A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 79/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. számú határozatát megváltoztatja és az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam?”
kérdést hitelesíti.
A felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
A Kúria elrendeli e végzésének a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. április 9-én összesen 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam?”
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta. Kifejtette, hogy a gyermekvédelmi rendszer működtetése - így a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása - állami és önkormányzati feladat. Az állam a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint támogatja. Az adott kérdést a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések szabályait, ezen belül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételeit, valamint a gyermekétkeztetés szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) határozza meg. A Nemzeti Választási Bizottság idézte a Tv. gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot meghatározó 19. § (1) bekezdését, valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozó 146. § (1) bekezdését, valamint 151. § (5) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság - alkotmánybírósági határozatok alapján - arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdésben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem tartható országos népszavazás, figyelemmel a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kötv.) rendelkezéseire.
Megállapította, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás a Kötv. 1. melléklet IX. helyi önkormányzatok támogatásai című fejezet 1.3. alpontjának tartalmát érintené, az Országgyűlést a „települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása” elnevezésű sor módosítására kötelezné. Amennyiben az állam nem a települési önkormányzatok számára nyújtott költségvetési támogatás keretében, hanem közvetlenül biztosítaná az ingyenes gyermekétkeztetést a jogosultak számára, az Országgyűlés a Kötv. XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma című fejezet 2. „Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer” című pontja tartalmának módosítására lenne köteles.
2. A szervező a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A szervező idézte az Alkotmánybíróság 51/2001 (XI. 29.) AB határozatát, a 17/2012. (III. 30.) AB határozatot, illetve az 59/2007. (X. 17.) AB határozatot, amelyekből az következik, hogy nem minden a költségvetéssel összefüggő kérdés minősül tiltott tárgykörnek.
A Kötv. 19. § (2) bekezdése felhatalmazza a Kormányt „a IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezet kiadási előirányzat terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére.” Az ingyenes gyermekétkeztetés támogatására e fejezetben található előirányzat szolgál, így a kérdésben foglaltak teljesítése a költségvetési törvény módosítása nélkül, előirányzat-átcsoportosítással is teljesíthető.
Hivatkozott a szervező arra is, hogy a kérdésből nem következik, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételeit változatlanul kell hagyni, csupán arra irányul, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelelő gyermekek számára az év minden napján biztosított legyen az ingyenes gyermekétkeztetés. Így nemhogy a költségvetési törvény, de még a költségvetés módosítása sem következne egy érvényes és eredményes népszavazás esetén.
A költségvetés keretei között a törvényalkotó szabadon dönthet, hogy változatlan személyi körnek biztosítja-e a mindennapos ingyenes gyermekétkeztetést, vagy szűkebb kör számára.
A szervező szerint a kérdés a fentiek miatt nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
1. A Kúriának jelen eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába foglat tilalomba ütközik-e. Ezen népszavazásból kizárt tárgykör szerint: nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a Tv. szabályozza. A Tv. 19. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének az igénybevételére.
A Tv. 151. § (5) bekezdésének hatályos szövege értelmében:
„(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
aa) bölcsődés,
ab) óvodás,
ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú
gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].”
A Tv.-t 2015. szeptember 1-ei hatállyal módosítja a 2015. évi LXIII. törvény. A Tv. 151. § (5) bekezdése 2015. szeptember 1-től a következőképpen rendelkezik:
„(5) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés)
a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha
aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy
ae) nevelésbe vették;
b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha
ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
bb) nevelésbe vették;
c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el;
d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha
da) nevelésbe vették, vagy
db) utógondozói ellátásban részesül.”
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés az ingyenes étkeztetésnek az év minden napján történő biztosítására vonatkozik. Megállapítható, hogy a gyermekétkeztetés során az ingyenes étkeztetés szabályai az adott évre vonatkozó költségvetés keretei között, a központi költségvetés módosítása nélkül év közben is módosulnak. A fent jelzett, 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítás következtében az ingyenes étkeztetésben részesülők köre bővebb lesz: a bölcsődében és az óvodában az ingyenes étkeztetésre való jogosultság a törvény értelmében 2015. szeptember 1-jétől kiterjed a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a jelenleg 50%-os étkezési térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekekre, továbbá jelenleg csak maga a tartósan beteg, fogyatékos gyermek jogosult a kedvezményes étkezésre, az egészséges testvére nem, a módosítás az ilyen gyermeket nevelő szülő másik gyermekére is kiterjeszti az ingyenes étkezés lehetőségét.
3. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés is a jogosultság igénybevételének bővítésére, azaz arra irányul, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára a már meglévő intézményi térítési díjon túlmenően az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam.
2012. január 1-ét megelőzően a népszavazásból kivett tárgyakat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése tartalmazta. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjába foglalt szabály megegyezik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába foglalt tilalommal, ezért az Alkotmánybíróság korábbi megállapításai irányadónak tekinthető. Az alkotmánybírósági értelmezés szerint a jelzett tilalom konkrét törvények, többek között a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól [51/2001. (XI. 29.) AB határozat]. Jelen esetben megállapítható, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem a Kötv., hanem a Tv. módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság e határozatában azt is kifejtette, hogy a költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Jelen esetben megállapítható, hogy a költségvetési kapcsolódás nem olyan közvetlen, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának sérelmét felvetné. Helytálló a felülvizsgálati kérelem azon indoka, hogy egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén az Országgyűlés több megoldás közül választhat jogalkotói feladatának teljesítése érdekében.
Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése értelmében Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A XVI. cikk (1) bekezdése szerint [m]inden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
A Tv. szabályai szerint a gyermekek szociális helyzete az, ami alapján jogosulttá válhatnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. A gyermekekről való gondoskodás állami kötelezettsége, valamint a gyermekeknek a testi és szellemi fejlődéshez való joga a jövő generációért való felelősséget közvetíti. A gyermekéhezés megszüntetése a társadalom tagjainak az egymásért vállalt szolidaritását is kifejezi. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában arra vár választ, hogy ezt a szolidaritást a magyar társadalom felvállalja-e, azaz támogatják-e a választópolgárok, hogy az állam az év minden napján biztosítsa a rászoruló gyermekek megfelelő táplálékhoz jutását. A kérdés értelemszerűen a rászorultakról való gondoskodásról szól. Így ha a hatályos szabályok alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köre ezen túlmutat, az állam nincs elzárva attól, hogy a jogosultságot a valós rászorultsághoz igazítsa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körének újradefiniálásával.
A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. számú határozata alapjául szolgáló aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem tekinthető olyannak, amely a központi költségvetésről szóló törvény tartalmát közvetlenül érintené, így nem tekinthető az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába foglalt, népszavazásból kizárt tárgykörnek. Erre tekintettel a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta, az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést hitelesítette.
Az illetékekről szóló - módosított - 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.
A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Nsztv. 30. § (3) bekezdésén alapul, amelynek értelmében e végzést nyolc napon belül közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.
A jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2015. június 30.
| Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke | ||
| Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k. bíró | |
