Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.29.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

1997. évi LXVIII. törvény

az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról1

I. Fejezet

A SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)2 E törvény hatálya

a) a bíróságokkal,

b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),

c) az igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv), valamint

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél (a továbbiakban: a rendőrség szakértői szerve) az igazságügyi szakértőként és szakértőjelöltként, valamint a technikusként foglalkoztatottal

létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2)3 Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

(3)4 A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OBH-nál - honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására - a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.

(4)5 E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.

2. § (1)6 A szolgálati viszony alanyai egyrészről az igazságügyi szerv vagy a rendőrség szakértői szerve, másrészről az igazságügyi alkalmazott.

(2) Igazságügyi alkalmazott:

a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,

b)7 a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikus,

c)8 az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,

d)9 a tisztviselő,

e)10 az írnok,

f)11 a fizikai dolgozó.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkaköri csoportokon belül a munkavégzés jellegére, illetve a szolgálat teljesítésének a helyére utaló munkaköri elnevezéseket jogszabály állapíthat meg.

2/A. §12 (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában tisztviselő alatt a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottat is érteni kell.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

a) az egyéb igazságügyi szervre irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervére is,

b) az egyéb igazságügyi szervnél létesített szolgálati jogviszony tekintetében irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervénél létesített szolgálati jogviszonyra is

alkalmazni kell.

(3) A rendőrség szakértői szervére nem kell alkalmazni

a) a 35/A. §, valamint

b) a 93-94. §

rendelkezéseit.

3. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.

(2) A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.

(3)13 A joggyakorlat ideje 3 év.14

4. § A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg.

4/A. §15

5. § (1) Az igazságügyi szakértő a feladatkörébe tartozó ügyekben a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízás alapján szakvéleményt ad.

(2) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.

6. § (1)16 Az igazságügyi szervnél - a 3-5. §-okban foglaltakon kívül - az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a főtanácsadó, a bírósági ügyintéző, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.

(1a)17 A Kúrián és az OBH-ban foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselő.

(2)18 A bírósági ügyintéző felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva - a bíró irányítása és felügyelete mellett - önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

(3)19 A bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő tisztviselői kinevezésre akkor jogosult, ha a középiskolai érettségin túl a munkakörére meghatározott további képesítéssel és az e munkakörökben szerzett legalább három év szakmai gyakorlattal is rendelkezik.

7. § (1)20 Az igazságügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat legalább középfokú végzettségű írnokok, az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként fizikai alkalmazottak végzik.

(2)21 A 6. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel nem rendelkező bírósági jegyzőkönyvvezető és cégszerkesztő írnoknak minősül.

8. § (1) A munkáltatói jogkört

a)22 az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,

b)23

c)24 az igazságügyi szakértők, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

d)25 a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak tekintetében jogszabályban meghatározott személy,

e)26 A járásbírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők tekintetében a törvényszék elnöke,

f) az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében az igazságügyi szerv vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató)

gyakorolja.

(2) A munkáltató a munkáltatói jogok részben vagy egészben való gyakorlását a helyettesére vagy más vezető beosztású alkalmazottra - írásban - átruházhatja.

9. § (1) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(3) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné.

10. § (1)27 Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, illetve sérelemdíjra vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából - a 41. § (3) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - nem minősül szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a munkaköri feladatok végrehajtására vonatkozó munkáltatói utasítás.

(3) Ha a szolgálati viszony létrejötte a munkáltató hibájából érvénytelen, a felmentésnél és ennek jogkövetkezményeinél az igazságügyi alkalmazottnak fel nem róható felmentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony létesítése

11. § (1) A szolgálati viszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

(2)28 Igazságügyi alkalmazottnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki

a) tizennyolcadik életévét betöltötte,

b) magyar állampolgár,

c) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

d) a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

(3)29 Fizikai dolgozónak és - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak, továbbá egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottjának az is kinevezhető, aki a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. Fizikai dolgozónak az is kinevezhető, aki a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, ha a cselekvőképesség korlátozása, illetve a támogatott döntéshozatal a munkakör ellátását nem érinti.

(4)30 Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(5)31 Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:

a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ah) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.

11/A. §32 (1) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhívására

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b)33 hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.

(3)34 Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelezettség alól.

12. § (1) A kinevezés határozatlan időre vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott időre szólhat.

(2) Határozott időre kell kinevezni azt,

a) aki az előírt képesítés megszerzésére halasztást kapott,

b) akit tartósan távollévő helyére vagy nem rendszeresített álláshelyre alkalmaztak.

(3) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétét a jelentkezőnek hiteles okiratokkal kell igazolni.

13. § (1)35 Bírósági fogalmazónak az az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkező személy nevezhető ki, aki az OBH elnöke által lebonyolított felvételi versenyvizsgát sikeresen letette. Bírósági titkárnak jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.

(2)36

(3)37 Egyéb igazságügyi szervhez és a rendőrség szakértői szervéhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.

(4)38 Szakértőjelöltnek a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.

(5)39 Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.

(6)40 A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet.

(7)41 A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is - a miniszter - a bíróságok és az OBH képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.42

(8)43 Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a kinevezése előtti bírói pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel alól.

14. § (1)44 Igazságügyi szolgálati viszony létesítésére - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező pályázatot írhat ki. A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni.

(2) A pályázati kiírásnak az állás elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának a határidejét tartalmaznia kell.

(3)45 A pályázókat meg kell hallgatni, a pályázatokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a pályázati határidő lejárta után 1 hónapon belül kell elbírálni.

(4) A pályázatokat titkosan kell kezelni. A pályázat eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.

(5)46 Ha a pályázat eredménytelen, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra kinevezi.

(6)47 A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni.

(7)48 Az OBH elnöke a felvételi versenyvizsga letételétől számított egy évig kezeli és nyilvántartja a fogalmazói állásra pályázók

a) nevét,

b) lakcímét,

c) születési helyét és idejét,

d) az állam- és jogtudományi végzettségét igazoló okiratokat,

e) a felvételi versenyvizsga iratait és eredményét.

(8)49 A munkáltatói jogok gyakorlója a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fogalmazói állásra pályázó adataihoz hozzáférhet, ha arra a pályázónak a hozzá benyújtott pályázata elbírálásához szükséges.

(9)50 Az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel és sikeres felvételi versenyvizsgát tett, a versenyvizsga letételétől számított egy éven belül kiírt pályázat elbírálása során nem köteles újabb versenyvizsgát tenni.

(10)51 A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

14/A. §52

15. § (1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt (csoportot), a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.

(2) A kinevezési okirattal együtt az igazságügyi alkalmazottnak át kell adni a feladatait tartalmazó munkaköri leírást.

15/A. §53 (1) Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor - a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő kivételével - a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb három hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a szolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.

16. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a tevékenységének megkezdése előtt a munkáltatónál esküt tesz. Ha az igazságügyi alkalmazott az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt ennek megszűnésétől számított nyolc napon belül kell letenni.

(2)54 Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll:

„A munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(2a)55 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése a (2) bekezdés szerinti eskü tétele során: igazságügyi alkalmazott.

(3)56 A törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét külön jogszabály tartalmazza.

A kinevezés tartalmának módosítása

17. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezésével lehet. E szempontból nem minősül módosításnak a szolgálati viszony tartalmának törvény kötelező jellegű rendelkezésén alapuló megváltozása, ideértve az illetmény változását is.

(2) Nem szükséges közös megegyezés

a) a vezetői megbízás visszavonásához,

b) az igazságügyi alkalmazottnak - illetménye és munkaköre megváltoztatása nélkül - az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához,

c) a munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzésére való kötelezéshez,

d) a fegyelmi határozat végrehajtásához,

e) a helyettesítésre és a kirendelésre vonatkozó döntéshez,

f) a munkáltatói jogkör gyakorlójának mindazon egyéb döntéseihez, amelyekre e törvény alapján egyoldalúan jogosult.

(3)57 Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.

18. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott álláshelye

a) az igazságügyi szerv jogutód nélküli megszűnése,

b) szervezeti változás, az igazságügyi szerv hatáskörének vagy illetékességi területének a megváltozása,

c) létszámcsökkentés vagy a munkaköri feladatok megszűnése

miatt megszűnik, részére - amennyiben erre lehetőség van - más megfelelő munkakört kell felajánlani.

(2) A felajánlott új munkakör akkor megfelelő, ha az megfelel az igazságügyi alkalmazott iskolai végzettségének és besorolásának, valamint elfogadása nem okoz a részére méltánytalan sérelmet.

A szolgálati viszony megszűnése

19. § (1)58 A szolgálati viszony megszűnik

a) a felek közös megegyezésével,

b) az igazságügyi alkalmazott lemondásával,

c) felmentéssel,

d) hivatalvesztés (elbocsátás) fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával,

e) az e törvényben meghatározott egyéb esetekben, a törvény erejénél fogva,

f)59 azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

g)60 határozott idejű kinevezés esetén a kinevezés idejének a lejártával is,

h)61 a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,

i)62 külön törvény rendelkezése folytán.

(2)63

20. § (1) A szolgálati viszonyt az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A közös megegyezést tartalmazó megállapodásnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó együttes nyilatkozatot és a megszűnés időpontját. A megállapodásban a szolgálati viszony megszűnéséből eredő jogokat és kötelezettségeket is lehetőleg rögzíteni kell, az e kérdésekben való megállapodás hiánya azonban nem feltétele a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

21. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyáról bármikor lemondhat.

(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek azonban ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kinevezés esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

(3) Az igazságügyi alkalmazott a lemondási idő alatt köteles a munkaköri feladatait ellátni, kivéve, ha a munkavégzés alól részben vagy egészben mentesítették.

(4) A munkavégzés alóli mentesítés idejére az igazságügyi alkalmazott az illetményére, illetve annak időarányos részére jogosult. Nem jár illetmény arra az időre, amely alatt az igazságügyi alkalmazott illetményre egyébként sem lenne jogosult.

22. § (1) Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a)64 nyugdíjasnak minősül vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező igazságügyi alkalmazott ezt kéri,

b) munkakörének az ellátására alkalmatlan,

c) a 18. § (1) bekezdése szerinti esetekben a részére felajánlott megfelelő új munkakört nem fogadta el, vagy ilyen munkakört a részére nem lehetett felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, gümőkóros megbetegedés esetén 2 év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje,

b)65 a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság ideje, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam,

c)66 a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség ideje, a szülést követő 6. hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,

d)67 a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama,

e)68 a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, valamint a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,

f)69 a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó igazságügyi alkalmazottat - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje.

(3)70 Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a szolgálati viszony csak akkor szüntethető meg, ha részére az egészségi állapotának és a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő más munkakört nem ajánlottak fel, vagy a megfelelő új munkakört nem fogadta el.

(4) Ha az egészségügyi alkalmatlanságra okot adó körülmény felmerülése esetén az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, ezt úgy kell tekinteni, hogy alkalmatlanságát nem vitatja.

23. § (1) A munkáltatónak a felmentést meg kell indokolnia. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A felmentés indokának a valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(2) Ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, az alkalmatlanság tényét - az e törvényben meghatározott munkakört ellátó igazságügyi alkalmazottak esetén - az értékelésnek kell tartalmaznia.

24. § (1)71 A felmentési idő - a (2)-(4) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - 3 hónap.

(2)72 A felmentési idő 2 hónap, ha a felmentésre azért került sor, mert az igazságügyi alkalmazott a részére felajánlott megfelelő más munkakört nem fogadta el.

(3) A felmentési idő 1 hónap, ha a felmentés az igazságügyi alkalmazott nem egészségügyi okból történő alkalmatlansága miatt történt.

(4) Határozott idejű igazságügyi szolgálati viszony megszűnésekor a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

25. § (1) A 24. § (1)-(2) és (4) bekezdései szerinti felmentési idő megállapítása esetén az igazságügyi alkalmazottat legalább a felmentési idő felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Indokolt esetben az igazságügyi alkalmazott a felmentési idő teljes időtartamára is mentesíthető a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A 24. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az igazságügyi alkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára az igazságügyi alkalmazott az átlagilletményére jogosult.

26. § (1) A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha

a) a kinevezés feltételeinek a hiánya utóbb következik be, vagy a feltételek hiányát utóbb állapították meg,

b) az igazságügyi alkalmazott az esküjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti határidőben nem tette le,

c) az igazságügyi alkalmazott az összeférhetetlenségi helyzetét (36. §) a felszólítástól számított határidőn belül nem szüntette meg,

d) az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának jogellenes megszüntetésére irányuló magatartást tanúsított,

e)73 az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra az ismételt szabályszerű felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg a szolgálati viszony, ha az igazságügyi alkalmazott közös megegyezés hiányában, lemondás nélkül vagy az irányadó lemondási és felmentési idő megszegésével a szolgálati viszony egyoldalú és egyértelmű megszüntetésére irányuló magatartást tanúsított.

(3) A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor

a) a kinevezési feltételek valamelyikének a hiányát az igazságügyi szerv, illetőleg az arra jogosult más szerv megállapította,

b) az igazságügyi alkalmazott az esküt még letehette volna,

c) az összeférhetetlenségi helyzetet az erre kötelezett még megszüntethette volna,

d) az igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeinek még eleget tett,

e)74 az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett volna.

A végkielégítés

27. § (1) Az igazságügyi alkalmazott felmentése esetén végkielégítésre jogosult, ha a felmentés egészségügyi alkalmatlansága miatt vagy a 22. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történt.

(2) Végkielégítés jár a 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben is.

(3)75 Nem jár végkielégítés, ha az igazságügyi alkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

28. § (1)76 A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

illetménynek megfelelő összeg.77

(2)78 A végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett igazságügyi alkalmazott esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.

(3)79 A rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál - a (2) bekezdésben meghatározottakon felül - szolgálati viszonyban töltött időként vehető figyelembe a rendőrség szakértői szervénél megszakítás nélkül eltöltött idő is.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnésekor

29. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni az illetményt, az e törvény szerinti kötelező járandóságokat, pénzben meg kell váltani a ki nem vett szabadságot, és át kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás

a) a szolgálati viszony megszűnésének a jogcímét,

b) a szolgálati viszony kezdő és végső időpontját,

c) az illetményből jogszerűen levonható tartozások összegét és jogcímét, valamint ezek jogosultját, illetve azt, hogy az igazságügyi alkalmazottnak nincs tartozása,

d) a szolgálati viszony megszűnésének az évében igénybe vett betegszabadság napjainak a számát,

e)80 a kifizetett végkielégítés összegét

tartalmazza.

A szolgálati viszony jogellenes megszüntetése esetén követendő eljárás

30. § (1)81 Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az igazságügyi szerv a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az igazságügyi alkalmazottat az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Meg kell téríteni az elmaradt illetményét és az egyéb juttatásokat, valamint a jogellenes megszüntetésből eredő kárát. Az igazságügyi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely máshonnan megtérült.

(2)82 Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának a fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekintetni, mintha a szolgálati viszony a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az elmaradt illetményt és juttatásokat, valamint a kárt ekkor is meg kell téríteni, továbbá meg kell fizetni a felmentési időre járó átlagilletményt, a végkielégítést, továbbá a sérelemdíjat.

(3) Ha a szolgálati viszony megszüntetése azért jogellenes, mert a törvényben előírt felmentési időt nem, vagy az előírtnál rövidebb tartamban állapították meg, ez a felmentést önmagában nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony megszűnése napjának a törvény szerinti felmentési idő lejártának a napját követő napot kell tekinteni.

(4) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt okból szüntették meg, a megszűnés jogkövetkezményei tekintetében a hivatalvesztés (elbocsátás) fegyelmi büntetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A vezetőkre vonatkozó rendelkezések

31. §83 (1) Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.

(2) Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.

(3) A vezetőkre - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az OBH elnökhelyettese esetében a 32-34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

32. §84 (1) A magasabb vezetői állásnak nem minősülő vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre szól.

(2) A magasabb vezetői állásra a megbízás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatlan időre szól.

(3) A megbízás határozott időre - legfeljebb 1 évre - szól, ha a magasabb vezetői állásra ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.

(4) Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.

33. § (1)85 Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni.

(2)86 Ha a magasabb vezetői állásra kiírt pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. Az újabb pályázat eredménytelensége esetén a 32. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A pályázatokra egyebekben a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § (1) A vezetői megbízás megszűnik

a) közös megegyezéssel,

b) a vezetői beosztásról való lemondással,

c) a vezetői megbízás visszavonásával,

d) fegyelmi büntetésként,

e) mindazon esetekben, amikor a vezető szolgálati viszonya is megszűnik,

f)87 a határozott idő lejártával.

(2) A vezető lemondási ideje 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak.

(3) A vezetői megbízás bármikor visszavonható, azt a munkáltató indokolni köteles. Ha visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.

35. § (1) Ha a vezetői megbízás megszűnése nem jár együtt a szolgálati viszony egyidejű megszűnésével, a volt vezető részére az igazságügyi szerven belül megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben ilyen munkakört nem lehet felajánlani, a szolgálati jogviszonyt 3 hónap, ha pedig az igazságügyi alkalmazott a felajánlott megfelelő munkakört nem fogadta el, 1 hónap felmentési idővel meg kell szüntetni a munkavégzés alóli egyidejű mentesítés mellett.

(2) A határozott idejű vezetői megbízás lejártakor a volt vezetőt a korábbi munkakörébe vagy legalább az azzal azonos szintű munkakörbe kell helyezni.

Az elektronikus aláírási jog88

35/A. §89 (1)90 Az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szerv döntésétől függően fokozott biztonságú vagy minősített - hivatali - elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe vagy munkakörébe tartozó ügyben készült elektronikus okiratot. A bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszonyban álló igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az igazságügyi szervet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az elektronikus aláírási jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben az OBH elnöke gyakorolja.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi igénybe.

(3) Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az Eat. 13. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.

(4) Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szervnek is haladéktalanul jelenti, amely arról értesíti a Szolgáltatót. A Szolgáltató az igazságügyi szerv megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére az igazságügyi alkalmazott korábban nem tette meg.

(5) Az igazságügyi szerv az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését az igazságügyi alkalmazott beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az igazságügyi szerv megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.

(6)91 Az igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMÁBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Az összeférhetetlenség

36. § (1)92 Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) Az igazságügyi alkalmazott

a) nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné,

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat,

c) kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélyével végezhet.

(3) Az igazságügyi szakértő igazságügyi szolgálati viszonyával az is összeférhetetlen, ha egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottságának a tagjaként, illetve személyes közreműködésre kötelezett tagjaként a szakértői feladataival összefüggő tevékenységet végez.

37. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatónak köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve összeférhetetlenségi helyzetbe került.

(2) Az összeférhetetlenségi helyzet bejelentése vagy hivatalból történő megállapítása esetén a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat 30 napos határidővel felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Ha az összeférhetetlenség a 36. § (1) bekezdésében meghatározott okból keletkezik, vagy keletkezne,

a) a tilalom alól, amennyiben az egyik érintett bíró, úgy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben, egyéb esetekben pedig az e törvényben meghatározott munkáltató kivételes esetben felmentést adhat,

b) az összeférhetetlenséggel érintettek megegyezése hiányában a munkáltató dönti el, hogy melyik igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát kell megszüntetni.

Bejelentési kötelezettség93

37/A. §94 Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét.

Igazolási kötelezettség95

37/B. §96 (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2)97 Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazságügyi alkalmazott igazolja, hogy vele szemben a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott részére megtéríti.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11/A. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az igazságügyi alkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmaz.98

(4) A 11/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

A munkavégzés

38. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltató köteles

a) az igazságügyi alkalmazott feladatait munkaköri leírásban rögzíteni,

b) az igazságügyi alkalmazottat az irányadó jogszabályok és a munkaköri leírásban foglaltak szerint foglalkoztatni,

c) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

d) olyan magatartást tanúsítani, illetve olyan helyzetet teremteni, hogy az igazságügyi alkalmazott a jogait rendeltetésszerűen gyakorolni, a kötelezettségeit teljesíteni tudja,

e) megadni a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást,

f) biztosítani a munkaköri feladatok szakszerű ellátása érdekében elrendelt képzés feltételeit.

(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazott által elvégzett munkáért az e törvényben foglaltak szerint köteles illetményt fizetni, valamint biztosítani a kötelezően járó juttatásokat és kedvezményeket.

39. § (1) Az igazságügyi alkalmazott köteles

a) a szolgálati helyén vagy a munkavégzésre kijelölt helyen, az előírt időben, munkára képes állapotban megjelenni,

b) feladatait az esküjéhez híven, a jogszabályoknak és a munkaköri leírásban foglaltaknak, valamint a vezetői utasításoknak megfelelően a legjobb tudása szerint, az elvárható gondossággal és pártatlanul végezni,

c) az igazságügyi szerv feladatainak az ellátása érdekében a többi igazságügyi alkalmazottal együttműködni,

d) munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ezzel mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodásukat ne idézze elő,

e)99 a minősített adatot megtartani, valamint minden olyan magatartástól tartózkodni, amelynek következtében a tevékenysége során tudomására jutott tényekről illetéktelenek tudomást szereznének, vagy amelyek kiszolgáltatása miatt igazságügyi szerv, igazságügyi alkalmazott vagy bárki jogellenes előnyhöz jutna, illetve ilyen hátrányt szenvedne.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a munkahelyén kívül is köteles az igazságügyi szervhez és a munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.

39/A. §100 (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül végezze.

(2) A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.

40. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott a kötelezően előírt képzésben neki felróható okból nem vesz részt, vagy a vizsgákat nem teszi le, az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeken kívül köteles az igazságügyi szerv ezzel kapcsolatos költségeit megtéríteni.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos költségeit akkor is köteles megtéríteni, ha a képzés befejezésétől, illetve a vizsga letételétől számított három éven belül a szolgálati viszonyát neki felróható okból szüntetik meg. Az igazságügyi alkalmazott a költségek megtérítésére kötelezhető, ha a szolgálati viszonyt a kezdeményezésére szüntetik meg.

41. § (1)101 Az igazságügyi alkalmazott a vezetőnek a munkakör ellátására vonatkozó utasításait - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles végrehajtani.

(2) Az utasítás végrehajtását az igazságügyi alkalmazott köteles megtagadni, ha

a) annak teljesítésével bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg,

b) a döntésénél vagy az ügyintézésnél bármilyen befolyásolást jogszabály megtilt,

c) azzal más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) Ha az utasítás a (2) bekezdésben nem említett jogszabályba ütközik, az igazságügyi alkalmazott köteles a vezető figyelmét az utasítás jogellenes voltára felhívni, továbbá kérheti az utasítás írásba foglalását is, amit az utasítást adó vezető nem tagadhat meg.

(4) Ha az igazságügyi alkalmazott a vezető bármely utasításával nem ért egyet, jogosult az ezzel kapcsolatos véleményét írásban az utasítást adó tudomására hozni.

(5) Az igazságügyi alkalmazottat a vezetői utasítás jogszerű megtagadása, az utasítás írásba foglalására vonatkozó kérése, valamint véleményének a (4) bekezdés szerinti kinyilvánítása miatt hátrány nem érheti.

41/A. §102 (1)103 Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik.

(2) A kijelölt titkár a kijelölését követő 30 napon belül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglalt módon vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ha a kijelölt titkár

a) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésére nyitvaálló határidő leteltét követő napon,

b) a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy elhallgat, ennek jogerős megállapítását követő napon,

c) a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a visszavonást követő napon

megszűnik a kijelölése.

41/B. §104 (1) A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.

(2)105 A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.

(3) A kijelölt titkár a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. A kijelölt titkár e tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

(4) A kijelölt titkár nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.

(5) A kijelölt titkár nem lehet választottbíróság tagja.

(6) Az e §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok felmerülése esetén a 37. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy ha az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a megadott határidőre nem kerül sor, a kijelölés a határidőt követő napon megszűnik.

41/C. §106 (1) A kijelölt titkár a szolgálati viszonyából fakadó tájékoztatási kötelezettségén kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

(2) A kijelölt titkár az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

42. § (1) Az igazságügyi alkalmazott - kivételes esetben - a képesítésének megfelelő, de a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre (helyettesítés), illetve más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre (kirendelés) kötelezhető.

(2)107 A helyettesítést és a kirendelést - utóbbit a kirendelés megkezdése előtt legalább 15 nappal, rendkívüli esetben 3 nappal - írásban kell elrendelni, amiben meg kell jelölni a helyettesítés vagy kirendelés idejét, valamint a szolgálati viszony tartalmának a módosulását jelentő valamennyi körülményt.

(3) A helyettesítés és a kirendelés az igazságügyi alkalmazottra nézve - beosztását, képzettségét, életkorát, egészségi állapotát és családi körülményeit figyelembe véve - nem járhat aránytalan sérelemmel.

(4) Más helységben működő igazságügyi szervnél történő munkavégzésre nő a terhessége megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 14 éves koráig nem kötelezhető.

(5) A helyettesítés vagy kirendelés időtartama a naptári évben - eltérő megállapodás hiányában - a két hónapot nem haladhatja meg.

(6) Az igazságügyi alkalmazott a helyettesítés és kirendelés időtartamára az e törvény alapján megállapított díjazásra jogosult.

42/A. §108 (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltatói jogkört az OBH elnöke gyakorolja.

(3) A bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait.

(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a hivatali tevékenységét megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(5) Az OBH elnöke a bírósági titkár hivatali beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár kérelmére megszünteti.

(6) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

43. § Az igazságügyi alkalmazottat nem terheli munkavégzési kötelezettség

a) amíg az állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapon,

c) a keresőképtelenséget okozó betegség, illetve a kötelezően elrendelt orvosi vizsgálat időtartamára,

d) a véradás miatt távol töltött teljes időre, de legalább 4 órára,

e) ha a szolgálati helyén elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni,

f) szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezése vagy a munkáltató engedélye alapján.

A munkaidő és a pihenőidő

44. §109 (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott heti munkaideje negyven óra. A munkaidő - napi nyolc óra munkaidő alapulvételével - havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.

(2) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a munkaidőbeosztás szabályait az igazságügyi szerv szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

(3)110 A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább hat órát kell a munkahelyen töltenie annak az igazságügyi alkalmazottnak, aki a teljes munkaidejében - laboratóriumi tevékenység keretében - testnedvek és szövetek vételét és vizsgálatát végzi, vagy abban közreműködik.

(4) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között folyó munkavégzéssel járó egyéb munkakörök esetén jogszabály a (3) bekezdésnek megfelelő vagy további korlátozást határozhat meg.

44/A. §111 (1)112 A teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha az igazságügyi alkalmazott a kérelem benyújtásakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az igazságügyi alkalmazottnak a 49. § (6) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben az igazságügyi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően az igazságügyi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetőre.

45. §113 (1) Az igazságügyi alkalmazott rendkívüli esetben a munkaidejét meghaladóan is munkára kötelezhető, illetve köteles ügyeletet vagy készenlétet ellátni. A munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét, ügyelet alatt elrendelt munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá külön törvényben előírt feladat megvalósítása érdekében rendelhető el.

(3) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti az igazságügyi alkalmazott testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(4) A rendkívüli munkavégzést az igazságügyi alkalmazott kérésére írásban kell elrendelni.

(5) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét - megállapodás alapján - később ledolgozza.

(6) A nő terhessége megállapításától a gyermek egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, továbbá a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkát végző igazságügyi alkalmazott - a korlátozás alá eső munkavégzés tekintetében - rendkívüli munkavégzésre nem kötelezhető.

(7) A gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak a beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre.

(8) Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként összesen legfeljebb háromszáz óra.114

(9) Nem esik korlátozás alá - a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a rendkívüli munkavégzés, ha annak elrendelésére elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetve elhárítása érdekében kerül sor.

(10) Az igazságügyi alkalmazott részére - az e törvényben meghatározottak szerint - készenlét és ügyelet teljesítése esetén díjazás, rendkívüli munkavégzés esetén pedig szabadidő vagy díjazás jár.

46. §115 (1) Az igazságügyi alkalmazott részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, illetve minden további három óra munkavégzés után - a munkaidőn belül, a munkavégzés megszakításával - legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Az igazságügyi alkalmazott részére a napi munkájának a befejezése és a másnapi munkakezdés ideje között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

47. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(2)116 Az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján az igazságügyi alkalmazottnak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár, amibe vasárnapnak, illetve, ha a munkavégzés annak jellege miatt ekkor is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő - a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörökben dolgozók kivételével - kéthetente is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása ekkor is kötelező.

A szabadság

48. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben alapszabadságból és az (5) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2)117 Az alapszabadság mértéke a bírósági titkárnál évi 28 munkanap, a fogalmazónál évi 27 munkanap, a bírósági ügyintézőnél évi 26 munkanap, egyébként évi 25 munkanap.

(3) Az alapszabadság - a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével - a 2. fizetési fokozatba tartozó igazságügyi alkalmazottnál egy, majd a következő fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy munkanappal - legfeljebb azonban 10 munkanappal - növekedik. Ha a fogalmazót magasabb fizetési fokozatba sorolják, alapszabadságát egy munkanappal növelni kell.

(4) A fizikai alkalmazott alapszabadsága a kinevezéstől számított 3 évenként további egy-egy munkanappal - legfeljebb 10 munkanappal - növekedik. A kinevezés előtti időt a 100. § (3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet figyelembe venni.

(5) A (2)-(4) bekezdések alapján járó szabadságon felül a magasabb beosztású vezetőt évente 5, a többi vezető beosztású igazságügyi alkalmazottat 3 munkanap pótszabadság illeti meg.

(6) A (2)-(5) bekezdésekben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott időt elérte, illetve amely évben magasabb vezetői vagy vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.

(7)118 Az igazságügyi alkalmazott - a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével - alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása alapszabadságát nem érinti, de annak növelésére csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerül sor.

49. § (1) A szabadság kiadásának az időpontját - az igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A szabadságok kiadására az igazságügyi szerveknél szabadságolási tervet kell készíteni.

(2) A rendes szabadság egynegyedét - az igazságügyi jogviszony első 3 hónapját kivéve - az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az igazságügyi alkalmazottnak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.

(3)-(6)119

50. § (1)120

(2)121 Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi az igazságügyi szervnél töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve az e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.

51. §122 A munkáltató az igazságügyi alkalmazott kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

IV. Fejezet

AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

52. § A munkáltató az igazságügyi alkalmazott munkáját köteles folyamatosan értékelni, a munkavégzésben tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, illetve az átlagon felüli színvonalon végzett munka elismerésére vonatkozó intézkedéseket és javaslatokat megtenni.

53. §123 (1) Az írnokok és a fizikai dolgozók kivételével az igazságügyi alkalmazott munkáját az e törvényben meghatározottak szerint - az 52. §-ban foglalt kötelezettségen túl - a munkáltató írásban is köteles értékelni.

(2) Az értékelés célja az igazságügyi alkalmazott munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése.

(3) Az értékelést a törvény 1. számú melléklete szerint kell elvégezni. A munkáltató az igazságügyi alkalmazott munkaköréhez igazodó sajátos további szempontokat is az értékelés körébe vonhat.

(4) A bírósági titkár esetében az értékelés körébe kell vonni

a) a lényeglátási képességet,

b) a döntési képességet,

c) az ügy előkészítését,

d) a tárgyalásvezetést,

e) a határozatszerkesztést,

f) a jogszabályok és a bírósági gyakorlat alkalmazását,

g) az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását,

h) a befejezések számát.

(5) Az értékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.

(6) Az igazságügyi alkalmazott kérésére az értékelés kialakításába az igazságügyi szervnél működő érdek-képviseleti szerv képviselőjét be kell vonni, az értékelésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit az értékelési lapon rögzíteni kell.

(7)124 Az igazságügyi alkalmazottal az értékelést ismertetni kell, aki az abban foglaltak megismerésének a tényét az értékelési lapon az aláírásával igazolja. Az igazságügyi alkalmazott az értékelésben foglalt megállapításokra írásban észrevételt tehet. Az értékelés ismertetésére meg kell hívni az igazságügyi alkalmazott közvetlen vezetőjét és a (6) bekezdés szerinti esetben az érdek-képviseleti szerv képviselőjét. Az értékelést szóban indokolni kell. Ha az értékelés összegző megállapítása nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell.

(8) Az értékelés egyik példányát az aláíráskor az igazságügyi alkalmazottnak kell átadni, a második példányt a személyi nyilvántartás iratai között kell elhelyezni.

(9) Az igazságügyi alkalmazott az értékelés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen - ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg - bírósághoz fordulhat.

54. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak az 53. § szerinti írásbeli értékelését

a) fogalmazónál a bírósági titkárrá történő kinevezését megelőzően,

b) bírósági titkárnál a bírói tisztségre történő pályázat benyújtásakor,

c) az értékelésre kötelezett egyéb igazságügyi alkalmazott esetén a kinevezést követő 3 év elteltével, majd - a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 év kivételével - 6 évenként,

d) határozatlan idejű vezetői megbízás előtt - ha a korábbi értékelés 3 évnél régebben készült -, majd vezetői megbízatás esetén a c) pont szerinti időközönként kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően soron kívüli értékelést kell végezni, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató megítélése szerint a munkaköre ellátására alkalmatlan.

(3) A munkáltató az (1) bekezdés c)-d) pontjai szerinti 6 évenként történő értékeléstől - az első ilyen időpontot kivéve - eltekinthet, ha az igazságügyi alkalmazott munkájának az 52. § alapján történő folyamatos értékelése alapján azt nem tartja szükségesnek. Ez esetben is el kell végezni azonban az értékelést a vezetői megbízás előtt, az alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve, ha az igazságügyi alkalmazott az értékelését maga kéri.

V. Fejezet

AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTT FEGYELMI FELELŐSSÉGE

55. § Az igazságügyi alkalmazott fegyelmi vétséget követ el, ha a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi.

56. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltató a fegyelmi eljárást indokolt határozattal rendeli el. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott részére kézbesíteni kell, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(2)125 A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.

(3)126 Ha a vétkesség enyhébb fokú és a kötelezettségszegés nem vagy csak csekély mértékben járt hátrányos következménnyel, a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat - fegyelmi eljárás elrendelése nélkül - írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. Figyelmeztetés esetén az igazságügyi alkalmazott a munkáltatótól 15 napon belül kérheti a fegyelmi eljárás elrendelését, ami nem tagadható meg.

(4)127 Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha

a) a munkáltatónak a kötelezettségszegésről már legalább 3 hónapja tudomása volt, vagy a kötelezettségszegést jelentő magatartás elkövetésétől számítva 3 év már eltelt,

b) az igazságügyi alkalmazott ellen a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult és az a felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, a jogerős határozatnak a munkáltatóval való közlésétől számított 3 hónapon túl; illetve, ha az eljárás 3 éven túl fejeződött be, a jogerős határozat meghozatalától számított 1 év elteltével.

57. § A fegyelmi eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül határozattal kell befejezni.

58. § (1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) az eljárás alá vont meghallgatása valamely okból nem lehetséges,

b) szakértői vélemény vagy más bizonyíték beszerzése azt indokolja,

c) a felelősség elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik.

(2) A felfüggesztés a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnéséig tarthat. A felfüggesztés tartama a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló határidőbe nem számít be.

59. § (1)128 A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, ha büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig, továbbá ha a fegyelemsértés jellege egyébként azt indokolja.

(2) A felfüggesztés legfeljebb a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig tarthat. A hivatalvesztés, illetve az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3) A felfüggesztés idejére az illetmény legfeljebb 50 százaléka visszatartható. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést vagy az elbocsátást kimondó határozat kézbesítésétől, annak jogerőre emelkedéséig.

(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést vagy elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha a fegyelmi büntetés az illetmény csökkenésével jár, a visszatartott összeget a csökkentett illetmény figyelembevételével kell kifizetni.

60. § A fegyelmi eljárás alá vont az eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az igazságügyi alkalmazottak érdekképviseletét ellátó szerv járjon el.

61. § (1)129 A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak csak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, vizsgálóbiztos kijelölése mellőzhető, ha a kötelezettségszegés csekély tárgyi súlyú és egyszerű ténybeli megítélésű, valamint a fegyelmi eljárás alá vont a fegyelemsértést elismerte. Ilyen esetben a munkáltató az ügyet közvetlenül a fegyelmi tanács elé utalja.

62. § (1) A vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt és a képviselőt a meghallgatás helyéről és idejéről értesíti. Az értesítést az érintettnek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a kézbesítésre az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal sor kerülhessen.

(2) Nem igazságügyi alkalmazott, illetve nem bíró meghallgatására az igazságügyi szerven kívül is sor kerülhet.

63. § (1) A fegyelmi eljárás során meg kell állapítani a tényállást, fel kell deríteni a fegyelmi eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt az első meghallgatásakor ki kell oktatni az eljárással kapcsolatos jogaira.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatására a vizsgálat során tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, egyidejűleg fel kell hívni, hogy védekezését írásban terjessze elő.

(4) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a meghallgatásra vonatkozó értesítésnek nem tesz eleget, vagy a védekezését a megadott határidőn belül írásban sem terjeszti elő, ez a fegyelmi eljárás folytatásának és a határozat meghozatalának önmagában nem akadálya.

64. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont és a képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.

(2) A vizsgálat befejezésekor a vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét felhívja, hogy a fegyelmi ügy iratainak az ismertetésén jelenjen meg.

(3) Az iratismertetésen a fegyelmi eljárás alá vont és a képviselője további bizonyítás felvételét indítványozhatják, a bizonyítás anyagára észrevételt tehetnek. A javasolt bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgálóbiztos dönt, döntése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

65. § A vizsgáló az iratismertetést követő 3 munkanapon belül a fegyelmi ügy összes iratát - javaslatával együtt - a munkáltatónak átadja.

66. § (1) A fegyelmi ügyben 3 tagú fegyelmi tanács határoz, határozatát zárt ülésen, szótöbbséggel hozza.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltató vagy az általa megbízott bíró vagy vezető munkakörű igazságügyi alkalmazott, tagjai a munkáltató által felkért, a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottak, illetve az igazságügyi szervnél működő bírák lehetnek.

67. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek az értesítést legalább 3 nappal korábban megkapják.

(2) A tárgyaláson a fegyelmi ügyet a vizsgálóbiztos, a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben a fegyelmi tanács elnöke ismerteti.

(3) A fegyelmi tanács a tárgyaláson további bizonyítást is foganatosíthat, illetve amennyiben a tényállás az első tárgyaláson nem tisztázható, újabb tárgyalást tűzhet ki.

68. § Ha a fegyelmi eljárás alá vont vagy a képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást megtartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha őket a tárgyalásról megfelelő időben értesítették.

69. § A fegyelmi tanács a következő határozatokat hozhatja:

a) a fegyelmi felelősséget megállapítja és fegyelmi büntetést szab ki,

b)130 a fegyelmi felelősséget megállapítja és az 56. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén - a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetést alkalmaz,

c) a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a fegyelmi eljárás e törvény szerint nem lett volna elrendelhető, ha a fegyelmi eljárás alá vont magatartása nem minősül fegyelmi vétségnek, ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyított, illetve ha a fegyelmi eljárás alá vont szolgálati viszonya időközben megszűnt. A szolgálati viszony megszűnése esetén a fegyelmi felelősség kérdésében dönteni kell, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki.

70. § (1) Fegyelmi büntetésként

a) megrovás,

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása,

c) az előmeneteli rendszerben egy fizetési fokozattal való visszavetés,

d) az e törvény alapján adományozott címtől való megfosztás,

e) a vezetői megbízás visszavonása,

f) tisztviselőként hivatalvesztés, az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál elbocsátás

szabható ki.

(2) Az előmenetelben történő várakozási időt egy vagy két évvel lehet meghosszabbítani.

(3)131 Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések kiszabása esetén a következő fizetési fokozat eléréséhez, illetve az eredeti fizetési fokozatba való visszahelyezéshez szükséges várakozási időt a határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

(4) Kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása egy év próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha az igazságügyi alkalmazott fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az igazságügyi alkalmazott ellen újabb fegyelmi eljárás indult és vele szemben - a hivatalvesztést vagy az elbocsátást kivéve - újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett fegyelmi büntetést is végre kell hajtani.

71. § A fegyelmi határozat az igazságügyi szerv megnevezését, a fegyelmi ügy számát, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott személyi adatait, a fegyelmi felelősség megállapítását és a fegyelmi vétség megnevezését, illetve az eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, a kiszabott fegyelmi büntetést, a költségekről való rendelkezést, a jogorvoslati lehetőséget, az indokolást, a határozat meghozatalának a helyét, idejét és fegyelmi tanács tagjainak az aláírását, valamint az igazságügyi szerv bélyegzőlenyomatát tartalmazza.

72. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

a) megrovás esetén 1 évig,

b) a 70. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések kiszabása esetén a várakozási idő meghosszabbításáig, illetve a visszavetés szerinti fokozat ismételt eléréséig, legfeljebb 2 évig,

c) a 70. § (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés kiszabása esetén 2 évig,

d) hivatalvesztés, illetve elbocsátás esetén 3 évig

áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazott vezetővé nem nevezhető ki, részére cím nem adományozható, nem léphet magasabb fizetési osztályba, valamint a megrovás kivételével külön juttatásban nem részesíthető.

(3) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetéshez a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem fűződnek, ha azonban a felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását utóbb elrendelik, az e büntetéssel együtt járó jogkövetkezményeket visszamenőleg is érvényesíteni kell.

(4) Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével mentesül. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább 6 hónap elteltével - kiváló munkavégzés esetén - a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól mentesítheti.

73. § (1) A fegyelmi tanács határozatát a kihirdetésétől számított 8 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott és a képviselője részére kézbesíteni kell. Az igazságügyi alkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szolgálati jogvitákra vonatkozó rendelkezések szerint keresettel fordulhat a bírósághoz.

(2) Fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyát a kereset jogerős elbírálása előtt megszüntette.

74. § (1) A fegyelmi eljárásban vizsgálóbiztosként, a fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem vehet részt

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott hozzátartozója,

b) akit az ügyben tanúként, sértettként vagy szakértőként kell meghallgatni,

c) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(2) Ha az igazságügyi szervnél a törvény rendelkezéseinek megfelelően vizsgálóbiztos nem jelölhető ki, illetve fegyelmi tanács nem alakítható, a kijelölésről vagy a fegyelmi tanács létrehozásáról a felettes munkáltató határoz.

75. § A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvvezető kizárására a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

76. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az igazságügyi szerv viseli, ha azonban a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapították, a fegyelmi eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége132

77. §133 (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2) A vétkességet, a kár bekövetkeztét és mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

78. §134 (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságügyi alkalmazott 1 havi illetményének az 50 százalékát nem haladhatja meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést

a) súlyosan gondatlan magatartásával,

b) ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével

okozta.

(3) A vezető is 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kár, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti igény olyan jogellenes utasításának a végrehajtásából keletkezett, amelynek jogellenes voltára a figyelmét az utasított előzőleg felhívta.

(4) Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az igazságügyi alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére - illetménye összegétől függetlenül - köteles.

79. § (1) Az igazságügyi alkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül az igazságügyi alkalmazott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén az igazságügyi alkalmazott a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

80. §135 (1) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen együttesen okozták, a vétkességük arányában felelnek, illetve kötelesek a sérelemdíj megfizetésére. A megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén, ha a kárt együttesen okozták, az illetményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

81. § (1) A kár összegének a meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást és a kijavítás ellenére fennmaradó értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell az avulásra is tekintettel

figyelembe venni.

(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében keletkezett.

82. § (1)136 Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2)137 A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3) A határozat ellen az igazságügyi alkalmazott a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha az igazságügyi alkalmazott keresettel nem élt, a határozat végrehajtható.

82/A. §138 Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége139

83. §140 (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért a munkáltató - vétkességére tekintet nélkül - teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség, illetve sérelemdíj megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) Az igazságügyi alkalmazottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja, az eközben történt károsodásának, illetve személyiségi joga megsértésének okát az igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.

84. § (1) A munkáltatót a 83. § szerinti felelősség terheli az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az igazságügyi alkalmazott az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

85. § (1)141 A munkáltató a 83. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 84. §-on alapuló felelőssége alapján az igazságügyi alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.

(2) Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyeket az igazságügyi alkalmazott a részére engedélyezett kereső foglalkozás keretében kapott.

(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

86. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

87. §142 (1) A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az igazságügyi alkalmazott meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

88. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot,

b) az állami egészség- és a társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,

c)143 azt az összeget, amelyet az igazságügyi alkalmazott a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet az igazságügyi alkalmazott munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,

d) azt az összeget, amelyhez az igazságügyi alkalmazott a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e)144 azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.

89. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után az igazságügyi alkalmazott körülményeiben lényeges változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

90. §145 (1) Az igazságügyi alkalmazott a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül, indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősséget nem vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, az igazságügyi alkalmazott az igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az igazságügyi alkalmazott az igényét akkor is bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.

91. § (1) A munkáltató szükséghez képest az igazságügyi alkalmazottól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

91/A. §146 Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA

92. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató sérelmes intézkedése, határozata ellen vagy ezek elmulasztása miatt 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

(2) A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedése ellen az igazságügyi alkalmazott akkor fordulhat bírósághoz, ha a munkáltató a döntés meghozatalánál irányadó jogszabályokat megsértette.

VIII. Fejezet

A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

93. § (1)147 A munkáltató az igazságügyi alkalmazottról személyi nyilvántartást vezet. A járásbírósági és a közigazgatási és munkaügyi bírósági igazságügyi alkalmazottak személyi adatlapját a törvényszéken is nyilván kell tartani.

(2)148 A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a fényképet és az esküokmányt, a személyi adatlapot, a kinevezésről, az elektronikus aláírási jogosultságról, illetve a vezetői megbízásról és az illetmény megállapításáról készült iratokat, az értékelést, az elismerésekről és a kitüntetésekről szóló okiratokat, a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot, a jogerős kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló határozatot, valamint a kirendelésről, áthelyezésről és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló iratokat tartalmazza. Bírósági titkár esetén a pályaalkalmassági vizsgálatról készült véleményt a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni.

(3) A személyi adatlap tartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben szereplő adatokon kívül adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. Az igazságügyi alkalmazott a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

(4)149 Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OBH látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:

a) nyilvántartási szám,

b) a név (nőknél a leánykori név is),

c) az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja,

d) az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások (a szolgálati helyek - a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó kivételével - a munkakörök és a szakterületek),

e) a fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja,

f) a következő kötelező előresorolás időpontja (a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege, a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege, az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege, az összilletmény összege),

g) a munkából való távollétek jogcíme és időtartama, valamint

h) az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja,

i)150 az elektronikus aláírási jogosultság és típusa.

94. § (1) Az igazságügyi alkalmazott személyi nyilvántartása - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A személyi nyilvántartásba egyébként csak az igazságügyi alkalmazott vezetői, illetve a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó alkalmazottak tekinthetnek be.

(2a)151 Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.

(3)152 Az adatok közül az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve, munkakörének az elnevezése, valamint elektronikus aláírási jogosultsága és annak típusa közérdekből nyilvános adatnak minősül, bármely más adat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem igazságügyi szerv részére csak a személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki.

(4)153 Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.

(5)154 A személyi nyilvántartást a szolgálati viszony megszűnését követően - a 37/B. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ötven évig kell megőrizni.

IX. Fejezet

AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK JAVADALMAZÁSA

95. § (1) Az igazságügyi alkalmazott az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén

a) illetményre,

b)155

c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre

jogosult.

(2)156 A bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról szóló jogszabály szerinti juttatások a törvényszéki végrehajtót és a végrehajtásban közreműködő személyt az (1) bekezdésben foglalt járandóságon felül illetik meg.

Az illetmény

96. § (1)157 Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(2) Az illetmény megállapításának az alapjául a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: illetményalap) szolgál.

(3)158 Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

96/A. §159 (1) Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

a) a szabadság időtartama alatt,

b) az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,

c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,

d) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,

f) ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve

nem tesz eleget.

(2) Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.

(3) Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.

Az alapilletmény

97. § (1) Az alapilletményt az igazságügyi alkalmazott munkaköre és iskolai végzettsége, valamint az igazságügyi szolgálati ideje alapján, a megfelelő fizetési osztályba vagy csoportba, ezen belül - a fizikai alkalmazottak kivételével - fizetési fokozatba való besorolással kell megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz - az illetményalap arányában - növekvő mértékű szorzószámok tartoznak.

(2)160 A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó tekintetében a 3. számú melléklet, az igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, valamint a tisztviselő és az írnok tekintetében a 4. számú melléklet tartalmazza.

98. § (1) A bírósági titkárt az I. fizetési osztályba kell besorolni.

(2) A bírósági fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül az egyetemi végzettséget igazoló oklevél minősítésétől függően az 1-3. fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni. A fogalmazót legalább egy évi joggyakorlat után - az átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján - eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet előresorolni.

(3)161 A kúriai fogalmazót a Kúria elnöke - kivételesen - az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

99. § (1)162 A III. fizetési osztályba a munkakörükre előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel (egyetem, főiskola) rendelkezők, a IV. fizetési osztályba a legalább középfokú végzettségű tisztviselők tartoznak. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakvizsgával is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni.

(3)163 Az írnoki munkakört ellátó alkalmazottat a 4. számú mellékletben megjelölt IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásnál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.

(4)164 A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30. napján járó alapilletmény nem csökkenthető.

100. § (1) Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát - a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével - az igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(2) Az igazságügyi szolgálati időt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő töredékévet egész évnek kell számítani.

(3)165 Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben eltöltött időt.

(4) Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni

a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének a napjától számított időt,

b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a kinevezésig a szakirányú végzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött időt,

c)166 az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,

d)167 a rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottainál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a beszámítandó időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás az adott év első napjával történjék. A beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes bérarányok fenntartására.

101. §168 Ha a tisztviselő vagy az írnok - munkakörének a változása miatt - magasabb fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új alapilletményt azonban a korábbinál magasabb összegben kell megállapítani.

102. § (1)169 A IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselő részére, ha nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, az illetményalap 15 százalékával növelt összegű alapilletményt kell megállapítani.

(2)170 A munkáltató az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel - a személyi juttatások előirányzaton belül - legfeljebb

a) 30 százalékkal megemelheti, vagy

b) 20 százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.

(3)171 A (2) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést a munkáltató indokolni köteles.

103. § (1)172 A bírósági fogalmazónak a 98. § (2)-(3) bekezdése alapján történő előresorolásától eltekintve, átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.

(2) Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.

(3) A soron kívüli előresorolásokat az év első napjával kell végrehajtani, a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.

103/A. §173 (1)174 Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb

a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

c) az a)-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál

a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő Kttv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(2)175 A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(3)176 A bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.

A vezetői pótlék

104. § (1)177 Vezetői pótlékra jogosult az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes, az igazgató és az igazgatóhelyettes, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes, valamint a bírósági irodavezető.

(2) A bírósági irodavezető vezetői pótlékra csak akkor jogosult, ha legalább két beosztottja van.

(3) A vezetői pótlékok szorzószámait a 6. számú melléklet tartalmazza.

A beosztási pótlék

105. § (1)178 A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, valamint a Kúrián és az OBH-nál, továbbá az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.

(2)179 A beosztási pótlék mértéke a Kúrián és az OBH-nál az illetményalap 10-15 százaléka, az egyéb igazságügyi szerveknél 5-10 százaléka.

(3) A pótlék összegét a (2) bekezdésben foglalt határok között a tisztviselő igazságügyi szolgálati idejének a figyelembevételével kell megállapítani.

A címpótlék

106. §180 Az e törvény alapján főtanácsosi címet kapott igazságügyi szakértő és tisztviselő az illetményalap 15 százalékát, a tanácsosi címet kapott tisztviselő az illetményalap 10 százalékát kitevő pótlékra jogosult.

Az idegennyelv-tudási pótlék

107. §181 (1) Az igazságügyi alkalmazott idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.

(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.

(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkettő százaléka,

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,

c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(7) Ha az igazságügyi alkalmazott - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

A veszélyességi pótlék

108. § (1) Az igazságügyi alkalmazott veszélyességi pótlékra jogosult, ha munkaköri feladatait munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között végzi, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.

(2) A veszélyességi pótlék mértéke az illetményalap 5-10 százaléka.

(3)182 A veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket a miniszter rendeletben állapítja meg.

Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék183

109. §184 (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15-30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10-15 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

(2) A Kúrián és az OBH-ban dolgozó főtanácsadó az illetményalap 15-30 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül - az igazságügyi alkalmazott részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori, közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vagy más a bíróság vagy a központi igazgatás működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

(4) A kiegészítő pótlék összege az illetményalap 5 százalékától 15 százalékáig terjedhet.

Kirendelési díj

110. §185 (1) Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.

(2) A kirendelési díjat a 115. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.

Az ügyeleti és készenléti díj

111. § Az igazságügyi alkalmazottat a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege az alkalmazottnak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. A pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített ügyeletért és készenlétért kétszeres összegű díjazás jár. Az igazságügyi alkalmazott kérésére az ügyeletet vagy készenlétet a 113. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával szabadidővel kell megváltani.

A helyettesítés

112. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott a 42. § (1) bekezdésében meghatározott helyettesítés keretében más alkalmazott munkakörét látja el, illetményre az e munkakörre vonatkozó rendelkezések alapján jogosult azzal, hogy az nem lehet kevesebb az eredeti munkakör szerint járó illetménynél.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazott a helyettesítés mellett az eredeti munkakörét is ellátja, az illetményén felül helyettesítési díjra jogosult. A díj összege a helyettesített alkalmazott illetményének az 50 százalékáig terjedhet.

(3) Nem jár helyettesítési díj

a) a vezető helyettesítése esetén a szervezetszerű helyettesnek három hónapig,

b) a rendes szabadság idejére.

(4) Az (1) bekezdés szerinti illetményt és a (2) bekezdés alapján járó helyettesítési díjat a helyettesítésre adott megbízással egyidejűleg kell megállapítani.

A rendkívüli munkavégzés elismerése186

113. §187 (1)188 Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, valamint a tisztviselő részére - ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult - rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kétszeres idejű szabadidő jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő helyett a rendszeresen rendkívüli munkát végzők részére legfeljebb évi tizenöt nap szabadidő-átalány állapítható meg.

(3) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzés teljesítését követően, de legfeljebb egy hónapon belül, a szabadidő-átalányt pedig a naptári év végéig kell kiadni. Ha a szabadidő egy hónapon belül nem adható ki, azt pénzben kell megváltani, a megváltás mértéke az illetménynek a szabadidőre eső arányos összege.

114. §189 (1)190 Az írnok és a fizikai alkalmazott részére az általuk teljesített rendkívüli munkavégzésért díjazás jár.

(2) A díjazás mértéke az egy órára járó illetmény ötven százalékkal növelt összege. A heti pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzésért kétszeres összegű díjazás jár.

Belföldi kiküldetési díj191

115. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha az élelmezést a teljes napra a kiküldetés helyén természetben biztosítják.

(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

(4) A napidíjszámításnál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni.

116. §192

117. §193

A jubileumi jutalom

118. § (1)194 Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, illetve 40 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2)195 A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi illetménye.

(3)196 Az igazságügyi alkalmazott részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35, 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések

119. §197 (1)198 Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az irányító miniszter további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2)199 Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagilletményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3)200 Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az OBH elnöke szabályzata, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban lehetővé teszi. Az OBH elnöke szabályzatban, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4)201 Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az igazságügyi alkalmazott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - az igazságügyi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazottat a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.

120. §202 (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül - az igazságügyi alkalmazott részére képzettségi pótlékot állapíthat meg felsőfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosíthatók.

(2) A képzettségi pótlék összege az illetményalap tíz százalékától harminc százalékáig terjedhet.

(3) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizethető pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.

121. §203 (1) Az igazságügyi alkalmazott részére a költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:204

a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,

b) letelepedési segély,

c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,

d)205 szociális, és temetési segély, családalapítási támogatás,

e)-f)206

g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,

h)207

i) illetményelőleg.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.

121/A. §208 (1)209 Az állam készfizető kezességet vállal az igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltak szerint annál az igazságügyi alkalmazottnál vállalhat, aki

a) legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,

b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,

c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,

e) az (1) bekezdés szerinti korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,

f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4)210 A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az igazságügyi alkalmazott hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)211 Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a 19. § (1) bekezdésének b) pontja, c) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, d)-g) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után, a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.

(7)212 A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti az igazságügyi alkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az igazságügyi alkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az igazságügyi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)213 Ha az igazságügyi alkalmazott (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az igazságügyi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)214 A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt az igazságügyi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)215 Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

121/B. §216 (1) Ha az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény, jutalom, és rendkívüli munkavégzés ellenértéke (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

(3) Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

(4) Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.

(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.

(7)217 Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének az illetményével azonos összeg tekintendő.

(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).

(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.

(10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.

Az érdemek elismerése

122. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a munkaköri feladatok hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) soron kívüli előresorolás,

b) a személyi alapbér legfeljebb 20 százalékkal való emelése,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,218

d) főtanácsosi vagy tanácsosi cím adományozása,219

e)220 a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.

(2)221 Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.222

(3)223 Kiváló munkavégzés esetén és igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött legalább tíz év után az I. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazottnak „főtanácsos” cím adományozható.

(4)224 A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta. A címpótlék alapilletmény jellegű.

123. §225 Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve a miniszter állapítja meg.226

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. § (1)227 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és harmadik mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)228 Az Mt.

a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,

b)229 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,

c) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

d) 229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

e) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.

(2a)230 Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltak mellett az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontját is megfelelően alkalmazni kell.

(3)231 Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos állományú személy jogállására - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(4)232 Ha az igazságügyi alkalmazott nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél jogviszonyt létesít, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

(5)233 Ha a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - az igazságügyi alkalmazott írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha az igazságügyi alkalmazott kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 30 napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha az igazságügyi alkalmazott az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, az igazságügyi alkalmazottat ki kell nevezni.

(6)234 Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha az igazságügyi alkalmazott

a) a (4) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg,

b) nyugdíjasnak minősül.

125. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2)235

126. § Az e törvény hatálybalépése előtt kinevezett bírósági fogalmazó joggyakorlatának teljesítésére és időtartamára az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

127. §236

128-129/A. §237

130. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatosan és ténylegesen legalább 10 év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott munkájának az írásbeli értékelését csak a vezetői megbízás előtt, alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve az alkalmazott kérése esetén kell elvégezni.

(2)238

131. § Ha az igazságügyi alkalmazott e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.239

132. §240

133. § (1)241 Az igazságügyi alkalmazott részére az őt e törvény, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetéssel történik.

(2)242 A fizetési számlához kapcsolódóan az igazságügyi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)243 A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

134. § Az igazságügyi alkalmazott az e törvény hatálybalépése előtt adományozott főtanácsosi és tanácsosi címeket tovább viselheti, amennyiben az adományozás feltételeinek megfelel, a címmel járó pótlékot is e törvény rendelkezései szerint kell folyósítani.

134/A. §244 (1) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni.

(2) Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig munkaügyi bíróságot kell érteni.

134/B. §245 (1) A 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a rendőrség szakértői szerve esetében a 2014. március 1-jén vagy azt követően létrejött megbízásokra kell alkalmazni.

(2) A rendőrség szakértői szerve 2014. december 31-ig

a) megteszi a 93. és 94. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint

b) az igazságügyi alkalmazottairól a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B-83/D. §-ában meghatározott nyilvántartást vezeti.

134/C. §246 A rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt 2014. március 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél.

135. §247 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerveket rendeletben határozza meg.248

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv esetében meghatározza a beosztási pótlék megállapítására jogosító szervezeti egységeket.249

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy250

a)251

b)252 az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -,253

c)254 a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

d)255 az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4)256 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében

a) rendeletben határozza meg

aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket,257

ab) az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat,258

ac) a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályait,259

ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat, valamint260

b) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét.261

136. §262 E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón és hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.

137. §263 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)264 a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

b)265 az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

c)266 az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

d)267 az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

e)268 a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által, a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv,

f)269 a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelv,

g)270 a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez271

Értékelési lap

1. Személyi adatok:

- név (leánykori név):

- anyja neve:

- születési hely és idő:

- jelenlegi munkakör:

2. A korábbi értékelés időpontja és annak összegző megállapítása.

3. A munkakörére előírt képesítési követelményeknek megfelel-e.

4. Szakmai ismeret és jártasság:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

5. Pontosság:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

6. Szorgalom:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

7. Írásbeli kifejezőkészség:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

8. Szóbeli kifejezőkészség:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

9. Vezető esetén a vezetett egység (hivatali egység) munkájának a színvonala:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

10. Az értékelésbe bevont egyéb szempontok szerinti megítélés.

11. Az 1-10. pontok alapján az összegző megállapítás:

- kiváló

- átlag feletti

- jó

- átlagos

- nem megfelelő

12. Az értékelő neve, munkaköre, aláírása és az értékelés ismertetésének az ideje.

13. Az igazságügyi alkalmazott aláírása, hogy az értékelés tartalmát megismerte.

14. Az igazságügyi alkalmazott észrevételei, dátum és aláírás.

15. Az érdek-képviseleti szerv észrevételei, dátum, aláírás.

2. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköre

1. Nyilvántartási szám,

- név (nőknél a leánykori név is),

- születési hely és idő,

- anyja neve,

- lakóhely

- családi állapota,

- házastárs neve,

- gyermekei neve és születési ideje.

2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

- szakképzettség,

- szaktanfolyam és szakvizsga megnevezése és időpontja,

- jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,

- idegennyelv-ismeret.

3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.

4.272 Az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja

- a beszámított szolgálati idő kezdete,

- a korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése, a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei,

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány száma és kelte.

5.273 Az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások,

- a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),

- munkakörök (időtartam kezdete és vége),

- szakterületek (időtartam kezdete és vége),

- elektronikus aláírási jogosultság (időtartam kezdete és vége, típusa),

- FEOR-szám.

6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,

- a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege,

- a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege,

- az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,

- az összilletmény összege.

7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.

8. A más kereső foglalkozás megnevezése.

9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések, a következő értékelés időpontja.

10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.

11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.

12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.

13. Az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja.

Megjegyzés: A nyilvántartási szám az alkalmazott szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.

3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez274

A bírósági titkár és a bírósági fogalmazó alapilletménye


Fizetési osztály
Fizetési fokozatok és a szorzószámok
(az illetményalap = 1)

1. 2. 3. 4.

I. osztály: bírósági titkár 0,7 (0-2 év) 0,8 (3-4 év) 0,9 (5-6 év) 1 (7 évtől)

II. osztály: bírósági fogalmazó 0,38 0,41 0,44 0,47

4. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez275

Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok alapilletménye276


Fizetési fokozat

Szolgálati idő
Fizetési fokozatok és a szorzószámok,
az illetményalap = 1

III. osztály IV. osztály

1. 0-1 0,38 0,20

2. 2-4 0,45 0,24

3. 5-7 0,50 0,27

4. 8-10 0,55 0,30

5. 11-13 0,60 0,33

6. 14-16 0,65 0,36

7. 17-19 0,70 0,39

8. 20-22 0,75 0,42

9. 23-25 0,80 0,45

10. 26-28 0,85 0,48

11. 29-31 0,90 0,51

12. 32-34 0,95 0,54

13. 35-37 1,00 0,57

14. 37 évtől 1,05 0,60

5. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez277

6. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez278

Vezetői pótlékok (az illetményalap = 1)

1.279

2.280 Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese 0,40-0,60

3. Főosztályvezető-helyettes, igazgató 0,35-0,45

4.281 Osztályvezető, igazgatóhelyettes 0,25-0,40

5. Osztályvezető-helyettes 0,20-0,25

6. Csoportvezető 0,15-0,20

7. Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető 0,05-0,15

Megjegyzés: A pótlék összegét a 2-7. pontok szerinti határokon belül az igazságügyi szerv szintje és nagysága, valamint a beosztottak létszáma alapján kell megállapítani.



1  Kihirdetve: 1997. VII. 23.


2  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2014. III. 1-től.


3  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2014. III. 1-től.


4  Módosította: 2007. évi XC. törvény 25. § (1) q), 2011. évi CXLI. törvény 59. §, 2011. évi CLXI. törvény 201. § 1.


5  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 6. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 2.


6  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2014. III. 1-től.


7  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2014. III. 1-től.


8  Jelölését módosította: 2003. évi XIV. törvény 3. §.


9  Jelölését módosította: 2003. évi XIV. törvény 3. §.


10  Megállapította: 2001. évi XXXVI. törvény 94. § (1). Jelölését módosította: 2003. évi XIV. törvény 3. §.


11  Jelölését módosította: 2003. évi XIV. törvény 3. §.


12  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (4). Hatályos: 2014. III. 1-től.


13  Módosította: 2007. évi XXV. törvény 12. § (5).


14  Lásd: 11/1999. (X. 6.) IM rendelet.


15  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § b). Hatálytalan: 2010. XI. 27-től.


16  Megállapította: 1999. évi CX. törvény 142. § (1). A második mondat szövegét megállapította: 2003. évi XIV. törvény 5. §. A 2003. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdésével beiktatott harmadik mondat nem lép hatályba 2006. I. 1-jén a 2005. évi CXXXV. törvény 54. § (2)-(3) alapján. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § c), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 2., 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) a).


17  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


18  Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 142. § (2). Hatályos e törvénynek a 2000. évi CXXXVI. törvény 179. §-ával módosított 168. §-a szerint 2001. III. 1-től.


19  Számozását módosította: 1999. évi CX. törvény 142. § (2).


20  Módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (1).


21  Módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (1).


22  Megállapította: 2011. évi CLXI. törvény 198. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


23  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXI. törvény 208. § (2) a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


24  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 150. § c), 2007. évi XXV. törvény 12. § (3).


25  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (6). Hatályos: 2014. III. 1-től.


26  Megállapította: 1999. évi CX. törvény 143. §. Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) c), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 3.


27  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


28  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


29  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


30  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


31  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (1). Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § d).


32  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


33  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) b).


34  Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2013. évi XX. törvény 9. §.


35  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 7. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 5.


36  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § e). Hatálytalan: 2010. XI. 27-től.


37  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (8). Hatályos: 2014. III. 1-től.


38  Számozását módosította: 2003. évi XIV. törvény 8. § (1).


39  Módosította: 2003. évi XIV. törvény 8. § (1)-(2), 40. § (1) a), 2010. évi CXXVI. törvény 70. § f).


40  Számozását módosította: 2003. évi XIV. törvény 8. § (1).


41  Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 8. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) m), 2010. évi CXXX. törvény 45. § (2), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 6.


42  Lásd: 5/2001. (III. 13.) IM rendelet, 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet.


43  Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 27. § (2). Módosította: 2013. évi XX. törvény 9. §.


44  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 8. § (1). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


45  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 8. § (2). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


46  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


47  Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


48  Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 7.


49  Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


50  Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Hatályos: 2007. IV. 20-tól.


51  Beiktatta: 2007. évi XXV. törvény 8. § (3). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 8.


52  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § h). Hatálytalan: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CLII. törvény 26. § (4)-(5).


53  Beiktatta: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (5). Hatályos: 2006. I. 1-től.


54  Megállapította: 2011. évi CLXI. törvény 198. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


55  Beiktatta: 2011. évi CLXI. törvény 198. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


56  Megállapította: 2000. évi CXXXVI. törvény 178. § (3). Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 9., 2011. évi CCI. törvény 141. § a).


57  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


58  Számozását módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 94. § (3).


59  Beiktatta: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (6). Hatályos: 2006. I. 1-től.


60  Jelölését módosította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (6).


61  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


62  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


63  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § h). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


64  Megállapította: 2011. évi XXX. törvény 19. §. Hatályos: 2011. IV. 2-től.


65  Megállapította: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


66  Megállapította: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


67  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 22. §. Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (1).


68  Beiktatta: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


69  Beiktatta: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


70  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 92. §.


71  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 141. § b).


72  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 141. § c).


73  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


74  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


75  Megállapította: 2000. évi XXXIII. törvény 18. §. Hatályos: 2000. V. 25-től.


76  Megállapította: 1998. évi XC. törvény 107. §. Hatályos: 1999. IV. 1-től. Csak ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.


77  Lásd: 2010. évi CXXVI. törvény 24. §.


78  Megállapította: 2010. évi CXXVI. törvény 68. §. Hatályos: 2010. XI. 27-től.


79  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (9). Hatályos: 2014. III. 1-től.


80  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (22) a).


81  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


82  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


83  Megállapította: 2011. évi CLXI. törvény 199. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


84  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


85  Megállapította: 2011. évi CLXI. törvény 199. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


86  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) a).


87  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


88  Beiktatta: 2005. évi LXXXVI. törvény 4. §. Hatályos: 2005. VII. 20-tól.


89  Beiktatta: 2005. évi LXXXVI. törvény 4. §. Hatályos: 2005. VII. 20-tól.


90  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 10.


91  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 11.


92  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


93  Beiktatta: 2007. évi CLII. törvény 22. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


94  Beiktatta: 2007. évi CLII. törvény 22. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


95  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-től.


96  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-től.


97  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) c).


98  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) c).


99  Módosította: 2004. évi XXIX. törvény 148. § (1) j), 2009. évi CLV. törvény 42. § (19).


100  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (6). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


101  Megállapította: 2010. évi LXXXVI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2010. VIII. 19-től.


102  Beiktatta: 2010. évi LXXXVI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 19-től.


103  Megállapította: 2011. évi CLXI. törvény 200. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 12.


104  Beiktatta: 2010. évi LXXXVI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 19-től.


105  Módosította: 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (8).


106  Beiktatta: 2010. évi LXXXVI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 19-től.


107  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (7). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


108  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től.


109  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


110  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (9). Hatályos: 2006. I. 1-től.


111  Beiktatta: 2009. évi CXXVI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


112  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) b), (21) a).


113  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


114  Lásd: 2001. évi XVI. törvény 26. § (9).


115  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


116  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


117  Megállapította: 1999. évi CX. törvény 144. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


118  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (8). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


119  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (22) b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


120  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (22) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


121  Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2004. évi CV. törvény 208. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-től.


122  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (9). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


123  Megállapította: 2010. évi LXXXVI. törvény 19. § (3). Hatályos: 2010. VIII. 19-től.


124  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (10).


125  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (6). Hatályos: 2010. I. 1-től.


126  Számozását módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (6).


127  Számozását módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (6).


128  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (7). Hatályos: 2010. I. 1-től.


129  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 13.


130  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 60. §.


131  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) c).


132  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


133  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


134  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


135  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


136  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (7). Hatályos: 2014. III. 15-től.


137  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (7). Hatályos: 2014. III. 15-től.


138  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.


139  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (9). Hatályos: 2014. III. 15-től.


140  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (10). Hatályos: 2014. III. 15-től.


141  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (11). Hatályos: 2014. III. 15-től.


142  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.


143  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (13). Hatályos: 2014. III. 15-től.


144  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től.


145  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.


146  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


147  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 14.


148  Megállapította: 2005. évi LXXXVI. törvény 5. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (18) a).


149  Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 145. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 15.


150  Beiktatta: 2005. évi LXXXVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2005. VII. 20-tól.


151  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (11). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


152  Megállapította: 2005. évi LXXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2005. VII. 20-tól.


153  Beiktatta: 2005. évi LXXXVI. törvény 6. §. Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 16.


154  Számozását módosította: 2005. évi LXXXVI. törvény 6. §. Módosítva: 2009. évi CXLIX. törvény 60. § alapján.


155  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (22) d). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


156  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 17.


157  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 87. §. Hatályos: 2010. IX. 1-től. Lásd: 2010. évi XC. törvény 92. §.


158  Beiktatta: 2011. évi CLXI. törvény 200. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


159  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (11). Hatályos: 2014. I. 1-től.


160  Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § f).


161  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 18.


162  Módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (2).


163  Megállapította: 2001. évi XXXVI. törvény 94. § (4). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


164  Beiktatta: 2001. évi XXXVI. törvény 94. § (4). Módosította: 2007. évi XXXIII. törvény 9. § (2) b), 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) d), (21) b).


165  Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 77. § c). Módosítva: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § g) alapján.


166  Megállapította: 2012. évi V. törvény 23. § (1). Hatályos: 2012. III. 1-től.


167  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (12). Hatályos: 2014. III. 1-től.


168  Módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (1).


169  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (10). Hatályos: 2006. I. 1-től.


170  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (12). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


171  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (12). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


172  Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 14. §. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § f).


173  Beiktatta: 2001. évi XXXVI. törvény 94. § (5). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


174  Megállapította: 2012. évi V. törvény 23. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


175  Megállapította: 2012. évi V. törvény 23. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


176  Megállapította: 2012. évi V. törvény 23. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


177  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (12). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 150. § c), 2011. évi CLXI. törvény 208. § (2) b).


178  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (13). Hatályos: 2014. I. 1-től.


179  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (13). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 150. § c), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 21.


180  Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 18. §. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § i).


181  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


182  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) m).


183  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (14). Hatályos: 2014. I. 1-től.


184  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (15). Hatályos: 2014. I. 1-től.


185  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (13). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


186  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (3). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


187  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (3). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


188  Az első mondat szövegét megállapította: 2003. évi XIV. törvény 19. §. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § f).


189  Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 30. § (3). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


190  Módosította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (1).


191  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (14). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


192  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2008. évi CX. törvény 11. § (1) f). Hatálytalan: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi CX. törvény 13. §.


193  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CX. törvény 11. § (1) f). Hatálytalan: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi CX. törvény 13. §.


194  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-től.


195  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-től.


196  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-től.


197  Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 17. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


198  Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 32. § (1)-(2), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 23.


199  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) e).


200  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 24.


201  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 25.


202  Megállapította: 2011. évi CLXII. törvény 234. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


203  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-től.


204  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (16). Hatályos: 2006. I. 1-től.


205  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) f).


206  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


207  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


208  Beiktatta: 2004. évi CXXXV. törvény 101. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-től.


209  Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. § (26).


210  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 59. § (8). Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) b).


211  Az első mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (17). Hatályos: 2006. I. 1-től.


212  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (18). Hatályos: 2006. I. 1-től.


213  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) l).


214  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 125. § (2) c).


215  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) l).


216  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (15). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


217  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) d).


218  Lásd: 3/1999. OIT szabályzat.


219  Lásd: 3/1999. OIT szabályzat.


220  Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 201. § 26. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CCII. törvény 29. § (3).


221  Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2003. évi XIV. törvény 20. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) m), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 27.


222  Lásd: 3/1999. OIT szabályzat.


223  Beiktatta: 2011. évi CLXII. törvény 235. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


224  Beiktatta: 2011. évi CLXII. törvény 235. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


225  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (3) m), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 28.


226  Lásd: 3/1998. OIT szabályzat, 3/1999. OIT szabályzat, 4/1999. OIT szabályzat.


227  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (16). Hatályos: 2014. I. 1-től. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (18) b).


228  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (17). Hatályos: 2013. I. 1-től.


229  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


230  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (16). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


231  Módosította: 2012. évi CCV. törvény 256. §.


232  Megállapította: 2012. évi V. törvény 23. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-től.


233  Beiktatta: 2012. évi V. törvény 23. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-től.


234  Beiktatta: 2012. évi V. törvény 23. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-től.


235  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXI. törvény 208. § (2) c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


236  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § j). Hatálytalan: 2010. XI. 27-től.


237  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 307. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


238  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 307. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


239  Lásd: 2003. évi XIV. törvény 40. § (2), (4)-(5).


240  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 307. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


241  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 100. §.


242  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (17). Hatályos: 2014. I. 1-től.


243  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (18). Hatályos: 2014. I. 1-től.


244  Beiktatta: 2011. évi CLXI. törvény 200. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


245  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (19). Hatályos: 2014. III. 1-től.


246  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (19). Hatályos: 2014. III. 1-től.


247  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 148. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


248  Lásd: 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 304/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.


249  Lásd: 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 304/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.


250  Módosította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) e).


251  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § h). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


252  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (20). Hatályos: 2014. III. 1-től.


253  Lásd: 20/2014. (III. 13.) KIM rendelet.


254  Megállapította: 2007. évi XXV. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 45. § (2), 2011. évi CLXI. törvény 201. § 30.


255  Megállapította: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (21). Hatályos: 2014. III. 1-től.


256  Beiktatta: 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (22). Hatályos: 2014. III. 1-től.


257  Lásd: 14/2014. (II. 26.) BM rendelet.


258  Lásd: 16/2014. (II. 28.) BM rendelet, 17/2014. (II. 28.) BM rendelet.


259  Lásd: 14/2014. (II. 26.) BM rendelet.


260  Lásd: 14/2014. (II. 26.) BM rendelet.


261  Lásd: 15/2014. (II. 28.) BM rendelet.


262  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 99. § (17). Hatályos: 2014. III. 15-től.


263  Megállapította: 2003. évi XX. törvény 56. § (2). Módosította: 2007. évi I. törvény 108. § (2).


264  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) f).


265  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) f).


266  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (20) f).


267  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 108. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


268  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (18). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


269  Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 28. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


270  Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 28. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


271  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 43. § (19), 2. melléklet. Hatályos: 2012. VII. 1-től.


272  Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 60. §, 2013. évi CCXLIII. törvény 7. § (23) c).


273  Megállapította: 2005. évi LXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2005. VII. 20-tól.


274  Megállapította: 2011. évi CLXII. törvény 235. § (2), 6. melléklet. Hatályos: 2012. I. 1-től.


275  Megállapította: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (3). Hatályos: 2001. VII. 1-től.


276  A címet megállapította: 2003. évi XIV. törvény 23. §. Módosította: 2010. évi CXXVI. törvény 70. § f).


277  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (2). Hatálytalan: 2001. VII. 1-től.


278  Megállapította: 1999. évi CX. törvény 148. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


279  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXI. törvény 208. § (2) d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


280  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (20). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 150. § c).


281  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 50. § (20). Hatályos: 2006. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!