Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.21.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a nemzetközi magánjogról1

I. fejezet

Általános szabályok

A törvényerejű rendelet célja és hatálya

1. § E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy

- melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható,

- milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

2. § Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.

Jogi minősítés

3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni.

(2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni.

Visszautalás az alkalmazandó jogra

4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.

Külföldi jog tartalmának megállapítása

5. § (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti.

(2)2 A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.

(3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni.

Viszonosság

6. § (1) A külföldi jog alkalmazása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem függ a viszonosságtól.

(2)3 Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.

A külföldi jog alkalmazásának mellőzése

7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék.

(2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér.

(3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás).

(2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni.

II. fejezet

Személyek

Az ember mint jogalany

10. § (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni.

(2)4 Az ember névviselésére a személyes joga irányadó. Az érintett kérelme esetén a születési név anyakönyvezése során a névviselésre azon más állam jogát kell alkalmazni, amelynek állampolgárságával szintén rendelkezik, ebben az esetben a 11. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(3)5 A személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a kártérítés vagy jóvátétel tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni.

11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

(2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog.

(3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb.

(4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

12. § (1) Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik.

(2) Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik.

13. § Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog irányadó; ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

14. § (1) A magánszemély gazdasági tevékenységére, termelői, kereskedői (a továbbiakban: gazdasági) minőségére annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a gazdasági működést engedélyezték.

(2) Ha a gazdasági működés engedélyezésére nem volt szükség, vagy a működést több államban engedélyezték, a gazdasági minőségre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a gazdasági tevékenysége központi ügyvezetésének helye van.

15. § (1) A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére és cselekvőképességére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint kötelezettségeire - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre.

(2) Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne.

(3) Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk.

16. § (1) A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az a jog irányadó, amely az eltűntnek személyes joga volt.

(2) Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.

Az állam mint jogalany

17. § (1) A magyar állam e törvényerejű rendelet hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha

a) az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, vagy

b) a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlanra vonatkozik, vagy

c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való részvételre vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés külföldi államra csak viszonosság esetén alkalmazható.

A jogi személyek

18. § (1) A jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni.

(2) A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.

(3) Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog.

(4) Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van.

(5)6

III. fejezet

Szellemi alkotások joga

Szerzői jog

19. § A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.

Iparjogvédelmi jog

20. § (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést megtették.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.

IV. fejezet

Tulajdonjog és más dologi jogok

21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonjogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra.

(2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.

21/A. §7 Letéti számlán nyilvántartott vagy dematerializált értékpapíron fennálló tulajdonjogra és más dologi jogra annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben azt az értékpapírszámlát vagy értékpapír-letéti számlát vezetik, amelyen a tulajdonjog vagy más dologi jog jogosultjának javára a jóváírás történt. Ha a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal, e visszautalást nem kell figyelembe venni.

22. § (1) Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt.

(2) Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg.

23. § (1) Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik.

(2) A rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló ingó dologra vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni.

(3) Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra.

(4) Ha a vállalati (üzleti) vagyon mint egész száll át a jogutódra, a dologi jogváltozásokat - az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások kivételével - a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni.

(5) Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezése alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, illetőleg, amelynek hatósága a végrehajtási ügyben eljár.

V. fejezet

Kötelmi jog

Szerződéses kötelmi jogviszonyok8

24. §9 A 25-30. §-ok rendelkezéseit az olyan szerződéses kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendeletének hatálya nem terjed ki.

25. §10 A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Jogválasztás hiányában a szerződésre alkalmazandó jogot a 26-28. §-ok szerint kell megállapítani.

26. §11 (1) Tőzsdén, versenytárgyaláson vagy árverésen kötött szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van, illetve a versenytárgyalást vagy az árverést tartják.

(2) A társasági szerződést annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.

27. §12 (1) Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására és terjedelmére a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni.

(2) A nyilvános kölcsön alapján kibocsátott kötvényen alapuló kötelmi jogok és a kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a kibocsátó személyes joga szerint kell elbírálni.

(3) Ha az értékpapír áruval való rendelkezés jogát biztosítja, a dologi jogi hatásokra ennek a törvényerejű rendeletnek a dologi jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha az értékpapír tagsági jogot testesít meg, az értékpapíron alapuló jogok és kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a jogi személy személyes joga szerint kell elbírálni.

28. §13 Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.

29. §14 (1) A szerződés joga kiterjed a kötelmi jogviszony minden elemére, így különösen a szerződés megkötésére, anyagi és alaki érvényességére, kötelmi hatásaira, továbbá - ha a felek másként nem állapodtak meg, vagy e törvényerejű rendeletből más nem következik - a szerződést biztosító megállapodásokra, a szerződéssel kapcsolatos követelések beszámíthatóságára, engedményezés útján történő átruházhatóságára és átvállalására.

(2) Ha a szerződés a szerződésre vonatkozó jog szerint (25-28. §) alaki okokból nem érvényes, a bíróság a szerződést érvényesnek tekinti, amennyiben az eljáró bíróság államának vagy annak az államnak a joga szerint érvényes, amelynek területén kötötték, vagy ahol a célzott joghatásoknak be kell állniuk.

(3) Követelés elévülésére azt a jogot kell alkalmazni, amely a követelésre egyébként irányadó.

30. §15 Az egyoldalú nyilatkozatokra - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

31. §16

Szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyok17

32. §18 A 33-34. §-ok rendelkezéseit az olyan szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendeletének hatálya nem terjed ki.

33. §19 (1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni.

(2) Ha ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett.

(3) Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni.

(4) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a felelősség feltétele a vétkesség, a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani.

34. §20 (1) Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési, vagy más biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás helyének joga irányadó.

(2) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire - állami felségterületen kívül - annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett.

35. §21

VI. fejezet

Öröklési jog

36. § (1) Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. Ez a jog irányadó abban a kérdésben is, hogy mennyiben van helye az örökség vételének és a várt örökségről való rendelkezésnek.

(2) A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. A végintézkedés és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy

a) a keletkezés, illetőleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak, vagy

b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt, vagy

c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, illetőleg az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy

d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak.

VII. fejezet

Családi jog

A házasság és érvényessége

37. § (1) A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.

(2) A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó.

(3)22

(4) A házasságkötésre és érvényességére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a házasság létezése vagy nemlétezése megállapításának kérdésében is.

38. § (1)23 Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a fővárosi és megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat.

(1a)24 Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye. A központi anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyek joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye.

(2) A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

(3)-(4)25

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai

39. § (1)26 A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga.

(2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt.

(3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljárás bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

(4)27 A házastársak személyes jogának megváltozása nem érinti a korábbi jog alapján megállapított névviselést, továbbá az érvényesen létrejött vagyonjogi hatásokat, ideértve a házassági vagyonjogi megállapodást is.

A házasság felbontása

40. §28 A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.

41. §29

A bejegyzett élettársi kapcsolat30

41/A. §31 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira a 37-39. § rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és

b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(3)32 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a fővárosi és megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira a (2) bekezdésben meghatározott esetben a magyar jogot kell alkalmazni.

41/B. §33 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni,

a) amelynek területén a kapcsolat megszűnésére irányuló eljárást megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási helye található, ennek hiányában

b) amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában

c) amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs állampolgára volt.

(2) Ha az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, továbbá a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró bíróság vagy más hatóság saját államának jogát kell alkalmazni.

Családi jogállás

42. § (1) Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni.

(2) A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni.

(3) Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes.

Örökbefogadás

43. § (1) Az örökbefogadás feltételeit az örökbefogadónak és az örökbe fogadni kívánt személynek az örökbefogadás idején fennálló személyes joga együttes figyelembevételével kell elbírálni.

(2)34 Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt, illetve nem magyar állampolgár magyar állampolgárt a magyar gyámhatóság engedélyével vagy külföldi hatóságnak a magyar gyámhatóság által jóváhagyott engedélyével fogadhat örökbe.

(3)35 A gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, illetve azt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.

(4)36

44. § (1) Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszűnésére, valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás, illetőleg a megszűnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni.

(2) Ha az örökbefogadó házastársak személyes joga az örökbefogadás vagy ennek megszűnése idején különböző, az örökbefogadásnak és megszűnésének jogi hatásaira

a) a házastársak utolsó közös személyes jogát kell alkalmazni, ha pedig ilyen nem volt,

b) annak az államnak a jogát, amelynek területén az örökbefogadás, illetőleg ennek megszűnése idején a házastársak közös lakóhelye volt, ennek hiányában

c) az eljáró bíróság vagy más hatóság államának jogát.

Szülő és gyermek közötti jogviszonyok

45. § (1)37 A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére és vagyonának kezelésére - a tartási kötelezettséget kivéve - a gyermek személyes joga irányadó.

(2)38

A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása

46. §39 Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, illetőleg a közte és szülői között fennálló családi jogi jogviszonyokra - a tartási kötelezettséget ide nem értve - a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezőbb.

Rokontartás

47. §40

Gyámság

48. § (1) A gyámrendelésre és a gyámság megszűnésének feltételeire a gyámolt személyes joga irányadó.

(2) A gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben köteles gyámságot viselni.

(3) A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra - ideértve a gyám vagyonkezelési és elszámolási kötelezettségét is - annak az államnak a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte; ha azonban a gyámolt Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a gyámoltra kedvezőbb.

Gondnokság

49. § (1) A gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az eseti gondnokságra a gondnokot kirendelő hatóság államának jogát kell alkalmazni.

Ideiglenes intézkedés

50. §41 Ha Magyarországon lakó nem magyar állampolgár elhelyezése vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, a magyar jogot kell alkalmazni.

VIII. fejezet42

51-53. §43

IX. fejezet44

Joghatóság45

Általános joghatóság

54. §46 (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja.

(2) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek.

(3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is.

Különös joghatóság47

55. §48 Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikötés hiányában

a) áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni;

b) olyan szerződés esetében, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni;

c) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz.

56. §49

56/A. §50 (1) Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.

(2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik.

(3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van.

56/B. §51 (1) Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.

(2) Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos.

57. §52 Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.

58. §53 (1) Öröklési jogviszonyból eredő perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett.

(2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található.

59. §54 (1) Gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(2)55 Házassági vagyonjogot, valamint a bejegyzett élettársak vagyoni viszonyait érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott valamely kérdés személyi állapotot érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik.

59/A. §56 A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Joghatóság fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő jogvitákra57

60. §58 Fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél

a) belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy

b) belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.

61. §59 Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is,

a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve

b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt.

62. §60 Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákban a 60-61. § és az 54. § szerinti joghatóság, illetőleg a felek által kikötött joghatóság (62/F-62/H. §) kivételével egyéb joghatósági okra nem lehet hivatkozni.

Kizárólagos joghatóság61

62/A. §62 Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el

a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;

b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;

c) a Magyar Állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a Magyar Államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében a 62/E. § (1) bekezdése szerint külföldi államot sem illet meg mentesség a magyar joghatóság alól;

d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott;

e) belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;

f) belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

g) belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

h) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

i) belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

62/B. §63 Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha

a)64 magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

b) magyar állampolgár gondnokság alá helyezése, illetőleg gondnokság alá helyezésének megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a gondnokság alá helyezendő, illetőleg gondnokság alatt álló fél lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

c) magyar állampolgárságú gyermeket érintő apaság megállapítása vagy apaság vélelmének megdöntése iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind az apának a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

d) magyar állampolgárságú gyermeket érintő szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind annak a szülőnek, akinek felügyeleti jogát az eljárás érinti, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

e)65 magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság a 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jóváhagyta.

Kizárt joghatóság66

62/C. §67 Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság

a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;

b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;

c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi;

d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott;

e) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;

f) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

g) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

h) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

i) külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

62/D. §68 (1) Nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem járhat el.

(2) Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(3)69 Nem magyar állampolgár holtnak vagy eltűntnek nyilvánítása vagy halála tényének megállapítása iránt magyar bíróság eljárhat, ha az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön volt, és holtnak vagy eltűntnek nyilvánítását vagy halála tényének megállapítását belföldi jogi érdek - így különösen az eltűnt személy magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező házastársával vagy bejegyzett élettársával fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata, illetőleg belföldön lévő vagyona jogi sorsának rendezése - szükségessé teszi.

(4) Nem magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetőleg felbontása iránti eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat, ha az örökbefogadó magyar állampolgár, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

62/E. §70 (1) Külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya

a) a külföldi államnak (külföldi állami szervnek) polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, amennyiben a szerződés teljesítési helye belföldön van; kivéve, ha a másik szerződő fél valamely más állam vagy annak szerve;

b) a külföldi állam (külföldi állami szerv) és magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye belföldön van, illetve utoljára belföldön volt; kivéve, ha a munkavállaló a munkáltató külföldi államnak állampolgára;

c) a külföldi állammal (külföldi állami szervvel) szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény, feltéve, hogy a károkozó esemény belföldön következett be, és a károsult annak időpontjában belföldön tartózkodott;

d) a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog;

e) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog vagy kötelezettség;

f) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya;

g) olyan belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, illetőleg megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam (külföldi állami szerv).

(2) A külföldi állammal szemben hozott marasztaló határozat alapján nem vezethető végrehajtás az állam belföldön fellelhető olyan vagyona terhére, amely az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek működését szolgálja.

A felek által kikötött joghatóság71

62/F. §72 (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

a) írásban;

b) szóban, írásbeli megerősítéssel;

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

(2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát.

62/G. §73 (1) Érvénytelen a kikötés, ha a felek a 62/A. §-ban meghatározott ügyek valamelyikében külföldi bíróság joghatóságában, illetőleg ha a 62/C. §-ban meghatározott ügyek valamelyikében magyar bíróság joghatóságában állapodnak meg.

(2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés

a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék; és

b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságai előtt, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozások nem alkalmazandóak akkor, ha kikötéssel a felek a jogvita felmerülését követően élnek.

62/H. §74 A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás), kivéve, ha magyar bíróság joghatósága e törvény rendelkezései alapján kizárt.

X. fejezet

Eljárási jogi rendelkezések

Általános szabályok

63. § A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a magyar jog az irányadó.

64. § (1) A fél perbeli jog- és cselekvőképességére személyes joga irányadó.

(2) Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, magyar bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban cselekvőképesnek kell tekinteni.

(3) Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett a személyes joga szerint jogosult törvényes képviselője járjon el.

65. § Ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt külföldi bíróság vagy más hatóság előtt olyan eljárás folyik, amelyben a határozat a törvényerejű rendelet értelmében Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak ismerhető el, a magyar bíróság vagy más hatóság az előtte utóbb megindított eljárást megszüntetheti, illetve a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

66. §75 Az igazságügyért felelős miniszter bizonyítványt állít ki a magyar jogról, és az annak alkalmazása során követett gyakorlatról annak részére, akinek erre joga külföldön történő érvényesítése céljából szüksége van.

Nemzetközi jogsegély és megkeresés

67. § (1)76 Jogsegély ügyekben magyar bíróság külföldi bírósággal és más hatósággal az igazságügyért felelős miniszter útján, más hatóság pedig a felügyeletet gyakorló miniszter közvetítésével a külpolitikáért felelős miniszter útján érintkezik.

(2)77 Az Európai Unió tagállamai viszonylatában a 1393/2007/EK tanácsi rendelet alapján az iratok kézbesítésére irányuló jogsegélyforgalomban a magyar bíróság EU-tagállam bíróságával vagy más hatóságával közvetlenül érintkezik.

(3)78 A jogsegély teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni; a megkereső hatóság kérelmére azonban külföldi eljárási szabályokat is alkalmazni lehet, ha ez nem sérti a magyar közrendet.

68. § (1) Magyar bíróság vagy más hatóság külföldi bíróság vagy más hatóság megkeresésére nemzetközi szerződés alapján vagy viszonosság esetében nyújt jogsegélyt.

(2)79 A viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.

(3)80 Viszonosság hiányában a megkeresés teljesítéséről az igazságügyért felelős miniszter - a külpolitikáért felelős miniszterrel és az ügy tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben - határoz.81

(4) A jogsegélyt meg kell tagadni, ha a megkeresés teljesítése a magyar közrendbe ütköznék.

(5)82 Az Európai Unió tagállamai viszonylatában a bizonyítás-felvételre irányuló jogsegélyre a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet irányadó.

(6)83 Az (5) bekezdésben megjelölt rendelet alapján történő megkeresés teljesítése annak a törvényszéknek a székhelyén működő járásbíróságnak (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróságnak) a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, amelynek területén

a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, vagy

b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy

c) egyéb esetekben a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető.

68/A. §84 (1)85 Amennyiben a külföldi bíróság vagy más hatóság által kért jogsegély hivatalos irat kézbesítésére irányul, a kézbesítést a címzettnek a megkeresésben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) teljesíti.

(2) Amennyiben a kézbesítendő irat nincs ellátva hiteles magyar nyelvű fordítással, az csak akkor kézbesíthető, ha a címzett azt elfogadja. Az ilyen irat címzett általi átvétele nem jelenti annak végleges elfogadását; a címzett az iratot az átvételtől számított tizenöt napon belül a kézbesítés iránti megkeresést teljesítő belföldi bírósághoz visszaviheti vagy postára adhatja azzal, hogy azt mégsem kívánja elfogadni.

(3) Amennyiben a címzett az iratot a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint nem fogadja el, a kézbesítés iránti megkeresést teljesítő belföldi bíróság a megkereső külföldi bíróságot vagy más hatóságot az irat visszaküldése mellett arról tájékoztatja, hogy az irat a magyar jog szerint nem tekinthető kézbesítettnek.

69. § Magyar közjegyző előtt külföldi eljárás céljára peren kívüli esküt vagy fogadalmat lehet tenni; erről a közjegyző tanúsítványt állít ki.

XI. fejezet86

Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása87

70. §88 (1) Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni.

(2)89 A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a magyar állampolgár házasságát felbontó vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntető jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését a magyar állampolgárságú volt házastárs vagy volt bejegyzett élettárs maga kéri, feltéve, hogy a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

(3)90 A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn. Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.

70/A. §91 (1)92 A 43. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában is el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

(2) Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.

71. §93 Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott jogerős határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak a joghatósága kizárt, belföldön el kell ismerni, kivéve, ha ez a 72. § (2) bekezdésének a)-c) pontjába ütközne.

72. §94 (1) Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak a 70. és 71. §-ban nem említett ügyekben hozott határozatát el kell ismerni, ha

a) az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt;

b) a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre emelkedett;

c) Magyarország és a határozatot hozó bíróság, vagy hatóság állama között viszonosság áll fenn;

d) a (2) bekezdésben meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

(2) Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha

a) annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék;

b) az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni;

c) a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette;

d) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség);

e) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott.

73. §95 (1)96 A 72. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.

(2) A viszonosság fennállása nem feltétele a hazai elismerésnek

a) személyi állapotot érintő külföldi határozat esetében;

b) külföldi vagyonjogi határozat esetében, ha az ügyben eljárt külföldi bíróság joghatósága a felek kikötésén alapult, és ez a kikötés megfelel a 62/F-62/G. § rendelkezéseinek.

74. §97 (1) A külföldi határozat elismerése külön eljárást nem igényel. Az elismerhetőség kérdését jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság vagy hatóság vizsgálja, amelynek eljárásában ez felmerül.

(2) Az érdekelt külön eljárásban is kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a külföldi határozat belföldön elismerhető. Az ilyen kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárásban határoz. Az eljárásra

a)98 az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék),

b)99 ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék),

c)100 ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság, külföldi választottbírósági határozat esetén a Fővárosi Törvényszék

rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Az eljárásra - ideértve az igénybe vehető jogorvoslatokat is - a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a végrehajtási tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külföldi határozat érdemi felülvizsgálatának nincs helye. A határozat belföldi elismeréséhez megkívánt feltételek fennállását a 72. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott feltételek kivételével hivatalból kell vizsgálni.

74/A. §101 Amennyiben a külföldi marasztaló határozat hazai elismeréséhez megkívánt feltételek fennállnak, a határozatot belföldön az erre irányadó jogszabály rendelkezései szerint lehet végrehajtani.

Záró rendelkezések

75. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1979. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2)-(3)102

(4)103

(5)104 E törvényerejű rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) - a Munka Törvénykönyvéről, a munkavédelemről szóló, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvények vonatkozó rendelkezéseivel együtt - az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvével;

b) a törvényerejű rendelet 21/A. §-a az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével.

(6)105 E törvény

a) 45. § (1) bekezdése, 46. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet 1. cikkének,

b) 40. §-a, 41/A. § (1) és (2) bekezdése, 41/A. § (4) bekezdése, 41/B. §-a a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6)106 Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 70/A. §-át az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

76. §107 (1) E törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében megállapított rendelkezéseit azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. április 30-át követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.

(2) Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 70-73. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.

(3) Az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 74. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.



1  Kihirdetve: 1979. V. 31.


2  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


3  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


4  Beiktatta: 2009. évi IX. törvény 1. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.


5  Számozását módosította: 2009. évi IX. törvény 1. §.


6  Hatályon kívül helyezte: 1997. CXXXII. törvény 38. § (2) b). Hatálytalan: 1998. I. 1-től.


7  Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 59. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


8  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


9  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


10  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


11  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


12  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


13  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


14  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


15  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.


16  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi IX. törvény 5. § (2). Hatálytalan: 2009. XII. 17-től.


17  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.


18  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.


19  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.


20  Megállapította: 2009. évi IX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.


21  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi IX. törvény 5. § (1). Hatálytalan: 2009. IV. 4-től.


22  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLV. törvény 34. § (3) a). Hatálytalan: 2002. XII. 15-től.


23  A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi CVIII. törvény 1. § (1). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 11. §.


24  Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 1. §. Módosította: 2014. évi XXX. törvény 2. §.


25  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVII. törvény 2. §. Hatálytalan: 2013. III. 1-től.


26  Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § a).


27  Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § b).


28  Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2012. VI. 21-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.


29  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (4). Hatálytalan: 2012. VI. 21-től.


30  Beiktatta: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (1). Hatályos: 2009. VII. 1-től.


31  Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2012. VI. 21-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.


32  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 11. §.


33  Beiktatta: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2012. VI. 21-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.


34  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 85. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


35  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 85. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


36  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXVII. törvény 88. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


37  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


38  Hatályon kívül helyezte: 1986. évi IV. törvény 39. § (2). Hatálytalan: 1987. VII. 1-től.


39  Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


40  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § c). Hatálytalan: 2011. VI. 18-tól.


41  Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § d).


42  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi IX. törvény 5. § (2). Hatálytalan: 2009. XII. 17-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi IX. törvény 5. § (2). Hatálytalan: 2009. XII. 17-től.


44  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


45  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


46  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


47  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


48  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


49  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § c). Hatálytalan: 2011. VI. 18-tól.


50  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


51  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


52  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


53  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


54  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


55  Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (2). Hatályos: 2009. VII. 1-től.


56  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


57  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


58  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi IX. törvény 4. §.


59  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


60  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


61  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


62  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


63  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


64  Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (3). Hatályos: 2009. VII. 1-től.


65  Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 86. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


66  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


67  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


68  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


69  Módosította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (9).


70  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


71  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.


72  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


73  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


74  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


75  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


76  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


77  Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 62. §. Hatályos: 2008. XI. 13-tól. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.


78  Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 62. §.


79  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


80  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


81  Lásd: 8001/1995. (IK. 8.) IM tájékoztató.


82  Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


83  Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 4. § a).


84  Beiktatta: 2005. évi XXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2005. V. 28-tól.


85  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 4. § b).


86  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. V. 1-jét követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.


87  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. V. 1-jét követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.


88  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.


89  Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (4). Hatályos: 2009. VII. 1-től.


90  Beiktatta: 2012. évi LXXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


91  Beiktatta: 2012. évi LXXXV. törvény 7. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


92  Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 87. §.


93  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.


94  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.


95  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.


96  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).


97  Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A 74. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.


98  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § b), 2012. évi CCXI. törvény 4. § c).


99  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § b), 2012. évi CCXI. törvény 4. § c).


100  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § c).


101  Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.


102  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CX. törvény 9. §. Hatálytalan: 2001. V. 1-től.


103  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 34. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


104  Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 60. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


105  Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2012. VI. 21-től.


106  Beiktatta: 2012. évi LXXXV. törvény 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


107  Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 13. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!