1996. évi XLIII. törvény - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

1996. évi XLIII. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról¹

Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:²

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)³ E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2)⁴ E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.

(2a)⁵ A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.

(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

(4)⁶ A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)⁷ A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;

b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;

c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;

d)⁸ szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy is minősülhet;

e)⁹ országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;

f)¹⁰ országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;

g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;

h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;

i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;

k)¹¹ kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;

l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja;

m)¹² áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés;

n)¹³ berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott - a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó - szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;

o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;

p)¹⁴ közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;

r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;

s) magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz;

t)¹⁵ átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszűnése miatt - a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át. Nem minősül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzői - így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetősége - egyébként nem változnak;

u)¹⁶ közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony:

ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;

ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;

v)¹⁷ belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti;

z)¹⁸ rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idő.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3)¹⁹ Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve,

b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

(4)²⁰ A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(5)²¹ A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.

(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3)²² A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.

(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6)²³ A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.őrgy., r.o.alez.).

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az egyenlő bánásmód követelménye²⁴

6. §²⁵ (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérő rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt;

c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A fegyveres szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

III. Fejezet

AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.

16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.

17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. § (1)²⁶

(2)²⁷ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

(3)²⁸ A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.

20. §²⁹ A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,

b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. § (1)³⁰ A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(1a)³¹ Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(1b)³² A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

(3)³³ A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.

21/A. §³⁴ A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történő csatlakozásra és részvételre is.

Az anyanyelv használata

22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3)³⁵

Választójog

23. §³⁶ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

24. § (1)³⁷ A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. § A hivatásos állomány tagja

a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;

b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;

c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

26. § (1)³⁸ A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények előírásainak megfelelően - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet³⁹

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR⁴⁰

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre⁴¹

29. §⁴² (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.

(3) Az MRK tagozata

a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-e) pont szerint elkülönülő résztestülete.

29/A. §⁴³ (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

(2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.

(4) Az MRK

a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben,

b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait,

c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

d) konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,

e) véleményét ki kell kérni

ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint

ec) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,

f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,

g) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,

h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,

i) megalkotja működési szabályait,

j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,

k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,

l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,

m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,

n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,

o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

r) megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,

s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,

t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,

u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

(5) A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Az MRK szervezete, működése⁴⁴

29/B. §⁴⁵ Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

29/C. §⁴⁶ (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3) A Közgyűlés feladata:

a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a főtitkárt,

b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot,

c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.

(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.

(7) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök, az alelnökök,

b) a főtitkár,

c) a PEB elnöke,

d) az EB elnöke.

(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.

(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.

(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti.

(11) A Közgyűlés által megválasztott főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

(14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK

a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben

aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,

ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy

ac) megszünteti az etikai eljárást,

b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja.

A Közgyűlés tagjainak megválasztása⁴⁷

30. §⁴⁸ (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.

(2) A Közgyűlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll.

Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása⁴⁹

30/A. §⁵⁰ (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja.

(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki.

(3) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén a nyilvántartásból törli.

(4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(5) Az MRK tagja - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint

a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,

b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és

c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.

(7) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

30/B. §⁵¹ (1) Az Iroda - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat - az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő adatokat tartja nyilván:

a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint

c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye.

(2) A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.

(3) A miniszter a rendőrséggel szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok⁵²

30/C. §⁵³ (1) Az MRK tisztségviselője legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,

e) az Alapszabályban meghatározott más okból.

(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet

a) politikai párt tagja,

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,

c) aki más kamara tagja.

(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.

(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata⁵⁴

31. §⁵⁵ (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.

(3) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(4) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK

a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.

(6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai⁵⁶

32. §⁵⁷ (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik. A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.

IV/A. Fejezet⁵⁸

A SZAKSZERVEZET⁵⁹

33. §⁶⁰ (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásában

a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,

b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint

a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.

33/A. §⁶¹ (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

33/B. §⁶² (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

(2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

33/C. §⁶³ (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(5) A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel⁶⁴

34/A. §⁶⁵ (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.

(2) A szakszervezet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni.

(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(5) A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

34/B. §⁶⁶ (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.

(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.

34/C. §⁶⁷ (1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának - de legalább 30 főnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét.

(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

35. §⁶⁸ Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2)⁶⁹ A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3)⁷⁰ Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint a miniszter gyakorol.

(4)⁷¹

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. § (1)⁷² Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),

e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.

(2)⁷³ Hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

(3)⁷⁴ Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is.

(4)⁷⁵ A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.

(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(6)⁷⁶ A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.

(7)⁷⁷ Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó.

(8)⁷⁸ Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

37/A. §⁷⁹ (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,

g) korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban, és az 53. § f) vagy g) pontja, vagy az 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.

(2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor.

37/B. §⁸⁰ (1)⁸¹ Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező

a) életvitele kifogástalan, és

b) írásban hozzájárul

ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

bb) életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenőrzéséhez.

(2)⁸² Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának.

(2a)⁸³ A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(4) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során

a) a hivatásos állományba jelentkezőről, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,

b) a hivatásos állományba jelentkezőről, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.

(5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

(6)⁸⁴ A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévő tagjának a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.

37/C. §⁸⁵ (1)⁸⁶ A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni. Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhetők.

(2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.

A hivatásos állomány utánpótlása

38. § (1)⁸⁷ A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők), valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.

(2)⁸⁸ A rendészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.

A szolgálati viszony létesítése

39. § (1)⁸⁹ A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.

(3)⁹⁰ A hivatásos állománybavételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

40. § (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.

(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni.⁹¹ Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszűnik.

Próbaidő

41. § (1)⁹² A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).

(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben kell részesíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. §⁹³ (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:

a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,

b) a felsőoktatási intézménynél,

c) a tudományos intézménynél,

d) a közigazgatási szervnél,

e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,

f) az egészségügyi intézménynél,

g) a szövetséges fegyveres erőknél,

h)⁹⁴ polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,

i)⁹⁵ az ügyészi szervezetnél,

j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,

k)⁹⁶ az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben,

l)⁹⁷ Magyarország külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként,

m)⁹⁸ rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél

(a továbbiakban együtt: más szerv).

43. § (1)⁹⁹ A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan időre - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejű berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

(2)¹⁰⁰ A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés időtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.

(3)¹⁰¹ A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.

(4)¹⁰² A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(5)¹⁰³ Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.

(6)¹⁰⁴ Az (5) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati jogviszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (4) bekezdés szerinti beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik.

43/A. §¹⁰⁵ A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.¹⁰⁶

43/B. §¹⁰⁷ (1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok előzetes tájékoztatásával

a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez,

b) az általa vezetett minisztériumba,

c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló

ca) önálló költségvetési szervhez,

cb) rendvédelmi oktatási intézménybe,

cc) tudományos, kutató intézménybe,

cd) a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti.

(2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetője gyakorolja.

(3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható.

(4) A berendelés megszüntetésére a 43. § (5) és (6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követően e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggő juttatások a berendelést megelőzően foglalkoztatást végző szervet terhelik.

Rendelkezési állomány

44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b)¹⁰⁸ akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;

h)¹⁰⁹

i)¹¹⁰ akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;

j)¹¹¹ akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.

(3)¹¹²

(4)¹¹³

(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány¹¹⁴

44/A. §¹¹⁵ (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, kérelmére vagy - a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné - figyelembe véve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is -, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

Pályázati rendszer

45. §¹¹⁶ (1)¹¹⁷ A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, a megpályázható vezetői beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.

(3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetői beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre.

(6) A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(7) Pályázatra kiírt vezetői, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.

(8) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.

(9) Pályázatot csak betölthető vezetői, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.

(10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetői beosztás kizárólag pályázat útján tölthető be.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,

b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,

c) a külföldi szolgálatra vezénylés,

d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

e) a szolgálati viszony szüneteltetése,

f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,

g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,

h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.

(3)¹¹⁸ A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell előzetesen szerezni.

(4)¹¹⁹ A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. § (1)¹²⁰ A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.

47/A. §¹²¹ (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;

b) a saját kérelmére;

c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;

d) fegyelmi fenyítésként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(3)¹²² A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.

Vezénylés

49. § (1)¹²³ A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3)¹²⁴ A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(4)¹²⁵ A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(5)¹²⁶ A hivatásos állomány tagját

a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,

b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján

a miniszter vezényli.

(6)¹²⁷ A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(7)¹²⁸ A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós külszolgálat).

49/A. §¹²⁹ (1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelő meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a rendelkezési állományba helyezést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.

(2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztásának megfelelő távolléti díjat kell folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezénylésre a 49. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók.

(5)¹³⁰

Megbízás

50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.

(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100%-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. §¹³¹ (1)¹³² Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.

A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3)¹³³ Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

A szolgálati viszony korhatára

52. §¹³⁴ A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

52/A. §¹³⁵

A szolgálati viszony megszűnésének esetei¹³⁶

53. § A szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d)¹³⁷ kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel;

e)¹³⁸ azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

f)¹³⁹ a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

g)¹⁴⁰ büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;

h)¹⁴¹ a hivatásos állomány tagja halálával;

i)¹⁴² a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. § A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

55. § (1)¹⁴³ A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve - lemondhat.

(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.

(3)¹⁴⁴ Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.

(4)¹⁴⁵

Felmentés

56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha¹⁴⁶

a)¹⁴⁷ az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;

b)¹⁴⁸ átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el;

c)¹⁴⁹ a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;

d)¹⁵⁰ berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a)¹⁵¹ minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált;

b)¹⁵² a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert

ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy

bb) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából határidőben nem tette meg;

c)¹⁵³ a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható;

d)¹⁵⁴ megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit.

(3)¹⁵⁵

(4)¹⁵⁶

(5)¹⁵⁷ Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén

aa) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,

ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy

ac)¹⁵⁸ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett;

b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el.

(6)¹⁵⁹ A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(6a)¹⁶⁰ A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően hátrányosan nem befolyásolja.

(7)¹⁶¹ A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

57. §¹⁶² (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) Amennyiben a felmentés oka a minősítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő - a hivatásos szolgálati viszonyban töltött időre tekintet nélkül - harminc nap.

(4)¹⁶³ A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(6)¹⁶⁴

(7) A felmentési idő szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött időt a szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.

58. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;

c)¹⁶⁵ a várandósság ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;

d)¹⁶⁶ a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e)¹⁶⁷ a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.

(2)¹⁶⁸ Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy

b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.

(3)¹⁶⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(4)¹⁷⁰ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

58/A. §¹⁷¹ Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

59. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya

a)¹⁷² a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;

b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];

c)¹⁷³ országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése];

e)¹⁷⁴ állami vezetővé történt kinevezése, megválasztása

f)¹⁷⁵ a részére előírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése

miatt.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés¹⁷⁶

59/A. §¹⁷⁷ (1)¹⁷⁸ A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

(2)¹⁷⁹ Az (1) bekezdés alapján létrejövő kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(3)¹⁸⁰

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

60. § (1)¹⁸¹ A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között¹⁸²

60/A. §¹⁸³ (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.

(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

61. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:

a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;

b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát;

e)¹⁸⁴

f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.

(3)¹⁸⁵ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.

61/A. §¹⁸⁶

Megtérítési kötelezettség

62. § (1)¹⁸⁷ Ha a szolgálati viszony 53. § b), f)-g), 56. § (2) b) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

Végkielégítés

63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.

(2)¹⁸⁸ A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4)¹⁸⁹ A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.

(5)¹⁹⁰ A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a)¹⁹¹ a szolgálati viszony megszűnésekor a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte;

b)¹⁹² alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre;

c)¹⁹³ nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált.

(7)¹⁹⁴ Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. § (1)¹⁹⁵ Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.

(2)¹⁹⁶ Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát, illetve állami vezetői megbízatásából eredő hatáskörei gyakorlásának megszűnését követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.

(3)¹⁹⁷ Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4)¹⁹⁸ Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5)¹⁹⁹ A hivatásos állomány szolgálati járandóságban részesülő volt tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(6)²⁰⁰ Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezető beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli

a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(4)²⁰¹ Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását.

(5)²⁰² Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.

(6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.

66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:

a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles:

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;

c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;

d)²⁰³ a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;

e)²⁰⁴ az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;

f)²⁰⁵ a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni;

g)²⁰⁶ szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(2)²⁰⁷ A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4)²⁰⁸ A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5)²⁰⁹ A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.

69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;

c)²¹⁰ a kötelező orvosi vizsgálat - ideértve a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálatot is - teljes időtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - időtartamra;

e)²¹¹ az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;

f)²¹² tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;

g)²¹³ ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;

h)²¹⁴ a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Könnyített szolgálat²¹⁵

70/A. §²¹⁶ (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá

b) az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.

A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei²¹⁷

70/B. §²¹⁸ (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől való mentesség és az együttműködés.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

Az előmenetel feltételei

71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.

(2) Az előmenetel feltétele:

a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség;

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat benyújtása.

(3)²¹⁹ Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. §²²⁰ (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.

(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.

72/A. §²²¹ A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.

72/B. §²²² (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésének megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.

(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.

72/C. §²²³ Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése szükséges.

73. §²²⁴ (1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére - a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében - a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.

74. § (1)²²⁵ Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati időt önhibából nem tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3)²²⁶ A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír, és amelyet a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

75/A. §²²⁷ (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

Előmenetel a beosztásban

76. § (1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.

(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.

Előmenetel a rendfokozatban

77. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető

a) soron,

b) soron kívül,

c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történő előléptetés

78. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a)²²⁸ a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;

b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi;

c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele.

79. §²²⁹ (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,

b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,

c)²³⁰ a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.

Soron kívüli előléptetés

80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(3)²³¹ A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni

a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;

b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.

(4)²³²

Az előléptetés egyéb esetei

81. § (1)²³³ A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának minősítése

82. § (1)²³⁴ A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.

(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.

(3) A minősítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.

(4)²³⁵ A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.

Szolgálatteljesítési idő

84. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2)²³⁶ A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(3)²³⁷ A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, de legfeljebb négyhavi keretben is meghatározható.

(4)²³⁸ A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

84/A. §²³⁹ (1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke legalább felének megfelelő tartamú

rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő - annak engedélyezése esetén -

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(8) Vezető beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

85. § (1)²⁴⁰ A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.

(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

86. § (1)²⁴¹ A hivatásos állomány

a)²⁴² nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá

b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni

éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.

(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

(6)²⁴³ A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.

Túlszolgálat

87. § (1)²⁴⁴ Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.

88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2)²⁴⁵ A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(3) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni.

Készenlét²⁴⁶

88/A. §²⁴⁷ A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

Szabadság

89. §²⁴⁸ A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:

a) 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idő után

3 munkanap;

b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után

4 munkanap;

c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után

5 munkanap;

d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után

6 munkanap;

e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után

7 munkanap;

f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után

8 munkanap;

g)²⁴⁹ 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után

9 munkanap;

h)²⁵⁰ 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után

10 munkanap.

Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetőket) vezetői pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetői pótszabadság 9-15 munkanapig terjedő mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második része tartalmazza.

(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idő után járó pótszabadság és a vezetői pótszabadság közül a számára kedvezőbbet választhatja.

(5)²⁵¹ A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt betölti.

91. § (1)²⁵² A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú szülőt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő hivatásos állományú szülőt

a) egy gyermeke után 2,

b) két gyermeke után 4,

c) három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap

pótszabadság illeti meg.

(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

(3)²⁵³ A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.

92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely

a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban

évente 10 munkanap,

repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban

évente 14 munkanap.

(2)²⁵⁴ Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára - tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidőt engedélyezhet.

Egészségügyi szabadság

93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4)²⁵⁵ A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidőbe be kell számítani.

(5)²⁵⁶ A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(6)²⁵⁷ A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7)²⁵⁸ Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8)²⁵⁹ Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

94. §²⁶⁰ (1)²⁶¹ A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;

b)²⁶² a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;

c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt

ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,

cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,

cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.

(2)²⁶³ Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

Szülési szabadság

95. § (1)²⁶⁴ A hivatásos állomány várandós, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény²⁶⁵

95/A. §²⁶⁶ (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4)²⁶⁷ A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság

96. § (1)²⁶⁸ A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

a)²⁶⁹ a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

b)²⁷⁰ a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;

d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;

e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2)²⁷¹ A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

A szabadság közös szabályai

97. § (1)²⁷² A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3)²⁷³ A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.

(4)²⁷⁴ Más szervhez történő vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(5)²⁷⁵ Szabadság pénzbeni megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati viszony megszűnése esetén kerülhet sor.

(6)²⁷⁶ A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére - a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.

(7)²⁷⁷

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

98. § (1)²⁷⁸ A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.

(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

99. §²⁷⁹ (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.

(2) Az illetmény beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történő kinevezés, illetve más beosztásba történő kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik.

(4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2)²⁸⁰ A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedő sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történő előresorolás szempontjából - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát kivéve - a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem vehető figyelembe.

(3)²⁸¹ A vezetői beosztást betöltő hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetői munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani.

(4)²⁸² A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente a központi költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra.

(5)²⁸³ A rendfokozati illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata adja.

100/A. §²⁸⁴ (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult:

a) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,

b) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,

c) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 18%-a,

d) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,

e) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,

f) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.

100/B. §²⁸⁵ A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:

a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,

b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a,

c) főosztályvezető esetében a beosztási illetmény 30%-a,

d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,

e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.

101. § (1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.

(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.

(4)²⁸⁶ Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.

102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra előírt várakozási idő eltelt.

(2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.

103. §²⁸⁷ (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függően illetménykiegészítésre jogosult.

(2) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a)²⁸⁸ a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,

b)²⁸⁹ a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,

c)²⁹⁰ a legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető szervnél a beosztási illetmény 30%-a,

d)²⁹¹ helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a.

(3)²⁹² A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a)²⁹³ a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,

b)²⁹⁴ a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,

c) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető szervnél a beosztási illetmény 15%-a,

d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a.

(4)²⁹⁵ Azok a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező főtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkező zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak főtisztek és tisztek esetében a felsőfokú végzettségűeket megillető, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségűeket megillető illetménykiegészítésre.

103/A. §²⁹⁶ A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:

a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 30%-ára,

b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára,

c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 10%-ára.

104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta.

(4)²⁹⁷ A pótlék mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 25-25%-a,

b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 15-15%-a,

c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.

(5)²⁹⁸ Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a,

b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 15%-a.

(6)²⁹⁹ Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, „C” típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékű nyelvpótlékra jogosult.

(7)³⁰⁰ Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.

105. § (1)³⁰¹ Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére, az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság időtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelőző hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja kérésére - a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni.

(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

106. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.

(2) A fegyveres szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

107. § (1)³⁰² A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

108. § (1)³⁰³ Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

109. §³⁰⁴

Jubileumi jutalom

110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

111. § (1)³⁰⁵ A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.

(3)³⁰⁶ A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.

Távolléti díj

112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

Költségtérítések

113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b)³⁰⁷ a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült,

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

(2)³⁰⁸ A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.

(3)³⁰⁹ Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

Kedvezmények és támogatások

114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a)³¹⁰

b) családalapítási támogatás,

c)³¹¹

d) szociális támogatás,

e) illetményelőleg,

f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2)³¹²

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)³¹³ A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg.

(5)³¹⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Lakhatási támogatás

115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:

a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával;

b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással;

c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;

d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékű lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;

e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;

f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.

(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekből kell biztosítani.

115/A. §³¹⁵ (1)³¹⁶ Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

d)³¹⁷ aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás;

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4)³¹⁸ A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

(6)³¹⁹ Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)³²⁰ Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)³²¹ A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)³²² Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)³²³ A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)³²⁴ Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)³²⁵ A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

Természetbeni ellátás

116. §³²⁶ (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként egyenruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

Választható juttatások³²⁷

116/A. §³²⁸ (1)³²⁹ A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő, illetve a nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő fegyveres szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(6) A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban szabályozza a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját.

(7)³³⁰

116/B. §³³¹ (1) A hivatásos állomány tagja részére a 114. § alapján biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a 116/A. § alapján választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybevevő, illetve juttatásban részesülő tagjára és a támogatásra, illetve a juttatásra vonatkozó adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybevevő, illetve választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, illetve a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett (levont) összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke, illetve értékének időarányos része.

Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás

117. § A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.

A kifizetés módjai³³²

117/A. §³³³ (1)³³⁴ A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)³³⁵ A juttatás fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. §³³⁶ (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

118. § (1)³³⁷ A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentése,

b) egy fizetési fokozattal való előresorolás,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

f) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.

g) soron kívüli előléptetés,

h) szolgálati jel,

i) kitüntetés.

(2)³³⁸ A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntető címként a miniszter tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, főtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintű szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján.

(3)³³⁹ A hivatásos állomány tagja részére havonta

a)³⁴⁰ a tanácsosi cím után az illetményalap 25%-ának,

b)³⁴¹ a főtanácsosi cím után az illetményalap 50%-ának

megfelelő címpótlékot kell folyósítani.

(4)³⁴² A hivatásos állomány tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(5)³⁴³ A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha

a) a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve

b) a hivatásos állomány tagjával szemben - megrovás és járművezetéstől eltiltás kivételével - a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szűnt meg.

(6)³⁴⁴ A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is részt vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.

XII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fegyelmi felelősség általános szabályai

119. § (1)³⁴⁵ Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2)³⁴⁶ Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3)³⁴⁷ A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2)³⁴⁸ A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3)³⁴⁹ Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésből,

d) jogos védelmi helyzetben,

e) végszükségben

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

122. §³⁵⁰ (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.

Fenyítések

123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,

e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,

h) a szolgálati viszony megszüntetése,

i) lefokozás.

(2)³⁵¹ Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3)³⁵² Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(4)³⁵³ A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.

124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.

(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2)³⁵⁴

(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.

(4) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

126. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, főtisztre - ezredes kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.

(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.

(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(6) Az országos parancsnokkal, valamint szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

(2)³⁵⁵ Ha a fegyelemsértés elkövetőjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbítható.

(3)³⁵⁶ Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4)³⁵⁷

(5)³⁵⁸ Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

127/A. §³⁵⁹ (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz

a)³⁶⁰ ha a szolgálatát a miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezető,

b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető.

(2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

A fegyelmi eljárás

128. § (1)³⁶¹ A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.

(3)³⁶² A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.

129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3)³⁶³ Ha a fegyelmi eljárást - a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható.

(4) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.

(5)³⁶⁴ Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni.

(6)³⁶⁵ A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(7)³⁶⁶ Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(8)³⁶⁷ Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíthető legyen.

(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.

(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.

(4)³⁶⁸ A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

134. § (1)³⁶⁹ A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni szemléről jelentés is készülhet.

(4)³⁷⁰ A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - a minősített adat védelméről szóló jogszabályok szerint - feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek időpontját közli - jelenjen meg.

(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.

136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétől számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

137. §³⁷¹ (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint.

138. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

140. § (1)³⁷² A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a)³⁷³ a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, illetve nem minősül a 119. § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszűnt,

f) a cselekmény elévült.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3)³⁷⁴ A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 119. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

141. §³⁷⁵ A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha minősített adatot nem tartalmaz - az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok

142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve - az ő belegyezésével - a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

143. § (1)³⁷⁶ Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az első fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.

144. § (1)³⁷⁷ A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

(2)³⁷⁸ Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

Eljárás szabálysértés esetén

145. § (1)³⁷⁹ Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók.

(2)³⁸⁰

(3)³⁸¹ Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult - és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt -, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.

(5)³⁸² Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

(6)³⁸³ A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből kell levonni.

A fenyítés végrehajtása

146. § (1)³⁸⁴ A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.

(2)³⁸⁵ A fenyítés jogerős, ha

a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,

b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,

c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselő-testület (közgyűlés), polgármester (főpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.

(3)³⁸⁶ A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

A fenyítés hatálya

147. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,

b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig,

c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt - kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.

Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén³⁸⁷

149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3)³⁸⁸ Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válást az 56. § (6) bekezdése alapján a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével

okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért

a) a raktárvezető és a raktárvezető helyettes 6 havi,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi

alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

156. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.

157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük - arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elő.

158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

159. § (1)³⁸⁹ A kár összegének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.

(3) Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

A fegyveres szerv kártérítési felelőssége

162. § (1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2)³⁹⁰ A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet - ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezőbb - csak az emelés időpontjától kell számítani.

168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

a)³⁹¹ az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

azt a pénzösszeget:

c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetőleg - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b)³⁹² a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b)³⁹³ attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c)³⁹⁴ a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a fegyveres szerv a 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A fegyveres szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

a) a felelőssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetőleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

178. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. Fejezet

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségbiztosítási ellátások³⁹⁵

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

(2)³⁹⁶ A hivatásos állomány tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján - egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg a hivatásos állomány tagját.

(3)³⁹⁷ Az egészségügyi szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.³⁹⁸

(4)³⁹⁹ A hivatásos állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapítása

180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3)⁴⁰⁰ A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

181. §⁴⁰¹ (1)-(2)⁴⁰²

(3)⁴⁰³ Az állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a Tny. tv., valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

182-184. §⁴⁰⁴

185. §⁴⁰⁵

186. §⁴⁰⁶

187-188. §⁴⁰⁷

189. §⁴⁰⁸

190. §⁴⁰⁹

191. §⁴¹⁰

192. §⁴¹¹

192/A. §⁴¹² (1)⁴¹³

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat.

XV. Fejezet

KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2)⁴¹⁴ A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintően a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.

(3)⁴¹⁵ A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(4)⁴¹⁶ A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg.

(5)⁴¹⁷ A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(6)⁴¹⁸ A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van.

Határozat elleni panasz, fellebbezés

195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítésétől számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be.

(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott szerv - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát, illetőleg az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;

b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3)⁴¹⁹ A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja és annak védője három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát.

(4)⁴²⁰ A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.

197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5)⁴²¹ A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtől nem várható el.

(6)⁴²² Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7)⁴²³ Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (5. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).

(8)⁴²⁴ Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

198. §⁴²⁵

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.

(2) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.

(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.

202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában

- a minősítést végző személy,

- a szolgálati elöljáró,

- az állományilletékes parancsnok,

- az országos parancsnok és az illetékes helyettese;

c)⁴²⁶ a miniszter, az államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár;

d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;

e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek;

f)⁴²⁷ a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a nyugdíjmegállapító szerv.

203. § (1)⁴²⁸ A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv - a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3)⁴²⁹ A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül.

(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(5) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

204. § (1)⁴³⁰ A hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) - a 205. §-ban meghatározott eset kivételével - egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.

(2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult - a külön jogszabályban meghatározott - kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.

(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.

(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.

(5)⁴³¹ Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg.

205. § (1)⁴³² A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2)⁴³³ Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3)⁴³⁴ Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható.

(4)⁴³⁵ Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;

b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

205/A. §⁴³⁶ A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:

a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója;

b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

207/A. §⁴³⁷ (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény - alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.

A kegyeleti gondoskodás

208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

XVIII/A. Fejezet⁴³⁸

A FEGYVERES SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓ⁴³⁹

210/A. §⁴⁴⁰ (1) A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fegyveres szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetőleg biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.

(3) A fegyveres szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a fegyveres szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XIX. Fejezet⁴⁴¹

211-245. §⁴⁴²

XIX/A. Fejezet⁴⁴³

A RENDŐRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK⁴⁴⁴

245/A. §⁴⁴⁵ A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

245/B-245/C. §⁴⁴⁶

Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása⁴⁴⁷

245/D. §⁴⁴⁸ (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető, illetve arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.

(2)⁴⁴⁹ A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - másik vezetői vagy képzettségének, végzettségének megfelelő beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(3)⁴⁵⁰ Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4)⁴⁵¹ Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani.

(5)⁴⁵² A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(6)⁴⁵³ Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni.

245/E. §⁴⁵⁴

245/F. §⁴⁵⁵

Illetmény⁴⁵⁶

245/G. §⁴⁵⁷

245/H. §⁴⁵⁸ (1)⁴⁵⁹ Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű), valamint a helyi szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb kettő vezetői szint létesíthető.

(2)⁴⁶⁰ E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

(3)⁴⁶¹ Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetője főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.

245/I. §⁴⁶²

245/J-245/M. §⁴⁶³

Vegyes rendelkezések⁴⁶⁴

245/N. §⁴⁶⁵ (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény e fejezetének hatálybalépésekor vezetői beosztásban lévők esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetői beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdődne.

(2)⁴⁶⁶ E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat.

245/O. §⁴⁶⁷

245/P. §⁴⁶⁸ (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója - 2001. július 1-jei hatállyal - köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplő szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.

(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszűnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.

(3)⁴⁶⁹

(4)⁴⁷⁰ E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél tiszti beosztásba a 37-37/A. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az előzőekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglévő államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.

(5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére első alkalommal 2002. évben jogosult.

(6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelő összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétől 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult.

245/R. §⁴⁷¹ Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán belül a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.⁴⁷²

XX. Fejezet

A RENDŐRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK⁴⁷³

246. §⁴⁷⁴ A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Közös szabályok

247. § (1)⁴⁷⁵ A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:

a) országos parancsnok,

b) főigazgató,

c) megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetői,

d)⁴⁷⁶

e)⁴⁷⁷

f)⁴⁷⁸ a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, és a vele azonos jogállású szervek vezetői,

g)⁴⁷⁹ tűzoltó parancsnok,

h) városi (kerületi) rendőrkapitány,

i)⁴⁸⁰ határrendészeti kirendeltségvezető.

(2)⁴⁸¹ Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

248. §⁴⁸²

248/A. §⁴⁸³ (1)⁴⁸⁴ A rendészetért felelős miniszter igazságügyi szakértői intézménybe szolgálatteljesítésre berendelheti a rendőrség hivatásos állományú, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe valamely kriminalisztikai szakterületre vagy vegyészet szakterületre igazságügyi szakértőként bejegyzett tagját.

(2)⁴⁸⁵ A berendelt felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi szakértői intézmény vezetője gyakorolja, a foglalkoztatásával összefüggő költségek fedezetét az igazságügyi szakértői intézmény költségvetésében kell biztosítani. A berendelt szolgálati jogviszonyára egyebekben 43/B. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti berendelés megszűnik, ha a hivatásos állomány tagja azt kéri, illetve, ha az igazságügyi szakértői névjegyzékből törölték.

249. §⁴⁸⁶ A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsőoktatási intézmény a miniszter jóváhagyásával írja ki.

250. § (1)⁴⁸⁷

(2) A tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.

251. § (1)⁴⁸⁸ A miniszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.⁴⁸⁹

(2)⁴⁹⁰ A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által meghatározott rendben - az első oktatási év eredményes befejezését követően - legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidő kikötésével - hivatásos állományba lehet venni.

252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minősíteni, a szerződéses állományban levőkről szolgálati jellemzést kell készíteni.

253. § (1)⁴⁹¹ A 90. § (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett a parancsnokokat (vezetőket) az alábbi mértékű vezetői pótszabadság illeti meg:

a) osztályvezetői besorolású vezető esetén 11 munkanap;

b) főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén 12 munkanap;

c) főosztályvezetői besorolású vezető esetén 13 munkanap;

d)⁴⁹² az országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap;

e)⁴⁹³ az országos parancsnok esetén 15 munkanap.

(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.

254. § (1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.

(2)⁴⁹⁴ A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

a) egy hónapra számítva:

1. különleges bevetési pótlék

100-150%

2. lovasjárőri pótlék

25%

3. kutyavezetői pótlék

20%

4. gépjárművezetői pótlék

13%

5. különleges gépjárművezetői pótlék

25%

6. díszelgési pótlék

25%

7. hajóvezetői pótlék

20%

8. nyomozói pótlék

65%

9. zenekari pótlék

10%

10. nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka

45%

11. veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka

45%

12. veszélyes tűzoltói beosztás pótléka

45-50%

13. a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya belső ellenőrzési pótléka

100-250%

14. a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka

150-450%

15. közterületi /határrendészeti/ pótlék

45%

b) teljesített óránként:

1. helikopter-vezetői pótlék

10%

2. éjszakai pótlék

0,5%

3. délutáni pótlék

0,25%

4. készenléti pótlék

0,25%

5. tűzszerészpótlék

15%

6. búvárpótlék

7. akció szolgálati pótlék

0,5%

c) szolgálatonként:

1. ügyeleti pótlék

3,8-7,4%

2. egyéb veszélyességi pótlék

2,1%

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.

(4)⁴⁹⁵ Aki havi rendszerességgel veszélyes tűzoltói beosztás pótlékában részesül, az - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

254/A. §⁴⁹⁶ (1)⁴⁹⁷

(2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökből - kivéve az V. és XIII. pontokat - a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.

255-257. §⁴⁹⁸

A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

258-258/C. §⁴⁹⁹

259. §⁵⁰⁰ (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.

(2) A rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

260. §⁵⁰¹ (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni.

261. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

262. §⁵⁰² A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a miniszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.

264. § A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

264/A. §⁵⁰³ A rendőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 322. § (2) bekezdését.

264/B. §⁵⁰⁴

Különleges foglalkoztatási állomány⁵⁰⁵

264/C. §⁵⁰⁶ (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot,

b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és

c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti,

kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya - a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított - összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

264/D. §⁵⁰⁷ (1) A szenior állomány tagja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. §⁵⁰⁸ A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

264/F. §⁵⁰⁹ (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy

b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját - ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek - előnyben kell részesíteni.

264/G. §⁵¹⁰ (1) A szenior állomány tagja - beleegyezése nélkül - szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a vezénylést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történő szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 43. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 264/C-264/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

264/H-264/L. §⁵¹¹

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok⁵¹²

265. § (1)⁵¹³ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.

(2)-(3)⁵¹⁴

266. §⁵¹⁵

267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári védelem napja.

268. §⁵¹⁶

269. §⁵¹⁷

270. §⁵¹⁸ (1)⁵¹⁹ A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél szerződéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetői - beosztások ellátására létesíthető. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.

(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet.

(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti beosztás esetén legalább 3, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal.

(4) Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése, és a próbaidő alatt az alapfokú tűzoltó szakképzés elvégzése kötelező.

(5) A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.

(6) A szerződéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes időtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.

(7) A szerződéses szolgálati viszony megszűnik az 53. §-ban meghatározottakon túl:

a) a hivatásos állományba vétellel,

b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő leteltekor, ha annak meghosszabbítására nem került sor,

c) a szerződés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt.

271. § (1)⁵²⁰ A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 3 év tűzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.

(2)-(3)⁵²¹

(4)⁵²² A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idő - a heti 48 óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.

272. § (1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói szakképzettség szükséges.

(2)-(5)⁵²³

273. §⁵²⁴

274. § (1)-(8)⁵²⁵

(9)⁵²⁶ Ha a fegyelemsértést több hivatásos tűzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az a tűzoltó parancsnok intézkedik, akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tűzoltó parancsnokok hozzák meg.

275. §⁵²⁷

276. § (1)-(3)⁵²⁸

(4) A tűzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja.

276/A. §⁵²⁹ A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelően a 2004. május 1-jét követően részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott időn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési időt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani.

276/B. §⁵³⁰ (1) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet.

(2) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

XXI. Fejezet

A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

278. §⁵³¹ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minősülnek.

Az alapvető állampolgári jogok érvényesülése

279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.

280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja, illetőleg korlátozhatja.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem

281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.

(2)-(5)⁵³²

282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem jogosult képviselni.

(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

A szolgálati viszony alanyai

283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolja:

a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;

b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;

c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);

d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;

e) főtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történő áthelyezése;

f) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;

g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása;

h) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

284. § (1)⁵³³ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthető, aki - a 37. és 37/A. §-ban meghatározott általános feltételeken túl - rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal.

(2)⁵³⁴ A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében - a 38. § (2) bekezdése kivételével - a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidőre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidő alatt is részesíthető lakhatási támogatásban.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

(2)-(3)⁵³⁵

286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve - azt felhasználva - látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

Vezénylés

287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.

A szolgálati viszony tartalma

288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.

A minősítés

289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

Vezetői pótszabadság

290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:

- csoportvezetőt

10 munkanap,

- referatúravezetőt, alosztályvezetőt

11 munkanap,

- osztályvezetőt és helyettesét

12 munkanap,

- főosztályvezetőt és helyettesét

13 munkanap,

- igazgatót

14 munkanap,

- főigazgatót és helyettesét

15 munkanap.

Az illetmény

291. §⁵³⁶ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétől eltérően is megállapíthatja.

Pótlékok

292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható.

293. § (1)⁵³⁷ A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlék mértéke:

Egy hónapra számítva:

- személyi pótlék

50-100%

- tanácsosi pótlék

50%

- főtanácsosi pótlék

100%

- gépjárművezetői pótlék

13%

- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának pótléka

30%

- közterületi pótlék

45%

Teljesített óránként:

- délutáni pótlék

0,25%

- éjszakai pótlék

0,5%

- készenléti pótlék

0,25%

- akciószolgálati pótlék

0,5%

Szolgálatonként:

- ügyeleti díj

3,5-7,4%

- egyéb veszélyességi pótlék

2,1%

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.

(3)⁵³⁸ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

Érdemek elismerése

294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és főtanácsosi cím adományozható; a főtanácsos ezredessé előléptethető.

Fegyelmi felelősség

295. §⁵³⁹

Kártérítési felelősség

296. §⁵⁴⁰

Szolgálati panasz és fellebbezés

297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsőfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.

Bírói út

298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli - illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti - jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.

(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.

300. §⁵⁴¹ (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:

a) személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;

c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;

d)⁵⁴²

e)⁵⁴³ a fegyelmi eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:

a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;

b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;

c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;

d) a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;

e) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;

f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét.

(3)⁵⁴⁴ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.

XXII. Fejezet

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301. §⁵⁴⁵ A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

302. §⁵⁴⁶

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

303. § (1)⁵⁴⁷

(2)⁵⁴⁸ A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítő személyt vezénylésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges - a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.

A szabadság

305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezető beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett évente vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

- osztályvezető-helyettesnél

9 munkanap,

- osztályvezetőnél

11 munkanap,

- főosztályvezető-helyettesnél, parancsnokhelyettesnél

12 munkanap,

- főosztályvezetőnél, parancsnoknál

13 munkanap,

- országos parancsnokhelyettesnél

14 munkanap,

- országos parancsnoknál

15 munkanap.

(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.

Illetménypótlék

306. §⁵⁴⁹ (1)⁵⁵⁰ A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

- gépjármű-vezetői

havonta

13%

- lovasjárőri

havonta

25%

- kutyavezetői

havonta

15-20%

- őrzési pótlék

havonta

45%

- ügyeleti díj

szolgálatonként

3,8-7,4%

- különleges gépjármű-vezetői szolgálat

naponként

10%

- készenléti

teljesített óránként

0,25%

- éjszakai

teljesített óránként

0,5%

- délutáni

teljesített óránként

0,25%

- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért

teljesített óránként

0,5%.

(2)⁵⁵¹ Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

Ruházati utánpótlási ellátmány⁵⁵²

306/A. §⁵⁵³

Megtérítési kötelezettség⁵⁵⁴

306/B. §⁵⁵⁵ A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg.

XXIII. Fejezet⁵⁵⁶

307-325. §⁵⁵⁷

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idő számítása

326. § (1)⁵⁵⁸ A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.

(2)⁵⁵⁹

(3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.

(4) E törvény hatálybalépését követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

326/A. §⁵⁶⁰ A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és ezt a tanulmányi időt a szolgálati viszonyban töltött időbe - 2009. március 6-ig hivatalból, illetve 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján 2009. augusztus 31-ig - beszámították.

327. §⁵⁶¹ Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

328. § (1)-(3)⁵⁶²

(4)⁵⁶³ A más közszolgálati (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni.

329. §⁵⁶⁴

330. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.

331. §⁵⁶⁵

XXV. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

332. § (1)⁵⁶⁶ Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2)⁵⁶⁷

(3)⁵⁶⁸

(4)⁵⁶⁹

(5)⁵⁷⁰

(6)-(7)⁵⁷¹

XXVI. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

333. § A törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott érdekképviseleti szervek működésére, illetőleg e szervek tisztségviselőinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

334-335. §⁵⁷²

336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetőleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték.

(2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelező tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének b) pontját.

(3) Az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.

(4) E törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetőleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

337-338. §⁵⁷³

339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem állapítható meg.

(2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.

(3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követő időben történt felmentése esetén jogosult.

(4)⁵⁷⁴

340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)-d) pont] csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.

341. §⁵⁷⁵

341/A. §⁵⁷⁶

341/B. §⁵⁷⁷ (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétől kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.

341/C. §⁵⁷⁸ (1) Ha a hivatásos állomány tagja 2011. január 1-je előtt megfelelt a kifogástalan életvitel követelményének, vele szemben a 37/A. §-ban meghatározott kizáró ok csak újabb bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható.

(2) A 2011. január 1-jén folyamatban lévő méltatlansági eljárást a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.

(3) Ha a közös háztartásban élő hozzátartozó 37/B. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, az nem érinti a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, amennyiben az 2010. december 31-én fennállt.

341/D. §⁵⁷⁹ A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.

341/E. §⁵⁸⁰ (1) Ha a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítésére e törvény hatályba lépése előtt került sor, a hivatásos állomány tagja, valamint a közalkalmazott 2012. január 1-jén az MRK tagjává válik.

(2) Az MRK Közgyűlés tagjainak megválasztásával, az alakuló közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával összefüggő feladatok ellátására 15 tagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és Elnökét a rendészetért felelős miniszter jelöli ki.

(3) Az MRK Előkészítő Bizottság 2012. január 31-ig tartja meg az alakuló ülését. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján, a Közgyűlés megalakulásáig működik.

(4) Az Előkészítő Bizottság feladatai:

a) elkészíti - e törvény keretei között - az ideiglenes választási szabályzatot;

b) az ideiglenes választási szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a Közgyűlés tagjainak megválasztását,

c) javaslatot tesz az Alapszabályra.

(5) 2012. február 15-ig a fegyveres szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a vele szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek adatairól (családi és utónév, munkáltató megnevezése, székhelye) értesítést küld az MRK Előkészítő Bizottságának, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi állományuk létszámáról értesítik az MRK Előkészítő Bizottságát.

(6) Az MRK 2012. június 30-ig alakuló közgyűlést tart, amelynek összehívásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az MRK elnökét és alelnökeit, az MRK főtitkárát, a PEB elnökét és tagjait, az EB elnökét és tagjait.

(7) Az Előkészítő Bizottság által elkészített ideiglenes választási szabályzat a Közgyűlés megalakulását követő 30. napon hatályát veszti.

(8) A Közgyűlés megalakulásával kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium fejezet tartalmazza.

341/F. §⁵⁸¹ A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.

341/G. §⁵⁸² (1) A hivatásos állomány tagját kérelmére a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni, ha

a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,

b) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel, és

c) részére a fegyveres szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem biztosítható.

(2) A hivatásos állomány érintett tagja az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezés időtartamára a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A rendelkezési állomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a rendelkezési állományba tartozó biztosítási jogviszonyban áll.

XXVII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS⁵⁸³

342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:

a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülők szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggő kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást;⁵⁸⁴

b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét;⁵⁸⁵

c)⁵⁸⁶ a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;⁵⁸⁷

d)⁵⁸⁸ a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján;⁵⁸⁹

e)⁵⁹⁰ az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat;

f)⁵⁹¹ a kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait;⁵⁹²

g)⁵⁹³ a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv kijelölését;⁵⁹⁴

h)⁵⁹⁵ a diplomáciai és az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megillető juttatásokat;

h)⁵⁹⁶ az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat;⁵⁹⁷

i)⁵⁹⁸ a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítő részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;⁵⁹⁹

j)⁶⁰⁰ a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét;⁶⁰¹

k)⁶⁰²

l)⁶⁰³ a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést;

m)⁶⁰⁴ a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat;

n)⁶⁰⁵ a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselői kártya alkalmazásának szabályait.

(2)⁶⁰⁶ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:

1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;⁶⁰⁷

2. a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;⁶⁰⁸

3. az illetmény, illetményjellegű juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;⁶⁰⁹

4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;⁶¹⁰

5.⁶¹¹ a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;⁶¹²

6.⁶¹³ a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;⁶¹⁴

7. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az őr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;⁶¹⁵

8. a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;⁶¹⁶

9. az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;⁶¹⁷

10. a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;⁶¹⁸

11. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetőleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;⁶¹⁹

12. a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;⁶²⁰

13.⁶²¹ a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési, valamint vezetőképzési rendszerét;

14.⁶²² a fegyelmi eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;⁶²³

15. a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;⁶²⁴

16.⁶²⁵

17. a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;⁶²⁶

18. a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;

19. az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat;⁶²⁷

20.⁶²⁸ a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;⁶²⁹

21. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.

(3)⁶³⁰

(4)⁶³¹ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.⁶³²

(5)⁶³³ A miniszter - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos beosztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv biztonságos működésének biztosítása, illetőleg a rendvédelmi ismeretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. § (3) bekezdésétől való eltérésre a 291. § rendelkezése alkalmazandó.⁶³⁴

(6)⁶³⁵ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgálat esetében utasításban - állapítsa meg.

(7)⁶³⁶ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhető rendfokozatot, valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.⁶³⁷

(8)⁶³⁸ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében kísérleti jelleggel az e törvényben nem szereplő - az abban résztvevő állományra anyagi szempontból az e törvényben foglaltaknál nem hátrányosabb - ösztönzési rendszert vezessen be.

(9)⁶³⁹

343. §⁶⁴⁰ A 91. §, a 95/A. § és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴¹

A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idők

A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben:

a) tisztesek:

- őrvezető,

- tizedes,

- szakaszvezető;

b) tiszthelyettesek:

- őrmester,

- törzsőrmester,

- főtörzsőrmester;

c) zászlósok:

- zászlós,

- törzszászlós,

- főtörzszászlós;

d) tisztek:

- hadnagy,

- főhadnagy,

- százados;

e) főtisztek:

- őrnagy,

- alezredes,

- ezredes;

f) tábornokok:

- dandártábornok,

- vezérőrnagy,

- altábornagy,

- vezérezredes.

Az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:

- tisztesi rendfokozatokban

6 hónap,

- őrmesteri rendfokozatban

3 év,

- törzsőrmesteri rendfokozatban

4 év,

- zászlósi rendfokozatban

6 év,

- törzszászlósi rendfokozatban

7 év,

- hadnagyi rendfokozatban

3 év,

- főhadnagyi rendfokozatban

4 év,

- századosi rendfokozatban

5 év,

- őrnagyi rendfokozatban

6 év.

A főtörzsőrmesteri, főtörzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idő.

A polgári felsőoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idő figyelembevételével:

- öt év tanulmányi idő esetén

2 év,

- hat év tanulmányi idő esetén

1 év.

2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴²

Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

A munkáltatói jogkör gyakorlója

A hatáskör területe

A munkáltatói intézkedés tartalma

miniszter

országos parancsnok

a bűnmegelőzési és
bűnfelderítési
feladatokat ellátó,
valamint
a terrorizmust elhárító
szerv
vezetője

Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések

Hivatásos állományba vétel

- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

- főtiszt, tiszt esetében

Szolgálati viszony megszüntetése

- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

- főtiszt, tiszt esetében

Szolgálati viszony szüneteltetése

10.

- tábornok esetében

11.

- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

12.

Hivatásos állományba visszavétel

13.

- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

14.

- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

15.

Rendfokozatot érintő döntések

Első tiszti kinevezés

16.

Magasabb
rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés

17.

- tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz

18.

- ezredesi előléptetés

19.

- főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése

20.

Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések

Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása

21.

Beosztásba történő kinevezés

22.

- országos
rendőrfőkapitány
kinevezésére,
felmentésére,
megbízására vonatkozó
előterjesztés a
miniszterelnökhöz

23.

- a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz

24.

- tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás

25.

- ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás

26.

- tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése

27.

- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése

28.

Fegyelmi hatáskörök

Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása

29.

- tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz

30.

- főtiszt, tiszt esetében

rendfokozatot érintő

31.

Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása

32.

- tábornok esetében

33.

Vezényléssel
kapcsolatos
intézkedések

- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése

34.

- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése

35.

vezénylés más szervhez

36.

49/A. § szerinti vezénylés

37.

Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés

38.

- tábornok esetében

39.

- főtiszt, tiszt esetében

40.

- zászlós, tiszthelyettes esetében

41.

Egyéb döntések

Egyenruha-viselési jog megvonása

42.

- tábornok esetében

43.

Illetmény nélküli szabadság engedélyezése

44.

- tábornok esetében

45.

Elhunytak minősítése

46.

- hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás

47.

- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás

48.

Elismerések adományozása

49.

- kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz

50.

- miniszteri elismerések odaítélése

51.

Összeférhetetlenség feloldása

52.

Ágazati Érdekvédelmi Tanáccsal történő egyeztetés

3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴³

A fegyveres szerv hivatásos állományának esküje

Az eskü szövege:

„Én.................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!

4. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

MINŐSÍTÉSI LAP

1. Személyi adatok

Név (leánykori név):

Anyja neve:

Születési hely:

Születési idő:

Rendfokozata (besorolása):

Vezetői megbízatás:

2. Az adott pályaszakasz kezdete:

3. A minősítés időpontja:

4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:

5.⁶⁴⁴ A jogszabályban előírt és a rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott feltételek, feladatok:

6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:

- szakmai ismeret és jártasság

- elemzőkészség

- ítélőképesség

- fizikai állóképesség, terhelhetőség

- pszichikai állapot, tűrőképesség

- lőkészség

- felelősségérzet, hivatástudat

- pontosság

- írásbeli kifejezőkészség

- szóbeli kifejezőkészség

- kapcsolatteremtő, -fenntartó készség

- szorgalom, igyekezet

Vezető esetében:

- a vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága

- a szolgálat szervezettsége

A megjelölt szempontok egységes értékelése:

1. Kiemelkedő

2. Átlag feletti

3. Átlagos

4. Átlag alatti

5. Nem kielégítő

7. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:

8. A minősített alkalmasságának megítélése (a 6-7. pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása

1. Kiválóan alkalmas

2. Alkalmas

3. Kevéssé alkalmas

4. Alkalmatlan

9. A minősítést a minősítettel ismertettem.

10. A minősítő neve, aláírása, szolgálati beosztása:

11. A minősítés tartalmát megismertem.

12. Észrevételeim:

13. A minősített aláírása:

14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

minősítő

minősített

5. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴⁵

6. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴⁶

I. Besorolási osztály

Beosztási
kategória

Fizetési
fokozat

Beosztásban
eltöltött évek
száma

Szorzószám

Pályakezdő

0-1

1,25

2-3

1,50

4-6

1,65

7-9

1,80

10-

1,95

II.

0-3

2,10

4-6

2,25

7-9

2,40

10-

2,55

III.

0-3

2,70

4-6

2,85

7-9

3,00

10-

3,15

IV.

0-3

3,30

4-6

3,45

3,60

0-3

3,75

3,90

VI.

0-3

4,05

4,20

VII.

0-3

4,35

4,50

VIII.

0-3

4,65

4,80

IX.

4,90

II. Besorolási osztály

Beosztási
kategória

Fizetési
fokozat

Beosztásban
eltöltött évek
száma

Szorzószám

Pályakezdő

0-1

1,00

2-3

1,25

4-6

1,30

7-9

1,35

10-

1,40

II.

0-3

1,50

4-6

1,60

7-9

1,70

10-

1,80

III.

0-3

1,90

4-6

2,00

7-9

2,10

10-13

2,20

14-17

2,30

18-21

2,40

22-25

2,50

26-

2,60

Rendfokozati illetmények táblázata

Rendfokozat

Szorzószám

őrvezető

0,34

tizedes

0,35

szakaszvezető

0,36

őrmester

0,38

törzsőrmester

0,40

főtörzsőrmester

0,41

zászlós

0,42

törzszászlós

0,43

főtörzszászlós

0,44

hadnagy

0,56

főhadnagy

0,59

százados

0,63

őrnagy

0,69

alezredes

0,75

ezredes

0,84

dandártábornok

0,95

vezérőrnagy

1,06

altábornagy

1,28

vezérezredes

1,50

6/A. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴⁷

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Beosztási kategória

Fizetési fokozat

Beosztásban eltöltött idő

Szorzószám

Pályakezdő

0-1

3,10

2-3

3,20

4-6

3,30

7-9

3,40

10-

3,50

II.

0-3

3,60

4-6

3,85

7-9

4,00

10-

4,25

III.

0-3

4,45

4-6

4,70

7-9

4,90

10-

5,10

IV.

0-3

5,30

4-6

5,40

5,60

0-3

5,70

5,80

VI.

0-3

5,90

6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Beosztási kategória

Fizetési fokozat

Beosztásban eltöltött idő

Szorzószám

Pályakezdő

0-1

1,60

2-3

1,90

4-6

2,00

7-9

2,10

10-

2,20

II.

0-3

2,30

4-6

2,40

7-9

2,50

10-

2,60

III.

0-3

3,00

4-6

3,20

7-9

3,40

10-

3,60

IV.

0-3

4,10

4-6

4,20

7-9

4,30

10-

4,40

6/B. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁴⁸

Vezetők beosztási illetménytáblázata

- budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi illetékességű hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, a katasztrófavédelem országos főfelügyelői, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói

az illetményalap 8,3-szerese,

- főosztályvezető

az illetményalap 8-szorosa,

- főosztályvezető-helyettes

az illetményalap 7,5-szerese,

- osztályvezető

az illetményalap 7-szerese

7. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

I/A.⁶⁴⁹ Személyi adatok:

- név (leánykori név),

- arcképmás, saját kezű aláírásminta,

- születési hely, idő,

- anyja neve,

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,

- családi állapot,

- házastárs (élettárs) neve, lakcíme,

- társadalombiztosítási azonosító jele,

- adóazonosító jele,

- fizetési számlaszáma.

I/B.⁶⁵⁰ Eltartott gyermeke(i)

- neve,

- születési helye, ideje,

- anyja neve,

- eltartás kezdete,

- lakcíme,

- társadalombiztosítási azonosító jele,

- adóazonosító jele,

- egyéb eltartottak száma, eltartás kezdete.

II. Iskolai végzettségek, egyéb képesítések:

- legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

- szakképzettség(ek),

- katonai rendvédelmi szakmai képesítés(ek),

- tudományos fokozat,

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,

- idegennyelv-ismeret és annak foka,

- gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája.

III.⁶⁵¹ Korábbi alkalmazási (foglalkoztatási) adatok:

Munkajogi jogviszonyra (munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok:

- munkahely,

- munkakör,

- besorolás,

- jogviszony időtartama,

- megszűnésének ideje, módja.

IV. A szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

- a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,

- állománykategória,

- rendszeresített rendfokozat,

- előírt iskolai végzettség,

- a beosztás megnevezése,

- illetménykategória,

- szolgálati igazolvány típusa, száma,

- közterületi jelvény száma,

- fegyver típusa, száma.

V.⁶⁵² Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai:

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

- egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

- fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok.

VI.⁶⁵³ A szolgálat teljesítésének adatai:

- állományviszony,

- a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

- a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

- a FEOR száma,

- elért rendfokozat(ok),

- a szolgálat során elért címek,

- betöltött beosztás(ok),

- helyettesítési megbízások,

- a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,

- szolgálati besorolás fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,

- továbbképzés(ek),

- tanulmányi szerződés,

- berendelés, vezénylés,

- kitüntetések, egyéb elismerések,

- fenyítés(ek) és a folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,

- folyamatban levő büntetőeljárás(ok), büntetőügyben hozott érdemi döntések adatai,

- legutóbbi minősítés ideje,

- külföldi szolgálati hely(ek), idő,

- szabadságolási adatok,

- sebesülések,

- a szolgálati viszony meghosszabbítása,

- a szolgálati viszony megszűnésének jellege, oka, ideje,

- végkielégítés.

VII.⁶⁵⁴ Szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:

- a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,

- illetmény nélküli szabadság,

- a szolgálati viszony szünetelése.

VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:

- közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési kapcsolat,

- engedélyezett, más kereső foglalkozás,

- a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,

- a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszűnésének jogcíme.

IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai:

X. Fegyelmi, kártérítési adatok:

- a fegyelmi fenyítés neme, hatálya, mentesítés,

- kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.

XI. Társadalombiztosítási adatok:

- a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,

- a társadalombiztosítási igazolvány,

- társadalombiztosítási ellátások.

XII.⁶⁵⁵ A nyugállományúakra vonatkozó adatok:

- szolgálati lakásra jogosultság,

- a nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje,

- a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

- egyenruha viselésének a joga.

XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:

- elhalálozás ideje, oka,

- a haláleset minősítése,

- a temetés helye, ideje,

- visszamaradt hozzátartozók neve és címe,

- segélyezés,

- járadékfizetés.

8. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁵⁶

A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata

Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet.

(Kelt, dátum)

............................................................
aláírás, lakcím

9. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁵⁷

Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez

Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.

(Kelt, dátum)

............................................

aláírás, lakcím

10. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez⁶⁵⁸

ADATLAP
a hivatásos szolgálati viszonyt létesítő személy kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez

I. A jelentkező személyi adatai

Családi neve:

Utóneve:

Előző neve (születési név):

Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország)

Születési ideje (év, hó, nap)

Anyja születési neve:

Állampolgársága:

Állandó lakhelye (irányítószámmal):

Tartózkodási helye (irányítószámmal):

Lakás telefon (körzetszámmal):

Munkahelyi telefon (körzetszámmal):

Mobil telefon:

E-mail cím:

II. Családi állapotra vonatkozó adatok

Családi állapota:

nőtlen - hajadon
házas - élettársi kapcsolat
elvált - özvegy

III. A jelentkezővel közös háztartásban élő hozzátartozók adatai

Neve: