyet a Tanács a jelen határozat indokolásának A) 5.1 c) pontjában vizsgált - a közszolgálati műsorai DAB-rendszeren történő terjesztésére irányuló ajánlat (szerződéstervezet) tekintetében is tette. Az MR e körben előadta, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás végződtetési pontja álláspontja szerint nem a műsorszóró adó kimeneti pontja, hanem a felhasználó vevőkészüléke. A Magyar Katolikus Rádió Zrt. is jelezte JI/21336-1/2009. számú beadványában, hogy a szolgáltatás végződtetési pontjának a részére megküldött szerződéstervezet szerinti meghatározását nem tartja elfogadhatónak.

Tekintettel arra, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás végződtetési pontjának a szerződéses ajánlat szerinti meghatározása a DVB-T- és a DAB-platformon történő műsorterjesztésre irányuló szerződéses ajánlatban megegyezik, a Tanács meghatározás vizsgálata körében utal a jelen határozat indokoló részének A) 5.1 c) pontjában kifejtettekre. Az indokolást a DAB-platformon történő műsorterjesztés szempontjából kiegészítve megjegyzi a Tanács, hogy a rádiós pályázati kiírási dokumentáció 4.1. pontja értelmében az átmeneti időszakban a mobil vétel biztosításának vannak meg a feltételei (RPC4-nek megfelelő referenciaértékek), azonban az ellátottság megvalósításánál figyelembe kell venni, hogy a kiosztási körzetek határán csak a beltéri hordozható vételnek (RPC5 tervezési konfiguráció) megfelelő magasabb térerősség értékek védhetők. Az átmeneti időszak végén a GE’06 tervben elfogadott feltételeknek megfelelően a hordozható beltéri vételt biztosító ellátottságot kell megvalósítani (RPC5 típusú konfiguráció).

A Tanács a rádió hatósági szerződésnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ajánlat tételére kötelezte az ADRM Kft.-t. A Tanács a fokozatosság elvének és a rádió hatósági szerződés 8.3. pontjának megfelelően bírság szankciót a jogsértések miatt nem alkalmazott.

10. Az országos közműsor-szolgáltató műsorának továbbítása

A rádió hatósági szerződés 7.5.5 pontja szerint az ADRM köteles a Magyar Katolikus Rádió Zrt. műsorának terjesztésére. A Magyar Katolikus Rádió Zrt. (a továbbiakban: MKR) JI/21336-1/2009. számon iktatott kérelmében előadta, hogy az ADRM az MKR műsorának digitális terjesztésére vonatkozó szerződéses ajánlatát megküldte részére, de egyes szerződési kérdésekben - elsősorban a szerződés időtartamában - a felek nem tudtak megállapodni. Előadta, hogy nem tudja vállalni a szerződéses ajánlat szerinti 12 éves határozott időtartamot, mivel a műsorszolgáltatási jogosultsága 2011-ben lejár. Előadta továbbá, hogy a rádió hatósági szerződés összhangban a Dtv. 39. § (2) bekezdésével kötelezi az ADRM-et a Magyar Katolikus Rádió Zrt. műsorainak terjesztésére. Megítélése szerint műsorának továbbítását a jogalkotó nem kötötte külön feltételhez, ezért megalapozatlan az ADRM kikötése, mely szerint csak abban az esetben hajlandó a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettségének eleget tenni, ha az MKR elfogadja a 12 évre szóló határozott időtartamot. Annak megállapítását kérte a Tanácstól, hogy jogszerű és megalapozott az MKR 12 évnél rövidebb határozott idejű vagy felmondható digitális műsorterjesztési szerződés megkötésére irányuló igénye. Csatolta az ADRM-mel folytatott levelezését, melyben a felek a szerződéstervezet vitás kérdéseit próbálták meg rendezni.

A Tanács az MKR kérelmét a jelen hatósági jogalkalmazási eljárásban vizsgálta, mivel a kérelemben foglalt kérdések szoros összefüggést mutatnak a rádió hatósági szerződés teljesítésének vizsgálatával. A kérelemmel kapcsolatban a Tanács az MKR-t és a Rádió Szolgáltatókat adatszolgáltatásra hívta fel. Az MKR a felhívásra adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a szerződés időtartamára vonatkozó kérdést a Katolikus Rádió jövőjét illető stratégiai döntés meghozatala érdekében tette fel a Tanácsnak. Előadta, hogy műsorszolgáltatási jogosultságának 5 éves meghosszabbítása sem fedi le azt a 12 évet, amelyhez az ADRM ragaszkodik. Az ADRM válaszában úgy nyilatkozott, hogy a rádió hatósági szerződés szerint a szolgáltatás teljes időtartama alatt köteles eleget tenni a kötelezettségeinek, így többek között a Katolikus Rádió műsorát terjeszteni, valamint, hogy az ADRM-et terheli az egyenlő elbánás kötelezettsége is, amely alapján nem tehetett a Magyar Rádió Zrt.-nek tett ajánlatától eltérő szerződéses ajánlatot a Magyar Katolikus Rádió Zrt.-nek egy olyan lényeges szerződési feltétel tekintetében, mint a szerződés időtartama. Álláspontja szerint az MKR műsorszolgáltatási jogosultságának megszűnése esetén a szerződés megszűnésének kérdését a tervezet rendezi. Megjegyezte, hogy amennyiben az MKR analóg műsorszolgáltatási jogosultsága az analóg hálózaton megszűnne, a Dtv. 8. § (4) bekezdése alapján bejelentés és nyilvántartásba vétel alapján jogosult volna műsorának a DAB+ hálózaton történő további műsorszolgáltatására.

Megjegyzi a Tanács, hogy a rádió hatósági szerződés 7.5.5 pontja szerinti kötelezettség nem képezi a Dtv.-ben szabályozott must carry rendszer részét, hanem olyan önként vállalt kötelezettség, amely az ADRM gazdasági, üzleti autonómiájából fakadó mérlegelésen alapul. A Dtv. 39. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szerződéskötési kötelezettség a DVB-T hálózaton folytatott műsorterjesztési szolgáltatások tekintetében terheli az ADTV Kft.-t (Engedélyest).

A jelen eljárásban a Tanácsnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a szerződéskötés elmaradása milyen hatással van a rádió hatósági szerződés teljesítésére. A Tanács megállapította, hogy szerződéskötés nélkül a Magyar Katolikus Rádió Zrt. műsora elérhető a DAB-hálózaton. Az ADRM elsődleges kötelezettsége a műsor elérhetővé tétele, ezért a szerződéskötés elmaradása miatt a Tanács nem állapított meg a szolgáltatóknak felróható kötelezettségszegést.

Tekintettel arra, hogy a MKR által vitatott szerződéses feltételek - a szerződés időtartama és felmondhatósága - a Rádió Hatósági szerződés rendelkezéseibe nem ütköznek, a Tanács nem kötelezte a Rádió Szolgáltatókat az MKR felé módosított ajánlat tételére. A szolgáltatás tartalmának meghatározása kapcsán - amit az MKR is kifogásolt - a Tanács utal a jelen határozat indokoló részének A) 5.1. c) pontjában kifejtettekre.

II.

A rendelkező rész 4. és 8. számú megállapításaiban foglalt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabálysértések miatt a Tanács az Eht. 45. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított jogkörével élve a pályázót a 40 000 000 Ft (negyvenmillió forint) bírsággal sújtotta.

Az Eht. 45. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a Tanács határozatában a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.

A Tanács megállapította, hogy a hatósági szerződés 7.14.1 pontjában foglalt kötelezettséget a szolgáltatók a hatósági szerződésben megjelölt időpontig nem teljesítették, továbbá a megsértették a földfelszíni mobil rendszerű műsorszórás üzemeltetése során a műsortartalmi kötelezettségek tekintetében a hatósági szerződés 7.1.3 pontját, és a Dtv. 25. § (1), illetve 39. § (2) bekezdésének a) pontját. A fenti tényállás megfelel az Eht. 33. § (2) bekezdésének a) és g) pontjaiban meghatározott tényállásnak, vagyis a szolgáltatók a műsorterjesztés körébe tartozó kötelezettséget sértették meg. Az e jogsértés esetén alkalmazható bírság mértéke az Eht. 33. § (2) bekezdés g) pontja alapján a jogsértő árbevételének 5%-áig terjedhet.

A Tanács továbbá megállapította, hogy a szolgáltatók megsértették a hatósági szerződés 7.4.5 a), 7.14.7 a) pontjában foglalt kötelezettségeket, valamint a földfelszíni mobil rendszerű műsorszórási szolgáltatás bejelentése tekintetében a hatósági szerződés 7.1.1. pontját, illetve a Dtv. 6. §-át. A fenti tényállás megfelel az Eht. 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tényállásnak, vagyis a szolgáltatók a műsorterjesztés körén kívül eső elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget sértették meg, mely jogsértés esetén alkalmazható bírság mértéke az Eht. 33. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértő árbevételének 0,25%-a.

A Tanács megállapította továbbá, hogy a Rádió Szolgáltatók a rádió hatósági szerződés 7.5.7 pontjában foglalt, az Inforádió Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. műsorának terjesztésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesítették, mely tényállás megfelel az Eht. 33. § (2) bekezdésének a) és g) pontjaiban meghatározott tényállásnak, vagyis a Rádió Szolgáltatók műsorterjesztés körébe tartozó kötelezettséget sértettek meg. Az e jogsértés esetén alkalmazható bírság mértéke az Eht. 33. § (2) bekezdés g) pontja alapján a jogsértő árbevételének 5%-áig terjedhet.

Miután a Tanács a tényállást tisztázta, az ügy egyedi tényállási elemeit, bizonyítási eszközeit, körülményeit egymással egybevetve értékelte a műsorterjesztő szolgáltatók által elkövetett jogsértések súlyát, meghatározta a mérlegelési szempontokat, ezeket a tényállási elemekkel és az ügy egyedi sajátosságaival összevetette, és megállapította az ügyben a konkrét, egyedi bírságösszeget. A Tanács a bírság összegének meghatározása során a bírságmaximum negyedmértékéből indult ki. A negyedmérték során azonban a Tanács azt is figyelembe vette, hogy abban már benne foglaltatik az Eht. 33. § (1) bekezdésében kiemelt feltételek egy része.

Az Eht. 45. § (1) bekezdésének, a 33. § (1) bekezdésének és a 33. § (2) bekezdés a) és g) pontjának együttes értelmezéséből következően a Tanács mind a bírság kiszabásának megítélésénél, mind a bírság mértékének megállapításánál mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A Tanácsot ennek megfelelően az Eht. 33. § (1) bekezdésében és a hatósági szerződések 8.5.1. pontjában foglalt mérlegelési szempontok kötik, de sem az Eht., sem a hatósági szerződések nem határozzák meg azt, hogy a felsorolt szempontok jogsértő általi bizonyos kimerítése hogyan befolyásolja a bírság összegét, illetve, hogy a Tanács a kiszabható bírságösszeg minimumát és maximumát hogyan veheti figyelembe a jogsértés szempontjából, ezért a bírságösszeg meghatározása mindig az egyedi ügyhöz köthető, az ügyben felderített tényállás sajátosságainak az Eht. 33. § (1) bekezdésében, és a két Hatósági szerződés 8.5.1 pontjában meghatározott mérlegelési szempontokkal történő összevetéséből adódik.

Így a Tanács az Eht. 33. § (1) bekezdés és a két hatósági szerződés 8.5.1 pontja alapján elsősorban azt vizsgálja, hogy a jogsértés elektronikus hírközlési piacra, valamint a hatósági szerződések egészének teljesítésére gyakorolt hatása, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók száma, az érdeksérelem mértéke, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató által a jogsértéssel elért vagyoni előny közül mely szempontokat és milyen mértékben lehet figyelembe venni a műsorterjesztő szolgáltatók jogsértése szempontjából, és azok miképpen befolyásolhatják a kiszabható bírság összegét. A Tanács a bírság kiszabásánál szem előtt tartotta, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a műsorterjesztő szolgáltatók további jogsértéstől való visszatartására.

a) Az Eht. 33. § (1) bekezdése, valamint a hatósági szerződések 8.5.1 pontja alapján a bírság összegének meghatározásánál vizsgálni kell a jogsértés elektronikus hírközlési piacra, valamint a hatósági szerződések egészének teljesítésére gyakorolt hatását.

Az Engedélyes az országos földfelszíni digitális műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságát a Dtv. 39-43. §-ai szerint lefolytatott pályázat alapján 12 évre nyerte el, ezzel az országos digitális műsorszórási piacon egyedüli szolgáltatóvá vált. A digitális televízió műsorszórási piac műsorterjesztési piacon belüli részesedése azonban jelenleg nem tekinthető jelentősnek, ugyanis a műsorterjesztési piac meghatározó platformját Magyarországon a kábeltelevíziós hálózatok jelentik. A DVB-T egyelőre nem kínál még az analóg földfelszíni terjesztésnél sem lényegesen nagyobb választékot, a platformban rejlő lehetőségek ellenére jelenleg még nem tekinthető potenciális versenytényezőnek a műsorterjesztési piacon. E körben azonban hangsúlyozni kell, hogy kifejezetten a műsortartalmi kötelezettségek teljesítésével, a platformon elérhető kínálat szélesítésével mind a DVB-T, mind a DVB-H esetében további műsorszolgáltatók, felhasználók és előfizetők részére tehető vonzóvá a platform. A platform sikeressége nyilvánvalóan a verseny fokozását jelenthetné a műsorterjesztési piacon. Ennek megfelelően a Tanács álláspontja szerint a műsorterjesztéssel összefüggő kötelezettségek megsértése közvetetten, de hatást gyakorolt az elektronikus hírközlési piacra.

A műsorterjesztéssel összefüggő kötelezettségek megsértése a hatósági szerződés egészének teljesítésére gyakorolt hatása során a Tanács mérlegelte, hogy a műsorterjesztéssel összefüggő vállalások már a pályázati eljárás során is jelentős súllyal bírtak az értékelés során, így alapvetően befolyásolták a pályázat megnyerésének esélyét. A hatósági szerződés 2.1 pontja alapján az öt digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságának egyik meghatározó eleme a műsorterjesztési szolgáltatás nyújtása, ebből következően a műsorterjesztést érintő bármely jogsértés kihatással van a hálózat üzemeltetés, így a hatósági szerződés egészének megfelelő teljesítésére. A Tanács a fentieknek megfelelően a bírság mértékének meghatározásakor a szolgáltatók terhére értékelte a kötelezettségek megsértésének az elektronikus hírközlési piacra, valamint a hatósági szerződés egészének teljesítésére gyakorolt hatását.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek megsértése piacra és a hatósági szerződés egészére gyakorolt hatása elsősorban az alábbiakban mutatkozik meg.

A feltárt jogsértések ugyan a felhasználók, illetve előfizetők tájékoztatásához, illetve a műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas vevőkészülék-forgalmazási rendszer működtetéséhez kapcsolódnak, de közvetett módon hatást gyakorolnak a piacra, a hatósági szerződés teljesülésére pedig közvetlen és jelentős hatással bírnak. A piaci hatás és a hatósági szerződés teljesülése szempontjából a Tanács a vevődekóder forgalmazási rendszerrel összefüggő mulasztást értékelte a szolgáltatók terhére, ugyanis a platform (és a földfelszíni digitális átállás) sikeres működése egyik fundamentumának tekinthető. A platform sikeressége közvetetten a műsorterjesztési piac egészére versenyélénkítő hatással bír, így mindazon körülmények, amelyek a digitális földfelszíni platform sikerességét akadályozzák, gátolják, szükségszerűen a műsorterjesztési piacra is kifejtik hatásukat.

A Tanács figyelembe vette továbbá azt is, hogy a vevődekóder forgalmazásán keresztül az elérhető háztartások növelésével további műsorszolgáltatók részére tehető vonzóvá a platform, illetve az elérhető szolgáltatások minőségét az is meghatározza, hogy az országban milyen set-top-box állomány alakul ki. A kedvezményes forgalmazási rendszer továbbá kulcsszerepet tölt be a simulcast periódus lehető legrövidebb időtartama, és a digitális átállás hatékony elősegítésében. E körben kiemelendő, hogy a pályázati eljárás és a hatósági szerződés egyik alapvető célja a digitális átállás, valamint annak az elősegítése, hogy a jelenleg működő analóg rendszerről való átállás a szolgáltatás nyújtásával megvalósulhasson, és az analóg rendszer lekapcsolásának egyik meghatározó feltétele a lakosság megfelelő vevődekóderrel való ellátottsága.

A kedvezményes forgalmazási rendszer kialakításának, működtetésének késedelme ezen fenti célok megvalósulását hátráltatja, így a hatósági szerződés egészére jelentős hatással van. Ezen körülmények mellett a Tanács a matricarendszer működtetésével összefüggésben is megállapította, hogy hatással van a jogsértés a hatósági szerződés egészének megfelelő teljesítésére, ugyanis a fogyasztói tájékoztatás a technológiaváltás során kiemelt feladat, és ennek egyik meghatározó pillére a matricarendszer működtetése. A Tanács azonban figyelembe vette, hogy a matricarendszer működtetésével összefüggően alapvetően csak hiányosságokat állapított meg, a vevőtájékoztatási rendszer működik, csak nem a pályázó ajánlatának maradéktalanul megfelelő módon. Így a Tanács a matricarendszerrel kapcsolatos jogsértést a bírság mértékének megállapítása során csekély mértékkel vette figyelembe.

A rádió hatósági szerződést érintő jogsértés piacra gyakorolt hatása kapcsán a Tanács figyelembe vette, hogy a műsortartalmi kötelezettség nem teljesítése hátrányos a platform sikeressége, a szolgáltatás elterjedése szempontjából. A műsortartalmi kötelezettség teljesítésével a platformon elérhető kínálat szélesítésével további műsorszolgáltatók, felhasználók és előfizetők részére tehető vonzóvá a DAB-platform. A platform sikeressége nyilvánvalóan a hatékony verseny fokozását jelenthetné a műsorterjesztési piacon.

A jogsértés a rádió hatósági szerződés egészének teljesítésére gyakorolt hatása során a Tanács mérlegelte, hogy a terjesztési kötelezettség vállalása már pályázati eljárás során is jelentős súllyal bírt az értékelés során, alapvetően befolyásolta a pályázat megnyerésének esélyét. A rádió hatósági szerződés 2.1 pontja alapján az egy VHF sávi digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetési jogosultságának egyik meghatározó eleme a műsorterjesztési szolgáltatás nyújtása, ebből következően a műsorterjesztést érintő bármely jogsértés kihatással van a hálózat üzemeltetés, így a rádió hatósági szerződés egészének megfelelő teljesítésére.

Ezen körülményeket a Tanács mint a bírság összegét növelő tényezőt vette figyelembe a bírság mértékének megállapítása során.

b) A hatósági szerződések 8.5.1. pontja és az Eht. 33. § (1) bekezdése szerint a Tanácsnak a bírság összegét a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára tekintettel kell megállapítania.

Az Eht. 188. § 26. pontja szerint: „Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési tevékenységeket, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.” A digitális földfelszíni televízió műsorszórási szolgáltatás felhasználói tehát a műsorterjesztési szolgáltatás vételkörzetében a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevők vagy potenciálisan igénybevevők köre, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás a vételkörzeten belül bárki számára szabadon hozzáférhető. A szolgáltató vételkörzetében a digitális DVB-T esetében 56% az elért lakossági lefedettség, amely megközelítőleg 5 600 000 fő ellátását biztosítja. A DAB esetében az elért lakossági lefedettség 28%, amely megközelítőleg 2 800 000 fő ellátását biztosítja. DVB-H esetében a beltéri lefedettség 8%-os. Miután azonban a szolgáltatás vételéhez megfelelő tetőantenna és vevőberendezés szükséges (DVB-H esetében megfelelő mobilkészülék, DAB esetén digitális vételre alkalmas rádiókészülék), és jelenleg ezen készülékek az érintett fogyasztók jelentős, meghatározó részénél nem állnak rendelkezésre, ezért számszerűen nem határozható meg a potenciálisan érintett felhasználók pontos száma. A műsorterjesztés körébe tartozó jogsértések esetén az is elmondható, hogy nem határozható meg pontosan azon felhasználók száma, akik úgy döntöttek, hogy az alacsony számú műsorválaszték miatt nem veszik igénybe a digitális földfelszíni műsorszórási szolgáltatást. A Tanács a bírság összegének meghatározásakor a fenti bizonytalansági tényezőt külön nem értékelte a szolgáltatók terhére a műsorterjesztés körébe tartozó kötelezettségek esetében (Rádió Szolgáltatók terhére a rádió hatósági szerződést érintő jogsértés esetében), különös tekintettel arra, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás jelenleg díjmentes, azaz bárki számára szabadon hozzáférhető, így a vagyoni sérelem fogalmilag nem értékelhető.

A műsorterjesztés körén kívül eső elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek megszegése körében a Tanács a vevődekóder-forgalmazási rendszer kialakításának, működtetésének késedelmével összefüggő jogsértést értékelte úgy, hogy a felhasználók vagyonában potenciális sérelmet, veszélyeztetést okozott az alábbi indokok miatt. A DÁS a felhasználók, előfizetők tájékoztatásával összefüggésben kiemelt prioritásként, stratégiai célként határozza meg a digitális átállás során a társadalom legszélesebb körének hozzáférését a digitális televíziós alapszolgáltatáshoz. A Dtv. a fenti céloknak is megfelelve a hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázati kiírás alapfeltételei között írja elő a kedvezményes vevődekóder forgalomba hozatalára vonatkozó ajánlat meglétét.

A kedvezményes vevődekóder-forgalmazási rendszer tehát elsődlegesen a földfelszíni digitális átállásban leginkább érintett és célzott felhasználók védelmét hivatott biztosítani. A kedvezményes vevődekóder forgalmazásának késedelme tehát azt jelenti, hogy az érintett felhasználók számára az országos digitális műsorszórás vételéhez elengedhetetlenül szükséges vevődekóder hatósági szerződés szerinti kedvezményes konstrukcióban történő megvásárlása nem biztosított. A Tanács azonban azt is mérlegelte, hogy a fentiekben kifejtettek szerint nem határozható meg számszerűen az érintett felhasználók száma, illetve azon felhasználói kör, akik a kedvezményes konstrukció működése esetén igénybe vették volna az 1%-os részletfizetési lehetőséget. Az is elmondható, hogy az alacsony számú műsorválaszték, illetve a fogyasztók megfelelő ismeretének hiánya miatt ténylegesen nem volt számottevő kereslet a DVB-T-szolgáltatásra, ennek megfelelően a kedvezményes vevődekóder-forgalmazási rend működtetésének hiánya közvetve nem okozott jelentős mértékű vagyoni sérelmet a fogyasztóknak. A Tanács figyelembe vette továbbá azt is, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek megszegése körében feltárt további jogsértések nem okozták a felhasználók vagyoni sérelmét.

Összességében tehát a Tanács a személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett, vagy veszélyeztetett felhasználók számát a bírságot megalapozó, azt kis mértékben növelő tényezőként vette figyelembe.

c) A hatósági szerződések 8.5.1. pontja és az Eht. 33. § (1) bekezdése szerint a Tanácsnak mérlegelnie kell az érdeksérelem mértékét a bírság összegének megállapítása során.

A fenti szempont, az érdeksérelem mértéke jelen ügyben csak részlegesen állapítható meg.

A műsorterjesztés körébe tartozó jogsértések esetén abból a fentebb kifejtett tényből adódik, hogy nincs adat (és nem is lehet megbízható adatot beszerezni) arra nézve, hogy a műsorterjesztéssel összefüggő jogsértés mennyi potenciális felhasználót érint, illetve arra sem, hogy a műsorterjesztés jogszerű nyújtása esetén mennyi felhasználó vette volna igénybe a szolgáltatását.

Az elmondottak ellenére azonban az érdeksérelem ténye megállapítható, ugyanis a szolgáltatást igénybe vevő felhasználók a műsorterjesztés jogszerűsége esetén szélesebb programválasztékot tudnának igénybe venni, és a műsorterjesztési piacok műsorszolgáltatási, vagy média piachoz való közvetlen kapcsolódása okán a felhasználók vélemény sokszínűségéhez való jogos érdeke sérül. E körben az is kiemelendő, hogy a pályázati kiírásban és a hatósági szerződésben is szereplő műsortartalmi kötelezettségek egyik indoka, hogy a piaci folyamatok önmagukban nem képesek biztosítani a véleménypluralizmust. A műsorterjesztési kötelezettség nem teljesítésével okozott jogsértés kihatással van továbbá a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzésére, támogatására, amelynek haszonélvezői a műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók. Az érdeksérelem mértékének számszerűsítése azonban az ismertetett okok és a nem összegszerűsíthető tényezők miatt nem állapítható meg.

A fentiekben írt bizonytalansági tényezők miatt a Tanács az érdeksérelem mértékét a műsorterjesztési körébe tartozó jogsértések esetében a bírságot megalapozó, azt kis mértékben növelő tényezőként vette figyelembe.

Tekintettel arra, hogy a műsorterjesztés körén kívül eső elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek megszegése körében a Tanács az előző b) pontban részben már értékelte a jogsértő magatartás felhasználók személyéhez fűződő jogában vagy vagyonában okozott sérelmét - e körben a kedvezményes vevődekóder-forgalmazási rendszerrel összefüggő jogsértés hatását értékelte - és ennek során megállapította, hogy a magatartást a bírság összegét növelő tényezőként kell figyelembe venni. A bírság összegének meghatározásakor a vevődekóder-forgalmazási rendszerrel összefüggő jogsértés esetén az érdeksérelem mértékét - amely döntően vagyoni hátrányban jelentkezik - külön nem értékelte a szolgáltatók terhére. Az érdeksérelem megállapítható azonban - a fenti b) pontban nem értékelt - matricarendszerrel összefüggő jogsértés esetén. A hatósági szerződés alapján a matricarendszer a felhasználók, illetve előfizetők tájékoztatása kötelezettségéhez kapcsolódó előírás. Miután a matricarendszer alapvetően működik, és a Tanács a rendszer működése során lényegében olyan hiányosságokat tárt fel, amely részben a szolgáltatók érdekkörén, ügyvitelén, döntési körükön kívül eső okokra vezethető vissza, és a felhasználói érdeksérelem mértéke sem tárható fel, a Tanács a bírság összegének meghatározásakor külön nem értékelte a szolgáltatók terhére.

d) A Tanácsnak a bírság összegének megállapításához a hatósági szerződések 8.5.1. pontja és az Eht. 33. § (1) bekezdésének megfelelően vizsgálnia kellett azt a mérlegelési szempontot is, hogy a szolgáltató a jogsértéssel mekkora mértékű vagyoni előnyt érhetett el.

A műsorterjesztés körébe tartozó jogsértések esetében a pénzben realizálható vagyoni előny kiszámítása több szempontból sem volt lehetséges.

Egyfelől a szerződésszegéssel elért vagyoni előny megléte és mértéke csak áttételes módon következtethető, továbbá a kötelezettség mulasztás következményei sem elsősorban a fenti szempont mentén vizsgálandók. Másfelől a műsorterjesztés körébe tartozó kötelezettségek megsértése a műsorterjesztő számára vagyoni hátránnyal is járnak, ugyanis amennyiben valamely műsorszolgáltató műsora nem érhető el a hálózaton, akkor a műsorterjesztő automatikusan elesik a szolgáltatás nyújtásáért meghatározható műsorterjesztési díjtól.

A rádió hatósági szerződést érintő szerződésszegés esetében kiemelendő, hogy a digitális rádió platformon a műsorok jelenleg műsorterjesztési szerződés megkötése nélkül érhetők el, a műsorterjesztésért a műsorterjesztő műsordíjat nem kap. A terjesztéssel tehát az ADRM vagyoni előnyt nem ér el, a műsorterjesztési kötelezettség megsértése esetén sem állapítható meg vagyoni előny.

Ezen okok miatt a műsorterjesztés körébe tartozó jogsértések esetén tényleges vagyoni előny nem mutatható ki, ezért a Tanács a bírság összegének meghatározásakor külön nem értékelte a műsorterjesztő szolgáltatók terhére. A műsorterjesztés körén kívül eső jogsértések esetén a pénzben realizálható vagyoni előny egzakt kiszámítása ugyancsak nem volt lehetséges.

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogsértések közül csak a kedvezményes vevődekóder-forgalmazási rendszer kialakításával összefüggésben merült fel a jogsértéssel realizálható vagyoni előny értékelhetősége. A határozat indokolásának 3. pontjában kifejtettek szerint a hatósági szerződés a kedvezményes vevődekóder-forgalmazási rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozó kötelezettséget tartalmaz anélkül, hogy pontosan megjelölné a rendszer finanszírozási hátterét. Ennek megfelelően megvalósulhat többféle módon, például hitelintézet vagy saját forrás bevonásával. Amennyiben az üzleti modell szerinti hitelintézeti finanszírozás nem megoldható, a szolgáltatók a kötelezettség teljesítése érdekében - átmenetileg, vagy véglegesen - más módon, például saját forrás bevonásával kell a rendszer kialakítását, működtetését megvalósítani. A forgalmazási rendszer kialakítása, működése késedelmével összefüggő jogsértés tehát potenciális vagyoni előnyként (megtakarításként) jelentkezik a szolgáltatók oldalán.

Mindezek mellett a Tanács azt is figyelembe vette, hogy a digitális földfelszíni műsorszórási szolgáltatás megindítását követően az alacsony számú műsorválaszték, illetve a fogyasztók megfelelő ismeretének hiánya miatt ténylegesen nem volt számottevő kereslet a vevődekóderekre, amelyből következően a vagyoni előny mértéke sem minősülhet számottevőnek.

Az ilyen módon nyert vagyoni előny kiszámítása a fentiekben leírt okok miatt gyakorlatilag lehetetlen, és még a szolgáltatók sem rendelkezhetnek erre vonatkozó pontos adatokkal. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a jogsértés hiányában a szolgáltatók beruházást (finanszírozást) valósítottak volna meg.

A fentiek alapján a műsorterjesztés körén kívül eső jogsértéssel elért vagyoni előny tekintetében a Tanács a vagyoni előny tényleges mértékét - a fentiek miatt részletezett okokból - alátámasztó adatok hiányában csak azt tudta megállapítani, hogy az feltételezhetően fennáll. A fentiek miatt a jogsértéssel elért vagyoni előnyt a Tanács a bírságot megalapozó, azt csekély mértékben növelő tényezőként vette figyelembe.

e) A műsorterjesztés körébe tartozó jogsértés a határozat fenti a)-d) pontjaiban leírt elemzésből kitűnően kevésbé súlyos hatású jogsértés. A Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók jogsértése a hatósági szerződések 8.5.1. pontja és az Eht. 33. § (1) bekezdésében foglalt több mérlegelési szempontban említett fogalmat kimerítette, így a jogsértés hatást gyakorol az elektronikus hírközlési piacra, és a hatósági szerződések egészének teljesítésére, illetve nem számszerűsíthető mértékű érdeksérelmet okoz a felhasználók számára.

A szolgáltatók műsorterjesztés körén kívül eső jogsértése a határozat fenti a)-d) pontjaiban leírt elemzésből kitűnően súlyos, jelentős hatású jogsértés. A Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a szolgáltatók jogsértése a hatósági szerződés 8.5.1. pontja és az Eht. 33. § (1) bekezdésében foglalt legtöbb mérlegelési szempontban említett fogalmat kimerítette, így a jogsértés hatást gyakorol az elektronikus hírközlési piacra és a hatósági szerződés egészének teljesítésére, illetve a tényleges felhasználókat vagyoni viszonyaiban is érinti, továbbá a tényleges és potenciális felhasználók számára nem számszerűsíthető mértékű érdeksérelmet okoz, valamint a szolgáltatóknak ténylegesen realizált vagyoni előnyt jelent.

A Tanácsnak ezt követően vizsgálnia kellett, hogy jelen ügyben fennállnak-e az ügy egyedi sajátosságaiból eredően olyan szempontok, amelyek enyhítő körülményként értékelhetők.

A Tanács így kifejezetten enyhítő körülményként értékelte, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók a digitális platform és a digitális átállás sikeréért igen komoly és értékelendő erőfeszítéseket tettek, továbbá a digitális átállást nehezítő számos külső tényező ellenére továbbra is elkötelezettek a digitális platform mellett. Enyhítő körülményként értékelendő, hogy a műsorterjesztési piacon először került sor a digitális műsorszóró hálózat pályáztatására, és miután a jelenlegi az első ilyen tartalmú felügyeleti eljárás, az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot a Műsorterjesztő Szolgáltatók még nem ismerhették.

A Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy mind a műsorterjesztés, mind a műsorterjesztés körén kívül eső jogsértések esetén számos olyan körülmény merült fel, amely a Műsorterjesztő Szolgáltatók érdekkörébe, ügykörébe nem tartozó, külső objektív körülményként, tényezőként a hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését nagymértékben megnehezítette. A Tanács enyhítő körülményként értékelte továbbá, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók a hatósági szerződések alapvető, lényegi kötelezettségeit teljesítették, a hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok egy részét elhárították. A jelen eljárásban feltárt jogsértések döntő része esetén megállapítható továbbá, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók szerződésszerű teljesítésre vonatkozó szándéka fennáll, továbbá megállapítható, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók a hatósági eljárás során érdemi lépéseket tettek a jogsértés megszüntetése érdekében.

A Tanács ugyancsak enyhítő körülményként értékelte, hogy a Műsorterjesztő Szolgáltatók mind az ellenőrzési eljárás, mind a hatósági eljárás alatt nagyfokú együttműködést tanúsítottak, valamennyi adatszolgáltatást teljeskörűen és határidőben teljesítették.

Mivel a hatósági szerződések 8.5.1. pontja és Eht. 33. §-a szerinti bírságok kiszabásának egyértelmű funkciója az, hogy a jogsértő magatartást a hatóság kiküszöbölje, és a hatósági szerződésekben foglalt kötelezettség teljesítését kikényszerítse. A Tanács a bírság kiszabása és mértékének megállapítása során azonban figyelemmel volt a hatósági szerződésekben és az Eht.-ben külön megfogalmazott arányosság elvére és a szankció kiszabása során minden esetben érvényesítendő fokozatosság elvére. A Tanács tehát a jelen ügyben felmerült súlyosbító (bírság összegét növelő) és enyhítő (bírság összegét csökkentő) tényezőket összevetette ezen két alapelvvel a bírság mértékének jogszerű meghatározása érdekében. Így a bírság összegének kialakításánál a Tanács tekintettel volt arra, hogy az alkalmazott szankció megfeleljen az egyes mérlegelési szempontokat figyelembe véve a jogsértés súlyának akként, hogy érvényesülhessen az Eht. 33. § (1) bekezdésben megfogalmazott generális és speciális prevenció követelménye és az arányosság elve is.

Másrészt a Tanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges ismételt jogsértés körében történő bírságszankció alkalmazása esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A Tanács a bírság kiszabása során figyelembe vette, hogy a bírságszankció eszközének alkalmazásán túlmenően más hatékony közjogi jogalkalmazói döntési eszköz, szankció nem áll rendelkezésére az ügy tárgyát képező jogkövető magatartás kikényszerítésére.

A Tanács a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási szankciókat tartalmazó hatósági döntések felülvizsgálata körében kialakított állandó gyakorlatának és a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-ának megfelelően a jogszabályban rögzített mérlegelési szempontok alkalmazását, vagy azok figyelmen kívül hagyásának okát a fenti pontokban részletesen indokolta, a szolgáltatók jogsértő magatartásából következő szankciót az Eht. 33. § (1) bekezdésében és a hatósági szerződések 8.5.1. pontjában meg határozott szempontok alapján úgy állapította meg, hogy az arányban legyen az elkövetett jogsértés súlyával, és alkalmas legyen a további jogsértéstől való visszatartásra. A jelen ügyben alkalmazandó Eht. 33. § (2) bekezdés g) pontja szerint a bírság összegének felső határa a műsorterjesztéssel összefüggő jogsértés esetén a jogsértő árbevételének 5%-a lehet. A jelen ügyben ugyancsak alkalmazandó Eht. 33. § (2) bekezdés a) pontja szerint a bírság összegének felső határa a műsorterjesztés körén kívül eső összefüggő jogsértés esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a lehet. E körben megjegyzi a Tanács, hogy a hatósági szerződés 8.5.2 pontja az Engedélyes, illetve a rádió hatósági szerződés 8.5.2 pontja az ADRM kötelezettségszegése esetén határozza meg a bírság mértékét. Miután a pályázó jogsértése esetén a bírság mértékénél a hatósági szerződések nem térnek el az Eht. szabályaitól, ezért a Tanács az Eht. általános szabályait vette figyelembe.

A hatósági szerződés 2.5 pontja alapján a hatósági szerződésből eredő valamennyi kötelezettségért az Engedélyes és a pályázó egyetemlegesen felel.

Az egyetemleges felelősség jelen ügy szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a Tanács a hatósági szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettség megsértése esetén a jogsértést a szolgáltatók terhére megállapítja, akkor a kötelezettség teljesítéséért felelő bármely jogsértő féllel szemben szankciót alkalmazhat. A Tanács bírság szankciót a pályázóval szemben alkalmazott, illetve a jelen határozat 5-7. pontjaiban foglalt jogsértések esetén a Tanács a fokozatosság elvének megfelelően felhívást alkalmazott.

Ugyanezen jogalapon a rádió hatósági szerződés 2.5 pontja alapján a rádió hatósági szerződésből eredő valamennyi kötelezettségért az ADRM és a pályázó egyetemlegesen felel.

Az egyetemleges felelősség jelen ügy szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a Tanács a rádió hatósági szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettség megsértése esetén a jogsértést a rádió szolgáltatók terhére megállapítja, akkor a kötelezettség teljesítéséért felelő bármely jogsértő féllel szemben szankciót alkalmazhat. A Tanács bírság szankciót a pályázóval szemben alkalmazott, illetve a jelen határozat 9-10. pontjaiban foglalt jogsértések esetén a Tanács a fokozatosság elvének megfelelően felhívást alkalmazott.

Az Eht. 33. § (7) bekezdése szerint árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni. A bírság mértékének meghatározása során a Tanács az Antenna Hungária Zrt. által a felügyeleti díj mértékéről és a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról és hatósági feladatokról szóló 15/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján teljesített adatszolgáltatása alapján állapította meg az Antenna Hungária Zrt. 2008. évi, az Eht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott előző üzleti évi nettó árbevételét. Az árbevétel felhasználására a Ket. 50. § (3) bekezdése alapján, mint a hatóság által hivatalosan ismert tényként került sor. Az Antenna Hungária Zrt. éves nettó árbevétele üzleti titok Ft (azaz üzleti titok forint), így a bírság kiszabható legmagasabb mértéke az Eht. 33. § (2) bekezdés g) pontja alapján üzleti titok Ft (azaz üzleti titok forint). A bírság kiszabható legmagasabb mértéke az Eht. 33. § (2) bekezdés a) pontja alapján üzleti titok Ft (azaz üzleti titok).

A Tanács a bírság összegét a határozat indokolásának II. pontjában foglalt részletes indokolásnak megfelelően a kiszabható bírságmaximumhoz [összesen üzleti titok Ft] képest 40 000 000 Ft (azaz negyvenmillió forint) összegben állapította meg, amely a kiszabható bírságmaximum üzleti titok %-a.

A jogsértés súlyára és nyilvánvaló voltára tekintettel, ismételt jogsértést esetén a Tanács a fokozatosság elvét követve valamennyi bírságkiszabási szempont újraértékelésével fogja meghatározni a bírság összegét érvényesítve annak represszív funkcióját is. A Tanács ezzel kapcsolatban felhívja a Műsorterjesztő Szolgáltatók figyelmét arra, hogy ismételt jogsértés esetén a bírság az Eht. 33. § (6) bekezdése alapján ismételten is kiszabható, illetve a Tanács ismételt jogsértés esetén a vezető tisztségviselőt az Eht. 33. § (5) bekezdés értelmében bírsággal sújtani köteles, melynek mértéke 50 000-től 3 000 000 Ft-ig terjedhet.

A jelen határozatban kiszabott bírság az Eht. 163. § (1) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. § (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. § (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A pályázó 2008. évi nettó árbevételének adata, illetve az ebből számított kiszabható maximális bírság összeg, illetve az eljárás során az Eht. 30. §-a alapján üzleti titokként megjelölt adatok kizárólag a jelen határozat a pályázónak megküldendő példányában szerepelnek, tekintettel arra, hogy ezen adatok a pályázó üzleti titkát képezik, ezért azt a Tanács bizalmasan kezeli.

A Tanács a rendelkező részben foglalt megállapításait az Eht. 45. § (1) bekezdésének b), c) és h) pontja alapján tette.

A rendelkező részben foglalt teljesítési határidő megállapítása a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontján és a 109. § (1) bekezdésén, valamint az Eht. 46. § (1) és 47. § (1) bekezdésén alapul, a halasztó hatály hiánya az Eht. 46. § (2) bekezdésén alapul.

A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján rendelkezett a kézbesítésről és a közzétételről.

A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdése alapján teljes ülés keretében hozta meg.