A Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács a Polgári Kollégium vezetőjének indítványa folytán, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A jogegységi tanács a Kúria 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatát hatályon kívül helyezi.
A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 34. § (4) bekezdése alapján indítványozta, hogy a Kúria teljes ülése vizsgálja meg az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat hatályon kívül helyezésének indokoltságát. A jogegységi indítvány az 1/2014. Polgári jogegységi határozatban foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) hatálya alatt meghozott jogegységesítő eszközök közül csupán a Kúria által kifejezetten megjelöltek fejtenek ki joghatást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) alkalmazása és értelmezése során.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács az 1/2014. Polgári jogegységi határozatában hatáskör hiányában nem vizsgálhatta.
A jogegységi indítvány kitért az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatára is (a továbbiakban: Abh.) megállapítva, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített bírói döntésben tükröződő, az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglaltakkal megegyező joggyakorlat, valamint az Abh. megközelítése között tartalmi ellentmondás feszül.
A jogegységi indítvány értelmében a jogegységi tanács vizsgálatát a fentieken túl az is indokolttá teszi, hogy a régi Ptk. hatályon kívül helyezése ellenére lehetnek még folyamatban peres eljárások, amelyekben felmerülhet az 1/2012. BKMPJE számú határozat alkalmazásának szükségessége.
Végül a jogegységi indítvány az új Ptk. módosításának igényét is megfogalmazta annak érdekében, hogy az új Ptk. 2:48. § (2) bekezdése minősítse a főszabály alóli kivételnek a közhatalmat gyakorló, a bírói jogértelmezés szerint azonban közszereplőnek, „közéleti szereplőnek” nem tekinthető személyről készült képmás nyilvánosságra hozatalát.
A jogegységi tanács elnöke beszerezte a legfőbb ügyész nyilatkozatát.
A legfőbb ügyész nyilatkozatában az új Ptk. hatálybalépésére, a régi Ptk. alapján megítélendő még folyamatban lévő perekre, valamint az Abh.-ban foglaltakra tekintettel maga is szükségesnek ítélte az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését.
Az Abh.-ban foglaltakra utalva - az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozathoz megküldött korábbi nyilatkozatával egyezően - kifejtette, hogy „differenciáltabb megközelítést igényelne a szolgálatot teljesítő rendőr és más, nyilvános helyen munkát végzők megítélése”. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés önmagában nem minősül a régi Ptk. 80. § (2) bekezdése szerinti közszereplésnek. Ahhoz többlettényállási elemre, a közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez fűződő érdek megállapíthatóságára van szükség. A közéletet befolyásoló és közérdeklődésre számot tartó események minősíthetők olyan többletelemnek, amelyek a konkrét esetekben indokolhatják a közhatalmat gyakorló személy kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogainak korlátozhatóságát.
A legfőbb ügyész nyilatkozatában kitért arra is, hogy a közéleti szereplés, a közszereplő, a közhatalmat gyakorló személy törvényi meghatározásának hiánya számos jogértelmezési vitát vethet fel. A legfőbb ügyész álláspontja értelmében ennek elkerülését szolgálná az új Ptk. megfelelő módosítása.
A jogegységi tanács elnöke a Bszi. 36. § (1) bekezdése alapján a jogegységi indítvánnyal kapcsolatosan a jogtudomány képviselőinek véleménye mellett beszerezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének (a továbbiakban: NAIH elnöke) véleményét.
A jogtudomány képviselői a rendőri képmás rögzítésének és nyilvánosságra hozatalának megítélését tényálláshoz kötötten javasolták elbírálni a konkrét ügyekben.
A NAIH elnöke szerint a rendőr nyilvánosság előtti intézkedése nem tekinthető közszereplésnek. Következésképpen a róla készült képfelvétel adat, amelynek nyilvánosságra hozatalához - törvényi szabályozás hiányában - a rendőr hozzájárulása szükséges. A NAIH elnöke törvényi szinten is rögzítendőnek ítélte a közhatalmat gyakorló rendőr képmásának nyilvánosságra hozhatóságát.
1. Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglaltak szerint a régi Ptk. 80. § (1) bekezdése személyhez fűződő alanyi jogként rögzítette a képmáshoz való jogot, amely főszabályként mindenkivel szemben megilleti az alanyi jog jogosultját. A (2) bekezdés engedélyhez kötötte a képmás bármilyen „használatát” (rögzítését, egyéb felhasználását). A „képmás-használatra”, az alanyi jog korlátozására [régi Ptk. 80. § (2) bekezdése] akkor volt jogszerűen lehetőség, ha a jogosult ahhoz hozzájárult, illetve hozzájárulása nélkül, amennyiben a jogosult közszereplő.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat foglalkozott a közszereplés jogi értelmezésével. Megállapította, hogy bár a rendőri munkavégzés közhatalom-gyakorlásnak minősül, az a rendőri intézkedés tartalmától függetlenül nem tekinthető közszereplésnek. Ezért a közterületen intézkedő rendőr képmásának felhasználására csak hozzájárulása beszerzésével volt lehetőség.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatot elfogadó jogegységi tanács által lefolytatott eljárásában megállapította, hogy az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXIV. törvény sem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a régi Ptk. főszabálya alól felmentést adtak volna, azaz lehetőséget teremtettek volna a rendőri képmás engedély nélküli felhasználására.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat értelmében a közhatalmi tevékenység ellenőrzéséhez fűződő jogállami érdek az intézkedő rendőr képmásának megismerése nélkül is megvalósulhat, főként az azonosításra szolgáló jelzések használatával.
2. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban bírói döntéssel szemben benyújtott és a sajtószabadság jogának sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt bírált el.
Az Alkotmánybíróság a sajtószabadság jogának lényegét a közügyek szabad vitatásának lehetőségében foglalta össze, amely tartalmát tekintve azt a kérdést veti fel, hogy a sajtó tájékoztató funkciója a közügyek szabad vitathatósága érdekében mire terjed ki.
Megállapította, hogy a sajtószabadság joga az Alaptörvényben nevesített, a demokratikus berendezkedésben kitüntetett jelentőségű alapjog. Ezzel szemben az emberi személyiség külső megnyilvánulását, a személyiség azonosítására szolgáló képmást védő alanyi jog nem önálló alapjog, az a méltóságvédelem közbejöttével részesül alkotmányos védelemben és szolgálhat más alapjog korlátozására. A továbbiakban az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy meddig terjedhet alkotmányosan a sajtószabadság jogának a közhatalmat gyakorló személy képmásvédelmére tekintettel történő korlátozásának lehetősége.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során különbséget tett a közszereplők és a közhatalmat gyakorló személyek között.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közhatalmat gyakorló személy tevékenysége és ahhoz kapcsolódóan személyét azonosító képmása nem önmagában és nem bármely körülmények között, hanem csak a közéleti események („a jelenkor eseményeiről szóló tudósítás teljessége”) szempontjából képezi a tájékoztatás részét. Hangsúlyozta, hogy a média-tartalomszolgáltatók tájékoztatása sem lehet mindenre kiterjedő: a közéleti kérdések vitathatóságához már nem tartozik hozzá az emberi mivolt legbensőbb lényegét érintő, azt sértő helyzet. Ilyen esetben a közhatalmat gyakorló személy méltóságvédelme miatt a sajtószabadság érvényesülésének is meg kell hajolnia. Végül az Alkotmánybíróság egyértelművé tette azt is, hogy a képmáshasználat nem lehet öncélú, annak a közéleti esemény vitathatóságához kell kapcsolódnia. Nem lehet sértő, azaz a felhasználásnak tárgyilagosnak kell lennie.
3. Az Alkotmánybíróság döntésével az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat a sajtószabadság jogával került alkotmányos összefüggésébe.
A Kúria magánjogi jogvédelmet garantáló jogegységesítő döntése a közszereplés fogalmi kereteit határozta meg. A fogalom-meghatározásból arra a következtetésre jutott, hogy az autonóm döntésen alapuló, a politikai közösség érdekében való fellépés hiányában, a közhatalom birtokában történő feladatteljesítés önmagában nem teszi a rendőrt közszereplővé.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat ezen tartalmi megállapítását a Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács az Abh. ismeretében is helytállónak ítélte.
Megállapította ugyanakkor, hogy a jogegységi indítványban is jelzett ellentmondás az adott ügyben irányadó tényállás sajátosságaihoz kötötten fennáll.
Szemben az Abh.-ban foglaltakkal, az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat a közszereplő fogalommeghatározására összpontosító indokolása nem vizsgálta a rendőr meghatározott helyzethez kötött intézkedésének, fellépésének hatását a rendőr képmáshoz fűződő személyiségi jogaira nézve és nem értékelte annak alkotmányos összefüggéseit sem.
Amennyiben a közhatalmat gyakorló személy fellépésére a közéletet befolyásoló események során kerül sor, úgy a képmáshoz való személyiségi jogainak gyakorlása, azok korlátozhatósága az általános, azaz a közéleti eseményeken pusztán jelenlévő magánszemélyek jogvédelmének szabályaihoz képest eltérő megítélés alá eshet.
Az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat régi Ptk. rendelkezéseihez fűzött, az ott alkalmazott fogalmakhoz kötött magánjogi természetű értékelése és az Abh. helyzethez kötött, alapjogi megközelítése közötti ellentmondás önmagában az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozat hatályon kívül helyezésével nem oldható fel.
4. A régi Ptk.-t a jogalkotó 2014. március 15-ével hatályon kívül helyezte, amely önmagában is indokolja az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatban foglalt jogértelmezés fenntarthatóságának felülvizsgálatát.
Szükséges továbbá utalni arra is, hogy az új Ptk. 2:48. §-ának megfogalmazásában eltér a régi Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdéseitől, amely szintén azt indokolja, hogy a Kúria jogegységi határozattal csak a szükséges mértékben korlátozza az új Ptk. szabályaihoz fűződő bírói gyakorlat formálódását.
5. Mindezen indokok alapján a Kúria kollégiumainak együttes ülése mint jogegységi tanács - részben a 4. pont szerinti joganyagváltozásra, részben az Abh.-ban foglaltakra tekintettel - teret engedve az új Ptk. rendelkezéseihez fűződő bírói gyakorlat formálódásának az 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatot - a Bszi. 34. § (4) bekezdés a) pontja megfelelő alkalmazásával - hatályon kívül helyezte.
6. A jelen jogegységi határozat közzététele a Bszi. 42. § (3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2015. január 26.
| Dr. Darák Péter s. k., | ||
| a jogegységi tanács elnöke | ||
| Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., | Dr. Pataki Árpád s. k., | |
| előadó bíró | előadó bíró | |
| Dr. Akácz József s. k., | Dr. Almásy Mária s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Baka András s. k., | Dr. Balogh Zsolt s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Bartal Géza s. k., | Dr. Belegi József s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k., | Dr. Buzinkay Zoltán s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Csák Zsolt s. k., | Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Csere Katalin s. k., | Dr. Csőke Andrea s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Erőss Monika s. k., | Dr. Farkas Attila s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Farkas Katalin Éva s. k., | Dr. Fekete Ildikó s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Feleky István s. k., | Dr. Hajdu Edit s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Hajnal Péter s. k., | Dr. Harter Mária s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Havasi Péter s. k., | Dr. Heinemann Csilla s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Huszárné dr. Oláh Éva s. k., | Dr. Kalas Tibor s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Kárpáti Magdolna s. k., | Dr. Katona Sándor s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Kiss Gábor s. k., | Dr. Kiss Sándor s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Kollár Márta s. k., | Dr. Kónya István s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Kovács Ákos s. k., | Dr. Kovács András s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Kovács Zsuzsanna s. k., | Dr. Kozma György s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Krecsik Eldoróda s. k., | Dr. Kurucz Krisztina s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Lomnici Zoltán s. k., | Dr. Madarász Anna s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Magyarfalvi Katalin s. k., | Dr. Makai Katalin s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Márki Zoltán s. k., | Dr. Márton Gizella s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Mészár Róza s. k., | Dr. Mészáros Mátyás s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k., | Dr. Mocsár Attila Zsolt s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Molnár Ambrus s. k., | Dr. Molnár Gábor Miklós s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k., | Dr. Orosz Árpád Gábor s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Osztovits András s. k., | Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Puskás Péter s. k., | Dr. Rothermel Erika s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s. k., | Sipőczné dr. Tánczos Rita s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Somogyi Gábor s. k., | Dr. Soós László s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Sperka Kálmán s. k., | Dr. Stark Marianna s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Suba Ildikó s. k., | Dr. Sugár Tamás s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Székely Ákos s. k., | Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Szűcs József s. k., | Dr. Tallián Blanka s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Tálné dr. Molnár Erika s. k., | Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Tóth Kincső s. k., | Dr. Török Judit s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Udvary Katalin s. k., | Dr. Varga Edit Mária s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Varga Zoltán s. k., | Dr. Vaskuti András s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Vezekényi Ursula s. k., | Dr. Wellmann György s. k., | |
| bíró | bíró | |
| Dr. Zanathy János s. k., | ||
| bíró | ||
