A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata mint alapító - a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítványból (6500 Baja, Duna u. 33.; a továbbiakban: „Jogelőd Közalapítvány”) történő kiválás útján - a kiválás napjával hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) alapján - tartós cél folyamatos megvalósítására közhasznú szervezetként az alábbiak szerint állapítja meg a kiválással létrejövő közalapítvány alapító okiratát:
1.1. A Közalapítvány neve: Audi Hungaria Iskola Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány
(német fordításban: Audi Hungaria Schule Öffentliche Träger- und Betreiberstiftung)
A Közalapítvány rövidített neve: AHIM Közalapítvány
1.2. A Közalapítvány székhelye: 9026 Győr, Bácsai út 55.
1.3. A Közalapítvány alapítója: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (1026 Budapest, Júlia u. 9.)
Alapítói jogokkal felruházott csatlakozó: AUDI HUNGARIA MOTOR Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán u. 1.)
(az alapító és az alapítói jogokkal felruházott csatlakozó a továbbiakban együttesen: alapítók)
1.4. A Közalapítvány célja
(a) Magyarországon élő német nemzetiség nevelésével és oktatásával, kulturális életével kapcsolatos állami és önkormányzati kötelezettségekként meghatározott fenntartói feladatok átvállalása.
(b) A Jogelőd Közalapítvány a 2010/2011-es tanévtől Győrött, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja tagintézményeként működő, majd 2012. augusztus 1. napja óta önállóan működő köznevelési intézményt hozott létre köznevelési feladatok ellátására. A Közalapítvány jogutódlás keretében ellátja ezen köznevelési intézmény fenntartói feladatait.
(c) A Közalapítvány a köznevelés terén elsősorban a magyarországi német nemzetiség 3-19. éves korosztálya számára a nemzetiségi nevelést, oktatást (óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégiumi ellátás), továbbá érettségire épülő szakközépiskolai képzést biztosít, figyelemmel a helyi önkormányzatokról, a nemzeti köznevelésről, valamint a nemzetiségek jogairól szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezésekre, illetve átvállalja a 2013. évi LXIII. törvény hatálya alá tartozó német anyanyelvű állampolgárokkal kapcsolatos, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 92. § (3) bekezdése szerinti állami kötelezettségeket.
(d) A közalapítvány biztosítja, hogy az általa fenntartott intézmény német nyelvű oktatást kínál, és lehetővé teszi a Külföldi iskolák támogatásáról szóló törvény (ASchulG) rendelkezéseinek megfelelő német nyelvű érettségi ill. záróvizsga letételét.
(e) A közalapítvány kötelezettséget vállal arra, hogy az általa fenntartott intézmény - a Németország által is képviselt demokratikus értékeknek megfelelően - a diákok, a szülők és a pedagógusok számára arányos részvételt biztosít az iskola életének alakításában.
(f) Közművelődési tevékenység ellátása a közművelődésről szóló mindenkor hatályos törvény alapján.
(g) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás végzése.
(h) Továbbképzések, átképzések, nyelvvizsgáztatás végzése. (A mindenkor hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint az idegen nyelvtudást igazoló, államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló hatályos jogszabályok alapján).
(i) A szakközépiskolai és szakiskolai képzés gyakorlati oktatási feltételeinek biztosítása.
(j) A Közalapítvány által végzett közhasznú tevékenység:
- iskolarendszerű nevelési, oktatási és más köznevelési intézmény alapítása és fenntartása,
- oktatást kiegészítő tevékenység,
- nevelés és oktatás; nemzetiségi nevelés, oktatás,
- képességfejlesztés,
- ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- interkulturális kapcsolatok ápolása,
- a magyarországi nemzetiségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
(k) A Közalapítvány a fenti közhasznú tevékenységeket az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végzi:
- köznevelési intézmény alapítása és fenntartása
- köznevelés, oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás
- óvodai ellátás
- helyi közművelődési tevékenység
- nemzetiségi intézmény alapítása, nemzetiségi feladatokat ellátó intézmény fenntartása
- nemzetiségi oktatás, nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása, nemzetiségi óvodai nevelés
- külföldi állampolgárok német anyanyelvi és anyanyelvű ill. német mint idegen nyelvi nevelése-oktatása, vizsgáztatása
(l) Fenti közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályok írják elő:
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (3) bekezdése, 4. § 1. pontja, 74. § (1) és (2) bekezdése, 92. § (3) bekezdése,
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6., 7., 15. és 16. pontjai,
- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10. § (4) és (7) bekezdése, 22. §-a, 24. § (1) bekezdése, 115. § a) pontja, 116. § (1) bekezdés a) pontja,
- a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (2) bekezdése és 76. §-a.
- Külföldi iskolák támogatásáról szóló törvény (Gesetz über die Förderung Deutscher Auslandsschulen (01. 01. 2014)
1.5. A Közalapítvány jogi személy.
1.6. A Közalapítvány időtartama
A Közalapítvány határozatlan időre jön létre.
1.7. Csatlakozás a Közalapítványhoz
(a) A Közalapítvány nyitott, céljaihoz bármely magyar vagy külföldi magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli, vagy természetbeni adománnyal, illetőleg bármilyen más vagyoni juttatás teljesítésével csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljait elfogadja, és feladatainak megvalósítását kívánja előmozdítani.
(b) A Közalapítvány céljait tartósan előmozdítani kívánó, a Közalapítványhoz a fent leírtak alapján csatlakozni kívánó magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - erre irányuló szándékának az alapítóval (alapítókkal) való közlése esetén - alapítói jogokkal is felruházható, amennyiben az alapító ehhez hozzájárul, illetve több alapító esetén az alapítók azonos tartalmú, egyhangú határozataikkal ekként döntenek, és a csatlakozni kívánó személy a jelen alapító okirat rendelkezéseit nyilatkozatában elfogadja.
1.8. Hozzáférés az alapítványi szolgáltatásokhoz
(a) A Közalapítvány közhasznú tevékenysége nyilvános. A Közalapítvány biztosítja az alapítványi szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést, ennek megfelelően támogatásban részesülhet minden magyar és külföldi magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az alapítványi célok valamelyikéhez kapcsolódó tevékenységhez kér támogatást.
(b) A Közalapítvány vagyona terhére a Közalapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a magánszemélynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit/amelyet a kuratórium - jelen alapító okiratban foglalt feltételek mellett - kedvezményezettként megjelöl.
(c) A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra.
(d) Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha
- azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és
- a pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.
(e) A Közalapítvány a kuratórium tagját, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
1.9. A Közalapítvány tevékenységével kapcsolatos korlátozások
A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1.10. Az alapító okirat módosítása
(a) Semmis az alapító okiratban a Közalapítvány céljának módosítása, kivéve, ha a Közalapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására a Közalapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
(b) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely a Közalapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha a Közalapítványhoz csatlakozás történt - a Közalapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.
1.11. Az alapító okirat értelmezése
Jelen alapító okiratot a Közalapítvány céljának megfelelően kell értelmezni.
2.1. A Közalapítvány induló vagyona
2.1.1. Pénzbeli vagyon
(a) A Jogelőd Közalapítvány induló pénzbeli vagyona a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata mint alapító által rendelkezésre bocsátott induló tőkéből (jegyzett tőkéből) (6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint), és a Jogelőd Közalapítvány vagyonának megosztása eredményeként a Közalapítványt illető egyéb pénzbeli vagyonból áll.
(b) A Közalapítvány 6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint összegű induló tőkéje (jegyzett tőkéje) összegét, mint a működés megkezdéséhez szükséges vagyont a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata mint alapító a kiválás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően a Közalapítvány rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy azt ügyvédi letéti számlán elhelyezi.
(c) A Közalapítvány további vagyona (amely a vagyonmegosztás keretében a Közalapítványra átszálló egyéb vagyonelemeket jelenti) a kiválás napjával törvény erejénél fogva a Közalapítványra száll át. E vagyonelemeket a Jogelőd Közalapítvány haladéktalanul, de legkésőbb a Közalapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy hónapon belül a Közalapítvány birtokába átadja.
2.1.2. Nem pénzbeli vagyon
2.1.2.1. Ingatlan vagyon
(a) A Jogelőd Közalapítvány vagyonának a kiválással összefüggő megosztása eredményeként a győri 11865/1 hrsz. alatt felvett, természetben Győr, Bácsai út 55. sz. alatt található ingatlan tulajdonjoga a Közalapítvány induló vagyonát képezi, amennyiben a Jogelőd Közalapítvány az ingatlan tulajdonjogát a kiválás napjáig megszerezte. Az ingatlan értéke 550 000 000 Ft, azaz ötszázötvenmillió forint.
(b) Az ingatlan tulajdonjoga a Ptk. 3:45. § (1) bekezdése és a kiválással összefüggésben az alapítók által aláírt szétválási szerződés rendelkezései szerint a kiválás napjával törvény erejénél fogva a Közalapítványra, mint jogutódra száll át.
(c) A Közalapítvány a kiválás bírósági bejegyzésétől és a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés jogerőre emelkedésétől számított törvényes határidőn belül kezdeményezi az ingatlan tulajdonjogának átírását a Közalapítványra mint új tulajdonosra.
2.2. A Közalapítvány egyéb vagyona
2.2.1. A Közalapítvány bevételeiből származó vagyon
2.2.1.1. Költségvetési támogatás
(a) A Közalapítvány költségvetési támogatásban részesül a mindenkor hatályos köznevelésről szóló törvény, illetőleg Magyarország adott évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározottak alapján.
(b) A Közalapítvány továbbá költségvetési támogatásban részesül a reá irányadó, az oktatásért felelős minisztériummal kötött, hatályos köznevelési szerződés alapján.
(c) A Külföldi iskolák támogatásáról szóló törvény (ASchulG) (2014. 01. 01.) rendelkezéseinek megfelelően a német állam által a „Külföldi német iskola” címet elnyert fenntartott intézmény számára biztosított támogatás.
2.2.1.2. Alapító által nyújtott adomány
Az alapító(k) a Közalapítvány részére adományokat nyújthat(nak).
2.2.1.3. Csatlakozók, illetve egyéb személyek által nyújtott adomány
Hazai és külföldi természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetek a céljai elérése érdekében adományokat nyújthatnak a Közalapítványnak. Magánszemélyek személyi jövedelemadójuk meghatározott részét felajánlhatják a Közalapítvány javára, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak.
2.2.2. A Közalapítvány gazdasági tevékenysége
(a) A Közalapítvány, céljai megvalósítása érdekében, céljaival közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is folytathat. A Közalapítvány gazdasági-, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az alapító okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, az alapcél szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.
(b) A Közalapítvány a vállalkozási tevékenységből származó eredményt nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
2.3. A Közalapítvány vagyona kezelésére és felhasználására vonatkozó közös rendelkezések, az éves beszámoló jóváhagyása
(a) A Közalapítvány vagyonát céljának megfelelően, a jelen alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
(b) A Közalapítvány vagyonának kezeléséről és felhasználásáról az alapító okiratban meghatározott módon a kuratórium gondoskodik, a Közalapítvány által fenntartott köznevelési intézmény működésének biztosításával, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített működési feltételek figyelembe vételével, az intézményi éves költségvetés jóváhagyása útján.
(c) A Közalapítvány a hatályos számviteli szabályok alapján beszámolót készít, amelyet könyvvizsgálóval hitelesít, és a felügyelőbizottság véleményez. Az éves beszámolót a kuratórium hagyja jóvá.
(d) Közalapítvány éves beszámolójának jóváhagyása oly módon történik, hogy a felügyelőbizottság által véleményezett éves beszámolót a kuratórium szabályszerűen összehívott, határozatképes ülésén nyílt szavazással elfogadja. Az éves beszámoló jóváhagyásához a jelenlévő tagok számának megfelelően egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a második szavazás eredményeként is szavazategyenlőség áll elő, úgy a beszámolót el nem fogadottnak kell tekinteni.
(e) A Közalapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az éves beszámolóba és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.
(f) A kuratórium által elfogadott beszámolót és közhasznúsági mellékletet az alapító(k)nak meg kell küldeni.
2.4. A Közalapítvány vagyonának kezelése
(a) A Közalapítvány gazdálkodása során elkülönítetten kell nyilvántartani a Közalapítvány által fenntartott intézmény működtetésével, fenntartással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a Közalapítvány működési költségeitől. Az alapítványi célt szolgáló pénzbeli vagyont elkülönítetten, a kuratórium döntésével meghatározott pénzintézetnél kell elhelyezni.
(b) Külföldi csatlakozó devizában nyújtott támogatása esetén a Közalapítvány külön devizaszámlát nyithat.
2.5. A Közalapítvány vagyonának felhasználása
(a) A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
(b) A Közalapítvány céljainak megvalósításhoz a Közalapítvány induló pénzbeli vagyonát és annak hozadékát a kuratórium az intézmény működtetésére, továbbá a cél szerinti tevékenységek finanszírozására - a cél szerinti tevékenységek tartós ellátását nem veszélyeztetve - felhasználhatja.
3.1. Alapítói határozathozatal
(a) Az alapító döntéseit írásban hozza, melyet közöl a kuratóriummal, a felügyelőbizottsággal és egyéb érintettekkel.
(b) Több alapító esetén az alapítók a vonatkozó jogszabályokban, valamint a jelen alapító okiratban meghatározott alapítói jogaikat együttesen gyakorolják (mely értelmében a Közalapítvánnyal kapcsolatos alapítói döntésekhez az alapítók külön-külön meghozott azonos tartalmú, egyhangú határozatai szükségesek).
(c) Az alapítói döntést a kuratórium kezdeményezi a határozat tervezetének az alapító(k) részére történő írásbeli megküldésével. Az alapító(k) számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 30 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy határozataikat a kuratórium részére megküldjék.
(d) Ha valamely alapító jogutód nélkül megszűnt, vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, a kieső alapító alapítói jogait a többi alapító együttesen gyakorolja. Valamennyi alapító kiesése esetén az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja.
(e) Ha a Közalapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.
(f) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására a fentiek, vagy a Ptk. szerint jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
3.2. Az alapító(k) hatáskörébe tartozó döntések
(a) Az alapító okirat elfogadása, módosítása;
(b) A kuratórium tagjainak kijelölése;
(c) A kuratórium elnökének, elnökhelyettesének a kuratórium tagjai közül történő kijelölése;
(d) A felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, a kijelölés visszavonása;
(e) A felügyelő bizottság elnökének a bizottság tagjai közül történő kijelölése, a kijelölés visszavonása;
(f) A kuratórium kijelölésének visszavonása;
(g) A kuratórium tagjának visszahívása a kuratórium megbízatásának lejárta előtt a Közalapítvány céljának közvetlen veszélyeztetése esetén;
(h) A Közalapítvány egyesülésének, szétválásának elhatározása.
A jelen alapító okiratban meghatározottak szerint az alapító(k) bizonyos alapítói jogok gyakorlását a kuratórium hatáskörébe utalják.
A kuratórium elnöke köteles olyan nyilvántartást vezetni az alapító(k) döntéseiről (határozatok könyve), amelyből az alapítói döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya, illetve személye megállapítható. A kuratórium elnöke az alapítók határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, illetve azokat a Közalapítvány saját, vagy az általa fenntartott intézmény holnapján nyilvánosságra hozza.
3.3. Döntéshozatal egy alapító esetén
(a) Egy alapító esetén az alapítói döntéshozatalt megelőzően az alapító köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelőbizottság, valamint a kuratórium, továbbá a Közalapítvány képviseletére és pénzforgalmi számlája felett rendelkezésre jogosult személyek (a kuratórium, valamint a Közalapítvány képviseletére és pénzforgalmi számlája felett rendelkezésre jogosult személyek együttesen: „felelős személyek”) véleményének megismerése érdekében e szervek, illetve személyek írásos véleményét beszerezni. A véleményezési jog gyakorlása írásban történik. Az írásos vélemények nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, illetve saját költségére másolatot készíthet.
(b) Az írásos véleményezési jog gyakorlásának módja az alábbi:
(c) A felügyelőbizottság, továbbá a felelős személyek az alapítói döntés tervezetének kézhezvételét követően véleményüket 30 napon belül kötelesek az alapítóval ajánlott tértivevényes levél, elektronikus üzenet, vagy faxon történő elküldés útján közölni.
(d) A felügyelőbizottság, továbbá a kuratórium a fenti esetekben szükség szerint, az alapítói döntések tervezetének megküldésekor, de évente legalább kétszer ülésezik az alapítói döntések véleményezése céljából. A felügyelőbizottság, illetve a kuratórium ülései nyilvánosak.
3.4. Az alapítói döntések nyilvánossága
Az alapítói döntések nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, illetve azokról saját költségére bárki másolatot készíthet.
3.5. Az alapítóval kapcsolatos további rendelkezések
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
4.1. A Közalapítvány kuratóriuma
(a) A kuratórium a Közalapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai a Közalapítvány vezető tisztségviselői.
(b) A kuratórium tagjai ügyvezetési tevékenységüket a Közalapítvány érdekének megfelelően kötelesek ellátni. A kuratórium feladata a Közalapítvány működőképességének fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
(c) A kuratórium az ügyvezetési tevékenysége során a Közalapítványnak okozott károkért a Ptk. szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel a Közalapítvánnyal szemben.
(d) Ha a kuratórium e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a kuratórium tagjai a Közalapítvánnyal egyetemlegesen felelnek.
(e) A kuratórium tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
4.1.1. A kuratóriumi tagság keletkezése
(a) A kuratórium elnökét, elnökhelyettesét és tagjait az alapító(k) jelöli(k) és bízza (bízzák) meg. A megbízatás 5 éves határozott időre szól.
(b) A kuratóriumi tagságra irányuló megbízatás a tisztségnek a kijelölt személy által történő elfogadásával jön létre.
4.1.2. Feltételek és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok a kuratórium tagsága vonatkozásában
(a) A kuratórium tagja olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(b) Nem lehet a kuratórium tagja az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(c) Nem lehet a kuratórium tagja az a személy, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, továbbá az a személy, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak és az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenység összefügg a Közalapítvány tevékenységével.
(d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a kuratórium tagja az a személy, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(e) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Közalapítvány kuratóriumának tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig,
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
(f) A Közalapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.
(g) Az alapító és az alapító közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.
(h) A kuratórium tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4.1.3. A kuratórium tagjai
(a) A kuratórium 5 (öt) fő természetes személyből áll.
(b) A kuratórium legalább két tagja állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
4.1.3.1. A kuratórium elnöke
Schubert Olívia
4.1.3.2. A kuratórium elnökhelyettese
Dr. Gutai Hajnalka
4.1.3.3. A kuratórium tagjai
Jürgen De Graeve
Lőre Péter
Borkai Zsolt
A kuratórium elnöke, elnökhelyettese és tagjai tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.
4.1.4. A kuratóriumi tagság megszűnése
(a) A kuratóriumi tagság megszűnik:
- a megbízatás lejártával;
- a kuratóriumi tag halálával;
- a kuratóriumi tag lemondásával;
- a kuratórium kijelölésének az alapító(k) általi visszavonásával;
- a kuratóriumi tag alapító(k) általi visszahívásával a Ptk. által szabályozott esetben;
- a Közalapítvány megszűnésével;
- a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(b) A kuratórium tagja megbízatásáról az alapító(k)hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(c) Ha a Közalapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új kuratóriumi tag, vagy új kuratóriumi elnök kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
4.1.5. A kuratórium feladat- és hatásköre
(a) A kuratórium feladat- és hatáskörébe tartozik a Közalapítvány irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak az alapító(k), vagy más alapítványi szerv feladat- és hatáskörébe.
(b) A kuratórium különösen az alábbiakban meghatározott feladat- és hatáskörben jogosult és köteles döntéseket hozni, illetve eljárni.
(c) A Közalapítvány által fenntartott intézmény (a továbbiakban: „intézmény”) vonatkozásában a kuratórium dönt
- az alapítványi célok megvalósítása érdekében a vagyon felhasználásáról,
- köznevelési vagy egyéb intézmény létesítéséről,
- gazdálkodási jogköréről,
- átszervezéséről,
- megszüntetéséről,
- tevékenységi körének módosításáról,
- fenntartói jogának átadásáról,
- nevének megállapításáról,
- az óvodába, általános iskolába, gimnáziumba történő jelentkezés módjáról, felvétel időpontjáról és módjáról, az intézmény nyitvatartási idejének meghatározásáról,
- a gazdálkodással és a működéssel kapcsolatos legfontosabb adatok nyilvánosságra hozataláról.
- az intézmény zárszámadásának elfogadásáról.
(d) Továbbá a Kuratórium meghatározza
- az intézmény költségvetését,
- a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait,
- a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
- az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát.
(e) A kuratórium ellenőrizheti az intézmény
- gazdálkodását,
- működésének törvényességét, hatékonyságát,
- a szakmai munka eredményességét,
- gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét,
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseit.
A kuratórium a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti az illetékes kormányhivatalnak.
(f) A kuratórium a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat a megbízás, kinevezés, a megbízás visszavonás, a jogviszony megszüntetése és a felelősségre vonás tekintetében).
(g) A kuratórium ellenőrzi az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a pedagógiai, művelődési programját és házirendjét. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata és házirendje azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a kuratórium egyetértése szükséges.
(h) A kuratórium értékeli az intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
(i) A kuratórium jóváhagyja az intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját.
(j) A kuratórium a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
(k) A Közalapítvány működésével kapcsolatban a kuratórium
- meghozza a vagyonkezelésről és vagyonfelhasználásról szóló döntéseket jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően,
- elfogadja a Közalapítvány éves munkatervét, gazdálkodási tervét és mérlegét, éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet készít és dönt annak jóváhagyásáról; az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a jogszabályoknak megfelelően letétbe helyezi, illetve nyilvánosságra hozza a Közalapítvány honlapján, amennyiben a Közalapítvány rendelkezik saját honlappal,
- dönt a csatlakozások és egyéb adományok elfogadásáról, amennyiben pedig a csatlakozó alapítói joggyakorlásra irányuló szándékát jelzi, úgy e körben előterjesztést készít az alapító(k) számára és gondoskodik az alapítói döntéshozatalról,
- amennyiben az a Közalapítvány működésére vagy jogszabályra tekintettel szükséges, elfogadja a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatát és egyéb belső szabályzatait, szükség esetén ezeket módosítja,
- a Közalapítvány pénzügyeinek és számvitelének ellenőrzésére könyvvizsgálót bíz meg,
- a Közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat, az alapítói határozatokat, illetve a kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyveket a vonatkozó jogszabályok keretei között nyilvánosságra hozza,
- a Közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyben szokásos módon - közzéteszi;
- a Közalapítvány működéséről az alapító(k)nak évente beszámol,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közalapítvány munkavállalói felett a munkaviszony létesítése, megszüntetése és az anyagi felelősségre vonás tekintetében.
(l) Az alapító(k) által a kuratórium hatáskörébe utalt alapítói jogok körében a kuratórium dönt
- a Közalapítvány alapító okiratának módosításáról: (i) a Közalapítvány székhelye, (ii) a Közalapítványhoz való csatlakozás feltételei, (iii) az alapítványi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés, (iv) az ülések és döntések nyilvánosságával, (v) az ülések összehívásának rendjével, (vi) határozathozatal módjával, (vii) a napirend közlésének módjával, (viii) összeférhetetlenséggel, (ix) az éves beszámoló jóváhagyásának módjával, valamint (x) a jogszabály változások miatt szükséges alapító okirat módosításokkal kapcsolatban;
- az éves beszámoló jóváhagyásáról.
(m) Az alapító(k) feljogosítja (feljogosítják) a kuratóriumot, hogy feladatainak ellátására titkárságot hozzon létre, és alkalmazottat/kat/ foglalkoztasson. A titkárság feladatkörét a kuratórium határozza meg.
4.1.6. A kuratórium működése
(a) A kuratórium szükség szerint, de évente legalább kétszer köteles ülésezni. A kuratórium ülései nyilvánosak.
(b) A kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 14 napon belül, változatlan napirenddel újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az elnök javaslatot tehet az alapító(k)nak a kuratórium kijelölésének visszavonására, illetve egyes tagok visszahívására.
(c) A kuratóriumi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze.
(d) Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha e kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
(e) A kuratórium üléseire írásos meghívót kell a tagok részére küldeni úgy, hogy azt az ülés előtt - a döntéshozatalhoz szükséges írásos anyagokkal együtt - legalább 8 nappal korábban megkapják. A kuratórium ülésének időpontját és az ülés napirendjét a Közalapítvány saját honlapján, illetve az általa fenntartott intézmény honlapján az ülést megelőző 3 nappal korábban meg kell jelentetni.
(f) A felügyelő bizottság elnökét és a Közalapítvány által fenntartott intézmény vezetőjét a kuratórium ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.
(g) A kuratórium döntéseit a jelenlévő tagok számának megfelelően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a második szavazás eredményeként is szavazategyenlőség áll elő, úgy a határozati javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni.
(h) A határozathozatalban nem vehet részt az a kuratóriumi tag,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;
- aki bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Fentiek vonatkozásában nem minősül előnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
(i) A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlevőket, a döntéstervezetekre előadott véleményeket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a kuratórium döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét. A jegyzőkönyvet lefűzve és sorszámozva kell a Közalapítvány iratai között megőrizni. A jegyzőkönyv nyilvános, abba bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet.
(j) A kuratórium elnöke a kuratórium ülésén született határozatokat a meghozataluktól számított 15 napon belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, illetve azokat a Közalapítvány saját, vagy az általa fenntartott intézmény holnapján nyilvánosságra hozza.
(k) A Közalapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(l) A Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, a Közalapítvány székhelyén, a kuratórium titkárával előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem előterjeszthető postai úton, illetve rövid úton telefonon, írásban, telefaxon, e-mail-en is.
4.1.7. A kuratórium elnöke
A kuratórium elnökének feladata:
(a) a Közalapítvány képviselete,
(b) a kuratórium összehívása és üléseinek vezetése,
(c) a kuratórium hatáskörébe tartozó döntések előkészítése,
(d) a kuratóriumi határozatok végrehajtása,
(e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Közalapítvánnyal munkaviszonyban álló munkavállalók felett,
(f) a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja az intézmény vezetője felett az egyéb munkáltatói jogokat (amelyek gyakorlása nem tartozik a kuratórium hatáskörébe),
(g) a Közalapítvány törvényes működésének biztosítása,
(h) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartatása,
(i) a Közalapítvány működésével kapcsolatos beszámolók, adatszolgáltatások, statisztikák elkészíttetése a vonatkozó pénzügyi, adó, társadalombiztosítási jogszabályokban előírtak szerint,
(j) gondoskodni a Közalapítvány működésének nyilvánosságáról,
(k) a kuratóriumi titkárság munkájának irányítása,
(l) vezetni az alapítói határozatok könyvét és a kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyveket,
(m) az alapítók és a kuratórium határozatait a jelen alapító okiratban meghatározott módon közölni az érintettekkel.
4.1.8. A kuratórium elnökhelyettese
(a) A kuratórium elnökhelyettese az elnök akadályoztatása esetén képviseli a kuratóriumot.
4.1.9. A Közalapítvány képviselete
(a) A Közalapítványt a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a kuratórium elnökhelyettese önállóan képviseli.
(b) A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlásához a kuratórium elnökének (akadályoztatása esetén a kuratórium elnökhelyettesének) és egy további kuratóriumi tagnak az együttes aláírása szükséges.
(c) A kuratórium az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Közalapítvány munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a Közalapítvány képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló - a kuratórium eltérő rendelkezése hiányában - a kuratórium írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
4.2. A felügyelőbizottság
4.2.1. A felügyelőbizottság funkciója és felelőssége
(a) Az alapító a kuratórium munkájának ellenőrzésére a Közalapítvány érdekeinek megóvása céljából 3 (három) fős, elnökből és két tagból álló felügyelőbizottságot hoz létre.
(b) A felügyelőbizottság tagjait az alapító(k) jelöli(k) és bízza(ák) meg. A felügyelőbizottság megbízatása 5 éves határozott időre szól.
(c) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(d) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Közalapítvány kuratóriumától függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(e) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Közalapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Közalapítvánnyal szemben.
4.2.2. Feltételek és összeférhetetlenség a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában
(a) A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.
(b) Nem lehet továbbá a felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja az a személy:
- aki a kuratórium elnöke, kuratórium elnökhelyettese vagy tagja,
- aki a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- aki a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat;
- illetve az előző három bekezdésben felsorolt személyek hozzátartozója.
4.2.3. A felügyelőbizottság tagjai
(a) A felügyelő bizottság elnöke:
Heinek Ottó
(b) A felügyelő bizottság tagjai:
Havassy Tünde
Dr. Háray-Takács Laura
4.2.4. A felügyelőbizottság feladat- és hatásköre, működése
(a) A felügyelőbizottság ellenőrzi a Közalapítvány működését, gazdálkodását. Ennek során a kuratórium elnökétől, titkárától és tagjaitól jelentést, a Közalapítvány munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja.
(b) A felügyelőbizottság tagjai a Közalapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A felügyelőbizottság elnöke a Közalapítvány kuratóriumi ülésén minden esetben tanácskozási joggal részt vesz.
(c) A felügyelőbizottság köteles a kuratóriumot, illetve szükség esetén az alapítókat tájékoztatni, valamint a kuratórium összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
- a Közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé,
- a kuratórium felelősségét megalapozó tény merül fel.
(d) A felügyelőbizottság elnöke évente egy alkalommal beszámol a felügyelőbizottság tevékenységéről az alapító(k)nak.
(e) A kuratóriumot, a felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
(f) Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni az alapító(ka)t és a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
(g) A felügyelőbizottság elnöke és tagjai tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.
(h) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg.
(i) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer köteles ülésezni. A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak.
(j) A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 14 napon belül, változatlan napirenddel újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az elnök javaslatot tehet az alapító(k)nak a felügyelőbizottság, illetve egyes tagok visszahívására.
(k) A felügyelőbizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén bármely felügyelőbizottsági tag hívja össze.
(l) A felügyelőbizottság üléseire írásos meghívót kell a tagok részére küldeni úgy, hogy azt az ülés előtt - a határozathozatalhoz szükséges írásos anyagokkal együtt - legalább 8 nappal korábban megkapják. A felügyelőbizottság ülésének időpontját és az ülés napirendjét a Közalapítvány saját honlapján, illetve az általa fenntartott intézmény honlapján az ülést megelőző 3 nappal korábban meg kell jelentetni.
(m) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévő tagok számának megfelelően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a második szavazás eredményeként is szavazategyenlőség áll elő, úgy a határozati javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni.
(n) A felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
(o) A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlevőket, az előadott véleményeket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a felügyelőbizottság határozatainak tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, személyét. A jegyzőkönyvet lefűzve és sorszámozva kell a Közalapítvány iratai között megőrizni. A jegyzőkönyv nyilvános, abba bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet.
(p) A felügyelőbizottság elnöke a felügyelőbizottság határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, illetve azokat a Közalapítvány saját, vagy az általa fenntartott intézmény holnapján nyilvánosságra hozza.
4.2.5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnése
(a) A felügyelőbizottsági tagság a kuratóriumi tagság megszűnésével egyező esetekben szűnik meg.
(b) A felügyelőbizottság tagja megbízatásáról a kuratórium elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül lemondhat.
(a) A jelen Közalapítvány alapító okiratát az alapító(k) az alábbi testületi határozataikkal hagyta (hagyták) jóvá, és képviselőiket az alapító okirat aláírására felhatalmazta (felhatalmazták):
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyűlésének 50/2014. (04. 12.) sz. határozata
(b) A Közalapítvány a Kecskeméti Törvényszék által a Jogelőd Közalapítványból történő kiválás bejegyzésével nyeri el jogi személyiségét és kezdheti meg működését.
(c) A Közalapítvány megszűnésére a 2006. évi LXV. törvény rendelkezései az irányadók.
(d) A Közalapítvány, mint közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi ellenőrzést pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
(e) Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetőleg a közalapítványok működésére, gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai az irányadók.
Ezt az alapító okiratot az alapító(k) képviselője (képviselői), mint aláírásra feljogosított személy(ek) az alulírott helyen és időben aláírta (aláírták).
Budapest, 2014. április 15.
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata képviseli: Heinek Ottó, elnök Alapító
1. sz. záradék:
Jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza a
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 88/2014. (09. 20.) számú határozatával, valamint az
- AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. határozatával
mint alapítók által elhatározott módosításokat.
Az alapító okirat módosítása a módosítások tárgyában utolsóként hozott alapítói határozat elfogadásának napjától hatályos.
| Budapest, 2014. szeptember 22. | Győr, 2014. november 20. | |
| Magyarországi Németek Országos Önkormányzata képviseli: Heinek Ottó elnök | AUDI HUNGARIA MOTOR Korlátolt Felelősségű Társaság képviseli: Dr. Knáb Erzsébet és Axel Schifferer |
Alulírott Dr. Nádasdy Zoltán ügyvéd (Noerr&Társai Iroda, 1011 Budapest, Fő utca 14-18.) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazolom, hogy a jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat - módosítások alapján - hatályos tartalmának.
Készítettem és ellenjegyzem Győrben, 2014. november 20-án.
