Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.25.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1997. évi LXXX. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

Alapelvek

2. § (1)2 A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.

(2)3 A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

(3)4 A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított - e törvény vagy társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában - az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

(4)5

(5)6 A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik.

(6a)7 A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

(7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

3. § (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről

a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával,

b)8 az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek meghatározásával,

c)9 az ellátások igénybevételére, a b) pont szerinti fizetési kötelezettség megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,

d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával

gondoskodik.

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

II. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:

1.10 bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

2.11 a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet,

3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,

4.12 az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

5.13 a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

6.14 a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,

7.15 a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,

8.16 több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató,

9.17

10.18 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.

b) Egyéni vállalkozó:

1.19 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,

2.20 a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),

3.21 az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),

4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,

5.22 a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

6.23 a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

ba)24

c) Társas vállalkozás:

1.25 a közkereseti társaság,

2. a betéti társaság,

3. a korlátolt felelősségű társaság,

4.26

5.27 a közös vállalat,

6.28 az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

7.29 az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

8.30 a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

9.31 a gépjárművezető-képző munkaközösség,

10.32 az oktatói munkaközösség,

11.33 az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

12.34 a végrehajtói iroda,

13.35 az egyéni cég.

d) Társas vállalkozó:

1.36 a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

2.37 a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

3.38 az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,

4.39 az egyéni cég tagja,

5.40 a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,

e)41 Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

f)42 Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

1.43 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2.44 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

3.45 az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.

g)46 Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy.

h)47 Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

j)48 Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

k) Járulékalapot képező jövedelem:

1.49 a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

2.50 az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

l)51 Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

m)52 A magánnyugdíjpénztár tagja:

1.53

2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó

személy.

n)54

o)55 Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:

1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és

2. az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.

p)56 Tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés.

q)57

r)58 Igazgatási szerv:

1.59 a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék- bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a 34-35. §, 41. § (4)-(5) bekezdés, 42-43. § kivételével - az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság,

2.60 a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42-43. §-ainak alkalmazásánál a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

3.61 a 34. § (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a 42-43. §-ainak alkalmazásánál az egészségbiztosítási szerv,

4.62 a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42-43/A. § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság.

s)63 Minimálbér:

1.64 a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

t)65

u)66 Belföldi:

1.67 Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,

2.68 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

3. a hontalan.

v)69 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgári az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

w)70 Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.

x)71 Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

z)72 Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

zs)73

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

5. § (1) E törvény alapján biztosított74

a)75 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b)76 a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d)77 az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g)78 a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott79 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h)80 az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i)81 a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2)82 Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi együttműködési csoportosulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

(3)83 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

6. § (1)84 A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

(2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

(2)85

8. §86 Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa)87 a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,

ac)88 azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,

e)89 az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

g)90 az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,

h)91 a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,

i)92 az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha

a)93 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül,

c)94

amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.95

10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:96

a)97 az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,

b)98 ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig

tart.

(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a)99 a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b)100 egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart.

(3)101 A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,

b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg

c) az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

11. § A biztosítás nem terjed ki:

a)102 külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

b)103 a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;

c)104 az európai parlamenti képviselőre;

d)105 a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

11/A. §106 (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha

a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és

b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött - külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.

12. § A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.

13. §107 E törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

Társadalombiztosítási ellátások

14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás;

b)108 pénzbeli ellátások:

ba) terhességi-gyermekágyi segély,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz;

c) baleseti ellátások:

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék;

d)109 megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás.

(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:

aa) öregségi nyugdíj,

ab)-ac)110

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;

c)111 rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

Baleseti ellátásra jogosultak

15. § (1)112 Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.

(2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki

a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

c)113 őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy,

d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

e) közérdekű munkát végez,

f)114 külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.115

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

16. §116 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b)117 a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c)118 mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e)119 bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

f) gyermekgondozási segélyben,

g)120 egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h)121 az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,

i)122 a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

j)123 megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k)124 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l)125 kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m)126 személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

n) fogvatartott,

o)127 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

p)128 egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

r)129 a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

s)130

t)131 hajléktalan,

u)132 a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

v)133 az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül,

w)134 a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3)135 Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4)136 Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5)137 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.

16/A. §138 A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés139

17. §140 A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett

a) nyugdíjjáradékra, vagy

b) egyösszegű kifizetésre

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.

IV. Fejezet

AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE

Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok141

18. §142 (1)143 A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére144

a)145 a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,

b)146

c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot,

d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást,

e)147 a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot148

fizet.

(2)149

(3)150

(4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.

(5)151 A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

(6)152

19. § (1)153

(2)154 A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

(3)155 A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

(4)156 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (napi összege 227 forint).

(5)157 A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.

(6)158 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.

(7)159

20. §160

Korkedvezmény-biztosítási járulék161

20/A. §162 (1)163 A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket) alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.

(2)164 A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre az Art. szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Járulékalapot nem képező jövedelem

21. § Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:165

a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

b)166 az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,

c)167 a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),

d)168 a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

e)169 a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

22. §170

23. §171 A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék172

24. § (1)173 A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet174

a)175 nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,

b)176 pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.

(2)-(3)177

(4)178 Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

(5)-(7)179

Családi járulékkedvezmény180

24/A. §181 (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen

ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.

(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.

(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

24/B. §182 A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

24/C. §183 Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok184

25. §185 A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

25/A. §186 Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot

a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot -,

b)187 az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,

c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

26. §188 (1)189 A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2)190 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3)191 Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

(4)192

(5)193 A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában meghatározott személyek után havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

(6)194

(7)195 A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

(8)196

(9)197 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

(10)198

(11)199

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése

27. § (1)200

(2)201 A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

(3)202

(4)203 A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

(5)204 A társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.205

28. §206 (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a)207 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

(2)208 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

29. § (1)209

(2)210

(3)211 A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

(4)212 Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt213

a)214 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d)215 ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,

e)216

(5)217 Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

(6)218

(7)219

(8)220 A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.221

29/A. §222 (1)223 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.

(2)224 Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell a 29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.

(3)225 Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.226

(4)227 A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

30. §228

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése229

30/A. §230 (1)231 A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.

(2)232 Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

(3)233 A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)234

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén235

31. § (1)236 Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

(2)237

(3)238

(4)239 A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

a)240 az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(5)241 Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

(6)242 Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

(7)243

32. §244

33. §245

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

34. § (1)246 Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

b) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3)247

(4)248 Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

(5)249 Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(6)250 A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(7)251 Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.

(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével

a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint

b)252

(9)253 A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(10)254 Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(11)255 A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.

(12)256 A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(13)257 A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

(14)258 A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.

(15)259 A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese. A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést.

35. § (1)260 A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

(2)261 Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

(3)262 A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

(4)263 A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)264 A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

(6)265 Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

(7)266

Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése267

36. §268 (1)269 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

(3)270

37. §271 (1)272 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

(2)273 Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.

(4)274

37/A. §275 Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

b) fogvatartott,

c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

38. §276 (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.

39. §277 (1)278 A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)-o), s)-v) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.

(2)279 Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(3)280 A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.

(4)281 A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.282

39/A. §283 (1)284 A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.

39/B. §285 (1)286 Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

(5) Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a (3) bekezdés szerinti kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

(6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

V. Fejezet

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK

40. §287 A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából az a)-d) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat

a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás - ide nem értve a d) pont szerinti nyilvántartást - adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság,

d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a rehabilitációs hatóság.

40/A. §288 A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás, az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

41. § (1)289 A 40. §-ban említett nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

(1a)290 A 40. § szerinti nyilvántartások az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásoknak minősülnek.

(2)291 Az állami adóhatóság a jogosulatlan társadalombiztosítási ellátások igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival az 1996. évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogosulatlan ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot.

(3)292 A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére.

(4)293

(5)294

(6)295 Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakon túl az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)-i) pontjában meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Amennyiben a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomására, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.

(7)296 A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét érintő, nyilvántartásában szereplő új adatokról, az adatok változásáról a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmáról és módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

VI. Fejezet

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME,
ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

42. § (1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:

a)297 személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e)298 az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

g)299 társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám).

(2)300

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(4)301 A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5)302 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)303 állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok,

b)304 az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,

c)305 a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai,

d)306 az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)-e) és g) pontjai,

e)307 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak,

f)308 a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban foglalt adatokról,

g)309 az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)-e) és g) pontjai,

h)310 a köztartozás behajtására törvény által felhatalmazott szervek e tevékenységük ellátása céljából az a)-d) és f) pontban foglaltak,

i)311 a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g) pont,

j)312 az állami foglalkoztatási szerv rehabilitációs szolgáltatás nyújtása és a rehabilitációs célú munkaközvetítésben való közreműködés céljából az a)-g) pont,

k)313 a munkavállalót munkaviszonyának fennállására tekintettel kamarai nyilvántartásba, névjegyzékbe vevő, illetve a munkavállaló munkaviszonyban töltött szakmai gyakorlatát kamarai eljárásban vizsgáló szakmai kamarák a munkaviszony fennállásának ellenőrzése érdekében az a) és d) pont

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

43/A. §314 Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat

a)315 az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére,

b)316 a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.

43/B. §317 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

VII. Fejezet

A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

44. §318 (1)319 A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

(2)320 A mezőgazdasági őstermelő az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

(3)321 A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak teljesíti.

(4)322 A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.

(5)323 A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

44/A. §324 (1) A kincstár a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(2)325 Az illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a járási hivatal a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a járási hivatal bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést

a)326 az egyházi nyugdíjban részesülők esetében az egyházi nyugdíjat folyósító szerv,

b) a bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,

c)327

d)328 a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén - az a) pontban és a (4) bekezdésben említett személyek kivételével - az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető,

e)329 a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője,

f) fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv,

g)330 a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást folyósító szerv

a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

(3a)331 A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,

b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül

jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

(4)332 A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.

(5)333 A 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.

(6) A 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

(7)334 Az egészségbiztosítási szerv a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(8)335 Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.

(9)336 A (7)-(8) bekezdésben meghatározott mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(10)337 A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:

a) hajléktalanok otthona,

b) hajléktalanok átmeneti szállása,

c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,

d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

e) hajléktalanok nappali melegedője.

A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.

(11)338 A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.

44/B. §339 (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - külön megállapodásban foglaltak szerint - adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatokra.

(4) Az állami adóhatóság a (1)-(2) bekezdésben, valamint a 44/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

(5)340 Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.

(6)341 Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal.

44/C. §342 (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb. tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően - az okirat másolatának megküldésével együtt - a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 44/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.

45. § (1)343

(2)344

(3)345

(4)346

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

46. §347 (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - a nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli.

(2)348 A foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A Munka Törvénykönyve Az Mt. XVI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.

47. § (1)349 A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.

(2)350

(3)351 A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

(4)352 Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.

48. §353 A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

49. §354

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése355

50. §356 (1)357 A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak.

(2)358 Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot az Eva tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.

(3)359

(4)360 A mezőgazdasági őstermelő a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

(5)361 A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

(6)362 A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

(7)-(8)363

(9)364

(10)365

A családi járulékkedvezmény érvényesítése366

51. §367 (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

(2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.

(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

51/A. §368 (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

51/B. §369 (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni.

(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

52. § (1)370 A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel.

(2)371 Ha a biztosított részére a (1) bekezdésben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.

(3)372

(4)373 A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(5)374

(6)375

(7)376 A foglalkoztató által levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

(8)377

A befizetések elszámolása

53. §378 (1)-(3)379

(4)380

53/A. §381 (1)382 A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 81,89 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 18,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

(2)383 A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára.

Ellenőrzés

54. §384 (1)385 Az igazgatási szervek - jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2)386 Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára387

a)388 a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,

b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)389 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek - igényelbírálási eljárásuk során - ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.

55. §390

Késedelem, mulasztás következményei

56. § (1)391 Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a

a) járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,

b) járulék kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,

c)392 Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.

(2)393

(3)394

Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan395

56/A. §396 (1)397 A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

(2a)398 Az állami adóhatóság által a külföldi vállalkozásokról vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására

a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,

b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,

e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

(5)399 A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46-47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.

(6)400 Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,

d)401 a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,

e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és

f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.

(7)402 Az állami adóhatóság a (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett által befizetett járulékokból 54,05 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

56/B. §403 A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségeket.

Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan404

56/C. §405 (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. december 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

(2) A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárt illet meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára.

56/D. §406 (1)407 Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.

56/E. §408 A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyeztetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól e célra visszaigényelt összeg terhére teljesíti.

56/F. §409 (1)-(2)410

(3)411 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

56/G. §412 Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék tekintetében az eljárást az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.

56/H. §413 (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelésérvényesítés biztosítása végett, a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak átadott, mindazon - 2006. december 31. napja előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő követelésükre irányuló - végrehajtási megkereséseiket, melyekben az adott foglalkoztatóval szemben még van fennálló, végrehajtás alatti követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek, hogy ezen felül egyéb végrehajtási eljárás kezdeményezéshez kapcsolódó követelésük nem áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.

(2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011. október 31. napjáig - foglalkoztatónként bontásban - átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szervezetük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át, melyekhez kötődően az adó-végrehajtás lefolytatásához való jog még nem évült el.

(3)414 A magánnyugdíjpénztárak 2011. december 12-éig átadják az állami adóhatóságnak - foglalkoztatókra és biztosítottakra lebontva - azon még el nem évült tagdíj (bírság, pótlék) hátralékra vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokat érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási megkereséseiket az (1) bekezdés alapján visszavontak. A pénztár által átadott adatok alapján az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le, és a befolyt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára utalja át.

(4)415 A felszámolási eljárás során a magánnyugdíjpénztár által érvényesített és - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonátadást követően - megtérült, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő, 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjjal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a Nyugdíjbiztosítási Alap.

56/I. §416 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkalmazható.

56/J. §417 A 2012. december 31-éig magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék beszedési számlákra teljesített befizetéseket az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára utalja.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptetés

57. § (1)418 E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik.

(2)419

(3)420 Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Felhatalmazások

58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza421

a) a járulékalap megállapításához szükséges számítási módot,

b) a biztosítási jogviszony fennállásának részletes szabályait,

c) az előírt adatszolgáltatás teljesítésének módját,

d) a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartását és bejelentését,

e)422 a 23. § szerinti elszámolás feltételeit, valamint a 18. § (3) bekezdésében, a 26. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott járulékfizetés rendjét és az adatszolgáltatás módját,

f)423 a 46. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás részletes szabályait,

g)-h)424

i)425 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket,

j)426 a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményezetti kör évenkénti tájékoztatásának részletes szabályait, valamint a központi költségvetés által teljesítendő járulékfizetés összege kiszámításának módszerét,

k)427 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonságról szóló nemzetközi egyezmények alapján az alkalmazandó jogszabályokról szóló igazolás kiadásának részletes szabályait.

(2)428 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az e törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, e körben feladatokat állapítson meg, szabályozza az igazgatási szervek közötti együttműködést, a biztosítottak és az egyes ellátásra jogosultak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat, a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének működését, módszereinek összehangolását.

59-60. §429

Az Európai Unió jogának való megfelelés430

61. §431 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

61/A. §432 Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Átmeneti rendelkezések433

62. §434 (1)435 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

(2) Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

63. §436 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

64. §437 Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat 2011. január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell.

65. §438 (1)439 Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

(3)440 Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel beiktatott 24/A-24/C., 51., 51/A. és 51/B. §-okat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

65/A. §441 A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallási adatokat az állami adóhatóság az önellenőrzés (pótbevallás) benyújtását követő hónap utolsó napjáig - a tagok folyószámlájának vezetéséhez - továbbítja a pénztár részére. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magán-nyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik.

65/B. §442 Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdése 2012. január 1-jétől alkalmazható.

65/C. §443 A nyugdíjjárulék megállapításakor e törvény 2012. december 31-én hatályos 24., 27., 28., 29., 31., 36., 37. és 56/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

65/D. §444 A 43/A. §-ban meghatározott adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie.

Melléklet az 1997. évi LXXX. törvényhez445



1  Kihirdetve: 1997. VII. 25.


2  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 198. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 1. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 304. § 1.


3  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 198. § (1). Hatályos: 2011. XII. 1-től.


4  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 198. § (1). Hatályos: 2011. XII. 1-től.


5  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) a). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


6  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 147. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 2.


7  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 198. § (2). Hatályos: 2011. XII. 1-től.


8  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 3.


9  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 4.


10  Megállapította: 2005. évi LXXXII. törvény 32. §. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § a), 2013. évi CCLII. törvény 147. § (4).


11  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


12  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 35. §. Hatályos: 2011. IX. 1-től.


13  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 92. § (1). Hatályos: 2000. I. 1-től.


14  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 111. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


15  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


16  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


17  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XVII. törvény 82. § (5) a). Hatálytalan: 2007. IV. 7-től.


18  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 62. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


19  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 66. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


20  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 27. § (1). Módosította: 2012. évi CXXVII. törvény 52. § (5).


21  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 149. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


22  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 318. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


23  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 318. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.


24  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 1. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


25  Módosította: 2004. évi CI. törvény 318. § (5).


26  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi IV. törvény 367. § 19. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 365. §.


27  Beiktatta: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1). Hatályos: 1998. VI. 16-tól.


28  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 27. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


29  Beiktatta: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1). Hatályos: 1998. VI. 16-tól. Módosította: 1998. évi LXVII. törvény 22. § (2).


30  Módosította: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1), 2003. évi XCI. törvény 149. § (3).


31  Számozását módosította: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1).


32  Számozását módosította: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1).


33  Módosította: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (1), 2004. évi CI. törvény 318. § (1).


34  Beiktatta: 2001. évi LXXXIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


35  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 66. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


36  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 27. § (2). Módosította: 2006. évi IV. törvény 367. § 19.


37  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 1.1.


38  Megállapította: 2001. évi LXXXIV. törvény 20. § (3). Módosította: 2004. évi CI. törvény 318. § (1).


39  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 66. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


40  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 199. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


41  Megállapította: 1998. évi XXXIII. törvény 63. § (3). Hatályos: 1998. IV. 1-től. Alkalmazni kell: 1998. I. 1-től.


42  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 27. § (3). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


43  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 61. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) a). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 60. § a).


44  Megállapította: 2007. évi I. törvény 110. § (1). Módosította: 2010. évi XCII. törvény 3. §, 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) b).


45  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) a), 2006. évi CXXI. törvény 31. § (6).


46  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 192. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


47  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 200. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


48  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 27. § (3). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


49  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 148. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 201. § a), 2013. évi CCV. törvény 64. § a).


50  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 138. §. Módosította: 2009. évi CLII. törvény 24. § (1) a), 2010. évi CXXIII. törvény 169. § b), 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (4) a).


51  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 200. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


52  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 189. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.


53  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi C. törvény 2. § a). Hatálytalan: 2010. XI. 3-tól.


54  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi C. törvény 2. § b). Hatálytalan: 2010. XI. 3-tól.


55  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 218. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


56  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 46. §.


57  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


58  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 59. §. Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) b).


59  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 132. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 84. § (2).


60  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j).


61  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (5) aa), b), 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j).


62  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


63  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 149. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


64  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (4) b).


65  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


66  Megállapította: 2007. évi I. törvény 110. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


67  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 227. § a), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 5.


68  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 5.


69  Megállapította: 2007. évi I. törvény 110. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


70  Beiktatta: 2006. évi LXI. törvény 132. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


71  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 218. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


72  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 25. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 5.


73  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


74  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 2.


75  Megállapította: 2011. évi CVI. törvény 36. §. Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (4) c), 2012. évi CLXXVIII. törvény 304. § 2., 2013. évi CCV. törvény 63. §, 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (9).


76  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 2. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) a).


77  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 219. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


78  Módosította: 2002. évi XLII. törvény 312. § (3), 2005. évi LXXXVIII. törvény 26. § (4) g), 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) a), (5) aa), 2007. évi CXXVI. törvény 417. § d), 448. § a), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 3., 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 1.


79  Lásd: 2005. évi LXXXVIII. törvény.


80  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 133. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 304. § 3., 2013. évi CXXXIII. törvény 60. § b).


81  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 219. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


82  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


83  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 150. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 5.


84  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 7.


85  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


86  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 152. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


87  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


88  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 193. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


89  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 193. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


90  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 193. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


91  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 193. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


92  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 193. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


93  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 95. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


94  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CV. törvény 209. § 21. Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


95  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (5) aa).


96  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 68. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


97  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 68. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


98  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 232. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


99  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 68. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


100  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 8.


101  Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 84. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


102  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 221. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


103  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 153. §. Hatályos: 2012. I. 1-től. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 5.


104  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 44. §. Hatályos: az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától, az Európai Parlament Eljárási Szabályzata alapján 2009. VII. 14-től.


105  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 194. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


106  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 195. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


107  Megállapította: 2010. évi XCII. törvény 4. §. Hatályos: 2010. X. 3-tól.


108  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 98. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


109  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


110  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


111  Beiktatta: 2007. évi LXXXIV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (2)-(6).


112  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) d).


113  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 196. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


114  Beiktatta: 2005. évi LXXXVIII. törvény 24. §. Hatályos: 2005. X. 1-től.


115  Lásd: 2005. évi LXXXVIII. törvény.


116  Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 1.3. pontjával módosított 2001. évi LXX. törvény 28. § (1). Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


117  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 17. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (2)-(6).


118  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 222. § (1). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (5) a).


119  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


120  Megállapította: 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 60. § c).


121  Megállapította: 2007. évi XVII. törvény 82. § (5) b). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 448. § b), 2011. évi XXIII. törvény 38. § (2).


122  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 37. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


123  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 222. § (3). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) e).


124  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (2). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § f).


125  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


126  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


127  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 227. § c).


128  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 130. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


129  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 130. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) a).


130  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCV. törvény 64. § b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


131  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2007. IV. 1-től.


132  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


133  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


134  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 2. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) b).


135  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 37. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


136  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 30. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


137  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (3). Hatályos: 2007. IV. 1-től.


138  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 223. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


139  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 192. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


140  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 192. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


141  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 112. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


142  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 99. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


143  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 136. §. Hatályos: 2006. IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


144  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 112. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


145  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 112. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


146  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 4. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


147  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (5). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. § (14).


148  Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. §.


149  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) c). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


150  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 20. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) f).


151  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 150. §. Módosította: 2003. évi XCI. törvény 152. §, 2007. évi CXXVI. törvény 448. § c).


152  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 20. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) f).


153  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 5. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


154  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 2. § (3). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) c).


155  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 202. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


156  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 2. § (4). Módosította: 2013. évi CC. törvény 201. § b), 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) d).


157  Módosította: 2004. évi CI. törvény 318. § (1).


158  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (7). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. § (14).


159  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 5. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


160  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 6. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


161  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (8). Hatályos: 2007. I. 1-től.


162  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (8). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. § (14).


163  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 225. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 9., 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (1) a).


164  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 9.


165  Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § b), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 7.


166  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 156. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


167  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 226. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


168  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 194. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


169  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 226. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


170  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 8. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


171  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) b), 2002. évi XLII. törvény 312. § (2), 2004. évi CV. törvény 209. § 21.


172  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 114. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


173  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 114. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


174  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 203. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


175  Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § e).


176  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 203. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


177  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


178  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 154. § (2). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 3.


179  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 251. § (5) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


180  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


181  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


182  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


183  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


184  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 115. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


185  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (9). Hatályos: 2007. I. 1-től. A 2006. évi CXXI. törvény 30. § (10) szerint a 2007. IV. 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd: ugyane törvény 30. § (10).


186  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 116. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


187  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 157. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


188  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 103. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


189  Megállapította: 2007. évi XVII. törvény 82. § (5) d). Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 17. § (4). Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e), 2011. évi CXCI. törvény 93. § (5) b), 93. § (6) g).


190  Megállapította: 2002. évi LIII. törvény 47. § (2). Módosította: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (1) a), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e).


191  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 204. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 60. § d).


192  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 9. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


193  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 299. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


194  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 9. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (10) a).


195  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 204. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


196  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 9. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


197  Beiktatta: 2005. évi CXX. törvény 14. § (2). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 227. § d), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 10. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI. törvény 249. § f). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


198  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 9. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


199  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 20. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


200  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 11. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


201  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 205. § (1). A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 4. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


202  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 5. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


203  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 205. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


204  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 229. §. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 11., 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (1) a).


205  Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. §.


206  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 143. §. Hatályos: 2006. IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


207  Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény 64. § a).


208  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 6. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


209  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 12. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


210  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 448. § d). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


211  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 206. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 7. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


212  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 144. §. Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 12., 218. § (2) 13.


213  Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § c).


214  Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény 64. § b).


215  Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 101. § a).


216  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 8. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


217  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 144. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 9. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


218  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § h). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


219  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 12. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


220  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 230. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 11., 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (1) a).


221  Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. §.


222  Beiktatta: 2002. évi XLIII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


223  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 207. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


224  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 1.1., 2006. évi CXXI. törvény 31. § (6).


225  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 1.1, 2005. évi CXIX. törvény 202. § (1) a), 2006. évi LXI. törvény 251. § (5) aa), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 13.


226  Lásd: 2005. évi CLXIII. törvény 13. §.


227  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 231. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


228  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § i). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


229  Beiktatta: 2006. évi LXI. törvény 147. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


230  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 147. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


231  A 2006. évi CXXXI. törvény 161. § a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § f), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 14.


232  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 232. § (1). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 227. § e), 2010. évi CXXIII. törvény 168. § d), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 15. A második mondat szövegét megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 208. §. Hatályos: 2011. XII. 1-től. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) f). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


233  A második mondat szövegét megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 232. § (2). Az első mondat szövegét módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 168. § e).Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 14.


234  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 16. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


235  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 148. §. Hatályos: 2006. IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


236  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 148. §. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § c), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) e), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 17.


237  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 10. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


238  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 18. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


239  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 233. § (2). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § e), 177. § g), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 19. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 223. § (1), (3).


240  Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény 64. § c).


241  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 148. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 89. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 14.


242  Beiktatva: 2006. évi LXI. törvény 148. § alapján. Az utolsó két mondatot beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 89. § (3). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § i), 2009. évi LXXVII. törvény 177. § h), 2010. évi CXXIII. törvény 169. § j), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 15.


243  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (1) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


244  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


245  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) g). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 20.


246  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 300. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


247  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) b). Hatálytalan: 2005. XI. 23-tól. A korábban megkötött megállapodások 2006. május 1-jével megszűnnek. A Tbj. 34. §-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti a folyamatban lévő ellátásokat.


248  Módosította: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) b). Az utolsó mondatot beiktatta: 2006. évi LXI. törvény 149. § (1). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 21., 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 11.


249  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 300. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


250  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 21.


251  Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 185. §, 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 21.


252  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 22. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


253  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 1.


254  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 26. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXXV. törvény 65. § (1).


255  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 26. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXXV. törvény 65. § (1).


256  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § n), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 16.


257  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 149. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 17.


258  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


259  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


260  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 159. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


261  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 110. § (1). A harmadik mondat szövegét megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 162. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


262  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 110. § (2). Módosította: 2003. évi XCI. törvény 224. § (1) 1.1., 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 23.


263  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 1. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.


264  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 161. § (1). Hatályos: 2001. I. 1-től.


265  Számozását módosította: 1999. évi XCIX. törvény 110. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 448. § i). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


266  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) b). Hatálytalan: 2005. XI. 23-tól.


267  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 150. §. Hatályos: 2006. IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


268  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (12). Hatályos: 2007. I. 1-től. A 2006. évi CXXI. törvény 30. § (10) szerint a 2007. IV. 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd: ugyane törvény 30. § (10).


269  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § o), 448. § c).


270  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 12. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


271  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (12). Hatályos: 2007. I. 1-től. A 2006. évi CXXI. törvény 30. § (10) szerint a 2007. IV. 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd: ugyane törvény 30. § (10).


272  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § p), 2009. évi LXXVII. törvény 177. § e).


273  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 417. § r).


274  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 13. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


275  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 198. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


276  Megállapította: 2008. évi LXXXII. törvény 8. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


277  Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 14. § (13). Hatályos: 2007. IV. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


278  Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 21. § (1) b).


279  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 20. § (2). Módosította: 2013. évi XLI. törvény 2. § (8) b).


280  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 38. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


281  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 448. § k).


282  Lásd: 2006. évi CXXXI. törvény 203. § (1).


283  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 237. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


284  Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 21. § (1) b). Módosítva: 2013. évi XLI. törvény 2. § (8) c) alapján.


285  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 2. § (5). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


286  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) e).


287  Megállapította: 2012. évi CXVIII. törvény 62. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


288  Megállapította: 2011. évi LXIX. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi CXVIII. törvény 64. §.


289  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 61. § (1). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § d), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d).


290  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 28. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


291  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 61. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j), 83. § (5) m), 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 35. Lásd még: 2006. évi CXXXI. törvény 211. §.


292  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 301. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


293  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXII. törvény 86. § (12). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (5) d).


294  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) h). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


295  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 61. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) m).


296  Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 91. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


297  Módosította: 2002. évi XLII. törvény 312. § (3).


298  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 17. § (6). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) h).


299  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 200. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


300  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) b). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


301  Módosította: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) a).


302  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 28. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


303  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 140. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


304  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 17. § (7). Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) h).


305  Jelölését módosította: 2005. évi LXXXV. törvény 62. §. Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 315.


306  Jelölését módosította: 2005. évi LXXXV. törvény 62. §.


307  Jelölését módosította: 2005. évi LXXXV. törvény 62. §. Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 38. § a).


308  Jelölését módosította: 2005. évi LXXXV. törvény 62. §.


309  Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 33. §. Módosította: 2005. évi LXXXV. törvény 62. §, 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) m).


310  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 238. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


311  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


312  Beiktatta: 2012. évi CXVIII. törvény 63. §. Hatályos: 2012. VII. 26-tól.


313  Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


314  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 33. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


315  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 18., 2011. évi CXCI. törvény 93. § (5) e), 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 14.


316  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 15.


317  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 155. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


318  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 138. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


319  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 154. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


320  Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 92. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


321  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 154. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


322  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j), 83. § (5) m), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d), 2013. évi CC. törvény 202. § a).


323  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 239. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


324  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 240. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


325  Megállapította: 2008. évi CVII. törvény 53. §. Módosította: 2011. évi XXIII. törvény 38. § (1), 2012. évi XCIII. törvény 38. § b).


326  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 60. § e).


327  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (1) c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


328  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 141. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követőenl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


329  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 141. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


330  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


331  Beiktatta: 2013. évi XLI. törvény 2. § (6). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 147. § (3) f).


332  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 249. § h), 2011. évi CLXVII. törvény 63. §, 2011. évi CXCI. törvény 93. § (6) i).


333  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 93. § (5) f).


334  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 141. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


335  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 141. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


336  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 141. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


337  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 163. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


338  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 163. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


339  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 240. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


340  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 142. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


341  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 142. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


342  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 240. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd: 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (1).


343  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 16. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


344  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


345  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi C. törvény 2. § c). Hatálytalan: 2010. XI. 3-tól.


346  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) i). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


347  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 114. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


348  Megállapította: 2001. évi LXXXIV. törvény 20. § (10). Módosította: 2002. évi XLII. törvény 312. § (3), 2009. évi LXXVIII. törvény 45. §, 2012. évi LXXXVI. törvény 44. § (4) d). Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 17. alapján.


349  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 64. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: ugyane törvény 67. § (2).


350  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CI. törvény 318. § (5). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


351  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 139. §. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § b), 2010. évi CXXIII. törvény 168. § g), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d), 2013. évi CC. törvény 201. § c).


352  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 64. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) a), 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) e).


353  Megállapította: 2013. évi XLI. törvény 2. § (7). Hatályos: 2013. V. 3-tól.


354  A megelőző címmel együtt hatályon kívül helyezte: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) b). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


355  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 155. §. Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) j).


356  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 155. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


357  Az első mondat szövegét módosította, az utolsó két mondatot beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 448. § c), 242. §. Az első mondat szövegét módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § c). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 24., 26. A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 25. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 18.


358  Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § i), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 24., 26.


359  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 169. § k). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


360  Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § f), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 14., 24.


361  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 164. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 24.


362  Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 177. § j), 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) k), 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 27., 2013. évi CC. törvény 201. § d).


363  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 28. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


364  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) l). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 29.


365  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) l). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


366  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


367  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


368  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


369  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


370  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) a), 2001. évi LXXXIV. törvény 25. § (4).


371  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j).


372  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 30. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


373  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) a), 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) a), 2007. évi CXXVI. törvény 417. § t), 2009. évi CXVI. törvény 101. § c), 2010. évi CXXIII. törvény 169. § l), 2011. évi CLVI. törvény 217. § (2) 19.


374  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 1. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.


375  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXXI. törvény 185. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


376  Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) n).


377  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI. törvény 249. § i). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


378  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 118. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


379  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 31. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


380  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) o). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


381  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 120. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


382  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 211. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 201. § e).


383  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (10) a), b).


384  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 119. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


385  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 167. §, 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j).


386  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 167. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


387  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 227. § f).


388  Módosította: 2004. évi CI. törvény 318. § (1), 2006. évi CIX. törvény 80. § (1) j).


389  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 165. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


390  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 202. § b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


391  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 206. § (1). Módosította: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) d).


392  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 239. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


393  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) p). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


394  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 251. § (5) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


395  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


396  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


397  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 212. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


398  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 28. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


399  A 2010. évi CLIII. törvény 78. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


400  A 2010. évi CLIII. törvény 78. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


401  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) 32., 2012. évi CLXXVIII. törvény 305. § 19.


402  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 212. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


403  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 121. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


404  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


405  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 212. § (4). Hatályos: 2011. XI. 30-tól.


406  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


407  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 213. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


408  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


409  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


410  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXIX. törvény 21. § (2). Hatálytalan: 2012. VI. 20-tól.


411  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 6. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


412  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


413  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


414  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 214. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól.


415  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 214. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól.


416  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


417  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 302. §. Hatályos: 2012. XI. 30-tól.


418  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 315. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


419  Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CLIII. törvény 60. § (1). Hatálytalan: 1998. II. 1-től.


420  Megállapította: 2009. évi CLII. törvény 24. § (3). Hatályos: 2010. IV. 1-től.


421  Lásd: 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.


422  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 121. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


423  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 121. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


424  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) r). Hatálytalan: 2011. XII. 31-től.


425  Megállapította: 2007. évi I. törvény 110. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


426  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 244. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


427  Beiktatta: 2009. évi CLII. törvény 24. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


428  Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 207. § (1) b).


429  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 315. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


430  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 110. § (6). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


431  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 110. § (6). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


432  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 155. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


433  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 167. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


434  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 167. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


435  A 2010. évi CLIII. törvény 78. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.


436  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 33. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


437  Beiktatta: 2011. évi XXIII. törvény 38. § (3). Hatályos: 2011. IV. 1-től.


438  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 216. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


439  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 200. § (1). Hatályos: 2013. XI. 30-tól.


440  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 200. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


441  Beiktatta: 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (3). Hatályos: 2011. XII. 31-től.


442  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 20. § (3). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


443  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 303. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


444  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 303. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


445  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 315. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!