Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából.
A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

 

191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

az örökségvédelmi bírságról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.

(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.

(3) A műemléket a bírság szempontjából

a) I. kategóriába kell sorolni, ha a műemlék a (2) bekezdésben foglaltak tekintetében eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír vagy jelentős gazdasági-fejlesztési potenciállal is rendelkezik,

b) II. kategóriába kell sorolni, ha a műemlék nem tartozik az I. kategóriába.

(4) A nyilvántartott műemléki érték a III. kategóriába tartozik.

2. § (1) A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lelőhelyek és műemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza.

(2) A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak.

(3) A védett műemléki érték kategóriáját, illetve bírságkategóriáját a Kövt. 71. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közhiteles nyilvántartás tartalmazza. Az I. és II. kategóriába nem sorolt műemlékek 2015. december 31-ig a III. bírságkategóriába tartoznak.

(4) A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.

3. § (1) A bírságot - a Kövt. 82. §-ára tekintettel - e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(1a) Az 1. § (3) bekezdése szerint a műemlékvédelem fogalomkörében a bírságot e rendeletben foglaltak figyelembevételével a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemei vonatkozásában, a kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása, a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenység esetén e magatartás elkövetőjével szemben kell megállapítani.

(2) Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.

(3) A Kövt. 23/C. § (1) bekezdése, 24. § (3) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.

4. § (1) A bírság összege a kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában

a) az I. kategória esetén 10 ezertől 250 millió forintig,

b) a II. kategória esetén 10 ezertől 125 millió forintig,

c) a III. kategória esetén 10 ezertől 25 millió forintig,

d) a IV. kategória esetén 10 ezertől 250 millió forintig

terjedhet.

(2) A bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében

a) az I. kategória esetén 300 ezertől 250 millió forintig,

b) a II. kategória esetén 175 ezertől 125 millió forintig,

c) a III. kategória esetén 50 ezertől 25 millió forintig

terjedhet.

5. § (1) Védett tárgy- vagy műemlékegyüttes, illetőleg védett gyűjtemény esetén az 1. § szerinti kategóriába sorolás a teljes tárgy- vagy műemlékegyüttesre, illetve a védett gyűjtemény egészére vonatkozik.

(2) A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.

(3) A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

5/A. § (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.

(2) A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, valamint

d) a műemléki védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke

figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az a kötelezettet a további, az örökségvédelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket - a (2b) és (2c) bekezdés kivételével - az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. rendelet) mellékletei alapján kell meghatározni.

(2b) A műemlékvédelem sajátos tárgyai esetében a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket vagy történeti kert esetén értéket az 1. melléklet szerint kell meghatározni.

(2c) A műemlék képző- vagy iparművészeti, illetve más különleges alkotórésze vagy tartozéka esetében a műemlékvédelem adott területén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával kell meghatározni a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket.

(2d) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megállapításához az eljáró hatóság a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Hivatal) Műemléki Tanácsadó Testületének véleményét kikérheti.

(2e) A védett műemléki értéken a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket

a) az I. kategóriában legfeljebb 1,7-szeres,

b) a II. kategóriában legfeljebb 1,5-szörös,

c) a III. kategóriában legfeljebb 1,2-szeres

értékkel kell szorozni.

(2f) A bírság alapját a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéknek a (2e) bekezdés szerinti szorzott értéke adja, ha az nagyobb, mint a 4. §-ban meghatározott minimális bírságösszeg. A minimális bírságösszegnél kisebb korrigált érték esetén a minimális bírságösszeget kell alapul venni.

(3) Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor - a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl - figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.

(4) A bírságalap legmagasabb összege:

a) az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 25 millió forint,

b) a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 12,5 millió forint,

c) a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 2,5 millió forint,

d) a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 25 millió forint.

5/B. § (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni

a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del,

b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal,

c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,

d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.

(3) Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy a hatóság jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke:

a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10-50%,

b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10-40%.

(4) Védett műemléki értéken

a) építési engedélyhez kötött, de örökségvédelmi engedélyhez nem kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén építésügyi bírságot kell kiszabni, és annak összegét az Épbír. rendelet szerint kell megállapítani;

b) építési engedélyhez és örökségvédelmi engedélyhez is kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén örökségvédelmi bírságot kell kiszabni, és annak összegét e rendelet szerint kell megállapítani;

c) építési engedélyhez nem kötött, de örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén örökségvédelmi bírságot kell kiszabni e rendelet szabályai szerint.

(5) Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 500 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.

5/C. § (1) Az 5/A-5/B. § alapján meghatározott bírság összege kérelemre méltányosságból

a) a kötelezett természetes személy szociális körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhető, vagy

b) részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(2) Ha a bírsággal kötelezett a műemlékvédelem területén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, akkor a bírság összegére vonatkozó számítást az Épbír. rendelet 3. § (8) bekezdése rendelkezései szerint kell elvégezni azzal, hogy szakszerűtlen vagy jogszerűtlen tevékenységet az építési tevékenységen kívül, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: örökségvédelmi hatóság) engedélyéhez vagy hatósági nyilatkozatához kötött tevékenységek körében is megvalósított.

6. § (1) A bírság összegét 10 000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.

(3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.

7. § (1) A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében illetékes örökségvédelmi hatóság, a kulturális javak vonatkozásában a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája (a továbbiakban együtt: hatóság) állapítja meg.

(2) A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

7/A. § (1) A hatóság a befizetési határidő lejártáig meg nem fizetett bírság esetében a lejárattól számított tizenöt napon belül határozatban elrendeli a végrehajtást az illetékes állami adóhatóság megkeresésével és erről tájékoztatja a felügyeleti szervet.

(2) A hatóság a részletfizetésről szóló határozatban meghatározott bármely közbenső fizetési határidő elmulasztása esetén felszólítja a kötelezettet a részlet nyolc napon belüli megfizetésére. A felszólítás ellenére meg nem fizetett részlet határidejének elmulasztása, vagy az utolsó fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett bírság lejáratától számított tizenöt napon belül elrendeli a végrehajtást az illetékes állami adóhatóság megkeresésével és erről tájékoztatja a felügyeleti szervet.

8. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése utáni kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

(2)

1. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez

A műemlékvédelem sajátos tárgyai érték számításának alapjául szolgáló értékek

1. Sírjel, síremlék, sírépítmény esetében a bírság számítási módszere

A B C

1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége Egységár ezer forint / mértékegység

2. nemeskő sírjel, síremlék a felület területe/m2 160

3. öntöttvas, kovácsoltvas sírjel, síremlék vagy annak kerítése, tartozéka a befoglaló felület területe/m2 120

4. egyéb sírjel, síremlék a felület területe/m2 80

5. sírépítmény (pl. sírbolt, sírkápolna) a külső felület területe/m2 150

2. Egyedileg védett műemléki értékű kert, műemlék történeti kert esetében a bírság számítás módszere

A B C

1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége Egységár ezer forint / mértékegység

2. kert nettó alapterület /m2 10

3. Az értékleltárban szereplő fák vonatkozásában a bírságszámítás alapja a 4 éves szabadgyökerű faiskolai szabványfa átlagos faiskolai ára, melyet meg kell szorozni a 3.1., 3.2. és a 3.3. pontban foglalt táblázat C oszlopa szerinti szorzószámmal, a B oszlopban szereplő mértékegység, illetve jellemző figyelembevételével.

3.1. Az értékleltárban szereplő fa kora szerinti számítási alap

A B C

1 A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A fa kora (év) Szorzószám

2. Az értékleltárban szereplő fa 50-60 400

3. 70-80 900

4. 90-100 1100

5. 110 1200

6. 120 1700

7. 130 2100

8. 140 2200

9. 150 2300

11. 160 2400

11. 170 2500

12. 180 2700

13. 190 2800

14. 200 éves vagy idősebb egyed 3000

3.2. A fa fajtájának típusától függő együttható

A B C

1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A fa fajtájának típusa Szorzószám

2. Műemléki szempontból értékes fa gyorsan növő honos fafaj (pl. nyár) 1

3. lassan növő honos fafaj (pl. tölgy, bükk, dió) 1,4

4. különleges, egzóta fafaj 2

3.3. A fa állapotától függő együttható

A B C

1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A lombkorona állapota Szorzószám

2. Műemléki szempontból értékes fa egészséges 1,0

3. csonkult 0,7

4. erősen csonkult 0,4