Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/1998. (VI. 10.) BM rendelet

a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatát a rendelet melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Fegyveres Őrség Működési és Szolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 7/1977. (XII. 24.) BM rendelet, az azt módosító 3/1984. (XII. 28.) BM rendelet és a 2/1992. (II. 13.) BM rendelet.

Melléklet a 27/1998. (VI. 10.) BM rendelethez

A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A fegyveres biztonsági őrség (a továbbiakban: őrség) Működési és Szolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezései az őrség teljes személyi állományára és az őrségeket működtető szervezetekre, illetőleg a szakfelügyeletet ellátó rendőrségi, honvédségi és polgári nemzetbiztonsági szervekre vonatkoznak.

2. § Az őrség feladata a működését elrendelő államigazgatási határozatban meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrségutasításban előírt módon történő őrzése, védelme.

3. § (1) Az őrség szervezeti felépítését az őrzési feladat és az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök függvényében kell kialakítani. Az őrségek kategóriába sorolására a felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság tesz javaslatot.

(2) Első fokú őrség az, amelynek legalább hét felállítási helye (járőrútvonala) van.

(3) Másodfokú őrség az, amelynek négy-hat felállítási helye (járőrútvonala) van.

(4) Harmadfokú őrség az, amelynek egy-három felállítási helye (járőrútvonala) van.

4. § (1) Az őrség szervezetét a szolgálati feladatok függvényében kell kialakítani.

(2) *  Az őrség szervezeti felépítése - a 4/A. §-ra figyelemmel -

a) első fokú őrség esetében:

aa) őrségparancsnok,

ab) őrparancsnokok (őrségparancsnok-helyettes) váltásonként,

ac) felvezetők (őrparancsnok-helyettes) váltásonként,

ad) őr, járőr (és/vagy készültségi csoport),

ae) biztonságtechnikai előadó;

b) másodfokú őrség esetében:

ba) őrségparancsnok,

bb) őrparancsnokok (őrségparancsnok-helyettes) váltásonként,

bc) őr, járőr (és/vagy készültségi csoport),

bd) készültségi ügyeletes,

be) biztonságtechnikai előadó;

c) harmadfokú őrség esetében:

ca) őrségparancsnok,

cb) őr, járőr (és/vagy készültségi csoport),

cc) készültségi ügyeletes,

cd) biztonságtechnikai előadó.

(3) Teljes területi zárt védelmet biztosító technikai őrzés esetén őr- és járőrszolgálat helyett készültségben tartott reagáló (beavatkozó) csoportokat kell szervezni. Biztonságtechnikai előadót csak ott kell rendszeresíteni, ahol az őrzés egy részét vagy egészét biztonságtechnikai rendszer biztosítja.

4/A. § *  A rendőrség által működtetett őrségeknél a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott őrparancsnok és felvezető beosztások létrehozatala és működtetése abban az esetben nem kötelező, ha a 23-26. §-ban az őrparancsnok, valamint a felvezető részére meghatározott feladatok az őrség irányítására jogosult személy útján elláthatók.

5. § *  Az őrség az üzemrendészettől elkülönült, önálló szervezet, amelynek állománya az őrzésen kívül biztonsági feladatokkal bízható meg. Az egyéb biztonsági feladatok nem veszélyeztethetik az őrségutasításban előírt alapszolgálat ellátását, ezekhez az őrség szolgálati felszerelése nem használható.

6. § Az őrség irányításával kapcsolatos feladatok:

a) az őrség működési feltételeinek (pénzügyi, anyagi, technikai ellátás, elhelyezés, a fegyver és lőszer biztonságos tárolása, hírösszeköttetés) biztosítása;

b) a létesítmény biztonságos őrzésének megszervezése;

c) javaslattétel a létesítmény őrszolgálati okmányainak módosítására;

d) az előírt létszám feltöltése a felvételi követelmények betartásával;

e) intézkedés a kiképzés és a továbbképzés megszervezésére, végrehajtására, valamint ellenőrzésére;

f) a lőgyakorlaton való részvétel biztosítása;

g) szigorúbb őrzési fokozat elrendelése;

h) az őrségparancsnok rendszeres beszámoltatása;

i) a létesítmény (szállítmány) őrzésével kapcsolatos szabályozók megtartásának ellenőrzése, intézkedés a hiányosságok megszüntetésére;

j) a szakmai irányítás segítése;

k) a rendőrségi felügyelet zavartalanságának biztosítása, a rendőrség szakmai intézkedéseinek végrehajtása;

l) *  az őrség irányítására jogosult személyt megillető jogosítványok gyakorlása.

6/A. § *  E rendelet rendelkezései nem érintik a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbő. törvény) 4. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági feladatokkal kapcsolatos jogosítványok gyakorlását.

A rendőrség felügyeleti tevékenysége

7. § * 

8. § Az Országos Rendőr-főkapitányság:

a)-b) * 

c) a rendőrségi felügyeleti intézkedéseket, iránymutatásokat kiadja;

d) az őrségek felülvizsgálatát elrendeli, végrehajtja;

e) az őrségek országos ellenőrzésére jogosultakat nyílt paranccsal ellátja;

f) *  a megelőző, fokozott, teljes készenlét elrendelését, minősített időszakban az őrség feletti parancsnokság átvételét kezdeményezi;

g) *  ellenőrizteti:

- az őrzés biztonsági rendszerét, az ezzel összefüggő anyagi, technikai ellátás színvonalát,

- az őrség szolgálatszervezésének elveit,

- a fegyver és lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának rendjét,

- a szakmai, kiképzési és továbbképzési követelményeket.

9. § Az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság: * 

a) * 

b) állást foglal a felügyelete alá tartozó őrségparancsnokok, helyettesek, biztonságtechnikai előadók kinevezésében, felmentésében;

c) figyelemmel kíséri az őrség fegyelmi helyzetét, a parancsnokok tevékenységét;

d) * 

e) intézkedik - megelőző készenlét elrendelésekor - a felügyelt őrségek fokozott szolgálatának elrendelésére, az őrség szükség szerinti megerősítésére - minősített időszak bevezetése esetén - az őrség parancsnokságának átvételére;

f) *  segíti és ellenőrzi:

- a szakmai képzés és továbbképzés végrehajtását,

- a létesítmények őrzés-biztonságát, a személyi és tárgyi feltételek meglétét, a fegyver és lőszer biztonságos tárolását, az együttműködés és összeköttetés rendjét;

g) *  szervezi és vezeti a fegyveres biztonsági őrség tagjának (a továbbiakban: őr) vizsgáztatását végrehajtó bizottságot;

h)-j) * 

10. § Az illetékes rendőrkapitányság:

a) közvetlenül segíti az őrség létesítését, megszüntetését, a módosítások végrehajtását, közreműködik az állomány alkalmasságának elbírálásában;

b) állást foglal az őrparancsnokok, valamint ennél alacsonyabb beosztásúak kinevezésében, felvételében;

c) *  segíti és ellenőrzi:

- a kiképzés, továbbképzés végrehajtását,

- a jóváhagyott létszám feltöltöttségét, az állomány igénybevételét,

- a szolgálat ellátásának hatékonyságát, az objektum, illetve tevékenység védelmét,

- az őrség felkészültségét, intézkedéseit,

- az állomány fegyelmi helyzetét, elhelyezését, szociális ellátottságát,

- az együttműködés helyzetét a létesítményen belül és a rendőri szervekkel.

d) * 

II. Fejezet

Elöljárók és alárendeltek

11. § (1) Elöljáró az, aki az őrségutasítás vagy az őrutasítás alapján - akár ideiglenes jelleggel is - az alárendelt személyt irányítja, felé utasításadási joga van. Az elöljáró köteles az utasítás végrehajtását ellenőrizni.

(2) Alárendelt az, aki akár állandó, akár időleges szolgálattételre valamely elöljáróhoz van beosztva és köteles annak utasításait teljesíteni.

Az elöljáró kötelességei

12. § Az elöljáró:

a) szervezi, irányítja és ellenőrzi alárendeltjei munkáját, ennek során figyelembe veszi és mérlegeli javaslataikat;

b) hatáskörében önállóan intézkedik, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelességeiket. A munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza, vagy erre javaslatot tesz. A fegyelemsértést elkövetőkkel szemben javaslatot tesz a felelősségre vonásra;

c) alárendeltjeitől megköveteli a jogszabályok, utasítások betartását, az állampolgári jogok tiszteletben tartását. Fejleszti szakmai képzettségüket, átadja nekik a munkában szerzett tapasztalatait;

d) neveli alárendeltjeit hivatásuk szeretetére és szolgálati feladataik megbízható teljesítésére;

e) alárendeltjeivel szemben igazságos, gondoskodik arról, hogy a képességeiknek és adottságaiknak megfelelően vegyék ki részüket a szolgálatból;

f) mindenkor biztosítja a szolgálati érdek érvényesülését;

g) gondoskodik alárendeltjei jogainak és jogos érdekeinek védelméről;

h) figyelemmel kíséri alárendeltjei egészségügyi helyzetét, gondoskodik egészségvédelmükről, az egészségügyi követelmények, előírások betartásáról és betartatásáról;

i) beosztottaival jó munkatársi kapcsolatot alakít ki a feladatok megértése és végrehajtása érdekében;

j) gondoskodik az őrségutasításban írt objektum, tevékenység védelméről, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről;

k) ismeri a vezetése alá tartozó egység létszámát, a felszerelés és fegyverzet mennyiségét és állapotát;

l) ellenőrzi a kiadott utasításainak végrehajtását;

m) mindenkor megköveteli a fegyelem, a körletrend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra vonatkozó előírások megtartását.

Az alárendelt kötelességei

13. § Az alárendelt jelenti elöljárójának

a) *  szóban:

- a feladatok, a szolgálati teendők végrehajtását akadályozó körülményeket,

- ha más elöljárótól, illetve az őrség irányítására jogosult személytől utasítást kapott, vagy azok ellenőrizték tevékenységét;

b) írásban:

- intézkedéseit,

- ha bűncselekmény miatt vele szemben intézkedés történt,

- az általa szolgálatban elkövetett vagy észlelt rendkívüli eseményeket.

A szolgálati út, az utasítás adásának és végrehajtásának rendje

14. § (1) A szolgálati út a szolgálati ügyek intézésének az a módja, melyen keresztül fokozatosan jut el az ügy alulról felfelé vagy felülről lefelé ahhoz, akinek az ügyben döntési, utasításadási joga, illetőleg intézkedési, végrehajtási kötelessége van.

(2) *  Az utasításokat - kivéve, ha e rendelet vagy más jogszabály másként nem rendelkezik - a szolgálati út megtartásával kell kiadni.

(3) *  A felsőbb szerv, az elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy a szolgálati út megtartását indokolt esetben mellőzheti. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítás végrehajtását közvetlen elöljárójának is jelenteni köteles.

(4) *  Szolgálatos őr részére utasítást közvetlenül csak az őrségparancsnok, az őrparancsnok, illetőleg a felvezető, illetve az őrség irányítására jogosult személy adhat.

15. § (1) *  Az alárendelt köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója, illetve az őrség irányítására jogosult személy utasításainak - az e Szabályzatban foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, az őrzésére bízott személyeket és tárgyakat megvédeni.

(2) *  Az őrség szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.

16. § (1) *  Az alárendelt a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Ha a törvény rendelkezéseit az elöljáró sérti meg, az alárendelt közvetlenül az elöljáró felettesénél vagy ha a törvénysértést a szerv vezetője követi el, a szerv felettes szervénél, illetőleg az őrség felügyeletét ellátó szervnél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés kézhezvételétől számított - 8 napon belül tájékoztatni.

(3) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.

III. Fejezet

Az őrség tagjainak jogállása

17. § * 

18. § (1) Az őrnek a szolgálat ellátására való alkalmasságát a 74. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai bizottság vagy az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság ellenőrzi az alábbi követelményrendszer szerint: * 

a) lőkészség ellenőrzése évente a 74. § (5) bekezdésének b) és c) pontja szerinti lövészet végrehajtásával;

b) elméleti ismeretszint ellenőrzése kétévenként a 74. § (4) bekezdése szerinti feladatlap kitöltésével;

c) fegyverviselésre való egészségügyi alkalmasság ellenőrzése négyévenként külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2) * 

(3) *  A kimagasló érdemeket szerzett vagy szolgálatát hosszabb ideig kiválóan végrehajtó őrt, a felügyeletet gyakorló rendőri szerv belügyminiszteri jutalomra, kitüntetésre terjesztheti fel.

Az őr általános kötelességei

19. § (1) Az őr

a) szolgálatban fegyelmezett, a fegyveres biztonsági őrhöz méltó magatartást tanúsít;

b) megjelenése ápolt és gondozott;

c) felelősséget érez őrtársai iránt, segíti, egyben visszatartja őket a jogsértő cselekedetektől;

d) *  éber, minden körülmények között megőrzi az üzleti és magántitkot, valamint betartja a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket és a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat;

e) kötelmeit e Szabályzat szellemében teljesíti;

f) szakmai ismereteit állandóan fejleszti;

g) szolgálati tevékenysége során érvényt szerez a törvényes rendelkezéseknek, az őrutasításban előírtaknak;

h) a szolgálati feladatát fegyelmezetten végzi, mindenkor betartja a szolgálati utasításokat;

i) *  engedelmeskedik elöljáróinak, vezetőinek, illetve az őrség irányítására jogosult személyeknek, segíti őket a feladatok végrehajtásában, a fegyelem fenntartásában;

j) szeszes italtól befolyásolt, illetve bármilyen okból bódult állapotban szolgálatot nem teljesíthet és szolgálatba nem osztható be. Aki szolgálatát önhibájából nem tudja ellátni, felelősségre kell vonni.

(2) Az őr szolgálatban - ha az a szolgálati feladatai maradéktalan végrehajtását nem veszélyezteti - az őrutasításban meghatározott területen segítséget nyújt:

a) a rendőri intézkedés végrehajtásához;

b) balesetnél a helyszín biztosításához, a rendőrség, a mentők, tűzoltók értesítéséhez,

c) a bűncselekmény tettesének elfogásához;

d) elfogott személyek őrzéséhez vagy előállításához;

e) a sérültek részére elsősegélynyújtáshoz.

(3) Az őrség tagja amennyiben bűncselekmény gyanújáról vagy elkövetéséről tudomást szerez, jelenti parancsnokának, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, a rendőrségnek.

(4) Az őr titoktartási kötelezettségéről nyilatkozatot ír alá, a nyilatkozat egy példányát az őr személyi anyagában kell megőrizni.

Az őrségparancsnok

20. § (1) *  Az őrség parancsnoka az 5. §-ban meghatározott vezetőnek, illetve az őrség irányítására jogosult beosztottjának van alárendelve. Az őrség parancsnoka elöljárója az őrség teljes személyi állományának.

(2) Az őrségparancsnok felelős az őrségre bízott javak őrzéséért, védelméért, az őrség állományának harckészültségéért, kiképzéséért, fegyelméért, az őrszolgálat szabályos ellátásáért, a híradó és jelzőeszközök üzemképességéért, az őrség elhelyezési körletének belső rendjéért, a fegyver és lőszer biztonságos tárolásáért, a rendőrségi felügyelet gyakorlásához szükséges feltételek biztosításáért.

21. § Az őrségparancsnok:

a) ismeri az őrség feladatát, az őrutasításban, az őrhelytáblázatban, az őrzési és védelmi tervekben foglaltakat, a szabályzatok és utasítások előírásait;

b) szervezi, irányítja az őrség szolgálatát és ellenőrzi a végrehajtást;

c) megköveteli az őrség fegyelmét és az őrszolgálat előírás szerinti ellátását;

d) megszervezi az objektum védelmét az esetleges támadás elhárítására;

e) naprakész állapotban tartja az őrszolgálati okmányokat;

f) szervezi, irányítja és vezeti az őrség állományának kiképzését és továbbképzését;

g) ismeri és oktatja a fegyverek kezelését és az őrség fegyverhasználatára vonatkozó szabályokat;

h) legalább kéthetenként ellenőrzi az őrség részére kiadott fegyver és lőszer meglétét, állapotát;

i) betegség, szabadság esetén hatáskörében módosítja a szolgálat vezénylését;

j) szükség esetén a készültségből járőröket küld ki az őrség megerősítésére;

k) ha az őr fegyverét használta, azt haladéktalanul jelenti vezetőjének és az illetékes rendőri szervnek, az őrt leváltja és biztosítja a helyszínt;

l) elkészíti és naprakészen tartja az őrség riasztási és készültségbe helyezési, valamint minősített időszaki feladattervét;

m) az elfogott személyek ruházatát átvizsgálja (átvizsgáltatja), és jelenti az esetet vezetőjének;

n) támadás esetén intézkedik annak elhárítására, a terv alapján megszervezi az együttműködést;

o) robbanás, tűz, elemi csapás esetén intézkedik az életmentésre, elsősegélynyújtásra, az anyagi javak mentésére, a helyszín biztosítására;

p) gondoskodik az őrség tagjairól, a törvényes járandóságuk biztosításáról, jogos kérelmük, panaszuk elintézéséről, illetőleg azok előterjesztéséről;

r) rendszeresen jelent vezetőjének a szolgálat ellátásáról, az őrség helyzetéről, fegyelmi állapotáról;

s) állandó kapcsolatot tart a rendőri szervekkel.

Az őrségparancsnok-helyettes

22. § *  Az őrségparancsnok-helyettes az őrségparancsnok, illetve az őrség irányítására jogosult személy utasításai szerint végzi feladatát. Az őrség személyi állományának elöljárója. Az őrségparancsnok távollétében - a személyzeti jogkör kivételével - az őrségparancsnok jogkörében jár el, illetőleg feladatait végzi.

Az őrparancsnok (őrségparancsnok-helyettes)

23. § (1) *  Az őrparancsnok az őrségparancsnoknak van közvetlen alárendelve, elöljárója a parancsnoksága alatt szolgálatba vezényelt állománynak. Felelős a rábízott javak őrzéséért, védelméért, az őrség szolgálatellátásáért, az őrség elhelyezési körletének rendjéért, a híradó és jelzőeszközök üzemképességének megóvásáért, a berendezési tárgyak meglétéért, épségéért.

(2) Az őrparancsnok:

a) ismeri az őrség feladatát és az őrszolgálati okmányokban foglaltakat, az őrség beosztottaitól megköveteli kötelességük maradéktalan teljesítését;

b) a váltás előtt eligazítja az őröket, járőröket feladataik ellátására, kiadja a fegyvert, ellenőrzi a fegyverek szabályos töltését, ürítését;

c) a soron következő váltást idejében útba indítja vagy felvezeti;

d) ha az őrhelyen esemény történt, az őr hívására az őrhelyre megy, tájékozódik, intézkedéseket tesz, az eseményt bejegyzi a naplóba;

e) ismeri a technikai (híradó, jelző, világító) eszközök alkalmazásának szabályait, üzemzavar esetén intézkedik annak megszüntetésére;

f) ha az őr a fegyverét használta, azt haladéktalanul jelenti elöljárójának, a rendőri szervnek. Az őrparancsnok az őrt leváltja és biztosítja a helyszínt;

g) a létesítmény területén vagy körzetében feltartóztatott, elfogott személyt az őrszobára kísérteti, ruházatát átvizsgálja vagy átvizsgáltatja, jelenti az esetet a rendőri szervnek, valamint az őrség parancsnokának;

h) ha az őrség tagja feladatát nem a szabályzat szerint látja el, leváltja, fegyverét elveszi, jelenti az elöljárójának és intézkedik pótlásáról;

i) ha valaki az őrség állományából megbetegszik, a szolgálatból leváltja, intézkedik orvosi ellátására és pótlására;

j) ha az őrség elhelyezési körletében vagy a létesítmény területén tűz üt ki, elemi csapás keletkezik, az őrutasítás szerint jár el, és megteszi az adott helyzetben a hatáskörében megtehető intézkedést a tűz eloltására, illetőleg az elemi csapás következményeinek elhárítására, majd jelenti az elöljárójának;

k) ha a létesítményt támadás éri, az őrutasítás szerint intézkedik;

l) szolgálati ideje alatt a felállított őröket és járőröket a technikai eszköz útján többször, személyesen legalább 4 óránként egy-egy alkalommal ellenőrzi vagy helyettesével ellenőrizteti.

24. § *  Az őrparancsnok csak az elöljárókat, az őrség irányítására jogosult személyeket, valamint az általuk nyílt paranccsal ellenőrzésre feljogosított személyeket engedi be az őrség elhelyezési körletébe. Ezt megelőzően, ha az érkezőket személyesen nem ismeri, kéri a nyílt parancsot és a személyazonosságukat igazoló okmányt.

25. § (1) Az őrparancsnok a különleges létesítmény őrzése esetén a létesítményhez személyek érkezése során:

a) az őrség őrizete alatt álló lezárt építményeket (raktárak, helyiségek) csak az erről szóló kimutatásban feltüntetett, arra jogosult személy aláírásával és körbélyegzővel ellátott engedéllyel rendelkező személy számára nyithatja ki;

b) ellenőrzi a pecséteket, zárakat, a jelző és híradó eszközök működését;

c) ellenőrzi és egyezteti a felmutatott engedélyt a hitelesített mintával, és ellenőrzi az érkező személyazonosságát. A helyiségbe a belépést az okmányokban előírt követelmények betartásával engedi meg. Tűz- és robbanásveszélyes helyiségbe csak az előírt lábbelivel, fegyver és gyújtóeszköz nélkül szabad belépni;

d) beírja a naplóba a felnyitás és lezárás idejét;

e) ha rendellenességet tapasztal, nem engedi be az érkezőt a helyiségbe, feltartóztatja és jelenti elöljárójának.

(2) Az őrparancsnoknak tilos:

a) az őrség elhelyezési körletét nem szolgálati célból elhagyni;

b) az őrség tagját elengedni az őrségparancsnok engedélye nélkül;

c) illetéktelen személyeket az őrszobára beengedni.

A felvezető (őrparancsnok-helyettes)

26. § (1) *  A felvezető - ha az őrségnél az őrparancsnoki beosztást létrehozták - az őrparancsnoknak van közvetlen alárendelve, feladatát az őrparancsnok határozza meg. A felvezető elöljárója a parancsnoksága alatt szolgálatba vezényelt állománynak. Felelős az alárendelt őrök felvezetéséért és időben történő leváltásukért, az őrhelyek szabályos átadás-átvételéért.

(2) A felvezető:

a) őrségváltáskor a régi felvezetőtől átveszi a pecsétmintákat (ólomzármintákat), az őrök felvezetésekor az őrzendő létesítményeket;

b) ismeri a hozzá tartozó őrhelyek elhelyezését, őrzésvédelmi viszonyait (figyelés, kilövés stb.) és minden őrhelyre vonatkozóan a felállított őr kötelmeit;

c) mielőtt az őröket az őrhelyekre felvezetné, ellenőrzi, hogy ismerik-e feladataikat és az összeköttetés módját;

d) felvezetés előtt ellenőrzi az őrök felszerelését;

e) a fegyverek töltésekor ellenőrzi, hogy a fegyverek úgy legyenek megtöltve (cső alá), hogy a töltényűrbe töltény ne kerüljön, és a zár fesztelenítve legyen;

f) idejében vezeti fel a váltást, ellenőrzi az őrhely átadás-átvételét, a pecsétek (ólomzárak) sértetlenségét, a technikai eszközök használhatóságát;

g) *  minden váltás után jelenti az elöljárójának a váltás megtörténtét, az őrhelyek állapotát, az észlelt hiányosságokat és a megszüntetésre tett intézkedéseket,

h) *  az elöljárója, illetve az őrség irányítására jogosult személy utasítására ellenőrzi az őrök szolgálatellátását;

i) mint készültségi ügyeletes szükség esetén leváltja - pihenőjük idejére -, helyettesíti az őröket.

A felállított őr

27. § (1) *  A felállított őr - amennyiben az őrségnél az őrparancsnoki, illetve a felvezetői beosztást létrehozták - az őrparancsnoknak és a felvezetőnek van közvetlen alárendelve.

(2) A felállított őr az őrhelyén őrzési feladatot lát el. Őrhelyét, mozgási körletét - leváltásának esetét kivéve - még akkor sem hagyhatja el, ha testi épségét veszély fenyegeti.

(3) A felállított őrnek az őrhelyére vonatkozó feladatát az őrutasítás, őrhelytáblázat és az őrhelyvázlat tartalmazza.

(4) *  Amikor az új felállított őr átveszi az őrhelyét, a felvezető, illetve a régi őr jelenlétében személyesen győződjön meg mindazoknak teljességéről és hiánytalanságáról, amit az őrhelytáblázat szerint őriznie kell.

(5) A felállított őr:

a) pontosan ismeri az őrszolgálati okmányokban, szabályzatokban előírtakat;

b) fegyverét nem adja ki a kezéből - leváltásának esetét kivéve - még azoknak sem akiknek alá van rendelve;

c) fegyverét az őrhelyén készen tartja arra, hogy szükség esetén azonnal használhassa;

d) *  a szolgálatban lévő őrparancsnok, a felvezető, az őrség irányítására jogosult személy, valamint az általuk kísért személyek kivételével senkit sem enged az őrhelyhez és az őrzött létesítményhez;

e) tudja kezelni az őrhelyen levő technikai eszközöket és a tűzoltó berendezéseket;

f) *  ha az őrhelyen rendellenességet észlel, illetőleg ott rendzavarás fordul elő, a helyszínre hívja az elöljáróját és megkezdi a szükséges szolgálati intézkedések foganatosítását.

(6) A felállított őr pisztolya derékszíjon, géppisztolya „szíjra” vagy „mellre” helyzetben legyen. A pisztolya és a géppisztolya úgy legyen megtöltve, hogy a csőben ne legyen töltény, fesztelen és biztosított állapotban legyen.

(7) Tűz vagy elemi csapás elhárítása esetén az őr a géppisztolyát vegye „mellre” vagy „hátra” helyzetbe.

28. § (1) A felállított őrnek az őrhelyen tilos minden olyan tevékenységet végezni, ami a szolgálat ellátásától figyelmét elvonja. A felállított őr - a tűz- és robbanásveszélyes helyek kivételével - nappal dohányozhat. A dohányzásra engedélyezett őrhelyeket az őrségutasításban meg kell jelölni.

(2) *  A felállított őr rossz időjárás esetén (esőben, erős szélben, havazásban) a szolgálat maradéktalan ellátása mellett az őrbódéba beállhat. Ilyen esetben fokozottan figyel. Kilép onnan, ha kötelességének teljesítése megköveteli vagy ha a váltás, elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy közeledik.

(3) *  A felállított őr jó látási viszonyok között - az elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy, valamint az általuk kísért személyek kivételével - mindenkit, aki az őrhelyhez vagy jelzőtáblákkal megjelölt tilos terület határához közeledik (15-20 m-re) „Állj, vissza!” vagy „Állj, térjen ki jobbra (balra)!” felszólítással elküld az őrzött területről.

(4) * 

(5) A felállított őr az ellenőrző személynél jelentkezik és jelenti a szolgálatával kapcsolatos eseményeket.

(6) Ha az őrhelyhez közeledő személy nem teljesíti a felállított őr felszólítását, az őr a Szabályzat szerint járjon el.

29. § (1) A 27. § (5) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetben, ha a híradó- és jelzőberendezések megrongálódtak - ha értesítés más módon nem lehetséges -, a felállított őr felfelé irányított (jelző) lövéssel hívhatja ki a parancsnokát (felvezetőjét).

(2) *  Tűz- és robbanásveszélyes létesítménynél felállított őr senkinek sem engedi meg a dohányzást és a nyílt láng használatát.

A járőr

30. § (1) A járőr a járőrparancsnokból és egy-két beosztottból vagy egy főből áll. A járőr az őrzést önállóan látja el vagy a felállított őrök kiegészítéseként. A járőr esetenként megerősíthető szolgálati kutyával, valamint kutyavezetővel. A járőr fegyverzete, felszerelése, jogai és kötelességei megegyeznek a felállított őrével.

(2) *  A járőröknek járőrútvonalat kell kijelölni. Ha több járőr működik egy időben, az elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy ismertetőjelet, illetve számozást állapít meg részükre.

(3) A járőr menetvonalán - a terepviszonyokat figyelembe véve - megfigyelőhelyeket kell meghatározni, ahol a járőr 10-15 percig álló megfigyelést hajt végre. A járőr megfigyelőhelyét rejteni kell. A járőr menetvonalát az őrutasításban kell előírni.

(4) Az előírt feladat végrehajtása után a járőr bevonul az őrség elhelyezési körletébe és jelenti a parancsnoknak az eseményt, a feladat végrehajtását.

A szállítmánykísérő őr

31. § (1) *  A szállítmányt kísérő őr az őrség parancsnokának van közvetlen alárendelve. Felelős a rábízott javak megőrzéséért.

(2) A szállítmányt kísérő őr szolgálati ideje alatt őrszolgálati feladatot lát el: jogai és kötelességei azonosak a felállított őrével, kiegészítve az alábbiakkal:

a) őrzi és védi a szállítmányt a szállítmányőrzési és kísérési terv szerint;

b) megakadályozza, hogy illetéktelen személyek a szállítóeszközöket megközelítsék;

c) a rakomány rögzítésének meglazulása, a jármű meghibásodása vagy más hasonló veszélyt előidéző ok esetén a szállítmánykísérési tervben meghatározott jellel megállítja a szállítóeszközt;

d) a szállítóeszköz megállásakor, arról leszállva ellátja az őrzésvédelmi feladatait;

e) tűz- vagy robbanásveszélyes szállítmány esetén megtiltja, hogy a szállítmány mellett a meghatározott távolságon belül bárki dohányozzon vagy nyílt lángot használjon;

f) üzemzavar esetén a javító részleg tagjait a szállítmányhoz engedi.

A személyőrző, kísérő őr * 

31/A. § *  (1) A rendvédelmi szervek szervezetében az Fbő. törvény 1. § (6) bekezdése szerint létrehozott őrség tagja az Fbő. törvény 6. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén személyőrző, kísérő őri feladatokat is elláthat.

(2) A személyőrző, kísérő őri feladatokat ellátó fegyveres biztonsági őr a szolgálati ideje alatt őrszolgálati feladatokat lát el, feladatát az őrparancsnoktól kapott eligazítás szerint köteles ellátni.

Készültségi (reagáló) csoport

32. § (1) Azoknál az objektumoknál, ahol a telepített biztonságtechnikai rendszer teljeskörűen biztosítja az illetéktelen behatolás elleni védelmet, őrök és járőrök helyett készültségi (reagáló) csoportot kell szervezni.

(2) A csoport létszámát, szolgálati rendszerét, tartózkodási helyét, öltözetét, a szolgálat közbeni elfoglaltságát az őrutasításban úgy kell szabályozni, hogy

a) a biztonságtechnikai rendszer jelzésére képes legyen a behatolási kísérlet helyét az őrutasításban meghatározott időn belül lezárni;

b) a biztonságtechnikai rendszer meghibásodása esetén személyi őrzésre az őrutasításban meghatározott időn belül áttérni és a hiba kijavításáig így gondoskodni az objektum biztonságáról.

(3) Állandó készültségi csoport szervezése esetén a csoport (2) bekezdésben meghatározott feladatokra való felkészültségét váltásonként minden napszakban havonta egyszer ellenőrizni kell.

IV. Fejezet

Az őrség tagjainak felszerelése

33. § *  (1) *  A szolgálati igazolvány (17. számú függelék) - igazolja, hogy birtokosa az igazolványon megjelölt szervezet őrségének - szolgálatban fegyverviselésre és az Fbő. törvényben meghatározott intézkedésre, továbbá a törvényben meghatározott esetekben kényszerítő eszköz használatára jogosult - tagja.

(2) * 

(3) *  A szolgálati igazolványt az Fbő. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eredményes szakmai vizsga alapján a vizsgáztatásban részt vevő - más szerv által végzett vizsgáztatás esetén az őrséget fenntartó szerv székhelye szerint illetékes - megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságtól az őrséget fenntartó szerv igényli a rendőrség által rendszeresített igénylőlapon. Az igénylőlapot két példányban kell kitölteni és a rendőrségre eljuttatni.

(4) Az igénylőlapon szereplő adatok hitelességének ellenőrzése a felügyeletet ellátó szerv felelősségi körébe tartozik.

(5) A szolgálati igazolvány előállításához szükséges szöveges adatok alapján a személyazonosításhoz szükséges adatfelvételezést (a fénykép és az igazolvány hitelesítést szolgáló aláírások, valamint bélyegzőlenyomatok digitalizálása és a rögzített adatok továbbítása) az illetékes rendőr-főkapitányságok személyzeti szerve által történik.

(6) Az őrség tagja részére kiállított szolgálati igazolvány átadását az e célra szolgáló és a szolgálati igazolványhoz mellékelt átvételi okmányon az érintettnek aláírásával személyesen kell igazolni.

(7) A szolgálati igazolvány elvesztése esetén a fenntartó szerv megbízottja haladéktalanul köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni, az érintett felelősségének mértékét megállapítani. A kivizsgálást követően soron kívül intézkednie kell az illetékes rendőrhatóság felé az elveszett szolgálati igazolvány körözésének elrendelésére.

(8) Az elveszett vagy egyéb ok miatt cserére szoruló szolgálati igazolvány igénylése ugyancsak az igénylőlap kitöltésével, a (3) bekezdésben meghatározott módon történik.

33/A. § *  (1) Az őrség tagjainak szolgálati igazolványát a hatáskörrel rendelkező személyügyi szerv visszavonja és a 17. függeléknek megfelelő igazolvánnyal látja el, ha

a) az igazolvány megrongálódik,

b) az igazolványt elveszítik,

c) az őrség tagjának adataiban változás áll be.

(2) Az őrség új tagját a 17. függeléknek megfelelő igazolvánnyal látja el.

A szolgálati jelvény

34. § *  (1) A szolgálati feladatot ellátó őrt a szolgálati igazolványa mellett a szolgálati jelvény igazolja.

(2) A szolgálati jelvényt (leírása a 18. számú függelék) a szolgálatot ellátó őr a szolgálat teljesítése során köteles viselni, azt a szolgálatba lépéskor a szolgálati felszereléssel együtt kell kiadni és a szolgálat befejeztével be kell vonni.

(3) A szolgálati jelvény előállítása, a szükséges utánpótlás biztosítása, az őrséget fenntartó szerv részéről történő igénylése az igazolványra vonatkozó szabályok szerint történik.

(4) A szolgálati jelvények kiadását és nyilvántartását az illetékes rendőr-főkapitányságok személyügyi szervei végzik.

35. § *  (1) *  A kinevezéskor átadott, továbbá a bármely okból használhatatlanná vált szolgálati igazolvány, illetőleg szolgálati jelvény pótlásának költségeit az őrt alkalmazó munkáltató megtéríti.

(2) *  A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény előállítási költségeinek az (1) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségét az őrséget fenntartó szerv a szolgálati igazolvány igénylés benyújtását megelőzően a Rendőrség kincstári előirányzat-felhasználási keret számlájára - amelynek száma: 10023002-01451715 - köteles teljesíteni. A befizetést igazoló okmányt (átutalási megbízás) a szolgálati igazolvány igénylő laphoz csatolva kell az illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak felterjeszteni.

(3)-(4) * 

A formaruha

36. § (1) Az őrség formaruháját, az ezzel kapcsolatos viselési szabályokat, az ellátás és utánpótlás rendjét az őrségeket működtető munkáltatók határozzák meg a vonatkozó pénzügyi és munkajogi normák keretei között.

(2) A rendszeresíteni kívánt formaruha terveit az őrség felügyeletét ellátó szervvel az Fbő. törvény 8. §-ának (2) bekezdése érvényesítése érdekében véleményeztetni kell.

A szolgálati lőfegyver

37. § (1) Az őr csak szolgálatban és kiképzés során jogosult a szolgálati lőfegyvert magánál tartani.

(2) A szolgálati lőfegyverhez külön lőfegyvertartási engedély nem kell. A szolgálati lőfegyver az őr felszerelésének legfontosabb tárgya, melynek gondos karbantartása és megőrzése elsőrendű feladata. Az őrnek lőfegyvere meghibásodását haladéktalanul jelentenie kell parancsnoka részére.

(3) Az őr szolgálati lőfegyverét szolgálaton kívül nem viselheti, azt lakására nem viheti.

(4) Tilos a szolgálati lőfegyvert nem szolgálati célra felhasználni.

(5) A szolgálati lőfegyver és lőszer elvesztését (eltűnését) haladéktalanul jelenteni kell az illetékes rendőri szervnek és a felkutatására intézkedni kell. Az elvesztés (eltűnés) rendkívüli esemény, amelyet ki kell vizsgálni és a körülményeitől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell kezdeményezni.

A lőfegyverek töltése, ürítése

38. § (1) *  Az őrök fegyverük töltését és ürítését mindenkor az elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy jelenlétében, annak utasítására és ellenőrzése mellett végezhetik a kijelölt töltő-ürítő helyen.

(2) Amikor a váltás a töltő-ürítő helyre megérkezett, a parancsnok vezényszavára és a közvetlen ellenőrzése mellett egyesével kell a töltést (ürítést) végrehajtani. Vezényszó: „Váltás jobbról, egyesével tölts (üríts)!” Erre a vezényszóra az őr fegyverét (géppisztolyát) bal kézbe veszi úgy, hogy a csőtorkolat a golyófogó felé nézzen. Kiveszi a tárat a tártáskából, behelyezi a fegyverbe. (Ürítésnél fordítva.) Majd biztosítja a fegyvert. (Ürítésnél a tár kivétele után hátrahúzza a zárat, meghúzza a billentyűt és biztosítja a fegyvert). Ezt követően „szíjra” helyzetbe veszi a fegyvert.

(3) Szállítmánykísérés során az őrség induló állomásán vagy pihenőhelyén a töltést, ürítést fokozott gondossággal kell végrehajtani.

V. Fejezet

A személyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedések

39. § (1) Az őr az Fbő. törvény 10. §-ában meghatározott intézkedési jogosultsággal rendelkezik.

(2) Az őr intézkedéséről köteles jelentést írni, melynek egy példányát - a jogszerűség kivizsgálása céljából - meg kell küldeni az őrség működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

40. § (1) Az őr az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a kényszerítő eszközt készenlétbe helyezi, felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(2) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.

(3) A kényszerítő eszközöket - a testi kényszer és a bilincs kivételével - nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

Testi kényszer

41. § Testi kényszert akkor kell alkalmazni, ha az őr erőfölényben van vagy az intézkedése alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítőeszköz alkalmazása nem indokolt. Ilyenkor az őr alkalmazza az önvédelmi fogásokat.

Bilincs alkalmazása

42. § (1) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni. Ugyancsak tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(2) A bilincselés módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése;

b) kezek előre-, illetve hátrabilincselése;

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése;

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(3) A bilincselés módját az őr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy

a) a kezek hátrabilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet az őr elleni támadástól, illetőleg szökéstől;

b) lábbilincselés, illetőleg kéz- és lábbilincselés együtt alkalmazása akkor indokolt, ha az elfogott személyről feltételezhető, hogy ellenkező esetben önmagában vagy másban kárt tenne;

c) tárgyhoz bilincselésnek akkor és addig van helye, amíg más személy segítségül hívásával nem biztosítható az intézkedés eredményes befejezése, de tilos a tárgyhoz bilincselés alkalmazása járműben történő szállítás közben.

(4) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.

Szolgálati kutya * 

43. § Az őr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot.

Lőfegyverhasználat

44. § (1) A lőfegyverhasználat csak arra a személyre irányulhat, akivel szemben az Fbő. törvény 10. §-a (2) bekezdésének d) pontjában írt feltételek fennállnak.

(2) *  A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Az elöljáróval, illetve az őrség irányítására jogosult személlyel való folyamatos személyes vagy rádiókapcsolat esetén csak utasítására használható lőfegyver.

(3) A lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolból is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az célját elérte.

(4) Személyre szándékosan leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

(5) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(6) *  Lőfegyverhasználat esetén az elöljáró, illetve az őrség irányítására jogosult személy köteles a helyszín biztosításáról gondoskodni.

45. § (1) A lőfegyverhasználat vizsgálata során a lőfegyvert használó őr és az erre utasítást adó elöljáró jelentést ír.

(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentés tartalmazza:

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát;

b) a lőfegyverhasználat okát;

c) a megelőző intézkedéseket;

d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült;

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, az őr, illetve a károsult mit tett a kár enyhítésére;

f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat,

g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

46. § (1) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövést az őr azonnal szóban jelenti elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le;

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket vagy azok mellőzésének okait;

c) a lövés irányát és következményét;

d) ha a lövés sérülést vagy kárt okozott, annak leírását,

e) a lövést követően tett intézkedéseket;

f) a helyszínre, a tanúkra, egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni és határozatot hozni.

VI. Fejezet

Az őrség tagjainak munkaideje

47. § * 

48. § * 

49. § A szolgálati helyekre meghatározott létszámból a szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a váltótárs és készültségi ügyeletes is biztosított legyen.

50. § *  Az őrök váltását az őrzés jellegétől függően kell végrehajtani. A leváltott őrök - a szolgálati rendszertől függően - az őrség helyiségében készültségi szolgálatot látnak el, vagy pihennek.

51. § *  Az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság közbiztonsági érdekből határozattal kötelező szolgálatellátást rendelhet el.

Szolgálati formák

52. § (1) *  Az őr őrszolgálatot, járőrszolgálatot, szállítmánykísérő szolgálatot, valamint személyőrző, kísérő őri szolgálatot teljesít.

(2) *  Az őr az őrségparancsnok, illetve az őrség irányítására jogosult személy, illetve az őrutasítás előírásai szerint meghatározott helyen, illetőleg mozgási körzetben fegyveres őrszolgálatot lát el.

(3) Őrt olyan létesítményben kell felállítani, amelynek őrzését és védelmét elrendelték.

(4) Álló őrt ott kell felállítani, ahol vagy ahonnan a létesítmény vagy a védeni rendelt tárgy maximálisan biztosítható.

(5) Őrhely az a hely (terület), ahol az őr az őrutasításban meghatározott őrzési és védelmi feladatokat lát el.

(6) Járőrszolgálatot ott kell szervezni, ahol a biztonságos őrzésvédelem megköveteli a létesítmény több pontjának gyakori visszatérő ellenőrzését, illetőleg az őrhelyek összekapcsolását. A járőrözés gépjárművel is történhet. A járőrözés idejét és módját, az útbaindítás idejét, útvonalát és a járőr feladatát az őrszolgálati okmányokban kell rögzíteni. A járőr ez esetben járőrparancsnokból és járőrtársakból álljon.

(7) A szállítmánykísérő szolgálat olyan tevékenység, amellyel az őr a rábízott szállítmány és a szállítmányt kísérő személyek biztonságos őrzését és védelmét látja el az átvételtől a rendelkezési helyen történő átadásig. A szállítmány őrzési és kísérési tervét az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság hagyja jóvá.

(8) Készültségi ügyeletesi szolgálatot azoknál a másod- és harmadfokú őrségeknél kell vezényelni, amelyeknél a szolgálati rendszerből következően nincs pihenő váltás. Feladata az őr - pihenő, betegség vagy egyéb ok miatti - leváltása esetén annak pótlása (első fokú őrségnél a felvezető egyben készültségi ügyeletes). Ha a készültségi ügyeletest - az őr szolgálatra való alkalmatlanná válása miatt - őrszolgálatba kell léptetni, a következő napi váltásból soron kívüli berendeléssel gondoskodni kell azonnali pótlásáról.

(9) A biztonságtechnikai előadó feladata az őrzést szolgáló technikai eszközök, berendezések működtetése és karbantartása.

(10) *  A személyőrző, kísérő őri tevékenység, amellyel az őr az őrszolgálati dokumentumokban meghatározott objektumokon belül, valamint az őrzött személyek kísérése esetén a kísérés alatt végzi a rábízott személyek biztonságos őrzését, kísérését.

Megerősített szolgálat

53. § (1) Az őrség állománya az állandó jellegű szolgálattól függetlenül - rendőrségi kezdeményezésre, illetőleg engedéllyel, utasításra - köteles megerősített szolgálatba lépni, amelynek jogszabályban meghatározott fokozatai: megelőző készenlét - fokozott készenlét - teljes készenlét.

(2) Megerősített szolgálat rendelhető el a szolgálati helyen:

a) ha az objektumon belül az őrzés biztonságát veszélyeztető esemény (rendkívüli esemény) történt, vagy annak bekövetkezésétől kell tartani;

b) elemi csapás, üzemi baleset esetén a biztosítási feladatok ellátására;

c) a közbiztonsági helyzetből adódó reagálásra;

d) *  az Alaptörvény 48-54. cikkében szabályozott különleges jogrend bevezetésekor.

(3) Megerősített szolgálatot rendelhet el:

a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei országosan vagy valamely régióban;

b) az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság vezetője a megyében működő őrségek részére;

c) rendkívüli esetben (biztosítási feladat, elemi csapás stb.), valamint az őrzésbiztonság ellenőrzése céljából a munkáltató vezető a felügyeletet ellátó rendőrfőkapitány kezdeményezésére, illetve tájékoztatása mellett.

54. § A megerősített szolgálattal összefüggő általános feladatok:

a) a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok fokozott ellenőrzése és biztonságos őrzése;

b) fokozott ellenőrzés az iparilag felhasználható robbanóanyagok, mérgező anyagok szállításánál, tárolásánál;

c) a létesítmények őrzésvédelmének fokozása, az állomány eligazítása a szolgálat éber ellátására;

d) a szolgálatot ellátók fokozott ellenőrzése;

e) a ki- és beléptetés megszigorítása;

f) az azonos területen működő - mellérendelt - rendvédelmi szervek, biztonsági és mentőszolgálatok a veszélyhelyzet kezelésére kijelölt szerv alárendeltségébe helyezése;

g) a belső biztonsági rendszabályok fokozott megtartása,

h) az őrzött terület körzetében történt rendkívüli események azonnali jelentése a munkáltatónak, a rendőrhatóságnak és az irányító parancsnoknak.

55. § Minősített időszak bevezetésekor az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság átveszi a fegyveres biztonsági őrség parancsnokságát, gyakorolja a munkáltató vezető e rendeletben meghatározott jogkörét.

Szolgálatba vezénylés

56. § (1) Az őrség állományának szolgálatba vezénylését egy hónapra előre kell megtervezni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ki kell alakítani váltásonként a csoportokat, és be kell ütemezni a tárgyhónapra a szabadnapok, illetőleg az évi szabadságok kiadását.

(2) A terven változtatni csak akkor lehet, ha az őrzés biztonsága, továbbá betegség vagy más rendkívüli esemény azt szükségessé teszi. Változtatásra az őrségparancsnok vagy helyettese jogosult.

(3) Az őrök szolgálatba vezénylését az őrségparancsnok végzi.

57. § (1) Az őrségbe vezényeltek a szolgálat megkezdésének időpontjában kötelesek pihenten, az előírt öltözetben és felszereléssel, szolgálatra alkalmas állapotban az őrség körletében (eligazítási helyén) megjelenni.

(2) Az őrségbe vezényeltek részére a szolgálatba lépésüket megelőzően legalább nyolc óra pihenést kell biztosítani, illetve - minősített időszak kivételével - őrségbe csak azok vezényelhetők, akiknek ilyen időtartamú pihenés biztosított volt.

58. § (1) Az őrségbe vezényeltek részére az őrségparancsnok (őrparancsnok) köteles eligazítást tartani.

(2) Az eligazítás tartalma:

a) az elöljáró utasításaiból adódó feladatok ismertetése;

b) az általános szolgálati követelményekről és az előző szolgálat alatt történt eseményekről tájékoztatás;

c) az adott szolgálati időre szóló jelszám ismertetése;

d) a felkészültség és a felszerelés ellenőrzése.

(3) Az eligazítás folyamán az őrség parancsnoka meggyőződik arról, hogy a szolgálatba lépők nem állnak-e szeszes ital hatása alatt, megfelelő-e egészségi állapotuk a szolgálat ellátásához. Ha a szolgálat ellátását akadályoztató okokat észlel, intézkedik azok megszüntetése érdekében.

59. § Az őr szolgálatból csak az őrszolgálat szabályos átadása, a fegyver és lőszer leadása után léphet le. A szolgálatot átadó minden lényeges körülményről, eseményről a váltó őrt köteles tájékoztatni.

60. § Tilos őrségbe vezényelni olyan őrt, aki nem ismeri az őrszolgálat ellátásának alapvető követelményeit, valamint aki ellen büntető - vagy őrszolgálati vétség miatt fegyelmi - eljárás van folyamatban, továbbá szolgálati beosztásából felfüggesztették.

Az ellenőrzések rendje

61. § (1) Az őrséget ellenőrizni jogosult:

a) a felügyeletet ellátó rendőri szerv nyílt paranccsal rendelkező tagja (a hatályos nyílt parancs mintát a szolgálati okmányokban el kell helyezni);

b) a munkáltató;

c) *  az őrség irányítására jogosult személy.

(2) Az őrséget ellenőrizni köteles:

a) az őrségparancsnok havonta, váltásonként és napszakonként egy-egy alkalommal;

b) az őrparancsnok és a felvezető (helyettes) minden szolgálatos napon, négyóránként legalább egy-egy alkalommal.

(3) Az ellenőrzést végző személyek a felállított őrhöz kérdéseket intézhetnek. Az őrség ellenőrzésére az őrségparancsnok havi ellenőrzési tervet köteles készíteni. Az ellenőrzést munkaszüneti, illetőleg ünnepnapokra is tervezni kell.

(4) A rendőri ellenőrzések tapasztalatait a helyi rendőri szerv által biztosított ellenőrzési naplóba kell bejegyezni és annak egy példányát az őrséget működtető munkáltatónak kell átadni.

(5) A felállított őrt váltás vagy ellenőrzés céljából csak az őrhelyvázlatban megjelölt felvezetési útvonalon szabad megközelíteni. Tilos a felállított őrt rejtett megközelítéssel ellenőrizni, hirtelen meglepni, fegyverének elvételét megkísérelni, vagy olyan eljáráshoz folyamodni, ami rendkívüli eseményt idézhet elő.

(6) Az ellenőrzés idejét, tapasztalatait a Szolgálati naplóba kell bejegyezni. Az őrségparancsnok, illetőleg a munkáltató vezető intézkedik a hiányosságok megszüntetésére.

(7) Az ellenőrzéshez - napnyugtától napkeltéig - jelszámot kell használni. A jelszámtervet negyedévre előre el lehet készíteni. A jelszámterv elkészítéséért és kiadásáért a munkáltató vezetője felelős. A jelszámot a szolgálati váltásoknak megfelelően kell elkészíteni úgy, hogy egy jelszám a szolgálat kezdetétől befejezéséig legyen érvényben.

A jelentések rendje

62. § (1) Az őrség parancsnoka követelje meg az alárendeltjeitől a kiadott utasítások végrehajtásának jelentését. Jogszabály előírása vagy a parancsnok utasítása alapján a jelentést írásban kell megtenni.

(2) Az őrségparancsnok szóban, távbeszélőn köteles azonnal jelenteni az elöljárónak és a helyi rendőri szerv ügyeletének

a) az objektum elleni támadást;

b) a fegyverhasználatot;

c) az elfogott és visszatartott személyt;

d) a tűzesetet, balesetet;

e) a fegyver-, lőszerelvesztést és más rendkívüli eseményt.

Ezen események kivizsgálása után a jelentést írásban meg kell ismételni.

(3) Az őrség éves tevékenységéről összefoglaló jelentést kell készíteni a felügyeletet ellátó rendőri szerv által meghatározott szempontok szerint. A jelentést az őrségparancsnok készíti el, és a munkáltató minden év január 15-éig megküldi a felügyeletet ellátó rendőri szervnek. A felügyelő rendőri szervek vezetői készítsenek éves összefoglaló jelentést, és évenként január 31-éig terjesszék fel az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyetteséhez.

VII. Fejezet

Az őrzött létesítmények műszaki-technikai berendezése

63. § A műszaki-technikai berendezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a létesítmény jellegét, sajátosságát, továbbá azt, hogy lakott területen kívül vagy azon belül helyezkedik-e el.

64. § (1) Az őrzött létesítmények területét a szükséghez mérten be kell keríteni. A be nem kerített vagy veszélyes létesítmények felé vezető utakon, ösvényeken jól látható helyre „Veszélyes terület!” „Belépni tilos!” és „Hatóságilag tilos az átjárás!” feliratú táblákat kell elhelyezni. Ha szükséges, a kerülő utakat nyíllal kell jelölni.

(2) Az 50 cm-nél nagyobb átmérőjű külső nyílásokat (közműnyílás, ajtó, ablak stb.), amennyiben azok a létesítmény határán és a talajszinthez hat méternél közelebb helyezkednek el, vasráccsal vagy erős dróthálóval kell ellátni.

65. § (1) A külső őrhelyeken, ahol nincs őrtorony, őrbódét kell felállítani.

(2) Az őrzendő létesítményeket és a kerítés vonalát úgy kell megvilágítani, hogy a felállított őr az őrzésére bízott területet jól lássa, de a felállítási helye és a mozgási körlete sötétben maradjon.

(3) Az őrség részére biztosítani kell tartalék világító eszközöket.

(4) Az őrhelyen a felállított őr részére a helyi viszonyoktól függően körbe jó kilátást és kilövést (legalább 50 m-re) biztosítani kell.

(5) Lakott területen kívüli létesítményeknél az őrhelyek védelmére tüzelőállásokat kell kiépíteni.

A technikai őrzés

66. § (1) A technikai őrzés az őrzésnek az a módja, amelynél az emberi érzékszervekkel történő megfigyelést elektromos jelzőrendszer egészíti ki.

(2) Az őrség felkészítésekor az általános felkészítési feladatokon kívül különös figyelmet kell fordítani a technikai eszközök tanulmányozására és kezelésük elsajátítására.

Technikai őrzés felállított őrökkel

67. § (1) Az őrhelyeken a szolgálat lehet 24 órás vagy csak éjszakai, mindkét esetben két váltás őrt kell vezényelni.

(2) Az őr az őrhely átvétel jelentésén kívül csak akkor kezdeményezhet beszélgetést, ha

a) őt, az általa őrzött létesítményt vagy felállított őrtársát támadás éri, illetőleg veszély fenyegeti;

b) olyan jelenséget észlel, amely nincs összhangban az őrutasítás tartalmával (pl. illetéktelen személyek jelenléte stb.);

c) egészségügyi okból szükséges.

Technikai őrzés járőrözéssel

68. § Az olyan létesítményeknél, ahol összefüggő jelzőrendszer vagy szakaszos jelzőrendszerek vannak kiépítve, az őrzés járőrözéssel is végrehajtható.

VIII. Fejezet

Az őrség körletének berendezése

69. § (1) Az őrség elhelyezési körletéről, berendezési tárgyairól, okmányairól a munkáltató köteles gondoskodni. Az őrség elhelyezési körlete és annak berendezése biztosítsa az őrszolgálat maradéktalan ellátását, az őrhelyekkel való összeköttetést, a kulturált - és a létesítményen belül elkülönített - elhelyezést (étkezést, pihenést, tisztálkodást stb.).

(2) Az őrség elhelyezési körlete - az őrség szervezeti felépítésétől függően - a következőkből álljon: * 

a) az őrségparancsnok részére egy szolgálati helyiségből;

b) őrparancsnok és felvezető részére egy szolgálati helyiségből;

c) az őrség részére egy közös helyiségből;

d) az őrség pihenő állománya részére egy helyiségből;

e) fegyver- és lőszertároló helyiségből, vasrácsozott ablakkal és ajtóval (lezárható fegyverállvánnyal és szekrénnyel);

f) fegyverkarbantartó helyiségből (karbantartó asztallal).

(3) A körlet helyiségeit egymással összefüggően kell kialakítani.

(4) A helyi adottságokat figyelembe véve az őrség részére biztosítani kell:

a) étkező helyiséget;

b) vizesblokkot (mosdó, zuhanyozó, WC);

c) tüzelőanyag, tisztítóanyagok és eszközök tárolására szolgáló helyiséget;

d) kiképzés, továbbképzés, értekezletek megtartására alkalmas helyiséget (eligazító terem).

(5) Az őrség elhelyezési körletén kívül legyen a biztonságos töltő-ürítő hely, amely sötétben jól megvilágítható.

70. § (1) Az őrségparancsnok szolgálati helyiségében el kell helyezni:

a) íróasztalt zárható fiókkal, székeket a szükségesnek megfelelően;

b) lemezszekrényt a titkos okmányok részére;

c) távbeszélő készüléket és jelzőberendezést az őrökkel, az elöljárókkal, valamint a rendőri szervekkel való összeköttetésre;

d) akkumulátoros (elemes) lámpát;

e) műsorvevő rádiókészüléket;

f) külső hőmérőt;

g) ágyat, matracot és takarót.

(2) Az őrségparancsnok szolgálati helyiségében kell tárolni:

a) a szolgálati okmányok egy példányát,

b) a titkos és egyéb jegyzetfüzetet;

c) az iktatókönyvet;

d) a műszaki és technikai eszközök nyilvántartását;

e) a szükséges jogszabályokat, szabályzatokat;

f) az őrség személyi állományáról készült nyilvántartást;

g) a kiképzési nyilvántartást;

h) az együttműködési tervet;

i) a riadótervet;

j) *  az őrparancsnok okmányait, ha az őrségnél az őrparancsnoki beosztást nem hozták létre.

71. § (1) Az őrparancsnok szolgálati helyiségének tárgyai:

a) az íróasztal zárható fiókkal, székek a szükségesnek megfelelően;

b) a lemezszekrény az okmányok tárolására;

c) a távbeszélő készülék és jelzőberendezések az őrökkel, az elöljáróval, valamint a rendőri szervvel való összeköttetésre;

d) az akkumulátoros (elemes) lámpa;

e) a műsorvevő rádiókészülék;

f) a külső hőmérő;

g) az ágy, matrac és takaró.

(2) Az őrparancsnok okmányai:

a) a szolgálati napló;

b) a szolgálati előjegyzés;

c) az eseménynapló;

d) az ellenőrzési napló, melyet a területi rendőri szerv biztosít;

e) a fegyver- és lőszernyilvántartás;

f) az őrutasítás és védelmi vázlat;

g) az őrhelytáblázat;

h) a riadóterv;

i) az együttműködési terv;

j) a nyílt parancs minta;

k) a belépést engedélyezni jogosultak bélyegzővel és aláírásával ellátott belépési engedély- és pecsétmintái (üvegezett faliszekrényben);

l) azoknak a személyeknek az adatai (név, beosztás, telefonszám, pecsétminta), akik jogosultak a lezárt raktár vagy más őrzött helyiség kinyitására (üvegezett faliszekrényben);

m) Fbő. törvény;

n) a Szabályzat;

o) a jegyzetfüzet.

72. § Az őrség szolgálati okmányait, azok elkészítésének és vezetésének rendjét a Szabályzat függelékei tartalmazzák. A nyilvántartási okmányok pótlásáról a szervek önállóan gondoskodnak.

IX. Fejezet

Az őrség tagjaival szemben támasztható vizsgakövetelmények

73. § (1) Az őrtevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, tartós figyelemkoncentrációt, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséget, problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel. Az őrnek tudnia kell a feladata ellátásához szükséges alapvető jogi rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai ismereteket, az őrzött objektum védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szabályokat és módszereket.

(2) Képzési, felkészülési követelmények:

a) *  jogi ismeretek:

- alkotmányjog és az államigazgatási jog területéről:

= ismerje a jog meghatározását, a közhatalmi tevékenység gyakorlásában részt vevő szervek főbb típusait, azok jellemzőit, az államigazgatás szervezeti tagozódását, az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit, a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket,

- a büntetőjog és a büntetőeljárás-jog területéről:

= ismerje a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit, a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó általános rendelkezéseket, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait, az emberölés, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a közveszély okozása, a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, valamint a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásait, a büntetőeljárás megindítását, szakaszait, a bizonyítás elveit, eszközeit. Legyen jártas a személyi szabadság megsértése, a testi sértés, a segítségnyújtás elmulasztása, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a rablás, a lopás, a rongálás bűncselekmények törvényi tényállási elemeinek ismeretében, a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség értelmezésében,

- legyen jártas az Fbő. törvény és a jelen rendelet előírásainak alkalmazásában;

b) szakmai ismeretek:

- ismerje a fegyveres biztonsági őrség működésének feltételeit, az őr általános feladatait és magatartási szabályait, a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben használt fontosabb fogalmakat, az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket, az objektum, személy, illetőleg szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket, az őr-, járőr-, kísérőőri szolgálat alapelveit, fogalmát, a munkavédelemre, ezen belül különösen a tűzvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó szabályokat, az elektronikus jelző és riasztórendszerek helyét, szerepét az őrzés biztonságában, a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit, az elsősegélynyújtás általános szabályait, az eszméletvesztés, a mérgezés, a vérzések, a törések, égési sérülések, a lőtt sebek elsődleges ellátásának szabályait. Legyen jártas formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok, az őrszolgálatra való felkészülés, a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok, az objektumba történő be- és kiléptetés, a ruházat-, csomag- és szállítmányellenőrzés szabályainak alkalmazásában, az őrzött objektumot fenyegető magatartás felismerésében, a támadás elhárításában, a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófahelyzetekben teendő intézkedésekben, a biztosított kényszerítőeszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásában, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásában, a szolgálati okmányok vezetésében. Ismerje a kriminalisztikai elveket a személy- és objektumőrző munkában, a helyszín biztosításának feladatait, a nyomok megőrzésének és rögzítésének módszereit;

c) önvédelmi ismeretek:

- legyen jártas az alaptechnikai elemek bemutatásában, a speciális állóképesség fejlesztésében, a támadások elhárításában, ütések, rúgások alkalmazásában, a fogásokból történő szabadulásban, az eszközökkel történő támadások elhárításában, az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kísérésében, a különböző fegyveres támadások elhárításában;

d) fegyverismeret:

- ismerje a szolgálati fegyverével kapcsolatos alapvető lőelméleti és fegyveranyag-ismereti szabályokat. Legyen jártas a fegyver kezelésében és használatában, a fegyver részleges szét- és összeszerelésében, valamint karbantartásában, a töltés, ürítés és a lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok alkalmazásában.

74. § (1) A fegyveres biztonsági őri szakmai vizsgát az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság és az őrséget működtető szervezet képviselőiből kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2) A vizsgakövetelmények megegyeznek a 73. §-ban meghatározott képzési követelményekkel.

(3) A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban a jogi és szakmai ismeretek ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgán az önvédelmi ismeretek jártasság követelményszintű témaköreinek bemutatását, illetőleg alkalmazni tudását kell számon kérni, továbbá pisztoly és/vagy géppisztoly lőgyakorlatot kell végrehajtatni.

(4) Az elméleti vizsga szakanyaga és időtartama:

- a 73. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban írt témakörökből az őrséget felügyelő hatóság által összeállított, a szakmai felettes szerve által jóváhagyott tételek szerint az oktatott témák egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. A kitöltendő feladatlapnak a 73. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott témakörökből 30-30 kérdést kell tartalmaznia, melyek 50%-a lehet feleletválasztásos, 50%-a feleletalkotásos, illetőleg feleletkiegészítéses. A vizsga időtartama 240 perc.

(5) A gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama:

a) önvédelmi ismeretek tárgykörből 3 meghatározott gyakorlat bemutatása. A vizsga időtartama: 10 perc/fő;

b) pisztoly lőgyakorlat: a tűzparancsot követően 20 mp alatt egy 20 m-re lévő anatómiai szembefutó célra 4 lövés, majd tárcsere után egy 10 m-re lévő anatómiai szembefutó célra 3 lövés végrehajtása. A testhelyzetet a vizsgázó szabadon megválaszthatja;

c) géppisztoly lőgyakorlat: a tűzparancsot követően 30 mp alatt egy 50 m-re lévő anatómiai szembefutó célra, egy 30 m-re és egy 20 m-re lévő anatómiai szembefutó célra - két tárba tárazott 5-5 lőszerrel - 10 egyes lövés tárcserével történő végrehajtása. A testhelyzetet a vizsgázó szabadon megválaszthatja.

A szakmai vizsga értékelése

75. § (1) Az elméleti írásbeli vizsgát „megfelelt” vagy „elégtelen” minősítéssel kell értékelni. „Elégtelen” a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint 50%-ára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

(2) A gyakorlati vizsgán:

- „megfelelt” az önvédelmi vizsga értékelése, ha a jelölt legalább két gyakorlatot helyesen mutat be,

- „megfelelt” a lőgyakorlat értékelése - mindkét fegyverre vonatkozóan -, ha valamennyi célban van legalább egy találat és a célok - életfontosságú szerveket jelképező - piros mezőiben nincs találat.

(3) Az összesített értékelés szerint „megfelelt” a vizsgázó, ha mindhárom részvizsga értékelése „megfelelt”.

(4) Javítóvizsgát egy hónapos pótfelkészülést követően az „elégtelen” minősítést kapott vizsgarészekből kell tenni.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

76. § (1) A vizsgabizottság kérelemre valamennyi vizsga letétele alól felmentést ad, ha a jelölt hitelesen igazolja, hogy más szolgálati helyen fegyveres biztonsági őri szolgálatot látott el, a rendelet szerinti vizsgákat eredményesen letette, és korábbi fegyveres biztonsági őri munkaviszonya nem egészségügyi alkalmatlanság miatt szűnt meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) az elméleti vizsga jogi ismereti része alól, ha a jelölt hitelesen igazolja, hogy

- egyetem állam- és jogtudományi karán, államigazgatási, rendőrtiszti vagy katonai főiskolán szerzett diplomát, rendőr vagy határrendész szakközépiskolában bizonyítványt,

- érvényes személy- és vagyonőri engedéllyel vagy az ehhez szükséges képesítéssel rendelkezik;

b) a gyakorlati vizsga alól, ha a jelöltet szolgálati helyén kizárólag biztonságtechnikai előadóként foglalkoztatják;

c) az önvédelmi vizsga alól, ha a jelölt igazolja, hogy valamely küzdősportban sportminősítést (pl. övfokozat) szerzett.

X. Fejezet * 

Záró rendelkezések * 

77. § *  E Szabályzat alkalmazásában az őrség irányítására jogosult személy a kötelezett, illetve az őrséget működtető szervezet vezetője és a helyettesítésére, illetve a nevében utasítás kiadására jogosult személy, továbbá az Fbő. törvény 1. § (6) bekezdésében meghatározott szerveknél a hivatásos állomány ügyeleti szolgálatot ellátó, valamint azt irányító tagja.

1. számú függelék

Nytsz.: ............................................

LÉTESÍTMÉNY NYILVÁNTARTÓ LAP

Létesítmény neve, címe: Felügyeleti szerv:
Őrzés átvételének kelte, rendeletsz.: Őrség közvetlen alárendeltsége:
Létszám Fegyver Lőszer
Állomány pk.
pk.h.
ea.
váltás pk.,
vpk.
he-lyettes
őr-
járőr
össz. pi. gpi. pi. gpi. Őrhely Jőr. útv. Őrkutya
Rendszeresített
Meglévő
Hiány (többlet)
Őrség váltási rendszere: Őrök váltási rendje:
Védelmi és biztonsági berendezések
megnevezés db megnevezés jelleg
Fegyverek gyártási száma (pi., gpi.)
Megjegyzés (obj.-on beállt változások):

2. számú függelék

ŐRHELY-, JÁRŐRÚTVONAL-TÁBLÁZAT

a ................... őrség részére

Jóváhagyom:

19...... ......................... hó ......... nap

..............................................
vezető
Őrhely-szám Járőrszám Az őrhely leírása A járőrútvonal leírása Átadandó tárgyak
létesítmények leírása
Az őrök (járőrök) feladatai (számozás szerinti felsorolásban)
......................................
aláírás

3. számú függelék

ŐRHELYVÁZLAT

a ................................... létesítményhez

Jóváhagyom:

...........................................
vezető

4. számú függelék

Jóváhagyom:

..............................., 19......... ................................ hó ......... nap

...........................................
rendőr-főkapitányság

ŐRSÉG UTASÍTÁS

a ................................. őrség számára

Tartalmi vázlat:

- a létesítmény általános jellemzése;

- a létesítmény őrzés-technikai berendezése;

- az őrség szervezeti felépítése, alá- és fölérendeltsége;

- az őrség szolgálati, váltási rendje;

- az őrség általános feladata;

- az őrségparancsnok kötelmei az őrségre bízott javak őrzésével és védelmével kapcsolatban;

- a biztonságtechnikai előadó kötelmei;

- az őrparancsnok kötelmei;

- felvezető, járőrparancsnok kötelmei;

- az őrök, járőrök általános és különleges kötelmei;

- az őrzés éjszaka vagy kedvezőtlen időjárás esetén való megerősítésére vonatkozó utasítások;

- az őrség magatartása támadás esetén (földi, légi, vegyi);

- az őrség magatartása elemi csapás esetén;

- a kényszerítő eszközök alkalmazásának és a lőfegyverhasználat rendje;

- gyanús személyek elfogása és visszatartása esetén teendő intézkedések;

- az őrségparancsnok és az őrök feladata magasabb harckészültség elrendelésekor;

- összeköttetés eszközei és módjai;

- különböző riadók jelzései (földi, légi, vegyi);

- a jelszám használatának rendje;

- a létesítmény (raktárak, helyiségek) zárásának és nyitásának szabályai;

- a tartalék lőszerkészlet tárolásának és kiadásának rendje;

- az őrség ellenőrzésére jogosultak beosztás szerinti felsorolása.

..........................................
az őrséget müködtető szervezet vezetője

5. számú függelék

Jóváhagyom:

...........................................
vezető

VÉDELMI VÁZLAT

a ................................. létesítményről

6. számú függelék

Jóváhagyom:

..........................., 19......... ........................... hó ............. nap

...........................................
vezető

RIADÓTERV

A fegyveres biztonsági őrség részére elrendelhető riadót a következő alapelvek szerint kell megtervezni és végrehajtani:

1. Riadó célja:

A létesítmény védelmének gyors megszerzése és végrehajtása.

2. Az állomány riadóztatását

a) a váratlan eseményekből adódó szolgálati feladatok végrehajtása;

b) a normaidő alatti bevonulás ellenőrzése, gyakoroltatása;

c) a megelőző készenlét, fokozott készenlét, teljes készenlét időszakára előírt feladatok teljesítése céljából lehet elrendelni.

3. Riadó elrendelésére jogosult

a) a felügyelő rendőrhatóság vezetője és helyettesei működési területükön;

b) a létesítmény vezetője.

4. Riadó elrendelésének módja

- személyesen, szóban;

- futár útján írásban;

- híradó eszközök alkalmazásával.

A riadó elrendelésére vonatkozó szabályokat az őrség felügyeletét ellátó hatóság dolgozza ki.

5. Riadó vétele utáni teendők

- meggyőződni a riadó elrendelésének jogosságáról (amennyiben híradó eszközök alkalmazásával történt a riadó, elrendelését visszahívással kell ellenőrizni);

- a riadó hitelességének ellenőrzésére a parancsnok ellenőrizze az erre vonatkozó okmányokat;

- a riadó elrendelését jegyezze be az Eseménynaplóba (kitől, mikor kapta az utasítást);

- a riadó vétele után köteles azonnal értesíteni elöljáróját és az illetékes rendőrkapitányságot;

- a terv alapján kezdje meg a személyi állomány kiértesítését, és a pihenőben lévő állomány őrhelyekre való kiküldését.

6. A személyi állomány kötelessége a riadóparancs vétele után a legrövidebb időn belül - az időjárásnak megfelelő öltözetben - szolgálati helyére bevonulni, és közvetlen parancsnokánál jelentkezni.

7. A parancsnok feladata

- az őrök, járőrök megerősítése a védelmi vázlat alapján;

- együttműködés megszervezése az érintett szervekkel;

- ellenőrizni a beosztottak bevonulását, létszámát, kijelölni tartózkodási helyüket és meghatározni feladataikat;

- előírt időrendben tájékoztató jelentést adni az elöljárónak;

- irányítani az állomány védelmi harcát, illetve a riadó céljaként meghatározott feladatok végrehajtását.

8. A gyakorló riadó, illetve készenléti gyakorlat évente egy vagy szükség szerint több esetben is elrendelhető.

9. A riadó beszüntetésére a riadót elrendelőnek van joga.

10. A kiértesítés módjára vonatkozó rendelkezések

- az értesítés szövegét előre kell elkészíteni és azt az állománnyal ismertetni kell;

- az állomány név és lakcím szerinti felsorolása;

- az állomány kiértesítés szerinti felsorolása (ki-kit értesít, milyen módon);

- az állomány bevonulásának idő szerinti normái (60, 120, 180 perc stb.);

- a bevonulás módja (közhasználatú jármű, gk., gyalog stb.).

.......................................
aláírás

7. számú függelék

Jóváhagyom:

...........................................
vezető

EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERV


Sor-szám

Együttműködést kell szervezni az alábbi esetekre

Együttműködő szervek pontos megjelölése és létszáma

Igénybevétel módja és készenlétének időnormái
A feladat részletes leírása, irányítás, alárendeltség, összeköttetés, pk. tart. hely. Ellátás módja, élelmezés, elhelyezés, lőszer és egyéb ag-i szüks. biztosítása Az igénybe vett erők tervezett fegyverzete, felszerelése, öltözete, száll. módja
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
1. A létesítményt ért fegyveres támadás esetén
2. Létesítmény elleni támadási kísérlet esetén
3. A létesítmény elleni bűncselekmény, rongálás, kártevés stb. esetén
4. Tűz, robbanás, elemi csapás esetén
5. Megelőző készenlét, fokozott készenlét, teljes készenlét esetén
......................................
együttműködő szervek aláírása

8. számú függelék

Jóváhagyom:

19.... ....................... hó .......... nap

..............................................
vállalat (intézmény) vezető

SZÁLLÍTMÁNYŐRZÉSI ÉS -KÍSÉRÉSI TERV

Az őrség vezénylése és állománya Az őrségparancsnok kötelmei Az őrök kötelmei A szállítás menetvonala, a szállítmány leírása
....................................
aláírás

9. számú függelék

Jóváhagyom:

.................................. 19.... ....................... hó .......... nap

..............................................
vezető

TERV

ideiglenes őrzési és biztosítási feladatra

Tartalmi vázlat:

1. Elrendelő vezető neve, beosztása

2. A feladat leírása (hol, milyen)

3. A feladat ideje, szolgálati igénybevétel ideje

4. Az igénybe vett állomány név szerinti felsorolása, és milyen váltásból történt (visszatartással, pihenő, szolgálatmentes vagy szabadnapos állományból).

5. Az őrök részletes feladatának leírása, felállítási helyek szerint.

6. Az őrök felszerelése

7. Összeköttetés rendje

8. Az igénybe vett állomány ellátása (étkezés) és a felmerült túlóraköltségek elszámolásának rendje.

..............................................
aláírás

10. számú függelék

SZOLGÁLATI ELŐJEGYZÉS

19.... év .............. hónapra

11/a) számú függelék

11/b számú függelék

SZOLGÁLATI NAPLÓ

19..... év .................. hó ......... nap

11/c) számú függelék

5 A váltás és az őrök eligazításának 6 Ellenőrzési és beszámoltatási észrevételek, 7 Ellenőrző elöljárók észrevétele,
főbb szempontjai óra perc szolgálatban beállt változások utasítása
8 Kiképzés, továbbképzés tárgya,
résztvevők létszáma, kik. ideje

12/a) számú függelék

ESEMÉNYNAPLÓ

12/b) számú függelék

Az esemény
ideje leírása Tett intézkedés
év, hó, nap óra perc

13. számú függelék * 

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

ELLENŐRZÉSI NAPLÓ

......................................................................................................................................... név

.................................................................................................................................. rendfok.

........................................................................................................................................ beo.

.............................................................................................................................. szolg. hely

által tartott ellenőrzésről.

kezdete:
AZ ELLENŐRZÉS vége:
észrevételek:

14/a) számú függelék

FEGYVER- ÉS LŐSZER-NYILVÁNTARTÁS

14/b) számú függelék


Dátum
Bevételezett fegyver (lőszer) megnevezése Bev. db szám Felhasznált db Kiselejtezett, javításra leadott db Megmaradt db
Aláírás

15/a) számú függelék

KÉPZÉSI NYILVÁNTARTÁS

15/b számú függelék

Sor-szám Név Beosztása Születési év Anyja neve Iskolai végzettsége Szak-képzettsége
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.

15/c) számú függelék

Sor- Foglalkozás ideje
szám
Rv. O. Rv. O. Rv. O. Rv. O. Rv. O. Rv. O Rv. O Rv. O. Rv. O.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.

15/d) számú függelék


Foglalkozás ideje

Foglalkozás tárgya

Tervezett órák száma

Végrehajtott órák száma
Foglalkozásvezető aláírása és megjegyzése (értékelése)

15/e) számú függelék

Sor- Lőgyakorlat megnevezése
szám
Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért. Ért.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.

15/f) számú függelék

Sor- Kiképzési ágak Összesen A végre-
szám (fő) hajtott órák
száma
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.

15/g) számú függelék

ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉS

................................ hóról

Kiképzési ágak Tervezett órák Végrehaj-tott órák
Részvétel
Értékelés Végrehajt. % Ért. össz.
száma száma % „K” „J” „M” „NF”

15/h) számú függelék

KÉSZENLÉTI, ŐRZÉS-VÉDELMI GYAKORLATOK

Ideje Létszám Végrehajtott feladat Értékelés

15/i) számú függelék

MUNKAÉRTEKEZLETEK

Idő Főbb kérdések

15/j) számú függelék

ELLENŐRZÉS

Ideje Az ellenőrzött foglalkozás tárgya, az ellenőrző elöljáró észrevételei és utasításai

15/k) számú függelék

FELJEGYZÉS

15/l) számú függelék

ÚTMUTATÓ

a napló vezetéséhez

A kiképzési nyilvántartás folyamatos és pontos vezetéséért az őrségparancsnok felelős.

A nyilvántartás vezetését megkönnyíti az, hogy az állomány névsora a borítólapra erősített és kihajtható táblázaton van feltüntetve, sorszámmal ellátva. Az első lapra az állomány személyi adatait kell beírni.

A nyilvántartó hét részből áll. A nyomdai úton való elkészítésénél az egyes részek felosztását a következők szerint kell eszközölni:

- első rész: foglalkozás ideje, foglalkozás tárgya (napló 50%-a),

- második rész: lőgyakorlatok megnevezése (napló 15%-a),

- harmadik rész: összesítő értékelés név szerint és kiképzési ágak szerint (napló 15%-a),

- negyedik rész: készenléti, őrzés-védelmi gyakorlatok (napló 5%-a),

- ötödik rész: munkaértekezletek (napló 5%-a),

- hatodik rész: ellenőrzés (napló 5%-a),

- hetedik rész: feljegyzés (napló 5%-a).

A nyilvántartó első részét kiképzési áganként kell felosztani és vezetni úgy, hogy az összesítő elkészítése könnyebb legyen.

A foglalkozás ideje című rovatba a hónapot és napot, a foglalkozás tárgya című rovatba a foglalkozás tárgyát, a tervezett órák száma című rovatba a kiképzési tervben előírt órák számát, a végrehajtott órák száma című rovatba pedig a valóságban megtartott órák számát kell bevezetni, a foglalkozásvezető a megtartott foglalkozást aláírásával igazolja az erre vonatkozó rovatban.

A foglalkozáson való részvételt az „Rv” rovatba kell bejegyezni az alábbiak szerint:

+ = foglalkozáson részt vett,
IT = foglalkozásról igazolatlanul távol,
Sz = szolgálatban,
Szb = szabadságon,
B = beteg,
T = engedéllyel távol.

A foglalkozásvezető által adott osztályzatokat az „O” rovatba kell vezetni.

Az ellenőrző és ismétlő (pót) foglalkozásokat is a napló első részében kell nyilvántartani. A nyilvántartó második részében a lövészetek eredményei kerüljenek bevezetésre.

A nyilvántartó harmadik részének első oldalára név és kiképzési ágak szerinti, a második oldalra a kiképzési ágak szerinti összesítést kell bevezetni. Az összesítő értékelést évente egy esetben, a kiképzési év végén - a vizsgáztatás után - kell elkészíteni.

A nyilvántartó többi részét értelemszerűen kell vezetni.

A nyilvántartó több éven keresztül is felhasználható, ezért az előző évi eredményeket év végén le kell zárni. A nyilvántartót kék, ellenőrző és ismétlő foglalkozásokat piros tintával kell vezetni.

15/m) számú függelék

AZ ŐRSZOLGÁLATI OKMÁNYOK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK LEÍRÁSA

Őrszolgálati okmányok leírása

A szolgálati okmányokat a munkáltató, illetve az őrség parancsnoka készíti el, írja alá, valamint az őrséget felügyelő rendőrkapitányság kijelölt vezetője hagyja jóvá.

Létesítmény nyilvántartó lap

Nyilvántartó lapot kell felfektetni az őrségparancsnoknál, a felügyeletet ellátó megyei rendőrfőkapitányság, a helyi rendőrhatóság közrendvédelmi osztályán, alosztályán (1. számú függelék).

Őrhely-, járőrútvonal-táblázat

A függelékben feltüntetett rovatokat értelemszerűen kell kitölteni (2. számú függelék).

Őrhelyvázlat

Tartalmazza a létesítmény belső elrendezését, kerítést, lényegesebb tereptárgyakat (a létesítmény 100-400 m körzetében), az őrök felállítási helyét, számozását, mozgási körletét, járőr menetvonalát, a megfigyelési szektorokat, az őrzéstechnikai berendezéseket, őrtorony, őrbódé helyét, az őrség elhelyezését (3. számú függelék).

Őrség utasítás

Az utasítást a függelékben felsorolt szempontok szerint kell összeállítani (4. számú függelék).

Védelmi vázlat

Tartalmazza a létesítmény belső elrendezését, kerítést, lényegesebb tereptárgyakat (a létesítmény 100-400 m körzetében), a létesítmény rejtett megközelítésére alkalmas irányokat, a felállított és megerősítő őrök tüzelőállásait, a tüzelési szektorait, a védelmi szakaszokat, a védelmi szakaszok parancsnokait és az őrségparancsnok tartózkodási helyét, a tartalék elhelyezését és létszámát, a lőszer felvételező- és segélyhelyet, az őrszobán visszahagyott erőket, az összeköttetés eszközeit, műszaki-technikai létesítményeket (5. számú függelék).

Riadóterv

A tervet a függelékben felsorolt szempontok szerint kell összeállítani (6. számú függelék).

Együttműködési terv

A függelékben feltüntetett rovatokat értelemszerűen kell kitölteni. A tervet úgy kell elkészíteni, hogy valamennyi együttműködő szerv kapjon egy-egy példányt. A 3. rovatban kell feltüntetni az együttműködő erőket (pl. vállalati, üzemrendészeti, tűzvédelmi, rendőrkapitányság stb.) és létszámát. A 4. rovatban kell feltüntetni, ki-kit értesít, illetve kinek van joga a kirendelésre, igénybevételre, milyen időnormával (7. számú függelék).

Szállítmányőrzési és -kísérési terv

A függelékben feltüntetett rovatokat értelemszerűen kell kitölteni. A tervet a szállítmánykísérés előtt kell elkészíteni és jóváhagyatni. Ahol rendszeres a szállítmánykísérés, ott állandó terv is lehet. A tervet nagyobb szállítmánykísérés esetében ki lehet egészíteni őrzési és védelmi vázlattal. A feladat végrehajtása után legalább kettő évig kell megőrizni.

Terv ideiglenes őrzési és biztosítási feladatra

A tervet minden esetben a konkrét feladatra kell elkészíteni és jóváhagyatni. Feladat végrehajtása után a tervet legalább kettő évig kell megőrizni (9. számú függelék).

Őrszolgálati nyilvántartások leírása

A fegyveres biztonsági őrségek a következő szolgálati nyilvántartásokat kötelesek felfektetni és vezetni. A naplókat használatbavétel előtt hitelesíttetni kell.

Szolgálati előjegyzés

Az előjegyzés a szolgálat tervezésére szolgáló okmány. Az előjegyzésen fel kell tüntetni a váltások időrendjét a napok alatt lévő rovatokban. A szolgálatot egy hónapra előre kell megtervezni és az állományt vezényelni. Az előjegyzésben fel kell tüntetni a szabadság és egyéb távolléteket is a megadott jelzések alkalmazásával. Az előjegyzésben az előre kialakított váltásokat egymás után számozás szerint kell feltüntetni. A jóváhagyott előjegyzést csak akkor lehet megváltoztatni, ha a létesítmény biztonsága, betegség vagy más rendkívüli esemény indokolttá teszi. A változtatásra az őrségparancsnoknak van joga (10. számú függelék).

Szolgálati napló

A naplót az őrség váltásainak megfelelően kell vezetni. A rovatokat tintával kell kitölteni. A napló vezetéséért az őrségparancsnok, illetve az őrparancsnokok felelősek. Egy-egy dupla oldal egy váltás nyilvántartására szolgál, ugyanakkor a 3., 4. és 8-as rovatokat az egész őrségre vonatkoztatva kell kitölteni. A váltásokat név szerint nem kell nyilvántartani, csak a 3. rovatban szám szerint.

Az őrségparancsnok által kéthetenként megtartott fegyvervizsgát és tapasztalatait a napló 6. rovatába kell bevezetni (11. számú függelék).

Eseménynapló

A napló a létesítmény területén és a szolgálattal összefüggően történt események nyilvántartására szolgál. A tett intézkedések rovatában kell feltüntetni az elöljáró felé tett jelentéseket, az eseménnyel összefüggő szolgálati és egyéb intézkedéseket (12. számú függelék).

Ellenőrzési napló

A napló a rendőrszervek által végrehajtott ellenőrzések bejegyzésére szolgál. A naplót a területi rendőrhatóság biztosítja (13. számú függelék).

Fegyver- és lőszernyilvántartás

A nyilvántartást értelemszerűen kell kitölteni (14. számú függelék).

16. számú függelék

ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS TARTALMI VÁZLATA

1. Szervezeti változás az őrségnél az előző évihez képest (beosztások szerint, létszámban, őrhely, járőr számában).

2. Létszám és fegyverelszámolás

Részletezés:

- jóváhagyott pk. beo. pi. db gpi. db
- meglévő pk. beo. pi. db gpi. db
- hiány (vagy többlet) pk. beo. pi. db gpi. db

3. Az őrszolgálat ellátásának értékelése, elemzése (statisztikai kitöltése). (Az őrszolgálat-ellátás hatékonysága, az őrzésbiztonság helyzete.)

4. Az őrszolgálat ellenőrzése, annak hatékonysága az őrzésbiztonságra. Az elmúlt évben hány esetben történt ellenőrzés (vállalatvezető, rendőrség).

5. A társszervekkel (üzemrendészet, tűzvédelem stb.) és a rendőrséggel való együttműködés tapasztalatai.

6. A kiképzés, a továbbképzés végrehajtásának állapota, ezen belül:

- az állomány szakmai képzettsége, felkészültsége;

- a kiképzési programban előírtak végrehajtása (a kiképzési eredményekről kimutatást kell készíteni);

- lövészetek végrehajtása;

- az év során milyen jellegű összevonások voltak a parancsnokok, illetve a beosztottak részére.

7. Erkölcsi, fegyelmi helyzet értékelése (statisztika kitöltése)

- milyen az állomány általános magatartása a szolgálathoz, a munkához, a kollektívához való viszonya;

- az állomány részéről elkövetett rendkívüli események (név szerint elemezve);

- az elismerések és a fegyelmi helyzet alakulása.

8. Az őrség elhelyezése mennyire biztosítja a szolgálat zavartalan ellátását, az állomány pihenését, étkezését, kiképzését stb. A fegyver, lőszer állapota, biztonságos tárolása.

9. Különböző nyilvántartások, szolgálati okmányok vezetése.

10. Következtetések, javaslatok.

Függelék: statisztika

.............................................
aláírás

17. számú függelék * 

A FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐR SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNYA

A fegyveres biztonsági őr igazolványának felépítése, megjelenése:
Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, zöld színű címsorban sötétzöld felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó, többrétegű műanyag kártyaigazolvány.
Az igazolvány előoldalának adattartalma:
- FBŐ címer,
- a „FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG” felirat,
- arckép,
- név, beosztás,
- a „SZOLGÁLATBAN FEGYVERVISELÉSRE ÉS INTÉZKEDÉSRE JOGOSULT" felirat.
Az igazolvány hátoldalának adattartalma:
- a „VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES!” felirat,
- „MUNKÁLTATÓ”, „KÓD", „P.H.” felirat, aláírás,
- „SORSZÁM” felirat (alatta az igazolvány sorszáma),
- „RENDŐRHATÓSÁG”, „KÓD”, „P.H” felirat, aláírás,
- a „KITÖLTÉS DÁTUMA” felirat.

17/a) számú függelék * 

18. számú függelék

A FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐR SZOLGÁLATI JELVÉNYE

A szolgálati azonosító jelvény pajzs alakú, 60 mm magas, legszélesebb pontján 45 mm.

A pajzs alakban felül arany alapú 9 mm széles szalagmintán 5 mm magas fekete színű betűkkel, melyek a pajzs alak csúcsa irányába legyezőszerű elhelyezésűek, két sorban FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG felirat.

Alatta: piros mezőben 17 mm nagyságú aranyszínű betűkkel FBŐ rövidítés.

A pajzs alján aranyszínű téglalap, mely szalagmintában folytatódik. A 22x10 mm-es téglalap alapon ötjegyű, 5 mm magas, 3 mm széles, fekete színű számokból álló azonosító szám.

A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.