Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.26.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §1 (1) E rendelet mellékletének I. része tartalmazza a művelődési és közoktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzékét, továbbá - a szakképzési törvény 2. §-ának (1) bekezdésben felsorolt, szakmai vizsga szervezésére jogosult, szakképzést folytató intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények mellett - a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket. A melléklet II. része tartalmazza a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

(2)2 A melléklet I. részével közzétett jegyzékben szereplő szakképesítések esetén a kiadott szakképesítő bizonyítványokról a szakmai vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet - a szakmai vizsga eredményének kihirdetését követő 15 napon belül - megküld a Nemzeti Szakképzési Intézetnek. A kimutatásban a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, a kiadott bizonyítvány számát és a vizsga időpontját kell feltüntetni.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez3

I. RÉSZ

Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

Sor-
szám
OKJ
azonosító
szám

Szakképesítés megnevezése
Bevezetésének
kezdő napja
Alkalmazásásának
utolsó napja
Vizsga szervezője
az iskolarendszeren kívüli oktatásban
A központi tantárgyi program engedélyszáma
Megjegyzés

1.4

2.5

3.6

4.7

5.8

6.9

7. 31 8999 01 Dajka 1994. szeptember 1. visszavonásig 2733/7/95*

8.10

9.11

10. 54 1499 01 Gyógypedagógiai asszisztens 1994. szeptember 1. visszavonásig 2733/10/95*

11. 52 3462 01 Közoktatási asszisztens a rendelet kihirdetését követő 8. napon visszavonásig Nemzeti Szakképzési Intézet, fővárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, suliNova Kht.

12. 54 3472 01 Oktatásszervező 1994. szeptember 1. visszavonásig

13. 52 1499 02 Oktatástechnikus 1994. szeptember 1. visszavonásig 2733/13/95*

14. 52 1499 03 Pedagógiai asszisztens 1994. szeptember 1. visszavonásig 2733/14/95*

15.12

16.13

17.14

18.15

19.16

20.17

21.18

22.19

23.20

24. 52 1812 10 Ötvös
(az anyag és a tevékenység megjelölésével)
1995. március 1. visszavonásig 2733/24/97**

25. 52 1812 16 Vésnök
(a tevékenység megjelölésével)
1995. március 1. visszavonásig 2733/25/97**

26-28.21

29. 52 5293 01 Hangszerkészítő és -javító (cimbalom) 1995. június 1. visszavonásig 2733/29/97**

30. 52 5293 02 Hangszerkészítő és -javító (fafúvós) 1995. június 1. visszavonásig 2733/30/97**

31. 52 5293 03 Hangszerkészítő és -javító (orgona) 1995. június 1. visszavonásig 2733/31/97**

32. 52 5293 04 Hangszerkészítő és -javító (rézfúvós) 1995. június 1. visszavonásig 2733/32/97**

33. 52 5293 05 Hangszerkészítő és -javító (ütőhangszer) 1995. június 1. visszavonásig 2733/33/97**

34. 52 5293 06 Hangszerkészítő és -javító (vonós és pengetős) 1995. június 1. visszavonásig 2733/34/97**

35. 52 5293 07 Hangszerkészítő és -javító (zongora) 1995. június 1. visszavonásig 2733/35/97**

36. 33 5293 02 Zongorahangoló 1995. június 1. visszavonásig

37. 54 8919 01
34 8919 01
Biztonságszervező I.
Biztonságszervező II.
1995. június 1. visszavonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT képzési szint:
- felsőfokú
- középfokú

38.22

39.23

40.24

41-49.25

50.26

51.27

52. 52 1822 04 Zenész
(a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/52/97**

53. 52 1822 02 Énekes
(a műfaj megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/53/97**

54. 52 1822 01 Egyházzenész
(a tevékenység megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig

55. 52 1822 03 Népzenész
(a hangszer és a szak megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/55/97**

56.28

57. 54 1833 01

52 1833 02
Táncművész
(a műfaj és a szak megjelölésével)
Táncos
(a műfaj és a szak megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/57/97** képzési szint:
- felsőfokú
- középfokú

58. 52 1842 01 Alkalmazott fotográfus 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/58/97**

59. 52 1811 02 Grafikus
(a tevékenység megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/59/97**

60. 52 1812 02 Bőrműves 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/60/97**

61. 52 1812 03 Bronzműves és szoboröntő 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/61/97**

62. 52 1812 04 Bútorműves 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/62/97**

63. 52 1812 06 Díszműkovács 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/63/97**

64. 52 1812 07 Játék- és animációsfilm készítő 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/64/97**

65. 52 1812 08 Keramikus 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/65/97**

66. 52 1812 09 Könyvműves 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/66/97**

67. 52 1811 03 Szobrász
(az anyag és a tevékenység megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/67/97**

68. 52 1811 01 Festő
(a tevékenység megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/68/97**

69. 52 1812 11
33 1812 01
Porcelánfestő és -tervező asszisztens
Porcelánfestő
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/69/97**

70. 52 1812 14

33 1812 02
Tűzzománcozott-dísztárgy készítő I.
(zománcműves)
Tűzzománcozott-dísztárgy készítő II.
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/70/97**

71. 52 1812 15 Üvegműves 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/71/97**

72. 52 1812 12 Textilműves
(a tevékenység megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/72/97**

73. 52 1812 13 Textilrajzoló és -modelltervező asszisztens 1995. augusztus 1. visszavonásig 2733/73/97**

74-75.29

76. 54 8402 02

52 8402 02
Újságíró I.
(a tevékenységi terület megjelölésével)
Újságíró II.
(a tevékenységi terület megjelölésével)
1995. augusztus 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú
- középfokú

77.30

78. 54 8425 02 Szakrestaurátor (a szak megjelölésével) 1996. január 1. visszavonásig Magyar Nemzeti Múzeum, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT képzési szint:
- felsőfokú
- középfokú

79.31

80.32

81.33

82-89.34

90. 54 1899 01 Hangtechnikai és hangművész szakértő 1996. július 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú

91.35

92. 52 1812 05 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 1996. július 1. visszavonásig

93-95.36

96.37

97.38

98-99.39

100.40

101. 55 8409 01 Intézményi kommunikátor 2000. február 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú

102. 55 8419 01 Moderátor 2000. február 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú

103. 55 8409 02 Sajtótechnikus 2000. február 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú

104. 55 8409 03 Sportkommunikátor 2000. február 1. visszavonásig képzési szint:
- felsőfokú

105.41

106.42 v

107.43

108.44

109.45

110.46

111.47

Megrendelhető a Nemzeti Szakképzési Intézetnél (1054 Budapest, Báthory u. 10.).

Megrendelhető COMENIUS Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ (7625 Pécs, Péter u. 25. Telefon/Fax 72 325 298).

II. RÉSZ

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 1. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei48

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 2. sorszáma alatt kiadott számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye49

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 3. sorszáma alatt kiadott számítástechnikai programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei50

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 4. sorszáma alatt kiadott számítógéprendszer-programozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei51

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 5. sorszáma alatt kiadott információrendszer-szervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei52

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 6. sorszáma alatt kiadott gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei53

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 7. sorszáma alatt kiadott dajka szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I/A.54 A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8999 01

2. A szakképesítés megnevezése: Dajka

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5320

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 2000

6. Elmélet aránya: 60%

7. Gyakorlat aránya: 40%

I/B.55 A szakképesítés egyéb adatai

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie.

10. Szakmai alapképzés időtartama: -

11. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképsítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

5320 dajka 89 2 5320 12 10 11 dajka

2. A munkaterület leírása

A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben (óvoda, gyermekotthon) az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.

Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi.

III. Szakmai követelmények

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok

- a munkaidő, a munkarend, a gyermekek napirendjének betartatása,

- a balesetvédelem biztosítása, speciális biztonsági előírások alkalmazása,

- elsősegélynyújtás, egészségüggyel kapcsolatos feladatok,

- az eszköz és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzése,

- tisztítószerek biztonságos tárolása,

- a környezet építésében, szépítésében való részvétel.

Takarítási feladatok

- az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartása,

- a textíliák mosása, vasalása,

- a gyermekek eszközeinek tisztántartása, fertőtlenítése.

Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok

- a konyhai feladatok ellátása, illetve közreműködés a feladatok ellátásában,

- a gyermekek étkezési feltételeinek biztosítása,

- a gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktív közreműködés.

Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan):

- teremrendezés,

- a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeinek biztosítása,

- a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben segítséget nyújt,

- ügyel a balesetek megelőzésére,

- a beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.

IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Alapfokú nevelési alapismeretekben adjon számot tanult ismereteiről, bizonyítsa a gyermekközpontú nevelési szemléletét:

- az óvodai nevelésben, gondozásban, az egészséges életmódra nevelésben,

- a gyermek tevékenységeinek aktív segítésében,

- az egyén, a csoport, a közösség nevelési folyamatában,

- az újszülött-, csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskor, valamint az iskolába lépő gyermek fejlődéslélektanában.

Személyi gondozási ismereteit legyen képes használni, alkalmazni és öntevékenyen cselekedni:

- a személyi gondozásban, a higiéniai szokások kialakításában, a testápolásban, az étkezésben, az öltözködésben,

- az étel előkészítésében, az étkezés higiénéjének megteremtésében,

- a környezetgondozásban, a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására szoktatásában.

A munkajog, munkavédelmi, környezetvédelmi ismeretekből a megértés és az alkalmazás szintjén adjon számot:

- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek, kapcsolattartás helyi szokásai,

- a biztonsági előírások tartalma,

- a baleset-megelőzés, elhárítás feladatainak témaköréből.

Elsősegélynyújtás területén az elsajátított ismereteket tudja alkalmazni:

- életmentő beavatkozásoknál, vérzéscsillapításnál, sebvédelemnél,

- speciális baleseteknél, mérgezésnél, égés, áramütés esetén,

- rovarcsípés és élősdiek okozta megbetegedés esetén,

- a beteg gyermek ápolása, ellátása esetében.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Nevelési alapismeretek:

- az óvodai nevelés célja, feladata, rendszere és általános elvei,

- a gondozás és egészséges életmódra nevelés,

- az óvoda kapcsolatrendszere,

- a gyermek tevékenységének főbb formái, a nevelés színterei,

- egyén, csoport, közösség a nevelés folyamatában,

- a dajka és a gyermek a nevelés folyamatában,

- a nevelés módszerei, a személyiség fejlődése,

- fejlődés-lélektani alapismeretek.

Személyi gondozási ismeretek:

- a személyi gondozás fogalma, pedagógiai jelentősége,

- higiéniai szokások kialakítása, a testápolási módszerek,

- az étel előkészítése, az étkezés higiénéje,

- a takarítás, környezetgondozás, környezetápolás,

- a gyermek önkiszolgáló munkára, a környezet megóvására való szoktatása.

Munkajogi, munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek:

- a munkahelyre vonatkozó szabályok, képviseletek,

- a kapcsolattartás helyi szokásai,

- a biztonsági előírások, a baleset-megelőzés, balesetelhárítás.

Az elsősegélynyújtás és betegápolás alapismeretei:

- az elsősegélynyújtás általános szabályai,

- életmentő beavatkozások, speciális balesetek,

- gyermekbetegségek, ápolás, ellátás.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.

A gyakorlati vizsga tartalma:

- gondozási teendők ellátása,

- szervezői tevékenység a napirendhez igazodva.

A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).

2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

V.56 Egyéb tudnivalók

Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 8. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei57

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 9. sorszáma alatt kiadott gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei58

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 10. sorszáma alatt kiadott gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei59

I.60 A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1.61 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

3415 Gyógypedagógiai asszisztens

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3412 gyermekfelügyelő 86 4 3412 12 3 001 gyermek- és ifjúsági felügyelő

3413 pedagógus asszisztens 86 4 3413 12 3 007 pedagógiai asszisztens

3.62 A munkaterület leírása

A gyógypedagógiai asszisztens a képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttműködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.

III. Szakmai követelmények

Az általános szakmai követelmények és feladatok megegyeznek a pedagógiai szakképesítés feladataival és követelményeivel. Eltérő azonban a feladatok megoldásának módja a fogyatékosság jellege és mértéke tekintetében. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok részletes felsorolása a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található. Az általános ismereteken túl a szóbeli vizsgán számon kérhető ismeretek határozzák meg a speciális feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt a pedagógiai asszisztenssel szemben támasztott követelményeken túl feleljen meg a következő szintek követelményeinek:

A gyógypedagógiai asszisztens ismerje, tudja

- a gyógypedagógiai sérülés-specifikus alapismereteket,

- a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosok személyiségfejlődésének sajátosságait,

- a fogyatékosok valamennyi ágának nevelési-oktatási folyamatait, specifikumait,

- a speciális taneszközöket.

A gyógypedagógiai asszisztens értse

- a fogyatékosok és épek közti különbséget,

- a kiválasztás eljárásának lényegét,

- az integrált és szegregált nevelés alkalmazásának módját a gyermek érdekeihez rendelten.

A gyógypedagógiai asszisztens az ismereteit szakszerűen alkalmazza

- a napirend összeállításában,

- a napirendi tennivalók meghatározásában,

- a mentálhigiénés és higiénés gondozásban,

- a gyógyászati segédeszközök kezelésében.

A gyógypedagógiai asszisztens legyen képes öntevékenyen

- a szakszerű ügyelet, gyermekfelügyelet ellátására,

- a szabadidős foglalkozások tervezésére, szervezésére, levezetésére,

- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó nevelési eljárások, bánásmódok alkalmazására,

- az egyéni és csoportos gyermekkísérésre a szabadidős programok során, segítve a nevelési-oktatási célok megvalósítását,

- a foglalkozáshoz szükséges szemléltető eszközök, rajzok készítésére,

- a pedagógus által jelölt korrekciós, sérülés-specifikus feladatok irányítással történő, illetve önálló végrehajtására, begyakoroltatására,

- korai gyermekkorban a fogyatékosság jellegének megfelelő fejlesztő foglalkozások végzésére a gyógypedagógus által irányított és ellenőrzött módon,

- a beilleszkedési problémák megoldására, illetve megelőzésének segítésére,

- mindazoknak a gyermekvédelmi feladatoknak az ellátására, amelyeket számára a gyógypedagógus átruház.

1. A vizsgán számon kért speciális ismeretek

Gyógypedagógiai alapismeretek

- a fogyatékosság fogalma, oka, tünetei,

- a „másság” kezelése, elfogadása,

- a fogyatékosok elnevezése körüli hazai és külföldi felfogások,

- a korai gondozás,

- a szegregált és integrált nevelés lehetőségei és gyakorlata,

- a kiválasztás: a tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs bizottságok működése, tartalmi munkájuk,

- a fogyatékosok hazai csoportosítása,

- az értelmi fogyatékosság fogalma, oka, mértéke, jellege,

- intézményes foglalkoztatások, nevelésük, oktatásuk,

- a képzési kötelezettség és feladatai,

- az enyhe középsúlyos értelmi fogyatékosok oktatása, nevelése,

- iskoláik cél- és feladatrendszere,

- a foglalkozás, képzés, tanítás-nevelés formái, színterei, tartalma,

- rehabilitációs lehetőségek,

- a látás, hallás, mozgás, beszéd és egyéb fogyatékosság fogalma, oka, mértéke,

- korrektív nevelésük színterei,

- a korai gondozások feladatai,

- iskolás korban jelentkező feladatok.

Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek

- a gyógypedagógiai pszichológiai fogalma, munkaterülete, módszerek,

- a fejlődés és fejlődési zavarok,

- a fogyatékosok személyisége,

- a látási, hallási, értelmi és mozgásfogyatékosok, beszédhibások megismerő tevékenysége, érzelmi, akarati életének sajátosságai, korrekciós lehetőségei,

- a fogyatékosok fejlődésének rendellenességei és következményei. Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgáló eljárások.

Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógiák és szabadidő-pedagógiák

- a sérülés jellegéhez, mértékéhez igazodó és azt korrigáló nevelési, oktatási feladatok a különféle fogyatékossági területeken,

- asszisztensi feladatok a tanítási órákon, illetve szabadidőben.

Gyógypedagógiai egészségtan

- a fogalmi megközelítés,

- az egészségre nevelés tennivalói életkor, fogyatékossági területek szerint,

- testi-lelki higiénia kisgyermek korban, serdülőkorban.

- a szexualitás, a családi életre felkészítés,

- baleset-elsősegélynyújtási ismeretek,

- a lelki élet válságának felismerése, a problémák kezelése helyben, illetve szakember igénybevételével.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

Választható témakörök:

- egy gyermek vagy egy gyermekcsoport jellemzésének leírása,

- egy adott gyermekkel vagy egy gyermekcsoporttal történő foglalkozás leírása az elért eredmények elemzésével.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati foglalkozást végző intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését, valamint rögzíti az érdemjegyet. Ezeket a dokumentumokat átadja a képzést szervező intézménynek. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.

A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

1. A gyógypedagógiai asszisztens feladatainak megfelelő tevékenység tervezése, megvalósítása, értékelése (45 perc).

2. A gyógypedagógiai munkához szükséges eszközök készítése, gyógyászati segédeszközök gondozása (30 perc).

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 11. sorszáma alatt kiadott közoktatási asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei63

I/A.64 A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3462 01

2. A szakképesítés megnevezése: Közoktatási asszisztens

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3601

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 400

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

I/B.65 A szakképesítés egyéb adatai

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése vagy érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

10. Szakmai alapképzés időtartama: -

11. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1.66 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

3601 Általános titkár

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

4191 titkárnő

3910 egyéb ügyintézők

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3413 pedagógus asszisztens 86 4 3413 12 3 007 pedagógiai asszisztens

3419 egyéb pedagógus 86 4 3419 13 3 007 oktatásszervező

3. A munkaterület leírása

Az iskolai, illetve óvodai ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása, az iskola, illetve az óvoda pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása, tanulók adminisztratív ügyeinek intézése, alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önálló munkával, részben igazgatói, igazgatóhelyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással tudják megoldani. Az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési, valamint ügyiratkezelési gyakorlat mellett rendelkezzen jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll és gazdálkodási ismeretekkel, ezenkívül megfelelő jártassággal az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás szabályainak áttekintésében.

Mindezekhez kapcsolódjon a munka során nélkülözhetetlen gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

1. Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési alapismeretek

- a magyar nyelvtan és helyesírás biztos ismerete, stilisztika,

- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,

- számítástechnikai alapismeretek, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismeretek elsajátítása,

- hivatalos levelek formai, tartalmi előírásainak ismerete.

2. Ügyviteli ismeretek

- ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárások, ügyiratok kezelése,

- postázás és szabályai,

- speciális iskolai, illetve óvodai dokumentációk, és azok ügykezelése,

- tanulók adminisztrációs jellegű ügyeinek intézése.

3. Titkári ismeretek

- kommunikációs alapismeretek,

- protokoll és etikett az iskolai életben,

- adminisztrációs szervezés,

- irodatechnikai-ergonómiai alapismeretek.

4. Igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek

- az államigazgatás és szervezetei,

- jogalkotás és jogszabályok,

- az oktatással kapcsolatos fontosabb törvények, jogszabályok, rendeletek,

- polgári jogi alapfogalmak, szerződések,

- alapítványok,

- közalkalmazottak a közoktatási intézményekben, alapfokú munkajogi ismeretek,

- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai és gazdálkodásának fontosabb alapszabályai,

- az iskola, illetve óvoda, és funkciói,

- az oktatás dokumentációi és eszközei.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A közoktatási asszisztens legyen képes meghatározni és ismertetni

- a magyar oktatási rendszer felépítését, az iskolarendszerű képzés helyét és szerepét a rendszerben,

- a magyar oktatás intézményrendszerét,

- az oktatás szervezeti formáit, munkaformáit,

- a nevelés és az iskolai, illetve óvodai szocializáció sajátos pedagógiai problémáit,

- az iskolai, illetve óvodai oktatást meghatározó dokumentumokat,

- az anyagnyilvántartás és leltárnyilvántartás alapvető szabályait,

- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,

- a tanulás folyamatában előforduló pszichológiai alapelveket,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét.

A közoktatási asszisztens legyen képes felsorolni és értelmezni

- az oktatás jogszabályi rendelkezéseit,

- az irodai munka és az iskolai, illetve óvodai adminisztráció szervezési feladatait,

- az iskolaszékkel, alapítványi ügyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

- az iskolai keretek között, vállalkozásszerűen szervezett iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzés adminisztratív feladatait,

- a nemzetközi kapcsolatok létesítésére vonatkozó szabályokat,

- a hivatalos érintkezések protokoll szabályait.

A közoktatási asszisztens legyen képes

- a hatékony személyközi kommunikáció módszerének alkalmazására,

- a különböző iskolai, illetve óvodai dokumentumok használatára,

- a különböző iskolai, illetve óvodai rendezvények adminisztratív szervezésére,

- a pályaválasztási munka adminisztratív szervezésére (a pályaválasztást segítő pedagógus munkájának támogatására),

- a szorgalmi idő rutinszerű adminisztrációjának szervezésére és végrehajtására,

- ügyiratok, levelek, munkatervek, beszámolók, jelentések technikai kivitelezésére (a szöveg formába öntésére),

- szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok alkalmazására,

- az iskolai, illetve óvodai nyilvántartás vezetésére,

- kötelező statisztikák készítésére,

- a pénzkezelés szabályainak alkalmazására,

- vizsgairatok kezelésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Igazgatási, gazdálkodási és jogi alapismeretek

- az államigazgatási szervezet felépítése, az államigazgatási szervek oktatással kapcsolatos feladatai,

- a jogalkotás és a jogszabályok,

- az önkormányzatok helye, szerepe és feladatai az oktatásban,

- az oktatással kapcsolatos törvények,

- polgári jogi alapfogalmak, szerződések az oktatás területén,

- alapítványok és működésük,

- a magyar iskolarendszerű képzés szerkezete,

- az iskolarendszeren kívüli szakképesítő képzés.

Ügyviteli és titkári ismeretek

- az iroda és az irodai munkavégzés elemei,

- irattípusok és a velük szemben támasztott követelmények,

- az iratkezelés és szabályai,

- a postázás és szabályai,

- az irodai munkavégzést segítő eszközök és kezelésük,

- iskolai, illetve óvodai nyilvántartások és statisztikák,

- a hivatalos érintkezések protokoll szabályai, etikett szabályok,

- bizonyítványok, oklevelek és másolataik kiadmányozása,

- szóbeli és írásbeli kommunikáció alkalmazása (emberi viselkedés, hatáskeltés eszközei, kapcsolatteremtés).

Gazdálkodási alapismeretek

- az analitikus könyvelés elemei,

- az anyaggazdálkodás és számadásai,

- leltárnyilvántartás,

- az iskola, illetve óvoda gazdasági kapcsolatai,

- kiegészítő anyagi források és megszerzési lehetőségeinek adminisztrációs ismeretei,

- a pénzkezelés szabályai.

Gépírási és szövegszerkesztői alapismeretek

- a magyar nyelvtan és a helyesírási szabályok ismerete,

- a 10 ujjas vakírás elsajátítása, 1100-as leütés,

- önálló formaalakítás folyamatos szöveg alapján,

- levél készítése diktálás alapján,

- másolás sebességfokozás - hibátlansági másolások,

- számítástechnikai alapismeretek (DOS, Windows aktuális verziója),

- szövegszerkesztési alapismeretek (Word, Word for Windows aktuális verziója),

- táblázatkezelői alapismeretek (Quattro, Excel aktuális verziója).

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A jelölt a titkári és ügyviteli ismeretek alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatát a vizsgán kapja meg (önállóan fogalmazott levél, kérvény, megrendelés stb.).

A munkaidő 30 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A jelöltek két témakörben tesznek gyakorlati vizsgát:

- gépírás-másolás (10 perc),

- adott szöveg formázása szövegszerkesztővel.

A jelöltek a központi vizsgafeladatokat a gyakorlati vizsga kezdetén kapják meg.

A gyakorlati vizsga időtartama 2 óra.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Témakörök:

- igazgatási és jogi alapismeretek,

- a pedagógiai alapismeretek,

- ügyviteli és titkári alapismeretek,

- gazdálkodási alapismeretek.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 12. sorszáma alatt kiadott oktatásszervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei67

I.68 A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3472 01

2. Szakképesítés megnevezése: Oktatásszervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1.69 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

3419 Egyéb pedagógusok

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

1424 oktatási szolgáltatási kisszervezet vezetője 86 4 3419 13 3 007 oktatásszervező

1334 oktatási tevékenységet folytató részegység vezetője 86 4 3419 13 3 007 oktatásszervező

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

2523 humánpolitikai szervező

3320 munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások 534 3320 13 3005 ipari-kereskedelmi oktatásszervező

3. A munkaterület leírása

Az iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés, továbbképzés és átképzés) szervezése, lebonyolításának irányítása és e tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, főhatóságok, önkormányzatok munkaügyi központok és gazdasági egységek (vállalatok) szakapparátusában, nonprofit jellegű intézményekben társadalmi és vallási szervezetekben, illetve oktatási vállalkozásokban.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat önálló munkával tudják megoldani. Az oktatásszervezés munkaterületével határos munkaerőszervezés, munkaszervezés, humánpolitika, valamint a technológia és műszaki fejlesztés szakembereivel kapcsolatot alakít ki a tervezési, oktatásszervezési és oktatásirányítási feladatok hatékony végzéséhez.

Jó kommunikációs készség mellett rendelkezni kell a pedagógia-andragógia, valamint a pszichológia oktatásszervezésben hasznosítható ismeretének alkalmazási készségével. Az oktatási vállalkozások irányításához a menedzserkészségek mellett az oktatásmarketing alapos ismerete is szükséges. Az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának szervezése során nem nélkülözhető a gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

1. Oktatás tervezése

- oktatási szükséglet meghatározása,

- oktatási program készítése,

- oktatási költségvetés készítése.

2. Oktatás szervezése

- az oktatási programok végrehajtási feltételeinek biztosítása,

- az oktatás pénzügyi feltételeinek szervezése,

- az oktatás zavartalan lebonyolításának szerződéses biztosítása,

- az oktatás résztvevőinek szervezése,

- az oktatók szervezése,

- a vizsgák szervezése.

3. Oktatásirányítás

- gazdasági egység (vállalat) intézmény oktatásirányítása,

- oktatás (tanfolyam) lebonyolításának irányítása,

- oktatási folyamatok (tanfolyamok) lezárása,

- vizsgáztatás irányítása,

- oktatást támogató anyagi erőforrások megszerzésére irányuló munkák végzése és irányítása,

- önálló oktatási vállalkozások irányítása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az oktatásszervező legyen képes ismertetni és értelmezni

- a felnőttképzés alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit, valamint az oktatás - és ezen belül a felnőttoktatás - intézményrendszerét,

- a felnőttképzés formáit és a képzés emberi tényezőivel kapcsolatos követelményeit, továbbá azokat az oktatási módszereket, amelyekkel az adott oktatási célok a leghatékonyabban elérhetőek,

- azokat a pszichológiai alapelveket, amelyek a tanulás folyamatában és a munka-tanulás összefüggésében befolyásolják az oktatásban részt vevőket,

- a vezetés- és szervezéstudomány minden olyan általános elvét, amelyre az oktatásszervezés épül,

- a magyar jog és jogrendszer alapelveit, illetve felépítését olyan mértékben, hogy az oktatással kapcsolatos jogi szabályozásokban és jogi aktusokban való jártasság erre építhető legyen,

- a számviteli törvény alapelveit és a törvényből az oktatási költségek elszámolására vonatkozó fontosabb előírásokat, valamint az adózással kapcsolatos azon jogszabályokat, amelyek az oktatási tevékenység díjazásával és az oktatás vállalkozásszerű folytatásával kapcsolatosak,

- a marketing filozófia alapjait és ennek alkalmazhatóságát az oktatási vállalkozásokban,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit.

Az oktatásszervező legyen képes

- a vállalati humánstratégiák oktatási követelményeinek, valamint az oktatási jogszabályok értelmezésére,

- a számítástechnika alkalmazására az oktatásszervezés támogatásában,

- a vállalati oktatást támogató különböző alapokból, alapítványokból és más támogatásokból megszerezhető pénz-, és egyéb eszközök elnyerésének eljárási rendjében eligazodni,

- a didaktikai alapfogalmakban, a tanulás teljesítménymérési módszereiben, valamint a szociológia és nevelésszociológia módszereiben eligazodni,

- a technológiával támogatott oktatás eszközeit kiválasztani,

- a munkaerő-piaci képzés feltételrendszerében eligazodni,

- a pályaválasztás és pályamódosítás kérdései, valamint a beválás vizsgálati módszerei között eligazodni,

- az oktatás marketingeszközeinek kiválasztására,

- az iskolarendszerhez kapcsolódó gyakorlati képzés végrehajtásának vállalati szervezésére,

- a kommunikációs és irodatechnikai eszközök használatára,

- az iskolarendszeren kívüli oktatás korszerű módszerekkel történő szervezésére és lebonyolítására, az eredményes oktatásszervezéshez szükséges kommunikáció módszereinek alkalmazására,

- az oktatáshoz kapcsolódó jogi aktusok (engedélyeztetések, szerződések stb.) előkészítésére és a különböző oktatási támogatásra irányuló pályázatok elkészítésére és a különböző célú oktatások (tanfolyamok, gyakorlati oktatások stb.) tanrendjének összeállítására,

- a tanfolyamok adminisztrációs feladatainak ellátására,

- a vizsgák megszervezésére és lebonyolításuk irányítására,

- az oktatással kapcsolatos statisztikai feladatok ellátására és a pénzügyi kalkulációk elkészítésére,

- a tanfolyamszervezés informatikai és ügyvitel-technikai eszközeinek használatára,

- oktatási piackutatásra, és oktatásreklámozásra, valamint a munkaerő-piaci ismeretek alkalmazására, különös tekintettel az állásmegőrzéshez szükséges oktatási tanácsadásra,

- az oktatás fontosabb audiovizuális kommunikációs és interaktív eszközeinek üzembe helyezésére és kezelésére,

- az oktatási vállalkozások menedzselésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Az oktatás tervezése

- oktatási szükséglet meghatározása gazdasági egység humánpolitikai koncepciója alapján,

- oktatási szükséglet meghatározása vállalkozás számára piackutatás útján,

- oktatási szükséglet meghatározása kisközösségek, társadalmi szervezetek működési programja alapján,

- tematikakiválasztás az igényelt téma oktatására, és feltételeinek meghatározása,

- az oktatás naptári tervezése, tanrend összeállítása,

- tanfolyami költségvetés készítése,

- oktatási árajánlatok elemzése,

- gazdasági egység (vállalat), intézmény oktatási egységének működtetési költségvetése.

Az oktatás szervezése

- országos érvényű képesítést nyújtó oktatás, illetve vizsgáztatás engedélyeztetése,

- az oktatás tartalmi, személyi és technikai feltételeinek biztosítása,

- az oktatás résztvevőinek felmérése, létszámhatárok megállapítása stb.,

- részletes költségvetés készítése és elfogadtatása,

- tandíjak megállapítása (vállalkozásban folyó oktatásnál),

- pénzügyi támogatások megszerzésének szervezése (munkanélküliek támogatása, alapítványi támogatások stb.),

- az oktatás lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi feltételekben együttműködés a pénzügyi számviteli feladatokat ellátó szervezetekkel,

- szerződéskötések az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítására (terembérleti, eszközbérleti stb. szerződések),

- közreműködési szerződés az oktatókkal (munkaszerződés, eseti megbízás stb.),

- szerződéskötés az oktatásban közreműködő vállalkozásokkal, intézményekkel,

- szerződéskötés az oktatásban részt vevőkkel,

- szerződéskötés a pénzügyi támogatás biztosítóival,

- szerződések szakszerűségének jogi ellenőriztetése,

- jelentkezések gyűjtése és értékelése, a részvételi feltételek ellenőrzése,

- jelentkezők informálása a jelentkezés elfogadásáról és az oktatás rendjéről (időpontok, eszközök),

- a résztvevők ellátása az oktatáshoz szükséges eszközökkel (programok, tematikák, jegyzetek, technikai ismerethordozók stb.),

- az oktatók részére közös megbeszélés szervezése, az oktatás didaktikai egységének biztosítására,

- az oktatók módszertani elképzeléseinek egyeztetése,

- a speciális célok és a sajátos feladatok ismertetése az oktatókkal (ágazati sajátosságok kiemelése, egyes hangsúlyos témákra a figyelemfelhívás stb.),

- az oktatók technikai eligazítása.

A vizsgák szervezése

- vizsgák engedélyeztetése,

- vizsgabizottság szervezése,

- vizsgáztatási módszerekhez kapcsolódó egyéb szervezés,

- gyakorlati vizsgák technikai szervezése.

Az oktatás irányítása

- oktatási részfeladatok összeállítása a humánstratégián belül,

- oktatási szabályzatok összeállítása,

- oktatási apparátus létesítése és irányítása,

- kapcsolati rendszer kialakítása a gazdasági egységen, intézményen belül,

- tanfolyamok megnyitása és időszakos ellenőrzése,

- nyilvántartások vezetése,

- oktatók részére megbeszélések szervezése az esetleges korrekciók végrehajtásához,

- tanfolyamok záró értékelése,

- tapasztalatok értékelése,

- tanfolyamzárás adminisztrációs és statisztikai feladatainak elvégzése,

- oktatást támogató központi alapok pályázatainak elkészítése,

- oktatással kapcsolatos beruházások irányítása,

- alapítványi támogatások elnyerésére irányuló tevékenység végzése,

- oktatási vállalkozások létesítése és működtetése,

- oktatási vállalkozások marketing tevékenységének irányítása,

- nyereségorientált oktatás tervezése és lebonyolítása.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A jelölt az oktatásszervezés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amelynek feladatait a vizsgán kapja meg.

Munkaidő: 5 óra.

2.2. Gyakorlati vizsga

A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kapnak, amelyet a vizsga előtt egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A szakdolgozat megírását kijelölt vagy választott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező konzulens segítheti.

A szakdolgozatot a szakmai vizsgára képző intézmény által felkért bírálók bírálják és minősítik. A jelöltek a szakmai vizsgán védik meg a szakdolgozatukat, ismertetve annak fontosabb téziseit és válaszolva a bíráló előzetesen közölt, valamint a vizsgabizottság által feltett kérdésekre.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A tételek a pedagógiai és andragógiai, pszichológiai, szociológiai alapismeretek, az oktatásirányítás, az oktatásszervezés, a kommunikáció, az oktatásmarketing és az oktatástechnika témaköreiből kerülnek összeállításra.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 13. sorszáma alatt kiadott oktatástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 90 01

A szakképesítés megnevezése: oktatástechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3419 egyéb pedagógus 86 4 3419 12 9 001 oktatástechnikus

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3413 pedagógus asszisztens 86 4 3413 12 3 007 pedagógiai asszisztens

3. A munkaterület leírása

Az oktatástechnikus munkaterülete az oktatási és művelődési intézményekben a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelése. Gondoskodik a stúdiók üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók tervezését és kivitelezését.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatait önálló munkával tudja megoldani, illetve megfelelő módon tudja segíteni a pedagógust. Rendelkezzék alapvető pedagógiai és informatikai ismeretekkel, s ezeket tudja alkalmazni. A jó kommunikációs készség mellett fontos az együttműködési készség magas szintű jelenléte. Munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

- igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket,

- használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket,

- rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és -rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról,

- részt vesz az információhordozók tervezésében,

- elkészíti az iskolai fejlesztésű audiovizuális és egyéb információhordozókat,

- az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, rögzíti a sugárzott oktatási programokat,

- végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel,

- igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart,

- gondoskodik az iskolai fotólabor, videostúdió, hangstúdió üzemeltetéséről,

- gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében,

- gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról,

- elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával, katalogizálásával kapcsolatos feladatokat, közreműködik a médiatár üzemeltetésében,

- ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az oktatástechnikus ismerje

- a pedagógia alapelveit és céljait, főbb területeit és funkcióit,

- a nevelés célját, feladatrendszerét és folyamatát, korlátait és határait,

- az oktatás folyamatát, tartalmát és tervezését,

- az oktatás szervezeti és munkaformáit,

- az oktatás módszereit és eszközeit,

- a taneszközök beépítését a pedagógiai folyamatba,

- a kommunikáció általános elméleti modelljét és a hatékony személyközi kommunikáció módszereit,

- az oktatástechnikai eszközök felépítését, működési elvét,

- az informatika alapfogalmait,

- ismerje a multimédia rendszereket, az információhordozók és -rendszerek műfaji jellemzőit,

- a taneszköz-fejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogokat,

- a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

Az oktatástechnikus legyen képes

- a munkájához tartozó oktatási-nevelési követelmények értelmezésére,

- a szükséges jogszabályi rendelkezések értelmezésére,

- a technológiával támogatott oktatás eszközeinek kiválasztására és értékelésére,

- a kommunikációs és technikai eszközök kiválasztására,

- a média szolgáltatásainak szervezésére és kialakítására,

- alapvető információhordozók tervezésére és kivitelezésére (transzparens- és diakészítés, hang-kép-videofelvétel, editálás, multimédia program készítése),

- oktatástechnikai eszközök telepítésére, üzembe helyezésére, működtetésére, biztonságos kezelésére,

- karbantartási műveletek elvégzésére, alkatrészek cseréjére,

- a médiatár szolgáltatások elvégzésére,

- a számítógép használatára, lokális hálózatok üzemeltetésére.

1. A vizsgán számon kért ismeretek témakörei

Pedagógiai alapismeretek

- pedagógiai, neveléselméleti, oktatáselméleti ismeretek,

- fejlődés-lélektani, szociálpszichológiai, kommunikációs ismeretek,

- közművelődési ismeretek,

- tanórán kívüli tevékenységek pedagógiája és módszertana,

- gyógypedagógiai alapismeretek,

- gyermek- és ifjúságvédelem,

- gondozás, egészségügy, egészségnevelés, szociális ismeretek.

[A részletes ismeretanyag a pedagógiai asszisztens szakmai (vizsgáztatási) követelményeiben található.]

Audiovizuális technika

Az eszközök működési elve, főbb szerkezeti egységei:

- állóképvetítők: írásvetítő, diavetítő, epidiaszkóp, episzkóp, fotó, CD,

- mozgóképvetítők: filmvetítő, videomagnó, LDP,

- hangtechnikai eszközök: lemezjátszó, magnetofon, nyelvi laboratórium, mikrofon, erősítés,

- képrögzítők: fényképezőgép, digitális állókép-kamera, videokamera, camcorder,

- házi sokszorosító berendezések, fénymásolók, diamásolás, írásvetítő, ábrakészítők,

- interaktív multimédiák és médiarendszerek (CDI, CD-ROM, DVI stb.),

- üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.

Médiatervezés

- grafikus és vizuális taneszközök, audiovizuális szemléltető és oktató eszközök, tömegkommunikációs oktató médiumok,

- programozott tananyagok, TBT,

- oktatócsomagok, interaktív médiarendszerek, multimédia PC-k, szerzői programok, IAV, CDI, CD-ROM hardver- és szoftverismeretek,

- alapvető információhordozók kivitelezésének technológiai folyamata.

Informatika

- a számítógép felépítése, főbb fajtái be- és kimeneti eszközök, hátterek,

- szoftverismeretek, a DOS operációs rendszer, annak legfontosabb parancsai,

- a WINDOWS programrendszer, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, grafikus programok használata.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A jelölt az oktatástechnikus szakképzés alaptémái köréből írásbeli dolgozatot készít, amely átfogó ismereteket tartalmaz. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

A megoldásra biztosított idő: 2 óra.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

1. A jelölt a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal szakdolgozati témát kap, amely lehet vagy max. 5 perces szerkesztett videofilm, vagy max. 10 képből álló oktató diasorozat, vagy max. 5 egységből álló írásvetítő fóliasorozat, vagy max. 10 egységből álló multimédia lecke.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

2. Az adott eszköz üzembe helyezése, működtetése, alkatrészcsere. Számítógép esetében üzembe helyezés, összekapcsolás, programfeltöltés, futtatás.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 14. sorszáma alatt kiadott pedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 1499 0370

A szakképesítés megnevezése: pedagógiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1.71 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

3413 pedagógusasszisztens

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3412 gyermekfelügyelő 86 4 3412 3 001 gyermek- és ifjúsági felügyelő

3419 egyéb pedagógus

Rokon foglalkozás (vagy továbblépési lehetőség)

FEOR szám Megnevezés OKJ azonosító OKJ megnevezése

3419 egyéb pedagógus 85 4 3419 12 3 002 gyógypedagógiai asszisztens

3. A munkaterület leírása

A pedagógiai asszisztens az alsófokú nevelési-oktatási intézmények 1-4. osztályában alkalmazható középfokú szakember. Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasítása alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása.

III. Szakmai követelmények

A pedagógus asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a tolerancia, az empátia. Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges fejlődéséhez. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

Bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával

- elősegíti a gyermek iskolai szocializációját,

- biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot,

- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt be,

- közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon,

- közvetlenül segíti a pedagógust a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában,

- biztosan kezeli az oktatástechnikai eszközöket,

- részt vesz az intézmény (osztályokat) érintő események rendezésében, levezetésében.

Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek

- a gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában,

- segíti az első osztályban a higiéniai szokások kialakítását, alkalmazását, illetve a magasabb osztályokban e szokások megszilárdítását.

Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése

- tervezi, illetve önállóan vezet különböző szabadidős tevékenységeket a pedagógus munkáját segítve.

Részvétel a gyermekmunkák irányításában

- részt vesz a gyermekek önkiszolgáló munkájának irányításában, a környezetvédelmi és környezetgondozási munkákban,

- segíti a pedagógust az alkalmi jellegű feladatok ellátásában.

Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret

- segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események lebonyolításában,

- igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el.

Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok

- részt vesz, illetve önállóan is tevékenykedik a gyermekek fogadásában a tanítási idő megkezdéséig, valamint gyülekezési idő alatt,

- a tanítási órák szünetében segíti a pedagógust, illetve önállóan látja el az ügyeleti tevékenységet.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:

- közreműködik - igény szerint - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában,

- segít a kapcsolattartásban (szülők, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyámügy stb.),

- segít a gyermekvédelmi adatszerzésben.

Adminisztrációs munkák:

- segít az osztályfőnöknek az adminisztrációs munkák elvégzésében,

- igény szerint ellát egyéb adminisztrációs feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A pedagógiai asszisztens ismerje, értelmezze és a gyakorlatban alkotó módon alkalmazza

- a tanítási-tanulási folyamat, valamint a nevelés ismérveit, törvényszerűségeit, módszereit és eszközeit,

- a pedagógiai folyamat pszichológiai vonatkozásait,

- az iskolai gyermekközösség jellemzőit,

- a magyar közoktatás rendszerét,

- a pedagógiai asszisztens helyét, szerepét, feladatait,

- az alternatív pedagógiai módszerek lényegét,

- a szabadidős tevékenységek formáit, irányítási elveit, módszertani követelményeit,

- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalomrendszerét, területeit, célját,

- a gyógypedagógia részterületeit, azok lényeges ismérveit,

- az informatikai alapfogalmakat.

A pedagógiai asszisztens tudja felhasználni az alábbi pszichológiai ismereteket a nevelés folyamatában, a gyermekekkel kapcsolatos pozitív nevelési viszony kialakításában:

- a pszichés fejlődést befolyásoló tényezők,

- a szocializáció folyamata meghatározó tényezői,

- fejlődéslélektani alapfogalmak,

- a 6-10 éves korú gyermek fejlődéslélektani jellemzői, a fejlődés főbb vonulatai,

- a beszéd fejlődésének folyamata.

A pedagógiai asszisztens legyen képes az alábbi tevékenységeket önállóan, illetve a pedagógus mellett ellátni:

- a szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése,

- a gyermekmunka irányítása,

- a mentálhigiéniai jellegű tevékenységek,

- a gyermekvédelmi feladatok ellátása,

- az oktatástechnikai eszközök kezelése.

A pedagógiai asszisztens a gyermekközpontú nevelés elveit alkalmazva legyen hatékony:

- a pedagógus irányításával a nevelés és tanítás-tanulás folyamatában, a gyermekek gondozásában,

- az ügyeleti, gyermekfelügyeleti munkában,

- a gyermekkísérethez kapcsolódó komplex feladatok ellátásában,

- a pozitív modellszerep betöltésében,

- a hatékony interperszonális kommunikációs szituációk megoldásában,

- a gyermek-pedagógus közötti, valamint saját munkavégzése során jelenlévő kooperációs tevékenységek lebonyolításában.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Pedagógiai ismeretek

- a szocializáció folyamata,

- a nevelés folyamata, a benne érvényesülő törvényszerűségek,

- a pedagógustól elvárható személyiségjegyek,

- a gyermek megismerésének módszerei, lehetőségei,

- a tehetséges gyermek,

- a retardált, lassabban fejlődő gyermek,

- a csoport formálása,

- a pedagógus és pedagógiai asszisztens modellszerepe,

- alternatív pedagógiai programok,

- a tanítás-tanulás fogalma folyamata, módszerei,

- a munka fajtái, irányítása 6-10 éves korban.

Pszichológiai és szociálpszichológiai ismeretek

- a pszichológia fogalomrendszere, módszerei, alkalmazási területei,

- a szocializáció folyamata, fogalmának értelmezése,

- a szocializáció formái, a folyamatot befolyásoló tényezők,

- a pedagógiai kommunikáció,

- szociális technikák,

- fejlődéslélektani alapfogalmak,

- a család fogalma, szerkezete, típusai, funkciói,

- a családi nevelési stílusok, hatásuk a gyermek fejlődésére,

- a segítő kapcsolat.

Közművelődési, gondozási, egészségügyi ismeretek

- szabadidős tevékenységek típusai intézményen kívül és belül,

- a szabadidő értelmezése,

- szabadidős tevékenységek fajtái, lehetőségei,

- a közművelődés intézményei,

- az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata,

- a személyi gondozás fogalma, feladatai, területei,

- a fokozott gondozást igénylő gyermek,

- az otthonos környezet kialakítása, jelentősége,

- az egészséges életmódra nevelés feladata, tartalma.

Gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek

- a gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, területei, intézményei,

- a családjogi törvény,

- a problémás gyermek,

- a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség,

- a pedagógiai asszisztens feladatai a gyermekvédelemben.

Gyógypedagógiai ismeretek

- a gyógypedagógia fogalma, területei, feladatai,

- a fogyatékosság és nevelési következményei,

- a fogyatékosságok kialakulásának okai,

- az értelmi fogyatékosság, a nehezen nevelhető gyermek,

- nevelési ártalmak,

- neurotikus tünetek,

- aszociális és antiszociális magatartás.

Oktatástechnikai ismeretek

- alapvető információhordozók, média- és multimédia-rendszerek jellemzői,

- állóképvetítők, mozgóképvetítők, hangtechnikai eszközök, képrögzítők, házi sokszorosító berendezések működési elve, főbb szerkezeti egységei, alkalmazásuk és használatuk.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsgát szakmai gyakorlat előzi meg, amelyet a gyakorlati hely, intézmény vezetője igazol.

2.1. Írásbeli vizsga

A témakörökből a Nemzeti Szakképzési Intézet készíti el a szakdolgozatok javasolt témáit, amelyekből a jelölt szakdolgozatot készít a megadott szempontok szerint.

A szakdolgozat leadási határideje: a vizsga megkezdése előtt három hét. A szakdolgozatot a képzést szervező intézmény bíráltatja, és juttatja el a vizsgabizottság elnökéhez oly módon, hogy azt a szóbeli vizsga időpontja előtt hét nappal megkapja.

Témakörök:

- egy gyermek fejlődésének vagy személyiségének bemutatása, jellemzése,

- egy szabadidős - tanórán kívüli - tevékenység megtervezése,

- tanítási segédanyag készítése, felhasználási lehetőségei.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga anyagát az alábbi tevékenységek alkotják:

- szabadidős jellegű foglalkozás iskolai keretben,

- szabadidős jellegű foglalkozás iskolán kívül,

- közreműködés egyéni foglalkozáson, korrepetáláson.

A gyakorlati vizsgára elkészített írásbeli vázlatot és annak gyakorlati megvalósulását a gyakorlatot vezető pedagógus értékeli.

A gyakorlati vizsga időtartama: 45-90 perc (a tevékenységtől függően).

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgatételek négy témakörből állnak, amelyek felölelik a képzés ismeretanyagát. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

Az oktatástechnikai eszközök kezelése a szóbeli vizsga része.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 15. sorszáma alatt kiadott gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei72

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 16. sorszáma alatt kiadott irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei73

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 17. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi ügyintéző titkár és ügyintéző titkár szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei74

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 18. sorszáma alatt kiadott szerkesztőségi asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei75

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 19. sorszáma alatt kiadott idegen nyelvi menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei76

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 20. sorszáma alatt kiadott házvezető(nő) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei77

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 21. sorszáma alatt kiadott antikváriumi szakeladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei78

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 22. sorszáma alatt kiadott könyvesbolti eladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei79

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 23. sorszáma alatt kiadott könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei80

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 24. sorszáma alatt kiadott ötvös szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 10

2. A szakképesítés megnevezése: ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével):

A) ötvös (fémműves),

B) ötvös (aranyműves),

C) ötvös (ezüstműves),

D) ötvös (cizellőr),

E) ötvös (drágakőfoglaló),

F) ötvös (lánckészítő).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
FEOR megnevezése

3729 egyéb művészeti foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ötvös olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikai ismeretekkel rendelkező szakember, aki az ötvösség különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.

Képes a követelmények, célok rögzítése után önállóan elkészíteni a szakmai feladatok tervvázlatait, azok variációit. Kivitelezi azokat, alkalmazva a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő fémműves technológiákat és azok alkalmazási területeit.

Átfogó művészi, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

52 1812 14 tűzzománcozott-dísztárgy készítő I.

33 1812 02 tűzzománcozott-dísztárgy készítő II.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei:

A) Ötvös (fémműves)

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-mintázás

A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni:

- geometriai testeket,

- csendéletet,

- enteriőrt,

- külső tereket, utcákat, tájképet,

- természeti formákat,

- emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait),

- állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben),

- drapériát,

- portrét,

- emberi alakot drapériával,

- aktot,

- emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is,

- pillanatszerű mozgásokat (kroki).

Mindezeket tudja művészileg átírni és absztrahálni is.

Legyen képes vázlatszerűen, emlékezetből bármit lerajzolni.

Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.

Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában.

A jelölt ismerje a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban:

- érem, plakett,

- dombormű (magas és mély dombormű),

- kisplasztika,

- portré,

- szobortanulmány.

Ismerje elméletben az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Műteremlátogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése keretében.)

Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai műveket alkotni.

Tudjon:

- különböző anyagokkal bánni,

- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni,

- mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni.

Ismerje:

- a legalapvetőbb szobrászati technikákat,

- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat,

- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot.

1.2. Művészettörténet

A jelölt ismerje:

- a művészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészet),

- a művészettörténet stíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a művészettörténet folyamának tanulmányai során érintett jelentős alkotásait, alkotóit, korhoz kötötten,

- a jelentős hazai műemlékeket és műgyűjteményeink anyagát, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyeit (helység, nagy műgyűjtemény stb.),

- a művészettörténeti szakirodalom kiemelkedő szerzőit,

- a művészettörténet-tudományt megelőző korok forrásanyagnak tekintett írásait, illetve szerzőit.

A jelölt legyen képes:

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon hasznosítani tud,

- műalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, műleírás, műelemzés).

1.3. Népművészet

A jelölt ismerje:

- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát,

- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait,

- a néprajz és a népművészet fogalmait,

- a civilizációk kialakulását és specializálódását,

- a lakóterek kialakulásának történetét.

A jelölt legyen képes:

- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni,

- megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához.

1.4. Ábrázoló geometria

A jelölt ismerje:

- a geometriai alapfogalmakat,

- azok jelölésrendszerét,

- a műszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát,

- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat,

- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét.

A jelölt legyen képes:

- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni,

- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerűbbet választani,

- a tanultakat önállóan alkalmazni.

1.5. Betűrajz

A jelölt ismerje:

- a különböző betűtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke,

- a különböző karakterű betűk alkalmazási lehetőségeit,

- a helyes szövegelhelyezés alapvető szempontjait,

- a legfontosabb betűtípusokat,

- legyen betűtörténeti tájékozottsága.

A jelölt legyen képes:

- adott betűtípust minta után arányosan megrajzolni,

- a betűtípust környezetében helyesen alkalmazni,

- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára,

- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére.

2. Szakmai elmélet

A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:

2.1. A fémművesség története

Az ötvösség kialakulása, a rézkor, bronzkor és a vaskor ötvössége.

Egyiptom ötvössége és fémművessége.

A földközi-tengeri kultúrák ötvössége és fémművessége.

Görög és etruszk ötvösség és fémművesség.

Római kori ötvösség és fémművesség.

Bizánci ötvösség és fémművesség.

A népvándorlás korának ötvössége és fémművessége.

A honfoglaló magyarság ötvössége és fémművessége.

Román kori ötvösség és fémművesség.

A gót stílus korának ötvössége és fémművessége.

A reneszánsz kor ötvössége és fémművessége.

Magyarországi reneszánsz ékszerek.

A barokk kor ötvössége és fémművessége.

A klasszicizmus ötvössége és fémművessége.

A szecesszió ötvössége és fémművessége.

A XX. század ötvössége és fémművessége.

2.2. Anyagismeret, technológia

A fémek jellemző fizikai és technológiai tulajdonságai.

Fémek oldható és oldhatatlan kötése.

Az ötvösségben használatos fémek és ezek tulajdonságai.

Mérőeszközök.

Drágakövek és gyöngyök mérése.

Elsőrendű drágakövek és tulajdonságaik.

Másodrendű drágakövek és tulajdonságaik, csiszolási formák.

Kalapálási műveletek és ezek szerszámai.

Öntés és homokformázás, különféle fémöntési eljárások.

Galvanizálás, galvanoplasztika, tűzi aranyozás.

Nemesfémek finomságának vizsgálata.

Nemesfémek ötvözetei.

Lemez- és drótkészítés, hengerlés, húzás.

Az ötvösségben használatos segédanyagok.

Fémek ötvözeteinek olvasztása, tömb és rúdöntés.

Az ötvösségben használatos díszítési eljárások.

3. Szakmai gyakorlat

3.1. Tervezés, szakrajz, műszaki rajz területén

A jelölt legyen képes a tárgyformálási feladatokhoz kapcsolódó:

- vázlattervek, variációk,

- megtervezett tárgyak látszati rajzainak,

- megtervezett tárgyak műszaki rajzainak,

- komplett tervdokumentáció rajzainak elkészítésére.

3.2. Tárgykészítés

A jelölt legyen képes technológiai ismereteit:

- kreatív módon alkalmazni és felhasználni,

- a gyakorlati munka megvalósításához szükséges kéziszerszámokat és gépeket szakszerűen használni.

3.3. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

A jelölt ismerje:

- a munkavédelem fogalmát,

- a jogi szabályozását,

- a fémipari foglalkozási ártalmakat,

- a fémipari szakmákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, előírásokat.

Tudjon elsősegélyt nyújtani.

Tudja a munkavédelmi eszközöket, védőfelszereléseket használni.

Alkalmazza a környezetvédelem szakmai előírásait és módszereit.

4. Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:

1. Szakmai elmélet

A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben:

Ötvös B)-F)

Az elmélet területén a jelölt ismerje:

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,

- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,

- a gyakorlatban használt drágakövek szerkezetét, feldolgozásának módjait és más fontos tulajdonságait,

- a nemesfémötvözeteknél alkalmazott számítási eljárásokat,

- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat, és ezek működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű javítási szabályokat, eljárási technikákat,

- munka- és környezetvédelmi előírásokat,

- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolásra vonatkozó eljárásokat.

2. Szakmai gyakorlat

B) Ötvös (aranyműves) és C) (ezüstműves)

A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- fa- és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására, daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás, kalapálás, hengerlés, húzás magas szintű, szakszerű elvégzésére,

- díszműtárgyak alkatrészeinek elkészítésére, összeállítására, kézi kivitelezésére modell, rajz, esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

D) Ötvös (cizellőr)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- ütő-, alakítószerszámok elkészítésére,

- a munkadarab rögzítésére, szurokba ágyazására,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, kalapálás, domborítás, forrasztás) elvégzésére,

- minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására,

- domborító, cizellőrszerszámok helyes kiválasztására, használatára,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- sík, domború és üreges, valamint tömör tárgyak cizellálására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

E) Ötvös (drágakőfoglaló)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, domborítás, húzás, forrasztás), elvégzésére,

- foglalószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- foglalatok (hajlított, karmos, ékszer) készítésére,

- vésők használatára,

- drágakövek fajtáinak, tulajdonságainak ismertetésére, azok elkészítésére,

- drágaköveknek ékszerek és egyéb tárgyak foglalataiba történő szakszerű befoglalására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

F) Ötvös (lánckészítő)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,

- segédszerszámok önálló méretezésére, elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- ékszerláncok alkatrészeinek készítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére, szakszerű javítására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A) Ötvös (fémműves)

A gyakorlati vizsga két vizsgarészből áll.

1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie ötvös (fémműves) tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani.

A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint:

Az ötvös (fémműves) vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgyból vagy tárgyegyüttesből áll.

A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül.

2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgát szervező intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és gyakorlati tudása.

A vizsga időtartama: 360 perc.

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet:

- ölelje fel a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Szakelmélet:

- a fémművesség története,

- anyagismeret, technológia.

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, melyet a vizsgabizottság külön-külön minősít.

A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga komplex feladat, mely

- szakmai ismeretek,

- szakrajz,

- anyagismeret és gyártástechnológiák,

- nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat,

- munka- és környezetvédelem

témakörökből tartalmaz kérdéseket.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Számológépen és rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A szakmai elméleti ismeretek témakörei:

- Ékszerfajták csoportosítása, egyes ékszer, aranyműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.

- Díszműtárgyak csoportosítása, egyes díszműáru, ezüstműves tárgy és alkatrészeinek készítési technikái.

- Drágakövek jellemzői, vizsgálata, csoportjai, fajtái, megmunkálása.

- Drágakövek foglalási technikái.

- Zománcozási módok és technikák.

- Cizellálási módok és technikák.

- Ékszerlánc készítési technikák.

- Forrasztási technikák.

- Nemesfémekre vonatkozó érvényes jogszabályok.

- Fémjelzések.

A szakrajzi ismeretek témakörei:

- Ötvöstárgyak, alkatrészek, zárszerkezetek rajzolása rajzi szabványok alapján több nézet alkalmazásával.

- Díszítő motívumok tervezése, rajzolása, megadott stílus vagy minta alapján.

- Axonometrikus vagy látszati szabadkézi rajz készítése konkrét szakmai tárgyról, esetleg plasztikus ábrázolása.

Az anyagismeret témakörei:

- Réz és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.

- Nemesfémek és ötvözetei, és kiválasztásának szempontjai.

- Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, és kiválasztásának szempontjai.

- Hőkezelések.

- Anyagvizsgálatok.

- Olvasztási technikák.

- Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).

A gyártástechnológia ismeretek témakörei:

- Öntési technológiák.

- Fémek képlékeny alakítása.

- Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.

A munka- és környezetvédelmi ismeretek témakörei:

- Az ötvös szakmával kapcsolatos munkavédelmi előírások.

- Baleset-megelőzési módok.

- Környezeti ártalmak.

- Elsősegély-nyújtási szabályok.

- Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.

Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.

Bármely feladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

Gyakorlati vizsga

Minden ötvös szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

Vizsgamunka: 300 perc.

Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.

A jelöltnek a gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérésének érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt kell a vizsgabizottságnak átadnia.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka vagy nemesfémötvözet.

A vizsgaremeket kézimunkával kell előállítani. A vizsgaremek nem készülhet öntvényből, sajtolt elemekből, nem lehet polírozott és fémjelzett, azaz a tárgynak montőrkész állapotban kell lennie.

A vizsgamunka tartalma szakáganként

B) Ötvös (aranyműves):

Ékszeralkatrészek készítése és összeállítása (gyűrű, medál, karkötő, bross, fülbevaló).

A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás.

C) Ötvös (ezüstműves):

Ezüstműves tárgyak alkatrészeinek készítése, összeállítása (kanna, kancsó, cukordoboz, váza, pohár, serleg, kupa, tál, kosár) vagy egy részfeladat elvégzése.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, teríték, szerkesztés, fűrészelés, reszelés, fúrás, forrasztás, kalapálás.

D) Ötvös (cizellőr):

Egy ötvöstárgy díszítése cizellálással vagy egy részfeladat elvégzése.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, szurokba ágyazás, előrajzolás, domborítás, poncolókkal, részletek kidolgozása.

E) Ötvös (drágakőfoglaló):

Drágakövek befoglalása ékszerfoglalatokba.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, vésés, felületcsiszolás.

F) Ötvös (lánckészítő):

Kiválasztott ékszerlánctípus elkészítése meghatározott méretek alapján.

Alapműveletek: anyag-előkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, csiszolás.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:

Művészettörténet

Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség, az ötvösség -) stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása

Szakmai elmélet (a) és b) tétel)

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel.

A felkészülési idő: 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A) Ötvös (fémműves) szakma esetén:

A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) képzés esetén:

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vizsgán elégtelen érdemjegyet kapott vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új, más jellegű vizsgaremeket kell készítenie.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A) Ötvös (fémműves) szak esetén:

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

A 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben rögzítetteken túl, felmentés adható még az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól annak a jelöltnek, aki a szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen a versenykiírásban szereplő feladatokat 88%-ban teljesítette.

5. A szakmai vizsga szervezése

A) Ötvös (fémműves) szak esetén:

Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban szervezhető.

B) Ötvös (aranyműves), C) ötvös (ezüstműves), D) ötvös (cizellőr), E) ötvös (drágakőfoglaló) és F) ötvös (lánckészítő) szakmák esetén:

A szakképző intézményben szervezhető a vizsga.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 25. sorszáma alatt kiadott vésnök szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 16

2. A szakképesítés megnevezése: vésnök (a tevékenység megjelölésével):

A) vésnök (általános vésnök),

B) vésnök (szerszámvésnök),

C) vésnök (díszítő vésnök).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
FEOR megnevezése

7429 egyéb fémmegmunkálók

7424 ipari nemesfém-megmunkáló

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A) Vésnök (általános vésnök)

Betű- és számsorok, fémbélyegzők, aranynyomók, márkajelzők, égetők, nyomdai betűtípusok, grafikai művek nyomóformáinak vésése. Gépi vésésnél alkalmazott vezetőformák, sablonok készítése. Díszítő motívumok, minták vésése, pl. ötvöstárgyakra, táblákra. Sajtolószerszámok, valamint textil-, műanyag, és papírnyomó, márkázóhengerek nyomófelületeinek vésése. A munkadarabokat megadott rajz és minta alapján kell elkészíteni kézi és gépi véséssel. A gépi vésés speciális területe a számítógépes technológia, amely sík- és térvésésre egyaránt alkalmas. A szakágban nemesfém és rézötvözeteket, alumíniumötvözeteket, betűfémeket, műanyagokat, szerszámkészítéshez acélokat és különböző segédanyagokat használnak.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

Különböző rendeltetésű sajtoló szerszámok kézi és gépi vésése. Ezeket a domborító szerszámokat lapos vagy plasztikus kivitelben készítik el. A verőtövek jelvény, plakett, érem sajtolására alkalmasak. Más jellegű dombornyomó szerszámokkal ötvöstárgyak alkatrészeit, pl. kanna, -fül, -kiöntő, -talp, tál, tálca, gyertyatartó, gyűrű, medál, zár alkatrészek és más díszítő vagy ipari termékeket stb. készítik. A különböző fém- és műanyag termékek előállításához szükséges szerszámok egy-egy részletét a szerszámvésnök készíti el, főleg acélból. A szakágban olyan acélokat használnak, amelyek lágy állapotban jól véshetők és hőkezelés után az ütő, nyomó, és ismétlődő igénybevételeket jól bírják.

C) Vésnök (díszítővésnök)

Dísztárgyak, emléktárgyak, használati eszközök, ezüstművesek és aranyművesek által készített tárgyak, összességében ötvöstárgyak, pl. serlegek, kannák, dobozok, szelencék, gyűrűk, medálok, karkötők stb. felületeinek vésése. Különböző nyomtatott és árnyékolt betűkkel feliratozott, valamint rajz vagy minta alapján meghatározott stílusban díszített felületek vésése. A vésendő anyagok nemesfém és rézötvözetek. Szerszámok készítéséhez acélt használnak.

Minden vésnöki tevékenységi körben szükség van bizonyos vésnöki javítási műveletek elvégzésére is, ezért szakszerű javítások, felújítások elvégzése is a vésnök munkaterületéhez tartozik.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Szakmai elmélet

A vésnök szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű eltérések.

Az elmélet területén a vésnök ismerje:

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait. Az alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,

- alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,

- a nemesfém ötvözésénél alkalmazott egyszerűbb számítási eljárásokat,

- a gyakorlatban használt kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,

- az általa vésett szerszámok fajtáit, működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű vésési javítási szabályokat, eljárási technikákat,

- munka- és környezetvédelmi előírásokat,

- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolására vonatkozó eljárásokat a díszítővésnök munkaterületén.

2. Szakmai gyakorlat

A) Vésnök (általános vésnök)

A gyakorlat területén a jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges vésők, kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- fa és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,

- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- acélok, réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására (pl. daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, vésés stb.) műveletek alapszintű, de igényes minőségű műveletek elvégzésére,

- a szakáganként elkészítendő munkadarabok kézi és gépi vésés kivitelezésére minta, modell, rajz, esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégézéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- ütő-, alakítószerszámok, vésők elkészítésére,

- a munkadarab rögzítésére,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, faragás, vésés stb.) magas szintű, igényes minőségű elvégzésére,

- vésők, szerszámok helyes kiválasztására, használatára,

- betűk, feliratok, minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására, vésésére, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- ötvözetlen és ötvözött acélok és egyéb anyagok megmunkálására, vésésére,

- sík, domború és plasztikus felületek megmunkálására, vésésére,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- a munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

C) Vésnök (díszítővésnök)

A jelölt legyen képes:

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás stb.), elvégzésére, a munkadarab rögzítésére,

- a vésőszerszámok előkészítésére,

- réz- és nemesfém ötvözetek megmunkálására, vésésére,

- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- ékszerek, díszműtárgyak díszítő vésésére,

- egyszerűbb kéziszerszámok készítésére,

- különböző típusú vésők használatára,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - többször módosított - 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Iskolarendszerű képzésben:

- a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek jelentkezése esetén:

- középiskolai végzettség,

- legalább két év a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati irányított képzés.

A vésnökjelöltnek vizsgamunkát kell készítenie, melyet a szóbeli vizsga kezdete előtt kell a vizsgabizottságnak benyújtania.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga komplex feladat:

- Vésnök szakmai ismeretek.

- Szakrajz.

- Anyagismeret és gyártástechnológiák.

- Nemesfém ötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat.

- Munka- és környezetvédelem témákban.

A munkaidő: 180 perc.

Számológépen és a rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A szakmai elméleti ismeretek témakörei:

Bélyegzők csoportosítása, egyes bélyegzők készítése.

Aranynyomók és vésésük.

Beütők készítése.

Címkenyomók, címkék.

Verőtövek, fémsajtoló szerszámok készítése, vésése.

Díszítő vésési módok, technikák.

Címertan.

Cizellálás.

Díszítő zománcozás.

Vésnöküzemi gépek működése, alkalmazása.

A Szakrajzi ismeretek témakörei:

Vésnöki munkadarabok rajzolása, rajzi szabványok alapján, több nézet alkalmazásával.

Díszítő motívumok tervezése, betűk, felíratok rajzolása megadott stílus vagy minta alapján.

Szerszámok, alkatrészek, díszműtárgyak rajzolása díszítő motívumokkal.

Anyagismereti témakörök:

Réz és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.

Nemesfémek és ötvözetei, kiválasztásának szempontjai.

Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai, kiválasztásának szempontjai.

Hőkezelések.

Anyagvizsgálatok.

Olvasztási technikák.

Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási eljárások (külön kérdésként kezelve).

Gyártástechnológiai témakörök:

Öntési technológiák.

Fémek képlékeny alakítása.

Gépi forgácsolással történő megmunkálási módok.

Kikészítő műveletek, felületkikészítő technikák.

A Munka- és környezetvédelem témakörei:

Baleset-megelőzési módok.

Környezeti ártalmak.

Elsősegély-nyújtási szabályok.

Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése.

Az írásbeli vizsgakérdések száma: témakörönként maximum két kérdés.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tartalma:

Minden vésnök szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

A vizsgamunka: 300 perc.

Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat. A jelöltnek gyakorlati felkészültsége átfogóbb mérése érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga előtt a vizsgabizottságnak át kell adnia.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet és ezen belül alpakka, nemesfém ötvözet vagy acél. A vizsgaremeket a szakmai ágazattól függően kézimunkával, esetleg indokolt esetben gépi segédlettel kell előállítani.

A vizsgamunka tartalma szakáganként

A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.

A) Vésnök (általános vésnök)

- betű, szám kiemelés,

- aranynyomó, bélyegző gépi és kézi vésése,

- díszítő motívumok kézi vésése,

- szám vagy betű beütő készítése.

B) Vésnök (szerszámvésnök)

- szám vagy betű beütő készítése,

- betű, szám kiemelés,

- egyszerű dombornyomó szerszám készítése.

C) Vésnök (díszítővésnök)

- feliratok, díszítmények előrajzolása és kézi vésése.

c) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tantárgyakból és témakörökből kell vizsgázni:

Művészettörténet

Alapvető egyetemes művészettörténeti ismeretek (építészet, szobrászat, festészet, iparművészet - benne a fémművesség - stílusainak ismeretei, alkotások és azok szerzőinek bemutatása.

Szakmai elmélet (a) és b) tétel):

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel

A felkészülési idő: 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán bármely vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, akkor a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell eljárni.

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely érdemjegy elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, annak a javítóvizsgára új vizsgaremeket kell készítenie.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A további kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet vonatkozó szabályai az irányadók.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a versenyző, aki a versenykiírásban szereplő feladatok 88%-át teljesíti.

A szakmai vizsga elméleti vizsgája alól felmentést kap az a jelölt, aki már előzőleg valamelyik másik vésnök szakágból szakmai vizsgát tett.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményekben szervezhető vizsga.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 26. sorszáma alatt kiadott mozigépkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei81

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 27. sorszáma alatt kiadott mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei82

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 28. sorszáma alatt kiadott mozgóképgyártó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei83

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 29. sorszáma alatt kiadott cimbalomkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 01

A szakképesítés megnevezése: cimbalomkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 01 cimbalomké-
szítő és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

A cimbalomkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző magyar cimbalomfajták, hack-brett (német cimbalom), kiscimbalom.

A cimbalomkészítő és -javító a cimbalom bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A cimbalomkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális cimbalomkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a cimbalom típusainak történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a cimbalomfélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a cimbalomfélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a cimbalomfélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a cimbalmokra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a cimbalomfélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a cimbalomfélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő cimbalomkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a cimbalomfélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a cimbalomkészítő és javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a cimbalomkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a cimbalomkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a cimbalomfélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a cimbalomfélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a cimbalomkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a cimbalom főbb típusain valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, cimbalomkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a cimbalomfélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a cimbalomfélékhez tartozó, gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 30. sorszáma alatt kiadott fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 02

A szakképesítés megnevezése: fafúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 02 fafúvós hang-
szerkészítő
és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

A fafúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző furulyák, fuvolák (piccolo, c-, alt- és basszus-fuvola), a klarinét-család tagjai, az oboák, az angolkürt, a fagott-család, a különböző hangolású szaxofonok, tárogatófélék.

A fafúvós hangszerkészítő és -javító a fafúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a fafúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A fafúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a fafúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a fafúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a fafúvós hangszerek javítási vagy készítési technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a fafúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a fafúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a fafúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a fafúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a fafúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a fafúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a fafúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a fafúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati feladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a fafúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 31. sorszáma alatt kiadott orgonaépítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 10

A szakképesítés megnevezése: orgonaépítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 10 orgonaépítő
és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

Az orgonaépítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák, harmóniumfélék, portatívok és pozitívok.

Az orgonaépítő és -javító az orgonák bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az orgonafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

Az orgonaépítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális orgonaépítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az orgonák történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az orgonafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az orgonafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az orgonafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az orgonákra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az orgonafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az orgonák hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az orgonafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az orgonaépítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az orgonaépítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az orgonaépítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az orgonafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az orgonafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az orgonaépítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az orgonákon valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, orgonaépítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az orgonafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az orgonáknál gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 32. sorszáma alatt kiadott rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 03

A szakképesítés megnevezése: rézfúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 03 rézfúvós hang-
szerkészítő
és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különféle hangolású trombiták, kürtök, harsonák, valamint a basszus hangszerek (helikon, tuba, suzaphone).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító a rézfúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a rézfúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeret:

- Ismerje és alkalmazza a rézfúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a rézfúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a rézfúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a rézfúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a rézfúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a rézfúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a rézfúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a rézfúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a rézfúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a rézfúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 33. sorszáma alatt kiadott ütőhangszer-készítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 13

A szakképesítés megnevezése: ütőhangszer-készítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 13 ütőhangszer-
készítő és
-javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

Az ütőhangszer-készítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a jelződobok, különböző ritmuskeltő eszközök és tartozékaik, dzsesszdobok, menetzenekari dobok, üstdobok, vibrafon, xilofon, harangjáték, valamint a különféle zajkeltő eszközök.

Az ütőhangszer-készítő és -javító az ütős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az ütőhangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

Az ütőhangszer-készítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az ütőhangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az ütőhangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az ütőhangszer-készítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az ütőhangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az ütőhangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az ütőhangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az ütős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az ütős hangszerek felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az ütőhangszer-készítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az ütőhangszer-készítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az ütőhangszer-készítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az ütős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az ütős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az ütőhangszer-készítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az ütőhangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, ütőhangszer-készítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az ütős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az ütőhangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 34. sorszáma alatt kiadott vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 14

A szakképesítés megnevezése: vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 14 vonós és pen-
getős hangszer-
készítő és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a hegedűfélék, a lant- és gitárfélék, a történelmi vonósok (viola da’more, gamba-család), valamint a húros népi hangszerek.

A vonós és pengetős hangszerkészítő a vonós és pengetős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a vonós és pengetős hangszercsalád természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a vonós és pengetős hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a vonós és pengetős hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a vonós-pengetős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a vonós-pengetős hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a vonós-pengetős hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a vonós és pengetős hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a vonós-pengetős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a vonós és pengetős hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy lényeges, komplex, átfogó feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 35. sorszáma alatt kiadott zongorakészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 16

A szakképesítés megnevezése: zongorakészítő és javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő 89 4 7527 15 9 0 16 zongorakészítő
és -javító

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

7526 hangszerkészítő egyéb hangsze-
rész szakmák

3. A munkaterület leírása

A zongorakészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorakészítő és -javító a zongorák hangszercsoportjából, annak bármely tagjának (különböző mechanikájú zongorák, pianínók, csembalók) valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A zongorakészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorakészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a zongorafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a zongorafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a zongorafélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorakészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a zongoraféléken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, zongorakészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a zongorafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 36. sorszáma alatt kiadott zongorahangoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei (kizárólag vakok részére)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15

A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

3729 egyéb művé-
szeti foglalko-
zások
89 2 3729 15 9 0 15 zongorahan-
goló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
megnevezése OKJ azonosító OKJ
megnevezés

- - - -

3. A munkaterület leírása

A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:

- A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.

- A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).

- A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.

- A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.

- A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeret:

- Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.

- Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

Legyen képes

- az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,

- a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,

- a hangszer minden funkcióját kipróbálni,

- a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,

- a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,

- a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,

- a húrpótlásokat, húrcseréket műveleti sorrendben elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).

2. A szakmai vizsga részei

A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami többféle ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 37. sorszáma alatt kiadott biztonságszervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés megnevezése: Biztonságszervező I.

Biztonságszervező II.

2. A szakképzés azonosító száma: 54 8919 01

34 8919 01

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése OKJ azonosító OKJ megnevezés

5369 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások 54 8919 01
34 8919 01
Biztonságszervező I. Biztonságszervező II.

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

I. Felsőfokon

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

5366 Vagyonőr

3521 Tűzrendész

3523 Rendész

3529 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások

3524 Polgári védelmi ügyintéző, csoportvezető
Biztonságtechnikai feladatkör84
Rendvédelmi feladatkör85

II. Középfokon

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

5366 Vagyonőr

3521 Tűzrendész

3523 Rendész

3524 Polgári védelmi ügyintéző
Biztonságtechnikai feladatkör86
Rendvédelmi feladatkör87

3. A munkaterület leírása

A biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátásával, elsősorban az oktatási és kulturális ágazathoz tartozó területen és intézményekben. Szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A biztonságszervezői foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok:

- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.

- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.

- Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.

- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.

- Polgári védelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatások tartása, katasztrófa-elhárítási tervek készítése.

- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.

Rendészet-vagyonvédelem, őrzés

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelem technikai eszközeinek működési alapelveit, alkalmazási területeit,

- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,

- a pénz- és értékszállítás és őrzés megoldásait,

- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,

- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,

- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,

- a személyvédelem alapismereteit,

- a rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatokat,

- a bombariadó és rendkívüli esemény során teendőket,

- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat,

- a rendészeti feladatokat végzők jogait, kötelezettségeit,

- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,

- a kulcsok kezelésének rendjét,

- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,

- a portaszolgálat ellátásának szabályait,

- a maroklőfegyverek főbb fajtáit, jogi kategóriáit,

- a maroklőfegyverek, lőszerek jellemzőit és azok használatának, tárolásának és karbantartásának főbb szabályait,

- az egyéb kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,

- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,

- a bűncselekmény észlelésekor szükséges teendőket (helyszín, hatósággal együttműködés stb.).

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti-vagyonvédelmi szabályzat készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,

- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,

- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonmentés megszervezésében és a végrehajtásban részt venni,

- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,

- a porta-, személy- és vagyonvédelmi napi szolgálat irányítására,

- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,

- a vagyonvédelem technikai eszközei, rendszerei kezelésére,

- rendezvények biztosítására.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai és villamosvédelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területüket,

- az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságai, főbb eszközei, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait,

- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,

- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,

- egy átlagos vállalat, intézmény rendészeti-vagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,

- a vagyon vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait,

- az őrszolgálatos személyek kötelezettségeit, jogait,

- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,

- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,

- a vagyonvédelem, rendészet terén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait,

- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr és a vagyonőr-rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,

- a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát,

- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a személyvédelem megszervezésének módszereit,

- a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait,

- a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,

- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módjait,

- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.),

- az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket,

- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,

- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,

- a rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit,

- a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait,

- a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját,

- a rendészetre, a vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,

- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,

- őrségi okmányokat, dokumentációkat készíteni,

- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és lebonyolításában részt venni,

- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,

- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,

- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,

- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,

- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni,

- minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni.

Tűzvédelem

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a tűzvédelmet alátámasztó jogszabályok rendszerét,

- az égés feltételeit, paramétereit,

- az ismertebb oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, égéskésleltetési módszereket,

- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések célját, jellemző felépítését,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,

- a kismotor fecskendők, a vízvételezési helyek használatának szabályait,

- a tűzmegelőzés feladatait,

- a tűzoltás során megoldandó főbb feladatokat,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentőségét,

- a hő és a füst elvezetésének szabályait,

- a kiürítési útvonalak jelentőségét, kijelölésük elvét,

- a villamos berendezések létesítésének elemi szabályait,

- a villámvédelem jelentőségét, főbb követelményeit,

- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,

- a raktározási tűzvédelmi előírásait,

- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályait,

- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés módszereit, követelményeit,

- az oktatási, művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladatait.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,

- a tűzvédelmi megelőző tevékenységre, annak szervezésére,

- az ellenőrzések végrehajtására,

- a tűzjelző berendezések kezelésére,

- tűzoltó berendezések és felszerelések használatára.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a termodinamikai alapfogalmakat,

- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,

- az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, az égéskésleltetés módszereit,

- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések felépítését,

- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módjait,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,

- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását,

- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,

- a tűzveszélyesség jellemzőit,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,

- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,

- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,

- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,

- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,

- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a tűz elleni védekezés jogszabályait,

- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó kézi tűzoltó berendezéseket,

- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek, a veszélyes zónák meghatározását, kijelölését,

- a tűzterhelés-számítás módszerét,

- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,

- a tűzoltási, felvonulási utat, kijelölésének módszereit,

- a szellőztetés és a csatornahálózat használatának szabályait,

- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,

- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,

- a raktározás tűzvédelmi előírásait,

- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés követelményeit.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzvédelmi szabályzat, és

- tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,

- tűzveszélyességi besorolás készítésére,

- tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,

- tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,

- az oktatási intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására,

- a művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzvédelmi feladatai megszervezésére és ellátására

- tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,

- a tűzjelző berendezéseket üzemeltetni,

- tűzoltó eszközök, felszerelések használatára.

Munkavédelem, egészségvédelem

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok rendszerét,

- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi ellenőrzés módszereit, dokumentálását,

- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,

- a munkavédelmi oktatás tartalmát,

- az ismertebb baleseti veszélyforrásokat ágazatonként,

- a szellőzés, fűtés, klimatizálás módszereit,

- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,

- az anyagmegmunkálás és anyagmozgatás jellemző veszélyforrásait,

- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,

- a környezetkárosítás hatásait,

- az egészségre ártalmas és veszélyes ismertebb anyagok csoportjait, azok jellemző hatásait.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályozás készítésében közreműködni, azt a gyakorlatban alkalmazni,

- munkabaleset-kivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,

- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,

- a munkabalesetek megelőzése érdekében tevékenykedni,

- a munkavédelmi ellenőrzésen közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,

- a biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,

- a védőeszközök karbantartását szervezni, abban részt venni.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,

- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket,

- a szellőzés-fűtés és klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,

- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,

- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,

- a megbízhatóság-elmélet alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,

- az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálások főbb veszélyforrásait,

- a munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmait,

- a környezetkárosító anyagait, azok hatásait,

- a környezetvédelem jelentőségét, megvalósulása ismertebb eljárásait,

- az egészségre ártalmas és veszélyes anyagok fontosabb csoportjait, azok jellemző hatásait,

- a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okait.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy jogszabályait,

- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok gyakorlatát,

- a munkabaleset kivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,

- a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,

- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,

- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,

- az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatának előírásait,

- a munkavédelmi eljárások lebonyolítási rendjét,

- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,

- az elsősegélynyújtás és az újraélesztés szabályait,

- a testnevelési és a sporteszközök használatának szabályait.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályozást készíteni,

- munkabalesetek kivizsgálásában részt venni, jegyzőkönyvet készíteni,

- üzembe helyezési eljárást, munkavédelmi ellenőrzést szervezni és dokumentálni,

- a munkahelyek komplex, ergonómiai értékelésére,

- munkabaleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,

- a védőeszközök karbantartásának tervezésére és szervezésére,

- az elsősegélynyújtásra,

- a környezetvédelem érdekében tevékenykedni,

- az oktatási intézmény munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére,

- a kulturális intézmények munkavédelmi feladatai megszervezésére és elvégzésére.

Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a polgári védelem jogszabályrendszerét,

- a védelmi felkészítés és országmozgósítás főbb feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a honvédelmi kötelezettség tartalmát,

- a polgári védelmi tervek, dokumentációk tartalmát,

- a polgári védelem főbb anyagi, technikai eszközeit,

- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját, eseteit,

- a minősített időszakok fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófák fajtáit,

- a rendkívüli események bekövetkezése esetén a teendőket.

A biztonságszervező legyen képes

- polgári védelmi, felkészítési okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,

- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,

- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,

- polgári védelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására,

- rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tevékenység megszervezésében és végrehajtásában részt venni.

Biztonságszervező I. (felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a védelmi felkészítés és országmozgósítás feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a honvédelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,

- a polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmát,

- a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,

- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,

- a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,

- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,

- a sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközeit,

- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,

- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,

- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófa fogalmát, fajtáit, jellemzőit.

A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja

- a polgári védelem és katasztrófa-elhárítás jogszabályait,

- a polgári védelmi tervekből adódó feladatok ellátásának szervezését,

- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,

- a rendkívüli események bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat,

- a polgári védelmi képzések és kiképzések elveit és módszereit.

A biztonságszervező legyen képes

- a védelmi felkészülési, polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat szakmai útmutatás szerint elkészíteni,

- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,

- az egyéni védőeszközöket használni,

- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.

Gazdaság, vezetés, szervezés

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a piacgazdaság működésének, alapelvét, sajátosságait,

- a piac fogalmát, főbb szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,

- a piac működésének sajátosságait,

- a vállalkozás, kockázat, a költség, az eredmény, a haszon fogalmát,

- a adók fajtáit, rendeltetését, a törvény alapelveit,

- a szervezés célját, néhány módszerét,

- a legismertebb vezetési módszereket,

- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, az adathordozókat,

- az iroda- és munkaszervezés alapelveit,

- a vagyon és a tőke közötti különbséget, szerepüket a gazdaságban,

- az állam szerepének néhány jellemző megnyilvánulását a gazdasági folyamatokban,

- az ismertebb vállalkozási formákat, ismérveiket.

Biztonságszervező I. (Felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a piacgazdaság működési rendjének sajátosságait,

- a piac fogalmát, szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,

- a vagyon és a tőke különbségét, szerepét a gazdaságban,

- a fedezeti elvet, alkalmazásának szemléltetését,

- a vállalkozás és a kockázat fogalmát,

- az állam szerepét a gazdaságban,

- a számviteli rend célját, rendező elveit,

- az adók fajtáit, rendeltetését, az adótörvény alapelveit,

- a vezetés funkcióit, a vezetési módszereket, az empátia szerepét a vezetésben,

- a menedzsment fogalmát, szerepét,

- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,

- a kommunikáció jelentőségét, módjait,

- a hierarchikus rend lényegét, a felelősség érvényre juttatásának főbb módszereit,

- a különböző oktatási rendszereket,

- a szervezés eszközrendszerét, főbb módszereit,

- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, alkalmazása jellemző területeit,

- a különböző adathordozókat,

- az ismertebb szoftverek jellemzőit,

- az átlagos számítógépes munkahely felépítését,

- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,

- az informatika fogalmát,

- az iroda- és munkaszervezés elveit és módszereit,

- a folyamatszabályozás elveit és módszereit,

- a legitim gazdasági társasági formákat, jellemzőiket, csoportosításukat.

Jogi ismeretek

Biztonságszervező II. (középfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság államformáját, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét,

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,

- az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket,

- a jogforrások hierarchiáját,

- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,

- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,

- a szerződés fogalmát, alanyait, a szerződés tartalmára vonatkozó főbb előírásokat,

- a birtokvédelem főbb eszközeit,

- a személyhez fűződő jogokat, védelmének lehetőségeit,

- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),

- a büntetőjog fogalmát, a Btk. szerkezeti tagozódását,

- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,

- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,

- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,

- a kényszer, a fenyegetés értelmezését,

- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,

- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat,

- a közigazgatási eljárásba vont jellemző ügyeket.

Biztonságszervező I. (Felsőfokú)

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,

- a hatalmi ágak felsorolását, szétválasztásuk alapelveit,

- az Országgyűlés és a Kormány működési rendszerét, jog- és hatáskörét,

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,

- az alapvető állampolgári jogokat, kötelességeket,

- a jog és a jogrendszer meghatározását, tagozódását,

- a polgári jog alapelveit, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a személyhez fűződő jogokat, védelmük lehetőségeit,

- a szerződés fogalmát, alanyait,

- a szerződés létrejöttére, alakiságára vonatkozó főbb szabályokat,

- a szerződés módosításának szabályait, megszegésének főbb következményeit,

- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,

- a birtokvédelem főbb eszközeit, módszereit,

- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),

- a Btk. szerkezeti felépítését, a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,

- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,

- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,

- a kényszer és a fenyegetés értelmezését,

- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,

- a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértésének törvényi tényállását,

- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

A vizsgára bocsátás feltételei:

- Középfokú vizsga esetén

= a tanfolyamon való részvétel igazolása,

= középiskolai bizonyítvány bemutatása, vagy legalább szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.

- Felsőfokú vizsga esetén

= a tanfolyamon való részvétel igazolása,

= középiskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a munkaviszony igazolása helyett középfokú biztonságszervező tanfolyami végzettség.

Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot.

A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki

- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg,

- beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott központi tételsor tartalmazza.

Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre középfokú vizsga esetén 2 óra, felsőfokú vizsga esetén 3 óra áll rendelkezésre.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.

- Tűzvédelem.

- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.

- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.

- Jogi ismeretek.

- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.

Gyakorlati vizsga

Középfokon:

A gyakorlati vizsga helyzetgyakorlat bemutatásából áll. A gyakorlati vizsga feladatait a képző intézmény állítja össze, és hagyatja jóvá a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- Tűzoltó készülékek kezelése.

- Rendészeti helyzetgyakorlatok.

- Munkavédelmi eszközök használata.

- Polgári védelmi eszközök, védőfelszerelések használata.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai vizsgabizottság a bemutatott helyzetgyakorlat alapján állapítja meg. A vizsgabizottság figyelembe veheti a képző intézmény által igazolt gyakorlati érdemjegyet.

Felsőfokon:

A gyakorlati vizsga a középfokra meghatározott helyzetgyakorlat bemutatásából és szakdolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtt való megvédéséből áll.

A dolgozat témája komplex, a feldolgozás során bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. Az alkalmazásnak ki kell terjednie a problémameghatározásra, a cél kitűzésére, a kiválasztott eszközökre, a végrehajtás módjára.

A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.

A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 15 oldal.

A vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.

A vizsgadolgozat megvédése során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga feladatait központi, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Biztonságszervezési és Üzemgazdasági Főosztálya által kiadott tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz.

Felkészülési idő: 20 perc.

A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:

- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.

- Tűzvédelem.

- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.

- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás, védelmi felkészítés, országmozgósítás.

- Jogi ismeretek.

- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.

3. A vizsga értékelése

A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet. Kettőnél több ismétlés esetén szakképesítő bizonyítvány már csak újabb tanfolyamot követő sikeres vizsga után adható.

A munkavédelem tárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.

A vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény alapján a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete tartalmazza.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

Szakképesítő vizsgára felkészítő tanfolyam szervezésére és lebonyolítására, a 2/1997. (I. 22.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben, vagy Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a vizsgarész vagy tantárgy vizsgája alól felmenthető.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 38. sorszáma alatt kiadott általános menedzser szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei88

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 39. sorszáma alatt kiadott kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei89

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 40. sorszáma alatt kiadott multimédia-fejlesztő szakképesítés szakmai és vizsga követelménye90

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 41. sorszáma alatt kiadott hangosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei91

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 42. sorszáma alatt kiadott hangmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei92

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 43. sorszáma alatt kiadott világosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei93

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 44. sorszáma alatt kiadott színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei94

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 45. sorszáma alatt kiadott levéltári kezelő/iratkezelő és irattáros, segédlevéltáros szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei95

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 46. sorszáma alatt kiadott könyvtáros asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei96

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 47. sorszáma alatt kiadott felsőfokú könyv- és papírrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei97

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 48. sorszáma alatt kiadott múzeumi preparátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei98

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 49. sorszáma alatt kiadott múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei99

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 50. sorszáma alatt kiadott artista szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei100

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 51. sorszáma alatt kiadott pantomimes szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei101

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 52. sorszám alatt kiadott zenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1822 04

2. A szakképesítés megnevezése: zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)

A) KLASSZIKUS MŰFAJ

I. Hangszeres szak

klasszikus zenész (furulya-blockflöte)

klasszikus zenész (fuvola)

klasszikus zenész (oboa)

klasszikus zenész (klarinét)

klasszikus zenész (fagott)

klasszikus zenész (kürt)

klasszikus zenész (trombita)

klasszikus zenész (harsona)

klasszikus zenész (tuba)

klasszikus zenész (szaxofon)

klasszikus zenész (ütőhangszer)

klasszikus zenész (hárfa)

klasszikus zenész (gitár)

klasszikus zenész (cimbalom)

klasszikus zenész (csembaló)

klasszikus zenész (zongora)

klasszikus zenész (orgona)

klasszikus zenész (harmonika)

klasszikus zenész (hegedű)

klasszikus zenész (mélyhegedű)

klasszikus zenész (gordonka)

klasszikus zenész (gordon)

II. Zeneelmélet-szolfézs szak

klasszikus zenész (zeneelmélet-szolfézs szak)

III. Zeneszerzés szak

klasszikus zenész (zeneszerzés szak)

IV. Hangkultúra szak

klasszikus zenész (hangkultúra szak)

B) JAZZ MŰFAJ

jazz zenész (gordon)

jazz zenész (harsona)

jazz zenész (gitár)

jazz zenész (billentyűs hangszerek)

jazz zenész (szaxofon, klarinét)

jazz zenész (trombita)

jazz zenész (dob)

jazz zenész (zongora)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

FEOR
száma
FEOR megnevezése

3729 egyéb művészeti foglalkozások

3719 egyéb kulturális foglalkozások

3724 vendéglátóhelyi zenész

3723 népzenész

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A zenész képzettségű muzsikus - a képesítésében megjelölt szakterületen - mint hangszeres szólista, zenekarok, énekkarok képzett tagja, zongorakísérő, continuo-játékos aktívan működhet közre kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, egyházak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében. Végezhet zeneszerzői jellegű feladatokat, feldolgozásokat, átiratokat, hangszereléseket készíthet. A közművelődés terén betölthet műsorszerkesztői, zenei műsorszervezői, ügyintézői munkaköröket. Közreműködhet hangversenyeken, zenés egyházi szertartásokon, táncegyüttesek kíséretének ellátásában, kép- és hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban. A zenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakképesítés megszerzését, felkészít a szakirányú főiskolai vagy egyetemi továbbtanuláshoz szükséges felvételi vizsgára.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

OKJ
azonosító száma
OKJ megnevezése

52 1822 01 egyházzenész

52 1822 02 énekes

52 1822 03 népzenész

54 1822 01 szórakoztató zenész

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) KLASSZIKUS MŰFAJ

I. Hangszeres szak

I/1. Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei:

Rendelkezzék a jelölt:

- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral.

Legyen képes ezt a repertoárt állandóan bővíteni. Tudja repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni.

Biztos kottaolvasási készsége, stílusismerete, elméleti és technikai felkészültsége alapján legyen képes a zeneművek önálló megtanulására és hozzáértő megszólaltatására.

Rendelkezzék:

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- koncentráló- és kontrollálóképességgel.

Ismerje és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Ismerje hangszere hagyományát, repertoárját és az újabb törekvéseket.

Rendelkezzék a hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Furulya-blockflöte

A jelölt ismerje:

- hangszere történetét,

- hangszere irodalmát,

- f’-c””-ig (in f) kromatikusan a fogásokat,

- a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,

- a különböző fogásrendszereket (reneszánsz, barokk, angol, német),

- a korabeli hangolásokat és intonációs rendszereket,

- a különböző zenei korszakokat és stílusokat; ezen belül az olasz, német, francia barokk jellemző vonásait,

- az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét, a számozott basszust,

- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Ganassi, Hotteterre, Quantz stb.),

- a hangszer avantgarde irányzatait,

- a legjelentősebb előadóművészeket,

- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit.

Legyen képes:

- a természetes, könnyed hangszerkezelésre,

- megfelelő légzéstechnika alkalmazására,

- a levegő tudatos beosztására,

- vibrato-mentes hang képzésére,

- különböző vibratók (ujj-, ajak- és „rekesz-vibrato” különböző tempójú és szélességű, tudatos alkalmazására,

- minden, a furulyán használható artikuláció (t, d, r, l) és a duplanyelvindítás egyenletes és egyenlőtlen (inegal) alkalmazására,

- a különböző stílusoknak megfelelő artikulációk helyes megválasztására és alkalmazására,

- segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,

- a különböző stílusoknak megfelelő kötelező és szabad díszítések alkalmazására,

- értelmesen tagolt, kifejező előadásra,

- a zeneművek önálló megtanulására,

- repertoárjának állandó bővítésére,

- repertoárja nagy részének kotta nélkül való előadására.

Rendelkezzék:

- hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez, szakágához kapcsolódó repertoárral,

- összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,

- fürge szimpla-nyelvtechnikával (min. 500/perc, legalább néhány ütemen át),

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- koncentráló- és kontrollálóképességgel,

- szereplési rutinnal,

- a kamarazenei játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel, alkalmazkodóképességgel,

- a hangszerei és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Tudjon:

- tisztán intonálni,

- pontos ritmusban játszani,

- a különböző hangolású furulyákon különböző kulcsokban és oktávtranszpozíciókban játszani,

- kromatikus és egészhangú skálákat, továbbá dúr és moll hangsorokat játszani 7 # és 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f’-a””-ig (in f).

Fuvola

A jelölt legyen képes:

- a hangszerét könnyedén kezelni,

- önálló munkára,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,

- a tiszta intonációra, pontos ritmusra,

- szép vibrátóra,

- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

- a levegő tudatos beosztására,

- saját, de a stílusnak megfelelő artikuláció kialakítására,

- értelmes, tagolt, árnyalt előadásra.

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját,

- irodalmát,

- a jelentősebb előadóművészeket,

- a zenei stílusok jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a korábbi évszázadok metodikai kiadványait (Quantz, Hotteterre).

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei képzelőerővel,

- formálókészséggel,

- biztos memóriával,

- szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges.

Tudjon:

- zenei darabot elemezni (formailag, összhangzattanilag; feszültség, oldás felismerése),

- önálló kadenciát írni,

- különféle játékmódokban fuvolázni: staccato, legato, tenuto, portato stb.,

- egyszerűbb szerelési munkát végezni hangszerén.

Oboa

A jelölt ismerje:

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- hangszere múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- az egyetemes zenekultúra alapműveit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Ismerje a hangszerét és

- tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat,

- saját nádon fújjon.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, a sima kötés megvalósítására,

- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására,

- a fürge szimpla-nyelvtechnika megvalósítására, a kettős nyelvütés használatára,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- különböző stílusú zenekari művek oboa szólamainak, szólóinak eljátszására.

Tudjon:

- a hangszerén a kis b-től a háromvonalas g-ig, egyenletes ujjtechnikával játszani,

- előadási darabokat korhű díszítésekkel, lassú tételeket stílusos variációkkal előadni,

- romantikus műveket játszani, a vibrato differenciált alkalmazásával.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Klarinét

A jelölt ismerje:

- a klarinét rövid történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a hangszer irodalmában előforduló stíluskorszakok, a klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílusok jellemző vonásait, a játszott művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,

- hangsorokat játszani az összes hangnemben, beleértve a kromatikus és az egészhangú skálákat a kis e-től a háromvonalas a-ig,

- játszani a skálajáték variációit, a felbontásokat, a hangközöket a kvintekig,

- kielégítően hangot indítani az egész játszott hangterjedelemben a staccatótól a tenutóig,

- széles dinamikai skálán játszani kiegyenlített hangon a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett,

- technikailag és zeneileg arra, hogy igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködjék.

Ismerje:

- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,

- a különböző előadási jelek jelentését, és tudja azt megvalósítani a hangszerén,

- a zenekari játék alapvető kívánalmait.

Tudjon:

- biztosan memorizálni, a megtanult darabok többségét kotta nélkül játszani,

- biztosan transzponálni elsősorban C-be,

- biztosan lapról olvasni.

Legyen fogalma a nádfaragásról, tudjon előre elkészített nádakat a fúvókájára igazítani.

Legyen igénye az előadási darabok ideális megformálására.

Alakuljon ki játékában az egyéni és művészi képességek összhangja.

Tudjon a technikai eszközök, a művészi kifejezésmód és stílusismeret birtokában maradandó zenei élményt nyújtani.

Fagott

A jelölt ismerje:

- hangszerét, tudjon megoldani apróbb mechanikai problémákat (párnacsere, rugóigazítás stb.),

- a nádfaragás alapjait, tudjon nádat gyalulni, felkötni, megfaragni és igazítani,

- a hangszer múltját, irodalmát (a szóló- és kamaraműveket, a legfontosabb zenekari szólamokat), a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- az egyetemes zenekultúra alapműveit.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a hangszerregiszterek színkülönbségeit kiegyenlítve, különböző dinamikai árnyalatokkal, tiszta intonációval játszani,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására, ismerje a dupla-nyelvtechnika alapjait,

- életkorának, képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező hangon (gyors tempóban, staccato játékban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- zenekari művek fagott szólamainak, szólóinak eljátszására.

Tudjon:

- a teljes kvintkörben skálázni, megfelelő sebességgel (tercskálák is),

- dúr és moll hármashangzat-felbontásokat, domináns- és szűkített szeptim akkordfelbontásokat tenuto, legato és staccato játszani,

- szép hangon, folyamatosan vibrálni, és ezt a képességét zeneileg indokolt helyen alkalmazni.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Kürt

A jelölt ismerje

- a hangszer múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és a kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a nagy f és a háromvonalas c között kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép, kifejező kürthangon (gyors tempóban, staccato játékmódban is),

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- az ajaktrilla megvalósítására,

- a kromatikus skála minden hangjára transzponálni,

- művészileg és technikailag igényesebb kamaraművek előadásában közreműködni,

- különböző stílusú zenekari művek kürtszólóinak eljátszására.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges.

Trombita

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes az alapvető funkciók állandó gyakorlására, helyes alkalmazására.

Rendelkezzék megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudja:

- az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,

- az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, emlékezetből, 7 képletben (a moll skáláknál az első képletet melodikusan és harmonikusan is).

Harsona

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb szerzők és előadóművészek munkásságát,

- a különböző zenei stílusok jellemző jegyeit,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes megalapozott, kiművelt hangszeres technikájának alkalmazására és önálló továbbfejlesztésére.

Legyen képes a technikai alapelemek, ún.

- a minden regiszterben kiművelt, megfelelő tónusú, megfelelő színezetű harsonahang (ambitus a kontra e-től a kétvonalas f-ig),

- biztonságos, pontos, hibátlan, a mindenkori dinamikával összhangban kivitelezett hangindítás,

- gyors, pontos kézmunkával végrehajtott legatotechnika,

- dupla-, triplanyelv,

- vibrato,

- trilla

a zenei elképzelés megvalósítása által megkövetelt módon való használatára.

Minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel élve igyekezzék nemcsak szűkebb szakterületén, hanem tágabb értelemben véve is kulturált, művelt muzsikussá válni.

Tuba

A jelölt legyen képes:

- a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- az F-tubán való játék tökéletes elsajátítására.

Ismerje:

- a hangképzés folyamatát,

- a hangszer hangterjedelmét kontra e-től az egyvonalas g-ig.

Tudjon legatót játszani:

- a természetes felhangsoron és ventilekkel,

- több felhang kihagyásával.

Tudja a nyelv- és manuális technikát fejlettebb fokon alkalmazni.

Legyen képes kombinált artikulációk megvalósítására.

Tudjon gyorsabb tempóban kotta nélkül 7 #, 7 b előjegyzésig skálákat, tört hármashangzatokat, dominánsszeptim-akkordokat és kromatikát játszani.

Ismerje a B-tubát.

Legyen képes különböző korok műveit technikailag, stílushűen megszólaltatni, és legyen képes azok önálló megformálására.

Szaxofon

A növendék ismerje:

- a szaxofon történetét, irodalmát, a legjelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a hangszer irodalmában, valamint az átiratok által előforduló stíluskorszakok (a barokk, klasszikus, romantikus, impresszionista, XX. századi és kortárs zenei stílusok) jellemző vonásait,

- a leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését,

- a különböző előadási jeleket és alkalmazási módjukat.

Legyen képes:

- játszani a skálákat, variációikkal, a hármashangzatokat és szeptimakkordokat felbontásaikkal, valamint a hangközöket a kvintekig; a kromatikus és egészhangú skálákat, valamint a bővített hármashangzatokat;

- esztétikusan, egyenletesen és gyorsan hangot indítani,

- széles dinamikai skálán játszani,

- biztosan alkalmazni az üveghangokat,

- a szóló- és kamarazenei művekben egyaránt technikailag és zeneileg felkészülten szerepelni,

- a színpadi szereplés okozta feszültségen úrrá lenni,

- a hosszabb idejű figyelemösszpontosításra, amely képessé teszi egyes művek emlékezetből való előadására is.

Tudjon:

- biztosan transzponálni C-be,

- biztosan lapról olvasni.

Alakuljon ki fejlett zenei igénye és ízlése. Technikai felkészültsége tegye képessé arra, hogy mindezek tükröződjenek játékában.

Legyen fogalma a helyes nádválasztásról és befújási módról, valamint a nádfaragás alapelveiről.

Ütőhangszerek

A növendék ismerje:

- a szimmetrikus és az asszimetrikus verőfogást,

- mindkét verőfogásnál a helyes koordinációs mozgást,

- a hangszerek (kisdob, üstdob, vibrafon, marimba, harangjáték, nagydob, cintányérok, csörgődob, triangulum, tam-tam, castagnettes stb.) helyes megszólaltatását,

- a különböző verők használatát, és velük a hangszereken történő helyes hangképzést,

- a 2-3 és 4 timpanis játék technikáját,

- dallamhangszeren a 2-3 és 4 verő biztonságos használatát,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- hangszerei múltját, irodalmát,

- az ütőhangszeres irodalom jelentősebb előadóit, szerzőit,

- a hangszerek mechanikai szerkezetét, azok kezelését, ápolását.

Legyen képes tanítványunk:

- a pontos metrumtartásra,

- a dinamikai skála beosztására minden hangszeren,

- a timpani pontos és tiszta hangolására,

- a vibrafon pedáltechnikájának megfelelő alkalmazására,

- a violin- és basszuskulcs olvasására,

- a ritmus- és dallamhangszereken való lapról játszásra,

- 7 #, 7 b előjegyzésig a dallamhangszereken skálákat, hangközöket, akkordokat, akkordfelbontásokat és glisszandót játszani,

- minden hangszeren és azokon különböző tremolók különböző dinamikájú játszására,

- az előforduló ritmusképletek készségszintű felismerésére és eljátszására,

- különböző zenei stílusokban az egyes hangszerek zeneileg helyes és hangszerkezelésileg pontos használatára (pl. kisdob - szimfonikus zenekarban, fúvószenekarban, szólóhangszerként, kamarazenében, menetzenekarban),

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására,

- biztonságos pódiumjátékra.

Hárfa

A jelölt legyen képes a hangszer biztos kezelésére.

Ismerje és alkalmazza a különböző zenei stílusokat, és azokban a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, près de la table, arpeggio, csúszások, kéz-, pedál- és kulcs-glissando, fémes hangzás stb.).

Legyen jártas az együttmuzsikálásban (kamarazene, zenekari gyakorlat).

Legyen képes:

- a zeneművek megformálására, összefogására, ezen belül a dallamívek kirajzolására, az árnyalt dinamikai megoldások és a harmóniaváltások érzékeltetésére,

- a karakterdarabok, a hazai és külföldi modern és mai kompozíciók előadására.

Ismerje a jelölt a hangszere történetét és irodalmát, valamint a különböző iskolákat:

- a ma is meghatározó bécsi iskolát (a múlt század végi Kastner és Mosshammer testvérek kezdeményezését),

- a párizsi iskolát, annak jelentősebb etűdjeit és a „hárfás zeneszerzők” műveit,

- az olasz, orosz, spanyol és az amerikai iskolák eredményeinek hatását.

Rendelkezzék megfelelő lapról olvasási és koncentrálási készséggel és legyen képes az igényes, bő tónusú, zengő, zaj- és zörejmentes hárfajátékra.

Gitár

A jelölt ismerje:

- a hangszer múltját, hagyományait (lehetőleg szerezzen jártasságot a lant-tabulatúrák olvasásában),

- a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a renaissance, barokk, klasszikus, romantikus, folklorista, impresszionista és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- és alkalmazza az együttes zenélés alapkövetelményeit,

- a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját (staccato, vibrato, rasgueado, üveghang stb.).

Legyen képes:

- a darabok hibátlan megszólaltatására, azok formai és harmóniai elemzésére, a szólamvezetések pontos megvalósítására,

- repertoárjának állandó bővítésére,

- repertoárjának nagy részét kotta nélkül is előadni,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- az egész fogólapot uralni,

- tiszta, könnyed fekvésváltásra, szép vibrato-játékra és annak stílusos alkalmazására,

- a fontos zenei karakterek megjelenítésére (dolce, cantabile, espressivo, legato, portato, staccato stb.),

- a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek önálló készítésére,

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- a hangszerére nézve kimunkált előadói és technikai képességekkel, készségekkel,

- hangszeréhez kapcsolódó repertoárral,

- a művészi szándékú kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel

- szereplési rutinnal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges,

- hangszere és egyéb munkaeszközei rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Cimbalom

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei stílus jellemző vonásait, valamint hangszere népzenei vonatkozásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtoklására,

- folyamatos, szép hangon terc-, szext-, oktáv-, decimamenetben skálázni,

- a játszószervezet harmonikus működtetésére a belső hangzásigénynek megfelelő ütésmódokkal, kézrenddel, pedálkezelési technikával,

- életkori sajátosságait, képességeit figyelembe véve a megfelelő zenei anyag korhű, megjelenítő erejű előadására,

- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának zenei igényen alapuló továbbfejlesztésére,

- a mű stílusának, karakterének megfelelő gondolat, elképzelés kivitelezésére.

Rendelkezzék:

- tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadó- és formálókészséggel,

- magas fokú technikai biztonságérzettel,

- a figyelem legmagasabb szintjével, biztos memorizáló készséggel,

- fejlett hallással, önellenőrző készséggel,

- a társas zenélés alapjául szolgáló lapról olvasási készséggel.

Csembaló

A jelölt rendelkezzék:

- alkotó és gazdag képzelőerővel, kellő szabadsággal, szuggesztív előadói és koncentrálóképességgel,

- biztos technikai tudással, s a darabok tanulásához és megformálásához szükséges önállósággal,

- megbízható ízléssel és stílusismerettel.

Tudjon:

- a csembalón tisztán, kifejezően és a megfelelő tempóban játszani,

- különféle hangszíneket, billentéseket és karaktereket alkalmazni,

- faksimile és urtext kottákból önállóan dolgozni.

Ismerje

- hangszerének mechanikáját, történetét és irodalmát,

- a hangolás alapjait,

- a reneszánsz, barokk és klasszikus kompozíciós technikákat, a barokk tánctételeket,

- a kortól és nemzetiségtől függő stílusjegyeket,

- a continuo-játék alapjait,

- a különféle notációs és ornamentális hagyományokat, a különböző kulcsokat,

- az improvizáció lehetőségeit.

Legyen képes előadási darabok megszólaltatásával művészi élményt nyújtani.

Zongora

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi és kortárs zenei stílus jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a leghitelesebb forrásokat, Urtext-kiadásokat,

- a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, értelmezését.

Legyen képes:

- a természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- a zongorajáték alapformáit (skálák, gyakorlatok stb.) minden hangnemben otthonosan játszani,

- a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

- a legfontosabb zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a pedálok tudatos és változatos használatára,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendeket önállóan készíteni,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket megjelenítő, kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- a művek helyes tempóban és pontos ritmusban történő megvalósításához szükséges hangszeres ügyességgel, virtuozitással,

- művészi szándékú zenei kifejezést eredményező képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- lapról olvasási készséggel, mely alkalmas zongoraművek vázlatos, de folyamatos eljátszására,

- az együttes zenélés alapkövetelményeivel (kamarazene, zongorakíséret).

Orgona

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, történetét, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a különböző zenei stílusok jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét,

- a leggyakrabban használt zenei műszavakat és előadási jeleket,

- a díszítések különböző fajtáit,

- a regisztrálás alapvető szabályait.

Legyen képes:

- különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani,

- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

- a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására,

- a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

- a művek karakterének megfelelően regisztrálni,

- saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendek önálló készítésére,

- repertoárját állandóan bővíteni.

Rendelkezzék:

- művészi kifejezést lehetővé tevő alkotó képzelőerővel, előadói és formálókészséggel,

- a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával, célszerű hangszeres mozgásokkal,

- koncentrálóképességgel,

- fejlett hallási kontrollal,

- lapról olvasási készséggel,

- a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral,

- megfelelő gyakorlási módszerrel.

Harmonika

A jelölt ismerje:

- a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,

- a B. B. manuál használatát,

- a jobb kéz, valamint a B. B. manuál akkordtechnikájának alapjait,

- a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját.

Legyen képes a pontos levegőgazdálkodásra, az egyenletes légszekrényvezetésre, a pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint az egyenletes crescendo, decrescendo ívek megvalósítására.

Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.

Ismerje a repetíciós (shake) technikát, valamint a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait.

Tudjon a művek karakterének megfelelően regisztrálni.

Legyen képes a két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására, a többszólamú művekben a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.

Ismerje a hangszer koncertirodalmát.

Tudjon nagyobb terjedelmű műveket előadni, valamint kamarazenében - elsősorban más zenekari hangszerekkel - közreműködni.

Tudjon műveket önállóan is elsajátítani.

Legyen képes a művészi kifejezésmód, a megfelelő stílusismeret és a technikai felkészültségének birtokában zenei élményt nyújtani.

Tudja az előadási darabok többségét emlékezetből játszani.

Legyen igénye a zeneművek ideális megformálására.

Rendelkezzék a jelölt megfelelő alaptónussal.

Tudjon ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani.

Ismerje a művek harmóniai, formai szerkezetét, valamint e játszott művek stílusjegyeit.

Legyen képes a jelölt mindenkor kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani, a zeneművek érzelmi tartalmát átélni.

Legyen képes a szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni.

Legyen képes olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, a hangszeres felkészültségét, valamint előadókészsége érettségét.

Ismerje a legfontosabb zenei műszavakat.

Legyen képes saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni.

Tudjon pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével.

Hegedű

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus és romantikus stílus jellemző vonásait, a kortárs zenei irányzatokat,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- az egész fogólapot uralni,

- a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra,

- a különböző skálákat 3 és 4 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, szext-, oktáv-, decima- és váltott oktávskálák játékára,

- az adott mű kifejezését szolgáló differenciált vibrato alkalmazására,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- a legfontosabb zenei karakterek - dolce, cantabile, espressivo, risoluto - megjelenítésére,

- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a mű stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére,

- az életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadó- és formálókészséggel,

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- a kamarazenei vagy zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel.

Brácsa

(kötelező tárgy a hegedű szakosok számára)

A jelölt ismerje az altkulcsban való kottaolvasást és legyen képes azt a folyamatos játékban alkalmazni.

Legyen képes:

- a tiszta intonáció érdekében a fogólapon tudatos helyezkedő-műveletekre,

- a tiszta fekvésváltásokat alkalmazni és azokat a zenei folyamatokba beilleszteni,

- az alapvonások hajlékony, szép hangon történő megszólaltatására,

- tudatosan végrehajtani a húrváltó és vonóváltó műveleteket,

- folyamatosan és szép hangon vibrálni.

Ismerje és tudja alkalmazni a zenei alapkaraktereket: dolce, cantabile, espressivo, risoluto.

Brácsa

A jelölt ismerje:

- hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Legyen képes:

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- a különböző hangsorokat 3 oktávon át akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- kiművelt kettősfogás-technikával terc-, kvart-, kvint-, szext-, szeptim- és oktávskálák játékára,

- különböző módon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,

- a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére,

- ezen karaktereknek megfelelő alapvonások alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- az adott zenei stílusnak megfelelő ujjrendek és vonások önálló elkészítésére,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, értelmesen tagolt, kifejező előadására.

Rendelkezzék:

- képzett hallással,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel és szereplési gyakorlattal,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely mind a kamarazenei, mind a zenekari játékhoz szükséges.

Gordonka

A jelölt legyen képes tisztán:

- 4 oktáv terjedelemben, gyors tempóban, egyenletesen skálákat és hármashangzatokat,

- terceket és szexteket kettősfogással,

- tartalmas alaphangon, elég széles dinamikai skálával, megbízható intonációval, élő ritmusban,

- p és f dinamikában kantilénaíveket játszani.

Tudjon:

- a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,

- kifejezően, minden ujjal vibrálni.

Ismerje az egyes fekvések és fogásmódok topográfiáját, és az váljék játékában fokozatosan ösztönössé.

Legyen képes:

- gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,

- mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergőjátékra,

- a zenei agogikák helyes kivitelezésére.

Ismerje

- az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,

- a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.

Legyen képes:

- a ritmikus zenei problémák megoldása érdekében a jobb és a bal kéz könnyed mozgásainak, játszómechanizmusának összehangolására,

- a dinamikai árnyalatokat kiterjeszteni intenzív pp felé, valamint jól hangzó meleg forte, szükség esetén risoluto ff hangzásig.

Sajátítsa el a zenei alapkaraktereket:

- dolce,

- espressivo,

- risoluto,

- grazioso.

Ismerje:

- a barokk,

- a klasszikus,

- a romantikus,

- a kortárs zene stílusjegyeit, és legyen azon technikai eszközök birtokában, amelyek a különböző művek hiteles megszólaltatásához szükségesek.

Legyen tisztában a játszott művek:

- formai felépítésével,

- frazeálási helyeivel.

Bírjon életkorának és tudásszintjének megfelelő önállóságot is:

- a játszandó művek kiválasztásához,

- az egyéni elképzeléseinek és fizikai (kézalkati stb.) lehetőségeinek figyelembevételével készítendő vonások és ujjrendek megalkotásához.

Rendelkezzék a zenei mondanivaló megvalósításához szükséges:

- képzelőerővel,

- előadói készséggel,

- technikával,

- biztos zenei memóriával,

- koncentrálóképességgel,

- szereplési rutinnal.

Nagybőgő

A jelölt értse a tanult technika lényegét (a kéztartástól az ujjrendig) és legyen képes azt később önállóan is alkalmazni.

Legyen képes:

- tisztán és pontosan játszani,

- az alapvonások (artikulációk) sokrétű alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- folyamatosan, szép hangon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- ujjrendek és vonások önálló készítésére,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra.

Rendelkezzék:

- igényes és fejlett hallással, precíz ritmusérzékkel,

- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal,

- biztos memóriával,

- jó lapról olvasási készséggel.

Ismerje:

- a nagybőgő múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zene jellemző vonásait,

- a művek formai és harmóniai szerkezetét.

Tanulmányai végén a tanuló rendelkezzék olyan komplex tudással, hogy zenekarban vagy kamarazenei együttesben tudjon az elvárásoknak megfelelően közreműködni.

I/2. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket énekzongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

I/3. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények:

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai „érdekesség” - bemutatása, magyarázata).

I/4. Zongora kötelező tárgy

A zongora, orgona és hárfa szakos jelöltek kivételével.

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

Hárfa és orgona szakosok részére

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet)

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet

I/5. Zenetörténet (zeneirodalom)

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,

- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).

I/6. Népzene

A jelölt:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

II. Zeneelmélet-szolfézs szak

Általános követelmény

Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti és technikai felkészültséggel, zenei műveltséggel.

Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren is játszani.

Tudjon műveket transzponálni, többszólamú partitúrát olvasni és játszani lapról is.

Legyen képes egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket hallás után lejegyezni.

Tudjon hangszereseket és énekeseket zongorán kísérni.

Legyen képes elméleti felkészültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

II/1. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában. Alapfokú ismeretek a barokk előtti és a klasszika utáni korok zeneelméletéről.

Írásbeli követelmények

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- nehezebb klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- változatos akkordfordulatokat, figurációkat tartalmazó akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú kidolgozása szűk fekvésben.

Szóbeli követelmények

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása,

- mintapéldák transzponált játszása (7 #, 7 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet alapelemeiben (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy szolfézsórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai „érdekesség” - bemutatása, magyarázata).

II/2. Szolfézs

Rendelkezzék a tanuló:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti, harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a tanuló:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a tanuló:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

II/3. Karvezetés

Ismerje a jelölt a helyes test- és kéztartást, illetve a gyakori ütemfajták vezénylését, és tudja ezeket a gyakorlatban készségszinten alkalmazni.

Tudjon - egy meghatározott szólamot énekelve - középnehéz két- és háromszólamú műveket, illetve könnyebb négyszólamú homofon kartételeket zongorán előadni és betanítani.

Legyen képes kisebb hangszeres apparátussal kísért két-, illetve többszólamú művek irányítására.

II/4. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók,

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet),

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.

II/5. Hangképzés

A jelölt intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni.

Legyen tiszta és érthető a szövegmondása.

Legyen képes alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni.

Legyen képes az adott skálagyakorlatot és a zenei anyagot helyes légzéstechnikával és levegővezetéssel, lágy hangadással, egészséges hangon, stílusosan előadni.

Rendelkezzék alapfokon elvárható énekes repertoárral.

II/6. Zeneirodalom

A jelölt rendelkezzék középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.

Ismerje:

- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,

- a hangszeres és a vokális irodalmat,

- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.

Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.

II/7. Népzene

A növendék:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

III. Zeneszerzés szak

Általános követelmény

Rendelkezzék kiművelt zenei ízléssel, hallással, memóriával, elméleti készültséggel, zenei műveltséggel.

Játsszon zeneileg kifejezően és jó technikával zongorán. Lehetőség szerint tanuljon más hangszeren, hangszereken is játszani.

Tudjon műveket transzponálni, hangszereseket, énekeseket zongorán kísérni.

Legyen képes elméleti készültségét az aktív muzsikálásban (zenei megformálásban) is hasznosítani.

III/1. Zeneszerzés-elmélet

Legyen tisztában a zeneszerzés-technika alapfogalmaival (összhangzattan, ellenponttan, hangszerelés stb.).

Legyenek megbízható ismeretei az európai zenetörténet különböző korszakairól, stílusairól.

Uralja biztosan a klasszikus összhangzattant, ismerje és alkalmazza a számozott basszus technikáját, legyen képes minden hangnemben mintapéldákat játszani, önállóan modulálni, bonyolult harmóniai folyamatokat felismerni és hallás után lejegyezni.

Ismerje a barokk és klasszikus zenében kikristályosodott zenei műfajokat, szerkesztési technikákat, kis- és nagyformákat. Legyen képes a barokk és a klasszikus zenét kottakép vagy hallás alapján elemezni.

Ismerje a XVI. századi modális zene szólamvezetési és harmóniafűzési technikáit, a vokális ellenpont szabályait, a legfontosabb vokális műfajokat. Legyen képes reneszánszkori zeneműveket elemezni.

Legyenek ismeretei a XIX. századi zene hangnemkezelési, harmóniai és formai újításairól.

Legyenek ismeretei a XX. század zenéjének főbb irányzatairól (zenei impresszionizmus, expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, aleatória, bruitizmus, hangköltészet, konkrét zene, elektronikus zene, computerzene). Ismerje a XX. századi zene jellemző akkord- és hangzástípusait (kvartakkordok, alfaakkordok, szekundhalmazok, különféle distanciális képződmények), a 12-fokú rendszer strukturális sajátságait, különféle feltételrendszerek elfogadása mellett való komponálás lehetőségeit.

III/2. Zeneszerzés-gyakorlat

Legyen képes a tanuló:

- Palestrina-stílusban tanulmányként kétszólamú motettát írni,

- barokk stílusban kisformát komponálni, kétszólamú invenciót írni,

- J. S. Bach stílusában korált harmonizálni,

- bécsi klasszikus stílustanulmányokat (variációs forma, triós forma, kisrondó, szonátaforma) komponálni,

- népdalfeldolgozásokat készíteni,

- XX. századi hangvételű művet komponálni,

- egyszerű hangszerelési feladatokat megoldani.

Rendelkezzék a tanuló a program elvégzése után a különféle tanulmányok eredményességét igazoló kompozíciós repertoárral.

III/3. Hangszerismeret és partitúrajáték

Ismerje a tanuló:

- a különböző típusú zenekarokban leggyakrabban használt vonós, fúvós és ütőhangszereket,

- a hangszerek hangterjedelmét, lejegyzésmódját, hangszínét, hangerőtartományát,

- a különféle játékmódokat, a különleges hangszerkezelési eljárásokat,

- a hangszerek megszólalásával kapcsolatos hangtani tudnivalókat,

- a leggyakoribb elektromos és elektronikus hangszereket (pl. elektromos orgona, szintetizátor).

Legyen képes:

- háromsoros, c-kulcsos énekkari partitúrák zongorázására,

- háromsoros, transzponáló hangszeres partitúrák játszására.

III/4. Szolfézs

Rendelkezzék a tanuló:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

III/5. Zongora kötelező tárgy

A növendék legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- közepesen nehéz zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani:

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, bécsi klasszikus szonáták, Chopin: mazurkák, keringők, Bartók: Mikrokozmosz IV-VI. füzet).

Az 5 szakiskolai év alatt kötelező az alábbi alapművek hiánytalan ismerete (legalább lapról olvasási szinten):

- Bach: Két- és háromszólamú invenciók.

- Haydn: Zongoraszonáták (Wiener Urtext 1a kötet).

- Bartók: Mikrokozmosz I-IV. kötet.

III/6. Zeneirodalom

Rendelkezzék a tanuló középfokon elvárható zenetörténeti és művészettörténeti ismeretekkel, és legyen képes megbízhatóan tájékozódni a főbb zenetörténeti és művészeti korszakokban.

Ismerje:

- a zenetörténet legfontosabb korszakait, az egyes korstílusok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait, a műfajok és formatípusok kialakulásának folyamatát,

- az egyes korok kiemelkedő zeneszerzőinek életét és munkásságát,

- a hangszeres és a vokális irodalmat,

- a legfontosabb zenei alapfogalmakat.

Ismerje fel a tanult és elemzett műveket és azok jellegzetes tematikus részleteit, a tanult művek sajátos szerkezeti megoldásait, hangrendszerbeli jelenségeit.

Tudjon különböző stílusú zenei szemelvényeket emlékezetből idézni.

Legyen képes eligazodni korunk fő stiláris irányzataiban. Legyen áttekintése a XX. századi társadalmi változásokról, ezek hatásáról, szerepéről a társadalmi-történelmi folyamatokban, e folyamatok tudati, érzelmi tükröződéseiben.

Legyen képes összevetni a legfontosabb stílusfordulókat, eseményeket az egyetemes történelem meghatározó jelentőségű eseményeivel.

Legyen kitekintése a társművészetek legfontosabb stíluskoraira, alkotásaira, a zene és a társművészetek kölcsönhatásaira.

Legyen képes a megszerzett ismereteket használni és gondolkodásrendszerében integrálni.

III/7. Népzene

A növendék:

- rendelkezzen átfogó képpel a magyar népzene egészéről, legyen általánosan tájékozott zenei múltunkat és jelenünket illetően,

- ismerje nagy vonalaiban a magyar népzenekutatás történetét (a 19. századi előzmények, Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint tanítványaik munkássága),

- legyen kellően felkészült a főiskolai etnomuzikológiai tanulmányok folytatására, különös tekintettel a nemzetközi népzenekutatás történetének befogadására, más népek zenéjének megismerésére,

- név szerint is ismerjen egy-egy kiemelkedő énekest és hangszeres előadót,

- legyen képes tiszta, stílusos, az ornamenseket is alkalmazó előadásra, s a magyar népzenében jellemző díszítésmódokat tudja helyesen alkalmazni a népzenei inspirációjú magyar műzene előadásakor,

- tudja elemezni megfelelő népzenei szakkifejezésekkel a népdalokat a hangsor, a hangkészlet, a forma, a kadenciák, a szótagszám stb. alapján,

- tudja elkészíteni egy-egy népdal, egyszerűbb hangszeres dallam vázlatos lejegyzését,

- ismerje a műzenében használt hangszereket a magyar néphagyomány és általában a népzene oldaláról, különös tekintettel saját hangszerére,

- rendelkezzék megfelelő anyagismerettel, tudjon kívülről 100 népdalt (évi 50 kötelezővel számolva),

- legyen tájékozott a népzene mai helyzetéről (például tudja, mi a különbség egy hagyományőrző együttes és egy táncházban muzsikáló együttes között).

IV. Hangkultúra szak

Általános követelmény

A tanuló ismerje az élő- és a gépi úton közvetített hang történetét, akusztikai-elektroakusztikai hátterét.

Legyen képes azok értő, a tartalmat, az akusztikai (és képi) megjelenítést egységként történő kritikai feldolgozására.

Ismerje a különböző médiák és a zene kapcsolódási pontjait, a zene médiákban történő megszólalásának műfaji, technikai lehetőségeit.

Legyen képes zenei hangfelvételek önálló elkészítésére, valamint ismerje a különböző médiák zenéhez kapcsolódó tevékenységeinek gyakorlatát.

IV/1. Hangkultúra

A tanuló ismerje:

- az élő hangkultúra történetét az antik színháztól a hangversenytermekig és operaházakig,

- a korabeli zenei előadási gyakorlatok főbb jellemzőit, a hangszerek történetét,

- a gépi hangközvetítés előzményeit és létrejöttét,

- a főbb hanghordozókat és rögzítési eljárásokat,

- a hangforrások akusztikai hátterét,

- az előadótermek akusztikai tulajdonságait, törvényszerűségeit,

- a fül és a mikrofonok működését,

- a térhatású hangrendszerek esztétikai és technikai lehetőségeit,

- a digitális technika elméleti hátterét, esztétikai és technikai lehetőségeit, a napi gyakorlatban betöltött szerepét,

- a hangstúdiók osztályozását, felépítését, technikai és művészi lehetőségeit,

- a műsortovábbítás lehetőségeit,

- a hangarchiválás technikai és adminisztratív hátterét,

- az akusztikai ökológia lehetőségeit, szükségszerűségét.

A tanuló legyen képes:

- a zenei előadások alkalmával a zene, az akusztika, az előadói hagyományok és a hangtechnika szempontjainak optimális egyeztetésére,

- a hanghordozók közötti biztos tájékozódásra,

- az analóg és a digitális hangtechnika esztétikai értékelésére,

- a különböző hangrendszerek esztétikai értékelésére,

- a hangarchiválás kérdéseiben történő biztos tájékozódásra,

- az akusztikai ökológia kérdéseiben történő biztos tájékozódásra.

IV/2. Stúdiótechnikai gyakorlat

A tanuló ismerje:

- a stúdiómunka előkészítő-szervező tevékenységét,

- a megfelelő akusztikai környezet kiválasztásának feltételeit,

- a hangforrások elhelyezésének akusztikai és elektroakusztikai szempontjait,

- a mikrofontechnika helyes alkalmazását,

- a keverés és effektusalkalmazás esztétikáját és technikáját,

- az utómunkák előkészítését,

- az utómunkák lebonyolítását,

- a rádió- és televízió-stúdiók tevékenységét,

- a szinkronstúdiók tevékenységét,

- a multimédia-stúdiók tevékenységét,

- a stúdiómunka egészségvédelmi hátterét és követelményeit.

A tanuló legyen képes:

- hangfelvételek megszervezésére és gyakorlati lebonyolítására (hangtechnikai, illetve rendezői jelleggel) az alábbi műfajokban:

- szólóhangszerek,

- kamarazene,

- dal, kórus,

- klasszikus szimfonikus művek,

- klasszikus operarészletek, egyszerűbb oratóriumok,

- teremhangosítás.

IV/3. Hangfelvételi műelemzés

A tanuló ismerje:

- a hangfelvétel-elemzés nemzetközi ajánlások szerinti szempontrendszerét,

- a hangszerszóló és kamarazene felvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a szimfonikuszenei felvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a drámai és oratóriumfelvételek esztétikai célkitűzéseit,

- a prózai, hangjáték-, dokumentumjáték- és aktuális hangfelvételek esztétikai célkitűzéseit,

- az élő és gépi hangközvetítés lehetőségeit, különbözőségét.

A tanuló legyen képes:

- a hangfelvételek értő, tudatos befogadására,

- hang- (elsősorban zenei) felvételek szubjektív elemzésére,

- hangfelvételek összehasonlító elemzésére,

- hangfelvételi hibák biztos meghallására, a hibák okának behatárolására,

- a fejhallgatós és hangszórós meghallgatás különbségeinek értékelésére.

A tanuló rendelkezzék:

- a hangfelvételek és élő hangesemények hangzási megítéléséhez szükséges gyakorlott, kiművelt hallással,

- a megítéléshez szükséges viszonyítási alapokkal, ízléssel, akusztikai fantáziával.

IV/4. Zenei mozgóképkultúra

A tanuló ismerje:

- a mozgókép létrejöttének vázlatos történetét,

- a filmesztétika alapfogalmait,

- a zene és a film kapcsolatának kérdéseit,

- a zene és a film kapcsolatának néhány klasszikus megvalósítását,

- a zene képi „láttatásának” lehetőségeit, ismertebb megoldásait,

- a zenei ismeretterjesztés képi lehetőségeit,

- a televíziós hangverseny-közvetítések célkitűzéseit,

- a balettfilm lehetőségeit,

- az operafilm és az operaközvetítés lehetőségeit és célkitűzéseit,

- a zeneszerzők, muzsikusok életrajzát feldolgozó filmek értékeit,

- az animációs eljárásokat,

- a klipek lehetőségeit, funkcióit,

- a zene és a reklám kapcsolatának filmes vonatkozásait.

A tanuló legyen képes:

- a zenés, illetve zenei vonatkozású filmek és videóanyagok értő elemzésére,

- az operatőri, rendezői és hangmérnöki munka elemzésére,

- a kép és a hang kapcsolatának értékelésére.

IV/5. Esztétika

Ismerje meg az esztétika helyét a filozófiai tudományok rendszerében, valamint a fő irányzatait.

Legyen képes történelmi ismereteibe integrálni a tanultakat, rendelkezzék olyan képességekkel, amelyekkel felismeri az egyes történeti korok és esztétikai követelmények közti összefüggéseket.

Ismerje az alapvető esztétikai minőségkategóriákat. Legyen képes ezeket felismerni zeneművekben, és ezek alapján legyen képes értékelni a műveket, illetve azok előadását; értékelését legyen képes írásban és szóban megfogalmazni.

Ismerje az esztétikum és az emberi érzékelés kapcsolatát.

Legyen képes felismerni e kapcsolatot a zeneművek hallgatása, kották olvasása során.

Legyen képes ítéletet alkotni egy-egy előadóművészi produkcióról az esztétikai minőségek ismeretében.

Rendelkezzen olyan összehasonlító-elemző készséggel, amellyel történeti, irodalmi, művészettörténeti és zenetörténeti ismereteit szinkronban és rendszerben látja az esztétikum megjelenése és érvényesülése területén.

IV/6. Zenei újságírás és szerkesztés

A tanuló ismerje:

- az újságírói tevékenység etikai hátterét, követelményeit,

- a publicisztikai műfajok jellemzőit.

A tanuló legyen képes:

- megkülönböztetni az újságírás különböző műfajait, és legyen képes elemezni, alkalmazni, értelmezni azokat,

- megadott idő alatt és megadott terjedelemben hírt, tudósítást stb. a sajtóban közölhető színvonalon megfogalmazni,

- interjú készítése előtt háttérinformációk begyűjtésére, az interjú felépítésének megtervezésére, és annak elkészítésére, írott, illetve hangzó formában.

IV/7. Számítástechnikai gyakorlat

A tanuló ismerje az alapvető számítástechnikai fogalmakat, a mindenkor rendelkezésre álló készülékek szolgáltatásait, kezelését, valamint a számítástechnika hangtechnikai alkalmazásait.

A tanuló legyen képes a szövegszerkesztési, táblázatkezelési műveletek elvégzésére, az internet használatára, valamint a számítógép segítségével történő rögzítési, editálási, szerkesztési feladatok elvégzésére.

A tanuló rendelkezzék a számítógép biztos kezelésének gyakorlatával, elsősorban a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, internetes, illetve alapvető stúdiótechnikai alkalmazások területén.

IV/8. Partitúraismeret

A tanuló ismerje:

- a partitúrák felépítését,

- a partitúrákban előforduló kulcsokat,

- a transzponáló hangszerek biztos olvasását,

- a partitúrákban található szerzői utasítások jelentését,

- a kortárs zene különleges lejegyzési módjait.

A tanuló legyen képes:

- zongorakivonatok és partitúrák biztos követésére,

- a hangzó anyagban előforduló hibák és más jelenségek felismerésére,

- hangfelvételek esetén az utómunkák elősegítésére a szükséges egyértelmű írásos jelzések és utasítások megtételére.

IV/9. Szolfézs

Rendelkezzék a jelölt:

- kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel,

- fejlett zenei képzelettel és memóriával,

- tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel,

- a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentrálóképességgel,

- az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának ismeretével,

- az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmóniahallás, elemzés stb.).

Tudjon a tanuló:

- c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is),

- lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megformálni,

- tisztán intonálni,

- többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni,

- műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és összefüggésükben értelmezve stílusosan interpretálni,

- tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes:

- hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból,

- műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával),

- a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

IV/10. Zeneelmélet

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában.

Írásbeli követelmények

A szakmai vizsga anyagának megfelelően:

- klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmóniai jelöléssel,

- akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények:

- akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák),

- mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig),

- szekvenciák memorizálása, transzponálása,

- akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról,

- barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján,

- a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése,

- bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának - modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai „érdekesség” - bemutatása, magyarázata).

IV/11. Zongora kötelező tárgy

A jelölt legyen képes:

- természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre,

- könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására,

- skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani

- hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül),

- oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

IV/12. Zenetörténet (zeneirodalom)

A jelölt:

- ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílusjegyeket, műfaji és formai sajátosságokat,

- legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban,

- legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal,

- ismerje a tanult zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre,

- legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait,

- legyen képes a tanult zeneműveket (többszöri meghallgatás után) rövid hangzó részlet alapján felismerni,

- legyen képes ismereteit saját zenei praxisában hasznosítani,

- legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt,

- legyen képes a zenetörténetből és egyéb tantárgyakból tanult ismereteit összekapcsolni,

- váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt (zeneművek megismerése, egyéni és együttes aktív muzsikálás, hangverseny- és operaelőadások látogatása, a megjelenő hangfelvételek figyelemmel kísérése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, rádió- és televízióműsorok és az internet figyelése stb. révén).

B) JAZZ MŰFAJ

Hangszerjáték

A főtárgyi hangszerjáték általános követelményei

A jelölt:

- ismerje saját hangszerének meghatározó fontosságú irodalmát, mind a technikaképzés, mind a jazz standardek előadása és lejegyzése tekintetében,

- ismerje a jazz játékgyakorlatának főbb elemeit, improvizációs technikáját,

- rendelkezzék megfelelő áttekintéssel a jazz főbb stíluskorszakairól és kapcsolatáról a zene egyéb területeivel,

- ismerje a kortárs jazz főbb irányzatait,

- legyen kapcsolata a klasszikus zenével, legyen képes kreatívan felhasználni jazzdarabok előadásában a klasszikus zenei készségeket,

- rendelkezzék kiművelt zenei hallással, megbízható felismerési, reprodukáló és memorizáló képességgel,

- legyen képes kisebb, combo-jellegű együttesek hangszerelésére,

- feleljen meg szólistaként és zenekari muzsikusként a jazz előadói és improvizációs követelményeinek,

- legyen képes a jelölt kisebb, combo-jellegű és nagyobb, big band és egyéb nagyzenekari, öntevékeny együttesekbe beilleszkedni, partnerei felfogásához, irányításához alkalmazkodni.

Jazz-zongora

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális patternek, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Játékforma-gyakorlatok, a tanult összes játékforma bemutatásával.

Néhány afro-amerikai dallam (ballada, spirituálé és folklór blues) stílusos frazírozással és harmonizációval.

8-10 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Dúr és moll bluesok, pentaton és másfajta improvizációkkal.

25 közismert jazz standard stílusos témabeállítással és improvizációkkal. A darabok tempóban, karakterben, előadásmódban, játéktechnikában minél inkább különbözzenek egymástól.

Jazzbőgő

Az összes dúr és moll skála és egyéb skálák (egészhangú, fél-egész, kromatikus skála) több tempóban való biztos tudása, helyes ujjrenddel.

Gyakorlatok, etűdök, pizzicato játékkal.

Jazz akkordismeret és az akkordok bontásainak ismerete.

Harmóniabontások, szekvenciák. Különböző dúr és moll blues-sémák.

A rögtönzött kísérés különböző formái, stílusai (walking bass, harmóniabontás, ellenpontozás, ritmikai differenciálás stb.).

8-10 jazz blues - kísérés és szólózás. Blues-sémák, patternek, turnbackek egyszerű és harmóniabontásos basszusvezetéssel.

Kadenciális és periódus-gyakorlatok.

Egy beállított darab, önálló rögtönzéssel.

20 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete, kísérés.

Jazzdob

Jó verőtartás és verőkezelés, irányított és elengedett ütőformák.

Váltottkezes, páros és paradiddle I. kézrendek pontos játéka.

Két- és négyütemes rögtönzések.

A kötelező kottaanyag pontos, egyenletes lapról játéka és alkalmazása improvizációs szinten, hallás utáni lejegyzése.

Nyolc- és tizenkét ütemes ad libitum szólók játéka.

Alapfokú stílusismeret, zenekari játékkészség, a tanult stíluscsoportok kísérő- és szólójátékának gyakorlati ismerete.

Fejlett tempó- és periódusérzék.

Swing, afro-cuban és rock stílusú kíséretek és szólók alkalmazása jazzegyüttesben; alapfokú zenekari játékkészség.

Jazzgitár

Joe Pass akkordgyűjtemény.

Harmóniák felépítése, funkcionális csoportosításuk.

Négyeshangzatok kiterjesztése, díszítőhangok, alterált akkordok.

Patternek, kandenciális fordulatok, szekvenciák.

Harmóniai improvizációs gyakorlatok.

Rögtönzött variációk adott patternekre.

Akkordvezetési gyakorlatok.

Motívumok rögtönzése és komponálása.

Joe Pass: The Guitar Style.

Akkordok és a velük kapcsolatos diatonikus és alterált skálák.

Bonyolultabb patternek és turnbackek harmóniai és dallami megoldásai.

Leírt szólók, transzkripciók.

8 blues játéka (moll és dúr bluesok, különböző harmonizációs megoldásokkal).

Különböző rögtönzéstechnikák.

25 közismert standard repertoárszerű ismerete (téma, akkordkíséret, szóló).

Jazz-szaxofon, klarinét

Alapvető technikai gyakorlatok (hangindítás és -zárás, vibrato stb.). Skálák, akkordbontások.

Skálák biztos tudása a hangszer egész hangterjedelmében.

Leírt szólók elemzése, transzkripciók készítése.

8 blues játéka (dúr és moll bluesok, különböző harmonizációkkal), rögtönzés.

II-V-I funkciós körökre való rögtönzés, különböző tempóban és hangnemekben.

Jettel I. füzet az 1-15. gyakorlatig és Viola: The Technique of the Saxophone II. füzet.

25 közismert jazz standard repertoárszerű játéka (téma és improvizáció).

Jazz-trombita

Technikai gyakorlatok, hangképzés, helyes be- és kilégzés.

Valamennyi dúr, összhangzatos és melodikus skála, valamint speciális skála (fél-egész, egészhangú, kromatikus skála) biztos játéka minden hangnemben.

Skálákkal való rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, szekvenciális gyakorlatok.

Leírt szólók, transzkripciók készítése.

8 különböző stílusú blues játéka (dúr és moll bluesok egyszerűbb és összetettebb harmóniasorokkal), téma és rögtönzés.

25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, rögtönzés az improvizációs harmóniasorra.

Jazz-harsona

Technikai gyakorlatok.

Dúr és moll skálák biztos tudása minden hangnemben, különböző előadásmódokban.

Stílustanulmányok.

Transzkripciók készítése és elemzése.

Music minus one elvű, rájátszásos rögtönzésgyakorlatok.

Kadenciális és szekvenciális rögtönzésgyakorlatok.

8 különböző harmonizációjú és tempójú blues, improvizációval.

25 közismert jazz standard repertoárszerű tudása: téma, harmóniasor kívülről, szólózás az improvizációs harmóniasorra.

Billentyűs hangszerek

Az elektronikus-digitális billentyűs hangszerek kezelése, alapvető technikai működési elvek.

Skálák minden hangnemben, technikai gyakorlatok.

Kadenciális improvizációs gyakorlatok, diatonikus, alterált és kromatikus patternek.

Kísérési játékformák szintetizátoron.

8 jazz blues egyszerűbb és összetettebb harmonizációval. Téma, akkordkíséret, szólózás.

„Akkordterítési” technika.

Komputer működési elvek.

Hangszerelési és egyéb elvek.

Egyszerű programozási gyakorlatok.

25 közismert jazz standard repertoárszerű ismerete: téma, harmóniasor kívülről, szólójáték.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei a szakmai követelményeken alapulnak.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte és a szakmai vizsgára jelentkezett.

Klasszikus zenész (hangkultúra szak): 15-20 oldalas szakdolgozat benyújtása egyénileg megadott hangtechnikai, esztétikai, kritikai vagy hangszer- és előadástörténeti témában.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Oktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs szak): szolfézs, zeneelmélet,

- klasszikus zenész (zeneszerzés szak): zeneszerzés, szolfézs,

- klasszikus zenész (hangkultúra szak): hangfelvételi műelemzés, szolfézs, zeneelmélet,

- jazz-zenész: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.

Az írásbeli vizsga időtartama:

- klasszikus zenész (hangszeres szakok, zeneelmélet-szolfézs és zeneszerzés szak): 240 perc,

- klasszikus zenész (hangkultúra szak), jazz-zenész: 300 perc.