Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.20.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

A RENDELET HATÁLYA

1. §1 A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott egészség-, illetve önsegélyező pénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

1/A. §2 E rendelet alkalmazásában

a)3 elektronikus számla: az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló pénzügyminiszteri rendeletben (a továbbiakban Eszr.) meghatározott fogalom;

b)4 készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom, kivéve a csekket;

c) pénztári kártya: olyan egészség-, vagy önsegélyező pénztár által kibocsátott eszköz, amely alkalmas a pénztártag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére, valamint alkalmas lehet egészségügyi és egészségbiztosítási adatkezelés támogatására;

d) zárolás: a pénztártag egyéni számláján lévő összeg elkülönítése a pénztári kártyát elfogadó követelése kielégítésének biztosítása céljából.

II. RÉSZ

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1)5 A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában, illetve az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatókra, amennyiben az intézmény az Öpt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott egészségpénztári szolgáltatást nyújt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénztári befektetési formákra előírt korlátozásokat nem kell alkalmazni. Ugyanez érvényes a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrészére, továbbá a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését és ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3)6 Az (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben könyv szerinti értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Az (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek.

(4)7

3. § (1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles éves pénzügyi tervében rögzíteni.

(2) A befektetési üzletmenet eredményéről szóló tájékoztatót az éves beszámoló részeként a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei

4. § (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.

(2) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama - fedezeti ügyletek kivételével - a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

(3)8 A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az e rendeletben előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: Felügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(4)9 Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

(5)10 A pénztár a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:

a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,

b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

(6)11 A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatóak a befektetések vagyonarányos költségei között. A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülő ingatlanértékeléssel és műszaki ellenőri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés előkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat.

(7)12 Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán - likviditási célból, átmeneti jelleggel - vannak elhelyezve.

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

Befektetési és likviditási keretszabályok

5. §13 A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok kivételével -, nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át. Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 40%-át.

6. § (1)14 A pénztár befektetett eszközeiből portfólió osztályokat képezhet.

(2) A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft készpénz tartható.

6/A. §15 (1)16

(2) A pénztár a vagyonának együttesen legfeljebb 10%-át fektetheti ingatlanba és az ingatlanba fektető befektetési alap befektetési jegyeibe.17

(3)18

7. §19

8. §20 (1) A pénztári befektetések 5. §-ban és 7. §-ban, valamint a 2. számú mellékletben megjelölt mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni.

(2) A pénztár negyedévenként befektetési és likviditási jelentést készít, melynek célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak a befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.

(3)-(4)21

(5) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai legfeljebb 5%-os mértékig térhetnek el a 2. számú mellékletben előírt mértékektől.

A pénztári befektetések letéti őrzése és letétkezelése

9. §22 (1)23 A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti letétkezelés kollektív befektetések részére szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. Nem köteles letétkezelőt megbízni az a pénztár, amely vagyonát kizárólag az 1. számú melléklet 1. a), 1. b) és 1. c) pontjai szerinti eszközökben tartja.

(2) A pénztár befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani.

(3) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:

a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a pénztár javára - ideértve a pénztár saját befektetési tevékenységéhez kapcsolódó befektetési számlát is -, valamint értékpapír-számlát vezet a pénztár számára. Ha a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett eszközeihez kapcsolódó pénzforgalmi számlát vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a befektetési számla (számlák) e pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek;

b) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok értékpapír-letétkezelését;

c) értékeli a pénztár értékpapír-állományát;

d) beszedi a pénztár értékpapír-számláján nyilvántartott értékpapírokon képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat;

e) ellátja a pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését;

f)24 elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a pénztár rendelkezése alapján végzi a fizetési számlára történő utalást;

g) szolgáltatja a pénztáraknak és a pénztár vagyonkezelőjének az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak működésére vonatkozó, továbbá a letétkezeléssel és vagyonkezeléssel összefüggő jogszabályok előírásainak betartásához szükséges adatokat;

h) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket;

i) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását;

j) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában;

k) ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket;

l) ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést.

10. § (1) Egy pénztárnak - a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve - egy letétkezelője lehet.

(2) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,

a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,

b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,

c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,

d)25 amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik a pénztár vagyonkezelőjében,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik,

f)26 amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.

(3) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.

11. § (1)27

(2)28 A pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni.

(3)29 A letétkezelő felel a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásából adódó károkért. Az e felelősséget kizáró vagy korlátozó szerződési kitétel semmis.

(4)30 A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásaiért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a letétkezelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.

12. §31 A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg az 5-6. §-ban foglalt előírásoknak, úgy ennek bekövetkeztét követő 2 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelő köteles erről a pénztárat, a Felügyeletet és - amennyiben a vagyonkezelést külső szervezettel végezteti - a pénztár vagyonkezelőjét értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani.

13. §32

A pénztár vagyonkezelése

14. §33 (1)34 A pénztár az Öpt. 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.

(2) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést maga végezheti a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása mellett.

(3)35 Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza,

b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,

c)36 a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében, vele munkaviszonyban álló - személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

15. § A pénztár vagyonkezelője, a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a pénztári portfólió és a tárgyévben képződő befektetett pénztári eszközök kezelésbe átadott hányada felett, és gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési keretszabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül

a)37 meghatározza a pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét;

b) szervezi és bonyolítja a pénztár befektetési ügyleteit;

c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.

d)38

16. § (1)39 A pénztár befektetési üzletmenetét olyan társasághoz helyezheti ki, amely a Felügyelettől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelésre engedélyt kapott.

(2) Nem bízható meg vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek tulajdonosa a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le,

c) amelynek vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár letétkezelőjének vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője,

d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár letétkezelőjének,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár letétkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik.

17. §40 (1) Amennyiben a pénztár befektetett pénztári eszközeinek értéke meghaladja a 200 millió Ft-ot, a befektetési üzletmenet teljes kihelyezésére akkor kerülhet sor, ha a 16. §-ban meghatározott feltételek meglétét a pénztár a Felügyelet számára előzetesen igazolja.

(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a 16. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

18. § (1) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződés tartalmát a pénztár és a pénztári vagyonkezelő a pénztárakra vonatkozó jogszabályi előírások keretei között szabadon állapíthatják meg.

(2) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni.

(3) A 16. §-ban meghatározott feltételek teljesítéséről a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben rendelkezni.

(4) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben a pénztár köteles rendelkezni a kezelésbe átadott vagyon rendszeres értékeléséről, valamint arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel a kezelésbe átadott pénztári vagyon értékének esetleges csökkenéséért.

19. § (1) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását könyvviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.

(2) A pénztár köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös rendelkezések41

19/A. §42 (1)43 A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat. A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli.

(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács - az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.

19/B. §44 (1)45 Az Öpt. 38/A. § (6) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelő személyt vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. A megbízott személynek, illetve szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétől és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejűleg csak egy ingatlanértékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) Az ingatlan értékelésével csak olyan személy bízható meg, aki rendelkezik46

a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;

b)47

c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.

(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.

(4)48 Nem lehet a pénztár ingatlanértékelője az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével, szerződéses kapcsolatban áll.

(5)49 A pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel

történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

(6)50 Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.

19/C. §51 (1)52 Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében

a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését;

e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat,

f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,

g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket,

i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és

j) mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.

(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.

(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.

(4)53 Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

(5)54 A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok:

a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget,

b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve

c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj.

19/D. §55 (1)56 A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét és - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolja

a)57 természetes személy esetén a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát;

b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.

(2)58 A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet harminc napon belül nem hoz döntést.

(3)59 Ha a pénztár az (1) bekezdés b) pontjában a társaságra vonatkozó adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

19/E. §60 (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelője, műszaki ellenőre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

19/F. §61 A pénztár ingatlankezelőjének ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel.

III. RÉSZ

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitelfelvétel

20. § (1) A pénztár a működési és a likviditási alap fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú pénzintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két alap együttes - a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott - bevételeinek 30%-át.

21. § (1) Amennyiben a pénztár a szolgáltatást olyan intézménytől vásárolja meg, amely az alaptevékenység keretében egészségügyi szolgáltatásokat is végez, a pénztár és a szolgáltatást nyújtó intézmény írásba foglalt szerződéséből egyértelműen és elkülöníthetően megállapítható kell legyen a pénztár által szervezett szolgáltatás kiegészítő jellege.

(2)62

A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése esetén követendő eljárásra vonatkozó speciális szabályok63

21/A. §64 (1) A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíj felosztási aránytól kizárólag a belépéstől számított első két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az első két hónapban a működési és a likviditási tartalékra jutó rész legfeljebb összesen 4000 forinttal haladhatja meg azt az összeget, ami az egyébként meghatározott arányok alkalmazásából adódna.

(2)65 A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 4000 forint vonható le. Azon önsegélyező pénztárak esetén, amelyek közösségi szolgáltatást nyújtanak, és a tartalékba a tag egyéni számlájáról átcsoportosítás történt, valamint a tag követelése nem nyújt fedezetet a jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos költség érvényesítésére, az indokolt költség fennmaradó része, de legfeljebb 1500 forint a közösségi szolgáltatás(ok) tartalékának terhére érvényesíthető.

(3)66 A pénztár az (1)-(2) bekezdésében és a 24/J. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszűnéséhez kapcsolódóan egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet.

21/B. §67 (1) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor

a) az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentést,

b) a kizárásról való döntést,

c) a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a jogosultság igazolását követő 15 napon belül végzi el a kifizetést, átutalást.

(2)68 A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentés pénztárhoz érkezését követően újabb szolgáltatást igénybe venni, illetve az egyéni számláról - a korábban zárolt tétel kivételével - szolgáltatást kifizetni nem lehet.

(3) Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Öpt. 51. §-a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat.

(4)69 Az egészség- vagy önsegélyező pénztárból más egészség- vagy önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár tájékoztatja az átvevő pénztárat a jogszabályban maximált keretösszegű szolgáltatások átlépő tag általi tárgyévi igénybevételéről.

Az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tagokra vonatkozó különös rendelkezések70

21/C. §71 (1) A pénztár alapszabályában vagy szolgáltatási szabályzatában kell rendelkezni az önkéntes nyugdíjpénztárból az Öpt. 47. §-a (3) bekezdése alapján átlépő személy által igénybe vehető szolgáltatásról és az átlépés módjáról.

(2) A pénztárnak az átlépést megelőzően írásban tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot a tagság feltételeiről és az általa igénybe vehető szolgáltatásokról.

A számlaértesítő tartalma72

21/D. §73 A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak kiküldött számlaértesítőnek legalább a befizetésekre - ezen belül elkülönítetten a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összegre -, a számla megterheléseire - ezen belül elkülönítetten a közösségi szolgáltatásokra átvezetett összegekre, a tag által közösségi szolgáltatásként igénybe vett összegekre -, a pénztár elérhetőségeire, továbbá egészségpénztárak esetén az egészségszámlán lekötött összegekre, azok lekötésének és a lekötés lejárati időpontjára vonatkozó adatokat tételenként kell tartalmaznia. A pénztár alapszabályában meg kell határozni a számlaértesítő részletes tartalmát. A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók. Az olyan kizárólag közösségi szolgáltatásokat nyújtó önkéntes önsegélyező pénztáraknál, ahol a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát a számlaértesítő kiküldésének minősül, ha a pénztár székhelyén előzetesen bejelentés alapján, vagy egyedi azonosítással elektronikusan lehetővé teszi a pénztártag számára, hogy a saját számlaértesítőjét megismerje.

Az egészségpénztárak által vezetett egyéni egészségszámla szabályai74

21/E. §75 Az egészségpénztár Egészségszámla Kezelési Szabályzatban köteles rögzíteni az egyéni egészségszámla vezetésére vonatkozó azon szabályokat, amelynek alapján a pénztártag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározottak szerint az adójáról rendelkezhet.

Hozamfelosztási szabályzat76

21/F. §77 (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes alapok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.

(2) A fedezeti alap eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni.

(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

Felügyeleti adatszolgáltatás78

21/G. §79 A Felügyelet a Pénzügyminisztérium részére az e rendeletben, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint gyűjtött adatokról - előzetes egyeztetést követően - egyedi azonosításra alkalmatlan módon eseti, illetve rendszeres adatszolgáltatást teljesít.

A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok80

21/H. §81 Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációjában [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] a szolgáltatásait, hozamát vagy egyéb jellemzőjét más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal veti össze, meg kell határoznia a csoport kiválasztási elvét is.

IV. RÉSZ

A PÉNZTÁRAK BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI, SZOLGÁLTATÁSFINANSZÍROZÁSI ELŐÍRÁSAI ÉS PÉNZÜGYI TERVEZÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI82

22. § (1)83

(2)84 Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.

(3)85 A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.

23. §86 (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évét követő naptári évre vonatkozik. Az éves pénztári beszámolóban az értékelést az értékelt évre vonatkozó pénzügyi terv alapján kell elvégezni.

(2)87 A pénztár éves tervét legalább negyedéves bontásban kell elkészíteni.

(3)88 A pénztár hosszú távú pénzügyi tervét három naptári évre, legalább éves bontásban kell elkészíteni.

(4) Önsegélyező pénztári szolgáltatást is nyújtó egészségpénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az egészségpénztári, illetve az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

(5)89

V. RÉSZ90

AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK ÉS AZ ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRAK ÁLTAL NYÚJTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK EGYES SZABÁLYAI91

Az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályok92

24. §93 (1) A közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárakban a tagdíjak közösségi szolgáltatások tartalékaiba fizetendő részére, valamint a közösségi szolgáltatások tartalékainak a biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükséges minimális nagyságára vonatkozó kalkulációt a pénztár biztosításmatematikusa készíti vagy ellenjegyzi. A kalkulációt az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább három évente kell elkészíteni. Amennyiben az elkészített kalkuláció ellenjegyzését megtagadja, azt a biztosításmatematikus a Felügyeletnek az önsegélyező pénztár számára történő bejelentését követően 3 munkanapon belül írásban bejelenti.

(2) A biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyezi az Öpt. 50. § (3) bekezdésében foglalt kalkulációt, illetve a pénztár pénzügyi tervét.

(3) A közösségi szolgáltatások alakulását, megfelelőségét, a tartalékokra ható tényezők alakulását, valamint a közösségi szolgáltatások javára történő befizetések és az azok terhére finanszírozott szolgáltatások összege közötti viszonyt a biztosításmatematikus évente értékeli.

(4) A biztosításmatematikus évente jelentést készít. A biztosításmatematikus jelentésének a (3) bekezdésben meghatározott értékelés mellett tartalmaznia kell a szolgáltatások kalkulációjának esetleges megváltoztatására vonatkozó javaslatot is. A biztosításmatematikus jelentését az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és arról határozni kell.

(5) A pénztár igazgató tanácsa a (2) bekezdésben foglaltak szerint elkészített vagy ellenjegyzett kalkuláció, illetve pénzügyi terv figyelembevételével meghatározza a közösségi szolgáltatások finanszírozásához szükséges szolgáltatási tartalékok számát, illetve az egyes tartalékokból finanszírozható szolgáltatások összetételét.

(6) Nem kell biztosításmatematikust megbíznia és nem kell az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmaznia azon önsegélyező pénztárnak, amelynél

a) a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát, és

b) a pénztár alapszabálya tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a pénztárnak fel kell függeszteni azon közösségi szolgáltatások folyósítását, amelyek esetében a szolgáltatáshoz tartozó tartalék szintje annak éves szinten tervezett bevételének 2 százaléka alá süllyed.

24/A. §94 (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai - szolgáltatásonként egységesen - meghatározott összegűek, illetve kár-, költség- vagy jövedelemarányosak lehetnek. Az önsegélyező pénztár meghatározhatja a szolgáltatás legkisebb és legnagyobb összegét, illetve legkisebb és legnagyobb mértékét.

(2) A szolgáltatások összegének meghatározásának módját minden szolgáltatásra jogosult tagra azonos módon kell alkalmazni. A szolgáltatások összegének meghatározása nem tartalmazhat mérlegelésen alapuló elemet.

(3) Az önsegélyező pénztár a közösségi szolgáltatási tartaléko(ka)t az érintett tagok egyéni számlájának egyidejű megterhelésével folyamatosan képzi. Amennyiben a pénztár alapszabálya ettől eltérően rendelkezik, a közösségi szolgáltatás járadék formájában vehető igénybe.

(4) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a közösségi szolgáltatások összege az alapszabályban meghatározott módon csökkenthető.

(5) Az önsegélyező pénztár alapszabályában rendelkezni kell a szolgáltatási tartalék(ok)nak a tartalékokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztonságos nyújtásához szükséges szintje alá csökkenése esetén követendő eljárásról.

(6) A közösségi szolgáltatási tartalék(ok)nak az Öpt. 50. § (5) bekezdése szerinti esetekben az egyéni számlákra történő átcsoportosítás során az érintett szolgáltatási tartalékból korábban szolgáltatásban részesült tagokat megillető összeget csökkenteni nem lehet.

(7) Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás olyan utalvány formájában is teljesíthető, amely kizárólag a finanszírozott termékekre váltható be. Ennek feltétele, hogy az utalvány kibocsátója egyértelműen nyilatkozik arról és garantálja, hogy az utalvány kizárólag az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás jogszabályban előírt módon történő megvásárlására használható fel. Ebben az esetben az utalvány összege a tag egyéni számlájával szemben elszámolható, és az utalvány megvásárlásáról kiállított számla ezen szolgáltatás igénybevételének minősül.

Az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatókkal kötendő szerződések egyes szabályai95

24/B. §96 (1) Az egészségpénztári szolgáltatókkal az Öpt. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a szolgáltatás nyújtásának feltételeként kötendő szerződések kötelező tartalmi elemei a következők:

a)97 szerződő felek azonosító adatai (megnevezés, székhely, adószám, nyilvántartási vagy cégjegyzékszám, pénzforgalmi számlaszám, képviselő személye, az egészségpénztári szolgáltató működési engedélyének (ÁNTSZ engedélyének) száma;

b)98 a szolgáltatások megnevezése, továbbá KSH besorolása vagy OENO kódja;

c) a szolgáltatások igénybevételének, helye, ideje;

d) a szerződés hatálybalépésére, tartamára vonatkozó meghatározás;

e) a szerződés felmondásának (rendes és rendkívüli felmondás) szabályai;

f) egészségpénztári kártya használatának lehetősége esetén az ezt szabályozó rendelkezések.

(2) Az egészségpénztári szolgáltatói szerződések kötelező melléklete az egészségpénztári szolgáltató felelősségbiztosításának másolata, amennyiben a működésére vonatkozó szakmai szabályok ennek kötelező meglétét előírják.

24/C. §99 (1)100 Az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződést - kivéve az Öpt. 51/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó egészségpénztári szolgáltatót, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló szolgáltatókat az e szerződés tárgyát képező szolgáltatások tekintetében - írásba kell foglalni.

(2) Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, ellenében teljesíthet kifizetést. Ettől eltérően kifizetés teljesíthető a (4) bekezdésben meghatározott, a pénztár nevére kiállított dokumentum alapján is. Az egészségpénztári szolgáltató a számlán, egyszerűsített számlán, a bizonylaton, vagy elektronikus dokumentumon az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját feltünteti.

(3) A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló bizonylatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

b) a bizonylat kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó neve, címe és adószáma,

d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

e) a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,

f) a teljesítés időpontja,

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább beazonosításához szükséges,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

i) a termék, szolgáltatás egységára,

j) a termék (szolgáltatás) ellenértéke összesen,

k) a bizonylat végösszege,

l) a fizetés módja és határideje.

(4) A pénztár részére megküldött dokumentum több pénztártaggal kapcsolatos gazdasági eseményt, gazdasági műveletet is tartalmazhat. Ebben az esetben a gazdasági műveletet (eseményt) tagonkénti bontásban kell feltüntetni. A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló dokumentumnak legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie. Papír alapú dokumentum esetén azt a kiállítónak cégszerűen alá kell írnia, elektronikus dokumentum esetén pedig azt az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

24/D. §101 (1)102 Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g)-h) pontja, az Öpt. 51/B. § (1) bekezdésének f), g), i) pontja, valamint az Öpt. 51/C. §-ának c) és e) pontja alapján nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek esetében a termék értékesítője és a pénztár között szerződéskötésre nincs szükség.

(2)103 Az Öpt. 51/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásnak minősülő, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának y) pontjában meghatározott gyógyszerészi gondozás esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)104 Az (1) bekezdésben meghatározott termék megvásárlását a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a 24/C. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, vagy a 24/C. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentum pénztár részére történő eljuttatásával igazolja.

A pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályai105

24/E. §106 (1) Az egészség- és önsegélyező pénztárak önállóan, vagy más szervezetekkel közösen pénztári kártyát bocsáthatnak ki. A kártya kibocsátásáról és a kártyás elszámoló-rendszer alkalmazásáról - beleértve a társkártyára vonatkozó rendelkezéseket is - a Pénztár alapszabályában kell rendelkezni. Az alapszabály a kártya igénylését a tag számára kötelezővé teheti.

(2) A kártya igénylésének, használatának szabályait az igazgatótanács által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: kártyaszabályzat) kell rögzíteni. A kártyaszabályzatot a kártyával együtt a pénztártagoknak át kell adni és folyamatosan gondoskodni kell annak tagok általi elérhetőségéről.

(3) A kártyaszabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a kártya igénylésének rendjét;

b) a kártya használatára vonatkozó szabályokat;

c) a kártya használatával összefüggő felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a kártya letiltásának szabályait;

d) a kártya által elvégezhető műveletek szabályait, a kártyán tárolt adatok megjelölését;

e) a kártya fizikai és technikai leírását, azonosítására alkalmas megjelölések felsorolását;

f) a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban felmerülő, a tagot közvetlenül terhelő költségeket;

g) az arra vonatkozó előírást, hogy a kártyabirtokos számára lehetőséget kell biztosítani a kártyával összefüggésben kezelt személyes adatainak megismerésére, azokhoz történő hozzáférésre;

h) a g) pontban meghatározott hozzáférési lehetőség eljárási szabályait.

24/F. §107 A pénztári kártya kizárólag a pénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, e rendeletben meghatározott funkciókat töltheti be. A pénztári kártya nem teheti lehetővé azt, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeggel közvetlenül rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. A pénztári kártya nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

24/G. §108 A pénztár a pénztári kártya-elfogadóval írásbeli szerződést köt (kártyaelfogadási szerződés), amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kártya elfogadásának feltételeit,

b) a kártya-elfogadó bizonylat elkészítésének és pénztárhoz történő eljuttatásának módját és határidejét,

c) az igénybe vett szolgáltatások és megvásárolt termékek ellenértéke pénzügyi rendezésének módját és határidejét,

d) a zárolásra vonatkozó szabályokat.

24/H. §109 (1)110 A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a pénztári kártya igénylésével a tag hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított, a 24/C. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő számlát közvetlenül, az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a pénztár részére küldje meg kiegyenlítés végett. Ebben az esetben, amennyiben elektronikus számlát alkalmaznak, az Eszr. szerinti szerződést a pénztártag javára a pénztár köti meg és az összesítőt a pénztár részére kell megküldeni. A kártya igénylésekor erre a tag figyelmét írásban fel kell hívni. A számla pénztárhoz való közvetlen továbbítása esetén biztosítani kell, hogy a kártya elfogadója a számlával azonos adattartalmú dokumentumot bocsásson a tag rendelkezésére.

(2) A pénztár a számlák fogadását és azok feldolgozását kiszervezheti, azonban az utalványozást csak a pénztár végezheti.

(3)111 Az (1) bekezdés szerinti eljárás alkalmazható valamely pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetében is, ha az a kibocsátó pénztárral kötött szerződése alapján alkalmas a pénztártagsági jogviszony igazolására.

Zárolás112

24/I. §113 (1) A kártya-elfogadó a tag kezdeményezésére az igénybe vett szolgáltatás, illetve megvásárolt áru ellenértékét zároltatja.

(2) A pénztár a zárolt összeget csak a zárolással kapcsolatos követelés kiegyenlítésére használhatja fel. A 24/H. § szerinti elektronikus számla alkalmazása esetén a zárolt összeg felhasználása csak akkor történhet meg, ha az igénybe vett szolgáltatás jogszerűségéről a pénztár meggyőződött.

(3) Amennyiben a pénztár a 24/H. § szerinti elektronikus számlát alkalmaz, ennek során az elektronikus számla beérkezését követő 5 munkanapon belül az igénybe vett szolgáltatás jogszerűségét megvizsgálja, a kártya-elfogadó részére a zárolt összegnek a jogszerűen igénybe vett részét átutalja, a fennmaradó összeg tekintetében a zárolást megszünteti.

(4) A zárolás megszűnik:

a) az összeg felhasználásával,

b) 24/H. § szerinti elektronikus számla esetén a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként való zárolás esetén a zárolás pénztár általi megszüntetésével, illetve

c) a jogszabály erejénél fogva legkésőbb a zárolás kezdeményezésétől számított 181. napon.

(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a zárolt összeg a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére nem fizethető ki, illetve nem utalható át. Amennyiben a zárolás megszűnését követően marad fenn összeg, akkor az a tag követelése, amit a pénztár utólagos elszámolás keretében a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére a zárolás megszűnését követő 15 napon belül kifizet, illetve átutal.

(6) A pénztár vagy az általa megbízott szolgáltató automatizált ellenőrzési rendszert működtethet. A kártya-elfogadó a finanszírozható termékekről számlát állít ki, amelyet a pénztár a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiegyenlít.

Pénztári kártyával kapcsolatos költségek114

24/J. §115 (1) A pénztári kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénztár, illetve a kártya elfogadó viseli. E költségekkel - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a tag egyéni számlája nem terhelhető meg.

(2) A pénztári kártya kibocsátási költségével a tag egyéni számlája megterhelhető.

(3) A tag számára a pénztári kártya használatával történő szolgáltatás-igénybevétel nem járhat semmilyen többletköltséggel a más fizetési és elszámolási módozatokhoz képest.

Szolgáltatás-szervezés116

24/K. §117 (1)118 A szolgáltatásszervező - a pénztár erre vonatkozó külön megbízása esetén - bizományosként eljárhat a szolgáltatási szerződések, a kártyaelfogadási szerződés, valamint az elektronikus számlázással kapcsolatos szerződések megkötése érdekében. Ebben az esetben a szerződéseket a szolgáltatásszervező a saját nevében, a pénztár javára köti meg. A bizományi szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései alkalmazandók, azzal, hogy a bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés esetén a bizományosi felelősséggel kapcsolatos szabályait csak a szerződés kifejezett ilyen értelmű rendelkezése esetén kell alkalmazni.

(2) A szolgáltatásszervező elláthatja az egészségpénztári szolgáltatók tevékenységének a szolgáltatókkal kötött szerződésben rögzített módon történő ellenőrzését a pénztár által meghatározott körben.

A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások szakmai ellenőrzési rendje119

24/L. §120 (1)121 A Felügyelet - általános ellenőrzési jogköre keretében - ellenőrzi, hogy a pénztárak szolgáltatásaikat a jogszabályokban előírt rendelkezések szerint szervezik és finanszírozzák tagjaik részére.

(2) A pénztárak által nyújtott szolgáltatások szakmai ellenőrzésére az egészségpénztári szolgáltatóknál a szakmai tevékenységi engedélyt kiadó hatóság jogosult, saját tevékenységére vonatkozó szakmai ellenőrzési előírások szerint.

(3) Azon szolgáltatások, termékek szakmai ellenőrzését, amelyek minőségi tanúsítvánnyal válnak alkalmassá a pénztári szolgáltatásra, ezen tanúsítványok kiadására jogosult intézmények végzik, saját tevékenységükre vonatkozó szakmai ellenőrzési előírásaik szerint.

Záró rendelkezések

25. §122 Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 5-7. §-aiban, valamint a 2. számú mellékletben foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár a pénztári alapok tárgyévben képződő befektetett eszközeit csak az 1. számú melléklet 1. a), 1. b), 1. c) és 1. d1)-d4) pontjaiban meghatározott befektetési formákba fektetheti.

26. § (1) E rendelet - a (3) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2)123

(3) A 9. § (2) bekezdésének a) és d) pontjai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.

(4)124 E rendelet alkalmazásában az „elismert értékpapírpiac” kifejezésen szabályozott piacot kell érteni.

27-28. §125

1. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez126

1. A 2. § (1) bekezdése szerinti csoportokba a következők tartoznak:

a) házipénztár: forint- és valutapénztár;

b) pénzforgalmi számla;

c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):

d1) magyar állampapír,

d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),

d3) külföldi állampapír,

d4) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),

d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,

d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,

d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,

d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,

d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,

d10) külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény;

e)127 részvények:

e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény,

e2) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény,

e3) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé,

e4) külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;

f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír:

f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is,

f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is,

f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír;

g) jelzáloglevél:

g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,

g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél;

h) ingatlan;

i) határidős ügyletek;

j) opciós ügyletek;

k)128 repo (fordított repo) ügyletek;

l)129 kockázati tőkealapjegy;

m)130 egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír.

2. Az (1) bekezdésben leírtaktól eltérően a pénztár nem szabványosított határidős és opciós ügyletet csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthet.

3. A pénztár nem köteles eladni a tulajdonában lévő, tőzsdéről kivezetésre kerülő részvényt az e rendelet befektetési kategóriáinak történő megfelelés céljából. Az ilyen értékpapírok aránya azonban nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át.

4.131 A pénztár csak állampapír alapú repót (fordított repót) köthet, melynek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át. A fedezeti tartalék eszközfedezetének terhére repó ügyletek (ide nem értve a fordított repót) csak likviditási célból köthetők.

5. Az egyéb kollektív befektetési értékpapírokra az e rendeletben a befektetési jegyekre meghatározott befektetési előírások az irányadók.

2. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez132

1. A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében az alábbi szabályoknak köteles megfelelni:

a) a pénztár csak olyan eszközöket adhat el, amely a tulajdonában van, nettó „rövid” pozíciók nem megengedettek;

b) a pénztár portfóliójában az e) pontban feltüntetett eszközök aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 50%-át;

c) az 1. számú melléklet d5), d6), d9), d10) alpontokban feltüntetett eszközök értékének alpontonként számított együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10-10%-át, és együttes arányuk nem haladhatja meg a befektetetett pénztári eszközök 30%-át;

d) a g1), g2) alpontokban meghatározott eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetetett pénztári eszközök 25%-át;

e)133 a közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez viszonyítottan - a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentumnak tekinthetőek az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok;

f) az f) pontban feltüntetett eszközökön belül az ingatlanba befektető befektetési alapok, valamint a h) pontban feltüntetett eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10%-át;

g) a pénztár az i) és j) pontban meghatározott ügyleteket csak fedezeti célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan ügylet, amelyet a pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötik. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy előzetes kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés.

h) a pénztár k) pontban meghatározott ügyleteinek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át;

i) a befektetett pénztári eszközökön belül a b), c), d1)-d4) és g) pontokban meghatározott eszközök, valamint a kizárólag ezen eszközökbe fektető befektetési jegyek együttes arányának legalább 40%-nak kell lennie.

2. A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft értékű készpénz tartható. Ha a pénztárnak több telephelye van, akkor ennek az előírásnak az egyes telephelyekre külön-külön kell érvényesülnie.

3. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik.

b) Az egyéni számlák fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.

c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 10 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.

4. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg a külföldi befektetések 20%-át.

5.134 Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Magyarországon bejegyzett kockázati tőkealap jegyének, illetve külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában kockázati tőkealapnak minősülő alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 2%-át.

6.135 Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya a befektetett pénztári eszközök 10%-át nem haladhatja meg.

2/A-8. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez136



1  Megállapította: 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 38. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


2  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


3  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §.


4  Megállapította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


5  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


6  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


7  Hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


8  Megállapította: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §, 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. §.


9  Megállapította: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


10  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


11  Megállapította: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


12  Beiktatta: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §. Módosította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (3).


13  Megállapította: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


14  Megállapította: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


15  Beiktatta: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2003. I. 1-től. Az Európai Unió területén történő befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak.


16  Hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


17  A 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése értelmében e rendelkezés nem vonatkozik a 2003. január 1-jén már pénztári tulajdonban lévő ingatlanra, azonban esetleges újabb ingatlan vagy ingatlanba fektető befektetési alap befektetési jegybe történő befektetés esetében már meg kell felelni az előírt korlátoknak.


18  Hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


19  Hatályon kívül helyezte: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


20  Megállapította: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


21  Hatályon kívül helyezte: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


22  Megállapította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


23  Módosította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § a).


24  Módosította: 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §.


25  Megállapította: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


26  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


27  Hatályon kívül helyezte: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


28  Megállapította: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


29  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


30  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


31  A második mondat szövegét megállapította: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


32  Hatályon kívül helyezte: 60/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. §. Hatálytalan: 1999. VII. 20-tól.


33  Megállapította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


34  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


35  Lásd: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (3).


36  Módosította: 332/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1).


37  Módosította: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2).


38  Hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


39  Megállapította: 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 38. § (5). Hatályos: 2002. I. 1-től.


40  Módosítva: 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 38. § (3) alapján.


41  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


42  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


43  A második mondatot beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


44  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


45  Megállapította: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §.


46  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 686. § (1) 4.


47  Hatályon kívül helyezte: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


48  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


49  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


50  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


51  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


52  Megállapította: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


53  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


54  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


55  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


56  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 681. § (2).


57  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 686. § (1) 4.


58  Megállapította: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. §. Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §, 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (17).


59  Beiktatta: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 681. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


60  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


61  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


62  Hatályon kívül helyezte: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


63  Beiktatta: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


64  Megállapította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


65  A második mondatot beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


66  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


67  Megállapította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


68  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


69  Beiktatta: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


70  Beiktatta: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


71  Beiktatta: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


72  Beiktatta: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


73  Megállapította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


74  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


75  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


76  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


77  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


78  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


79  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


80  Megállapította: 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. IX. 1-től.


81  Megállapította: 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. IX. 1-től.


82  Megállapította: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


83  Hatályon kívül helyezte: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


84  Beiktatta: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


85  Számozását módosította: 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §.


86  Megállapította: 213/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től.


87  Megállapította: 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


88  Megállapította: 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 38. § (6). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


89  Hatályon kívül helyezte: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


90  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


91  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


92  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


93  Megállapította: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


94  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


95  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


96  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


97  Módosította: 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §.


98  Módosította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 30. §.


99  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


100  Megállapította: 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


101  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


102  Módosította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § b).


103  Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


104  A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 65/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 5. § b). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.


105  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


106  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


107  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


108  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


109  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


110  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 132. §.


111  Módosította: 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §.


112  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


113  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


114  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


115  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


116  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


117  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


118  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §, 132. §.


119  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


120  Beiktatta: 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


121  Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. §.


122  Módosította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.


123  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1300. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


124  Beiktatta: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


125  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1300. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


126  Megállapította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet Melléklet. Hatályos: 2006. I. 1-től.


127  Megállapította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


128  Megállapította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


129  Beiktatta: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


130  Beiktatta: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


131  Megállapította: 332/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2010. VII. 1-től.


132  Beiktatta: 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


133  Megállapította: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


134  Megállapította: 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


135  Beiktatta: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


136  Hatályon kívül helyezte: 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!