1. A Kormány felhívja
a) * a belügyminisztert, hogy - a nemzetgazdasági miniszter, valamint a földművelésügyi miniszter bevonásával - készítse el a vízhasználatoknak a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt gazdasági elemzését (a továbbiakban: gazdasági elemzés) a mezőgazdasági ágazat - különös tekintettel az öntözővíz-szolgáltatás és -használat költségeinek megtérítésére, a költséghatékonyság érvényesülésére -, az ipari ágazat és az egyéb vízhasználatok tekintetében, kivéve a víziközmű-szolgáltatás területét;
| Felelős: | belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter földművelésügyi miniszter | |
| Határidő: | 2014. december 22. |
b) a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon a víziközmű-szolgáltatás területére vonatkozóan a gazdasági elemzés elkészítéséről, egyben felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy vegyen részt a feladat végrehajtásában;
| Felelős: | nemzeti fejlesztési miniszter | |
| belügyminiszter | ||
| Határidő: | 2014. december 22. |
c) * a belügyminisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a földművelésügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával - vizsgálják felül a gazdasági elemzés eredményéhez igazodóan a vonatkozó szabályozást, valamint készítsenek szakmai koncepciót a szükséges jogszabály-módosításokról a Kormány részére;
| Felelős: | belügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter földművelésügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter | |
| Határidő: | 2015. december 22. |
d) * a belügyminisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a földművelésügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával - készítsenek közös előterjesztést a c) alpontban foglalt jogszabályok módosítására a Kormány részére. A hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülésének érdekében a jogszabály módosításoknak ki kell terjednie:
- az öntözővíz szolgáltatás térítés-mentességének megszüntetésére és felhasznált vízmennyiséggel arányos díjak bevezetésére;
− az öntözés, halgazdaság és rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetése alóli kivétel megszüntetésére, az ösztönző vízkészletjárulék bevezetésére;
− a mennyiségi mérésen alapuló vízhasználatra, különösen az öntözési vízhasználatok esetében;
| Felelős: | belügyminiszter | |
| nemzeti fejlesztési miniszter földművelésügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter | ||
| Határidő: | a jogszabály-módosítás hatálybaléptetésére 2016. július 1. |
e) * a belügyminisztert, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően készítse el Magyarország felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, továbbá gondoskodjon az 1. melléklet szerinti, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést kiegészítő monitoring végrehajtásáról.
| Felelős: | belügyminiszter | |
| Határidő: | 2015. december 22. |
2. A KEOP-7.9.0/12-2013-0007 azonosító számú („A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata” című) projekt támogatásának jóváhagyásáról szóló 1940/2013. (XII. 13.) Korm. határozat 1. mellékletében foglalt táblázat C:2 mezőjében a „Nemzeti Környezetügyi Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Vízügyi Főigazgatóság” szöveg lép.
3. A Kormány a 2014-2020 közötti források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintő ex-ante kondicionalitások teljesítéséről szóló 1287/2013. (V. 28.) Korm. határozatot visszavonja.
Magyarország - 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozattal kihirdetett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének felülvizsgálatát a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően, valamint az Európai Bizottság 2012. november 14-i (COM(2012) 670 final) jelentésében megfogalmazott ajánlások és az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni, továbbá a jelzett helyeken kiegészítő monitoring végrehajtását szükséges végezni:
1. Víztestek jellemzése, terhelések és referenciaviszonyok:
1.1. a tipológia felülvizsgálatát a rendelkezésre álló biológiai mérési adatokkal alátámasztva, hitelesítve kell elvégezni;
1.2. minden nemzeti típusra véglegesíteni kell a referenciaviszonyokat;
1.3. további elemzéseket szükséges végezni a hidromorfológiai terhelések tekintetében;
1.4. a terheléseket (a szennyező-források felmérését) a kibocsátási leltár értékelésével kell pontosítani;
1.5. pilot vizsgálati program szükséges a potenciális emissziós források feltárása érdekében a felszíni vizek kémiai terhelésének további pontosítására a kiegészítő monitoring végrehajtása során.
2. Ökológiai monitoring és állapotértékelés:
2.1. a tervezés során valamennyi biológiai minőségi elemre (élőlénycsoportra) és víz kategóriára (folyó, állóvíz) ki kell dolgozni az értékelési módszert, kivéve a halakra, amelyekre a kiegészítő monitoring vizsgálatok adatai alapján előzetes értékelési módszert kell kidolgozni;
2.2. a tervezés során fejleszteni kell a monitoringot, biztosítani kell, hogy megfeleljen a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak, a tavaknál meg kell kezdeni az adathiány felszámolását fitobentosz, makrogerinctelenek terén, el kell kezdeni a rendszeres halvizsgálatokat a folyók és tavak esetében is;
2.3. a vízgyűjtő specifikus szennyezők esetében (szennyező komponensek száma és koncentrációjának értékelése) fel kell számolni az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (a továbbiakban: terv) hiányosságait;
2.4. a fizikai-kémiai paraméterekre vonatkozó határértékeket felül kell vizsgálni a 2008-2013. évi monitoring eredmények alapján;
2.5. a paramétereknek a rendelkezésre álló biológiai adatokkal hitelesített hidromorfológiai változókat is kell tartalmaznia, valamint ki kell dolgozni a minimális ökológiai vízigény meghatározásának módszertanát.
3. Az interkalibráció következő lépései:
a szükséges ökológiai interkalibrációt (a halakat kivéve) le kell zárni a második tervezési ciklus végéig.
4. Kémiai monitoring és állapotértékelés (felszíni vizek):
4.1. a monitoring fejlesztése szükséges az elsőbbségi anyagokra az üledék és bióta vizsgálatára kiterjedően is, és ahol releváns, figyelembe kell venni a háttér koncentrációkat, valamint amennyiben szükséges, ki kell jelölni a keveredési zónákat, a bióta monitoringra vonatkozóan a kiegészítő vizsgálati monitoring végrehajtása szükséges;
4.2. a terv felülvizsgálatának tartalmaznia kell az alkalmazott szabványokat és azok Víz Keretirányelvnek, az EQS (2008/105/EK és 2013/39/EU irányelvek) és QA/QC (2009/90/EK irányelv) irányelveknek való megfelelését;
4.3. a VGT2 tervezés során figyelembe kell venni az EQS irányelv módosításából (2013/39/EK irányelv) következő rövid és hosszú távú feladatokat is. Intézkedéseket kell hozni a jogharmonizáció (2015. szeptember 14.), az újabb komponensek (12 db) vizsgálatainak, a szigorúbb határértékeknek megfelelő mérési módszerek bevezetése, a megfigyelési listára kerülő anyagok vizsgálatának megkezdése (2015. szeptember), a trend vizsgálatok, az újabb anyagokra vonatkozó emissziós leltár elkészítése, a felszíni vizek kémiai állapotértékelése és az előzetes intézkedési program kidolgozásához.
5. Felszín alatti vizek:
a tervezést kiegészítő monitoring végrehajtása során fel kell számolni az első tervben megjelölt kémiai monitoring programok mérési adathiányokat annak érdekében, hogy a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében és II. melléklet B részében előírt teljes komponenskörre a későbbiekben a trendelemzés hiányosságai is felszámolásra kerülhessenek.
6. Kivételek a környezeti célkitűzés alól:
6.1. a második tervezési ciklus során a kivételek megállapításának alátámasztására világos összefoglaló készítése szükséges a víztestek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedésekről, azok bármely típusú késleltetésének okáról és az intézkedések végrehajtásának tervezett ütemezéséről, az intézkedések meghatározása során figyelembe kell venni a monitoring és az értékelések terén bekövetkezett fejlődéseket;
6.2. felül kell vizsgálni a nagyszámú kivételt, amelynek az első tervben az ismeretlen állapotú víztestek nagy aránya is oka volt, a második tervnek tartalmaznia kell a megfelelő intézkedéseket az ismertté váló víztestek jónál gyengébb állapota esetében;
6.3. a fentiek figyelembevételével kell felülvizsgálni a víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzés elérésének határidejét (2015, 2021 és 2027).
7. Intézkedési program:
7.1. Mezőgazdaság
7.1.1. a tervezés során a megfelelő szabályozással és hatósági ellenőrzéssel biztosítani kell, a túlzott vagy engedély nélküli vízkivételeket hatékonyan, engedélyekkel, méréssel és ellenőrzéssel lehessen kezelni, az öntözéshez kapcsolódó mérési előírások az európai uniós vidékfejlesztési támogatás szabályozásában is megjelennek;
7.1.2. az intézkedési programon belül hatékony farm szintű ellenőrzésekkel biztosítani szükséges a diffúz szennyezések csökkentését a tápanyagok és növényvédő szerek vonatkozásában, amely intézkedés jelentősen hozzájárul a VKI célkitűzések eléréséhez;
7.1.3. biztosítani kell, hogy a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program intézkedései hozzájáruljanak a Víz Keretirányelv környezeti célkitűzéseinek eléréséhez.
7.2. Kémiai szennyezés
Ahol szükséges a kiegészítő monitoring mérések és a kibocsátási leltár alapján anyagspecifikus intézkedéseket kell meghatározni.
