A jogszabály mai napon (2014.XII.20) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról1

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:2

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1)3 E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2)4 A nyilvántartás azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)5 E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító, lakcím és értesítési cím adatok használatához fűződő közérdek összhangját.

(4)6 E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. § (1) A polgár - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül - nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)-(4)7

(5)8 A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6)9 A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény másként nem rendelkezik - személyi, lakcím és értesítési cím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. § (1)10 A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. § (1)11 A törvény hatálya alá tartoznak:

a)12 Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

b)13 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,

c)14 a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d)15 - e törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő magyar állampolgárok.

(2)16 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)17 A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,

d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,

e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy

f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi,

g)18 a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.

(2b)19

(2c)20 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és

b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.

(2d)21 A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.

(3)22 E törvény hatálya kiterjed:

a)23 a személyiadat- és lakcím-nyilvántartási, az adatkezelési és a lakcím-bejelentési eljárásra,

b)24 a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra,

d)25 az értesítési cím bejelentési eljárásra.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazása során:

(1)26

(2)27 A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)28 A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a)29 Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8)30 A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(9)31 A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)32 Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)33 Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.

(12)34 Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványának, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

(13)35 A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14)36 A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15)37 Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.

(16)38 Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése.

II. fejezet

A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1)39 Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.

(2)40 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(3)41 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4)42 A hazai anyakönyvezést végző hatóság ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

7. §43 (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c)44 ellátja a lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

7/A. §45

7/B. §46

8. §47 (1)48 A fővárosi és megyei kormányhivatal

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2)49 A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

9. § (1)50 A nyilvántartás adatkezelője a központi szerv.

(2)51 A központi szerv

a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben - adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

d)52 ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;

f)53 a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

g)54 a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,

gb)55 Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

gc)56 a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

ge) a tulajdonos halálát;

h)57 kezeli a Központi Okmánytárat;

m)58 ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat;

n)59 ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

o)60 ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

p)61 ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;

q)62 ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatokat;

r)63 ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

s)64 ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(3)65 A központi szerv Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:66

a)67 a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;

b)68 a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

c)69 a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4)70 A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

(5)71 A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

10. §72

III. fejezet

A nyilvántartás adatai

11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b)73 magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f)74 személyi azonosítóját;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

k)75 családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

l)76 arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;

m)77 személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

n)78 személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait;

o)79 személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat;

p)80 értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének.

(2)81 A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)82 Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.

(4)-(5)83

12. § (1)84 A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(1a)85 A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.

(2)86 A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.

(3)87 A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4)88 A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

12/A. §89 (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyi azonosító90

13. §91 (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)92 A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét - a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)93 A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

(5)94 A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.

13/A. §95 A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b)96 a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

c)97 az anyakönyv;

d)98 az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;

e)99 a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

f)100

g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;

h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);

i)101 a polgár értesítési címének bejelentése;

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k)102 a jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;

m)103 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mf) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mg) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;

n)104 az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;

o)105 a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról;

p)106 a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése

pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

pb) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében - a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.

15. § (1) A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:107

a)108 természetes személyazonosító adatait;

b)-c)109

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h)110 jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(1a)111 A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezést végző hatósággal:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) új lakcímét,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(2)112 A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

(3)113 A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) értesítési címét, valamint

c) a bejelentés időpontját.

(4)114 A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) személyi azonosítóját,

c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,

d) új külföldi lakóhelyét, valamint

e) a bejelentés időpontját.

16. §115 (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(3)116 A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

IV. fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a)117 név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b)118 természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d)119 a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

e)120 természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4)121 A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(5)122

(6)123 A központi szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(7)124 A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

(8)125 A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.

18. §126 (1)127 Egyedi adatszolgáltatás az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes járási hivataltól kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a járási hivatal által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.

(2)128 Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető.

(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és

a)129 kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

18/A. §130 (1) A központi szerv azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3) A központi szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.

19. § (1)131 A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint

d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.

(2)132 Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,

b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontja szerint,

c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontja szerint.

(3)133 Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4)134 A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti;

d)135 az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.

(5)136 Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.

(6)137 A nyilvántartás szerve - amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott - köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról haladéktalanul értesíteni.

19/A. §138 (1)139 A Kormány által meghatározott ügyekben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve

b) a polgárok álláspontjának megkérdezése

céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.

(3)140 A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.

(4)141 A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21-24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e)142 a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;

g)143

h)144 a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

i)145 a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;

j)146 az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához;

k)147 a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől;

l)148 az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől;

m)149 a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző;

n)150 az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;

o)151 az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához;

p)152 a gondnokoltak nyilvántartásában és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke;

q)153 a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben;

r)154 a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához;

s)155 a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához;

t)156 a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.

22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)157 az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;

b)158 a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;

c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;

d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához;

e)159 a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

f)160 a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

g)161 az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;

h)162 a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához;

i)163 az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.

23. §164 E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)165 a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.

24. § (1)166 A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség az előkészítő eljárás lefolytatásához a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.

(2)167 A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.

24/A. §168 (1)169 A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4)170 A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

24/B. §171 (1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2)172 A járási hivatal - az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában - a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

24/C. §173 A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból - saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével - nem teljesíthető adatszolgáltatás.

24/D. §174 A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

24/E. §175 Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni.

V. fejezet

A nyilvántartási eljárás

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;

b)176 a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek;

c)177 a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d)178 a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;

e)179 a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;

f)180 a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;

g)181 az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.

(2)-(3)182

A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása183

26. §184 (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2)185 A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.

(2a)186 Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b)187 Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.

(2c)188 Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d)189 A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.

(3)190 Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen vagy

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).

(4)191 A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5)192 A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a)193 Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.

(6)194 Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7)195

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.

27. § (1)196 Az értesítési címet - annak bejelentésétől számított két éven belül - ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.

(2)197 A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti.

(3)198 A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a)199 gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

27/A. §200 (1)201 A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy202

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b)203 a lakcímbejelentéshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

(3)204 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

27/B. §205 (1)206 A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

(3)207 Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

27/C. §208 A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.

27/D. §209 (1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2) A címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

28. §210 (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

Címnyilvántartás211

28/A. §212 (1)213 A nyilvántartás szervei a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezelik a települési önkormányzatok jegyzői által megállapított és nyilvántartásba vett települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f) az ingatlan helyrajzi számát;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h)214 a szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i)215 a szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j)216 a nyilatkozatot tevő szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k)217 a nyilatkozatot tevő nem természetes személy szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4)218 A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6)219 A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(7)220 A jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket.

(8)221 A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásában hozott határozata alapján végzi.

28/B. §222 (1)223 A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.

(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3)224 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok225

29. § (1)226 A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(2)227 A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) állampolgárságát,

e) anyja nevét,

f) nemét,

g) arcképmását,

h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,

i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.

(3)228 A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(4)229 A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(5)230 A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

(6)231 A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.

(7)232 A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(8)233 A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

(9)234 Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 14. életévét be nem töltött polgár kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

29/A. §235 (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.

(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.

29/B. §236 Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

VI. fejezet

Adatvédelem

30. § (1)237 A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)238 Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott adatvédelmi felelőst nevez ki.

31. §239 (1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

b) az adatszolgáltatás idejét;

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;

d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;

e)240 a szolgáltatott adatok körének megnevezését.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(5)241 A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(6)242 Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(7)243 A járási hivatal az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel.

(8)244 A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

32. §245 A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal - ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik - nem kapcsolható össze.

(2)246 Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

VII. fejezet

Egyéb rendelkezések

34. §247 (1)248 A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.

(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.

(3)249 A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (7) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét.

(5)250 A külföldön élő magyar állampolgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket - az érintett nyilatkozatának figyelembevételével - a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)251 A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)252

(4)253 Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

VIII. fejezet

Átmeneti rendelkezések

37. § (1)254 A személyazonosító jel 1996. december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.255

(2)256 Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)257 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:

a)258 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;

b)259 az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint

c) a munkaügyi igazgatás szervei.

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)260 Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népesség-nyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait - az alapiratok kivételével - e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály „személyi számot” említ azon „személyazonosító jelet”, „népesség-nyilvántartást” azon „személyi adat- és lakcímnyilvántartást”, „állandó bejelentett lakást” azon „lakóhelyet”, „ideiglenes lakáscímet” azon „tartózkodási helyet” és ahol „személyi igazolványt” azon „személyazonosító igazolványt” kell érteni.

(4) A Hivatal vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

39. §261 (1) A jegyző - az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából - ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.

(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.

(3) Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a központi szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.

(4) Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a központi szervnek.

IX. fejezet

Záró és hatálybaléptető rendelkezések

40. §262

41-42. §263

43. §264

44. §265

45. §266

46. § (1)267 E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26-28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)268

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)269 a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcím-bejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;270

b)271

c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

d)272 a központi szerv kijelölését.273

(1a)274 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

(1b)275 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.276

(2) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza277

a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;

b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;

c)278 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;279

d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét;

e)280 a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.281

(3)282

(4)283

(5)284

48. §285 (1) A központi szerv a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek286

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)287

(3)288 A központi szerv a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

49. §289 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján - 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között - honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

50. §290 (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.

Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

Születési idő és nem

Állampolgárság 1899 után 1900 előtt

született

férfi férfi

magyar 1 2 3 4

nem magyar 5 6 7 8

b) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.