Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.18.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.V.1. )

 

1994. évi LV. törvény

a termőföldről1

Az Országgyűlés abból a célból, hogy

az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon,

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1-3. §2

II. Fejezet

A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK
MEGSZERZÉSE

4. §3 (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.

(2) Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és

a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.

(3)4 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.

Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése

5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.

(2)5 A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.

(3)6 Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.

(4)7 A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.

(5)8 A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.

(6)9 Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld

a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,

b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld

területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.

Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése

6. § (1)10 Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg.

(2)11 Az egyházi jogi személy végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződés alapján, valamint jogutódlással a jogelődjének tulajdonában álló termőföldre tulajdonjogot szerezhet.

(3)12 Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.

(4)13 A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett - tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.

(5)14 A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a jogelődjének tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát jogutódlással megszerzi. Az ilyen szervezet jogutódja a jogelődje tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát - a (6) bekezdésre figyelemmel - jogutódlással megszerezheti.

(6)15 Ha a szervezet a vallási tevékenységét megszünteti, a változás bíróság általi bejegyzésétől számított három éven belül a tulajdonát képező termőföldet köteles elidegeníteni.

Külföldiek tulajdonszerzése

7. §16 (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.

(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

8. §17 A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint szerezheti meg.

8/A. §18 (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:

a)19 az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;

b)20 a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;

c)21 a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítványt arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.

(2a)22 Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység.

(3)23 A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.

(4)24 A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehet régebbi.

(4a)25 A (2) bekezdés c) pontja szerinti hatósági bizonyítványban - a kiadása iránti kérelemben foglaltak alapján - település és helyrajzi szám szerint meg kell jelölni, hogy az mely ingatlanok tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:

a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;

b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;

8/B. §26 (1)27 A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot.

(2)28 A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját képező okirat másolatát az ingatlanügyi hatóság megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

8/C. §29 (1)30 A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti.

(2)31 Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos

a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,

b) egyéni vállalkozói tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,

c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,

felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.

(3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn.

(4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.

(5)32

(6)33 Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tulajdonszerzés ellenőrzése

9. §34 (1)-(2)35

(3)36

(4)37

Elővásárlási jogok

10. §38

III. Fejezet

A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA

Használati jogok

11. § (1)39 Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot. A használat jogának szerződéssel való alapítására, valamint a közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetében a II. fejezetnek a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(2)-(3)40

11/A-20. §41

21. §42

A haszonbérelhető terület nagysága

22-25/G. §43

IV. Fejezet

A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA
IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK

Általános birtokrendezés

26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető.

A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere

27. § (1)44 A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni.

(2)45 Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezhető.

(3)46 Az ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.

28. § (1)47 Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.

(2)48 Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával az ingatlanügyi hatóság az okiraton igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgált.

29. §49 Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság az érdekelteket értesíti. Ebben az ingatlanügyi hatóság a csere céljára rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.

30. § (1)50 Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja.

(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat.

31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni.

(2) Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet.

32. § Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza.

33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe.

34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni

a) az eljárásba bevont termőföld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától különböző személyek;

b)51 a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be.

35. § (1)52 Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt az ingatlanügyi hatóság által szervezett eljárásban is be kell szerezni.

(2) Az önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.

V. Fejezet

36-57. §53

VI. Fejezet

58-78. §54

VII. Fejezet

HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

80. §55

81. § (1)-(2)56

(3)57

(4)58

(5)59 A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem minősül

a) mezőgazdasági termelésből való földkivonásnak, ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel;

b) elidegenítésnek a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere.

(6)60

81/A. §61

A külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok62

82-87. §63

88. §64 (1)65 Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak az engedélyével szerezheti meg.

(2)66 Fővárosi és megyei kormányhivatalnak a határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)67 Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.

88/A. §68 (1)69 A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg.

(2)-(3)70

88/B-88/C. §71

88/D. §72 Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet - termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

89-91. §73

1-3. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez74



1  Kihirdetve: 1994.VI. 27.


2  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) a). Hatálytalan: 2013. XII. 15-től.


3  Megállapította: 2008. évi XXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2008. VIII. 1-től.


4  Megállapította: 2011. évi CI. törvény 2. §. Módosította: 2011. évi CCVI. törvény 42. § (3), 2013. évi CXXXIII. törvény 37. § a).


5  Beiktatta: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (2). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.


6  Számozását módosította: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (2).


7  Számozását módosította: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (2).


8  Számozását módosította: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (2).


9  Számozását módosította: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (2).


10  Megállapította: 2001. évi CXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


11  Megállapította: 2011. évi CCVI. törvény 42. § (1). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 37. § b).


12  Beiktatta: 1997. évi XXX. törvény 30. §. Hatályos: 1997. VI. 7-től.


13  Beiktatta: 2007. évi CXXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


14  Beiktatta: 2011. évi CCVI. törvény 42. § (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 37. § c).


15  Beiktatta: 2011. évi CCVI. törvény 42. § (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 37. § d).


16  Megállapította: 2004. évi XXXVI. törvény 2. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


17  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 94. §.


18  Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


19  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3).


20  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 95. §.


21  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3), 2009. évi LVI. törvény 94. §.


22  Beiktatta: 2012. évi CCXIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


23  Megállapította: 2009. évi CII. törvény 1. §. Hatályos: 2009. XI. 6-tól. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


24  Megállapította: 2013. évi VI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. II. 27-től.


25  Beiktatta: 2013. évi VI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. II. 27-től.


26  Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


27  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 94. §.


28  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3), 73. § (1) k).


29  Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


30  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3), 73. § (1) k). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 95. §. Módosította: 2010. évi LXXXVII. törvény 41. §.


31  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 56. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 60. § (4) a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


33  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 90. § a).


34  Megállapította: 1999. évi XLVIII. törvény 1. §. Hatályos: 1999. VI. 27-től.


35  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


36  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) d). Hatálytalan: 2014. III. 1-től.


37  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


38  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) e). Hatálytalan: 2014. III. 1-től.


39  Megállapította: 2013. évi XXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. IV. 5-től.


40  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) g). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


41  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) h). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


42  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) i). Hatálytalan: 2013. XII. 15-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) j). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


44  Megállapította: 2002. évi XXIII. törvény 22. § (9). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.


45  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


46  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


47  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


48  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


49  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


50  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


51  Megállapította: 2007. évi CXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


52  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).


53  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


54  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


55  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


56  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


57  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 3. § (5) 1. Hatálytalan: 2008. I. 2-től.


58  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


59  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170.


60  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


61  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) m). Hatálytalan: 2013. XII. 15-től.


62  A címet megállapította: 2007. évi CXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.


63  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CV. törvény 115. § (4) b). Hatálytalan: 1996. I. 1-től.


64  Megállapította: 2004. évi XXXVI. törvény 4. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


65  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 28. §.


66  Módosítva: 2012. évi XCIII. törvény 28. § alapján.


67  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 22., 2009. évi LVI. törvény 95. §.


68  Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


69  Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 59. §, 2011. évi CCI. törvény 90. § b), 2012. évi XCIII. törvény 91. § (7) b).


70  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (7) b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII. törvény 91. § (7) b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


72  Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


73  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) o). Hatálytalan: 2013. XII. 15-től.


74  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!