Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.31.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

1993. évi XLVI. törvény

a statisztikáról1

A törvény célja

1. §2 A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.

A törvény hatálya

2. § A törvény hatálya kiterjed

a) az 1. §-ban meghatározott statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre;

b) a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában.

A hivatalos statisztikai szolgálat

3. § (1) E törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata.

(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:

a) a Központi Statisztikai Hivatal;

b)3 a minisztériumok;

c)4 az Országos Bírósági Hivatal elnöke;

d) a Legfőbb Ügyészség;

e) a Magyar Nemzeti Bank;

f) a Gazdasági Versenyhivatal;

g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács;5

h)6 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;

i)7 az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet.

(3)8 A Központi Statisztikai Hivatal a 6. § b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)-g) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.

3/A. §9 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét.

Központi Statisztikai Hivatal

4. § (1)10 A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.

(2)11 A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható.

(3)12

5. § (1)13

(2) A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll.

6. § (1)14 A KSH feladata:

a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme;

b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű - irányítási tevékenység ellátása;

c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;15

d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;

e)16 a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;

f)17 az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése;

g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;

h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól;

i)18 statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;

j)19 Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország Helységnévtárának kiadása;

k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal;

l)20 kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása, üzemeltetése;

m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.

(2)21 A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó jelleggel, idényjelleggel működő telep) tartalmazza.

(3)22 A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére - az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtéseik megszervezése érdekében - a regiszter tartalma az ehhez szükséges mértékben kiegészíthető.

6/A. §23 (1) A KSH az adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához, és az adatok közzétételéhez kapcsolódó közhatalmi feladatait a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el.

(2) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja.

Országos Statisztikai Tanács

7. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) működik.

(2) Az OST tagjai:

a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag;

b)24 a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag;

c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá

d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember.

(3)25 Az OST ülésein a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állandó meghívottként vesz részt.

(4)26 A tagokat és az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést - a KSH elnökének javaslata alapján - a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter teszi meg.

(5)27 Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást meghatározott szerv, illetve szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízás három évre szól, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervek rövidebb időszakokra is - legalább azonban egy évre - adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.

(6)28 Az OST-tagság megszűnik

a) a megbízás határidejének lejártával,

b) a lemondás elfogadásával,

c) a tag halálával,

d) a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.

(7)29 Az OST-tagság (6) bekezdés d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén a felmentésre és az új tag megbízása esetén a kijelölési, illetve javaslattételi eljárásra az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az OST-tagság (6) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet.

(8)30 Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást - a KSH elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól.

(9)31 Az OST elnökének megbízása megszűnik:

a) lemondással,

b) a tagság megszűnésével,

c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.

(10)32 Az OST elnökének felmentése, valamint az új elnök megbízása esetén a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7/A. §33 (1) Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok).

(2) Az OST tagja, elnöke a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.

(3) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagja, elnöke megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy az igazolásra felhívott személlyel szemben kizáró ok nem áll fenn.

(4) Ha az OST tagja, elnöke - a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra - igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a KSH az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az OST tagja, illetve elnöke részére megtéríti.

(5) Az OST tagjának, elnökének megbízatása abban az esetben is megszűnik, ha

a) az OST tagja, elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a kizáró ok fennállását a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a kizáró ok hatálya alatt álló részére történő kézbesítése napján.

(6) Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása az (5) bekezdés alapján megszűnik, a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön.

(7) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagjának, elnökének a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait a tag, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.

Statisztikai adatgyűjtések

8. § (1) Statisztikai adatgyűjtéseket

a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy

b) önkéntes adatszolgáltatás alapján

lehet végrehajtani.

(2) Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.

(4)34 Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető:

a) az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján,

b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján.

(5)35

(6)36 A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, kormányrendelet állapítja meg.37

8/A. §38 (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:

a)39 egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az illetékes hatósághoz történő benyújtásával;

b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével.

(3)40 Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.

(4)41 A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal), a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.

(5)42 A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a járási hivatalhoz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.

9. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséért az a személy a felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén aláírásra kötelezettként megjelöl.

(3) Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba - előzetes értesítés alapján - az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során tudomásra jutott adatok védelmére a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza.

9/A. §43 (1)44 A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

9/B. §45 (1)46 A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés

10. §47 (1)48 A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.49

(1a)50 A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett halálozását, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülését, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(2)51 A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, a bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(3)52 A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

(4)53 A (2) bekezdés szerinti adatkörökbe tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezést végző hatóságok kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.

(5)54 A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni.

Országos statisztikai adatgyűjtési program

11. § (1)55 Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza.

(2) A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze.

(3) A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi.

(4) A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.

12-14. §56

A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése

15. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre.

(2)57 Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.

(3) Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén - az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával - statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre.

16. § (1) Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre.

(2) Az adatszolgáltatásra felkértnek fel kell hívni a figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére.

A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása

17. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek saját hatáskörükben gondoskodnak.

(2)58 Nem lehet nyilvánosságra hozni a minősített adatokat, valamint - a 18. §-ban foglaltak kivételével - a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).

18. § (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.

(2)59 Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg egyesület, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.

(3)60 Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.

19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) - kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén - a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ezt megelőzően is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet.

(3)61 Új adatoknak az adatállományhoz csatolása, valamint az azonos célú statisztikai adatgyűjtés céljából történt mintavételes eljárás végrehajtásának idejére, a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.

(4)62 A (2)-(3) bekezdésben foglaltak külön törvény szerint alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál.

20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.

21. § (1)63 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek - annak feladatai ellátásához - kérésére köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi adatra nem vonatkozhat.

(2) Az adatátadó a rendelkezésére álló, kérdőíven, táblán tárolt adatok kigyűjtését, átmásolását az adatátvevőnek térítésmentesen köteles lehetővé tenni. A gépi adathordozón tárolt adatok adatátadó által végzett gépi átmásolásának, újbóli feldolgozásának költségeit az adatátvevő az adatátadónak - ha igényli - megtéríti.

(3)64 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében.

(4)65 A KSH jogosult

a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon,

b) az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével, a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett

átvenni.

A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó.

(5) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.

Tájékoztatás

22. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szervei a 6. § i) pontjában meghatározottak részére szolgáltathatnak adatot.

(2) A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg.

23. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét - az OST állásfoglalásának figyelembevételével - a szerv vezetője állapítja meg.

(2) A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll.

24. § A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek - a 17. § (2) bekezdésének figyelembevételével - a 6. § i) pontban megjelölt személyekkel, szervekkel és szervezetekkel, azok kérésére, közlik a tájékoztatási rendszerükben nyilvánosságra még nem hozott statisztikai adatokat is. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a 21. § (2) bekezdése az irányadó.

Egyéb rendelkezések

25. § A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.

25/A. §66 A 17. § (2) bekezdésében foglalt egyedi adat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján a következők szerint kutatható:

a) a személyes adatot tartalmazó egyedi adat az Ltv. 24-24/A. §-aiban foglaltaknak megfelelően,

b) a jogi személy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet, valamint gazdasági tevékenységére vonatkozóan az egyéni vállalkozó egyedi adata a tárgyidőszakot követő tizenöt év elteltével

kutatható.

25/B. §67 A KSH jogosult az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot - az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében - egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megőrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

Hatálybalépés

26. § (1) Ez a törvény 1993. május 15-én lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.68

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a KSH részfeladatait;

b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait;

c)69 az országos statisztikai adatgyűjtési programot, összeállításának eljárási rendjét, és az adatszolgáltatási kötelezettséget;70

d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit;

e)71

f) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait.

(4)72 Felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy

a) a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza, és73

b) rendeletében statisztikai közleményt hatályon kívül helyezzen.74

Az Európai Unió jogának való megfelelés75

27. §76 Ez a törvény

a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2011. április 5-i 328/2011/EU bizottsági rendelet,

d) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

28. §77



1  Kihirdetve: 1993. V. 12.


2  Megállapította: 2013. évi LVII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. V. 31-től.


3  Megállapította: 2001. évi XL. törvény 108. § (10). Módosította: 2010. évi XLIII. törvény 86. § c), 2014. évi XXI. törvény 20. §.


4  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 69. § a).


5  Módosítva: 2003. évi XC. törvény 16. § (4) alapján.


6  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 224. §. Módosította: 2013. évi XXII. törvény 35. § a).


7  Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.


8  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 35. § b).


9  Beiktatta: 1999. évi CVIII. törvény 5. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


10  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


11  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 1999. XII. 24-től.


12  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LVII. törvény 77. § (6). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.


13  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 4. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


14  Számozását módosította: 1996. évi LXVI. törvény 37. § (1).


15  Lásd: 1995. évi LXXXVI. törvény, 2009. évi CXXXIX. törvény.


16  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 4. § a).


17  Megállapította: 1996. évi LXVI. törvény 37. § (1). Hatályos: 1996. IX. 1-től.


18  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 94. § a).


19  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 69. § b).


20  Módosította: 2007. évi XCVII. törvény 5. § (3).


21  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 1999. XII. 24-től.


22  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 7. § (3). Hatályos: 1999. XII. 24-től.


23  Megállapította: 2013. évi LVII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. V. 31-től.


24  Megállapította: 1994. évi XVI. törvény 84. § (2) h). Hatályos: 1994. IV. 6-tól.


25  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (5).


26  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


27  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


28  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


29  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


30  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


31  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


32  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


33  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


34  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 8. § (1). Hatályos: 1999. XII. 24-től.


35  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CVIII. törvény 15. § (1). Hatálytalan: 1999. XII. 24-től.


36  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 8. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 4. § a).


37  Lásd: 173/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, 198/2001. (X. 19.) Korm. rendelet, 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet, 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet, 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet, 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet, 229/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet, 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet.


38  Beiktatta: 1998. évi XXXIII. törvény 70. §. Hatályos: 1998. VI. 16-tól. A 74. § (1) alapján az egyéni vállalkozó adószáma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-jéig a törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések az irányadók.


39  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 49. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


40  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 49. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


41  Megállapította: 2000. évi LXXXIII. törvény 14. § (2). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 21. §.


42  Megállapította: 2000. évi LXXXIII. törvény 14. § (2). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 21. §.


43  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 256. § (1). Hatályos: 2013. II. 1-től.


44  Módosította: 2013. évi CCXIII. törvény 1. §.


45  Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 256. § (2). Hatályos: 2013. II. 1-től.


46  Módosította: 2013. évi CCXIII. törvény 1. §.


47  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 9. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


48  Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től.


49  Lásd: a Hivatalos Értesítő 2010. évi 100. számában megjelent KSH tájékoztatót.


50  Beiktatta: 2013. évi LVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2013. V. 31-től.


51  Megállapította: 2013. évi LXXVI. törvény 92. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


52  Megállapította: 2013. évi LVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2013. V. 31-től.


53  Megállapította: 2013. évi LVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2013. V. 31-től.


54  Beiktatta: 2013. évi LVII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2013. V. 31-től.


55  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 10. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


56  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 4. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


57  Megállapította: 2000. évi LXXXIII. törvény 15. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 67. §.


58  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (9).


59  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 94. § b).


60  Beiktatta: 1999. évi CVIII. törvény 12. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


61  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 13. §. Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (5).


62  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 13. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


63  Megállapította: 2008. évi CIX. törvény 19. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


64  Megállapította: 2000. évi LXXXIII. törvény 16. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 67. §.


65  Megállapította: 1999. évi CVIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. XII. 24-től.


66  Beiktatta: 2001. évi LXIV. törvény 96. §. Hatályos: 2001. X. 8-tól.


67  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 322. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


68  Lásd: 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet.


69  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 3. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.


70  Lásd: 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet.


71  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 4. § a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


72  Beiktatta: 2010. évi CXXX. törvény 36. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


73  Lásd: 16/2011. (V. 10.) KIM rendelet, 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet, 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet.


74  Lásd: 16/2011. (V. 10.) KIM rendelet, 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet, 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet.


75  Beiktatta: 2013. évi LVII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. V. 31-től.


76  Megállapította: 2013. évi LVII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. V. 31-től.


77  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 127. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!