1. A Kormány a cigány népesség hatékony felzárkózásának előmozdítását szolgáló intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása, végrehajtása és eredményeivel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében létrehozza a Roma Koordinációs Tanácsot (ROK–T) (a továbbiakban: Tanács).
2. A Tanács a felzárkózást szolgáló tanácsadó, konzultációs testület, színtere az érintett társadalmi csoportok érdekeire vonatkozó információk kormányzati munkába történő közvetítésének.
3. A Tanács feladata:
a) felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a cigányság felzárkózását segítő intézkedések megvalósulását;
b) véleményt nyilvánít a szegénységben, társadalmi kizáródásban élő cigány népesség társadalmi integrációját érintő szabályozási és intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról;
c) javaslatokat fogalmaz meg a cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítását, valamint társadalmi integrációjának elősegítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban; javaslatot tesz az elérendő eredményekre, célokra, és megoldásmódokra, továbbá konkrét intézkedésekre;
d) részt vesz a cigányság társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében;
e) közreműködik a felzárkózást elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében.
4. * A Tanács 33 tagú testület, amelynek tagjai:
a) a belügyminiszter;
b) a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára;
c) a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára;
d) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztos;
e) a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1297/2022. (VI. 17.) Korm. határozattal kinevezett roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos;
f) a belügyminiszter által felkért, az Európai Unió romapolitikájában jártas személy;
g) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára;
h) a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára;
i) az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese;
j) az Országos Roma Önkormányzat elnöke;
k) a roma/cigány nemzetiség területi nemzetiségi önkormányzatai képviseletében 5 fő;
l) a roma közösségek képviseletében 7 fő;
m) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében 1 fő;
n) a Magyar Katolikus Egyház képviseletében 2 fő, akik közül az egyik személyt a Görögkatolikus Metropólia javaslatára delegálja a Magyar Katolikus Egyház;
o) a Magyarországi Református Egyház képviseletében 1 fő;
p) a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében 1 fő;
q) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviseletében 1 fő;
r) az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége képviseletében 1 fő;
s) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalainak képviseletében 1–1 fő;
t) a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében 1 fő;
u) a Roma Szakkollégiumok Egyesület elnöke.
5. * A Tanács ülésein
a) állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt:
aa) * az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság képviselője;
ab) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke;
ac) az Országgyűlés Kulturális bizottsága képviseletében 1 fő;
ad) az Országgyűlés Népjóléti bizottsága képviseletében 1 fő;
ae) a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának civil társelnöke;
b) eseti meghívottként, a Tanács elnökének felkérésére, tanácskozási joggal vesznek részt:
ba) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság tagjai;
bb) további meghívott személyek.
6. * A Tanács elnöke a belügyminiszter. A Tanács társelnökei a 4. pont d) és e) alpontjában meghatározott személyek. A Tanács elnökét akadályoztatása esetén a 4. pont b) alpontjában meghatározott személy helyettesíti.
6a. * A Tanács összehangolt működése érdekében elnökséget működtet, amelynek tagjai a 4. pont a)–g) és j) alpontjában meghatározott személyek. Az elnökség javaslatot tesz a Tanács ülésének napirendjére és éves munkatervére.
6b. * A Tanács saját szervezetén belül, munkájának segítése, javaslattétel és a döntések előkészítése céljából szakpolitikai testületeket hozhat létre. A szakpolitikai testületek tagjait a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kéri fel.
7. * A Tanács szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. A Tanács ülését a Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a 4. pont b) alpontjában meghatározott személy – a Tanács Titkársága útján – hívja össze. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását bármely tag az indok és napirend egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél.
8. A Tanács ülésének napirendjét – a tagok javaslatainak figyelembevételével és a Tanács elnökének jóváhagyásával – a Tanács Titkársága készíti elő.
9. * A Tanács titkársági feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára gondoskodik.
10. A Tanács Titkársága gondoskodik a Tanács ülése napirendjének, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács tagjai részére történő megküldéséről, legkésőbb a tervezett ülés előtt öt munkanappal.
11. * A Tanács üléseiről a Tanács Titkársága emlékeztetőt készít. Vitás kérdés esetén az emlékeztető tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és a tagok részére történő megküldéséről – az ülést követő 15 munkanapon belül – a Tanács Titkársága gondoskodik.
11a. * A Tanács és a szakpolitikai testületek működésének részletes szabályait a Tanács az ügyrendjében állapítja meg.
12. * A Tanács és a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság közötti kapcsolattartás azok Titkárságain keresztül történik.
13. * A Kormány felkéri
a) * annak az 5 vármegyének a területén működő roma/cigány területi nemzetiségi önkormányzatnak a vezetőjét, amely vármegyék területén a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott, komplex programmal fejlesztendő járások jelentős számban találhatók, illetve amelyekben a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján a roma nemzetiségűek aránya szempontjából leginkább érintettek, hogy állandó tagként vegyenek részt a Tanács munkájában,
b) * a 4. pont i)–u) alpontjában szereplő szervezetek képviselőit a Tanácsban tagként való részvételre,
c) *
14. *
15. A Kormány felhívja a minisztereket és az egyéb központi államigazgatási szervek vezetőit, hogy a Kormány jogalkotási tervében szereplő, a romák társadalmi felzárkózását érintő jogszabályok esetén a Tanács tagjai számára biztosítsa a közigazgatási egyeztetés keretein belül a véleménynyilvánítás lehetőségét.
16. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat.