A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

24/2012. (VIII. 24.) NGM utasítás

a Nemzetgazdasági Minisztérium esélyegyenlőségi tervéről * 

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) esélyegyenlőségi terve jelen utasítás mellékleteként kerül kiadásra.

2. § Az utasítás hatálya kiterjed a minisztérium állami vezetőire, a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra.

3. § Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Melléklet a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV * 

I. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. Általános célok és esélyegyenlőségi alapelvek:

a) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett, és ennek érdekében intézkedéseket hoz az alapelvek sérülése esetén.

b) A minisztérium az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hozhat.

c) Az előmenetel szabályait a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) határozza meg, így a törvény erejénél fogva érvényesül az egyenlő bánásmód elve a munkatársak foglalkoztatása során. A minisztérium az előmenetel során nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.

d) *  A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a bérezés, a szakmai előmenetel, a képzési lehetőségek, a munkakörülmények, a Kttv., továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok és a minisztérium belső szabályzatai alapján adható juttatások, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények tekintetében a foglalkoztatottak között

da) nem,

db) faji hovatartozás,

dc) bőrszín,

dd) nemzetiség,

de) *  nemzetiséghez való tartozás,

df) anyanyelv,

dg) fogyatékosság,

dh) egészségi állapot,

di) vallási vagy világnézeti meggyőződés,

dj) politikai vagy más vélemény,

dk) családi állapot,

dl) anyaság (terhesség) vagy apaság,

dm) szexuális irányultság,

dn) nemi identitás,

do) életkor,

dp) társadalmi származás,

dq) vagyoni helyzet,

dr) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

ds) érdekképviselethez való tartozás,

dt) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

alapján - különös tekintettel a nőkre, a 40 év felettiekre, a roma származásúakra, a fogyatékkal élő és családos munkatársakra - nem tesz különbséget.

e) A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás során - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) III. fejezetében foglaltaknak megfelelően - érvényre juttatja az egyenlő bánásmód követelményét.

f) *  A minisztérium tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést, megfélemlítést és megtorlást.

II. KONKRÉT CÉLOK

2. *  A munkáltatói kamatmentes kölcsön biztosítása elsősorban a fiatal munkatársak első lakáshoz jutásának megkönnyítése érdekében, illetve a gyermeket vállaló, gyermeket nevelő munkatársaknak nagyobb lakás vásárlása, építése céljából. A kölcsönnyújtás feltételeiről a minisztérium vonatkozó szabályzata tartalmaz rendelkezést.

3. *  A szűrővizsgálatok skálájának bővítése foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával, amelynek célja a munkatársak egészségi állapotának javítása, preventív szűrésekkel a súlyosabb megbetegedések elkerülése érdekében.

4. *  A minisztérium támogatja a sport- és szabadidős tevékenységek szervezését, valamint sportolási lehetőséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztérium Sport Clubján keresztül.

5. Családi nap, illetve egyéb családi rendezvények (pl. mikulás ünnepség) szervezése.

5/A. *  A minisztérium a lehetőségekhez és igényekhez mérten biztosítja a foglalkoztatottak és gyermekeik számára a szakmai gyakorlat, valamint a diplomamunka konzultáció lehetőségét, amennyiben a konzultáció tárgya a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik.

6. A megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkatársak alkalmazásának elősegítése.

7. A minisztérium a megüresedett állásra kiírt pályázatok megfogalmazásánál, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során az 1. pontban felsoroltak szerint nem tesz különbséget.

8. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.

8/A. *  A munkáltató a vezetői utánpótlásnál - a jogszabályi keretek között és a mérlegelési jogkör fenntartása mellett - elsősorban a belső kiválasztásra épít.

9. *  A minisztérium támogatja a foglalkoztatottak képzéseken, tanfolyamokon való részvételét, amelyhez a vonatkozó minisztériumi szabályzat rendelkezései alapján tanulmányi szerződés megkötését biztosítja.

10. A minisztérium törekszik az azonos végzettséggel, azonos munkakört, azonos színvonalon ellátók bérezési rendszerében előforduló hátrányos eltérítések megszüntetésére.

10/A. *  A 10 éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatottak rendes évi szabadságának kiadása során a munkáltató - lehetőségeihez mérten - figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szünetek idejét.

10/B. *  A GYED-en és GYES-en lévő szülővel a munkáltató a gyermekgondozás ideje alatt is tartja a kapcsolatot, kisgyermekével együtt meghívja a minisztérium gyermek-, illetve családi rendezvényeire. Segíti a GYED-ről és GYES-ről visszatérő foglalkoztatottak munkahelyi beilleszkedését.

10/C. *  A munkáltató a nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak szakmai képességét és tapasztalatát felhasználja a pályakezdő munkavállalók betanítására, a hivatali szervezet és az irányított szervek tevékenységének megismertetésére.

11. *  Az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt (különösen a 10 éven aluli gyermeküket egyedül nevelő szülők), a gyermek otthoni gondozásáról visszatérő szülő, a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számára a munkáltató lehetőséget biztosít részmunkaidőben történő foglalkoztatásra.

12. A kedvezmények kihasználhatósága érdekében a minisztérium az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt, a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakról nyilvántartást vezet a személyügyi nyilvántartástól elkülönítetten. A nyilvántartásban kizárólag olyan, a foglalkoztatottak által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a foglalkoztatottak kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplő különleges és személyes adatok csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kezelhetőek. A nyilatkozatok - a minisztérium személyügyekért felelős főosztálya felé - bármikor megtehetők.

13. A minisztérium az alábbi, önkéntesen tett foglalkoztatotti nyilatkozatok tartalmát kezeli a nyilvántartásban:

a) nyilatkozat 10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermekek számáról (1. függelék),

b) nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról (2. függelék),

c) nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről (3. függelék),

d) nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermek gondozásáról (4. függelék).

14. *  A munkakörülmények, különös tekintettel a 40 éven felüli, a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak helyzetének javítására a munkáltató:

a) az előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás a korukból következően már nem kifizetődő befektetés;

b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkahelyi körülményeket stratégiai tervezéssel, állandó kontrollal, fejlesztéssel kedvezőbbé és a minőségbiztosítás alapszabálya szerint ellenőrzöttebbé teszi.

III. KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK

15. Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén a minisztérium vállalja az alábbiakat:

15.1. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében a minisztérium folyamatosan biztosítja esélyegyenlőségi referens munkatárs foglalkoztatását.

15.2. Az esélyegyenlőségi referens feladata:

a) az esélyegyenlőségi terv teljesülését elősegítő intézkedések előkészítése, és annak a munkáltatóval és a munkatársak érdek-képviseleti szervével való egyeztetése;

b) a munkatársak részéről írásos formában érkező panaszok véleményezése és a munkáltatói jogkör gyakorlója részére való továbbítása;

c) *  a tárgyévet követő év március 15. napjáig jelentést készít az esélyegyenlőségi tervben foglaltak tárgyévi megvalósulásáról, amelyet - az érdek-képviseleti szerv véleményezését követően - jóváhagyásra a szolgálati út betartásával felterjeszt a közigazgatási államtitkár részére, a célok és a célcsoportok bővítésére vonatkozó javaslatával együtt;

d) *  a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából meghívottként részt vesz a Szociális Segélyezési és Nyugdíjas Bizottság ülésein.

15.3. A minisztérium lehetőséget biztosít a panasztételre az alábbi módon:

a) *  Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megfélemlítés, valamely hátrány kilátásba helyezése, megtorlás előfordulása esetén a foglalkoztatott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően a munkáltatónál működő érdek-képviseleti szervhez vagy az esélyegyenlőségi referenshez panasszal fordulhat. Az érdek-képviseleti szerv vagy az esélyegyenlőségi referens az 5. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével veszi nyilvántartásba a beérkezett panaszt. Az érdek-képviseleti szerv és az esélyegyenlőségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást (a foglalkoztatottak nagyobb csoportját érintő ügyekben valamennyi érdek-képviseleti szervet) a beérkezett panaszról és kialakítják saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. A panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje.

b) *  Az érdek-képviseleti szerv, illetve az esélyegyenlőségi referens a panaszt - ha az ügy jellege lehetővé teszi - anonim módon, mind az érdek-képviseleti szerv, mind az esélyegyenlőségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal együtt, a panasz megtételétől számított 5 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója elé tárja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni. A vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt szervezeti egység folytatja le, legfeljebb 10 munkanapon belül. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

c) Amennyiben a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a foglalkoztatott által kifogásolt eset meglétét (különösen zaklatás, emberi méltóság megsértése), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a kifogásolt esemény megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.

d) Ha az egyeztetés során az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítható, a sérelmezett munkáltatói intézkedést megfelelően korrigálni kell.

e) Amennyiben az ügy az egyeztetés során nem oldható meg, az esélyegyenlőségi referens az érintett munkatársat tájékoztatja az általa igénybe vehető - az esélyegyenlőségi törvényben foglalt - eljárásokról.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. A tervben rögzített kedvezmények körét a minisztérium az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.

1. függelék a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz * 

Nyilatkozat az eltartott (10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató) gyermekek számáról

A nyilatkozat és az adatkezelés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul.

Foglalkoztatott neve:
Adóazonosító jele:
Gyermek neve (1):
Születési ideje:
Gyermek neve (2):
Születési ideje:
Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem
Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20..............................

..............................................
foglalkoztatott aláírása

2. függelék a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz * 

Nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról

A nyilatkozat és az adatkezelés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul.

Munkahely megnevezése:
Foglalkoztatott neve:
Adóazonosító jele:
Szülő neve:
Születési ideje:
Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20..............................

..............................................
foglalkoztatott aláírása

3. függelék a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz * 

Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről

A nyilatkozat és az adatkezelés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul.

Munkahely megnevezése:
Foglalkoztatott neve:
Adóazonosító jele:
Fogyatékosság mértéke, megnevezése:
Fenti adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20..............................

..............................................
foglalkoztatott aláírása

4. függelék a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz * 

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről

A nyilatkozat és az adatkezelés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul.

Munkahely megnevezése:
Foglalkoztatott neve:
Adóazonosító jele:
Gyermek neve (1):
Születési ideje:
Gyermek neve (2):
Születési ideje:
Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem
Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20..............................

..............................................
foglalkoztatott aláírása

5. függelék a 24/2012. (VIII. 24.) NGM utasításhoz * 

Esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panasztételi űrlap
Munkáltató neve, címe:
Érdek-képviseleti szervezet neve (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlőségi referens neve:
A panasztétel dátuma:
A panasz rövid leírása (az érdekképviselet vagy az esélyegyenlőségi referens tölti ki):
Az esélyegyenlőségi referens/érdek-képviseleti szerv véleménye, javaslata:
A véleményezés dátuma

Budapest, 20..............................

.........................................................
esélyegyenlőségi referens
érdek-képviseleti szerv vezetője