A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Közgyűlésének 21/1991. (IX. 5.) sz. önkormányzati rendelete

a helyi iparűzési adóról * 

A Fővárosi Közgyűlés a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján bevezetett helyi iparűzési adóval összefüggő feladatok végrehajtására, a törvényben nem szabályozott vagy attól – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – eltérő jogok és kötelezettségek szabályozására a következő rendeletet alkotja. * 

Adókötelezettség

1. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén vállalkozói tevékenységet (iparűzési tevékenységet) állandó vagy ideiglenes jelleggel végző vállalkozó (továbbiakban: vállalkozó) helyi iparűzési adót köteles fizetni. Az adó alanya a vállalkozó.

(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a vállalkozó székhelye vagy csupán telephelye (fióktelepe) található az önkormányzat illetékességi területén.

Adómentesség, kedvezmény

2. § (1) *  Mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. § (2) bekezdése szerint számított adóalapja a 700 000 forintot nem haladja meg.

(2) *  Kedvezmény illeti meg és mérsékelheti a fővárosra jutó éves csökkentett nettó árbevételét:

a) a szakmunkástanulót képző vállalkozót, tanulónként 750 000 (hétszázötvenezer) forinttal,

b) a megváltozott munkaképességű dolgozót legalább egy éven keresztül foglalkoztató vállalkozót, foglalkoztatottanként 750 000 (hétszázötvenezer) forinttal,

c) az a vállalkozó, aki a fővárosban nyilvántartott munkanélkülit legalább egy éven keresztül teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztat, és ezt az illetékes munkaügyi központ, továbbá az egészségügyi és nyugdíjbiztosító együttesen igazolják, napi nyolc órás foglalkoztatás esetén 750 000 (hétszázötvenezer) forinttal, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a ledolgozott munkaórákkal arányban kisebb összeggel,

d) azt a vállalkozót, aki alapítványt támogat, a támogatás összegével, de maximum 100 000 forinttal,

e) azt a vállalkozót, aki a társasági adó alanyaként nemzetközi szerződés alapján adómentességet élvez, legfeljebb 1 500 000 forinttal.

(3)–(5) * 

(6) *  Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha az önkormányzattól vásárolt vagy tartósan (legalább 20 év) bérelt beépítetlen telket, illetve a részletes rendezési tervben ipartelepítésre kijelölt területet beépítve vállalkozást hoz létre, vagy vállalkozását bővíti (adóköteles tevékenység). A kedvezmény mértéke a megvásárolt, illetve tartósan bérelt ingatlan forgalmi értékének összesen 10%-a. Az adókedvezmény arra a teljes adóévre vonatkozik, amely évben a használatbavételi engedélyt kiadták és csak egyszer vehető igénybe. A forgalmi értékre az állami adóhatóság megállapítása irányadó.

(7) Adókedvezmény illeti meg a fővárosban beruházást megvalósító (üzembe helyező) vállalkozót, a helyi iparűzési adóbevallásban elszámolt budapesti csökkentett nettó árbevétel növekménye után. * 

Az adókedvezményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 9. pontjában meghatározott beruházások megvalósítását követő adóévről benyújtott bevallásában érvényesítheti első ízben a vállalkozó.

A kedvezményre jogosító növekmény a beruházás befejezési éve (bázisév) és az azt követő adóév bevallásában ugyanezen címen elszámolt bevételek tárgyévi, a KSH által hivatalosan közzétett inflációt 10% ponttal meghaladó különbsége.

A következő években a bevételi növekményt az előző évhez viszonyítottan kell meghatározni.

(8) *  Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha a fogyatékossággal élő munkavállalók, illetve ügyfelek munkavégzését, életvitelét elősegítő akadálymentesítő fejlesztést valósít meg. Az adókedvezmény mértéke a számlával igazolt fejlesztési költség 40 százaléka.

(9) *  A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezményt a kedvezményre jogosító bevételi növekmény adójából kell kiszámítani.

Az adókedvezmény, ha a kedvezményre jogosító növekmény mértéke a 30%-ot nem éri el

az első évben 60%
a második évben 40%
a harmadik évben 20%.

Az adókedvezmény, ha a kedvezményre jogosító növekmény mértéke 30%, vagy azt meghaladja

az első évben 75%
a második évben 50%
a harmadik évben 25%.

A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó elszámolási báziséve a kezdést követő teljes adóév.

(10) *  A (2)–(8) bekezdésben meghatározott kedvezmények abban az évben vehetők igénybe, melyben a vállalkozónak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot, továbbá a kedvezmények nem illetik meg az adóalanyt, ha az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben, vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben, illetve a jelen önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeit az adóbevallásra vonatkozó időszakban megszegi és emiatt joghátrány (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék) alkalmazásának van helye.

(11) * 

(12) *  Nemzetközi szerződés alapján a 2003. évet megelőzően a társasági adó alanyaként az Ip. r. 2. § (2) bekezdés e) pontja 2002. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint adómentességet élvező vállalkozó kedvezménye – az adómentesség időtartamára, évenként maximum 1,5 millió Ft összegben – legfeljebb 2007. december 31-ig érvényesül.

Az adó alapja és mértéke

3. § *  (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóalapját az 1990. évi C. törvény 39. § előírásai szerint kell megállapítani.

4. § *  Az adó évi mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben erre felső határként megállapított mérték.

Az adó megfizetése * 

5. § *  Az esedékes helyi iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján kell teljesíteni.

6. § *  Kérelem alapján – indokolt esetben – a helyi iparűzési adótartozást érintő fizetési könnyítés, valamint a magánszemély adózót terhelő helyi iparűzési adótartozást, továbbá az azzal összefüggésben megállapított bírság- és pótléktartozást, valamint a nem magánszemély adózót terhelő, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozást érintő mérséklés vagy elengedés az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései szerint engedélyezhető. Az erre vonatkozó kérelmet a Fővárosi Önkormányzat Adóhatóságához kell elbírálásra benyújtani.

Záró rendelkezések

7. § *  Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

– a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.

8. § *  E rendelet 1991. szeptember 5-én lép hatályba.