Magyarország megbecsüli mindazokat a személyeket, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálták a nemzet érdekeit, segítették az ország fejlődését, öregbítették a magyarság hírnevét. Ezért ezen személyek nyughelyét - amennyiben azok Magyarország területén találhatóak - a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: NEKB) a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja, védettség alá helyezi. A 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az NEKB működésének operatív és adminisztratív feladatait a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) látja el. A NÖRI feladatai keretében - többek között - vezeti és folyamatosan közzéteszi a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, valamint e sírhelyek tekintetében gyakorolja az 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot, ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is. A NÖRI rendelkezési joga teljes körű. A nemzeti sírkert részét képező síremlékkel, sírjellel kapcsolatos szabályozást a temetkezési helyek nemzeti sírkertbe sorolásáról szóló módszertan tartalmazza, amely a Hivatalos Értesítő 2014. évi 8. számának 683-685. oldalain található.
Az önkormányzatoknak kötelességük, hogy tisztelettel adózzanak azok emléke előtt, akik a település köztiszteletben álló polgárai voltak. Ennek keretén belül gondoskodjanak temetésükről, díszsírhelyen történő elhelyezésükről, sírjuk ápolásáról, a róluk történő megemlékezésekről.
Jelen ajánlás a temetőket fenntartó és megemlékezéseket szervező önkormányzatok számára készült, annak érdekében, hogy az országos és a helyi szintű gyakorlat összhangban legyen.
Temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak [Ttv. 3. § a) pont]. Ide tartoznak azok a temetők, amelyeknek tulajdonosa a Magyar Állam, továbbá önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek. Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti [Ttv. 3. § b) pont].
Temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál [Ttv. 3. § c) pont].
Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól [Ttv. 3. § d) pont].
Nemzeti sírkert: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége. A nemzeti sírkertbe tartozó sírhelyek, temetkezési emlékhelyek, kegyeleti emlékhelyek felett - a hősi temetők, hősi temetési helyek kivételével - a rendelkezési jogot a NÖRI gyakorolja [144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpont]. Amennyiben a hősi temetők és a hősi temetési helyek egyben a nemzeti sírkert részét is képezik, a rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a NÖRI gyakorolja [Ttv. 40/B. § (5) bekezdés].
A nemzeti sírkert a NEKB konszenzus alapján elfogadott értelmezése szerint olyan virtuális jellegű, vagyis nem egy konkrét temetőhöz, illetve temetőrészhez (parcella) köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a magyar nemzet megkülönböztetett tiszteletet érdemlő halottai tartoznak. A nemzeti sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely.
Hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely [Ttv. 3. § f) pont].
Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja [Ttv. 40/B. § (1) és (2) bekezdés].
Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla [Ttv. 3. § g) pont].
Síremlék, sírjel: a temetési hely megjelölésére készített különféle eszközök, építmények és tárgyak összessége. Díszsírhely: a temető kiemelt helyén található, érdemek elismeréseként adományozott koporsós vagy hamvasztásos temetkezési hely, ahol a települési önkormányzat díszpolgárai, továbbá az állami, politikai, tudományos és művészeti élet kiemelkedő személyiségei helyezhetők végső nyugalomra.
Védett sírok: temetési helyek, amelyek feletti rendelkezési jogok jogszabályban vagy rendeletben meghatározottak szerint állami, illetve önkormányzati szintre helyeződtek át. A védett sír mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól. A védett sírba az ott nyugvó hozzátartozóit el lehet temetni, azonban a védett sír megnyitásához, a síremlék felújításához, átépítéséhez a rendelkezési jogot gyakorló hozzájárulása szükséges.
Típusai:
1. A nemzeti sírkert részei. A rendelkezési jogot a NÖRI gyakorolja [144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont].
2. Hősi temetési helyek. A rendelkezési jogot a honvédelmi miniszter gyakorolja [Ttv. 40/B. § (2) bekezdés].
3. Műemléki védettség. A síremlék bármilyen jellegű módosításával, felújításával kapcsolatos rendelkezési jogot a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala gyakorolja [1997. évi LIV. törvény].
4. Helyi védettség. A rendelkezési jogot a helyi önkormányzat gyakorolja. Irányadó lehet Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 81/2012. (XI. 16.) önkormányzati rendelete, amely meghatározza a helyi védettségű sírokra vonatkozó szabályokat.
1. Helyi rendeletben az önkormányzat kijelölhet temetési helyeket, azok építészeti, kertészeti kialakítását is meghatározhatja, annak biztosítására, hogy oda köztiszteletben álló elhunytakat temessenek.
2. Az önkormányzat mint temetőfenntartó nyilvánítsa védetté azon sírokat, amelyek nem a nemzeti sírkert részei és nem hősi temetési helyek, de az ott nyugvó személy a helyi közösségért sokat téve kiérdemli a település tiszteletét. Ajánljuk a már hivatkozott temetkezési helyek nemzeti sírkertbe sorolásáról szóló módszertan kategóriáit, előírásait alkalmazni, és önkormányzati rendeletbe foglalva biztosítani az ilyen jellegű helyi védettség jellemzőit.
3. Javasoljuk a temetői információs táblán kifüggeszteni, mely sírhelyek tartoznak a nemzeti sírkertbe, melyek a hősi temetési helyek, melyek műemlékileg védettek, és melyek esnek helyi védelem alá.
4. Az alábbi kategóriák alapján javasoljuk a védelemben részesített temetési helyek (sírok) gondozását:
- Kiültetéses sírok: őszi (kétnyári) virág kiültetés, téli fenyőzés, nyári (egynyári) virág kiültetés folyamatos sírgondozással (öntözés, gyomlálás stb.).
- Kiültetés nélküli (pl. borostyános) sírok: tisztítás, nyírás évente kétszer, folyamatos sírgondozással.
- Fedlapos sírok: a sírok környezetének gondozása, gyommentesítése, murvázása folyamatosan.
- Amennyiben a temetési helyen épített síremlék nem található, szükséges a sírhant folyamatos gondozása, oldalainak füvesítése vagy évelő növénnyel (pl. borostyán) történő beültetése.
5. Védett sír nem maradhat jelöletlenül. Az ilyen sírhelyeket javasoljuk haladéktalanul megjelölni, épített síremlékkel vagy sírjelzővel (kereszttel, illetve fejfával).
6. A temető fenntartója felkérhet civil szervezeteket (például katonai hagyományőrzőket, cserkészegyesületeket), iskolákat, más intézményeket évente a sírok gondozására, rendbetételére. A gondozás minden esetben terjedjen ki a sírok környezetére is.
7. A helyi önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek méltó megemlékezések keretében róják le hálájukat és kegyeletüket a település köztiszteletben álló halottai előtt. Emlékezzenek meg halottaikról a nemzeti gyásznapokon, a Magyar Hősök Emlékünnepén, Mindenszentek Ünnepén, Halottak Napján vagy egy jeles évforduló alkalmából.
8. A helyi önkormányzatok a köztiszteletben álló elhunytak emlékére szervezett ünnepséget kiemelkedő fontosságú eseménynek tekintsék, ahová a település lakossága mellett meghívják az egyházak, a helyi iskolák, civil szervezetek, a helyi és szomszédos önkormányzatok, katonai alakulatok képviselőit, a regionális országgyűlési képviselőket.
9. A helyi önkormányzat minden év utolsó testületi ülésén jelölje ki azokat a napokat, amikor a következő évben a köztiszteletben álló elhunytakra emlékezik. A megemlékezések szervezése a helyi önkormányzat feladata, a helyi civil szervezetek, egyházak, iskolák, intézmények bevonásával.
10. A településeken felállított emlékművek és a védett sírok olyan központi helynek tekinthetők, amelyek megemlékezések színterei lehetnek.
11. A helyi önkormányzatok rendeletben közzétehetik, hogy elismeréssel adóznak mindazoknak, akik munkájukkal, áldozatvállalásukkal a település érdekében sokat tettek.
12. Az NEKB által évente szervezett Kegyelet és Emlékezet Konferencia lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok kegyeleti tevékenységükről tapasztalatokat cseréljenek.
Jelen módszertan kizárólag ajánlás az önkormányzatok számára.
