Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.10.23.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

1994. évi XX. törvény

a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. július 13. napján megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

EGYEZMÉNY AZ ELÍTÉLT SZEMÉLYEK ÁTSZÁLLÍTÁSÁRÓL

Az Európa Tanács tagállamai és más államok, a jelen Egyezmény aláírói,

tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja, hogy tagjai között szorosabb egységet hozzon létre;

azt óhajtva, hogy a büntetőjog terén a nemzetközi együttműködést továbbfejlesszék;

tekintetbe véve, hogy ennek az együttműködésnek elő kell mozdítania az igazságszolgáltatás céljait, és elő kell segítenie az elítélt személyek társadalmi beilleszkedését;

tekintettel arra, hogy ezek a célok megkívánják, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt szabadságuktól megfosztott külföldiek lehetőséget kapjanak büntetésüknek saját társadalmukban való letöltésére; és

tekintettel arra, hogy ez a cél a saját országaikba való átszállításukkal érhető el legjobban,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Egyezmény szempontjából:

a) „az elítélés” a bíró által bűncselekmény elkövetése miatt határozott vagy határozatlan időre kiszabott, szabadságvesztéssel járó büntetés vagy intézkedés;

b) „ítélet” az elítélést kimondó bírósági döntés;

c) „Ítélkező Állam” az az állam, melyben az átszállítható vagy átszállított személyt elítélték;

d) „Végrehajtó Állam” az az állam, melybe az elítéltet büntetése letöltése céljából szállíthatják vagy átszállították.

2. Cikk

Általános elvek

1. A Felek vállalják, hogy az elítélt személyek szállítása tekintetében a legszorosabban együttműködnek az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

2. Az egyik Fél területén elítélt személy a kiszabott büntetés letöltése céljából a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik Fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az Ítélkező Államtól, akár a Végrehajtó Államtól, hogy a jelen Egyezmény alapján szállítsák át.

3. Mind az Ítélkező Állam, mind a Végrehajtó Állam kérheti az elítélt átszállítását.

3. Cikk

Az átszállítás feltételei

1. Az elítélt személy az Egyezmény alapján csak az alábbi feltételek fennforgása esetén szállítható át:

a) ha a Végrehajtó Állam állampolgára;

b) ha az ítélet jogerős;

c) ha az átszállítás iránti kérelem kézhezvételekor az elítélt személynek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időtartamra szól;

d) ha az átszállításhoz az elítélt személy, illetve - amikor kora, fizikai vagy elmeállapota miatt a két állam közül az egyik azt szükségesnek tartja - képviselője hozzájárult;

e) ha a büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmények vagy mulasztások a Végrehajtó Állam joga szerint bűncselekmények vagy azok lennének, ha területén követték volna el;

f) ha az Ítélkező és a Végrehajtó Állam megegyeztek az átszállításban.

2. Kivételes esetekben a Felek megegyezhetnek az átszállításban akkor is, ha az elítélt által letöltendő büntetésből az 1. bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamnál rövidebb idő van hátra.

3. Bármelyik állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy más Felekkel való kapcsolatában a 9. Cikk 1. bekezdés a) és b) pontjában foglalt eljárások egyikének alkalmazását kizárja.

4. Bármelyik állam bármikor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban meghatározhatja, hogy felfogása szerint az Egyezmény alkalmazása során mit ért az „állampolgár” kifejezésen.

4. Cikk

Tájékoztatási kötelezettség

1. Az Ítélkező Állam köteles tájékoztatni az Egyezmény lényegéről minden olyan elítélt személyt, akire az Egyezmény vonatkozhat.

2. Ha az elítélt az Ítélkező Államnak fejezi ki azt a kívánságát, hogy az Egyezmény alapján átszállítsák, ez az állam az ítélet jogerőre emelkedését követő legrövidebb időn belül köteles erről a Végrehajtó Államot tájékoztatni.

3. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) az elítélt személy nevét, születési idejét és helyét;

b) lakcímét, amennyiben a Végrehajtó Államban van lakcíme;

c) a büntető ítélet alapjául szolgáló tényállást;

d) a büntetés nemét, tartamát és a büntetés megkezdésének napját.

4. Ha az elítélt személy a Végrehajtó Államnak fejezte ki az átszállítás iránti kívánságát, az Ítélkező Állam kérelemre a fenti 3. bekezdésben megjelölt adatokat a Végrehajtó Állammal közli.

5. Az elítéltet írásban kell tájékoztatni az Ítélkező Állam vagy a Végrehajtó Állam által az előbbi bekezdések alapján tett bármely intézkedésről, valamint az átszállítás iránti kérelem alapján bármelyik állam által hozott bármely döntésről.

5. Cikk

Megkeresések és válaszok

1. Az átszállításra irányuló megkereséseket és a válaszokat írásban kell megadni.

2. A megkereséseket a megkereső állam Igazságügyi Minisztériuma a megkeresett állam Igazságügyi Minisztériumához intézi. A választ ugyanezen az úton kell közölni.

3. Mindegyik Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban közölheti, hogy az érintkezés más útját fogja követni.

4. A megkeresett állam haladék nélkül köteles értesíteni a megkereső államot arról a döntésről, hogy beleegyezik-e a kért átszállításba vagy sem.

6. Cikk

A kérelem alátámasztására szolgáló okiratok

1. A Végrehajtó Állam az Ítélkező Állam kérésére köteles az utóbbi rendelkezésére bocsátani

a) egy olyan okiratot vagy nyilatkozatot, mely jelzi, hogy az elítélt személy ennek az államnak az állampolgára;

b) másolatot a Végrehajtó Állam idevágó jogáról, amelyből kitűnik, hogy az Ítélkező Államban hozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmények vagy mulasztások a Végrehajtó Állam joga szerint bűncselekmények vagy azok lennének, ha területén követték volna el;

c) a 9. Cikk 2. bekezdésében említett tájékoztatást tartalmazó nyilatkozatot.

2. Átszállítás iránti kérelem esetén - kivéve ha az egyik állam már jelezte, hogy az átszállításba nem egyezik bele - az Ítélkező Állam a következő okiratokat köteles megküldeni a Végrehajtó Államnak:

a) hiteles másolatot az ítéletről és azoknak a jogszabályoknak a szövegét, melyeken az ítélet alapszik;

b) kimutatást arról, hogy az elítélt büntetéséből mennyit töltött le, beleértve az előzetes letartóztatást, a büntetés csökkentését és a büntetés végrehajtásával kapcsolatos minden számításba jövő tényezőt;

c) nyilatkozatot, mely tartalmazza a 3. Cikk 1. bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást az átszállításhoz; és

d) amennyiben az indokolt, az elítéltre vonatkozó minden orvosi vagy szociális jelentést, tájékoztatást az Ítélkező Államban történt kezeléséről és minden ajánlást a Végrehajtó Államban folytatandó kezelésére vonatkozóan.

3. Mindkét állam kérheti, hogy a fenti 1. vagy 2. bekezdésben említett okiratokat vagy nyilatkozatokat bocsássák rendelkezésére, mielőtt az átszállítást kéri, illetve mielőtt eldönti, hogy az átszállításba beleegyezik-e vagy sem.

7. Cikk

Hozzájárulás és annak igazolása

1. Az Ítélkező Állam gondoskodik arról, hogy az a személy, akinek a hozzájárulása az átszállításhoz a 3. Cikk 1. bekezdés d) pontja szerint szükséges, azt önként és az összes jogi következmények teljes ismeretében adja meg. A hozzájárulás megadására vonatkozó eljárásra az Ítélkező Állam joga irányadó.

2. Az Ítélkező Államnak lehetőséget kell nyújtania a Végrehajtó Államnak, hogy konzul vagy a Végrehajtó Állammal egyetértésben kijelölt más hivatalos személy útján meggyőződjék arról, hogy a hozzájárulás megadása a fenti 1. bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően történt.

8. Cikk

Az átszállítás hatása az Ítélkező Államra

1. Az elítélt személynek a Végrehajtó Állam hatóságai részéről való átvétele az Ítélkező Államban a büntetés végrehajtására felfüggesztő hatással jár.

2. Az Ítélkező Állam a büntetés végrehajtását nem folytathatja, ha a Végrehajtó Állam a büntetés végrehajtását befejezettnek tekinti.

9. Cikk

Az átszállítás hatása a Végrehajtó Államra

1. A Végrehajtó Állam illetékes hatóságainak

a) vagy folytatniuk kell a büntetés végrehajtását akár közvetlenül, akár bírósági vagy államigazgatási határozat hozatala útján a 10. Cikkben meghatározott feltételek szerint;

b) vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a Végrehajtó Állam határozatává, így az Ítélkező Államban kiszabott büntetés helyébe a Végrehajtó Államban az ugyanolyan bűncselekmény elkövetéséért kiszabható büntetést léptetve, a 11. Cikkben foglalt feltételek szerint.

2. A Végrehajtó Állam, kérelemre, az Ítélkező Államot az elítélt átszállítása előtt értesíteni köteles arról, hogy ezen eljárások közül melyiket fogja követni.

3. A büntetés végrehajtására a Végrehajtó Állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések hozatalára.

4. Minden állam, amelynek belső joga nem teszi lehetővé az 1. bekezdés szerinti valamely eljárás alkalmazását az olyan intézkedéseknek a végrehajtására, amelyeket másik Fél területén hoztak olyan személyekkel szemben, akik, tekintettel elmeállapotukra, nem tehetők büntetőjogilag felelőssé a bűncselekmény elkövetéséért, és mely állam kész átvenni ezeket a személyeket kezelésük folytatása céljából, közölheti az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban azokat az eljárásokat, amelyeket az ilyen esetekben alkalmazni fog.

10. Cikk

A végrehajtás folytatása

1. A végrehajtás folytatása esetén a Végrehajtó Állam kötve van az ítéletnek az Ítélkező Államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához.

2. Ha azonban az ítélet természete vagy tartama összeegyeztethetetlen a Végrehajtó Állam jogával, vagy ha joga így követeli, ez az állam az ítéletet bírósági vagy államigazgatási határozattal átalakíthatja a hasonló bűncselekményre belső joga által előírt büntetésre vagy intézkedésre. A büntetés, illetve intézkedés természetének, amennyire csak lehetséges, meg kell egyeznie a kiszabott végrehajtandó büntetéssel. Nem súlyosbíthatja az Ítélkező Államban kiszabott büntetés nemét vagy tartalmát, és nem haladhatja meg a Végrehajtó Állam joga szerint előírt maximumot.

11. Cikk

Az ítélet átalakítása

1. Az ítélet átalakítása esetén a Végrehajtó Állam joga szerinti eljárás alkalmazandó. Az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság

a) kötve van az Ítélkező Államban hozott ítéletekből közvetlenül vagy közvetve kitűnő ténymegállapításokhoz;

b) szabadságvesztés büntetést nem változtathat át pénzbüntetésre;

c) az elítélt által letöltött szabadságvesztés büntetés időtartamát teljes egészében be kell számítania; és

d) nem súlyosbíthatja az elítélt büntetőjogi helyzetét, és semmilyen olyan büntetési minimumhoz nincs kötve, melyet a Végrehajtó Állam joga az elkövetett cselekményre vagy cselekményekre előír.

2. Ha az átalakítási eljárásra az elítélt átszállítása után kerül sor, a Végrehajtó Államnak az elítéltet őrizetben kell tartania vagy más intézkedéssel biztosítania kell jelenlétét a Végrehajtó Államban az eljárás befejezéséig.

12. Cikk

Egyéni kegyelem, közkegyelem, büntetés átváltoztatása

Mindegyik Fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet vagy átváltoztathatja a büntetést alkotmányának vagy más jogszabályainak megfelelően.

13. Cikk

Az ítélet felülvizsgálata

Egyedül az Ítélkező Állam jogosult felülvizsgálati kérelem elbírálására.

14. Cikk

A végrehajtás befejezése

A Végrehajtó Állam azonnal befejezi az ítélet végrehajtását, mihelyt az Ítélkező Állam bármely olyan döntéséről vagy intézkedéséről tájékoztatja, melynek alapján az ítélet végrehajthatósága megszűnik.

15. Cikk

Tájékoztatás a végrehajtásról

A Végrehajtó Állam a büntetés végrehajtásával kapcsolatban köteles tájékoztatni az Ítélkező Államot

a) amikor a büntető ítélet végrehajtását befejezettnek tekinti;

b) ha az elítélt az őrizetből a büntetés letöltése előtt megszökött;

c) ha az Ítélkező Állam külön jelentést kér.

16. Cikk

Átmenő szállítás

1. A Fél belső jogával összhangban engedélyezi az elítélt átmenő szállítását területén, ha az erre irányuló kérelmet egy másik Fél terjeszti elő, és ez az állam egy másik Féllel vagy egy harmadik állammal megállapodott abban, hogy területére vagy területéről az elítéltet átszállítja.

2. A Fél az átmenő szállítás engedélyezését megtagadhatja

a) ha az elítélt saját állampolgára; vagy

b) ha a bűncselekmény, amely miatt az ítéletet hozták, saját belső joga szerint nem bűncselekmény.

3. Az átmenő szállítás iránti kérelmeket és válaszokat az 5. Cikk 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell közölni.

4. A Fél engedélyezheti az elítélt átmenő szállítását a területén, ha a kérelmet olyan harmadik állam terjesztette elő, mely egy másik Féllel megállapodott a területére vagy területéről való átszállításban.

5. Az a Fél, amelyet az átmenő szállítás engedélyezése végett megkerestek, az elítéltet csak annyi ideig tarthatja őrizet alatt, amennyi a területén való átmenő szállításhoz szükséges.

6. Attól a Féltől, melytől az átmenő szállítás engedélyezését kérik, biztosíték kérhető, hogy az elítélt ellen büntetőeljárást nem fog folytatni, az elítéltet az előző bekezdésben foglaltak kivételével nem tartja őrizetben, vagy személyes szabadságát másként sem korlátozza bármely, az Ítélkező Állam területének elhagyása előtt elkövetett bűncselekmény vagy kiszabott büntetés miatt.

7. Nem szükséges az átmenő szállítás engedélyezését kérni, ha a szállításra légi úton kerül sor a Fél területe felett, és leszállást nem terveznek. Ennek ellenére bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban megkívánhatja, hogy a területe feletti ilyen átmenő szállításról értesítsék.

17. Cikk

Nyelvhasználat, költségek

1. A 4. Cikk 2. és 4. bekezdése szerinti tájékoztatást a megkeresett állam nyelvén vagy az Európa Tanács valamelyik hivatalos nyelvén kell megadni.

2. A következő 3. bekezdés esetét kivéve az átszállítás iránti megkeresés és az annak alátámasztására szolgáló okiratok fordítása nem igényelhető.

3. Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban megkívánhatja, hogy az átszállításra irányuló megkeresésekhez és a támogató okiratokhoz a saját nyelvén vagy az Európa Tanács valamelyik hivatalos nyelvén, vagy az általa megjelölt nyelven készült fordítást csatoljanak. Ez alkalommal kijelentheti hajlandóságát arra nézve, hogy az Európa Tanács hivatalos nyelvén vagy nyelvein felül bármely más nyelven készült fordításokat is hajlandó elfogadni.

4. A 6. Cikk 2. bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével az Egyezmény alkalmazása során továbbított okiratokat nem szükséges hitelesíteni.

5. Az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban felmerülő költségeket a Végrehajtó Állam viseli, kivéve azokat, amelyek kizárólag az Ítélkező Állam területén keletkeztek.

18. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és ama nem-tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen az Európa Tanács három tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.

3. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelező hatályúnak, az Egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

19. Cikk

Nem-tagállamok csatlakozása

1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Szerződő Államokkal való konzultáció után az Európa Tanács Alapszabálya 20. d) Cikkében meghatározott többségű döntéssel és a Szerződő Államoknak a Bizottságban helyet foglalni jogosult Szerződő Államok képviselőinek egyhangú szavazatával bármely, olyan államot is meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és a 18. Cikk 1. bekezdésében sincsen említve.

2. Bármely csatlakozó állam tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

20. Cikk

Területi alkalmazás

1. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor minden állam meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyeken ezt az Egyezményt alkalmazni kell.

2. Bármely későbbi időpontban minden állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Főtitkár e nyilatkozatot átvette.

3. Az előző két bekezdés értelmében tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos, amelyen a Főtitkár az erről szóló értesítést átvette.

21. Cikk

Időbeli alkalmazás

Ez az Egyezmény mind a hatálybalépése előtt, mind az azután hozott ítélet végrehajtására alkalmazható.

22. Cikk

Más egyezményekhez
és megállapodásokhoz való viszony

1. A jelen Egyezmény nem érinti a kiadatási szerződésekből és a büntetőügyekben való nemzetközi együttműködésre vonatkozó más szerződésekből származó ama jogokat és kötelezettségvállalásokat, melyek lehetővé teszik a letartóztatott személyek átszállítását szembesítés vagy vallomástétel céljából.

2. Ha két vagy több Fél már kötött az elítéltek átszállításáról megállapodást vagy szerződést, vagy más módon rendezte kapcsolatait ezen a területen, vagy a jövőben tenne így, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni a jelen Egyezmény helyett.

3. Az Egyezmény nem érinti a büntető ítéletek nemzetközi érvényéről szóló európai egyezményekben részes államoknak azt a jogát, hogy két-, vagy többoldalú megállapodásokat kössenek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében annak érdekében, hogy kiegészítsék annak rendelkezéseit, vagy megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.

4. Ha az átszállítás iránti megkeresés mind a jelen Egyezmény, mind a büntető ítéletek nemzetközi érvényéről szóló európai egyezmény vagy az elítéltek átszállításáról szóló más megállapodás vagy szerződés hatálya alá esik, a megkereső állam a kérelem előterjesztésekor tartozik jelezni, hogy azt melyik alapján terjesztette elő.

23. Cikk

Barátságos rendezés

Az Európa Tanács büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottságát tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról. A Bizottság szükség esetén megkönnyíti az Egyezmény alkalmazásából adódó bármely nehézség barátságos rendezését.

24. Cikk

Felmondások

1. Minden Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

2. A felmondás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Főtitkár a felmondásról szóló értesítést átvette.

3. A jelen Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó az olyan személyekkel szemben kiszabott büntetések végrehajtására, akiket az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban szállítottak át a felmondás hatálybalépése előtt.

25. Cikk

Közlések

Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamokat és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi államot értesíti

a) valamennyi aláírásról;

b) valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c) az Egyezmény valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 18. Cikk 2. és 3. bekezdésével, a 19. Cikk 2. bekezdésével és a 20. Cikk 2. és 3. bekezdésével összhangban;

d) az Egyezményt érintő bármilyen más cselekményről, nyilatkozatról, értesítésről vagy közlésről.

A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően felhatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.

Készült Strasbourgban, 1983. március 21-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában letétbe helyeznek. Az Európa Tanács Főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát megküldi az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamoknak és az Egyezményhez csatlakozásra meghívott valamennyi államnak.

3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:

A 3. Cikk 4. bekezdéséhez:

Magyarország az egyezmény alkalmazásában „állampolgár” kifejezésen a Végrehajtó Államban letelepedett külföldieket is érti.

A 16. Cikkhez:

Magyarország megköveteli, hogy a területe felett légi úton átmenő szállításról értesítést kapjon. Az ilyen átszállítást nem fogja engedélyezni, ha az elítélt a 3. Cikk 4. bekezdéséhez tett nyilatkozatnak is megfelelően magyar állampolgár.

A 17. Cikk 3. bekezdéséhez:

Ha az átmenő szállítás iránti kérelem és a támogató iratok nem magyar, angol vagy francia nyelven készültek, csatolni kell ezen nyelvek egyikére történő fordítást. Ha azonban a Szerződő Fél e Cikk alapján olyan nyilatkozatot tett, hogy a kérelemnek és a támogató iratoknak saját nyelvén vagy más nyelven mint az angol és francia kell készülniük, illetőleg e nyelvekre történő fordítással kell ellátva lenniük, Magyarország meg fogja követelni a viszonosság alapján, hogy a kérelmet és a támogató iratokat magyar nyelven készítsék, vagy ahhoz magyar nyelvre történő fordítást csatoljanak.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az egyezményt 1993. november 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az elítéltek átszállításával kapcsolatos részletszabályokat. *