263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
a Nemzeti Közlekedési Hatóságról
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában,
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-ának (6) bekezdésében,
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény. 73/A. §-ának a) pontjában,
a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában,
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása
1. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.
(2) A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(3) A Hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság és - a katonai légügyi hatósági feladatok tekintetében - a HM Katonai Légügyi Hivatal jogutódja.
A Hatóság szervezete
2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest.
(2) A Hatóság élén az elnök áll.
(3) A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt.
(4) A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei a regionális igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Légiközlekedési Igazgatóság. A regionális igazgatóságok székhelyét az 1. melléklet határozza meg. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság székhelye Budapest.
(5) Az elnök - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hatóság területi szerveinek alkalmazottait és a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselők felett fegyelmi jogkört gyakorol.
(6) A Hatóság területi szervének vezetője az igazgató, aki - a kinevezés, a felmentés és a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselők feletti fegyelmi jogkör kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hatóság területi szervének alkalmazottai felett.
(7) Az elnök és a Központi Hivatal más köztisztviselője a Hatóság területi szervével közszolgálati jogviszonyban álló, kiadmányozási jogkörrel rendelkező személyt a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.
A Hatóság eljárása
3. § (1) A Központi Hivatal, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Légiközlekedési Igazgatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. A regionális igazgatóságok illetékességét - a hajózási hatósági ügyek kivételével - az 1. melléklet határozza meg.
(2) A Hatóság területi szervei által hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon a Központi Hivatal bírálja el.
A közlekedési hatóság kijelölése
4. § (1) Közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Kkt. 29. §-ának (9) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjét jelöli ki.
(2) Közlekedési hatósági ügyekben - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3) Amennyiben külön jogszabály rendelkezése értelmében közlekedési hatósági ügyekben első fokon a jegyző, a fővárosban a főjegyző jár el, másodfokú hatóságként a területileg illetékes regionális igazgatóság jár el.
(4) A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának hatáskörébe tartozik
a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése,
b) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek tekintetében a Kkt. 32. §-ának (3) bekezdésében, a 34. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyek,
c) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. §-ának (1)-(2) bekezdései szerinti engedélyek kiadása,
d) közúti járművek típusbizonyítványainak, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyének, továbbá az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyének kiadása,
e) közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására,
f) közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
g) a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezése,
h) külön jogszabályban meghatározott eltérés engedélyezése rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében,
i) vasúti átjáró létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezése - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő keresztezése, illetve bármely egyéb vasútvonal és országos közút keresztezése esetén,
j) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezése.
(5) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat
a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Kiemelt Ügyek Igazgatósága,
b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a regionális igazgatóságok, illetőleg a Központi Hivatal,
c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a regionális igazgatóságok, továbbá
d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központi Hivatal
látja el.
(6) A kísérleti jármű, pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében a külön jogszabályban meghatározott eltérést a Központi Hivatal engedélyezi.
(7) Ha a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozó út esetében a tervezett építmény több regionális igazgatóság illetékességi területét érinti, azon regionális igazgatóság jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlő hosszúságúak, azon regionális igazgatóság jár el, amelyhez a kérelmet korábban benyújtották.
(8) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon
a) a Vám- és Pénzügyőri Hivatal Békéscsaba jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát,
b) a Vám- és Pénzügyőri Hivatal Tatabánya jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát, és
c) a Vám- és Pénzügyőri Hivatal Szombathely jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát,
jelöli ki.
(9) A Kormány a közlekedési igazgatási hatóságnak az erre a célra rendszeresített, zárt közúti halottszállító jármű forgalmi engedélyének a kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásában - a jármű rakodóterében szállítható halottak forgalmi engedélybe bejegyezhető számának meghatározása kérdésében - első fokú eljárásban a területileg illetékes regionális igazgatóságot, másodfokú eljárásban a Központi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(10) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a közlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése, az e képzésekkel összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenység,
b) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,
c) a Kkt. 24. § (3) bekezdése szerinti kijelölt vizsgáló állomás tevékenysége,
d) a Kkt. 24. § (4) bekezdése szerinti műszaki vizsgabiztosi tevékenység,
e) a Kkt. 28. § (2) bekezdése szerinti kijelölt szervezet tevékenysége,
f) a gépjárműfenntartói tevékenység, valamint
g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói tevékenység.
(11) A Kknyt. 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
A légiközlekedési hatóság kijelölése
5. § (1) Légiközlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a légiközlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése,
b) a légijármű bérbeadása,
c) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása,
d) az Lt. 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint
e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése.
(4) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed a Magyar Köztársaság területén
a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre,
b) a polgári légijárművekre,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint
d) a légiközlekedés földi létesítményeire és - a kizárólag katonai repülések céljára szolgálók kivételével - a léginavigációs földi berendezésekre.
(5) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:
1. a lajstromozásra kötelezett légijárművek állami lajstromozása, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése,
2. az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése,
3. a légijárművek típusalkalmassági vizsgálata és bizonyítványainak kiadása,
4. a lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása,
5.
6. a repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása,
7. a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,
8. a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása,
9. a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú kiképzéséhez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása,
10. a szakszolgálati engedély kiadásához, meghosszabbításához előírt repülő-egészségügyi alkalmasság hatósági minősítése,
11. a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
12. légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,
13.
14. a menetjegyek kiállításának engedélyezése a légitársaság részére,
15. a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyása,
16. a légitársaság üzletszabályzatában foglalt rendelkezések teljesítésének ellenőrzése,
17. a repülőtéri és útvonal navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzése, hitelesítése,
18. fedélzeti és földi rádiótávközlő berendezés üzemben tartási engedélyének kiadása,
19. a légijárművek zajbizonyítványának kiadása, repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,
20. légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának engedélyezése,
21. egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése,
22. látványosság célját szolgáló repülések és egyéb különleges repülések engedélyezése,
23. légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása,
24. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása,
25. az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról,
26. a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,
27. a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet melléklete 21.B.25 pontja (a) alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az A. szakasz F., G., H. és I. alrészében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
28. a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2042/2003/EK rendelet) I. melléklet M.B.102 pontja a) alpontjának, II. melléklet 145.B.10 pontja 1. alpontjának, III. melléklet 66.B.10. pontja a) alpontjának, valamint IV. melléklet 147.B.10 pontja a) alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az e pontokban meghatározott feladatok végrehajtásáról,
29. gondoskodik - az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel kötött megállapodás alapján - a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
30. jóváhagyja a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,
31. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárást,
32. illetékes hatóságként gondoskodik a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hatósági feladatok és a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásáról,
33. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése, a repülőterek ellenőrzése, a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, valamint a repülőtérrendek jóváhagyása során feladatkörében gondoskodik a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról,
34. a gazdasági célú légi közlekedési tevékenység engedélyezése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelésről, kivéve annak 23. és 24. cikkében foglaltakat,
35. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 24. cikkének való megfelelésről,
36. gondoskodik az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. március 30-i 262/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott lekérdezési kód kiosztásáról és a kapcsolódó feladatok végrehajtásáról,
37. ellátja a légi járműhöz a levegő-föld kommunikáció, a navigáció és a radarfelderítés céljából hozzárendelt 24 bitből álló légi jármű cím kiosztásának feladatát azon légi járművek esetében, amelyek külön jogszabály szerint „S” módú fedélzeti transzponderrel való felszerelésre kötelezettek,
38. elfogadja a légiközlekedési szakszemélyzet képzési szervezete, a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légijármű üzemben tartója, a kereskedelmi repülőtér üzemben tartója, a légijármű karbantartó, tervező és gyártó szervezetek által kidolgozott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert, valamint ellenőrzi annak működtetését,
39. kiadja a földi kiszolgáláshoz szükséges engedélyt, a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak alapján korlátozza a földi kiszolgálók számát, kiválasztási eljárást folytat le, kidolgozza és honlapján közzéteszi a kiválasztási folyamatot és a kiválasztási szempontokat tartalmazó hatósági tájékoztatót, különleges intézkedést rendel el, jóváhagyja a repülőtér üzemben tartója által készített, a különleges intézkedéseket megalapozó korlátozások felszámolása érdekében készített intézkedési tervet és ellenőrzi annak, továbbá a számviteli elkülönítés végrehajtását,
40. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
41. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrző rendszer működtetése, és a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatokat ellátása,
42. a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése,
43. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása,
44. a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése,
45. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása,
46. a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadása, vagy a kiadás légitársaságnak való engedélyezése,
47. a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító, a repülőtéri készletek ismert beszállítójának és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése,
48. a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálása,
49. a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek vizsgálat alóli felmentés megadása,
50. a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2010/774/EU bizottsági határozat) alapján nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait, valamint a 2010/774/EU bizottsági határozat melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a 2010/774/EU bizottsági határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát.
(6) Az (5) bekezdés 8. pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.
(7) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 45 munkanap.
(8) Az ügyintézési határidő három hónap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légijármű üzemben tartási engedély kiadása, módosítása,
c) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
d) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz A. és B. alrész szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása,
e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) a 300/2008/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés védelmi események kivizsgálása,
h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
i) repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
(9) Az ügyintézési határidő három hónap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.
(10) Az ügyintézési határidő 5 hónap a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, illetve a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló hatósági eljárásban.
(11) Ha az (5) bekezdés 23. pontja szerinti eljárás során az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság 10 munkanapon belül bocsátja ki a hiánypótlási felhívást.
(12) A szakhatósági állásfoglalást
a) repülőtér légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban a szakhatósági állásfoglalást tizenöt munkanapon,
b) a légiközlekedés védelmi tiszt és biztonsági vezető kijelölésének jóváhagyására irányuló eljárásban huszonkét munkanapon,
c) nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban huszonkét munkanapon,
d) repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv, valamint a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban tizenöt munkanapon,
e) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban tizenöt munkanapon
belül kell kiadni.
A katonai légügyi hatóság kijelölése
5/A. § (1) Katonai légügyi hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) A katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3) A katonai légügyi hatóság feladatai a következők:
a) az állami légijárművek nyilvántartása,
b) az állami célra szolgáló légijárművek típusalkalmasságának és egyedi légialkalmasságának vizsgálata, tanúsítása,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek, valamint a kizárólag az állami repülések célját szolgáló földi léginavigációs berendezések üzemben tartásának szakmai ellenőrzése,
d) a honvédelmi légiforgalmi és repülésmeteorológiai szolgálatok működésének ellenőrzése,
e) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) az állami célú légiközlekedés szakszemélyzete szakszolgálati engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése, továbbá az ilyen szakszemélyzet szakirányú kiképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása,
g) a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülő-egészségügyi alkalmasság hatósági minősítése,
h) légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,
i)
j) az állami repülések célját szolgáló repülőterek repülőtéri navigációs berendezései hatósági mérésének (kalibrálás) és hitelesítésének hatósági ellenőrzése,
k) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,
l) tárgy állami légijárműből történő kidobásának, szórásának engedélyezése,
m) az egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező állami légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése, valamint
n) nyilvános repülőrendezvény megtartásának engedélyezése.
(4) A katonai légügyi hatóság hatásköre kiterjed:
a) az állami repülési földi szolgálatok tevékenységére,
b) az állami légijárművekre,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterekre, valamint a kizárólag az állami repülések céljait szolgáló repülési létesítményekre és léginavigációs földi berendezésekre, valamint
d) az állami légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre.
(5) Az ügyintézési határidő három hónap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági eljárásaiban:
a) állami légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
c) az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
d) az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
A repülőtérrel, a repülőtér területén lévő légiközlekedési rendeltetésű építményekkel és a leszállóhellyel kapcsolatos hatósági eljárásokban eljáró hatóság kijelölése
5/B. § (1) A Kormány
a) a repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként,
b) a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként, valamint
c) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban építésügyi hatóságként
a Hatóságot jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban első fokú eljárásban a Légiközlekedési Igazgatóság, másodfokú eljárásban a Központi Hivatal jár el.
A vasúti közlekedési hatóság kijelölése
6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakört betöltő vasúti munkavállalók időszakos, soron kívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.
(2) Vasúti közlekedési hatósági ügyekben - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - első fokon a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3) A területileg illetékes regionális igazgatóság jár el első fokon
a) a nem bányászati célú siklóra és függőpályára, valamint a sífelvonóra vonatkozóan a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti műszaki engedéllyel kapcsolatos és a Vtv. 80. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti eljárásokban,
b) a vasúti képzés ellenőrzése során, valamint
c) szakhatósági ügyekben, kivéve a külön jogszabályban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített, valamint a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos ügyeket.
(4) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi.
(5) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakört betöltő vasúti munkavállalók előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatát a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága végzi.
(6) A külön jogszabály szerinti vasúti egészségi alkalmasság soron kívüli, időszakos, valamint záró vizsgálat ügyében első fokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság határozata elleni fellebbezést másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága bírálja el.
A vasúti igazgatási szerv kijelölése
6/A. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a Hatóságot jelöli ki.
(2) A vasúti igazgatási szerv hatáskörébe utalt ügyekben a Központi Hivatal jár el.
(3) A Vtv. 69. § (1) bekezdését a Hatóságnak azokra a hatósági ügyeire kell alkalmazni, amelynek során vasúti igazgatási szervként jár el.
(4) A Hatóság mint vasúti igazgatási szerv független a vasúti társaságoktól és a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől.
A szolgáltatás felügyeletét ellátó vasúti közlekedési hatóság kijelölése
6/B. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a vasúti közlekedési hatóság jár el a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzése és időszakos oktatása és az ezzel összefüggő vizsgabiztosi tevékenység, továbbá a Vtv. 80/B. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében.
A hajózási hatóságok kijelölése
7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Vkt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjét jelöli ki.
(2) Hajózási hatósági ügyekben - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - első fokon a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, másodfokon a Központi Hivatal jár el. A külön kormányrendelet szerint a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozó hajózási hatósági ügyekben a 2. mellékletben meghatározott regionális igazgatóság az ott meghatározott illetékességgel jár el.
(3) A Vkt. 58/A. §-ában meghatározott Belvízi Hajózási Alapprogramot a Kiemelt Ügyek Igazgatósága működteti.
(4) A Vkt. 48/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat a Központi Hivatal végzi.
(5) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a hajózási hatóság jár el a következő tevékenységek tekintetében:
a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,
b) a révkalauzi tevékenység, valamint
c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek.
A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése
7/A. § (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságként
a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak tekintetében a Kiemelt Ügyek Igazgatósága,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a regionális igazgatóság
jár el.
(3) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában - az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével - a Légiközlekedési Igazgatóság jár el.
(4) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságként
a) a nem bányászati célú sikló és függőpálya, valamint a sífelvonó tekintetében a regionális igazgatóság,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vasúti közlekedési építmények vonatkozásában a Kiemelt Ügyek Igazgatósága
jár el.
(5) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságként
a) a komp és révátkelőhelyek, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, veszteglőhelyek és - a nemzetközi víziutak kivételével - vízisportpályák tekintetében a regionális igazgatóság,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó víziközlekedési építmények vonatkozásában a Kiemelt Ügyek Igazgatósága
jár el.
Egyéb feladatok
8. § (1) A Hatóság elnöke:
a) az egységes jogalkalmazás érdekében - a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal - meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit (ideértve az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát stb.),
b) a miniszter irányításával részt vesz a szakmai érdek-képviseleti szervekkel folytatott tárgyalásokban,
c) a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében - külön jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján - meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést,
d) végzi a közúti járművek és a közúti jármű alkatrészek, tartozékok típusjóváhagyásához, valamint a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtásához és a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó - hatáskörébe utalt - nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat, a járművezető-képzés tananyagai szakmai tartalmának meghatározását és az Autóvezető szaklap kiadásával összefüggő feladatokat,
e) biztosítja a tevékenységét érintő szakmai területeken a nemzetközi kapcsolattartást, folyamatosan gyűjti és értékeli a hatósági eljáráshoz kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat és ezek figyelembevételével is végzi koordináló tevékenységét a közlekedés területén,
f) közreműködik a közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében,
g) figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi a közlekedés szabályozottságát, a közlekedésben részt vevők jogkövető magatartását és - indokolt esetben - a résztvevők bevonásával javaslatot tesz a szabályozás módosítására.
(2) A Légiközlekedési Igazgatóság vezetője közreműködik a légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében.
(3) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. §-ának (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként elsőfokú eljárásban a Hatóság területileg illetékes regionális igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Hatóság Központi Hivatalát jelöli ki. A Kormány az Evt. 15. §-ának (5) bekezdése szerinti erdészeti hatósági eljárásban - az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központot, - a természetvédelmi szakkérdések vizsgálata érdekében - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A 4. § (4) bekezdés c) pont szerinti engedély kiadása, valamint a Vtv. 53/A-53/C. § szerinti eljárás során a Központi Hivatal vizsgálja, hogy a hatályos helyközi közszolgáltatási szerződésekben megrendelt közösségi közlekedési szolgáltatás teljesítését az engedélyezni kért nemzetközi autóbuszjáratok, illetve vonatok mennyiben akadályozzák, továbbá jelzi a közlekedésért felelős miniszternek, ha az engedélyezni kért nemzetközi autóbuszjárattal belföldi személyszállító tevékenységet is el kívánnak látni.
A közlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/A. § (1) A Kormány a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek - a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő - korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló eljárásban, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható,
a) - annak elbírálása kérdésében, hogy az adott útszakasz tervezett közúti jelzései és forgalomtechnikai elemei az adott hely ismeretében közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) - a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint - ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti - az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint a 3. mellékletben meghatározott szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(3) A Kormány a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai forgalomba helyezésére irányuló eljárásban a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat - abban a kérdésben, hogy az építmény a korábbi szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően valósult-e meg - szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a radioaktív anyag közúti fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármű-jóváhagyási eljárásban - a járműre szerelt felépítmény megfelelőségének a megállapítása kérdésében - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
A légiközlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/B. § (1) A Kormány a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban,
a) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez szükséges feltételeknek, valamint teljesülnek-e a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt alapkövetelmények - első fokú eljárásban a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) - hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények fennmaradásának engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban
a) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények - első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,
c) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része - első fokú eljárásban az Országos Meteorológiai Szolgálatot,
d) termőföldön megvalósuló tevékenység esetén - a termőföld minőségi védelme kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt,
e) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét,
f) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, az V. osztályú repülőtér kivételével - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget,
g) nemzetközi forgalom számára tervezett repülőtér esetében - annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei - a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát,
h) - annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
ha) amennyiben a repülőtér létesítésére, valamint a repülőtér fejlesztése esetén a futópályák számának növelésére, műszaki jellemzőinek megváltoztatására, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítésére, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítására, gurulóút hálózat bővítésére, továbbá a több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében a további szakaszokban megépítendő építmény építésére irányuló tevékenység régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, vagy
hb) ha a tevékenység műemléki területen vagy műemléket érintően valósul meg,
első fokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét,
i) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban - a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti regionális államigazgatási hivatalt, a másodfokú eljárásban az építésügyért felelős minisztert
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány vízi repülőtér kivételével a polgári és állami repülőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) ha az üzemeltetéshez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy szükséges-e zajgátló intézkedések előírása, továbbá az üzemeltetés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
b) - annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak - az Országos Meteorológiai Szolgálatot szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárásban,
a) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésével, valamint a repülőtér környezetében a légi közlekedésből adódó zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésekben, valamint kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel az E-jelű zajgátló övezet kijelölése szükségességének elbírálása kérdésében - első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint
b) - annak vizsgálata kérdésében, hogy a zajmonitoring rendszer kiépítése a környezeti zaj mérésére indokolt-e, hogy a tervezett zajcsökkentési intézkedések milyen feltételek mellett segítik elő a környezet zajvédelmi állapotának javítását, valamint, országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek érintettsége esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a zajgátló védőövezet kijelölése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a nyilvános repülőtérre, leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásban - annak kérdésében, hogy a tervezett tevékenység az állami célú légiközlekedés biztonságát, így különösen a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott légi kutató-mentő szolgálat hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, a Magyar Köztársaság légterének védelmét ellátó szolgálatok tevékenységét, vagy a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatainak ellátását akadályozza-e - a honvédelemért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban
a) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint
b) - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
8/C. § (1) A Kormány a környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér hajtóművel felszerelt légijárművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevételének előzetes hatósági engedélyezési eljárásában
a) térképezés céljából történő repülés,
b) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
c) egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
d) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
e) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
f) egyéb, közérdekű célból történő repülés
esetén, - a (2) bekezdésben meghatározott szakkérdésben - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóság állásfoglalásában
a) értékeli az engedélyezés tárgyát képező tevékenységnek a védett és a fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű madárfajok egyedeire, populációira, élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyeire gyakorolt várható hatását, és
b) a természeti értékek veszélyeztetésének elkerülése, valamint a veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében - a repülési szabályok figyelembevételével - a repülési útvonalra, a repülési magasságra, illetve a repülés időtartamára vonatkozóan feltételeket határozhat meg.
(3) A Kormány a légijármű rendszeres használatára nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének engedélyezésére irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a repülőterek, légitársaságok, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, légiforgalmi szolgálatok légiközlekedés-védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyására irányuló eljárásban - a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében - a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban - a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e - első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban
a) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdésében első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a lehetséges biztonsági kockázati szintjének kérdésében első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a jogellenes cselekmények megelőzését és felszámolását szolgáló Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e, első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben foglaltak megfelelnek-e a katasztrófavédelem erő- és eszköz rendszerének, beépített mobil, stabil felszerelésének, első fokú eljárásban a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
A vasúti közlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/D. § (1) A Kormány a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) - az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek, valamint a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása kérdésében - első fokú eljárásban a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett vasúti építményre vonatkozik, - annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e - első fokú eljárásban a Honvéd Vezérkar főnökét, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert,
c) ha az építési tevékenység külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő-lefejtő berendezést érint, - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét,
d) ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, - annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét,
e) - a bányatelek, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bánya, meddőhányó, célkitermelő hely, bányászati tevékenységgel érintett egyéb terület, bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetének, (az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületével számítva) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség építéssel kapcsolatos érintettségének megállapításával, az építés során kitermelt ásványi nyersanyag felhasználása, értékesítése, hasznosítása feltételeinek és a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásával kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,
f) ha az építmény külterületen, továbbá egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy az építési tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
g) helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény esetén, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,
h) erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló - normál és keskeny nyomtávú - vasúti pályaépítmény esetén, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az erdő védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját
szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban
a) ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki,
b) a meghozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(3) A Kormány az (1) bekezdésben nem említett, a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggésben a Vtv. 10. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti műszaki engedély kiadására irányuló vasúti hatósági eljárásban
a) a zajvédelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében,
b) a vasúti pálya közelében elhelyezett berendezésekre és létesítményekre megengedhető mértékű talajrezgés megállapításához,
c) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező vasúti pálya tartozékai vagy vasúti üzemi létesítmények körébe tartozó villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszerek működése során a megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében,
d) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások által okozott megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében, különös tekintettel a hulladékkezelési követelmények betartására
első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
A hajózási hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/E. § (1) A Kormány a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, az 5. melléklet I. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet I. pontjában maghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(2) A Kormány a hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet II. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet II. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet III. pontjában meghatározott esetekben és szakkérdésben, az 5. melléklet III. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet IV. pontjában meghatározott esetekben és szakkérdésben, az 5. melléklet IV. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
8/F. § (1) A Kormány a radioaktív anyag Magyar Köztársaság vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét,
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
c) - a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata kérdésében - a feladó vagy induló kikötő szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban
a) belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen, - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében - első fokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,
b) a külső határon lévő határvízen, - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében - első fokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
Hatálybalépés
9. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)
9/A. § A 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított 4. § (8) bekezdést a 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt - a regisztrációs adó különös szabályok szerint történő megállapítására irányuló - eljárásokban kell alkalmazni.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
10. § (1) Ez a rendelet - a Kkt. 48. § (3) bekezdés 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt - megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”),
b) a Bizottság 1702/2003/EK rendelete (2003. szeptember 24.) légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról,
c) a Bizottság 2042/2003/EK rendelete (2003. november 20.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról,
d) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint
e) az Európai Parlament és Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól,
f) a Bizottság 262/2009/EK rendelete (2009. március 30.) az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról,
g) az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról,
h) a Bizottság 2010. február 5-i 127/2010/EU rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról.
(3) Ez a rendelet
a) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EGK tanácsi irányelvnek és
b) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük
| Regionális igazgatóság | Székhely | Illetékességi terület |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága | Budapest | Budapest és Pest megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága | Győr | Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága | Tatabánya | Komárom-Esztergom megye, Fejér megye és Veszprém megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága | Szekszárd | Tolna megye, Somogy megye és Baranya megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága | Kecskemét | Csongrád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága | Eger | Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Nógrád megye |
2. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A víziközlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró regionális igazgatóságok és illetékességi területük
| Regionális Igazgatóság | Illetékességi terület |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága | Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, továbbá a Duna Szobtól a Dunaföldvári hídig tartó szakasza és annak mellékvizei, valamint a Balaton |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága | Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, kivéve a Balatont, továbbá a Duna Rajka-Szob közötti szakasza és annak mellékvizei |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága | Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye, kivéve a Balatont, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól nyugatra eső területe, valamint a Duna Dunaföldvár híd és a hídtól délre eső szakasza a déli országhatárig és annak mellékvizei, a Dráva és a Mura, valamint a Sió |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, valamint a Tisza Tiszabecs-Tiszafüred közötti szakasza, a Bodrog és a Keleti-főcsatorna |
| Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága | Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Békés megye, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól keletre eső területe, valamint a Tisza Tiszafüredtől a déli országhatárig terjedő szakasza, Tisza tó, a Körösök és a Maros, valamint azok mellékvizei |
3. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A közlekedési hatóság utak építési engedélyezési eljárásaiban kijelölt szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban |
| 1. | Minden esetben. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
| 2. | Gyorsforgalmi utak esetében. | Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségének vizsgálata. | Országos Rendőr-főkapitányság | Igazságügyi és rendészeti miniszter |
| Gyorsforgalmi útnak nem minősülő országos közutak esetében. | Rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr-főkapitányság |
| Helyi közutak esetében | Rendőrkapitányság | Rendőr-főkapitányság |
| 3. | Ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálta az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföld mennyiségi védelme követelményei, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében. | körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal | megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal, ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter |
| 4. | Ha az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföld minőségi védelme. | Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve | Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja |
| 5. | Az eljárás a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építést, a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen történő építést, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építést érint, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építés, b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, ill. a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés, a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának megítélése kérdésében. A földtani veszélyeztetettség vizsgálata figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. | bányakapitányság | Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
| 6. | Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett utak engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Honvéd Vezérkar főnöke | honvédelmi miniszter |
| 7. | Gyorsforgalmi út esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség |
| 8. | Főút, összekötő út, bekötőút, és állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint - a nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgáló - híd, felüljáró, alagút, aluljáró engedélyezése esetén. | b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és előírásoknak, a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak. c) az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeit. d) az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme, továbbá a vizek lefolyási viszonyainak vizsgálata követelményeinek, e) az építésnél az építési és a bontási hulladékok kezelése, valamint a hulladékok felhasználása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség |
| 9. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve |
| 10. | Ha az út régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett út, építmény, tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve |
4. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm rendelethez
A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban részt vevő szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban |
| 1. | Minden esetben. | A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése. | hivatásos önkormányzati tűzoltóság, Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága | Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság |
| 2. | Az államhatártól számított 100 méteren belül telepített légiforgalmi berendezések esetén. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr-főkapitányság |
| 3. | Ha a légiforgalmi berendezés védett természeti területen, Natura 2000 területen történik vagy ezekre közvetlen hatással van, valamint a légiforgalmi berendezés telepítéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség |
| 4. | Repülőtéri meteorológiai berendezések létesítési és üzembe helyezési eljárása során. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, valamint a repülésmeteorológiai információk hiteles forrásból származnak-e. | Országos Meteorológiai Szolgálat | - |
| 5. | Termőföldön megvalósuló légiforgalmi berendezés létesítésének engedélyezése esetén. | Termőföld minőségi védelme. | Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve | Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja |
| 6. | A berendezés típuscseréje, valamint a repülőtér területén történő légiforgalmi berendezés telepítése kivételével a nem ionizáló sugárzó berendezést szolgáló építmény hatósági engedélyezése esetén. | A berendezés sugár-egészségügyi hatásai, kockázatai. | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sugár-egészségügyi Decentruma | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala |
5. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm rendelethez
I. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban közreműködő szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély |
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás |
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség | IGEN | IGEN | IGEN |
| 2. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN |
| 3. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve | Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága | IGEN | IGEN | IGEN |
| 4. | Minden esetben. | Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézete | Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézet | IGEN | IGEN | IGEN |
| 5. | Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett hajózási létesítmény engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Honvéd Vezérkar főnöke | honvédelmi miniszter | IGEN | IGEN | IGEN |
| 6. | Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve | IGEN | IGEN | IGEN |
| 7. | Minden esetben | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak. | építésügyi hatóság | a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve | IGEN | NEM | NEM |
II. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásában részt vevő szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatbavételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély |
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás |
| Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség | IGEN | IGEN | IGEN |
III. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély |
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás |
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség | IGEN | IGEN | IGEN |
| 2. | Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén. | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak. | építésügyi hatóság | a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve | IGEN | NEM | NEM |
| 3. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN |
| 4. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve | Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága | IGEN | IGEN | IGEN |
| 5. | Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala | IGEN | IGEN | IGEN |
IV. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély |
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás |
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség | Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség | IGEN | IGEN | IGEN |
| 2. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | Megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN |
| 3. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve | Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága | IGEN | IGEN | IGEN |
| 4. | Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala | IGEN | IGEN | IGEN |
