Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.31.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról1

Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

(2)2 Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

2. §3 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.

3. §4 (1)5 A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) külön adózó jövedelmek közül

ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,

bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege

után.

(2)6 Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

(3)7 A magánszemély az adóévben megszerzett8

a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c)9 osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e)10 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

(4)11 A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

(5)12 Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,

b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy

c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

(6)13 Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás.

(7)14 Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik.

(8)-(9)15

3/A. §16 (1)17 A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet

a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem - az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével - adóalapként meghatározott összege után,

b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

(2) Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól

a) a kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. §-a alapján az adó mértéke 0 százalék,

b) az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem,

c) az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelynél

ca) az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és

cb) a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll,

d)18 az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél

da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában - 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig - mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és

db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.

4. § (1)19 Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.

(2)20

(3)21 A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

(4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

(5)22

5. § (1)23 Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:

a)24 táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,

b)25 a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,

c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,

d)26

e)27 az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,

f)28 az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás,

g)29

h)30 bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

i)31 a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

(2)32 A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után.

(3)33 A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

6-9. §34

Eljárási szabályok

10. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.

(3)35 Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(4)36

10/A. §37 A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § (1)38

(2)39 A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

(3)40 A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

(4)41 Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg.

(5)42 Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.

(6)43 A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

(7)44 A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak.

(8)45 Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(8a)46 A 3/A. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy az 5. § (3) bekezdése alapján mentességet élvez az egészségügyi hozzájárulás alól.

(8b)47 A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(9)48 Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

(10)49 A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.

(11)50 E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek

a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,

b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,

c)51 az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén,

d)52 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,

e)53 a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.

(12)54 Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbségét. Az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazoláson a kifizető feltünteti a magánszemélytől levont eho összegét.

11/A. §55 (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

(2)56 A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

(3)57 Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(4)58 Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

11/B. §59 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

11/C. §60 (1) A 3/A. § - az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára.

(2) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

Záró rendelkezések

12. § (1)61 Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - az 1999. január 1-jétől juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni.

(3) Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) illeti meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság folyamatosan utalja át.

(4)62

(5)63 Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell, továbbá az Szja-nak, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.

(6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek után első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.



1  Kihirdetve: 1998. XI. 14.


2  Módosította: 2009. évi LXXVIII. törvény 44. § a).


3  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 142. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 202. § (6)-(7).


4  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 143. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 202. § (6)-(7).


5  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 220. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


6  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 122. § (1). A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 174. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


7  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 157. §. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 420. § b), 449. § b), 2009. évi CXVI. törvény 102. § a).


8  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 250. § (3). A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. Lásd: 2008. évi LXXXI. törvény 269. § (2).


9  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 250. § (1) a), 2010. évi CXXIII. törvény 174. § c).


10  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 420. § b), 2010. évi CXXIII. törvény 174. § d).


11  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 295. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


12  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 203. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


13  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 220. § (3). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 297. § a).


14  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 295. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


15  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 174. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


16  Beiktatta: 2013. évi CXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


17  Módosította: 2013. évi CC. törvény 206. § a).


18  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 204. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


19  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 221. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


20  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI. törvény 250. § (2). Hatálytalan: 2009. II. 1-től.


21  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 220. § (1). A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXVI. törvény 139. § (1) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


22  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 194. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


23  Számozását módosította: 1998. évi XCI. törvény 39. § (11) b).


24  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 127. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.


25  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 209. §. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 174. § f).


26  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 297. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


27  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 123. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (1).


28  Beiktatta: 1999. évi LXIV. törvény 7. § (5). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 420. § e), 2009. évi CXVI. törvény 139. § (1) b).


29  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 223. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


30  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 172. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


31  Beiktatta: 2010. évi CLIV. törvény 35. §. Hatályos: 2010. XII. 22-től.


32  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 123. § (3). Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 174. § g).


33  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 71. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


34  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVIII. törvény 44. § b)-c). Hatálytalan: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVIII. törvény 50. §.


35  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) s).


36  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 449. § f). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


37  Beiktatta: 2013. évi CXXIII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


38  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVIII. törvény 44. § d). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


39  Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 145. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) s), 2007. évi CXXVI. törvény 420. § g), 2013. évi CC. törvény 206. § b).


40  Beiktatta: 2006. évi LXI. törvény 158. § (1). Hatályos: 2006. IX. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).


41  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 173. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. A 2010. évi CLIII. törvény 79. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


42  Az első mondatot beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 224. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től. Az utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 315. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től. Számozását módosította: 2006. évi LXI. törvény 158. § (1).


43  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 130. §. A harmadik mondat szövegét megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 173. § (2). A 2010. évi CLIII. törvény 79. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 222. § b).


44  Számozását módosította: 1999. évi XCIX. törvény 130. §.


45  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 158. § (2), 251. § (3) b). Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 145. §. A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI. törvény 250. § (1) b). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2009. évi CXVI. törvény 102. § b), 2009. évi CLII. törvény 24. § (6), 2010. évi CXXIII. törvény 174. § h).


46  Beiktatta: 2013. évi CXXIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


47  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 205. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


48  Megállapította: 2001. évi LXXXIV. törvény 24. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


49  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 296. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


50  Megállapította: 2005. évi CLVI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


51  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 246. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. A 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


52  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 296. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


53  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 296. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


54  Megállapította: 2013. évi CXXIII. törvény 6. § (2). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


55  Beiktatta: 2005. évi CXIX. törvény 146. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 202. § (6)-(7).


56  Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 96. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.


57  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 146. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.


58  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 146. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. Lásd: 2008. évi LXXXI. törvény 269. § (2).


59  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 173. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től. A 2010. évi CLIII. törvény 79. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


60  Beiktatta: 2013. évi CXXIII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


61  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 378.


62  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 297. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


63  Az utolsó mondatrészt beiktatta: 1998. évi XCI. törvény 39. § (11) c). Hatályos: 1999. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!