Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.21.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

6/1989. (V. 13.) KVM rendelet

a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 92. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a)1 a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztériumra, a vízügyi igazgatóságokra, a vízügyi hatóságra, a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségeire, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségekre, a nemzeti park igazgatóságokra és e szerveknek az árvíz- és belvízvédekezési, a helyi vízkárelhárítási, valamint a vízminőségi- és más környezeti kárelhárítási tevékenység irányítására és ellátására beosztott dolgozóira;

b) a vízgazdálkodási és környezetvédelmi közfeladatokat ellátó költségvetési szervekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint e szervezeteknek a védekezésre kirendelt dolgozóira.

(2) A rendelet alkalmazásában:

a) védekezés: az árvíz- és a belvíz-, valamint a helyi vízkárelhárítás, továbbá az emberi környezet közvetlenül és súlyos károsítással fenyegető állapot, esemény (a továbbiakban: rendkívüli esemény) bekövetkezésének megelőzése, vagy károsító hatásainak megszüntetése és káros következményeinek elhárítása érdekében kifejtett munkavégzés;

b) készenlét: a védelemvezető rendelkezése alapján a napi munkaidőn túli rendelkezésre állás, védekezés ellátására.

2. § (1) A védekezésre előírt napi munkaidőt - a munkaközi szünet nélkül - a védekező szerv munkarendjében megállapított munkaórák szerint kell számítani.

(2) A szabadnapon, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon előírt napi munkaidőként 8 órát kell figyelembe venni.

(3) A védekezésben részt vevő búvár napi 6 órán át végezhet víz alatti munkát (merülési idő). A védelemvezető a merülési időt - szakorvosi hozzájárulással - legfeljebb három egymást követő napon át napi 2 órával meghosszabbíthatja.

3. § (1) A heti pihenőnapon teljesített védekezésért a munkavégzést követő napon másik pihenőnapot kell kiadni, ha a szolgálat időtartama eléri vagy meghaladja az előírt napi munkaidőt.

(2) A heti pihenőnapon teljesített védekezést pénzben kell kifizetni:

a) ha az elháríthatatlan okból a következő napon nem adható ki;

b) ha a heti pihenőnapon végzett munka időtartama nem éri el az előírt napi munkaidőt;

c) ha a szolgálatra nem a védekező szervtől kirendelt személyt osztottak be - függetlenül a szolgálat időtartamától.

(3) A heti pihenőnapon végzett védekezésért járó pihenőnap kiadása esetén is ki kell fizetni:

a) a 4. § (1) és (2) bekezdése alapján számított díjazást;

b) az 5-8. §-okban megállapított díjakat és pótlékokat.

(4) A heti pihenőnapon végzett munkára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap szabadnapra vagy heti pihenőnapra esik.

A védekezési munka díjazása

4. § (1) A dolgozót a védekezésben töltött időre átlagkereset illeti meg.

(2) Az előírt napi munkaidőt meghaladóan végzett védekezésért - az (1) bekezdésben foglalt díjon felül - az átlagkereset 50%-ának megfelelő túlmunkapótlék jár.

(3) A pihenőnap pénzbeni kifizetése esetén, továbbá a munkaszüneti napon végzett védekezésért az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kétszeresét kell kifizetni, kivéve ha a munkaszüneti nap munkanapra esik.

(4) Magasabb vezető állású dolgozót az előírt napi munkaidőt meghaladóan végzett védekezési munkáért túlórapótlék nem illeti meg.

(5) A védekezésre beosztottaknak a szálláshely és a védekezési hely, továbbá a védekezési helyek közötti szállítási idejét - legfeljebb 2 óra időtartamig - védekezésben töltött időként kell elszámolni.

A búvárok díjazása

5. § (1) A búvárt - a 4. §-ban foglalt díjazáson felül - a merülési idő minden órájára az átlagkereset 150%-ának megfelelő merülési díj illeti meg.

(2) A búvársegítő részére a merülési időre óránként az átlagkereset 50%-ának megfelelő segítői díj jár.

(3) A merülési időt az egy napon végzett merülések időtartamának összeadásával kell megállapítani. A fennmaradó félóránál rövidebb merülési időre az (1), illetve a (2) bekezdésben említett díjak felét kell kifizetni.

Biztonsági pótlék

6. § (1) A védekezési munkáért az egyébként járó díjazáson felül az átlagkereset 50%-ának megfelelő biztonsági pótlékot kell fizetni:

a) III. fokú és rendkívüli árvízvédelmi készültség esetén a közvetlenül védvonalon történő védekezés időtartamára;

b) belvízvédekezés és helyi vízkárelhárítás esetén - a védekező szerv vezetőjének külön engedélye alapján - a különösen veszélyes helyen, vagy az a) pontban foglaltakkal összefüggésben végzett védekezés időtartamára;

c) jégrombolás esetén - ha azt a munkakörülmények indokolttá teszik - a védekező szerv vezetőjének külön engedélye alapján;

d) III. fokú vízminőségi kárelhárítás során, továbbá egyéb környezeti károsodás következményeinek elhárítása során a védekezés helyszínén az ártalmas közeggel közvetlen érintkezésben végzett munkaidőtartamára.

(2) A védelemvezető állapítja meg a biztonsági pótlékra jogosító munkavégzés időtartamát, ha annak pontos nyilvántartására nincs lehetőség.

A robbantási munka díjazása

7. § (1) A robbanóanyagot szállító, kezelő vagy a robbantást végző dolgozót a robbantási napokon teljesített munkaidőre - a védekezési munka díjazásán és a biztonsági pótlékon felül - robbantási díj illeti meg.

(2) A robbantási díj óránkénti mértéke robbantásvezető és robbantómester esetében az átlagkereset 60%-a, a robbantó segítő és a robbanóanyag szállítását végzők esetében az átlagkereset 40%-a.

(3) Ha a robbanóanyagot búvár juttatja vagy szereli be a víz alá, a búvárt - az 5. §-ban foglalt díjazáson felül - a robbantási napra az átlagkereset 40%-ának megfelelő robbantási díj illeti meg.

A jégrombolás díjazása

8. § (1) A jégrombolásnál a jégtörő hajóval vagy más eszközzel a mederben végzett munkára, továbbá a csatornából a jég- és a hótorlaszok eltávolítására, valamint a védtöltések, műtárgyak jégtől és hótól való megtisztítására beosztott dolgozó e rendelet szerinti díjazását a kezelő szerv vezetője akkor is engedélyezheti, ha árvíz- vagy belvízvédekezési készültség nincs elrendelve.

(2) A döngölő szerkezettel ellátott jégtörő hajón szolgálatot teljesítő dolgozót a döngöléssel végzett jégtörés időtartamára az átlagkereset 40%-ának megfelelő rázkódási pótlék illeti meg. A pótlék fizetése szempontjából a döngölés napi időtartamát az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell számítani.

A készenlét díjazása

9. § (1) Munkanapon és szabadnapon a lakáson töltött készenlét időtartamára az átlagkereset 40%-ának, a kijelölt helyen töltött készenlét esetén az átlagkereset 60%-ának megfelelő készenléti díjat kell fizetni.

(2) A heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a lakáson töltött készenlét időtartamára az átlagkereset 50%-ának, a kijelölt helyen töltött készenlétért az átlagkeresetnek megfelelő készenléti díj jár.

(3) A készenléti díj a munkaszüneti napra egyébként járó díjazáson felüli járandóság.

10. § (1) A pihenőidő tartamára az átlagkereset 40%-ának megfelelő készenléti díjat kell fizetni:

a) a védelmi osztag teljes személyi állományának a riasztás elrendelésétől az osztag leszereléséig terjedő időszakban;

b) III. fokú és rendkívüli készültség időszakában azoknak a dolgozóknak, akik a védekezés helyén, illetőleg a védvonalakon kijelölt pihenőhelyüket - a védelemvezető utasítása alapján - nem hagyhatják el.

(2) A kijelölt pihenőhelyről történő távollét időszakára készenléti díj nem fizethető.

A napi pihenőidő

11. § A védelemvezető a védekezésre beosztottak napi pihenőidejét dekád átlagban - a dolgozó igénybevételének és a védekezés körülményeinek, továbbá az egészség- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően - állapítja meg.

A kiküldetési költségek térítése

12. § (1) A védekezés során kiküldetésben lévő dolgozót a külön jogszabályban foglalt kiküldetési költségtérítés illeti meg.

(2) Különélési pótlék nem fizethető arra az időre, amelyre a dolgozó kiküldetési költségtérítésben részesül.

(3) A dolgozót szállásköltség-térítés nem illeti meg, ha részére a védekező szerv térítésmentes szállásról gondoskodik.

(4) A hajós dolgozót kiküldetési költségtérítés csak abban az esetben illeti meg, ha a kiküldetést nem hajón teljesíti.

A védekező dolgozók ellátása

13. § (1) A védekező szerv gondoskodik a 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett dolgozók napi háromszori étkeztetéséről, és ebből napi egyszeri meleg étel biztosításáról.

(2) A dolgozó az étkezésért a külön jogszabályok szerint térítést fizet, amelyhez a védekező szerv a saját dolgozóira megállapított munkáltatói hozzájárulást biztosítja.

(3) A védekező szerv térítés nélkül gondoskodik a védekezésben részt vevő dolgozók tisztálkodási lehetőségeiről, továbbá ivóvízzel és a jogszabályban meghatározott védőitalokkal történő ellátásáról.

Záró rendelkezések

14. § (1) Az előírt napi munkaidőn túl végzett védekezési munkáért járó díjazást, valamint az 5-8. §-ban megállapított pótlékokat és díjakat a következő védekezés esetén megállapítandó átlagkereset, valamint a szabadság idejére járó átlagkereset kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjazás az év végi részesedés és időszakos prémium vetítési alapjába nem számítható be.

(3) A gépkocsivezető túlóraátalányát az átlagkeresettel történő elszámolás időtartamára eső arányos résszel csökkenteni kell.

15. § (1) A védekező szerv állományán kívüli dolgozót - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a kirendelés időtartama a 2 napot meghaladja, az első naptól kezdve a munkáltató munkajogi állományába helyezi, egyidejűleg a védekező szerv a saját statisztikai állományába felveszi. A dolgozó bérét, járulékait, valamint annak közterheit a védekező szerv saját védekezési költségei között számolja el és fizeti ki.

(2)2 A másik vízügyi igazgatóságtól kirendelt dolgozó védekezéssel összefüggő járandóságát - a védekező szerv által készített és megküldött kimutatás alapján - a dolgozó munkáltatója számolja el és fizeti ki.

(3) Az (1) bekezdésben említett dolgozó átlagkeresetéről szóló igazolást a dolgozó munkáltatója küldi meg a védekező szerv részére.

16. § (1)3 Ez a rendelet 1989. május 15-én lép hatályba.

(2)4



1  Megállapította: 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 1. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


2  Módosította: 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 17. § a).


3  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 30. § 2. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


4  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 30. § 2. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!