1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a jelen határozat mellékletét képző, a 2015 tavaszán várható bel- és árvízi helyzetről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat elfogadja.
2. A KKB felhívja a BM OKF főigazgatóját mint a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezet vezetőjét, hogy a KKB Ügyrend 36. pont j) alpontjának megfelelően gondoskodjon a határozat Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről.
A 2015. március elején rendelkezésre álló hosszú távú meteorológiai előrejelzések alapján Magyarország területén márciusra átlagos hőmérséklet és az átlagosnál szárazabb, áprilisra átlagos hőmérséklet és átlagosan csapadékos időjárás várható. A május szintén közepes hőmérsékletűnek ígérkezik, de az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői az átlagosnál kissé szárazabb időjárást jeleztek előre.
A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék- és léghőmérséklet-előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken területi átlagban 5-10 mm csapadékot jelez, amely jellemzően az időszak első napjaiban fog leesni. Az időszak további napjain csapadék nem várható. A hajnali minimumhőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, az Inn, valamint a Traun-Enns vízgyűjtőin pedig a napi középhőmérsékletek is csak az időszak végén várhatóak a pozitív tartományban. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a hónap elején, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag kis mennyiségű csapadék eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre.
A meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve a tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások Budapestnél:
| Duna - Budapest | 2015. március | 2015. április | 2015. május | |
| Havi közepes vízállás [cm] | 269±59 | 260±80 | 283±58 | |
| Havi maximális vízállás [cm] | 409±118 | 344±122 | 389±88 |
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra az alábbi ábrák mutatják az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékeivel együtt.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló átlagosnál jóval enyhébb téli időszak végén a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke (7,010 km3) alacsonynak mondható, jelentősen elmarad a sokéves átlag (9,94 km3) értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagos hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén és májusban van esély.
A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén vagy április elején számíthatunk.
Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás.
A Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát átlag körüli csapadék mennyiség jellemezte, amit az átlagosnál nedvesebb január, majd egy átlagosnál jóval szárazabb február követett.
A meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve a tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások a Tisza szegedi szelvényében:
| Tisza - Szeged | 2015. március | 2015. április | 2015. május | |
| Havi közepes vízállás [cm] | 315±108 | 220±156 | 201±139 | |
| Havi maximális vízállás [cm] | 459±114 | 331±165 | 341±174 |
A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2015. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra az alábbi ábrák mutatják az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.
Az átlagosnál jóval enyhébb téli időszakban felhalmozódott hó mennyisége március elejére elmarad a sokéves átlag (2,8 km3) értékétől, annak kevesebb mint egyharmada (0,825 km3).
Mivel március első felében nem jeleznek előre területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadékot, a fagypont alatti hőmérsékletek ellenére sem kell jelentős mértékű hó felhalmozódására számítanunk. Az időszak végén az enyhülő, változékony idő következtében várható a hóvízkészlet további csökkenése és a folyókon kisebb vízszintemelkedések kialakulása. Amennyiben az ezt követő időszakban további, erős felmelegedés következik be, amit jelentős csapadéktevékenység kísér, akkor március végétől jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak.
A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál lényegesen kisebb, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat.
Kisebb, az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel március végén, illetve május hónap folyamán számíthatunk.
2015 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 326,04 millió m3 volt, ami 42,13 millió m3-rel (15%-kal) haladta meg az előző havi értéket. A február havi vízforgalom részben a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
A hónap folyamán 11 VIZIG működési területén alakult ki belvízi elöntés. A megfigyelt elöntések maximális kiterjedése országos összesítésben 129,749 ha volt.
A tározókban visszatartott víz mennyisége 2015 februárjában országos összesítésben az egy hónappal korábbi (86,37 millió m3) értékhez képest 0,73 millió m3-rel (1%-kal) növekedett.
2015. március közepére a belvízhelyzet jelentősen javult, ami köszönhető egyrészt a folyamatos belvízvédekezés keretében folytatott szivattyúzásnak, másrészt a viszonylag kedvező időjárásnak.
Az elöntött területek nagysága 44 000 ha-ra csökkent, melynek közel 50%-a vetés és szántó művelésű terület. Már csak hét vízügyi igazgatóság területén folyik belvízvédekezés, összesen 94 szivattyútelep üzemel. A befogadókba átemelt napi vízmennyiség 2,6 millió m3.
2015-ben március közepéig összesen 330 millió m3 belvíz átemelése történt meg a belvízvédekezés keretében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2015. március 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzésében az egy hónappal korábbihoz képest kis eltérés van a havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országosan várható értékközeiben (a felső dőlt számok a februári, a vastagított alsó számok a márciusi előrejelzést mutatják, zárójelben a sokévi átlagok láthatók):
| Hónap | Havi középhőmérséklet (°C) | Havi csapadékösszeg (mm) | |
| április | 9,3-11,4 9,7-11,6 (10,3) | 30-60 20-55 (46) | |
| május | 14,6-17,0 15,0-17,0 (15,6) | 35-80 40-75 (61) |
Az OMSZ 2015. március 6-án kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napos időszakban lényeges változásoktól mentes, kora tavaszi időjárásra lehet számítani. Számottevő mennyiségű (területi átlagban 10 mm/nap értéket elérő) csapadék az ország területén nem várható. A napi középhőmérsékletek az időszak első napjaiban az évszakos átlag körül, a jövő héten várható lassú melegedés hatására az évszakos átlag felett valószínűek.
A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) az előző év azonos időszakához képest - az ország egészét tekintve - továbbra is jóval nedvesebb vízháztartási helyzetet mutat.
A márciusra előrejelzett GVM-értékek további, de már csak mérsékeltebb emelkedésére lehet számítani az Alföld északkeleti részét kivéve a sokévi átlagot jóval meghaladó értékekkel. Az előző hónaphoz képest a Dunántúl nyugati-délnyugati részén várható határozottan nedvesebb vízháztartási helyzet.
A-változat (az átlagosnál szárazabb márciusi időjárás esetén)
B-változat (az átlagosan csapadékos márciusi időjárás esetén)
C-változat (az átlagosnál csapadékosabb időjárás esetén)
A belvízindex 2014/2015-ös téli félévre számított értékei valamivel alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a múlt hónapban, de az Alföld déli felén, különösen az Alsó-Tisza vidékén továbbra is kedvezőtlen, illetve súlyos belvízhelyzetre kell számítani, az elöntött területek kiterjedése, a talaj telítettsége csak lassan fog csökkenni, mivel a talaj felső egy méterének telítettsége közel 100%-os.
A síkvidéki területeken kialakuló belvízhelyzet jellemzésére a szakirodalomban a belvízindex mint viszonyszám szolgál, mely a terhelés és a befogadóképesség viszonyát mutatja. A matematikai tört számlálójában a vízterheléssel arányos tényezők, mint például a csapadék, a hóvastagság, a nevezőjében pedig a talaj vízbefogadó képességével arányos tényezők (közepes talajvízmélység a terep alatt, talajfagy) vannak. Minél nagyobb a vízterhelés és minél kisebb a vízbefogadó képesség, annál nagyobb belvizet jelez az index.
A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei 2015 első negyedévére
A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi időjárás esetén
A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi időjárás esetén
A belvízindex alakulása átlagosnál szárazabb márciusi időjárás esetén
