168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet
a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról
A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Alapvető rendelkezések
1. §
A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóságok és hatáskörük
2. § (1) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) jár el.
(2)-(3)
3. § A körzetközponti jegyző
a) dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról;
b) dönt a talált személyazonosító igazolvány visszaadásáról;
c)
d) továbbítja a központi szervnek a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat;
e) intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt vagy a polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről;
f)
g) értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a központi szervet.
h) kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról.
4. § A központi szerv
a) törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból;
b) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét;
c) a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban rögzíti a személyazonosító igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat;
d) teljesíti a 40. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét;
e) gondoskodik a személyazonosító igazolvány visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, találása, valamint leadása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről;
f) hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történt megszerzése esetén;
g) a jogosult megkeresésére jelzést helyez el a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban, és teljesíti az ezzel kapcsolatos, törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettséget.
5. § A jelen kormányrendelet alapján kibocsátott biztonsági okmányokra vonatkozó adminisztratív védelmi szabályok megtartásának ellenőrzésére az igazságügyi és rendészeti miniszter jogosult.
A személyazonosító igazolvány
6. § A személyazonosító igazolvány fajtái: állandó személyazonosító igazolvány és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány).
7. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány az Nytv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy- és okmányazonosító adatokon kívül tartalmazza a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét, a kiadó magyar állam kódját és a kiállító hatóság nevét.
(2) A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy állampolgársági adatát a személyazonosító igazolványban - az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány alkalmazásával - háromjegyű betűkód formájában kell feltüntetni.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat gépi olvasásra alkalmas adatsor formájában is tartalmazza.
(4) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kiadásának okát is tartalmazza.
8. § (1) A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék.
(2) A bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.
Az állandó személyazonosító igazolvány
9. § (1) Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett és menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait az e rendeletben meghatározott okiratokkal igazolja.
(2)
(3) A bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
(4) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet.
10. § Megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha
a) a magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását bejelentette;
b) a menekült menekültkénti elismerését, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására;
c) a polgár magyar állampolgársága megszűnt;
d) a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll.
11. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be,
b) a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be,
c) a kiadás napjától számított 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be,
d) a kiadás napjától számított 10 év, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte;
e) határidő nélküli, ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.
(2) A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.
(3) A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.
Az ideiglenes személyazonosító igazolvány
12. § A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére - ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és
a) állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatváltozás miatt - a 22. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül előterjesztett kérelem kivételével -, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy az megsemmisült;
b) az állandó személyazonosító igazolvány - adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt - átmenetileg nem adható ki.
13. § (1) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:
a) a 12. § a) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 30 nap;
b) a 12. § b) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 120 nap.
(2) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a 12. § b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdés b) pontjában foglalt érvényességgel, egy ízben ismételten kiadható.
Az eljárás részletes szabályai
14. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a 28/A. §-ban meghatározott kivétellel kérelemre indul.
(2) A személyazonosító igazolvány kiadását Magyarországon született újszülött magyar állampolgár részére első ízben a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél a törvényes képviselő kérheti, a letelepedett a jogállás megszerzését, a menekült az elismerést követően a körzetközponti jegyző hivatalában (a továbbiakban: okmányiroda) köteles kérni.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadását a korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőző, legfeljebb 60 napon belül lehet kérni.
15. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem - a 16/A. §-ban és e § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - bármely okmányirodánál előterjeszthető.
(2) A kérelmet a rendelet mellékletében foglalt adattartalommal az okmányiroda állítja elő.
(3) A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el és a kérelmet a 23. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(4) A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál az okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogvatartás helye szerint illetékes.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemnyomtatványt a mellékletben foglalt adatokkal, a körzetközponti jegyző biztosítja.
16. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező - kivéve a (3)-(4) bekezdésben és a 16/A. §-ban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén - személyesen jár el.
(2) A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező - a 15. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak kivételével - nem mentesül.
(3) A 15. § (3) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
(4) A 15. § (4) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja jár el. A kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos és az aláírás a kérelmezőtől származik.
16/A. § (1) A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő - személyes megjelenést mellőzve - kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
(2) A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
17. § (1) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmás felvételt készít. Kivételesen - ha az arcképmás felvétel nem készíthető el - a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A 16. § (3)-(4) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab fényképét (igazolványképét).
(3) A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - az okmányiroda „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.
(4) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.
18. § (1) Ha a kérelmező - a magyar állampolgár újszülött kivételével - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, a kérelemhez be kell mutatnia:
a) születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas - házassági - anyakönyvi kivonatát;
b) a doktori cím viselésére jogosító okiratot;
c) külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságát igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványát, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát;
d) a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
(2) A bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy akkor köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték.
(3) A menekült jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik.
(4) Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni.
19. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a 18. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.
20. § A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismerésről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
21. § A 18. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni.
22. § (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és az adatokban nem következett be változás, akkor a 18. §-ban meghatározott okirat helyett a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetve személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a családi és utónevet az anyakönyvi okmányokkal megegyezően tartalmazza, lejárt okmány esetén pedig nyilatkozik arról is, hogy adataiban nem történt változás.
(3) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást 8 napon belül be kell jelenteni, és a 18. §-ban meghatározott okiratokkal kell igazolni.
(4) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról.
(5) Ha a kérelmező cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.
23. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes - vagy a 22. § (1) bekezdésében meghatározott - okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni.
(2) A körzetközponti jegyző az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal - a központi szerv közreműködésével - is elvégzi.
(3) A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.
(4) Amennyiben az (1) és (2) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.
(5) A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz.
24. § Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem átvételét igazolni kell.
25. § (1) A kérelmet az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával kell teljesíteni.
(2) Az állandó személyazonosító igazolványt - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani, vagy az okmányirodában kell átadni a kérelmező részére. Az okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.
(3) A postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában.
(4) A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartáson való feltüntetéséről.
26. § (1) A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha
a) a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult;
b) kérelmező - a 45. §-ban foglalt kivétellel - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal már rendelkezik és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - nem következett be változás.
(2) A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha
a) a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
b) a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át.
(3)
27. § (1) A körzetközponti jegyző a 12. § szerinti esetben ideiglenes személyazonosító igazolványt ad ki.
(2)
28. § (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha
a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott;
b) azt a körzetközponti jegyző visszavonta;
c) érvényességi ideje lejárt;
d) a használatára jogosult meghalt;
e) az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetőleg fiktív jelzéssel szerepel;
f) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta.
(2) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
(3)
Az állandó személyazonosító igazolvány hivatalbóli kiadása
28/A. § (1) Hivatalból állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni annak a polgárnak, aki - a köztársasági elnök által kiadott honosítási, visszahonosítási okirat alapján - az állampolgársági eskü vagy fogadalom (a továbbiakban együtt: állampolgársági eskü) letételével magyar állampolgárságot szerzett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványt a központi szerv adja ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által megküldött értesítésben foglalt adatokkal.
28/B. § (1) A központi szerv a hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt az állampolgársági eskü letételének helye szerinti települési önkormányzat polgármesterének küldi meg. Az állandó személyazonosító igazolványt a polgárnak - az állampolgársági eskü letételekor - a polgármester adja át, egyidejűleg gondoskodik az érintett korábbi (külföldieknek kiadott) személyazonosító igazolványa bevonásáról, illetőleg érvénytelenítéséről.
(2) A polgármester a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolványt a központi szervnek haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.
A személyazonosító igazolvány cseréje
29. § A személyazonosító igazolványt akkor is ki kell cserélni, ha gyártáshibás.
A személyazonosító igazolvány adatainak bejegyzésére vonatkozó egyes szabályok
30. § (1) A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési vagy a házassági anyakönyv szerint megilleti.
(2) A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni.
(3) A bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza.
(4) Ha a házasságot kötött nő férje nevét a házasságra utaló „-né” toldattal viseli, a saját jogán szerzett doktori címe a férjes neve után jegyezhető be.
(5) Ha mindkét házastárs jogosult a doktori cím használatára, a feleség személyazonosító igazolványába a férj doktori címe csak akkor jegyezhető be, ha a feleség a férje teljes vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény házassági névre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
(6) A személyazonosító igazolvány családi név és utónév - születési családi név és utónév - rovatába a saját jogon szerzett több doktori cím közül csak egy jegyezhető be.
(7) Tudományos fokozat - a doktori cím kivételével - a személyazonosító igazolványba nem jegyezhető be.
(8) A külföldi születési hely személyazonosító igazolványba történő bejegyzésénél a hivatalos külföldi helységnév mellett - ha ismert - a magyar elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni.
(9) Az írásképtelen polgár személyazonosító igazolványának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.
A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok
31. § (1) Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon - felhívásra - bemutatni, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetőleg az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.
(2) A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul adni, illetőleg átvenni nem szabad.
(3) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.
32. § (1) Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a külképviseletnél teszik meg, úgy az haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a körzetközponti jegyzőnél teszik meg, úgy az haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a rendőrségnél tett feljelentéssel teljesítik, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
32/A. § (1) A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely körzetközponti jegyzőt, illetve külképviseletet.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a külképviselet értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő azonnali átvezetéséről.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a körzetközponti jegyző értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely körzetközponti jegyzőt, aki gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(5) Az állandó személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, illetve megtalálásáról szóló bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a körzetközponti jegyző, illetve külföldön a külképviselet a központi szervnek továbbítja.
A személyazonosító igazolvány leadása
33. § (1) A talált személyazonosító igazolványt le kell adni
a) a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek, vagy
b) a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(2) A körzetközponti jegyző visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a 28. § (1) bekezdés szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.
(3) A talált személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra személyesen sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
34. § (1) Az állandó személyazonosító igazolványt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - le kell adni a körzetközponti jegyzőnek, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.
(2) A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek vagy - külföldi tartózkodás esetén - a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. A 10. § b) pontjában foglalt esetben a bevándorolt és a letelepedett a személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg.
(3) Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőnek, ha érvényességi ideje lejárt, illetőleg a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
(4) A körzetközponti jegyző a leadott személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(5) Az átlyukasztással (és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett „érvénytelen” bélyegzőlenyomattal) érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt - ilyen irányú kérelem esetén - a polgár részére vissza kell adni.
(6) Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell adni.
(7) Nem adható vissza az érvénytelenített állandó személyazonosító igazolvány, ha az hamis vagy meghamisították.
(8) Nem kell leadni a bemutatott érvényes állandó személyazonosító igazolványt, ha az ügyfél egyéb érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik. Ebben az esetben a személyazonosítás céljából visszahagyott állandó személyazonosító igazolványt az új állandó személyazonosító igazolvány átvételekor kell leadni a körzetközponti jegyzőnek.
(9) Az, aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát a körzetközponti jegyzőnek leadhatja.
35. §
36. § A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni.
37. § Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.
38. § (1) A személyazonosító igazolvány átvételére a 36-37. §-ban feljogosított szervek kötelesek a személyazonosító igazolványt megőrizni, és azt a rendeletben meghatározott ok megszűnése esetén a jogosultnak visszaadni.
(2) A személyazonosító igazolványt a szabadságelvonással járó büntetéseket és intézkedéseket foganatosító szerv vezetője a fogvatartottnak - állampolgári jogai gyakorlásának időtartamára, illetőleg a hivatalos ügyei intézéséhez szükséges meghatározott időre - visszaadja.
39. § Az elhalt személyazonosító igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki azt - a haláleset helye és ideje, valamint az anyakönyvi folyószám közlésével - megküldi a haláleset helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
Tájékoztatás és adatvédelem
40. § (1) A polgár - kiskorú vagy cselekvőképtelenség miatt gondnokság alatt álló esetében törvényes képviselője - kérelmére nyilvántartott adatairól tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az arra törvényben felhatalmazott szerv részéről elhelyezett jelzés tényéről, tartalmáról és az az alapján tett intézkedésekről, ha azt az adott szervre vonatkozó törvény kizárja. A tájékoztatás megtagadását írásban indokolni kell, az indokolásban a tájékoztatást kizáró törvényi rendelkezésre utalni kell.
(2) A kérelem a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy bármely körzetközponti jegyzőnél, illetőleg a központi szervnél terjeszthető elő.
(3) A települési önkormányzat jegyzője és a körzetközponti jegyző az előterjesztett kérelmet a központi szervnek küldi meg, aki - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - tájékoztatási kötelezettségét teljesíti.
41. § A központi szerv, valamint a körzetközponti jegyző technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint az ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelemről.
42. § (1) Az adatfeldolgozást végző szerv számára a központi szerv határozza meg az adatfeldolgozás tartalmát, az adatkezelési műveleteket, azok végrehajtási sorrendjét, valamint az adatfeldolgozás során betartandó szervezési és technikai intézkedéseket.
(2) Az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságos feldolgozásáról, ennek érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adatfeldolgozás során illetéktelenek az adatokhoz ne férhessenek hozzá, megváltoztatásuk, megsemmisülésük, törlésük ne következhessen be.
43. § Az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával és a személyazonosító igazolvány visszavonásával kapcsolatos iratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.
Átmeneti rendelkezések
44. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes személyazonosító igazolványba a lakcímmegszüntetés kivételével adatváltozás nem jegyezhető be.
45. § E rendelet hatálybalépésekor érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását a rendeletben meghatározottak szerint - adatváltozás hiányában is - kérheti
a) 2001. január 1-jétől, ha a személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 6 év;
b) 2002. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 15 év;
c) 2003. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje határidő nélküli.
46. §
47. § (1) A rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság) az általa 1999. december 31-ig vezetett helyi személyazonosító igazolvány nyilvántartást és annak alapiratait zárt archívumként kezeli, abból csak a személyazonosító igazolvány kiadási és nyilvántartási eljárásban hatósági jogkört gyakorló szervek, valamint a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresésére, továbbá az érintett kérelmére adható tájékoztatás. A zárt archívum iratait a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével selejtezni kell.
(2)
48. §
Záró rendelkezések
49. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2)
50-52. §
53. §
54-64. §
Melléklet a 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelethez
Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem tartalmazza a kérelmező:
Családi és utónevét
(Nevét nemzetiségi nyelven is)
Születési családi és utónevét
Születési helyét
Születési idejét
Anyja születési családi és utónevét
Állampolgárságát
Nem magyar állampolgársága esetén jogállását
Nemét
Értesítési címét
Fényképét
Saját kezű aláírását
A törvényes képviselő saját kezű aláírását
