1. § (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (a továbbiakban: minta), ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően nem részesülhet mintaoltalomban különösen
a) a termék esztétikai kialakítása,
b) * növényfajta.
2. § (1) Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) * A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: szabadalmi törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatbavétel, ha az az elsőbbség napját nem több, mint hat hónappal előzte meg.
3. § (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.
4. § Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható.
5. § (1) A bejelentő a mintára mintaoltalmat kap, ha a minta
a) kielégíti a törvény 1–4. §-ában meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés, továbbá az 1. § (2) bekezdése szerint a mintaoltalomból nincs kizárva,
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek.
(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék, kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza.
6. § A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta.
7. § (1) A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) * Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
8. § * A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
9. § * A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
10. § A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.
11. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) * A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A mintaoltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
12. § * A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának – a jogszabályok keretei között – kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára.
13. § (1) A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni.
(2) A mintaoltalom az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, vagy amelyben egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek.
(3) A mintaoltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
14. § A mintából és a mintaoltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
15. § Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.
16. § (1) Ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.
(2) * Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.
17. § (1) * A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredő jogok megterhelésére, valamint a hasznosítási szerződésre a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) * A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) * A közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
18. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő átruházását.
19. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.
(3) * A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.
21. § (1) A mintaoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az azt követő napon,
b) * a fenntartási díjat nem fizették meg, az esedékességet követő napon,
c) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
d) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
(2) A mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,
a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,
b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.
22. § * Ha a mintaoltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő.
23. § * (1) * A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton vagy a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
24. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha
a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek,
b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (32. §),
c) * a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a mintaoltalmat megfelelően korlátozni kell.
25. § Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a minta feltalálója által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításának előnyei nem fedeztek.
26. § * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak:
a) a mintaoltalom megadásával,
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetőleg újra érvénybe helyezésével,
c) a mintaoltalom megsemmisítésével,
d) a nemleges megállapítással,
e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,
f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.
27. § * (1) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) * A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését: *
a) a mintaoltalom megadása;
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a mintaoltalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás.
(5) * A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
28. § (1) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait.
(2) A mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,
a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,
b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.
29. § (1) * A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg.
(2) A mintaoltalmi bejelentés a kérelemből, a minta leírásából és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(4) *
30. § (1) * Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
(2) * A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtják
a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy
b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.
(3) A mintaoltalmi bejelentés származtatásának csak a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van helye.
31. § *
32. § (1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy a mesterségben járatos személy a minta tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa.
(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az igényelt mintaoltalom terjedelmét.
33. § Egy mintaoltalmi bejelentésben csak egy minta oltalmát lehet kérni.
34. § (1) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a mintaoltalmi bejelentést abból a szempontból, hogy megfelel-e a 29. § (2)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(2) *
35. § * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:
a) a bejelentés tárgya minta-e;
b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e;
c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján;
d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §);
e) a minta egységes-e;
f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára.
36. § (1) * A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, bejelentési napja, vizsgálata, módosítása, megosztása, visszavonása, valamint a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. *
(2) *
(3) * A mintaoltalom megadására a szabadalmi törvénynek a szabadalom megadására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A mintaoltalmi bejelentést a mintaoltalom megadásának meghirdetését követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.
(4) * A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(5) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43. Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése Magyarországon mint megjelölt vagy kiválasztott államban használati mintaoltalom megadására irányul.
37. § * (1) * A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) * az eljárást felfüggesztő és a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) * az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d) * az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;
e) * az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.
(2) * Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) * aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) * akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) * A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) * A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) * A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) * Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) * A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) * Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) * A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
38. § (1) Mintaoltalmi perek:
a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására,
b) *
c) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,
d) a bitorlás miatt indított perek.
(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni.
(3) * Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a törvényszék a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok szerint jár el.
39. § * A 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.
40. § *
41. § *
42. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
(2) * Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa. *
