Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából.
A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

 

26/2010. (II. 26.) HM utasítás

a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja és a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 239. §-a alapján a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezetre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv), az általuk megalakított lakásbizottságra, továbbá a lakóházkezelő szervekre terjed ki. Amennyiben az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és szállók fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni.

(2) Az utasítás alkalmazásában a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) alatt a hivatásos vagy szerződéses szolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, illetőleg munkavállalói jogviszonyt kell érteni.

(3) Jelen utasítás alkalmazásában

a) HM központi pénzügyi és számviteli szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

b) illetményszámfejtő szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

c) HM központi lakásgazdálkodási szerv: a HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály,

d) lakáscélú támogatási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Lakáscélú Támogatási Osztály,

e) helyi lakásgazdálkodási szerv: az önálló lakásgazdálkodást folytató, a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) kijelölt helyőrség-parancsnokság, Budapesten a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv,

f) fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,

g) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal,

h) lakóházkezelő: az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületek, lakások és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatait ellátó HM szerv.

A lakások és helyiségek hasznosításához kapcsolódó rendelkezések

2. § (1) HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy abból történő kivonására, lakás vezetői lakássá minősítésére és e minősítés megszüntetésére, továbbá lakás más célú hasznosítására és annak megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot.

(2) A magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonásáról szóló döntés meghozatalával egyidejűleg a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás alapján közli a helyi lakásgazdálkodási szervvel

a) a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítését,

b) a bérbeadói, illetve a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogkör gyakorlásának módját és annak jogosultját,

c) az elhelyezési célú megállapodás tartamát, illetve a lejárat utáni jogkövetkezményeket,

d) a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítése alapján a lakásjuttatás rendjét, továbbá az ahhoz kapcsolódó egyéb lakhatási támogatási szabályok alkalmazhatóságát, a bérlő részére történő elidegenítés feltételeit, továbbá

e) azt, hogy az elhelyezési célú megállapodás kiterjed-e a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására, illetve a honvédelmi szerv ennek teljesítésére kötött-e üzemeltetési, vállalkozási szerződést.

(3) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot. Amennyiben a lakás munkakörhöz rendelése az R. szerinti Szolgáltató vagy helyi lakóházkezelő szerv alkalmazottjának az R.-ben meghatározott házfelügyelői, gondnoki feladatai ellátásához szükséges, a javaslatot a Szolgáltató kezdeményezésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján kell megtenni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti javaslatot részletes, a döntéshez szükséges információkat is tartalmazó indokolással kell ellátni. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), vezetői lakás esetén a személyi jogállásra is vonatkozó dokumentumokat is.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a szálló, szállóférőhely, személygépkocsi-tároló helyiség és állóhely (a továbbiakban együtt: személygépkocsi-tároló) vonatkozásában is.

A HM-rendelkezésű lakásra való jogosultság megállapításához és az igénylés rendjéhez kapcsolódó rendelkezések

3. § (1) A szerződéses tiszt és altiszt HM-rendelkezésű lakás iránti igényének elbírálása során a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott időtartamú szolgálat vállalásának tényéről igazolásként

a) a szolgálati viszony létesítéséről vagy meghosszabbításáról szóló állományba vételi okmány (parancs vagy szerződés) másolata, továbbá

b) a kérelmezőnek két tanú aláírásával igazolt és az állományilletékes parancsnok (vezető) által ellenjegyzett (tudomásul vett) nyilatkozata fogadható el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat akkor fogadható el, ha tartalmazza, hogy az igénylő szolgálati viszonyát a 10. év eléréséig egyoldalúan nem szünteti meg, és szerződésének azt megelőző lejárata esetén a meghosszabbításra irányuló kérelmét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint benyújtja. Az igazolás az igénylés mellékletét képezi, elmulasztása esetén a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szerződéses tiszt, altiszt által lakáscélú munkáltatói kölcsön, lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelem elbírálása során is.

4. § (1) A HM-rendelkezésű lakás iránt benyújtott kérelem elbírálása és a lakhelyül választott település szolgálati (munka)hely vonzáskörzetébe tartozásának vizsgálata során a közforgalmú tömegközlekedési eszköznek a lakóhely szerinti településen lévő utolsó és a szolgálati hely szerinti településen lévő első megállóhelye közti utazási időt kell figyelembe venni. Amennyiben a szolgálati hely a lakóhelyről csak átszállással közelíthető meg, az utazás időtartamának megállapítása során a közbeeső várakozási (átszállási) időt is figyelembe kell venni.

(2) Amennyiben valamelyik tömegközlekedési eszköz egyes járatai egymástól eltérő menetidővel közlekednek, annak a menetidejét lehet figyelembe venni, amelyikkel a szolgálati hely vagy munkahely (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti település az általános szolgálati (munka)rendhez igazodóan elérhető. Nem lehet figyelembe venni az időszakosan - kizárólag ünnepnapokon, vagy pihenő- és munkaszüneti napokon, meghatározott munkanapokon vagy az év meghatározott időszakában - közlekedő, illetve kifejezetten a honvédelmi szerv állományának tagjait külön megállapodás alapján a szolgálati és lakóhelye között szállító (szolgálati) járatokat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vissza nem térítendő juttatás, munkáltatói kölcsön és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelmek elbírálása során is.

5. § (1) A másik lakás juttatásában részesülő bérlőt a lakás elfogadásakor nyilatkoztatni kell az általa vagy házastársa, élettársa által bérelt HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszüntetéséről, vagy annak vállalásáról.

(2) Ha a bérlő meglévő lakása önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás, a bérlői nyilatkozat úgy is elfogadható, ha a bérbeadó a bérlő felmondását elfogadja. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében is.

6. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogának megszerzéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv köt megállapodást, azonban visszterhes (lakás vagy pénzbeli térítés ellenében) megállapodást csak a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével köthet. A javaslatot a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján kell a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszteni. Engedélyezés esetén a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítésére a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló bérlőkiválasztási jogának megszerzése tekintetében is.

7. § (1) Az R.-nek a HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha

a) az állami vagy önkormányzati tulajdonú (a továbbiakban együtt: köztulajdonú) lakást megvásárló személy utóbb a HM rendelkezése alá vonható bérlakást szerez, és azt ajánlja fel másik HM-rendelkezésű lakás juttatása ellenében,

b) a kölcsöntámogatásban részesített személy kölcsöntartozását már kiegyenlítette.

(2) A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentést kérelmező, a haderő-átalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében áthelyezett személy részére e tényt az állományilletékes parancsnok igazolja.

(3) A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét az R. szabályai szerint határozatlan vagy határozott időtartamra, illetve a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan kell meghatározni.

(4) A felmentési kérelem elbírálásáról a kérelmezőt a HM Központi Lakásbizottság, illetve a helyőrségi, vagy a budapesti keretgazda-lakásbizottság titkára 30 napon belül írásban értesíti. Az értesítés tartalmazza az ügyben eljárt bizottság pontos megnevezését, döntésének időpontját, illetve az átruházott elnöki hatáskörben történt elbírálásra való utalást. Felmentés esetén közölni kell a lakásigénylés benyújtásának módját, valamint az igény teljesítésére szólóan a lakásjuttatás jellegét és esetleges pénzügyi feltételeit.

(5) A felmentési eljárásban a bizottság csak kellően alátámasztott és megindokolt kérelem tárgyában hozhat döntést. A megalapozott bizottsági döntés meghozatalához a kérelmezőtől az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és körülményeket tartalmazó iratokat be kell kérni.

(6) Amennyiben az R. vonatkozó szabályai értelmében a bizottsági döntést más szerv véleményezési, javaslattételi eljárásának kell megelőznie vagy ilyen eljárás lefolytatása egyéb okból indokolt, annak lezárásáig és a vélemény, javaslat beérkezéséig az ügyben érdemi döntés nem hozható. E tekintetben előzetes eljárásnak kell tekinteni az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vagy toborzó - és érdekvédelmi iroda (központ) által, illetve - a rehabilitált személyek lakásjuttatása vonatkozásában - az HM Rehabilitációs Bizottság által lefolytatott vizsgálatot.

(7) Amennyiben határozatlan időtartamra vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra szóló felmentő döntés nem hozható, a HM Központi Lakásbizottság HM rendelkezésű lakás legfeljebb két év meghatározott időtartamra történő bérbeadását is engedélyezheti.

(8) A HM rendelkezésű lakásra való jogosultság vizsgálatakor nem lehet a lakás elidegenítésének tekinteni azt, ha a kérelmezőnek a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében az R. szerint megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás tulajdonjoga bírósági vagy hatósági árverezés eredményeképpen szűnt meg.

8. § (1) A méltányolható lakásigény megállapítása során az R.-ben megjelölt tartós betegségről az állami gyógyintézet szakorvosa által kiadott igazolást lehet elfogadni.

(2) A lakásigény mértékének megállapításához kapcsolódóan meghatározott beosztásokat az állományilletékes személyügyi szerv igazolása, a tudományos minősítést az arra jogosult honvédelmi szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni.

9. § (1) A lakásigénylő lapot a valóságnak megfelelően kell kitölteni, az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) érdemi javaslatát tartalmazó záradékokkal kell ellátni. Az R. szerint HM-rendelkezésű lakásra jogosult nyugállományú katonaözvegy és túlélő élettárs lakásigénylő lapját a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság látja el az érdemi javaslatot tartalmazó záradékkal.

(2) Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza:

a) az igénylő meglévő lakásának adatait, tulajdoni jellegét,

b) lakáshasználatának jogcímét,

c) a lakásban együttlakók számát, rokonsági fokát,

d) köztulajdonú lakás esetén az annak elidegeníthetőségével, illetve megvásárolhatóságával kapcsolatos közlést,

e) korábbi lakáshasználata jogcímét és megszűnésének okát, időpontját,

f) az igényjogosultságot esetleg kizáró okot.

A lakásigények nyilvántartásához, besorolásához és a lakáselosztáshoz kapcsolódó rendelkezések

10. § (1) A lakásigénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtást - Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést - követően haladéktalanul ellenőrzi. A hiányosan vagy helytelenül kitöltött, záradékolt igénylőlapot legkésőbb 15 napon belül hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek. A záradékok pótlása, kiegészítése iránt az illetékes parancsnok vagy szerv közvetlen megkeresésével maga is intézkedhet, amelyről az igénylőt tájékoztatja.

(2) Ha a lakásigénylő a maga vagy a vele együttlakók személyi körülményeire, egészségi állapotára, továbbá a meglévő lakása állapotára - így különösen annak egészségre ártalmasságára, lakhatást gátló vagy kizáró műszaki állapotára -, valamint olyan egyéb tényre és körülményre hivatkozik, amelyeket az elbírálásánál kér figyelembe venni, azt a dokumentáltan igazolt mértékig lehet értékelni és elfogadni.

(3) A lakásigénylés benyújtását - Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést - követő 15 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban hívja fel a kérelmezőt a megfelelő igazolás becsatolására. A felhívás azt is tartalmazza, hogy az igazolás elmulasztása esetén a hivatkozott tény, körülmény nem vehető figyelembe.

(4) Ha a HM-rendelkezésű lakás juttatásának valamely előfeltétele hiányzik, vagy a lakásjuttatást kizáró, korlátozó ok áll fent, a helyi lakásgazdálkodási szerv arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza a felmentés lehetőségére és kérelmezésének módjára, vagy az időleges kizáró rendelkezés hatálya alóli mentesülés időpontjára vonatkozó közlést is.

(5) A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a hivatásos katona véglegesítését követően lehet.

(6) A lakásigénylés benyújtása szempontjából:

a) a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetői az e funkciót ellátó HM főosztály vezetője és annak szervezetszerű helyettese, valamint a lakhatás-támogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese,

b)

c) a lakáscélú támogatási szerv és a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői e szervezeti egységek vezetői, valamint helyetteseik.

11. § (1) Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló lakáskeretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv - a miniszter vagy a HM Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésében (parancsában) meghatározott feladat alapján - előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni.

(2) A tartalék keretet az esedékes vezetőváltásokra, valamint az előre nem tervezhető eseményekre kell képezni. Előre nem tervezhető esemény különösen a természeti katasztrófa és műszaki okok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás lakóinak elhelyezése.

(3) Az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló keretet a munkakörhöz kötött, valamint a lakásfelajánlók és a jogcím nélküli lakáshasználók részére tervezett (csere)lakásokból kell képezni.

(4) Pótbesorolást alkalmazni

a) akkor lehet, ha a tárgyévben legalább 10 olyan személy nyújtja be a lakásigénylést, akinek az áthelyezését az R. szerint haderő-átalakítással összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, vagy

b) azon települések vonatkozásában lehet, amelyekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres lakások száma meghaladja az ottani településen lévő HM rendelkezésű lakás juttatása iránti I. kategóriába sorolható igénylések számát.

(5) A személy szerinti elosztásra vonatkozó helyőrségi (fővárosi keretgazda) lakásbizottsági döntés alapján juttatni kívánt HM-rendelkezésű lakás elfogadásáról vagy visszautasításáról 15 napos határidővel írásban kell nyilatkoztatni a lakásigénylőt. A megtett nyilatkozat egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi az igénylő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes fővárosi keretgazda-lakásbizottságnak. A nyilatkozattétel megtagadását vagy indokolatlan elmulasztását a felajánlott lakás visszautasításának kell tekinteni.

12. § A fővárosi keretgazda-lakásbizottság személyi javaslatához csatolni kell a lakásjuttatásban részesített igénylők felülvizsgált lakásigénylő lapjait, az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot (igazolások, levelek), és a bizottsági hatáskörben megadott felmentést tanúsító iratot.

A bérlő kijelöléséhez és kiválasztásához kapcsolódó rendelkezések

13. § (1) A bérlőkijelölésről szóló értesítés tartalmazza:

a) a lakásjuttatás jogcímét (igénylés, felajánlás, jogcím nélküli elhelyezés stb.),

b) a kijelölt bérlő(társ) személyét azonosító adatokat (neve, születési helye, időpontja, anyja neve, lakcíme),

c) a bérlőkijelöléssel érintett lakás adatait (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni jellegét (milyen tulajdonú és kezelésű) és a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését,

d) a kijelölt bérlővel együtt költöző személyek nevét, rokonsági fokát és személyi azonosító adataikat,

e) a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot,

f) a lakás bérbeadásának különös feltételeit,

g) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítésének és a juttatott HM-rendelkezésű lakástól eltérően bejelentett lakó vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hazautazáshoz a honvédelmi szervtől kapott utazási költségtérítés megszüntetésének igazolására történő felhívást, valamint az elmulasztás jogkövetkezményeire történő utalást,

h) a lakás rendeltetésszerű használatát szolgáló közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket, beleértve a távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban a távhőszolgáltatásával összefüggő, külön jogszabályban meghatározott fogyasztói kötelezettségeket,

i) a lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltételére, helyére és időpontjára, valamint a szükséges (bemutatandó vagy becsatolandó) iratokra vonatkozó közlést.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben a lakás bérbeadásának különös feltételei körében meg kell határozni:

a) a bérlet jellegét (határozatlan vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, továbbá a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan),

b) a hozzátartozók befogadásának,

c) a magánszemélyek közötti lakáscsere,

d) a tartási szerződés,

e) az albérletbe adás,

f) a lakás esetleges megvásárlásának,

g) a lakás esetleges átalakításának, korszerűsítésének,

h) a bérlet megszűnésének esetére vonatkozóan a bérleti jog folytatásának, a térítéseknek, valamint a jogcím nélküli elhelyezésének a feltételeit.

(3) A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén az (1) bekezdés h) pontjában, valamint a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat, illetőleg a bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a (2) bekezdés b), d), e) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a h) pont szerinti bérletijog-folytatás feltételeinek előírását nem lehet alkalmazni. E szerint kell eljárni a vállalkozói HM-rendelkezésű lakás és nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakás bérlőkijelölése esetén is.

(4) Ha az az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakat az R. kizárja, arra a bérlőkijelölésről szóló értesítésben utalni kell.

(5) Önkormányzati tulajdonú, továbbá nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében a bérlőkijelölésről, illetőleg a bérlőkiválasztásról szóló értesítésben fel kell hívni a bérbeadót arra, hogy az abban meghatározott feltételeket a lakásbérleti szerződésben kösse ki.

14. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási jogának meghatározott időtartamú megszerzése iránti kérelmet az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő döntésre a miniszternek. Engedélyezés esetén a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerző féllel.

(2) A kezelési tevékenységhez szükséges állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőkiválasztási jogának elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez.

(3) A (2) bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során az MH alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába, és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján kötött megállapodás a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba.

15. § A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésről, illetőleg bérlőkiválasztásról szóló értesítés egy példányát haladéktalanul megküldi a lakásjuttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokának.

A lakásbérlet létrejöttéhez kapcsolódó rendelkezések

16. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének tartalmaznia kell minden lényeges feltételt, így különösen:

a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját,

b) a szerződést megkötő felek nevét (megnevezését) szerződési pozícióját, címét (székhelyét), a bérlő személyi azonosító adatait,

c) a bérbeadás időtartamát (határozatlan vagy megjelölt határidőig) vagy feltételének megnevezését,

d) a bérlővel együtt beköltöző személyek megnevezését, személyi azonosító adataikat és lakáshasználatuk jogcímét,

e) a lakás birtokba adásának tényét, vagy ha arra nem a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, annak időpontját,

f) a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat,

g) a bérbe adott lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

h) a kert és a melléképületek használatának feltételeit,

i) a lakbért és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, fizetésük módját, továbbá a fizetés rendszeres határnapját,

j) lakás rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és a díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,

k) a bérlő külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési és az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettséget,

l) a bérlemény ideiglenes, legalább 2 hónapot meghaladó használatának szüneteltetése (a lakás ideiglenes elhagyása) esetén a bérlőnek a lakástörvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét,

m) a bérbeadói hozzájárulások körét,

n) a bérlet megszűnése esetére vonatkozó bérlői és bérbeadói kötelezettségeket.

(2) A bérleti szerződésben az (1) bekezdés j)-m) pontjában foglaltak megsértését a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv részéről lényeges szerződésszegésként kell kikötni.

(3) A távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a bérleti szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha a bérlőül kijelölt személy a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt, a díjfizető személyében bekövetkezett változásról szóló együttes kérelmet aláírja.

(4) A lakásberendezéseket bérleményleltárban kell felvenni, és azt a szerződéshez mellékletként csatolni kell. Erre a szerződésben utalni kell.

(5) A lakás birtokba adásával egyidejűleg az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szerződéshez kell mellékletként csatolni.

(6) A lakásbérleti szerződést a (4)-(5) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt 4 példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példányt a bérlőnek, a bérlő állományilletékes parancsnokának és a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni (megküldeni). Budapest helyőrségben a lakásbérleti szerződésből további egy példányt kell készíteni, amelyet az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak kell megküldeni. Bérlőtársak esetén a szerződést annyi példányban kell elkészíteni, hogy minden bérlő kapjon egy példányt.

17. § (1) A házfelügyelői vagy gondnoki lakásra történt bérlőkiválasztás esetében a lakásbérleti szerződésben a szerződés megszűnése esetére a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére vonatkozóan ki kell kötni a 14. § (3) bekezdésében megállapított feltételt.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés módosítása vagy új bérleti szerződés megkötése a bérlő állományviszonyában bekövetkezett változás miatt szükséges, a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv külön lakásigénylés benyújtása nélkül gondoskodik.

A részleges lakásfelújítási átalány megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések

18. § (1) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból állapítja meg, és a bérlőkijelölésről szóló értesítésben közli az érintettel.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben meg kell jelölni az átalány (3)-(5) bekezdés szerint nyújtható legmagasabb mértékét és azt, hogy az átalány csak az R.-ben elismert költségekről szóló számlák benyújtását követően, a 21. § szerinti igazolás alapján folyósítható.

(3) A részleges lakásfelújítási átalány mértékének számítási alapja: 5800 Ft/m2.

(4) A részleges lakásfelújítási átalány összege az R.-ben elismert költségek számlával igazolt mértéke, de nem haladhatja meg a lakás alapterületének és a (3) bekezdésben meghatározott átalány mértékének szorzatát (m2 x Ft/m2) vagy a 3 méter belmagasságot meghaladó lakás esetében e szorzat 10%-kal növelt összegét.

(5) A lakás alapterületét az R. lakbér-megállapításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

19. § (1) A lakást egészében felújítottnak kell tekinteni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van.

(2) A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el.

(4) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlője az önkormányzat bérbeadó szervének (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát vitatja, a bérlő kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a helyi lakóházkezelő szervvel együttműködve a lakás tényleges műszaki állapotát helyszíni vizsgálat keretében a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultság szempontjából felmérheti. Ugyanígy kell eljárni, ha az önkormányzati bérbeadó szerv a műszaki állapot igazolását megtagadja.

(5) Ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött, ennek a magánbefektető általi teljesítését a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv ellenőrzi.

(6) Amennyiben a magánbefektető a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv felhívására a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakásnak az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő műszaki tartalmú felújítását nem teljesítette, akkor a hivatásos vagy szerződéses katona részére a részleges lakásfelújítási átalány - amennyiben az R.-ben meghatározott egyéb feltételek fennállnak - megállapítható. Ha a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérbeadásra került, a részleges lakásfelújítási átalányra vonatkozó megállapítását a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilatkozata pótolja.

20. § (1) Nem tekinthető az R. szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona

a) az általa jogcím nélkül használt HM-rendelkezésű lakást, vagy annak visszaadásával egyidejűleg másik HM-rendelkezésű lakást kap bérletbe;

b) a lakásigénylése alapján juttatott HM-rendelkezésű lakás bérletét a vele együtt lakó és költöző házastársa (élettársa) bérleményét képező HM-rendelkezésű lakás bérletének megszüntetése, illetve visszaadásának feltételével kapja meg;

c) az R.-ben foglaltak alapján szétköltöztetés céljából kap másik HM-rendelkezésű lakást, függetlenül attól, hogy a visszaadásra kerülő közös lakásban bérlőként, bérlőtársként vagy használóként lakott;

d) az R.-ben foglalt, lakásjuttatást kizáró rendelkezés hatálya alóli felmentést vagy mentesülést követően kap ismételten HM-rendelkezésű lakást;

e) garzonházi elhelyezést kap.

(2) A műszaki okokból lakhatatlanná vált lakásból történő kiköltöztetés jogcímén a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM-rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építésügyi hatóság megállapította.

21. § (1) A részleges lakásfelújítási átalány kifizetéséhez a lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást a jogosult által az R.-ben meghatározott költségekről kiállított számlák benyújtásától számított 10 napon belül állítja ki.

(2) Az átalány összegének megállapítása szempontjából az állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást 4 példányban, az 1. számú melléklet szerinti tartalommal állítja ki.

(4) Az igazolás állományilletékes parancsnok részére szóló példányához csatolni kell a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokat. A 19. § (6) bekezdésében foglalt esetben az igazoláshoz csatolni kell a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnek a kötelezettség teljesítésére történő felhívását vagy annak másolati példányát is.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás két példányát az ahhoz csatolt okiratokkal együtt az állományilletékes parancsnok részére, egy példányát az igényjogosult részére küldi meg. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv az átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokkal együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli.

22. § (1) A részleges lakásfelújítási átalány folyósításához kiállított igazolás részére megküldött példányait a HM központi pénzügyi és számviteli szerv gazdálkodástámogató és -ellátó pénzügyi referatúrája, illetve az önálló pénzügyi és számviteli szerv (a továbbiakban együtt: pénzügyi referatúra) az ellenjegyzést követően az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja.

(2) Az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsban (határozatban) intézkedik a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására.

(3) A pénzügyi referatúra a parancs (határozat) kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül - az igazolás egy ellenjegyzett példányának és a parancs (határozat) vagy kivonatának megküldésével egyidejűleg - kezdeményezi az átalány folyósítását. Az igazolás másik ellenjegyzett példányát és a folyósítást elrendelő parancs (határozat) vagy kivonatának további egy példányát a jogosult pénzügyi (személyi) gyűjtőjében kell elhelyezni.

(4) A részleges lakásfelújítási átalányt az illetményszámfejtő szerv a pénzbeli juttatások folyósításának szabályairól szóló HM utasítás rendelkezései alapján folyósítja. A folyósított átalányról név szerinti analitikus nyilvántartást vezet, melyhez csatolja a hozzá beérkezett parancs (határozat) vagy annak kivonatos és a helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás példányát.

A lakásbérlettel összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásához kapcsolódó rendelkezések

23. § (1) A bérbeadó (kezelő) a lakás visszaadásakor nem állapíthat meg a bérlő (használó) terhére kötelezettséget, ha a lakás állapota megfelelő. Megfelelőnek kell tekinteni a lakás állapotát, ha

a) a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerint hiánytalanul megvannak, rendeltetésszerű használatra alkalmasak, a falfelületek, továbbá a burkolatok sérülésmentesek, rendeltetésellenes használat nyomait nem viselik, és

b) a lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek a bérlő (használó) eleget tett.

(2) Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani.

(3) A műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból véglegesen kiköltöztetett bérlőtől (használótól) kizárólag a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerinti meglétét lehet megkövetelni.

A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásokhoz kapcsolódó feladatok

24. § (1) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadása esetén a 16. § (3) bekezdésben megjelölt kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv mint a vagyonkezelő bérbeadóként eljáró képviselője az általa és a bérlőül kijelölt személy által történt aláírást követően haladéktalanul megküldi a helyi lakóházkezelő szerv részére. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás birtokba adását követően a kérelmet a lakás átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy másolati példányával együtt továbbítja a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.

(2) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás volt bérlőtől, jogcím nélküli lakáshasználótól való visszavételét (birtokba vételét) követően a helyi lakóházkezelő szervnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet a díjfizető Szolgáltató képviseletében alá kell írnia, s azt haladéktalanul a helyi lakásgazdálkodási szerv részére meg kell küldenie. A kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv a vagyonkezelő bérbeadói képviselőjeként történt aláírást követően haladéktalanul visszaküldi a helyi lakóházkezelő szervnek. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás visszavételét követően a kérelmet az átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy (másolati) példányával együtt megküldi a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonba és HM vagyonkezelésébe kerülő üres lakás esetében is.

Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások korszerűsítéshez kapcsolódó rendelkezések

25. § (1) A határozatlan időtartamra vagy a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérbe adott állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha a finanszírozáshoz szükséges költségvetési fedezet biztosított.

(3) A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető.

(4) A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak.

(5) A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a (3) bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni.

A bérbeadói hozzájárulásokhoz kapcsolódó rendelkezések

26. § (1) Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni. A lakás bővítésére vonatkozó megállapodást a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv köthet a bérlővel.

(2) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakóépületben több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez vagy a bérlet keretében használt berendezés bővítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a létesítés teljes költségét a kérelmező bérlők - a bérbeszámítás jogának fenntartásával - vállalják, annak tudomásulvételével, hogy a berendezés állami tulajdonba és HM vagyonkezelésbe kerül. A feltételek vállalásáról a kérelmezőket előzetesen nyilatkoztatni kell.

(3) A megadott hozzájárulásban további feltételként kell megszabni azt, hogy a kivitelezésre külön megállapodás alapján kerülhet sor. A hozzájárulásban közölni kell továbbá a bérlő(k) 100%-os bérbeszámítási jogosultságát.

(4) A vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a megállapodást a bérlőkkel vagy azok meghatalmazott képviselőjével a bérbeadói hozzájárulás és a lakóházkezelő szerv véleménye alapján köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a létesítés műszaki tartalmát és bekerülési költségét, valamint megfizetésének és a lakbérbe történő beszámításának feltételeit.

(5) A létesítmény kivitelezése akkor kezdődhet meg, illetve arra a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv akkor köthet vállalkozási szerződést, ha a létesítési költséget a bérlők megfizették.

(6) A berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg a bérbeszámítás tételes kimutatásával és a használat feltételeinek közlésével a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv haladéktalanul kezdeményezi a lakásbérleti szerződés(ek) módosítását.

26/A. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég (a továbbiakban: cég) székhelyének HM vagyonkezelésű lakásban létesítéséhez a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére, a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel járulhat hozzá.

(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha a cég a bérlő vagy a HM vagyonkezelésű lakásban a bérbeadó hozzájárulásával határozatlan időtartamra befogadott és vele együtt élő hozzátartozója kizárólagos tulajdonában áll, vagy társas vállalkozás esetén e személy a cég korlátlan felelősséggel bíró tagja. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatta be a lakásba vele együtt élő hozzátartozóját.

(3) A hozzájárulás megadása esetén feltételként kell előírni, hogy

a) a lakás, illetve helyiségeinek funkciója nem változtatható meg,

b) a lakásban tényleges gazdasági tevékenység nem folytatható,

c) a lakás egésze vagy része a cég számára albérletbe, használatba nem adható,

d) a lakásbérlet megszűnése, megszüntetése esetén a székhelybejegyzést a cégnyilvántartásból haladéktalanul töröltetni kell.

(4) A hozzájárulásban a kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a hozzájárulás megadása nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb, külön jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése alól. A hozzájárulásnak tartalmaznia kell továbbá azt is, hogy az abban foglalt feltételek megszegése - a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján - a bérleti szerződés felmondásával járhat.

(5) Nem adható hozzájárulás olyan cég székhelyének létesítéséhez, melynek

a) működése a lakás, illetve helyiségeinek más célú használatával, funkciójának megváltoztatásával vagy a Lakástörvényben előírt együttélési szabályokkal össze nem egyeztethető tevékenységgel járna, vagy

b) célja, működése nem egyeztethető össze a HM és az MH rendeltetésével.

A lakás-karbantartási költségtérítés megállapításával összefüggő rendelkezések

27. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot és annak mértékét az igénylő (új) szolgálati helye szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján benyújtott kérelemre az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) A kérelemnek az igénylő személyi azonosító adatai mellett tartalmaznia kell a bérbeadó részére visszaadott lakás adatait, így különösen a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) a szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés tényét igazoló okiratot (parancs, határozat vagy az illetékes személyügyi szerv igazolása);

b) a visszaadott lakásra fennállott (megszüntetett) lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát;

c) a lakás visszaadása során készült és annak belmagasságát, műszaki állapotát, valamint a lakást visszaadó bérlő terhére meghatározott hiányosságokat részletesen tartalmazó - a bérbeadó vagy képviselője által aláírt - eredeti jegyzőkönyvet;

d) a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben meghatározott munkák elvégzéséről szóló, a felszámított általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét is tartalmazó, a bérbeadó vagy képviselője által kiadott eredeti számlát vagy számlákat.

(4) Több számla esetén a kérelemhez számlaösszesítő-kimutatást kell csatolni, amely tartalmazza a számlakibocsátó megnevezését, a számla keltét, számát, nettó és bruttó összegét, illetve az áfa összegét.

(5) Amennyiben a karbantartási (karbahelyezési) munkákat a bérlő végeztette el, a kiállított számlákhoz csatolni kell a bérbeadó vagy képviselője által készített, a munkák elvégzéséről szóló tanúsítványt is.

(6) A lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe.

28. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot az igénylő szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemhez csatolt okiratok alapján, a kérelem benyújtását követő 15 munkanapon belül a helyi lakóházkezelő szerv bevonásával megvizsgálja és nyilatkozik a jogosultsági feltételek fennállásáról. Ennek keretében megállapítja, mely munkák fogadhatók el a lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából, s a rendelkezésére álló számlák alapján javaslatot tesz a költségtérítés összegére.

(2) Amennyiben a rendelkezésre álló okiratok nem elegendőek a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságról szóló igazolás kiállításához, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultság megállapítása során bevonhatja a visszaadott lakás fekvés szerint illetékes bérbeadóját, lakóházkezelőjét is.

29. § (1) Amennyiben a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultság kétséget kizáróan megállapítható, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, 4 példányban igazolást állít ki.

(2) Az igazolást a hiánytalan kérelem beérkezését, amennyiben az nem volt teljes körű, úgy a hiánypótlási eljárás lezárását követő 10 napon belül kell kiállítani.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiállított igazolás két példányát az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak küldi meg. Az állományilletékes parancsnoknak megküldött példányokhoz csatolni kell a költségtérítés megállapítására irányuló kérelmet és a jogosultságot megalapozó okiratokat. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott iratok másolataival együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli.

(4) A költségtérítés folyósítása során egyebekben a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására vonatkozó eljárási rendet kell megfelelően alkalmazni.

A lakásbérlet megszűnéséhez és a jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó rendelkezések

30. § (1) A HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszűnését, megszüntetését, illetve az arról történő tudomásszerzést követően a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogcím nélküli lakáshasználat megállapítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A lakásbérlet megszűnését követően az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás visszavételekor a volt bérlőtől (használótól) igazolást kell kérni arról, hogy közüzemi szolgáltatóval (szolgáltatókkal) szemben tartozása nem áll fenn.

Minderről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérlet, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésével összefüggő eljárás keretében a volt bérlőt (használót) figyelmeztetnie kell.

(3) Amennyiben a volt bérlőnek (használónak) közüzemi tartozása áll fent, vagy a (2) bekezdés szerinti igazolást nem mutatta be, e tényt a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

31. § (1) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésének a napjától, így különösen a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét, az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit és használati díjait a HM KPH HM Infrastrukturális Ügynökség Központi 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról - a számlaszám pontos megjelölésével - az R.-ben előírt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló használati díj vonatkozásában is.

(4) Az R.-ben foglalt csökkentett mértékű lakáshasználati díj megállapításához be kell kérni a jogcím nélküli lakáshasználó haderő átalakítással vagy átszervezéssel összefüggő személyügyi parancsát (határozatát).

A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések

32. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű és a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződés a következőket tartalmazza:

a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját,

b) a felek (képviselőik) megnevezését, címét (székhelyét) és személyi azonosító adatait,

c) a szerződés tárgyát képező lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni, kezelői jellegét,

d) a lakásbérleti szerződés pontos megjelölését és az annak megszüntetésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítást,

e) a lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét (év, hó, nap) és az arra vonatkozó bérlői kötelezettségvállalást vagy, ha az már megtörtént, a pontos dátummal megjelölt tényszerű megállapítást,

f) a lakásbérlet megszűnésével összefüggő pénzügyi elszámolást,

g) a lakás műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat, és a felek ezzel összefüggő - a lakásbérleti szerződésen és a jogszabályon alapuló - kötelezettségeit, illetve azok vállalását a teljesítés határidejével,

h) másik, vagy ugyanannak a lakásnak az R. alapján történő bérbeadása esetén az arra való utalást.

(2) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a bérlő adóazonosító jelét,

b) a térítés jogcímét és összegét,

c) a térítés kifizetésének módját és feltételeit,

d) a szerződés tárgyát képező lakással összefüggő, a honvédelmi szervvel szemben fennálló bérlői tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítésére (levonására) vonatkozó kikötést, továbbá

e) azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása szükséges, aki a térítés összegét - számítási hiba vagy elírás esetén - módosíthatja,

f) azt, hogy ha a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyja, a megállapodás a jóváhagyott tartalomnak megfelelően a szerződéskötés dátumától válik hatályossá.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlővel a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződésben a megkötés időpontjától számított 6 hónapnál hosszabb kiürítési és visszaadási határidőben nem állapodhat meg.

(4) Önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás, valamint nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérletének a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével történő megszüntetése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv - a 34. §-ban foglaltak kivételével - a kiürítési vagy cseretérítés vonatkozásában külön szerződésben állapodik meg. Ilyen esetben a térítési megállapodásnak a (2) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltakra kell kiterjednie, továbbá utalni kell a bérletet megszüntető szerződésre, melyet a megállapodáshoz csatolni kell.

33. § (1) A lakásbérletet közös megegyezéssel megszüntető, három példányban elkészített szerződés egy-egy példányát a bérlő és az illetékes helyi lakóházkezelő szerv kapja meg. Ha a bérlet megszüntetésére térítés kikötésével kerül sor, további 4 példányt kell készíteni, amelyeket meg kell küldeni a jóváhagyásra jogosult szervhez. A szerződéshez csatolni kell a megszüntetett lakásbérleti szerződést, és a lakás visszaadásáról szóló igazolást.

(2) Ha a térítésről a felek a 32. § (4) bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni és jóváhagyásra a HM központi lakásgazdálkodási szervhez megküldeni a megszüntetett lakásbérleti szerződés, a lakás visszaadásáról szóló igazolás, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával.

34. § Ha az önkormányzati tulajdonú, ismételten gyakorolható HM bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodott, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt - a jóváhagyott megállapodás alapján - a lakáscélú támogatási szerv intézkedik.

35. § A kiürítési és cseretérítést a lakásnak a lakbér szempontjából figyelembe vett alapterülete és az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra az R.-ben megállapított lakbérmérték alapján kell kiszámítani. A lakás ettől eltérő tényleges bérének mértékét - ideértve a bérbeadó által megállapított lakbércsökkentő és - növelő tényezőket - nem lehet figyelembe venni.

36. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiürítési és cseretérítés R.-ben megállapított feltételeinek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles.

(2) A szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszűnt vagy megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás tényleges kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A lakáscélú támogatási szerv a jóváhagyott szerződés kézhezvételétől - amennyiben a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől - számított 15 napon belül, a jogosult írásbeli értesítése mellett gondoskodik a térítés kifizetéséről.

(3) Ha a felek az R.-ben foglaltak alapján magántulajdonú lakás építéséhez kapcsolódóan a bérleti szerződés megszüntetését követően ugyanazon HM-rendelkezésű lakás 6 hónap meghatározott időtartamú bérbeadásában állapodtak meg, a térítés kifizetésére az épülő magántulajdonú lakás 80%-os készültségi fokát az illetékes építésügyi hatóság által igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül kerülhet sor.

A lakásbérlet bérbeadói felmondással történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések

37. § (1) A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérleti szerződés felmondását megalapozó, jogszabályban vagy szerződésben előírt egyéb lényeges kötelezettségszegésnek kell tekinteni különösen, ha a bérlő

a) a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségét (például a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését, szolgáltatási díjak megfizetését) nem teljesíti;

b) a bérleményt életvitelszerűen nem használja, illetve abból a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatása nélkül tartósan, legalább 2 hónapot meghaladó időtartamra kiköltözik;

c) külön jogszabályban előírt lakcím-bejelentési vagy az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettségét elmulasztja.

(2) Amennyiben - különösen a közüzemi szolgáltató hivatalos megkeresésére - a helyi lakásgazdálkodási szerv megállapítja, hogy a bérlő a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, a tudomásra jutástól számított 10 napon belül - a lakásbérleti szerződés felmondására való figyelmeztetéssel és határidő kitűzésével - felszólítja a teljesítés igazolására.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlő fogyasztói kötelezettsége teljesítésének igazolására 30 napnál hosszabb határidőt nem adhat. Igazolásként a közüzemi szolgáltató teljesítésről szóló igazolása, részletfizetési kedvezmény esetén a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató között létrejött megállapodás eredeti vagy másolati példánya fogadható el. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja.

(4) Ha a bérlő az (1) és (3) bekezdésben felsorolt kötelezettségének bérbeadói felszólítás ellenére sem tesz eleget, a helyi lakásgazdálkodási szerv a lakástörvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogcímen a lakástörvény 25. § (2) bekezdésben meghatározott eljárás keretében a bérleti szerződést az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül felmondhatja.

(5) Ha a HM mint vagyonkezelő, jogszabály alapján fennálló helytállási kötelezettsége keretében a bérlő mint fogyasztó által felhalmozott díjtartozás összege a közüzemi szolgáltató részére megfizetésre került, a bérleti szerződés felmondásától nem lehet eltekinteni. Amennyiben a lakástörvény szerinti külön felszólítás nélküli felmondás nem eszközölhető, az esetben a bérbeadónak a bérlőt közüzemi díj tartozása címén, határidő kitűzésével a HM által helytállt összeg egyösszegű megfizetésére kell felszólítania, s a fizetési határidő eredménytelen lejártát követően kell a felmondást megtennie. A tartozást a helytállási kötelezettség alapján megfizető honvédelmi szervnek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérleti szerződés felmondása érdekében történő értesítésén túl - a honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló HM rendelet alapján - kezdeményeznie kell a lakásügyi, lakhatástámogatási perekben a HM képviseletében eljáró honvédelmi szervnél a pénzkövetelés visszatérítésére, behajtására irányuló jogi eljárás megindítását is.

(6) A (4) bekezdés szerinti bérbeadói felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.

(7) A bérleti szerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.

(8) A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - az R.-ben foglaltakat figyelembe véve - a bérleti szerződés felmondása helyett megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használatot kell megállapítani.

38. § (1) A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakástörvény 25. § (4) bekezdése szerinti felmondást megalapozó oknak kell tekinteni különösen, ha a bérlő

a) az R.-ben foglaltak megsértésével a bérleményét más személy részére bérbe adja;

b) más testi épségét, egészségét, vagyonát szándékosan sértő vagy veszélyeztető magatartást folytat.

(2) A lakásbérleti szerződés az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. § (1) bekezdés b) pontja, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen, külön felszólítás nélkül is felmondható.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés a lakástörvény alapján külön bérbeadói felszólítás nélkül is felmondható, a felmondó nyilatkozatot írásban, a felmondást megalapozó tény, körülmény tudomásra jutását követő 8 napon közölni kell a bérlővel.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlőjének a 37. § (1) bekezdés, illetve a 38. § (1) bekezdés szerinti magatartása tudomására jutása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó önkormányzati szervnél kezdeményezi.

(2) A 37-38. §-okban és az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló vonatkozásában is.

40. § (1) Ha a helyi lakóházkezelő szerv az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra fennálló bérleti szerződés felmondására okot adó nemteljesítést, mulasztást vagy magatartást észlel, arról - a lakbér és szolgáltatási díj nemfizetése esetén a hátralék kimutatásával - haladéktalanul írásban értesíti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az értesítést követően a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint köteles eljárni.

(3) Ha a bérlő a lakást felmondásra nem üríti ki, a felmondási határidő lejártával a kiürítés iránt haladéktalanul intézkedni kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint kell eljárni a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakások esetében is azzal, hogy a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérbeadói intézkedések megtételéről tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét.

(5) A nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén e tényről és a szükséges intézkedések megtételéről a helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjét.

A lakásbérlet bérlő halálával történő megszűnéséhez kapcsolódó feladatok

41. § (1) Ha az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás vagy a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződése a bérlő halálával szűnik meg, és a lakásban nem marad hátra megfelelő elhelyezésre vagy a bérleti jog folytatására jogosult, illetve olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles az elhunyt bérlő örökösét határidő megszabásával felszólítani az ingóságok elszállítására és a lakás kiürítésére. A határidőt a körülményekre tekintettel kell megszabni oly módon, hogy az 60 napnál kevesebb nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felszólításban tájékoztatni kell az örököst arról, hogy a megszabott határidőig mindazokat a lakás fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, melyek egyébként a bérlőt terhelnék, neki kell megfizetnie, és a lakás berendezési tárgyainak bérleményleltár szerinti meglétéért felelősséggel tartozik. A határidő lejárta után e költségeken felül, havonta a lakbér összegének megfelelő lakáshasználati díjat is meg kell fizetnie. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a határidő lejárta után az örökös költségére és veszélyére a bérbeadó az ingóságokat arra alkalmas helyiségben raktározhatja.

(3) Ha az örökös személye vagy a tartózkodási helye ismeretlen, a lakást - a kezelő szerv képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével - le kell pecsételni, és az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. Így kell eljárni akkor is, ha az örökös személye nem egyértelmű.

(4) Ha a lakásban lévő ingóságokat a helyi lakásgazdálkodási szerv raktárba szállítja, az eljárás lefolytatásáról a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjének részvételével, két tanú jelenlétében leltárjegyzőkönyvet kell felvenni. A tároló helyiséget le kell pecsételni.

(5) Ha az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű vagy nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérlete a bérlő halálával szűnik meg, és abban nem marad hátra más személy, a helyi lakásgazdálkodási szerv figyelemmel kíséri a bérbeadó intézkedéseit, vagy azokat kezdeményezi, illetve szükség szerint azokban együttműködik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójának elhalálozása esetében is.

42. § (1) Ha a bérlő halála után az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban, illetve a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakásban a bérleti jog folytatására jogosult, vagy olyan személy marad hátra, akinek a lakást bérbe kell adni, a bérleti szerződés megkötéséről haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül gondoskodni kell. E rendelkezést kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölésű, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú, továbbá a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített lakás esetén is.

(2) Ha a bérlő halála után a vállalkozói HM-rendelkezésű lakásban olyan személy marad hátra, aki állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetében az R. szerint a bérleti jog folytatására vagy egyébként a lakás bérbe adására tarthatna igényt, a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül intézkedik a megfelelő elhelyezés vagy a kiürítési térítésben történő megállapodás érdekében.

A jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó feladatok

43. § (1) Ha a bérlet megszűnését követően jogcím nélküli lakáshasználat keletkezett, a jogcím nélküli lakáshasználatról - e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül - a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a volt bérlőt vagy a lakásban hátramaradt, hátrahagyott személyt, továbbá állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetén a helyi lakóházkezelő szervet. Az értesítést önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás esetén meg kell küldeni az illetékes önkormányzatnak vagy az önkormányzati vagyonkezelőnek (bérbeadónak), magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőnek vagy képviselőjének.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználatról szóló értesítés tartalmazza:

a) a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni jellegét (tulajdonos és kezelő),

b) a lakásbérleti szerződés megszűnésének okát (a megfelelő jogszabályhely pontos megjelölésével) és időpontját (év, hó, nap),

c) a jogcím nélküli használatra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, az utóbbi körben a lakáshasználati díjat,

d) a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésének lehetőségeit, ideértve az R. szerinti kiürítési térítésben történő megállapodás lehetőségét is, az elhelyezési igényre vagy annak kizárására kiterjedő tájékoztatással,

e) a megfelelő elhelyezés tervezett időpontját, vagy azonnali lehetőség esetén a cserelakás e címen történő felajánlását,

f) elhelyezésre való jogosultság hiányában vagy vállalkozói HM-rendelkezésű lakás esetében az elhelyezésre való jogosultságtól függetlenül a lakás kiürítésére történő határidős felhívást,

g) a 30. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, továbbá

h) vállalkozói HM-rendelkezésű lakás esetén az R. szerinti kompenzatív munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás igénylésének lehetőségéről szóló tájékoztatást is.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználati díjat az esetben is a jogcím nélküli használat kezdetétől kell megállapítani, ha a jogcím nélküli használat keletkezéséről - így különösen a bérleti szerződés megszűnéséről, megszüntetéséről - a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv csak később szerez tudomást. Ez a rendelkezés az irányadó a lakáshasználati díj R. szerinti emelése esetében is.

(4) Önkényes lakásfoglalás esetén az R. és az utasítás megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lakás kiürítésére a lakástörvény 90/A. §-a szerinti hatósági eljárást, vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 183-184. §-a szerinti nemperes eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell. A Vht. szerinti eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell a határozott időtartamra szólóan bérbe adott HM vagyonkezelésű lakás, szállóférőhely, nem lakás céljára szolgáló helyiség és személygépkocsi-tároló bérletének lejártát követően is.

44. § (1) A megfelelő elhelyezés címén történő cserelakás felajánlásakor a jogcím nélküli lakáshasználót 15 napos határidővel írásbeli válasznyilatkozat megtételére kell felhívni. A nyilatkozat elmulasztását a megfelelő elhelyezés visszautasításának kell tekinteni.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, a helyi lakásgazdálkodási szerv - a helyi lakásgazdálkodási érdek és a jogcím nélküli használó indokainak mérlegelésével - legfeljebb még egy lakást ajánlhat fel. Amennyiben a lakáshasználó azt sem fogadja el, az ügy peresítése iránt a helyi lakásgazdálkodási szerv 8 napon belül köteles intézkedni.

45. § (1) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás kiürítésének határidejét a körülmények figyelembevételével úgy kell megszabni, hogy az a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításától számított 60 napnál kevesebb és 180 napnál több nem lehet. Meghatározott időtartamra létrejött bérleti szerződés megszűnése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv 60 napnál hosszabb kiürítési határidőt nem állapíthat meg.

(2) Ha a határidő eredménytelenül jár le, és a lakáshasználó R. szerinti kivételes elhelyezése nem indokolt vagy nem lehetséges, a peresítés iránt 8 napon belül intézkedni kell.

46. § (1) Ha a vállalkozói HM-rendelkezésű lakásra a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony, de legfeljebb az elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig létrejött bérleti jog az elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére a másik megfelelő HM-rendelkezésű lakás bérbeadására intézményesített lakásjuttatás címén kerül sor. Ebben az esetben a másik lakás bérbeadására új lakásigénylés benyújtása nélkül a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból intézkedik.

(2) Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv üres, bérbe adható lakással nem rendelkezik, az erről szóló nyilatkozatban az érintettet tájékoztatni köteles a kompenzatív munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás igénylésének lehetőségéről is.

(3) Ha a bérleti jog az elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, de a volt bérlő a magánbefektetővel vagy annak arra jogosult képviselőjével kötött megállapodás alapján a lakás további használatára szerzett jogosultságot, a lakás kiürítése iránt intézkedni nem kell.

47. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv és a jogcím nélküli lakáshasználó közötti kiürítési megállapodás a következőket tartalmazza:

a) a megállapodás helyét és időpontját,

b) a felek (és képviselők) megnevezését, címét (székhelyét), személyi azonosító adatait,

c) a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni és vagyonkezelői jellegét,

d) a térítés jogcímét, összegét, kifizetésének módját és feltételeit,

e) a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást, vagy a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának pontos dátum megjelölésével történő megállapítását,

f) a jogcím nélküli lakáshasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban adja vissza, vagy ha az már megtörtént, e tény megállapítását,

g) a felek közötti, a lakással kapcsolatos elszámolást, melynek körében a jogcím nélkül használt lakásra a honvédelmi szervvel fennálló tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítését (levonását) ki kell kötni,

h) azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges, aki a térítés összegét - elírás vagy számítási hiba esetén - módosíthatja.

(2) A jogcím nélkül használt lakás kiürítését és visszaadását tanúsító igazolást vagy jegyzőkönyvet a megállapodáshoz csatolni kell, illetve utólag meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervnek, amely a kifizetés iránt a beérkezést követő 15 napon belül intézkedik.

Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanban lévő helyiség hasznosításához kapcsolódó rendelkezések

48. § (1) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóépületben lévő közös használatú helyiség más célra akkor hasznosítható, ha

a) a hatályos építésügyi jogszabályok az építésigazgatási szempontból azonosnak minősülő új lakóépületben nem írják elő az adott rendeltetésű helyiség létesítését, és

b) a helyiség használatára a bérlők írásbeli nyilatkozatukban nem tartanak igényt.

(2) A hasznosításhoz szükséges nyilvános pályáztatást az R. és ezen utasítás üres lakás és helyiség elidegenítésére vonatkozó pályáztatási rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell lebonyolítani, azzal az eltéréssel, hogy:

a) az R.-nek a különböző kategóriákba tartozás figyelembevételére vonatkozó szabályait a pályáztatás során nem lehet alkalmazni, továbbá

b) a pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője választja ki úgy, hogy a bizottság egyik tagjának a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjét jelöli.

49. § (1) A bérbeadó, illetve a kezelő nem vállalhatja, hogy a helyiséget a bérlő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítja, felszereli és berendezi.

(2) Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a bérbeadó csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel.

50. § Az írásba foglalt helyiségbérleti szerződés tartalmazza:

a) a bérlő és bérbeadó megnevezését és azonosító adatait,

b) a helyiség címét, alapterületét és a bérleti jogviszony tartamát (határozott, határozatlan időtartamú) vagy megszűnésének nevesített feltételét,

c) a végezni kívánt tevékenység meghatározását,

d) a profilváltásra vonatkozó kikötéseket,

e) a helyiség albérletbe, továbbá más személy használatába adásának tilalmát,

f) a helyiség(csoport) műszaki állapotát,

g) a helyiség kialakításával, felújításával, karbantartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,

h) a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak összegét, valamint azok fizetésére vonatkozó megállapodásokat,

i) az esetleges kedvezmények pontos meghatározását,

j) a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak megváltoztatásának szabályait,

k) a kötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket,

l) a bérleti szerződés megszüntetésére, felmondására vonatkozó szabályokat,

m) a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a bérlő milyen esetben tarthat igényt cserehelyiségre, illetve kártalanításra,

n) a helyiség előtti terület takarítására, a szemét elszállítására vonatkozó bérlői kötelezettségeket,

o) a bérleti szerződés lejárta után az esetleges előbérleti jogra vonatkozó feltételeket,

p) a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség visszaadására vonatkozó megállapodásokat,

r) a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét,

s) a bérleti jog szünetelésére vonatkozó megállapodásokat,

t) jogvita esetén az illetékes bíróság megnevezését,

u) az egyedi sajátosságokból eredő egyéb kikötéseket,

v) a helyiség rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,

z) a szerződés dátumát, a bérbeadó, a bérlő és a tanúk aláírását.

51. § A határozatlan időtartamra kötött helyiségbérleti szerződést a bérbeadó a lakástörvény 24. § (1) bekezdés b), illetve d) pontjai alapján felmondja, ha a bérlő a szerződésben megállapított

a) tevékenységtől eltér, vagy

b) a bérbeadó hozzájárulása nélkül a helyiségbe más személyt befogadott, illetve a helyiségben albérleti jogviszonyt létesített, vagy

c) a bérlő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, az 50. § v) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesítette.

A személygépkocsi-tárolók bérletéhez kapcsolódó rendelkezések

52. § (1) A HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőjének kijelöléséről szóló értesítés tartalmazza:

a) a bérlőkijelölés jogcímét (igénylés, magánszemélyek közötti csere, bérleti jog folytatása),

b) a kijelölt bérlő nevét, lakcímét és személyi azonosító adatait,

c) a helyiség címét (állóhely esetén az azonosító jelet is), műszaki adatait, tulajdoni jellegét és kezelőjét,

d) a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, vagy nevesített feltétel),

e) a személygépkocsi adatait és tulajdonosának megnevezését, adatait,

f) a bérbeadás feltételeit,

g) a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó tájékoztatást, beleértve a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését is.

(2) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű, illetve a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) bérleti szerződésének az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia. A bérbeadás feltételeinek körében a bérleti díjat és a használatra, a felmondásra, valamint a bérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat kell kikötni.

53. § (1) Az állami tulajdonú és HM vagyonkezelésű zárt lakóingatlanokon a személygépkocsi-várakozóhelyet az önkormányzat rendelete alapján az abban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet kijelölni.

(2) Ha a személygépjármű-várakozóhely létesítésének feltételeit a helyi önkormányzat nem szabályozta, a kijelöléskor a következő feltételeket kell figyelembe venni:

a) a 200 m2-nél nagyobb, éjszaka zárható udvarú épület kapualjában, udvarán, kertjében, fedett ereszrészében, betonozott parkolóhelyen várakozóhely kijelölhető, ha a tárolás az épület, telekrész rendeltetésszerű használatát nem gátolja és az nem jár a lakók indokolatlan zavarásával,

b) a 200 m2-nél kisebb udvarú épületek esetében csak a rokkant személy személygépjárművének parkolását lehet engedélyezni,

c) műemlék, műemlék jellegű épület kapualjában, udvarán várakozó helyet létesíteni nem lehet.

(3) A várakozóhelyeket az élet- és vagyonvédelmi, valamint az egészségügyi előírások figyelembevételével jól látható módon kell kijelölni.

A bérleti és szolgáltatási díjak érvényesítéséhez kapcsolódó rendelkezések

54. § (1) A bérbeadó honvédelmi szerv negyedévenként, a lakóházkezelővel együttműködve ellenőrzi, hogy az illetékességi területén lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, lakóépületben lévő helyiségek, személygépkocsi-tárolók és szállóférőhelyek bérlői, jogcím nélküli használói a bérleti, használati és szolgáltatási díjfizetési kötelezettségüket jogszabálynak és szerződésnek megfelelően teljesítik-e. A vizsgálatnak ki kell terjednie a díjtartozás összegére, esedékességére, továbbá arra, hogy a Szolgáltató a tartozás behajtása iránt tett-e intézkedést, s az milyen eredménnyel zárult.

(2) A lakóházkezelő díjtartozásról és az általa elvégzett behajtásról szóló írásbeli közlése alapján a bérbeadónak a díjtartozással rendelkező bérlőkről, használókról nyilvántartást kell vezetnie.

(3) Amennyiben a lakóházkezelő a tartozás kiegyenlítése érdekében intézkedést még nem tett, vagy a megtett intézkedés eredménytelennek bizonyult és a díjtartozás továbbra is fennáll, a bérbeadónak intézkednie kell a díjtartozás kiegyenlítése, szükséges esetben a bérleti szerződés felmondása és a bérelt vagy jogcím nélkül használt lakás, szálló, családi szálló, személygépkocsi-tároló kiürítése érdekében.

(4) A bérbeadónak az általa megtett bérbeadói intézkedésekről az arról szóló okiratok egy példányának megküldésével tájékoztatnia kell a Szolgáltatót.

(5) A 3 hónapot vagy - a késedelmi kamat nélkül - 20 000 Ft-ot meghaladó tartozás fennállása esetén, a bérbeadónak - amennyiben annak jogi feltételei fennállnak - a tartozás megfizettetése mellett intézkednie kell a bérleti szerződés felmondására és a bérlemény megürítésére.

55. § (1) 10 000 Ft-ot - személygépkocsi-tároló esetében az 5000 Ft-ot - meghaladó tartozás esetén a bérbeadó tudomására jutástól, illetőleg az 54. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül a bérlőt teljesítésre szólítja fel. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a bérleti szerződés felmondásának és a bérlemény kiürítésének jogkövetkezményére történő figyelmeztetést is. A fizetési felszólítást minden esetben tértivevénnyel ellátott postai küldemény útján kell az adós bérlő részére megküldeni.

(2) A teljesítés igazolásaként az érvényesített postai befizetési küldemény vagy lakossági folyószámláról történő átutalás esetén az átutalási megbízás fogadható el. A bérbeadó szerv képviselője a teljesítés tényét feljegyzésben (akár a felszólításra való rájegyzéssel) rögzíti. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja.

56. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője részére kérelemre, méltányolható körülményeinek figyelembevételével a lakbértartozás részletekben történő megfizetése engedélyezhető. A részletfizetés tárgyában az adós bérlővel a megállapodást a helyi lakásgazdálkodási szerv mint bérbeadó köti meg. A részletfizetés lehetőségéről az adós bérlőt a fizetési felszólításban tájékoztatni kell.

(2) Részletfizetési megállapodás akkor köthető, ha a lakásbérleti szerződés felmondására még nem került sor, és a kérelmező hitelt érdemlően (például jövedelemigazolás, keresőképtelenséget igazoló okirat, lakásfenntartási költségekről szóló számla benyújtásával stb.) igazolja, hogy a lakbérhátralék egyösszegű megfizetése ő és családja megélhetését veszélyezteti. Amennyiben a tartozás a 40 000 Ft-ot nem haladja meg, a részletfizetési megállapodás az előző feltételeken túl kizárólag akkor köthető meg, ha az adós bérlő (megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) vagy annak házastársa (élettársa) munkahelyét önhibáján kívül elvesztette, vagy háztartásukban kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak.

(3) A követelés bírósági úton történő érvényesítése érdekében megtett intézkedésekről a helyi lakásgazdálkodási szerv megkeresésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv haladéktalanul, rövid úton nyilatkozik.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kézhezvételtől számított 8 napon belül dönt. A helyi lakásgazdálkodási szerv a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

(5) A kérelem elfogadása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul gondoskodik a részletfizetési megállapodás megkötéséről. A részletfizetési megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szerv útján a Szolgáltatónak a számla és a postai befizetési küldemény elkészítése érdekében meg kell küldeni.

(6) A megállapodásban a lakbértartozás legfeljebb 12 havi, egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki. A 12 havinál hosszabb törlesztést tartalmazó megállapodás kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével köthető. A 24 havinál hosszabb részletfizetést tartalmazó megállapodás megkötése nem engedélyezhető. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapított részletet a tárgyhavi lakbérrel együtt kell megfizetni.

(7) A részletfizetési megállapodásnak tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben az adós a megállapodásban meghatározott törlesztő részletet határidőre nem fizeti meg, a hátralékos tartozás teljes összege a részletfizetésre megállapított és elmulasztott határidőtől esedékessé válik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 68. § és 97. § szerint kötött részletfizetési megállapodásokat illetően is.

(8) A lakásbérleti szerződés megszűnését, megszüntetését követően - az 57. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fennálló követelés részletekben történő, a megszűnt bérlet helyreállítása nélküli teljesítésére megállapodást - a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köthet.

(9) Az (1)-(8) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni a szállóférőhelyek és személygépkocsi-tárolókra felhalmozott bérleti díj rendezésével összefüggésben is azzal, hogy az adóssal a tartozás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletekben történő megfizetésére köthető megállapodás.

57. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szervnek fel kell mondania minden olyan lakásbérleti szerződést, melynek bérlője az 54. § (5) bekezdésben megállapított értéket meghaladó tartozását a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nem rendezi, és részletfizetési kérelmet nem nyújtott be vagy az elutasításra került. Ha az adós bérlő részletfizetési kérelme elutasításra került, a lakásbérleti szerződést e döntéssel egyidejűleg megküldött új fizetési felszólításban rögzített határidő elmulasztását követő 8 napon belül kell felmondani.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szervnek akkor is fel kell mondania a lakásbérleti szerződést, ha a bérlővel az 56. § alapján részletfizetési megállapodást kötött, de az adós a megállapított részletet vagy a tárgyhavi lakbér fizetését elmulasztotta, s azt a fizetési felszólításban rögzített határidőre sem teljesítette.

(3) A lakástörvény 25. § (5) bekezdése értelmében a lakásbérleti szerződés lakbértartozás címén történő felmondása az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.

(4) Amennyiben az adós bérlő a felmondási idő alatt a lakbér- és egyéb tartozását teljes egészében megfizeti, a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.

(5) Megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakáshasználati díj, díjtartozás határidős megfizetésére a lakbérfizetésre és a lakbértartozás rendezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanok elidegenítéséhez kapcsolódó rendelkezések

58-82. §

Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról

83. § (1) Az igénylő hiányában üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról történő lemondást a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezheti. A javaslat alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv - szükség esetén a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv bevonásával - folytatja le a tárgyalásokat az önkormányzattal vagy a rendelkezési jogot megszerezni kívánó más féllel.

(2) A miniszteri döntés előkészítéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Engedélyezés esetén a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv köti meg az önkormányzattal vagy a rendelkezési jogot megszerző más féllel. A megállapodás hatálybalépéséhez a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása szükséges.

(3)-(4)

(5) A HM rendelkezési jog megszűnésének időpontjával a lakást a lakásügyi nyilvántartásokból ki kell vezetni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogáról való lemondás esetében is.

A szállógazdálkodáshoz, szállóbérlethez kapcsolódó rendelkezések

84. § (1) A helyőrségi szálló céljára szolgáló épületet (épületrészt) a helyi lakásgazdálkodási szerv és a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv jelöli ki, illetve vonja be vagy vonja ki a szállógazdálkodás köréből.

(2) A helyőrségi szálló férőhelyekkel az azok fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gazdálkodik és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

(3) A helyőrségi szálló kezelését és üzemeltetését az annak helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.

(4) A helyőrségi szálló - beleértve az e célra ideiglenesen hasznosított, állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakást is - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, az előírt norma szerinti bútorzattal, és egyéb berendezési, használati tárgyakkal berendezve, illetve felszerelve működtethető.

(5) A helyőrségi szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag neme szerint hatáskörrel bíró honvédelmi szerv vezetője köteles meghatározni.

85. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a szálló férőhely iránt benyújtott igénylést haladéktalanul megvizsgálja és nyilvántartásba veszi.

(2) Az igényeket a kérelmezők állományának megfelelően csoportosítva, a beérkezés sorrendjében kell nyilvántartásba venni.

(3) A nyilvántartásba vett igénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni, az R.-nek a különböző kategóriákba tartozó személyek közötti sorrendiségre vonatkozó szabályainak, azokon belül a nyilvántartásba vétel sorrendjének a betartásával.

(4) Ha a szállón nincs szabad férőhely, arról az igénylőt írásban kell tájékoztatni, az esetleges más elhelyezési módra vagy a kérelem teljesíthetőségének várható időpontjára is kiterjedően.

(5) Amennyiben az ideiglenes szállóelhelyezés külön jogszabály, így különösen önkormányzati rendelet alapján idegenforgalmi adó hatálya alá tartozik, úgy a bérleti, használati díjon és annak áfatartalmán túl az idegenforgalmi adó mértékét is meg kell állapítani, illetve ki kell számlázni.

A lakáscélú támogatási formák pénzügyi forrásainak kezeléséhez kapcsolódó rendelkezések

86. § (1) A lakáselidegenítés pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla vezetésére a kiválasztott pénzintézettel a megállapodást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával köti meg.

(2) A lakáscélú támogatás pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla vezetésére a kiválasztott pénzintézettel a megállapodást a lakáscélú támogatási szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával köti meg.

(3) A pénzforgalmi számlák egyenlegének alakulásáról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a lakáscélú támogatási szerv negyedévente írásban számol be a HM központi lakásgazdálkodási szervnek.

87. § A lakáscélú munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő juttatás (a továbbiakban együtt: lakáscélú támogatás) forrása a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat, a korábban nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevétel (visszatérülés) és a lakáscélú támogatásra átcsoportosított más pénzügyi források.

A lakáscélú támogatásnyújtáshoz kapcsolódó rendelkezések

88. § (1) A lakáscélú támogatási szerződés (megállapodás) egy-egy példányát a lakáscélú támogatási szerv haladéktalanul megküldi:

a) a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,

b) a kedvezményezett állományilletékes parancsnoka útján az állományilletékes katonai szervezetet ellátó pénzügyi referatúrának,

c) az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek,

d) Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

(2) Amennyiben a lakáscélú támogatási megállapodás megkötésekor a támogatott nem áll a honvédelmi szervvel alkalmazotti jogviszonyban, a támogatási szerződést csak az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott szerveknek kell megküldeni.

(3) A lakáscélú támogatási szerv a vissza nem térítendő juttatásban részesült személy

a) nevéről, rendfokozatáról, állományviszonyáról, megbízatási számáról (KGIR-azonosítóról), adóazonosító jeléről és lakcíméről;

b) a támogatással megszerzett lakás vételáráról, a teljes építési költség összegéről;

c) a folyósított támogatás összegéről

havi rendszerességgel, legkésőbb a tárgyhavi folyósítást követő hónap 10. napjáig adatszolgáltatást nyújt a HM központi pénzügyi és számviteli szerv részére az adózási feladatok végrehajtása érdekében.

89. § A kompenzatív jellegű lakáscélú támogatások iránti kérelemhez a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a volt bérlő részére megfelelő másik HM-rendelkezésű lakás nem juttatható.

90. § Vissza nem térítendő juttatás és munkáltató kölcsön egyidejű igénylése esetén a lakáscélú támogatások csak ugyanazon lakás vásárlásához vagy - amennyiben azt az R. nem zárja ki - építéséhez nyújthatók.

90/A. § (1) A lakáscélú támogatás iránti igénylést a beérkezés sorrendjében, az ügyviteli szabályok szerint nyilvántartásba kell venni. A nem jogosulttól származó kérelmet - az erről szóló tájékoztatás megtételével - nyilvántartásba vétel nélkül azonnal vissza kell küldeni.

(2) Besorolni a formailag és tartalmilag hiánytalan, érdemben azonnal elbírálható nyilvántartásba vett igénylést lehet.

(3) A nyilvántartásba vett, de be nem sorolható hiányos igénylést (a továbbiakban: hiányos igénylés) benyújtott kérelmezőket az R.-ben meghatározott teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak tartalmaznia kell

a) az érdemi elbíráláshoz szükséges cselekmények megtételét, valamint az azt igazoló okiratok benyújtásának kötelezettségét,

b) a várható teljesítés negyedéves pontossággal történő megjelölését,

c) az arról szóló értesítést, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt teljesítési idő nem minősül a honvédelmi szervet terhelő kötelezettségvállalásnak,

d) az arról szóló értesítést, hogy a megjelölt teljesítési idő az azt követően benyújtott hiánytalan kérelmek azonnali teljesíthetősége miatt, továbbá a hiánypótlás benyújtásának időpontjától függően módosulhat,

e) a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmezetést, valamint

f) az ügy szempontjából lényeges egyéb tényeket, körülményeket.

(5) A besorolásról történő értesítésben az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a besorolás és a közölt teljesítési határidő közötti időszakban köteles a lakáscélú támogatási szervnél minden olyan változást bejelenteni, amely a lakáscélú támogatás iránti igénylésében foglaltakat érdemben érinti. Amennyiben a lakáscélú támogatási szerződés aláírását követően jut a lakáscélú támogatási szerv tudomására olyan körülmény, mely lakáscélú támogatás nyújtását kizárta volna, a támogatás felmondására az R. 201. § (2) bekezdés b) pontja alapján intézkedni kell.

(6) A hiánypótlási határidő csak az R.-ben meghatározottak szerint hosszabbítható meg.

(7) A hiánypótlás teljesítése esetén az igénylést a hiánypótlás beérkezésének időpontjával kell besorolni. A konkrét teljesítési határidőt - a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében - a besorolt igénylőkkel lehet közölni. Az ugyanazon a napon érkeztetett hiánypótlás esetén a besorolhatóvá vált kérelmek egymás közötti sorrendjében az eredeti kérelmek benyújtásának időpontjai az irányadóak.

(8) A hiánypótlásra kitűzött határidő eredménytelen eltelte után a hiányos igénylést a nyilvántartásból törölni kell és rövid indokolással ellátva vissza kell küldeni azzal az értesítéssel, hogy a lakáscélú támogatás iránti igénylés jogszabályi feltételeinek változatlan fennállása esetén - a nyugállományba helyezett igénylő kivételével - a támogatások iránti igényét újra benyújthatja.

91. § (1) A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelem elbírálása során lakószobával történő bővítésen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban „bővítésként” meghatározott építési tevékenységet kell érteni, ha annak eredményeképpen a meglévő lakás szobaszáma legalább egy lakószobával nő. Amennyiben a bővítés nem építésiengedély-köteles, a támogatási megállapodásban ki kell kötni, hogy a kedvezményezett a támogatási cél megvalósulását köteles az illetékes építésügyi hatóság által igazoltatni.

(2) A felépítendő lakás tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez igényelt támogatást lakásépítéshez nyújtandó munkáltatói kölcsön iránti igénylésként kell kezelni azzal, hogy ez esetben a költségvetési főösszesítőként az adásvételi szerződésben rögzített tényleges vételárat kell tekinteni, és a munkáltatói kölcsön az adásvételi szerződés alapján kizárólag az R. szerinti 50%-os készültségi fok igazolását követően nyújtható.

92. § A munkáltatói kölcsön összegét a kerekítés általánosan elfogadott szabályainak megfelelően, ezer forintra kerekítve kell megállapítani. Így kell eljárni a vissza nem térítendő juttatás összegének megállapítása során is.

93. § (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) elbírálása során nem tekinthető vételárrészletnek a lakás építéséhez, vásárlásához pénzintézettől, magánszemélytől vagy más forrásból igénybe vett kölcsön.

(2) Amennyiben a kérelmező a lakáscélú pénzintézeti kölcsönét más pénzintézeti kölcsön igénybevételével kiegyenlítette, ez utóbbi kölcsönt az R. szerinti hitelkiváltásra, csökkentésre nyújtható munkáltatói kölcsön elbírálása szempontjából az eredeti pénzintézeti kölcsönnel azonosnak kell tekinteni.

(3) A szabad felhasználású pénzintézeti kölcsön kiváltására, csökkentésére az R. alapján csak akkor nyújtható munkáltatói kölcsön, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja annak lakáscélú felhasználását.

(4)

94. § (1) A munkáltatói kölcsön címén fennálló tartozás törlesztésének felfüggesztése akkor engedélyezhető, ha:

a) az adós előre nem látható esemény (pl. betegség, baleset, haláleset) következtében átmenetileg fizetésképtelenné vált,

b) az adós és családja havi átlagjövedelme külön jogszabályban megállapított létminimum alá süllyedt.

(2) Az adós hitelt érdemlő módon igazolni köteles a tartozás visszafizetésének felfüggesztését alátámasztó indokait.

95. § (1) A munkáltatói kölcsönből a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony alapján jóváírható engedmények vonatkozásában a 61. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén az adóst az R. alapján megillető kedvezményről szóló igazolás érvényessége legfeljebb 30 napban állapítható meg. Az igazolás kiállítása előtt be kell kérni a személyügyi igazolást arról, hogy a honvédelmi szerv állományába tartozó adós nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt.

96. § (1) Amennyiben a támogatási kérelemhez csatolt adásvételi szerződésből, ingatlan-nyilvántartási okiratból az nem állapítható meg, a kérelmezőt nyilatkoztatni kell arról, hogy a megvásárolni kívánt lakás szobaszáma eléri a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény alsó határát és nem haladja meg a megállapított felső határt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a korábban felvett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítéséhez vagy csökkentéséhez igényelt munkáltatói kölcsön esetén is.

(2) A munkáltatói kölcsönkérelemhez eredetben vagy hiteles másolatban csatoltatni kell:

a) lakásépítés és -bővítés esetén az épület, illetve a lakás alaprajzát, jogerős építési engedélyt, az építés helye szerinti ingatlanról kiállított, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, költségvetési főösszesítőt vagy a teljes építési költségről szóló igazolást,

b) lakásépítés esetén az a) pontban meghatározottakon túl a lakás legalább 50%-os készültségéről szóló építéshatósági igazolást,

c) építőközösség tagjaként történő lakásépítés esetén az építőközösségi tagságról, az építkezés helyének megjelöléséről, az igénylő számára épülő lakás szobaszámáról és építési költségéről szóló igazolást,

d) lakásvásárlás esetén a vételi jogosultságot és a vételárat igazoló iratot vagy érvényes adásvételi (lakáscsere) szerződést, illetve előszerződést,

e) lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítése, csökkentése esetén a pénzintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződést, az annak révén megszerzett lakásra kötött adásvételi szerződést, illetve az arra kiállított 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, a hitelintézet által kiállított, a pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás mértékéről szóló igazolást, továbbá a pénzintézet hozzájárulását ahhoz, hogy a HM a javára - az általa nyújtott munkáltatói kölcsön erejéig - jelzálogjogot, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethessen be a már terhelt lakóingatlanra.

(3) A támogatási szerződés egy-egy példányát a lakáscélú támogatási szerv haladéktalanul megküldi:

a) a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,

b) az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek,

c) Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

(4) Amennyiben a lakáscélú támogatási szerv a kérelmező alkalmazotti jogviszonyának oly módon történő megszüntetése iránti eljárásról szerez tudomást, amelynek eredményeként a támogatás felmondásának lenne helye, a benyújtott támogatási kérelem elbírálását fel kell függesztenie. A felfüggesztés alatt a hiánypótlási határidő szünetel. Amennyiben az eljárás az alkalmazotti jogviszony megszűnése nélkül fejeződik be, az igénylés elbírálása folytatható. A felfüggesztésről a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.

(5) A lakáslízing szerződés futamidejének lejárta előtt a lízingelt lakás megvásárlására tett és elfogadott ajánlatot előszerződésnek kell tekinteni, ha a nyilatkozatokból következik, hogy a végelszámolást követően a lízingbevevő a lízingelt lakás tulajdonjogát vagy annak az R.-ben meghatározott hányadát megszerzi. A lízingelt lakás tulajdonjoga megszerzésének igazolására az adásvételi szerződésen túl a lízingszerződés végelszámolásáról szóló és a lízingbe vevő tulajdonszerzését tanúsító okirat is elfogadható.

97. § (1) A kölcsön megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt esetben, kérelmére a hátralékos tartozás rendezésére részletfizetési megállapodás köthető. A megállapodásban - a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett - amennyiben a hátralékos tartozás a 100 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 12, minden egyéb esetben legfeljebb 24 havi egyenlő részletben történő megfizetés köthető ki.

(2) A lakáscélú támogatási szerv a kérelem elfogadásáról a részletfizetés feltételeinek, valamint a megállapodás megkötése helyének és időpontjának közlésével írásban tájékoztatja a kérelmezőt.

(3) Amennyiben a lakáscélú támogatási szerv az adós részletfizetési kérelmét elutasítja vagy az adós a vele közölt feltételekkel a részletfizetési megállapodást nem köti meg, a munkáltatói kölcsönt az R.-ben meghatározottak szerint kell felmondani. A felmondásról az adóst írásban kell tájékoztatni.

(3a) A kölcsönszerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a lakáscélú támogatási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.

(4) A felmondott kölcsönt és a visszavont engedményt - akkor is, ha arra polgári peres, illetve nemperes eljárás keretében kerül sor - a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” számlára kell behajtani.

98. § A munkáltatói kölcsön visszafizetésének volt házastárs általi átvállalását a házasság felbontását tartalmazó bírói ítélet, illetőleg a bíróság előtt kötött egyezség, vagy a volt házastársaknak az átvállalásra kötött megállapodása alapján lehet engedélyezni.

A lakbértámogatás megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések

99. § (1) A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet a szolgálati hely szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

(2) A lakbértámogatás iránti kérelem elbírálásához a kérelmezőtől be kell kérni

a) az önkormányzati lakásra kötött érvényes és hatályos bérleti szerződést,

b) amennyiben a kérelmező a bérlő közeli hozzátartozójaként kéri a támogatást, a lakásbérlővel fennálló házasság, élettársi kapcsolat igazolásáról szóló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt élettársi közös nyilatkozat vagy szerződés) vagy annak másolatát,

c) az önkormányzat vagy annak bérbeadó szerve által, a ténylegesen fizetett lakbérről kiállított számlát.

(3) A lakbértámogatás megállapítása és folyósítása a bérlő nevére kiállított számla vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolata alapján történik.

100. § (1) A szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül a lakbértámogatásra való jogosultságról a 3. számú melléklet szerinti tartalommal igazolást állít ki. Amennyiben a kérelem hiánypótlásra szorul, e határidőt az eredményes hiánypótlási eljárás befejezésétől kell számítani.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás egy példányát az állományilletékes parancsnok, egy példányát az igényjogosult, egy példányát pedig - a kérelemmel és a csatolt dokumentumokkal együtt - a pénzügyi referatúra részére küldi meg. Az igazolás további egy példányát a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartásba veszi, és lakásügyi iratként megőrzi. Az állományilletékes parancsnoka részére megküldött igazolást a támogatás megállapítása iránti kérelem másolatával az igényjogosult személyi gyűjtőjében helyezi el.

(3) Az igazolás kiállításakor a helyi lakásgazdálkodási szerv felhívja az igényjogosult figyelmét arra, hogy haladéktalanul köteles minden olyan változásról - különösen a lakbér összegének csökkenéséről, a lakásbérlet megszűnéséről -, amely a lakbértámogatásra való jogosultságát érinti, a kiállító szervet írásban tájékoztatni.

(4) A lakbértámogatásra való jogosultság hiányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemre vezetett vagy ahhoz csatolt záradékban rögzíti és az állományilletékes parancsnok (vezető) részére továbbítja.

101. § (1) A kérelem teljesítéséről és a lakbértámogatás folyósításáról vagy annak elutasításáról az állományilletékes parancsnok parancsban (határozatban) dönt, illetve intézkedik.

(2) A döntés előkészítése az illetékes személyügyi, illetve pénzügyi referatúra feladata. A parancs (határozat) tervezetét a személyügyi szerv készíti el.

(3) A lakbértámogatás folyósításáról rendelkező parancsnak (határozatnak) tartalmaznia kell

a) a támogatásban részesülő természetes és pénzügyi azonosító adatait,

b) a lakbértámogatás havi összegének megállapításáról, folyósításáról szóló intézkedést,

c) a számfejtéshez szükséges adatokat, ideértve a lakbértámogatás havi összege kiszámításának az R.-ben meghatározott módját (összetevőit),

d) a folyósítás kezdő napját.

(4) A lakbértámogatást az állományilletékes parancsnok parancsa (határozata) alapján a pénzügyi referatúra adatközlését (feladását) követően az illetményszámfejtő szerv a tárgyhavi illetménnyel együtt akkor folyósítja, ha a lakbérről szóló tárgyhavi számla az adatrögzítési (feladási) határidő előtt a pénzügyi referatúrára megérkezett. Amennyiben a számla az adatközlési (feladási) határidőt követően érkezik meg a pénzügyi referatúrára, a lakbértámogatás folyósítása a következő havi illetménnyel együtt történik.

102. § (1) A megállapított lakbértámogatásra való jogosultságban bekövetkező változás esetén a támogatás módosítására és megszüntetésére a 99-101. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzati lakás bérleti díjának megemelése esetén a lakbértámogatás összege kérelemre módosítható.

(3) Amennyiben az állományilletékes parancsnok vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv tudomására jut, hogy az igényjogosultság feltételei már nem állnak fent, a folyósítás megszüntetésére azonnal intézkedni kell.

(4) Az igényjogosult szolgálati viszonyában bekövetkezett, az igényjogosultságot érintő változásról, így különösen a szolgálati viszony megszűnéséről, lakhelyváltozásáról, helyőrség (település) váltással járó áthelyezéséről, vezényléséről, az állományilletékes személyügyi szerv haladéktalanul értesíti a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(5) Az állományilletékes honvédelmi szervet ellátó pénzügyi referatúra szükség szerint, de évente legalább egyszer - a helyi lakásgazdálkodási szervvel együttműködve - köteles ellenőrizni a folyósított lakbértámogatás helyességét, jogszerűségét.

(6) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások bérleti díjának változása esetén a jogosultsági feltételek fennállását hivatalból kell vizsgálni, és szükség szerint a támogatás folyósítását meg kell szüntetni, vagy annak összegét újból meg kell állapítani.

(7) A szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az igényjogosultságot érintő változás tudomására jutásától számított 15 napon belül új igazolást állít ki, illetőleg a jogosultsági feltételek megszűnéséről az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja.

A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések

103. § (1) A lakásüzemeltetési hozzájárulás a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján, az állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemhez be kell kérni:

a) a havi - a Hjt. 113. § és 114. § rendelkezéseiben foglalt pótlékot nem tartalmazó - bruttó illetményről szóló igazolást,

b) az önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződését, illetve annak hiteles másolatát,

c) a magántulajdonú lakás (lakóingatlan) 1 hónapnál nem régebbi, ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát,

d) a kérelmező nyilatkozatát a lakás (lakóingatlan) lakószobáinak számáról és azok alapterületéről (m2), valamint a lakásban közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyekről,

e) eltartott nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakás esetén - ha a kérelmező arra haszonélvezeti joggal nem rendelkezik - az eltartás okát hitelesen bizonyító iratot, igazolást,

f) a közüzemi szolgáltató vagy a szolgáltatási díj beszedésére jogosult szerv által kiállított, a szolgáltatási díj összegét igazoló számlát, számlákat vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolatát,

g) egyedi fűtési mód esetén az energiahordozó szolgáltatási díját vagy bekerülési költségét igazoló számlát, illetve annak honvédelmi szerv által hitelesített másolatát,

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ő maga és a vele együttlakó személyek a lakást kizárólag lakhatás céljára használják, abban víz- és hőenergia-fogyasztással járó egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatnak.

(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemben a kérelmezőt nyilatkoztatni kell arról, hogy az általa megjelölt lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy - az R. szerinti feltételekkel rendelkező - élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként) lakik.

104. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelmet érdemben megvizsgálja és azt javaslatával az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. Amennyiben a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság R.-ben meghatározott feltételei fennállnak, a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultságról a 4. számú melléklet szerinti tartalommal igazolást állít ki. Az igazolás egy példányát a kérelemmel együtt az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak kell megküldeni. További egy példányt a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartásba vesz és lakásügyi iratként megőriz. Ha a hozzájárulásra való jogosultság nem állapítható meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv ezt a tényt a kérelemre vezetett (vagy ahhoz csatolt) záradékban rögzíti és az állományilletékes parancsnok részére továbbítja.

(2) Az állományilletékes parancsnok ellenőrzi az igazolásban javasolt hozzájárulás összegszerűségét, majd a személyügyi szerv által elkészített parancsban (határozatban, intézkedésben) rendelkezik a hozzájárulás folyósításáról, vagy - jogosultság hiányában - a kérelem elutasításáról. A hozzájárulásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.

(3) A hozzájáruláshoz kiállított igazolás állományilletékes parancsnoknak megküldött példányát és a folyósításáról rendelkező parancs egy példányát a megállapítás iránti kérelemmel együtt az igényjogosult pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

(4) A lakásüzemeltetési hozzájárulást az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsa (határozata) alapján, az állományilletékes honvédelmi szervet ellátó pénzügyi referatúra adatközlését (feladását) követően, az illetményszámfejtő szerv az illetménnyel együtt folyósítja.

(5) A lakásüzemeltetési hozzájárulás összegét (naptári) évre számított összegben kell megállapítani és havi részösszegben (előleg jelleggel) elszámolási kötelezettség mellett kell folyósítani.

105. § (1) A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapítása során kizárólag a lakás rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült közüzemi díjakat, költségeket lehet figyelembe venni.

(2) Amennyiben az igényjogosulttal együtt lakók száma vagy a lakás mérete, illetőleg a közüzemi szolgáltatások szerkezete eltér az R.-ben, illetőleg a 103. § (2) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott feltételektől, a számításba vehető szolgáltatói díjat az eltérés következtében felmerülő költséggel arányosan korrigálni, csökkenteni vagy növelni kell. Így kell eljárni különösen a kertes házak aránytalanul magas vízfogyasztása esetén vagy más, nem lakás céljára szolgáló helyiség (például garázs) fűtése címén felmerült fűtési költség esetén, függetlenül attól, hogy az öntözővíz-, illetve energiahordozó-felhasználás jövedelemszerzéssel függ össze vagy sem.

(3) Az igazolásban tételesen meg kell jelölni a számításba vett energiahordozó (fűtési rendszer stb.) fajtáját, mennyiségét és egységárát, illetőleg éves költségkihatását.

106. § A lakásüzemeltetési hozzájárulásra való igényjogosultság év közbeni megnyílása esetén az R.-ben megjelölt szolgáltatási díjat a jogosultság első hónapjában érvényes díjak figyelembevételével, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

107. § (1) Az igényjogosult köteles az igazolást kiállító lakásgazdálkodási szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni minden olyan változásról, amely a hozzájárulásra való jogosultságát, folyósításának feltételeit érinti. Az igényjogosultat erre a lakásüzemeltetési hozzájárulás folyósításához kiállított igazolásban figyelmeztetni kell.

(2) Az igényjogosult szolgálati viszonyában bekövetkezett vagy az igényjogosultságot érintő változásról (különösen a szolgálati viszony megszűnéséről, áthelyezésről, vezénylésről, lakhelyváltozásról) az állományilletékes parancsnok köteles értesíteni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(3) A hozzájárulásban részesülő igényjogosult áthelyezése, kinevezése vagy vezénylése esetén a jogosultsági feltételek fennállását újból meg kell vizsgálni, és szükség szerint a támogatást meg kell szüntetni vagy újból meg kell állapítani.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igényjogosultságot érintő változás esetén a tudomására jutástól számított 15 napon belül új igazolást állít ki, illetőleg a jogosultsági feltételek megszűnéséről vagy megváltozásáról az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja, és javaslatot tesz a hozzájárulás módosítására vagy megszüntetésére.

108. § A lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultságot az azt igazoló helyi lakásgazdálkodási szerv és az állományilletékes parancsnok szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyév február 28-ig a rendelkezésre álló adatok (információk) alapján felülvizsgálja, s a vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket megteszi.

109. § (1) A jogosultsági feltételek, különösen a szolgáltatási díjak és az illetmények összegének módosulására tekintettel, a tényleges adatok alapján éves elszámolást kell készíteni. Az elszámolást a folyósításhoz kiállított igazolásra rávezetve a tárgyévet követő március 31-ig kell végrehajtani.

(2) Az éves elszámolást a HM központi pénzügyi és számviteli szerv által rendelkezésre bocsátott illetményigazolás(ok), illetve azok másolata és a tárgyévi szolgáltatási díjak tényleges összegét igazoló, az igényjogosult által a tárgyévet követő év 15-éig az illetékes lakásgazdálkodási szervhez benyújtott, a 103. § (2) bekezdés f)-g) pontja szerinti számlák alapján kell végrehajtani. Ezt a határidőt a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az igényjogosult kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Amennyiben az elszámolás szerint az előzetesen folyósított összeg és a ténylegesen igénybe vehető hozzájárulás éves összege eltér, a különbözetet a (4)-(5) bekezdés szerint kell rendezni.

(4) Az utólag kifizethető hozzájárulás összegéről a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolást készít. Az igazolás figyelembevételével az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsban (határozatban) intézkedik a különbözet utólagos folyósítására. Az igényjogosult részére a különbözetet legkésőbb a bizonylatok benyújtását követő 60 napon belül ki kell utalni.

(5) Amennyiben az előzetesen folyósított összeg meghaladja az igényjogosultat megillető hozzájárulás összegét, az állományilletékes parancsnok intézkedik a különbözet visszafizetésére. Amennyiben a visszafizetendő összeg meghaladja az igényjogosult (számított) havi illetményének 25%-át, a parancsnok parancsban (határozatban) legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet. A visszafizetés az igényjogosult kérelmére az illetményből történő levonással is engedélyezhető.

110. § Eltérő rendelkezés hiányában a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása szempontjából a megkezdett hónapot egész hónapnak kell tekinteni.

Az albérletidíj-hozzájárulás megállapításához kapcsolódó rendelkezések

111. § Az R. alkalmazásában nem tekinthető albérleti díjnak a lízingszerződés futamideje alatt a lízingbe vevő által - a havi vagy más időszakonkénti rendszerességgel megállapított lízingdíjon felül - előtörlesztési céllal vagy a szerződés megkötésének előfeltételeként befizetett pénzösszeg.

112. § (1) Az albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelem akkor fogadható be, ha azt a kérelmező az 5. számú melléklet szerinti, 2 példányban kitöltött igénylőlapon nyújtotta be az állományilletékes parancsnokhoz.

(2) Amennyiben a kérelmező az igényléshez nem csatolta, be kell kérni:

a) az áthelyezésről, kinevezésről, rendelkezési állományból más szervhez R. szerinti vezénylésről szóló parancs (határozat) másolatát,

b) a fennálló házasság, élettársi kapcsolat igazolásáról szóló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt élettársi közös nyilatkozat vagy szerződés), vagy annak másolatát,

c) családi pótlékra való jogosultság esetén az erről kiállított határozatot vagy igazolást,

d) a bérleti, albérleti vagy lakáslízing-szerződést vagy hitelesített másolatát,

e) a bérletről, albérletről, lakáslízingről szóló, az igényjogosult részére kiállított számlát, egyszerűsített számlát (a továbbiakban: számla), vagy bérlet, albérlet esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizonylatot.

(3) A szállóférőhelyen történő elhelyezés kizárásával összefüggésben az állományilletékes parancsnok a férőhelyhiány mellett az igénylő által hitelesen igazolt és méltányolható körülményeket (így például a kérelmező beosztásának bizalmas vagy az általánosnál fokozottabb felkészülést vagy pihentetést igénylő jellegét, az általánostól eltérő szolgálatteljesítési rendet, közeli hozzátartozó tartós ápolást, gondozást, felügyeletet igénylő betegségét) veheti figyelembe. Amennyiben a szállóférőhely-hiány vonatkozásában adatok nem állnak rendelkezésére, arról rövid úton egyeztet a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervvel.

(4) Az állományilletékes parancsnok indokolással ellátott döntését külön határozat nélkül, az igénylés záradékaként rögzíti.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv az állományilletékes parancsnok albérletidíj-hozzájárulás megállapítását engedélyező döntése és az R.-ben foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén a folyósításhoz a 6. számú melléklet szerinti formában három - Budapesten négy - példányban igazolást állít ki. Az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.

(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás egy példányát - a kérelemmel és az ahhoz csatolt okmányokkal - az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát a kérelmezőnek, egy példányát az illetékes budapesti keretgazda lakásbizottságnak küldi meg. Az igazolás irattári példányát az albérletidíj-hozzájárulásokról szóló nyilvántartás egyidejű vezetése mellett a helyi lakásgazdálkodási szerv őrzi meg.

(7) Ha az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság az R.-ben foglalt valamely feltétel hiányában nem állapítható meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv ezt a tényt (szakmai véleményt) a kérelemre vezetett vagy a kérelemhez csatolt záradékban rögzíti, és a kérelmet igazolás kiállítása nélkül az állományilletékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi vissza a kérelmező indokolással ellátott tájékoztatása mellett.

(8) Ha a (2) bekezdés e) pont szerinti számla vagy bizonylat kiállítására az igénylés benyújtását követően kerül sor, a hozzájárulásra való jogosultság a számla, bizonylat kiállításának napjával kezdődően állapítható meg.

(9) Ha a kérelem azért nem bírálható el érdemben, mert a lízingszerződés vagy az alapján az adásvételi szerződés még nem került megkötésre és a lízingcég a lízingigénylés benyújtásának tényét az (1) bekezdés szerinti igénylés benyújtásáig igazolta, a szerződés megkötéséig a hiánypótlás meghosszabbítható.

113. § (1) Amennyiben az igénylő az albérletidíj-hozzájárulást lakáslízinghez kívánja felhasználni és azt kéri, a támogatásra való jogosultságról - végleges szerződés és számla hiányában - előzetes (elvi) munkáltatói igazolás is kiállítható.

(2) Az előzetes munkáltatói igazolás kiállításának feltétele

a) az 5. számú melléklet szerinti kérelem, továbbá

b) a lízingügyletre vonatkozó szerződéstervezet, előszerződés vagy

c) a kérelmezőnek tett lízingajánlat

benyújtása.

(3) Az előzetes munkáltatói igazolás iránti kérelem alapján az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság feltételeinek fennállását az állományilletékes parancsnoka helyi lakásgazdálkodási szerv bevonásával megvizsgálja.

(4) Amennyiben a hozzájárulásra való jogosultság végleges lízingszerződés és számla nélkül is megállapítható, az állományilletékes parancsnoka 7. számú melléklet szerinti formában előzetes munkáltatói igazolást állít ki a kérelmező részére. Az igazolás egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv részére is meg kell küldeni.

(5) Az előzetes munkáltatói igazolás hatályát 3 hónapban lehet megállapítani. Hatályának fennállása alatt a helyi lakásgazdálkodási szerv a 112. § (5) bekezdés szerinti igazolást újabb igénylés nélkül, a létrejött lízingszerződés és számla (részszámla) benyújtása alapján állíthatja ki. Az igazolásban foglalt határidő elteltét követően a kérelmezőt az igénylés teljes körű megismétlésére kell felhívni.

(6) Az előzetes munkáltatói igazolás a lízingcég által rendszeresített formanyomtatványon is kiállítható.

114. § (1) Az albérletidíj-hozzájárulás folyósításáról az állományilletékes parancsoka helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás alapján parancsban (határozatban) dönt.

(2) A folyósításról rendelkező parancsnak tartalmaznia kell:

a) a támogatott természetes és pénzügyi azonosító adatait, az albérletidíj-hozzájárulás havi összegének megállapításáról, folyósításáról szóló intézkedést,

b) a számfejtéshez szükséges adatokat, ideértve

az albérletidíj-hozzájárulás havi alapösszegének kiszámítási módját,

c) az albérletidíj-hozzájárulás összegének állományilletékes parancsnoki (vezetői) kiegészítését és annak jogalapját, összegét,

d) a folyósítás kezdő napját.

(3) A parancsnoki döntés előkészítése az állományilletékes személyügyi szerv, valamint a pénzügyi referatúra együttes feladata. A parancs tervezetét a személyügyi szerv készíti el. A parancs (határozat), illetőleg az abból készülő kivonat egy példányát a személyügyi szerv a helyi lakásgazdálkodási szervnek, Budapesten további egy példányát az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak is megküldi.

(4) Az állományilletékes honvédelmi szervet ellátó pénzügyi referatúra vezetője az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság megállapításakor az okmányok alapján köteles ellenőrizni a jogosultság feltételeinek fennállásának és azt, hogy az okmányok megfelelnek-e az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. Az okmányokat a pénzügyi személyi gyűjtőben kell elhelyezni és megőrizni.

(5) Amennyiben a bérleti vagy lízingszerződés alapján a kérelmező a bérleti vagy lízingdíjat külföldi pénznemben fizeti meg, az albérleti díj hozzájárulás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából a lízingdíjnak a számla kiállításának napján, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza középárfolyam alapján forintra átszámított értékét kell figyelembe venni.

(6) Lízingszerződés megkötése esetén a lízingbe adó írásbeli kérésére a (2) bekezdés szerinti parancs alapján a pénzügyi referatúra írásban tájékoztatást adhat a megállapított, folyósított albérletidíj-hozzájárulás tényleges összegéről.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a már folyósított albérletidíj-hozzájárulás feltételeinek módosulása esetén is.

A megállapított albérletidíj-hozzájárulás folyósításához, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések

115. § (1) A pénzügyi referatúra a parancs, határozat és az igényjogosult nevére a 112. § (2) bekezdés e) pontja szerint kiállított számla vagy bizonylat - lízingszerződés esetén az eredeti számla, vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolata - alapján intézkedik az albérletidíj-hozzájárulás folyósítására.

(2) Ha a lízingbeadó gazdasági társaság, a futamidő végéig fizetendő (teljes) tőke- és kamatköltségről egyösszegű számlát állít ki, a havonta (vagy más rendszeres időközönként) fizetendő albérletidíj-hozzájárulás a „fizetési értesítő” (tőke bekérő) alapján teljesíthető.

(3) Ha a lízingcég az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján „számlát helyettesítő bizonylatot” bocsát ki, és ez a bizonylat megfelel a számviteli törvényben meghatározott követelményeknek, a bizonylatot az albérletidíj-hozzájárulás szempontjából számlaként kell kezelni.

(4) A pénzügyi referatúra a tényleges kifizetésekről analitikus nyilvántartást vezet. A pénzügyi referatúra az ellátási körébe tartozó honvédelmi szervtől áthelyezésre kerülő, albérletidíj-hozzájárulásban részesülő igényjogosultról az átvevő pénzügyi és számviteli szervet értesíti. Az értesítés tartalmazza a hozzájárulásra vonatkozó adatokat és az általa történt folyósítás befejezésének időpontját.

116. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv, az illetékes személyügyi szerv, továbbá a pénzügyi referatúra az igényjogosult lakáskörülményeiben, illetőleg az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultságot megalapozó feltételekben, körülményekben beálló és tudomására jutott változásokról az állományilletékes parancsnokot tájékoztatja, illetőleg szükség szerint kezdeményezi az albérletidíj-hozzájárulás folyósításának módosítását vagy megszüntetését.

(2) A kormánytisztviselői illetményalap változása esetén az albérletidíj-hozzájárulás módosítását a helyi lakásgazdálkodási szerv a 6. számú melléklet szerinti (módosított) igazolás kiállításával kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(3) Az R.-ben foglalt éves ellenőrzési kötelezettségét a helyi lakásgazdálkodási szerv az állományilletékes parancsnok közreműködésével teljesíti. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a folyósítás az állományilletékes parancsnoki hatáskörben megszüntetésre kerül, arról - részletes indokolással - az albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személyt, valamint a helyi lakásgazdálkodási szervet tájékoztatni kell.

116/A. § Nem tekinthető új igénylésnek, ha a kérelmező a 112. § (1) bekezdés szerinti kérelmet azért nyújtotta be, mert

a) a kérelmező alkalmazotti jogviszonya módosítása miatt az új állományilletékes szerv parancsnokához kerül benyújtásra és a hozzájárulással támogatott bérlemény vagy lakáslízing az új szolgálati hely szerinti település R. vagy ha a hozzájárulás megállapítására az R. hatálybalépése előtt került sor, a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet szabályai szerinti vonzáskörzetébe tartozik,

b) a bérbeadói, lízingbeadói jogutódlás során a jogutód új bérleti, lízingszerződést köt a kérelmezővel,

c) a hozzájárulással támogatott lakásra a bérleti díj, lízingdíj változását is tartalmazó módosítása miatt kerül új vagy módosító szerződés megkötésére, vagy

d) a hozzájárulással korábban támogatott lakásra a bérleti vagy lízingszerződés azért kerül ismételten megkötésre, mert az arra kötött korábbi szerződés megszűnt.

A helyi lakásgazdálkodási szerv feladatai

117. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az a lakásellátással, lakásigényléssel és juttatással, valamint a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság működésével összefüggő, az R.-ben meghatározott feladatai ellátása során:

a) javaslatot tesz a HM központi lakásgazdálkodási szervnek a lakásellátás bővítését célzó megoldásra,

b) ellenőrzi a lakás- és személygépkocsi-tároló igényléseket,

c) nyilvántartásba veszi a lakás- és személygépkocsi-tároló igényléseket,

d) elkészíti és a helyőrségi lakásbizottság elé terjeszti az éves lakáselosztási tervet, az éves besorolási tervet, valamint a személy szerinti lakáselosztás tervét,

e) a helyi szabályzatnak megfelelően elkészíti a személygépkocsi-tároló igénylők besorolását és - Budapest kivételével - javaslatot tesz a helyőrségi lakásbizottságnak a személy szerinti elosztásra,

f) gondoskodik a helyőrségi lakásbizottság megalakításáról, üléseinek megtartásáról, azok jegyzőkönyvi dokumentálásáról,

g) gondoskodik a helyőrségi lakásbizottság megalakulásának (összetételének), valamint az R. szerinti helyi szabályozásoknak (besorolás pontrendszer, személygépkocsi-tároló elosztás) helyőrségi parancsban történő kihirdetéséről,

h) értesíti az igénylőket az éves besorolásban szereplő helyükről,

i) gondoskodik a személy szerinti lakás- (személygépkocsi-tároló) elosztás kihirdetéséről,

j) megvizsgálja a helyőrségi, Budapesten a keretgazda-lakásbizottság hatáskörébe tartozó, lakásjuttatást kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentési kérelmeket, és azokat döntési javaslattal a bizottság elé terjeszti,

k) előkészíti és előterjeszti azokat az egyéb ügyeket, amelyekben a helyőrségi lakásbizottságnak döntési, javaslattételi vagy véleményezési joga van,

l) beszámol lakásgazdálkodási tevékenységéről a helyőrségi lakásbizottságnak, Budapesten a HM Központi Lakásbizottságnak.

(2) Az (1) bekezdés c)-d), f)-i) és k)-l) pontja - a személygépkocsi-tárolókra vonatkozó rendelkezések kivételével - a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vonatkozásában nem alkalmazható. Az (1) bekezdés c)-k) pontja szerinti feladatokat - a személygépkocsi-tárolók kivételével - Budapesten a keretgazda-lakásbizottságok elnökei a bizottsági titkárok közreműködésével látják el.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az állami tulajdonú lakás és személygépkocsi-tároló bérletével, használatával és elidegenítésével összefüggő, az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) értesíti a juttatásban részesült személyt a lakás és személygépkocsi-tároló bérlőjéül történt kijelöléséről,

b) a kijelölt bérlővel bérleti szerződést köt a lakásra és a személygépkocsi-tárolóra,

c) távfűtéses lakás esetében elkészíti a külön törvényben meghatározott, a lakás díjfizetőjének személyében bekövetkezett változás átvezetése iránti kérelmet,

d) elbírálja a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet, és dönt a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról,

e) megállapodást köt a hátralékos lakbértartozás rendezésére,

f) szerződést köt a bérlővel a lakás és személygépkocsi-tároló bérletének (bérleti szerződésének) közös megegyezéssel történő megszüntetésére,

g) a lakásbérletet megszüntető vagy külön szerződésben megállapodik az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjével, valamint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használójával a kiürítési és cseretérítésben,

h) lefolytatja a felmondást megelőző eljárást, és felmondja a lakás és személygépkocsi-tároló bérleti szerződését,

i) a lakás és személygépkocsi-tároló bérletének megszűnése esetén lefolytatja a megfelelő eljárást,

j) megállapítja a jogcím nélküli használó által fizetendő használati díjat,

k) kezdeményezi a lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését,

l) igazolja az elidegenítésre kijelölt lakás és személygépkocsi-tároló bérlőjének (használójának) vásárlási jogosultságát,

m) a lakás és személygépkocsi-tároló bérletével (használatával) kapcsolatos jogviták eldöntésére peres eljárást kezdeményez.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásokhoz és személygépkocsi-tároló bérletéhez, használatához, valamint elidegenítéséhez kapcsolódó, az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) értesíti a juttatásban részesült személyt és a bérbeadót a lakás, személygépkocsi-tároló bérlőkijelöléséről (kiválasztásáról),

b) külön szerződésben megállapodik a HM bérlőkijelölési vagy többszörösen gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlőjével, valamint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használójával a kiürítési és cseretérítésben,

c) eljár a bérbeadó szervnél a lakás és személygépkocsi-tároló bérleti szerződésének felmondása és kiürítése érdekében,

d) jogcím nélküli használat esetén intézkedik a bérbeadónál a használati díj megállapítására és a bérleti díjat meghaladó összegének a HM javára történő elszámolására,

e) kezdeményezi az önkormányzati tulajdonú lakás és személygépkocsi-tárolón fennálló HM rendelkezési jog visszterhes megszüntetését,

f) hozzájárul a lakás és személygépkocsi-tároló helyiség bérlőnek történő elidegenítéséhez.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv a szállóférőhely-ellátással összefüggő, R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) gyűjti, nyilvántartja a szállóférőhely-igényléseket, és dönt a férőhely juttatásáról, meghatározza a férőhely bérletének feltételeit,

b) felmondja a szállóférőhely-bérletet, továbbá a bérlet megszűnését követően lefolytatja a megfelelő eljárást.

(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R.-ben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége keretében:

a) vezeti a 127. §-ban meghatározott nyilvántartásokat,

b) záradékolja az illetékességi területén lakó, más helyőrségben HM-rendelkezésű lakást igénylő személyek lakásigénylő lapját,

c) a HM-rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség juttatásáról értesíti a juttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokát, valamint visszaadási kötelezettség esetén a meglevő HM-rendelkezésű bérlemény helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,

d) igazolja a részleges lakásfelújítási átalány és lakhatási költségtérítés, továbbá az albérletidíj-hozzájárulás folyósításának elbírálásához szükséges lakásgazdálkodási tényeket, adatokat,

e) a műszaki tartalmú bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem elbírálásához véleményt kér a helyi lakóházkezelő szervtől,

f) a HM-rendelkezésű, állami tulajdonú lakás és személygépkocsi-tároló, valamint a szállóférőhely bérbeadását megelőzően - különös tekintettel a szerződés előkészítő ívre - egyeztet a helyi lakóházkezelő szervvel,

g) eleget tesz az állami, önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek megkereséseinek,

h) adatszolgáltatást teljesít a HM központi lakásgazdálkodási szerv és a - feladatainak ellátásához szükséges mértékben - HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részére,

i) elkészíti a lakhatási támogatásokról szóló időszakos jelentéseket,

j) a közös lakásgazdálkodási ügyek megoldásában együttműködik a katonai, rendészeti és önkormányzati szervekkel, képviseli a helyi lakásgazdálkodási érdekeket.

(7) A (3)-(6) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása során a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kiadmányozási jogkörét általánosan vagy megjelölt tárgykörökben, helyőrségi parancsban a helyőrség-támogató alegységparancsnok vagy a helyőrségkomendáns - e rendszeresített beosztások hiányában - az önálló beosztású lakásügyi előadó részére átruházhatja. Az átruházott hatáskörben történt kiadmányozást az ügyiratokon minden esetben fel kell tüntetni. A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv és a lakáscélú támogatási szerv vezetője képviseletében a szervezetszerű helyettes külön felhatalmazás nélkül járhat el.

118. § A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv elszámolási kötelezettséggel az illetékességi területén önálló hatáskörben gazdálkodik

a) az intézményes feladatok ellátására szolgáló, a HM Központi Lakásbizottság által évente meghatározott lakáskerettel,

b) a helyi szabályzat szerint a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tárolókkal,

c) a garzonházban lévő, valamint a garzonházi elhelyezés céljára kijelölt lakásokkal,

d) a nőtlen- és nővérszálló-férőhelyekkel.

A lakáscélú támogatási szerv feladatai

119. § A lakáscélú támogatási szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) nyilvántartásba veszi, besorolja, elbírálja és teljesíti a vissza nem térítendő juttatás és munkáltatói kölcsön (a továbbiakban együtt: lakáscélú támogatások) iránti kérelmet,

b) intézkedik a megítélt lakáscélú támogatás pénzintézet útján történő folyósítására,

c) intézkedik a lakáscélú támogatásnyújtás alapján a HM-et megillető jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és törlése iránt,

d) a lakáscélú támogatásnyújtás folytán a HM javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt elbírálja a lakóingatlan további megterheléséhez történő hozzájárulás megadása iránti kérelmet,

e) elbírálja a HM javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom más lakóingatlanra történő átjegyzésének engedélyezése iránti kérelmet,

f) intézkedik az R.-ben meghatározott engedmények jóváírása és a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás elengedése iránt,

g) a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű megfizetése esetén igazolja az adóst megillető kedvezmény mértékét,

h) elbírálja a munkáltatói kölcsöntörlesztés felfüggesztése iránt benyújtott kérelmet,

i) megállapodást köt a lakáscélú támogatásból fennálló késedelmes tartozás részletekben történő rendezésére,

j) felmondja a lakáscélú támogatást és intézkedik a HM-et megillető követelések behajtására,

k) nyilvántartja a munkáltatói kölcsöntartozásokat és a lakáscélú támogatásokból származó, a HM-et megillető egyéb követeléseket,

l) negyedévente beszámol a HM központi lakásgazdálkodási szervnek a lakáscélú támogatásnyújtásról,

m) kapcsolatot tart a lakáscélú támogatások lebonyolításával megbízott pénzintézettel,

n) ellátja a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számla működtetésével összefüggő feladatokat,

o) a HM-rendelkezésű lakásra jogosult személyek részére a lakásgondjuk megoldása érdekében, a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területének kivételével, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel, az idevonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan-közvetítést végezhet,

p) vezeti a 129. §-ban előírt nyilvántartásokat,

q) ellátja a hatáskörébe tartozó lakáscélú előirányzat és pénzforgalom tervezéssel, felhasználással összefüggő feladatokat.

A területi lakásgazdálkodási szerv feladatai

120. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a)-b)

c) gyűjti, véleményezi és az R.-ben megállapított módon előterjeszti az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépületek, lakások és a lakóépületekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére tett kezdeményezéseket,

d) előkészíti az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépület, lakás és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését, a felsőbbszintű döntés alapján közvetlenül vagy megbízottja útján gondoskodik az elidegenítés végrehajtásáról,

e) ellenjegyzi a helyi forgalmi érték és a vételár megállapítását, valamint a társasház alapító okiratot,

f) a részletvétel útján elidegenített állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás vonatkozásában gondoskodik a HM-et megillető jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről, megszüntetéséről vagy átterheléséről,

g) gondoskodik az MH-t, illetőleg a HM-et a lakáselidegenítésből megillető pénztartozások nyilvántartásáról és behajtásáról,

h)

i) a helyi lakásgazdálkodási szervek kezdeményezésére, illetőleg a központi feladat végrehajtásához javaslatot tesz a HM-rendelkezésű lakások szerzésére a HM központi lakásgazdálkodási szervnek, megköti az ezzel összefüggő megállapodásokat,

j) engedélyezi az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás komfortfokozatot is növelő korszerűsítési költségeinek a bérbeadó általi átvállalását,

k) megállapodást köt a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség bérbeadására,

l) megtéríti a szövetkezeti és a társasházban lévő HM vagyonkezelésű állami tulajdont jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költségeket,

m) javaslatot tesz a központi lakásgazdálkodási szervnek a tárgyévben tervezett lakáselidegenítési és egyéb, lakhatási támogatási célra fordítható bevételek (többletbevételek) felhasználására,

n) negyedévente beszámol a központi lakásgazdálkodási szervnek a lakáselidegenítésről, a lakhatási támogatási célra fordítható bevételek alakulásáról,

o) irányítja és ellenőrzi a helyi lakóházkezelő szervek tevékenységét, gondoskodik szakmai képzésükről,

p)

q) a hatáskörébe tartozó ügyekben megállapodásokat köt,

r) vezeti a 130. §-ban meghatározott nyilvántartásokat, azokból külön szabályozás, illetve intézkedés alapján elemzést készít és információkat szolgáltat a felettes szervek részére.

A központi lakásgazdálkodási szerv feladatai

121. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) figyelemmel kíséri a lakhatási támogatások alakulását, az ellátás javítása és a támogatási rendszer hatékonyabb működése érdekében javaslatokat dolgoz ki, illetőleg saját hatáskörében intézkedéseket hoz,

b) megszervezi és lebonyolítja a lakásügyi szakmai továbbképzéseket,

c) kidolgozza a tárca lakhatás-támogatási koncepcióját, valamint a lakhatás támogatásával összefüggő tárcaszintű jogi normákat,

d) szakmai intézkedéseket bocsát ki a lakhatás támogatásával összefüggő eseti feladatok ellátásának módjára vonatkozóan,

e) dönt a lakáselidegenítési és egyéb, lakhatási támogatási célra fordítható bevételek felhasználására a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv által tett javaslatról,

f) értesíti a HM Központi Lakásbizottság hatáskörében juttatásban részesült személyt, a HM-rendelkezésű lakás, személygépkocsi-tároló bérlőjéül történt kijelöléséről és intézkedik a bérleti szerződés megkötésére,

g) a lakáscélú támogatási szerv előterjesztése alapján elbírálja az R. által a hatáskörébe utalt személyek lakáscélú támogatás iránti kérelmét és intézkedik azok teljesítésére,

h) félévente összefoglaló beszámolót készít a tárca vezetőinek a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról,

i) a HM vezetői és más szervek megkeresésére eseti adatszolgáltatást teljesít a lakhatási támogatásokról, szakmai véleményt ad a lakhatás támogatásával összefüggő koncepcionális kérdésekről,

j) megvizsgálja és döntésre előkészíti a tárca vezetőihez intézett és a miniszter hatáskörébe tartozó, lakhatással összefüggő kérelmeket, beadványokat,

k) elkészíti a HM Kollégium, a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum és más fórumok részére a lakhatás támogatásával összefüggő előterjesztéseket,

l) javaslatokat dolgoz ki a lakhatási támogatások informatikai rendszerének fejlesztésére,

m) elkészíti a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat elemi költségvetését és kincstári alapokmányait,

n) végrehajtja a lakásgazdálkodási szervek szakfelügyeleti ellenőrzését, a lakásgazdálkodási szakterületet is érintő átfogó ellenőrzés esetén tagot delegál az ellenőrző bizottságba.

A helyi lakóházkezelő szerv feladatai

122. § A helyi lakóházkezelő szerv az R.-ben meghatározott feladatkörében:

a) gondoskodik az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás és személygépkocsi-tároló rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadás-átvételéről,

b) gondoskodik a helyőrségi szállóférőhelyek és lakóegységek rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban történő átadás-átvételéről,

c) megállapítja az általa nyújtott szolgáltatások díját,

d) beszedi, nyilvántartja és elszámolja a bérleti (használati), szolgáltatási díjakat, intézkedik azok behajtása iránt,

e) együttműködik a helyi lakásgazdálkodási szervvel a lakás és személygépkocsi-tároló bérbeadásával összefüggő eljárásban (szerződés-előkészítő ív, átadás-átvételi jegyzőkönyv, bérleményleltár stb.),

f) a bérlő és a bérbeadó között létrejött megállapodás szerint figyelemmel kíséri a lakás korszerűsítését, illetve a több lakást szolgáló berendezés létesítését és a munkák elvégzését jegyzőkönyvben rögzíti,

g) a Szolgáltató képviseletében aláírja és az illetékes távhőszolgáltatónak továbbítja a távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás díjfizetőjének személyében bekövetkezett változás átvezetése iránti, külön törvényben meghatározott kérelmet,

h) kijelöli a személygépkocsi-parkoló helyeket az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű területen,

i) ellátja az állami tulajdon képviseletét a vegyes tulajdonú társasházban,

j) a személygépkocsi-tároló kivételével közreműködik a lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítására irányuló eljárásban,

k) vezeti a jogszabályban, a 128. §-ban és a szolgáltatási szerződésben meghatározott nyilvántartásokat,

l) együttműködik a lakásellátás helyi, területi és központi szerveivel, részükre adatokat gyűjt és szolgáltat,

m) havonta adatot szolgáltat a helyi lakásgazdálkodási szerv részére a bérleti, használatidíj-hátralékkal rendelkező bérlőkről, használókról.

A budapesti keretgazda-lakásbizottságok

123. § (1) Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató szerv

a) a Honvédelmi Minisztérium

aa) a Honvéd Vezérkar főnökének alárendeltségébe tartozó csoportfőnökségek kivételével az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, továbbá

ab) a HM vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi jogkörébe tartozó és Budapesten működő gazdasági társaságoknál szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák, valamint

ac) a budapesti székhelyű más állami szerveknél - a budapesti ügyészségek és bíróságok kivételével - szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;

b) a Honvéd Vezérkar

ba) az e) és az f) pontokban megjelölt szervezetek kivételével a Honvéd Vezérkar főnökének és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának közvetlen alárendeltségébe tartozó, Budapesten működő honvédelmi szervezeteknél szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, valamint

bb) az R. alapján a fővárosi végleges letelepedést kérelmezők;

c) a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal

ca) a d) pontban megjelölt szervezet kivételével a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó budapesti székhelyű háttérintézményekben szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, továbbá

cb) a budapesti székhelyű ügyészségeknél, bíróságoknál, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állományában, Budapesten szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;

d) a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;

e) az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár az ott, továbbá az MH Ludovika Zászlóalj állományában szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;

f) az MH Honvédkórház, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;

g) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány lakhatástámogatási ügyeiben.

(2) A Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szervezetekhez az (1) bekezdés szerint nem utalható, Budapesten működő szervezetek és szervezeti egységeknél szolgáló vagy dolgozó személyek lakásügyeiben az illetékes lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szerv az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár.

(3) A HM-ben működő keretgazda-lakásbizottságot a minisztériumi főosztályok vezetőiből kell megalakítani. A HM egyéb szervezeti egységeit a tervezési és koordinációs feladatok ellátásáért felelős főosztály vezetője képviseli.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt honvédelmi szerveknél a keretgazda-lakásbizottságok megalakításáért és működési feltételeinek biztosításáért az adott szerv vezetője, parancsnoka felelős. A keretgazda-lakásbizottság ülésén a szerv vezetőjét, parancsnokát a szervezetszerű helyettese képviselheti. A keretgazda-lakásbizottság ülésén állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője.

A HM Központi Lakásbizottság

124. § (1) A HM Központi Lakásbizottság elnöke a HM közigazgatási államtitkára, akit a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) hadműveleti csoportfőnök helyettesít.

(2) Az elnök és helyettese mellett a HM Központi Lakásbizottság tagjai:

a) a HM humánpolitikai főosztályvezető,

b) a HM jogi főosztályvezető,

c) a HM tervezési és koordinációs főosztályvezető,

d) a HVK logisztikai csoportfőnök,

e) a HVK személyzeti csoportfőnök,

f) az MH összhaderőnemi parancsnok,

g) a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkájában résztvevő munkavállalói érdekképviseleti szervek vezetői.

(3) A HM Központi Lakásbizottság üléseit a HM Központi Lakásbizottság titkára készíti elő, aki segíti az elnököt az ülés levezetésében. A bizottsági ülésen a tag személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján vesz részt, a képviselő a tagot teljes jogkörrel helyettesíti. A bizottság ülésén tanácskozási jogkörrel vesz részt a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője, valamint a központi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese.

(4) A HM Központi Lakásbizottság titkára a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) véleményezi és döntésre előkészíti a bizottsághoz intézett kérelmeket;

b) előkészíti a bizottság elnökének jelentéseit, beszámolóit;

c) döntésre előkészíti az elnöki hatáskörbe utalt ügyekben;

d) gondoskodik a bizottsági döntések - ideértve az elnöki hatáskörben hozott döntéseket is - végrehajtásáról;

e) nyilvántartja a bizottság budapesti tartalék lakáskeretét;

f) véleményezi a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló normatív szabályozás tervezeteit, s folyamatosan tájékoztatja a bizottság tagjait a lakásügyi jogszabályok változásairól, és az MH lakásellátását érintő lényeges kérdésekről;

g) ellenőrzi a helyőrségi, Budapesten a keretgazda-lakásbizottságok lakásügyi tevékenységét,

h) közreműködik a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai-felügyeleti jogkörében végrehajtott lakásgazdálkodási ellenőrzéseken,

i) a HM Központi Lakásbizottság, illetve annak elnöke képviseletében ellátja a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok munkájának irányítási feladatait.

(5) A HM Központi Lakásbizottság évente két alkalommal tart ülést. Az elnök döntése szerint a HM Központi Lakásbizottság évi második rendes ülésének mellőzésével a bizottság úgy is döntést hozhat, hogy a bizottsági hatáskörbe tartozó, írásban megküldött elnöki előterjesztésről a tagok - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - írásban szavaznak. Ha a tagok több mint 50%-a a szavazásra nyitva álló határidőn belül azt írásban kezdeményezi, az ülést meg kell tartani.

(6) A HM Központi Lakásbizottság ülései között, annak hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel hozhat döntést.

(7) Az azonos tényállás mellett ismételten benyújtott, korábban már elutasított felmentési kérelem tárgyában átruházott elnöki hatáskörben nem hozható döntés. A kérelmet érdemi elbírálás nélkül, elutasító javaslattal és az ügy végleges lezárására irányuló indítvánnyal kell a bizottság elé terjeszteni.

(8) A (6)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a helyőrségi és a budapesti keretgazda lakásbizottságok eljárása során is.

A nyilvántartásokhoz, adatszolgáltatáshoz és a lakhatás támogatásához kapcsolódó egyéb rendelkezések

125. § A garzonházban lévő, továbbá garzonházi elhelyezés céljára kijelölt lakásra megkötött bérleti szerződés egy-egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi a bérlő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.

126. § (1) A honvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásokról a helyi lakásgazdálkodási szerv és a lakáscélú támogatási szerv támogatásonként külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell különösen a támogatásban részesülő nevét, állományviszonyát (rendfokozatát), a támogatás nyújtásának (HM-rendelkezésű lakás, személygépkocsi-tároló, szállóférőhely esetében a bérleti szerződés keletkezésének) időpontját, pénzbeli lakhatási támogatások esetén a támogatás (havi rendszerességgel vagy egy összegben folyósított) mértékét, a támogatás (bérleti szerződés) megszűnésének, megszüntetésének időpontját.

(2) Amennyiben annak technikai feltételei rendelkezésre állnak az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások kizárólag elektronikus adatrögzítéssel is vezethetők.

127. § A helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:

a) az illetékességi körébe tartozó HM-rendelkezésű lakásokról, személygépkocsi-tárolókról, valamint a helyőrségi szállóférőhelyekről,

b) a lakásigénylőkről és a lakásfelajánlókról,

c) a besorolt lakásigénylőkről,

d) a jogcím nélküli lakáshasználókról,

e) a személygépkocsitároló-igénylőkről,

f) a szállóférőhely-igénylőkről,

g) a részleges lakásfelújítási átalány és a lakás-karbantartási költségtérítés, a lakbértámogatás és a lakásüzemeltetési hozzájárulás, valamint az albérletidíj-hozzájárulás folyósításához kiadott igazolásokról,

h) a bérleti, használati és szolgáltatási díjjal tartozó személyekről, s a velük szemben megtett intézkedésekről.

128. § A helyi lakóházkezelő szerv nyilvántartást vezet:

a) az illetékességi körébe tartozó HM-rendelkezésű lakások, a helyőrségi szállók, valamint a lakóépületekben lévő vagy azokhoz tartozó, bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapadatairól,

b) a lakóépületek bérbeadás útján hasznosított közös használatú helyiségeiről,

c) a bérlemények bérleti (használati) és az általa nyújtott szolgáltatások díjairól,

d) a helyőrségi szállókban lévő férőhelyek és lakóegységek bérleti (használati) díjairól,

e) az állami tulajdonú lakások és helyiségek bérleti szerződéseiről,

f) a bérlemények üzemeltetésével kapcsolatos adatokról,

g) a bérleti és szolgáltatási díjak bevételeiről,

h) a vagyonkezelői hozzájárulásokról és engedélyekről,

i) a vegyes tulajdonú lakóépületekben levő, állami tulajdonrészről (lakás, helyiség) és az arra eső költséghányadról,

j) a bérleti (használati) és szolgáltatási díjak elszámolásáról.

129. § (1) A lakáscélú támogatási szerv nyilvántartást vezet:

a) a lakáscélú támogatást kérelmezőkről és a besorolt lakáscélú támogatási igénylésekről, valamint a folyósított lakáscélú támogatásokról,

b) az elutasított lakáscélú támogatási kérelmekről,

c) a munkáltatói kölcsönökből az R. szerint jóváírt engedményekről és elengedett tartozásokról,

d) a kölcsöntörlesztésből befolyt bevételről és a kinnlevőségekről,

e) a lakáscélú számlák pénzforgalmáról (pénzforgalmi napló),

f) a kiürítési és cseretérítésekről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az a támogatásnyújtáshoz kapcsolódó valamennyi lényeges időpontot - a nyilvántartásba vétel időpontját, a kitűzött hiánypótlási határidőt, a hiánypótlás teljesítésének, az igénylés besorolásának és a támogatási összeg átutalásának időpontját - együttesen tartalmazza.

130. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv nyilvántartást vezet:

a) a HM-rendelkezésű lakásokról, személygépkocsi-tárolókról és helyőrségi szállókról (központi nyilvántartás),

b)-c)

d) az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások (helyiségek) elidegenítéséről és pénzforgalmáról,

e) a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek bérleti szerződéseiről.

131. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a 117. § (6) bekezdés f) pontja szerinti időszakos beszámolási kötelezettsége körében a HM központi lakásgazdálkodási szerv intézkedésében meghatározott tartalommal

a) félévente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységről egyszerűsített,

b) évente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységéről részletes,

c) a bérleti és használati díjtartozást felhalmozó HM vagyonkezelésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, beállók bérlőiről, használóiról, továbbá a HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tárolók, beállók jogcím nélküli használóiról évente egy alkalommal

jelentést terjeszt elő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig elektronikus formában kell a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére előterjeszteni.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv részére az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jelentéstételi kötelezettség teljesítésére kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője intézkedhet.

(4) A lakásgazdálkodási szervek által vezetett nyilvántartások részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, valamint a kötelezően alkalmazandó iratmintákat külön HM utasítás tartalmazza.

132. § (1) Az R. és a jelen utasítás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos jogi képviseletet az arról szóló HM utasításban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet ellátásával a Szolgáltató is megbízható.

133. § Ha a bérlő (használó) és házastársa között házassági bontóper van folyamatban, a lakásbizottság és a lakásgazdálkodási szerv csak a házasság felbontásáról rendelkező ítélet, vagy a pert megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően hozhat döntést az érintettek - ideértve a lakásigénylés teljesítését is - lakásügyében.

134. § Az R.-ben foglaltakon túl beköltözhetőnek kell tekinteni azt a magántulajdonú lakást is, amelyen a tulajdonos vagy tulajdonostárs által a tulajdonszerzést követően kötött megállapodás - ideértve a házassági bontóper során hozott egyezséget is - alapján illet meg valamely személyt a haszonélvezeti vagy más használati jog, függetlenül attól, hogy a jog jogosultja a lakásban lakik-e.

135. § A rendvédelmi szervhez áthelyezett hivatásos katona számára nyújtott lakhatási támogatás átvállalásáról vagy annak egymás közötti elszámolásában a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok kezdeményezésére:

a) HM-rendelkezésű lakásbérlet esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője,

b) vissza nem térítendő juttatás, vagy munkáltatói kölcsön esetében a lakáscélú támogatási szerv vezetője,

c) lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás vagy albérletidíj-hozzájárulás esetén a HM központi pénzügyi és számviteli szerv állapodhat meg.

136. § Amennyiben a kérelmező elektronikus levelezési címének előzetes megadásával ahhoz hozzájárul, a lakhatás támogatásával összefüggő, érdemi döntést nem tartalmazó, joghatás kiváltását nem eredményező eljárási cselekményekről - így különösen határidő meghosszabbításáról, kérelem nyilvántartásba vételéről, besorolásról - szóló értesítést, döntést, hiánypótlásra történő felszólítást, elektronikus úton is meg lehet küldeni. Ez esetben az elektronikus tájékoztatást kinyomtatva, a kiadmányozó kézjegyével ellátva úgy kell tárolni, hogy abból az eredményes megküldés és annak időpontja egyértelműen megállapítható legyen.

137. § (1) A jelen utasításban foglaltaknak megfelelően kell eljárni a katonai felsőoktatási intézménybe vezényelt hivatásos katonát a hivatásos és szerződéses katonák, valamint honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló HM rendelet alapján megillető (hallgatói) albérletidíj-hozzájárulás tekintetében is, azzal, hogy

a) állományilletékes parancsnokon a ZMNE rektorát kell érteni, és a hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet hozzá kell benyújtani;

b) a kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a vezénylés helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv részére;

c) a Hjt. 52. §-a szerint vezényelt személyekre vonatkozó kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni;

d) a kérelmező részére az albérletidíj-hozzájárulást lakáslízing céljára nem lehet megállapítani.

(2) Az utasításban foglaltaknak megfelelően kell eljárni a szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos katonát a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekének lakhatási költségei után a hivatásos és szerződéses katonák, valamint honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló HM rendelet alapján megillető (hozzátartozói) albérleti díj hozzájárulás tekintetében is, azzal az eltéréssel, hogy

a) a hivatásos katona-szülő állományilletékes parancsnoka dönt a hozzájárulás folyósításáról,

b) a kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a hivatásos katona áthelyezését megelőző szolgálati hely szerint illetékes lakásgazdálkodási szervhez,

c) a hozzátartozói albérletidíj-hozzájárulást lakáslízing céljára nem lehet megállapítani.

Záró rendelkezések

138. § Ez az utasítás 2010. március 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.

138/A. § (1) Jelen utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 79/2012. (X. 31.) HM utasítással (a továbbiakban: mód.ut.) módosított 18. § (3) bekezdését a mód.ut. hatálybalépését követően bérbe adott lakások vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal megállapított 97. § (3/a) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a felmondott, de jogi, behajtási eljárás elé még nem terjesztett kölcsönszerződések ügyében is azzal, hogy a felmondást akkor lehet visszavonni, ha az adós a mód.ut. hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig a felhalmozott hátralékos tartozását egyösszegben megfizeti.

(3) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal módosított 112. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bizonylata 2012. január 1-jét követően, de a mód.ut. hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetében is alkalmazható.

138/B. § Jelen utasításnak a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról szóló 28/2013. (IV. 30.) HM utasítás (a továbbiakban: mód.ut2.) 1. §-ával megállapított 26/A. §-át, 2. §-ával módosított 68. § (5) bekezdését és 3. §-ával megállapított 103. § (3) bekezdését a mód.ut2. hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.

139. § A HM Központi Lakásbizottságnak az utasítás hatálybalépését megelőzően hozott felmentő döntése esetén a jogosult részére vállalkozói HM-rendelkezésű lakás - új felmentési eljárás lefolytatása nélkül - a felmentő döntésben meghatározott feltételekkel, és az R.-ben e lakás juttatására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével adható bérbe.

140. §

1. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HELYI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
részleges lakásfelújítási átalány megállapításához

A .................................... helyőrségből áthelyezett, kinevezett, vezényelt ............................ helyőrségben szolgálatot teljesítő ................................. (név) ...... (hivatásos/szerződés) ......... (rf.) ....................... (település, helyőrség) .................. ker.) ...................... u. ........ sz. ........ lh. ......... em. ....... ajtószám alatti, ....... szobás, .......... m2 alapterületű, HM vagyonkezelői jogú/önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra a helyi lakásgazdálkodási szervvel/a helyi lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölése alapján az önkormányzat bérbeadó szervével a bérleti szerződést ........... év ......... hó ........ napján megkötötte.

A lakás belmagassága ............ cm, melynek figyelembevételével a részleges lakásfelújítási átalány fajlagos értéke ............ Ft/m2. A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak, valamint a 26/2010. (II. 26.) HM utasítás vonatkozó rendelkezései értelmében a bérlőt legfeljebb ............. (m2) ............... (Ft/m2) után .............. Ft illeti meg.

Nevezett részleges lakásfelújítási átalányra:

a) első lakásjuttatás alapján;

b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történő vezénylés következtében;

c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból a végleges kiköltöztetés miatt

jogosult.

Nevezett számlával igazolt, az R. 38. § (6) bekezdése szerinti felújítási, anyag- és szolgáltatási költségei:

......................................................................... ................................. Ft,

......................................................................... ................................. Ft,

azaz összesen: ................................. Ft.

Nevezett az R. 38. § (6) bekezdése alapján ....................... Ft, azaz ........................................ forint összegű részleges lakásfelújítási átalányra jogosult.

Igazolom, hogy a részleges lakásfelújítási átalány nevezett részére történő megállapítása jogszabályba nem ütközik, folyósításának kizáró oka nincs.

Melléklet: bérleti szerződés, számla másolatban

........................, ............. év ................. hó ........... napján

..............................................................

helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője

A HM KPÜ Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra (pénzügyi és számviteli szerv) vezetőjének záradéka (az 1-2. sz. példányon):

........................, ............. év ................. hó ........... napján

..............................................................

pénzügyi és számviteli szerv vezetője (referens)

Készült: 4 példányban

Egy példány: ... lap

Ügyintéző:

Kapják: 1-2. sz. pld.: Parancsnok

3. sz. pld.: Jogosult

4. sz. pld.: Irattár

2. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HELYI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságról

1. A 26/2010. (II. 26.) HM utasításban foglaltaknak megfelelően igazoljuk, hogy ......................... név, .......................... rf., ....................... irányítószám, ........................ település, ...... kerület ....................... út, utca, ............. szám, .... lh., ..... em., ............ ajtószám alatti lakos a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 57. §-ában foglaltak alapján ....................... irányítószám, ........................ település, ...... kerület ....................... út, utca, ............. szám, .... lh., ..... em., ............ ajtószám alatti ........ szobás, ..... m2 alapterületű, ........ cm belmagasságú, .................. komfortfokozatú, állami/önkormányzati tulajdonú lakás tekintetében lakás-karbantartási költségtérítésre jogosult.

2. A lakás visszaadása során a bérbeadó által nevezett terhére megállapított hiányosságok közül a lakás-karbantartási költségtérítés mértékének megállapításához - az R. 57. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok figyelembevételével - az alábbi munkák ellenértéke vehető számításba:

1. .........................................................................

2. .........................................................................

3. .........................................................................

4. .........................................................................

5. .........................................................................

3. A lakást visszaadó bérlő a fenti munkák elvégzésének ellenértékeként a mellékelt számla (több számla esetén: összesítő kimutatás) szerinti ................ Ft-ot, azaz .......................... forintot fizetett ki.

4. A lakásra a visszaadásának időpontjában hatályos - az R. 38. § (6) bekezdése alapján - részleges lakásfelújítási normával (....... Ft/m2-rel) számolva .............. Ft, azaz ........................... forint.

5. Az előzőekben foglaltak alapján nevezett részére az R. 57. § (1) és (3) bekezdéseire tekintettel ....................... Ft, azaz ....................... forint összegű lakás-karbantartási költségtérítésre jogosult.

6. Ezen igazolást nevezett kérelmére az általa visszaadott lakásra vonatkozó:

- ................... számú ......... év ........... hó ........ napján kelt lakásbérleti szerződés;

- ................... számú ...... év........... hó ........ napján kelt, a bérbeadó szerv által hitelesített visszavételi jegyzőkönyv;

- a visszavételi jegyzőkönyvben a lakást visszaadó terhére meghatározott - kizárólag az elmulasztott karbantartási kötelezettség pótlása körébe tartozó - munkák elvégzéséről szóló, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, a felszámított áfa összegét is tartalmazó számla (számlák), valamint a munkák elvégzését tanúsító igazolás:

- a szolgálati érdekű, helyőrség (település) váltással együttjáró áthelyezést, kinevezést, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylést igazoló ..................... számú parancs (határozat) alapján adtuk ki.

7. Igazoljuk, hogy a lakás-karbantartási költségtérítés megállapítása jogszabályba nem ütközik, folyósításának kizáró oka nincs.

Melléklet: ..............................................................................................................................................

................................................................................................................................................................

......................., .......... év .......... hó ........ napján

..............................................................

helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője

A HM KPÜ Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra (pénzügyi és számviteli szerv) vezetőjének záradéka (az 1-2. sz. példányon):

......................., .......... év .......... hó ........ napján

..............................................................

pénzügyi és számviteli szerv vezetője (referens)

Készült: 4 példányban

Egy példány: ... lap

Ügyintéző:

Kapják: 1-2. sz. pld.: Parancsnok

3. sz. pld.: Jogosult

4. sz. pld.: Irattár

3. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HELYI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
lakbértámogatásra jogosultságról

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 211. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a következőket igazolom:

a) a .......... (irányítószám) ....................................................... (település) ......... (kerület) ........................................... (út, utca, tér, köz) ................. (szám) .......... (fszt., emelet) ..................................... (ajtószám) alatti m2 alapterületű önkormányzati tulajdonú lakásban a ................................................................... (honvédelmi szerv) állományába tartozó .......................................................................... (név) .............................................. (rendfokozat) bérlőként, bérlőtársként, a bérlő házastársaként, a bérlőnek a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik;

b) a lakás önkormányzat által megállapított havi lakbére: ........................ Ft;

c) a lakásra a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 84. § (1) bekezdése szerint kiszámított lakbér összege: ........................................ Ft;

d) ............................................. (név) ......... (rendfokozat) 20.... év ........... hó .......... napjától - a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 211. § (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével - havi ................ Ft, azaz ........................................... forint összegű lakbértámogatásra jogosult.

Az igazolást nevezett írásbeli kérelmére és a ............ számú, .......... év ........... hó ...... napján létrejött/kelt, a helyi önkormányzat (önkormányzati bérbeadó) által kiállított irat (lakásbérleti szerződés vagy számla) alapján adtam ki. Tájékoztatom, hogy a támogatás folyósításáról szóló parancs meghozatalát követően a lakbértámogatást csak a lakbérről szóló számla leadását követően lehetséges átutalni.

Felhívom az igényjogosult figyelmét arra, hogy haladéktalanul köteles minden olyan változásról - különösen a lakbér összegének csökkenéséről, továbbá a lakásbérlet megszűnéséről -, amely a lakbértámogatásra való jogosultságát érinti, az igazolást kiállító szervet írásban tájékoztatni.

..........................................., 20........ év ......... hó ........ nap

..............................................................

(a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője)

Készült: 4 példányban

Egy példány: 1 lap

Ügyintéző:

Kapják: 1. sz. pld.: Parancsnok (vezető)

2. sz. pld.: Igényjogosult

3. sz. pld.: HM KPÜ (pü. szmv. szerv.)

4. sz. pld.: Irattár

4. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HELYI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapításához

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 212. § és a végrehajtására vonatkozó 26/2010. (II. 26.) HM utasítás (a továbbiakban: HM Ut.) 104. §-ában foglaltaknak megfelelően a következőket igazolom:

1. A ................................................................................................... (katonai szervezet) állományába tartozó ................................................................ (név) .................. (rf.) tulajdonosként, bérlőként (bérlőtársként), a bérlő, tulajdonos házastársaként, az R. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként, illetőleg közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő, örökbefogadó szülőjeként) lakik. (A továbbiakban: igényjogosult.)

2. Az igényjogosulttal közös háztartásban életvitelszerűen együtt lakók neve, születési éve:

a) .................................................................................................

b) .................................................................................................

c) .................................................................................................

d) .................................................................................................

3. Az igényjogosult által a tárgyévben fizetett, várhatóan fizetendő (számított) szolgáltatási díjak [R. 212. § (2) bek.; HM Ut. 103. § (2) bek. g) pont]:

a) fűtési díj .................................................................................................................. Ft

b) melegvíz-ellátási költség (hődíj) ............................................................................. Ft

c) vízdíj........................................................................................................................ Ft

d) szennyvíz- (csatornahasználati) díj.......................................................................... Ft

e) fűtési célú energiahordozó beszerzési költsége (egyedi fűtés esetén)..................... Ft

f) egyéb számításba vehető kiadás............................................................................... Ft

g) korrekciós (költségcsökkentő) tételek:

........................................................................ Ft

........................................................................ Ft

Összesen: ....................................................... Ft

4. A 3. pont szerint számított összeg 1/12-ed része: ............................................. Ft

5. A HM Ut. 103. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bruttó illetmény egyhavi összege: ................................... Ft

6. A számított szolgáltatási díj a havi illetmény %-ában (4. pont szerinti összeg osztva az 5. pont szerinti összeggel és szorozva 100-zal) .................................................................%

7. A lakásüzemeltetés-hozzájárulás javasolt összege ............. Ft/év, azaz ........................ Ft/év, melynek 1/12-ed része ................................ Ft (a 4. pont szerinti összeg .............................%-a)

8. Elszámolás:

a) a .................. / ....................... / ......................... nyt. számú igazolás (kalkulációs lap) alapján ...................................... évre ténylegesen kifizetett (folyósított) összeg ..................................... Ft

b) Az ezen igazolás alapján ..... évben jogszerűen igénybe vehető lakásüzemeltetési hozzájárulás összege: ..................................... Ft

c) Javasolt, utólag kifizetendő összeg [b)-a)] ..................................... Ft

d) Visszafizetendő összeg [a)-b)] ..................................... Ft

Az ezen igazolást az igényjogosult, .............. / .................. / ................számon nyilvántartásba vett kérelmére, az ahhoz csatolt - a HM Ut. 103. §-ában megjelölt - okmányok (bizonylatok) alapján állítottam ki.

Felhívom az igényjogosult figyelmét arra, hogy haladéktalanul köteles minden olyan változásról, amely a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultságát érinti, az igazolást kiállító szervet írásban tájékoztatni.

..........................................., 20........ év ......... hó ........ nap

..............................................................

a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője

Készült: 3 példányban

Egy példány: 2 lap

Ügyintéző:

Kapják: 1. sz. pld.: Állományilletékes parancsnok

2. sz. pld.: Igényjogosult

3. sz. pld.: Irattár

5. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

ALBÉRLETIDÍJ-HOZZÁJÁRULÁS IGÉNYLŐ LAP

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 213-219. §-aiban foglaltak alapján albérletidíj-hozzájárulás folyósítása iránti kérelmemet a következők szerint terjesztem elő.

I. SZEMÉLYI ADATOK

1. Név, rendfokozat: ..............................................................................................................................

2. Születési név: ....................................................................................................................................

3. Anyja neve: .......................................................................................................................................

4. Születési hely, év, hó, nap: ................................................................................................................

5. Beosztás, munkakör: .........................................................................................................................

6. Állományviszony: .............................................................................................................................

- hivatásos katona .............................................................................................................................

- szerződéses katona .........................................................................................................................

- kormánytisztviselő ..................................................................................................................................

7. Szolgálati hely (állományilletékes katonai szervezet megnevezése, székhelyének címe, postai címe):

...........................................................................................................................................................

8. Munkahelyi telefonszám: ..................................................................................................................

II. CSALÁDI HELYZET .................................................................................................................

9. Az igénylő családi állapota: ..............................................................................................................

10. Házastárs .........................................................................................................................................

a) neve: ..................................................................................................................................................

b) születési neve: ...................................................................................................................................

c) születési helye, ideje: ........................................................................................................................

d) munkahelye: ......................................................................................................................................

III. ADATOK A JELENLEGI LAKÁSRÓL

11. Lakóhely (állandó, bejelentett lakcím):

................ irsz. ........................................................................................................ település

............................................................. utca ......... hsz. ......... ép. ........ lh. ....... em. ........ ajtó

12. A lakás tulajdoni jellege:

a) magántulajdonú,

b) állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú,

c) állami tulajdonú .......................................................................... vagyonkezelői jogú,

d) önkormányzati tulajdonú,

e) önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű,

f) önkormányzati tulajdonú .............................................................. rendelkezésű,

g) magánbefektetői HM-rendelkezésű.

13. A lakáshasználat jogcíme:

tulajdonos, tulajdonostárs, tulajdonos hozzátartozója, haszonélvező, bérlő, bérlőtárs, bérlő hozzátartozója, albérlő, társbérlő, szívességi lakáshasználó, eltartó, egyéb: ...............................

14. A lakás bérlőjének, tulajdonosának, tulajdonostársa(i)nak adatai (ha annak személye nem azonos az igénylővel):

Név: .................................................................................................................................................

Születési hely, idő: ..........................................................................................................................

Név: .................................................................................................................................................

Születési hely, idő: ..........................................................................................................................

15. Magántulajdonú lakás esetén:

Kijelentem, hogy a tulajdonomban, házastársam, saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) tulajdonában lévő - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - lakás megszerzésére

a) állami, azaz .................................................................................. szervtől

- bérlőként,

- a bérlő által megjelölt kedvezményezettként,

- kívülállóként, pályázati úton

történt vásárlással került sor,

b) önkormányzati, azaz .................................................................... szervtől

- bérlőként,

- a bérlő által megjelölt kedvezményezettként,

- kívülállóként, pályázati úton

történt vásárlással került sor, melyhez a honvédelmi szerv .......................... Ft munkáltatói kölcsönt nyújtott.

c) vásárlással (építéssel) került sor, melyhez részemre a honvédelmi szerv .......................... Ft munkáltatói kölcsönt nyújtott.

d) vásárlással (építéssel) került sor, melyhez részemre a honvédelmi szerv ......................... Ft vissza nem térítendő juttatást nyújtott.

e) egyéb módon került sor, nevezetesen: ....................................................................................

16. A 11-15. pontok szerint lakáson kívül rendelkezik-e Ön vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke)

- beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - magántulajdonú lakással vagy köztulajdonú (állami, önkormányzati) lakás bérleti jogával?

igen - nem

17. A 16. pont szerinti lakás(ok) címe:

............... irsz. ................................................................................................ település

...................................................... utca ....... hsz. ....... ép. ....... lh. ....... em. ........ ajtó

............... irsz. ................................................................................................ település

...................................................... utca ....... hsz. ....... ép. ....... lh. ....... em. ........ ajtó

18. A 17. pont szerinti lakás tulajdoni jellege:

a) magántulajdonú,

b) állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú,

c) állami tulajdonú ............................................................. vagyonkezelői jogú,

d) önkormányzati tulajdonú,

e) önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű,

f) önkormányzati tulajdonú .......................................................... rendelkezésű,

g) magánbefektetői HM-rendelkezésű.

19. Tartózkodási hely (ideiglenes lakcím):

............... irsz. ................................................................................................ település

...................................................... utca ....... hsz. ....... ép. ....... lh. ....... em. ........ ajtó

szám alatti

- lakás,

- a HM vagyonkezelésében lévő nőtlenszálló,

- egyéb: .......................................................................................................................

20. A 19. pont szerinti lakás esetén annak tulajdoni jellege:

a) magántulajdonú,

b) állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú,

c) állami tulajdonú ................................................................ vagyonkezelői jogú,

d) önkormányzati tulajdonú,

e) önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű,

f) önkormányzati tulajdonú ............................................................. rendelkezésű,

g) magánbefektetői HM-rendelkezésű.

21. A 20. pont szerinti lakás esetén a lakáshasználat jogcíme:

tulajdonos, tulajdonostárs, tulajdonos hozzátartozója, haszonélvező, bérlő, bérlőtárs, bérlő hozzátartozója, albérlő, társbérlő, szívességi lakáshasználó, eltartó, egyéb:

..............................................................................................................

IV. ADATOK A JELENLEGIT MEGELŐZŐ LAKÁSRÓL

22. A jelenlegi lakóhelyemre a(z)

............... irsz. ................................................................................................ település

...................................................... utca ....... hsz. ....... ép. ....... lh. ....... em. ........ ajtó

cím szerinti lakásból költöztem.

23. A lakás tulajdoni jellege:

a) magántulajdonú,

b) állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú,

c) állami tulajdonú ................................................................. vagyonkezelői jogú,

d) önkormányzati tulajdonú,

e) önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű,

f) önkormányzati tulajdonú ..................................................................... rendelkezésű,

g) magánbefektetői HM-rendelkezésű

24. A lakáshasználat jogcíme:

tulajdonos, tulajdonostárs, tulajdonos hozzátartozója, haszonélvező, bérlő, bérlőtárs, bérlő hozzátartozója, albérlő, társbérlő, szívességi lakáshasználó, eltartó, egyéb: ..........................................

25. Magántulajdonú lakás esetén:

Kijelentem, hogy a tulajdonomban, házastársam, saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) tulajdonában lévő - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - lakás megszerzésére

a) állami, azaz ..................................................................................... szervtől

- bérlőként,

- a bérlő által megjelölt kedvezményezettként,

- kívülállóként, pályázati úton történt vásárlással került sor.

b) önkormányzati, azaz ........................................................................ szervtől

- bérlőként,

- a bérlő által megjelölt kedvezményezettként,

- kívülállóként, pályázati úton

történt vásárlással került sor, melyhez a honvédelmi szerv ................................ Ft munkáltatói kölcsönt nyújtott.

c) vásárlással (építéssel) került sor, melyhez részemre a honvédelmi szerv ......................... Ft munkáltatói kölcsönt nyújtott.

d) vásárlással (építéssel) került sor, melyhez részemre a honvédelmi szerv ......................... Ft vissza nem térítendő juttatást nyújtott.

e) egyéb módon került sor, nevezetesen ....................................................................................

26. A lakásból ........................................................................... évben azért költöztem ki, mert

a) azt elidegenítettem (eladtam, elajándékoztam).

b) a Honvédelmi Minisztériumtól munkáltatói kölcsönt kaptam, aminek segítségével lakást építettem (vásároltam).

c) a Honvédelmi Minisztériumtól vissza nem térítendő juttatást kaptam, aminek segítségével lakást építettem (vásároltam).

d) az HM-rendelkezésű lakás volt, amit pénzbeli térítés ellenében visszaadtam az illetékes lakásügyi szervnek.

e) a lakásbérlettel felhagytam, és a lakásban volt házastársamat, más hozzátartozómat hátrahagytam.

f) az HM-rendelkezésű lakás volt, amit pénzbeli térítés és elhelyezési igény nélkül visszaadtam az illetékes lakásügyi szervnek.

g) jelenlegi szolgálati (munka)helyem lakásgazdálkodási körzetében HM-rendelkezésű lakást kaptam.

V. AZ (AL)BÉRLETBE (LÍZINGBE) VETT (VEENDŐ) LAKÁS ADATAI

27. A lakás címe:

............... irsz. ................................................................................................ település

...................................................... utca ....... hsz. ....... ép. ....... lh. ....... em. ........ ajtó

28. A lakás (fő)bérlőjének, tulajdonosának, (lízingbe adójának) tulajdonostársa(i)nak adatai:

Név: .................................................................................................................................................

Lakcím: ...........................................................................................................................................

Név: .................................................................................................................................................

Lakcím: ...........................................................................................................................................

29. Az albérletidíj-hozzájárulás igénylésének indokai:

30. Az igénylővel együtt az (al)bérletbe vett lakásba költöző személyek:

Név Családi kapcsolat Születési év, hó, nap Megjegyzés

Igénylő

Házastárs

Gyermek

Gyermek

VI. NYILATKOZATOK

NYILATKOZAT
hivatásos vagy szerződéses katona részéről

1. Alulírott, ...................................................... (név, rendfokozat) kijelentem, hogy

a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban nem részesültem;

b) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt nem kaptam;

c) a szolgálati helyem szerinti vonzáskörzetben az R. 10. §-ában megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú vagy haszonélvezetemben lévő lakással nem rendelkezem, és a házastársam (élettársam), továbbá a saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) tulajdonában, haszonélvezetében - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is -, sincs ilyen lakás;

d) a szolgálati helyem szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezem és a házastársam sem rendelkezik e joggal;

e) az általam önállóan vagy a házastársammal (élettársammal) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a magam vagy más személy részére nem vásároltam meg, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára nem járultam hozzá;

f) házastársam (élettársam) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére nem vásárolt meg, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára nem járult hozzá;

g) nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóm vagy hozzátartozóm lakásának - vagy lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kérem a hozzájárulást;

h) nem a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóm tulajdonában lévő gazdasági társaság, egyéni cég vagy vállalkozás lakásának - lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kérem a hozzájárulást.

2. Az 1. pontban kért nyilatkozatot megtenni nem tudom, mert esetemben a(z) .............. pontban foglalt kizáró ok áll fent, de helyőrség (település) változtatással is járó másik beosztásba történő kinevezésemre, áthelyezésemre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésemre a(z) .................................. nyt. számú parancs (határozat, személyügyi igazolás) szerint a haderő átalakításával vagy átszervezésével összefüggésben került sor.

3. Tudomásul veszem, hogy az albérletidíj-hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül, ha

a) a részemre időközben a szolgálati helyem szerinti lakásgazdálkodási körzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy - nyilvántartott, jogos lakásigénylés esetében - a jogos igényem mértékének megfelelő HM-rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadom el;

b) a honvédelmi szerv részemre lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársamat (élettársamat) részesíti e támogatások valamelyikében;

c) a szolgálati helyem szerinti vonzáskörzetben időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzem, vagy a házastársam (élettársam), továbbá a saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - szerzi meg e jogok valamelyikét;

d) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a magam vagy más személy részére megvásárolom, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárulok, vagy a házastársam gyakorolja e jogok valamelyikét;

e) időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezényelnek és családomat az általam bérelt lakásban nem hagyom hátra;

f) az albérleti (bérleti), lízingszerződés megszűnik, vagy azt a felek - közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával - megszüntetik;

g) a részemre megállapított hozzájárulás-folyósítás megkezdésétől számított 30 napon belül nem igazolom, hogy a bérbe (lízingbe) vett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettséget nem teljesítettem, és nem igazolom, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazásiköltség-térítésben nem részesülök.

4. Tudomásul veszem, hogy lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön vagy vissza nem térítendő juttatás esetében - feltéve, hogy a 3. pontban felsorolt egyéb megszüntető ok nem következik be - a támogatás nyújtása előtt már megállapított albérletidíj-hozzájárulás a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének az igénylésben általam vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított egy évig folyósítható.

5. Tudomásul veszem, hogy a 3-4. pontban foglalt megszüntető ok bekövetkezését köteles vagyok az állományilletékes parancsnoknak és az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek egyidejűleg bejelenteni. Ennek hiányában a jogosulatlanul felvett albérletidíj-hozzájárulást egy összegben vagyok köteles visszafizetni.

6. Tudomásul veszem, hogy az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság fennállását a helyi lakásgazdálkodási szerv ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés keretében nyilatkozattételi kötelezettségemnek határidőben nem teszek eleget, a hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül.

7. Az előzőekben foglalt nyilatkozataimat azok tartalmát megértve teljes felelősségem tudatában, a megtévesztés jogkövetkezményeinek ismeretében, a valóságnak megfelelően tettem meg.

Melléklet: Kinevezési, áthelyezési parancs (határozat, személyügyi igazolás)

másolatban (........ lap)

Lakás (al)bérleti szerződés eredetben (........ lap)

Számla eredetben (........ lap)

.........................................................................

.........................................................................

.............................., 20...... év ............................ hó ...... napján

....................................................

(az igénylő aláírása)

Előttünk mint tanúk előtt:

.............................................................
(aláírás)
.............................................................
(aláírás)

Név: ............................................................................... Név: ...............................................................................

Lakcím: ......................................................................... Lakcím: .........................................................................

Szig. szám: .................................................................... Szig. szám: ....................................................................

NYILATKOZAT
kormánytisztviselő részéről

1. Alulírott, .......................................................................... kormánytisztviselő kijelentem, hogy

a) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönben nem részesültem;

b) a munkahelyem szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében az R. 10. §-ában megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú vagy haszonélvezetemben lévő lakással nem rendelkezem, és a házastársam (élettársam), továbbá a saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) tulajdonában, haszonélvezetében - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is -, sincs ilyen lakás;

c) a munkahelyem szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezem és a házastársam sem rendelkezik e joggal;

d) az általam önállóan vagy a házastársammal (élettársammal) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a magam vagy más személy részére nem vásároltam meg, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára nem járultam hozzá;

e) házastársam (élettársam) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére nem vásárolt meg, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára nem járult hozzá;

f) nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóm vagy hozzátartozóm lakásának - vagy lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kérem a hozzájárulást,

g) nem a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóm tulajdonában lévő gazdasági társaság, egyéni cég vagy vállalkozás lakásának - lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kérem a hozzájárulást.

2. Tudomásul veszem, hogy az albérletidíj-hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül, ha

a) a részemre időközben a munkahelyem szerinti településen felajánlott szállóférőhelyet vagy - nyilvántartott, jogos lakásigénylés esetében - a jogos igényem mértékének megfelelő HM-rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadom el;

b) a honvédelmi szerv részemre időközben HM-rendelkezésű lakást juttat vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt, vagy a házastársamat (élettársamat) részesíti e lakhatási támogatások valamelyikében, illetve vissza nem térítendő juttatásban;

c) a munkahelyem szerinti vagy annak vonzáskörzetében lévő településen időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzem, vagy a házastársam, továbbá a saját háztartásomban nevelt kiskorú gyermekem (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekem) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - szerzi meg e jogok valamelyikét;

d) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a magam vagy más személy részére megvásárolom, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárulok, vagy a házastársam gyakorolja e jogok valamelyikét;

e) időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra (munkavégzésre) kihelyeznek, kineveznek és családomat az általam bérelt lakásban nem hagyom hátra;

f) az albérleti (bérleti), lízingszerződés megszűnik, vagy azt a felek - közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával - megszüntetik;

g) a részemre megállapított hozzájárulás-folyósítás megkezdésétől számított 30 napon belül nem igazolom, hogy a bérbe (lízingbe) vett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettséget nem teljesítettem, és nem igazolom, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazásiköltség-térítésben nem részesülök.

3. Tudomásul veszem, hogy lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön esetében - feltéve, hogy a 2. pontban felsorolt egyéb megszüntető ok nem következik be - a támogatás nyújtása előtt már megállapított albérletidíj-hozzájárulás a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének az igénylésben általam vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított egy évig folyósítható.

4. Tudomásul veszem, hogy a 2-3. pontban foglalt megszüntető ok bekövetkezését köteles vagyok a munkahelyi vezetőnek és az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek egyidejűleg bejelenteni. Ennek hiányában a jogosulatlanul felvett albérletidíj-hozzájárulást egy összegben vagyok köteles visszafizetni.

5. Tudomásul veszem, hogy az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultság fennállását a helyi lakásgazdálkodási szerv ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés keretében nyilatkozattételi kötelezettségemnek határidőben nem teszek eleget, a hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül.

6. Az előzőekben foglalt nyilatkozataimat azok tartalmát megértve teljes felelősségem tudatában, a megtévesztés jogkövetkezményeinek ismeretében, a valóságnak megfelelően tettem meg.

Melléklet: Kinevezési határozat másolatban (........ lap)

Lakás (al)bérleti szerződés eredetben (........ lap)

Számla eredetben (........ lap)

.........................................................................

.........................................................................

.........................................................................

.............................., 20...... év ............................ hó ...... napján

....................................................

(az igénylő aláírása)

Előttünk mint tanúk előtt:

.............................................................
(aláírás)
.............................................................
(aláírás)

Név: ............................................................................... Név: ...............................................................................

Lakcím: ......................................................................... Lakcím: .........................................................................

Szig. szám: .................................................................... Szig. szám: ....................................................................

VII. ZÁRADÉKOK

Az állományilletékes személyügyi szerv záradéka

Az igénylő honvédelmi szervvel folyamatosan, megszakítás nélkül fennálló szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyának kezdőnapja:

........................., 20...... év ................... hó ...... napján

Igazolom, hogy az igénylőlapon feltüntetett személyi és szolgálati (munkahelyi) adatok a személyügyi nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyeznek.

........................., 20...... év ................... hó ...... napján

P. H.

...................................

aláírás

Az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) záradéka

A kérelmező által az igénylőlapon feltüntetett tények és adatok a rendelkezésemre álló információk alapján a valóságnak

- megfelelnek,

- nem felelnek meg a következők miatt:

Az albérletidíj-hozzájárulást igénylő személy

- egyéni és családi körülményei alapján szállóférőhelyen nem helyezhető el,

- szállóférőhelyen elhelyezhető, de a 6/1994.. (IV. 30.) Hm rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 178. § (3) bek. alapján mentesül.

A szállóférőhelyen történő elhelyezés kizárásának érdemi indokolása:

........................, 20...... év .................. hó ...... napján

P. H.

...................................

aláírás

A helyi lakásgazdálkodási szerv átvételi igazolása

............................................................-tól a kitöltött albérletidíj-hozzájárulás igénylő lap egy példányát átvettem.

........................, 20...... év .................. hó ...... napján

P. H.

...................................

aláírás

6. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HELYI LAKÁSGAZDÁLKODÁSI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
albérletidíj-hozzájárulás megállapításához

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 216. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörömben a .................................................... (honvédelmi szerv megnevezése) állományába tartozó ...................................... (név) ........................ (állományviszony) ....................... (rendfokozat) .......................................................................................... (lakó- vagy tartózkodási hely címe) (a továbbiakban: igénylő) albérletidíj-hozzájárulás megállapítása iránti kérelme (a továbbiakban: kérelem) tárgyában a következőket igazolom.

1/A. Az igénylő szállóférőhelyen történő elhelyezése helyhiány miatt nem oldható meg.

1/B. Az igénylő szállóférőhelyen elhelyezhető, de annak lehetőségét az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelemhez adott javaslatában (záradékában) az ott foglalt méltányolható egyéni és családi körülmények alapján kizárta.

1/C. Az igénylő házastársi, élettársi kapcsolatban él, háztartásában kiskorú (mostoha, nevelt, örökbefogadott) gyermekének neveléséről gondoskodik és a hozzájárulást lakáslízing fenntartásához kéri.

2/A. Az igénylő kérelmében foglalt nyilatkozatok, valamint a helyi lakásgazdálkodási szerv rendelkezésére álló adatok és nyilvántartások alapján az R. 214. § (1) bekezdésében foglalt, albérletidíj-hozzájárulás megállapítását kizáró ok nem áll fent.

2/B. A hivatásos állományba tartozó igénylő esetében az R. 214. § (1) bekezdésének ...... pontjában foglalt kizáró ok áll fent, de helyőrség (település)változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a kérelemhez csatolt ................................... nyt. számú parancs (határozat, személyügyi igazolás) alapján a haderő átalakításával összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor.

3. Az igénylő által írásbeli szerződéssel (al)bérletbe, lízingbe vett ..................................................... cím szerinti lakás (lakásrész, szállodai szoba) a szolgálati (munka)hely szerinti településen, illetőleg a szolgálati helynek megfelelő vonzáskörzetben van.

4. A 3. pontban megjelölt (al)bérletbe, lízingbe együttköltöző személyek száma ........ fő. Az együttköltöző személyek számának figyelembevételével az R. 10. § (1) és (4) bekezdései szerinti jogos lakásigény mértékének alsó határa ................ szoba.

5. Az 1-4. pontban foglaltak alapján az igénylő albérletidíj-hozzájárulásra jogosult. A hozzájárulásnak az R. 215. § (2)-(4) bekezdés alapján javasolt összege ................... Ft/hó. Amennyiben az albérleti (lízing)díj külföldi pénznemben kerül(t) meghatározásra, az esetleges árfolyamváltozásból eredő fizetésikötelezettség-növekedés esetén sem haladhatja meg a támogatás összege az R. szabályai szerint folyósítható hozzájárulás összegét.

6. Tájékoztatom az igényjogosultat arról, hogy amennyiben családi pótlékra jogosult, az albérletidíj-hozzájárulás 5. pontban javasolt összegét szociális körülményeinek figyelembevétele alapján az állományilletékes parancsnok - mérlegelési jogkörében - további 10%-kal kiegészítheti.

7. Jelen igazolást az igénylő ......................... számon nyilvántartásba vett kérelme, az abban foglalt nyilatkozatai, továbbá a helyi lakásgazdálkodási szerv rendelkezésére álló adatok és nyilvántartások alapján állítottam ki.

8. Felhívom az igényjogosult figyelmét arra, hogy haladéktalanul köteles minden olyan változásról - különösen a lakbér összegének csökkenéséről, a lakásbérlet megszűnéséről -, amely az albérletidíj-hozzájárulásra való jogosultságát érinti, az igazolást kiállító szervet írásban tájékoztatni.

.............................., 20...... év ..................... hó ...... napján

...............................................................

helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője

Készült: 3 (4) példányban

Egy példány: 2 lap

Ügyintéző:

Kapják: 1. sz. pld.: Parancsnok

2. sz. pld.: Igényjogosult

3. sz. pld.: Irattár

(4. sz. pld.: Budapesten illetékes keretgazda-lakásbizottság)

7. számú melléklet a 26/2010. (II. 26.) HM utasításhoz

(MINTA)

HONVÉDELMI SZERV

Nyt. szám:

IGAZOLÁS
szolgálati jogviszonyról
és lakhatási támogatás igénybevételének lehetőségéről

Igazolom, hogy ............................................................ (név) ...................................... (rendfokozat) született ............ (hely) ...... év .......... hónap ..... nap, anyja neve ..................................................................... ........................... (település) ..................... (utca) .......... (házszám) ........ (emelet, ajtó) szám alatti lakos ........ év ........... hó ........ naptól a honvédelmi szervvel határozatlan/határozott (...............-ig szóló) hivatásos/szerződéses katonai jogviszonyban áll.

Fennálló jogviszonya alapján a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló R. meghatározott feltételek megléte, illetőleg teljesülése esetében havonta legalább a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 1,4-szeres összegének (jelenleg: .......... Ft) megfelelő mértékű albérleti (lízing)díj-hozzájárulást szolgálati viszonya fennállásának ideje alatt kaphat. A hozzájárulás mértéke az R.-ben meghatározottak szerint az egyéni körülmények figyelembevételével magasabb is lehet.

Az igazolás nem jelent kötelezettségvállalást nevezettel vagy harmadik személlyel szemben, mivel a hozzájárulásra való jogosultság ténye és a hozzájárulás tényleges összege külön eljárásban kerül megállapításra. A munkáltató vállalja, hogy a lízingbeadó írásbeli kérésre a hatályos lízingszerződés bemutatását követő tizenöt napon belül igazolja a hozzájárulás pontos összegét.

Ez az igazolás az aláírásától számított három hónapig érvényes. Az igazolás érvényességi ideje alatt - újabb igénylő lap benyújtása nélkül - az albérletidíj-hozzájárulás parancsnoki megállapításához szükséges lízingszerződést, számlát (részszámlát) a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján kell benyújtani.

Az igazolás érvényességi idejének lejártát követően a támogatás iránti igénylést az erre rendszeresített igénylő lap ismételt benyújtásával kell kezdeményezni a HM Lakásrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint.

Jelen igazolást nevezett kérésére lakáslízing-szerződés megkötéséhez állítottam ki, más célra nem használható fel.

.........................., 20.... .................... hó ....... nap

....................................................................

állományilletékes parancsnok (vezető)

Készült: 3 példányban

Egy példány: 1 lap

Ügyintéző:

Kapják: 1. sz. pld.: Kérelmező

2. sz. pld.: Helyi lakásgazdálkodási szerv

3. sz. pld.: Irattár