| A jogszabály mai napon hatályos állapota |
74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet
a természetes gyógytényezőkről
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek
a) természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytatnak,
b) gyógyfürdőt vagy klímagyógyintézetet létesítenek, tartanak fenn vagy üzemeltetnek,
c) természetes ásványvizet termelnek ki,
d) gyógyvizet vagy gyógyiszapot termelnek ki, palackoznak, illetőleg csomagolnak, valamint ilyen terméket hoznak forgalomba.
(2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények és illóolajok, a kozmetikumok, valamint az állatgyógyászati készítmények.
(3)
(4) Az élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő palackozott természetes ásványvizekről külön jogszabály rendelkezik.
Gyógyhely
2. § (1) A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) gyógyhellyé nyilvánítja.
(2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha
a) e rendelet szerint elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik,
b) a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium) biztosítottak,
c) a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak,
d) a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított.
3. § (1) A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető.
(2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével,
b) a gyógyhely jellegének megfelelő sajátos természeti és idegenforgalmi értékek felsorolását,
c) a gyógyhely infrastruktúrájának (közműellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását,
d) az 1. számú melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemző adatait.
(3) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell
a)-c)
d) az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelő szakvéleményét,
e) orvosi véleményt a terület természetes gyógytényezőinek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól,
f) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet,
g) a települési önkormányzat képviselő-testületének döntéséről készült irat másolatát.
4. § Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdülőhellyé is nyilvánítani.
5. § (1)
(2) A gyógyhellyé nyilvánításra vonatkozó engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben ellenőrzi.
6. § A gyógyhelyre vonatkozó előírások és a közegészségügyi követelmények betartását az ÁNTSZ kistérségi intézete ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről az OTH-t értesíti.
7. § A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt az OTH véleményét ki kell kérni.
8. § (1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.
(2)
9. § A 2. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.
Gyógyfürdő, klímagyógyintézet
10. § (1) Azok a létesítmények, amelyek főként természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet, az intézmény gyógyászati jellegére utaló, a (2) bekezdésben meghatározott elnevezéssel akkor működtethetők, ha - az üzemeltetéshez egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken kívül - e megnevezés használatát a fenntartó vagy az üzemeltető kérelmére az OTH engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató intézmény (a továbbiakban: gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet) számára a következő elnevezések használata engedélyezhető: gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, gyógyüdülő, gyógyszálló, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang. Az egyes intézménytípusok tevékenységi körét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A megnevezés használatának engedélyezésére irányuló kérelemhez két példányban csatolni kell:
a) a gyógyfürdő és klímagyógyintézet törzsadatlapjának kitöltött példányát és az abban megjelölt iratokat,
b) a létesítmény építési, használatba vételi engedélyét,
c) a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét,
d) az éghajlatnak vagy a barlangi klímának tulajdonítható gyógyeredmények orvosi értékelését,
e) a létesítmény gyógyászati részlegének szervezeti és működési szabályzatát, valamint az alkalmazott természetes gyógytényezők, a kezelési eljárások, a kezelt betegségek és az ellenjavallatok felsorolását.
(4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, az OTH adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.
11. § (1) Gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet létesítése vagy átalakítása esetén a létesítmény egészségügyi szakmai-tervezési programjához és a gyógyászati részleg kivitelezési tervéhez be kell szerezni az OTH véleményét a gyógyászati és orvostechnikai követelményekre vonatkozóan.
(2) A 10. § (2) bekezdése szerinti megnevezés használata - az 1. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel - akkor engedélyezhető, ha a létesítmény
a) természetes gyógytényezőt önmagában vagy más gyógyító eljárásokkal együtt alkalmaz,
b) egyes megbetegedések kezelésének lehetőségét széleskörűen, illetőleg az intézmény jellegéhez igazodóan, saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja,
c) az egészségügyi ellátást a tevékenység jellegének megfelelő szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos irányításával végzi,
d) kialakítása, berendezése, felszereltsége, higiénés állapota és személyi állománya megfelel az intézmény jellege szerinti egészségügyi szakmai követelményeknek,
e) a működéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel rendelkezik.
(3) Az OTH a gyógyfürdő intézményeket az engedélyezés során - az ellátó kapacitás, valamint a gyógytényező hatékonysága alapulvételével - országos, regionális vagy helyi jellegűnek minősíti.
12. § (1)
(2) A gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet elnevezésére vonatkozó engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben ellenőrzi.
(3) A gyógyfürdő- és klímagyógyintézetek egészségügyi tevékenységére egyebekben az egészségügyi szolgáltatást nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Elismert ásványvíz, gyógyvíz, gyógyiszap és egyéb természetes gyógytényezők
13. § (1) Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak az OTH engedélyével lehet. Elismert ásványvizet és gyógyvizet az előfordulási helyen lehet felhasználni, illetőleg palackozni és forgalomba hozni.
(2) Természetes gyógyiszap és természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszap gyógyászati célra, gyógyhatásra utalással az OTH engedélyével használható fel.
(3) Meghatározott terület éghajlatát és a barlangi klímát, valamint az (1) bekezdésben nem említett, talajból nyert más természetes anyagot az OTH engedélyével lehet természetes gyógyhatásra utalással gyógyászati célra felhasználni.
14. § (1) A természetes gyógytényező elnevezés használatára vonatkozó engedély (a továbbiakban: elnevezési engedély) tanúsítja a gyógytényező eredeti, természeti minőségének meghatározott célú felhasználásra való megfelelőségét az előfordulási helyen, az előírt feltételek mellett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elnevezési engedély nem helyettesíti a természetes gyógytényező kitermeléséhez, palackozásához vagy csomagolásához és forgalomba hozatalához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - engedélyeket.
(3) Az elnevezési engedély iránti kérelemhez két példányban csatolni kell
a) az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg a természetes gyógyiszap törzsadatlapját és az abban megjelölt iratokat,
b) ásványvíz vizsgálatára akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi helyszíni akkreditált mintavételen alapuló, teljes körű ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg iszapvizsgálat mikrobiológiai, teljes körű kémiai vizsgálatának eredményét,
c)
d) a gyógyhatást bizonyító vizsgálatok (megfigyelések) eredményeinek orvosi értékelését, ha a kérelem gyógyvíz vagy természetes gyógyiszap megnevezés engedélyezésére vonatkozik.
(4) A természetes gyógytényező elnevezés engedélyezésének eljárásában szakértőként az OTH az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézetét (a továbbiakban: OKI) veszi igénybe a gyógytényező felhasználhatóság formájára (külsőleg, belsőleg), feltételeire, a korlátozással fogyasztható vizek fogyasztási előírásaira, valamint az esetleges víz- és iszapkezelési technológiai eljárásokra vonatkozóan.
15. § (1) Elismert természetes ásványvíz, illetőleg gyógyvíz elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a víznyerőhelyen kifolyó víz eredete és minősége megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak.
(2) Az (1) bekezdés szerint elismert természetes ásványvíz, illetőleg gyógyvíz elnevezés használatára vonatkozó engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított
a) hatodik évben ellenőrzi, ha az engedély szerinti víz belső felhasználásra,
b) tizedik évben ellenőrzi, ha az engedély szerinti víz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásra
alkalmas.
(3) A víznyerőhely üzemeltetője időszakos minőségellenőrző vizsgálatot köteles - saját költségére - végeztetni a 14. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat időpontjától számított
a) ötévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz külsőleg történő felhasználásra alkalmas,
b) kétévenként, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz belsőleg és külsőleg történő felhasználásra is alkalmas. A vizsgálat eredményét nyolc napon belül másolatban meg kell küldeni az OTH-nak.
16. § (1) Azt a gyógyvizet, amely az elnevezési engedély szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas - az engedélyben foglalt előírások betartásával - az OTH engedélyével lehet palackozni, és forgalomba hozni. Az ügyfél kérelmére egy eljárásban kell elbírálni az elnevezési engedélyre, a palackozásra és a forgalomba hozatalra vonatkozó kérelmet.
(2) A gyógyiszap kitermelésére, csomagolására és a csomagolt termék forgalomba hozatalára a gyógyiszap elnevezési engedélyben foglalt előírásokat a 3. számú melléklet figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A gyógyiszap elnevezésére vonatkozó engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi.
17. §
18. § (1) Egyéb természetes gyógytényezők gyógyászati célra - természetes gyógyhatásra utalással történő - felhasználását az OTH a felhasználó kérelmére akkor engedélyezi, ha az a kérelmező saját költségére elvégeztetett vizsgálatokkal igazolja, hogy a természetes gyógytényező a 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek - az ott megjelölt dokumentumokkal bizonyíthatóan - megfelel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi. Az időszakos minőségellenőrző vizsgálatok fajtáit és gyakoriságát a 4. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége.
19. § (1) A természetes gyógytényező gyógyhatása akkor tekinthető bizonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják.
(2) A gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelésekre az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó előírásokat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az orvosi megfigyeléseket akkor lehet megkezdeni, ha annak a víz, iszap, klíma vagy más természetes anyag előzetes minőség-meghatározása és mikrobiológiai jellemzői alapján nincs akadálya, és a megfigyelések lefolytatását az ÁNTSZ regionális intézete engedélyezte.
(4) Az orvosi megfigyelések értékelését - amely tartalmazza a javallatokat, ellenjavallatokat és az alkalmazási előírásokat is - az OTH a feladatkör szerinti szakmai kollégium szakvéleményének figyelembevételével bírálja el.
20. § (1) Külföldről származó természetes ásványvizet, gyógyvizet és gyógyiszapot csak fogyasztói (végső felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lehet külföldről behozni.
(2) Külföldről származó palackozott, természetes ásványvíz behozatalára és belföldi forgalomba hozatalára az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
21. § (1) A külföldről származó palackozott gyógyvíz hazai forgalomba hozatalát az importáló kérelmére az OTH engedélyezi.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a palackozott gyógyvíz nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon összeállított, egy évnél nem régebbi egészségügyi bizonylatát - amit a származási ország arra jogosult egészségügyi hatósága állított ki - és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Az egészségügyi bizonylat legszükségesebb tartalmi követelményei:
aa) a palackozott gyógyvíz elnevezése,
ab) a palackozó üzem neve és telephelye,
ac) a töltéshez felhasznált víz természetes ásványvíz minőségét tanúsító vízanalízis és földtani eredet-meghatározás,
ad) a származási hely országában a víz gyógyhatását bizonyító orvosi szakvélemények, valamint a javasolt alkalmazási területek, az ellenjavallatok és a fogyasztásra vonatkozó előírások,
ae) az egészségügyi bizonylatot kiállító neve, címe és a bizonylat kiállításának időpontja;
b) a magyar nyelvű (pót) címke szövegtervezetét, amely tartalmazza:
ba) a gyógyvíz elnevezését,
bb) a származási ország, az importáló és forgalmazó nevét,
bc) a palackozott víz kémiai jellegére vonatkozó minősítést és/vagy a teljes vegyelemzést a vízvizsgálati eredmény alapján, számának feltüntetésével,
bd) a minőségmegőrzési időtartamot,
be) a fogyasztásra vonatkozó javallatot, ellenjavallatot, és a konkrét fogyasztási előírásokat,
bf) a forgalomba hozatali engedély számát.
(3) Az importáló a külföldi palackozott gyógyvíz előmintáját - a (2) bekezdésben meghatározott iratokkal együtt - vizsgálatra az OKI-nak küldi meg. Az OKI a vizsgálati eredményt és értékelő szakvéleményét negyvenöt munkanapon belül közli a kérelmezővel, és egyidejűleg az iratokat a forgalomba hozatal engedélyezése érdekében az OTH-hoz továbbítja.
(4) Az OTH a rendelkezésre álló iratok, az OKI szakvéleménye alapján - a gyógyvíz javallatai, ellenjavallatai és a fogyasztási előírások tekintetében a feladatkör szerinti szakmai kollégium szakvéleményének figyelembe vételével - dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről.
(5) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélynek való megfelelést az OTH szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi.
(6) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan palackozott gyógyvíznek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
(7) A (6) bekezdés vonatkozásában az OTH állapítja meg, hogy a fogyasztók védelme tekintetében fennáll-e az egyenértékű védelem.
(8) Az importőr vagy a forgalmazó legkésőbb a forgalomba hozatal előtt harminc nappal köteles az OTH-nak bejelenteni a palackozott gyógyvíz származási helyét és elnevezését.
Közös rendelkezések
22. § (1) A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és az e rendelet előírásai szerint bejelentett palackozott gyógyvizekről az OTH nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a gyógyhellyé nyilvánítás, illetőleg az elnevezés engedélyezése iránti kérelmen, valamint a külföldi palackozott gyógyvíz bejelentése során előterjesztett adatokon alapul.
(2) A törzsadatlapon szereplő adatokban bekövetkezett változást az engedély jogosultja köteles minden év december 15. napjáig bejelenteni az OTH-nak.
(3)
23. § (1) Az OTH által e jogszabály szerint lefolytatott eljárásokért az eljárás kezdeményezője - külön jogszabályban meghatározott mértékű - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2) A 21. § (7) bekezdése szerinti eljárást az OTH hivatalból folytatja le.
Záró rendelkezések
24. § (1) E rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.
(2) Ahol korábbi jogszabály gyógyfürdőintézményről rendelkezik, ott gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézetet kell érteni.
(3)
(4) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó engedélyek időbeli hatályát a rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani.
(5)
1. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez
A gyógyfürdő- és klímagyógyintézet típusai és a törzsadatlap tartalma
I.
Intézet-típusok
1. Gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (pl. gázelőfordulás) felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt.
2. Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház: az a létesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt kórházi jellegű körülmények között, a betegek napközbeni benttartózkodásával, főként természetes gyógytényező alkalmazásával.
3. Gyógyfürdőkórház: a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenvedők gyógyítását, főként természetes gyógytényezők alkalmazásával végzi. A gyógyfürdőkórház járóbeteg-részleggel is rendelkezhet.
4. Szanatórium: az a fekvőbeteg-gyógyintézet, amely más egészségügyi intézményben kivizsgált, illetőleg előzőleg már gyógykezelt betegek számára gyógyszeres, pszichoterápiás eljárás, természetes gyógytényező, illetve ezek együttes alkalmazásával nyújt fekvőbeteg-ellátást.
5. Éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet: az a létesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból eredő sajátos éghajlati tényezők (a levegő tisztasága, hőmérséklete, páratartalma, a napfény stb.) felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést.
6. Gyógyüdülő: az a létesítmény, amely az igénybevételére jogosultak részére üdülés keretében - saját gyógyászati részlegén vagy más gyógyintézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételére - a természetes gyógymódok orvosi felügyelet melletti igénybevételét is lehetővé teszi.
7. Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít.
8. Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történő (kúraszerű) fogyasztás céljából.
9. Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelelően kialakított és berendezett természetes barlangképződmény vagy más föld alatti térség (bánya, táró) bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehető.
II.
A törzsadatlap tartalma
1. Általános adatok
1.1 A létesítmény neve az engedély benyújtásakor
1.2 A létesítmény neve a minősítést követően
1.3 A létesítmény helye (megye, település, utca, házszám)
2. A fenntartó neve, címe
3. Az üzemeltető neve, címe
4. A létesítmény fekvése
5. A létesítmény területe
5.1 Összesen
5.2 Beépített
5.3 Gyógyászai részleg
5.4 Zöldterület
6. Az intézmény típusa
7. Az intézmény kategóriája
| országos | regionális | helyi |
8. A létesítmény vízellátásra vonatkozó adatok
8.1 Közműhálózatból származó víz
8.2 Felszíni víz
8.3 Felszín alatti víz
8.4 Saját vízmű
8.5 Egyéb
9. A gyógyászati célra használt víz minősége
9.1 Gyógyvíz
9.2 Elismert természetes ásványvíz
9.3 Egyéb víz
10. A saját vízbázis adatai (kutanként)
10.1 A kút megnevezése
10.2 A kút kataszteri száma
10.3 Átlagos üzemi vízhozam
10.4 Vízhőfok
10.5 A víz minősítése
10.6 A víz kémiai jelleg
11. Az átvett vízre vonatkozó adatok
11.1 Mennyiség
11.2 Minőség
12. A gyógyászati célra használt vízre vonatkozó vízgazdálkodási adatok
12.1 Előírás szerinti vízigény
12.2 Engedélyezett saját vízkitermelés
12.3 Tényleges felhasználás
12.4 Hévízfelhasználás
12.5 Újra felhasznált (tisztított, fertőtlenített) víz
13. A szennyvízelvezetés
13.1 Elvezetés közcsatornába
13.2 Elszállítás közcsatornába
13.3 Befogadóba vezetés tisztítással
13.4 Befogadóba vezetés tisztítás nélkül
13.5 Egyéb
14. Lakóházak, betegszobák
14.1 Száma
14.2 Férőhely összesen
14.3 Egyágyas
14.4 Kétágyas
14.5 Lakosztály/appartman
14.6 Összenyitható szobák
14.7 Mozgássérültek számára kialakított szobák
14.8 Öt- vagy többágyas
14.9 Fürdőszobás szobák száma
14.10 Közös használatú illemhelyek befogadóképessége
14.11 Közös használatú fördőszobák befogadóképessége
15. Fürdő befogadóképessége
15.1 Gyógyászati célú fürdő
15.2 Termálfürdő
15.3 Egyéb fürdő (uszoda, strand)
16. Gyógymedence
16.1 Gyógymedencék száma
16.2 Mérete
16.3 Befogadóképessége
16.4 Fedettsége (nyitott, időszakosan zárt, zárt, védőtetős)
16.5 Hőfoka
16.6 Üzemmódja
16.6.1 töltő-ürítő
16.6.2 vízforgatás
17. Egyéb
17.1 Kád
17.2 Zuhany
17.3 Gőzkamra
17.4 Hőlégkamra
17.5 Szauna
17.6 Vetkőzőhely
17.6.1 kabinos
17.6.2 szekrény
17.6.3 vállfás (közös)
18. Gyógyászati ellátás
18.1 Fekvőbeteg-ellátás adatai
18.1.1 osztály(ok) részlegek száma, megnevezése
18.1.2 osztály(ok) részleg(ek) ágyszáma
18.2 Nappali kórház
18.2.1 osztály(ok) részleg(ek) száma, megnevezése
18.2.2 osztály(ok) részleg(ek) ágyszáma
18.3 Gyógybarlang
18.3.1 alapterülete
18.3.2 betegek elhelyezésére szolgáló terület
18.3.3 pihenőhelyek száma
18.3.4 a betegek elhelyezésére szolgáló épület, férőhelyei száma, távolsága, megközelíthetősége
19. A gyógykezeléshez felhasznált természetes gyógytényező (gyógyvíz, elismert ásványvíz, nem minősített ásványvíz, hévíz, gyógyiszap, éghajlat, barlangi klíma, egyéb)
20. Az igénybe vehető gyógyászati ellátások
20.1 Vízgyógyászati ellátás (balneo-hidroterápia) (medencefürdő, kádfürdő, iszapkezelés, iszapfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, tófürdő, rekeszes villanyfürdő, villanykádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, sós fürdő, zuhanykezelés, mesterséges gyógyszeres fürdő, fogínyzuhany, víz alatti gyógytorna, ivókúra, egyéb)
20.2 Fizikoterápia (súlyhúzásos ágykezelés, masszázs, orvosi masszázs, inhalálás, egyéni gyógytorna, csoportos gyógytorna, szén-dioxidgáz kezelés, infravörös, ultraibolya, galván (stabil galván) iontoforézis, ingeráram, rövidhullám, mikrohullám, ultrahang, parafin pakolás, glisson, elektromos súlyhúzásos ágykezelés, egyéb)
20.3 Gyógybarlang kezelés
20.4 Egyéb klímaterápia
20.5 Egyéb egészségügyi ellátás
21. A gyógykezelésre javasolt betegségcsoportok
21.1 Mozgásszervi betegségek
21.2 Légzőszervi betegségek
21.3 Nőgyógyászati betegségek
21.4 Gyomor-bélrendszeri betegségek
21.5 Szív- és érrendszeri betegségek
21.6 Bőrgyógyászati betegségek
21.7 Egyéb betegségek
21.8 Betegségek, amelyek esetében az intézményben történő gyógykezelés ellenjavalt
22. Diagnosztikai vizsgálatok
22.1 Laboratóriumi vizsgálat
van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi
22.2 Röntgen vizsgálat
van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi
22.3 Kardiológiai vizsgálat
van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi
22.4 Légzésfunkciós vizsgálat
van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi
22.5 Egyéb vizsgálat és konziliáriusi lehetőség
23. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók
- orvosok száma, szakterületi és szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású
- egészségügyi szakdolgozók száma szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású
- a betegellátásban közvetlenül részt evő egészségügyi szakképzéssel nem rendelkező
24. Gyógyászati gép- és műszerállomány
25. A létesítmény működése
25.1 Önállóan, elkülönült szervezeti egységként
25.2 Állandó, idény üzemű, állandó üzemű részleggel
25.3 Működési napok száma/hét
25.4 Napi kezelési turnusok száma, időtartama
25.5 Igénybevétel módja
orvosi beutalóval, közvetlen igénybevétel
26. A létesítmény gyógyászati ellátását kiegészítő (bázisintézmény) adatai
26.1 Megnevezése
26.2 Megközelítése
26.3 A nyújtott egészségügyi szolgáltatások megnevezése
27. A legközelebbi kórház adatai
27.1 Megnevezés
27.2 Távolsága
28. A létesítmény és környezetének ellátottsága (1000 m-en belül)
(szálloda, panzió/fogadó, turistaszállás, üdülő-nyaralóház, kemping, fizető-vendéglátás, egyéb szálláshely, üdülő, szanatórium, étterem, vendéglő, egyéb kereskedelmi vendéglátóhely, élelmiszerüzlet, áruház, gyógyszertár, posta, távhívásba bekapcsolt távbeszélő állomás, nyilvános távbeszélő állomás, taxiállomás, parkolóhely, kulturális létesítmény, sportlétesítmény, pénzváltóhely, egyéb)
29. A létesítmény megközelíthetősége
29.1 Vasúttal
29.2 Távolsági, helyközi autóbusszal
29.3 Helyi közlekedéssel
29.4 Hajóval
29.5 Repülővel
29.6 Közúton
2. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez
Elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz jellemzői és a törzsadatlap tartalma
I. Elismert ásványvíz
1. Természetes ásványvíz (a továbbiakban: ásványvíz), amely
a) természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,
b) eredeténél fogva tiszta,
c) az adott felhasználási formában mikrobiológiai és kémiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan,
d) összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen - a természetes ingadozás határain belül - közel állandó, és
e) oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét
ea) külsőleg történő felhasználásban:
| Litium-ion | legalább 5 mg/l |
| Szulfid-ion vagy titrálható kén | legalább 1 mg/l |
| Bromid-ion | legalább 5 mg/l |
| Jodid-ion | legalább 1 mg/l |
| Metakovasav | legalább 50 mg/l |
| Radon-aktivitás | legalább 37 Bq/l |
| Szabad szén-dioxid | legalább 1000 mg/l |
eb) belsőleg történő felhasználásban:
| Nátrium-ion | kevesebb 200 mg/l-nél |
| Magnézium-ion | legalább 20 mg/l |
| Kálcium-ion | legalább 60 mg/l |
| Fluorid-ion | 0,8-1,2 mg/l |
| Szabad széndioxid | legalább 1000 mg/l. |
Nem tekinthető ásványvíznek a víz - abban az esetben sem, ha egyébként megfelelne az a)-e) pontokban foglalt követelményeknek -, ha
- közösségi ivóvízellátó hálózatról nyerik, vagy
- eltérő kémiai jellegű és összetételű vizek elegyítésével nyerik, vagy
- összetétele emberi beavatkozás során alakult ki (pl. bányavíz).
2. Az elismert ásványvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából:
a) Külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely megfelel az 1. pontban foglalt feltételeknek.
b) Belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely
ba) az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és
bb) biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére - előírásai szerint - korlátozás nélkül vagy korlátozással (fogyasztási előírások betartása mellett), alkalmas.
Korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális vagy közel optimális koncentrációban tartalmazza, és így a biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére egyaránt alkalmas.
Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat és/vagy biológiai aktív természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nem kívánatos lehet és ezért fogyasztását korlátozni szükséges.
3. Belsőleg (ivásra, inhalálásra, palackozási célra) az az elismert ásványvíz használható fel,
a) amely az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas,
b) amelyet fizikai úton történő vas és/vagy mangántalanítás és/vagy gáztalanításon túl más kezelésnek nem vetettek alá,
c) amelyhez szén-dioxidon kívül semmilyen más anyagot nem adtak hozzá,
d) amely a víznyerőhelyről a palackozó üzembe zárt rendszerben (csővezetéken) úgy érkezik, hogy ez alatt nem veszít eredeti tulajdonságaiból (az esetleges gáztalanítás hatását kivéve) összetétele nem változik és mikrobiológiai szempontból nem szennyeződik.
Az elismert ásványvíz palackozására egyebekben az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
4. Az elismert ásványvíz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításakor és a vízkezelési technológiák megválasztásakor olyan eljárást kell alkalmazni, amelyek a víz biológiai aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.
II. Gyógyvíz
1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.
2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából
a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz,
b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely
ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és
bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és
bc) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.
3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításánál és vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.
4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:
a) gasztroenterológiai orvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,
b) minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, az OTH által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.
III. A természetes ásványvíz és gyógyvíz törzsadatlapjának tartalma
Általános adatok:
1. A víznyerőhely azonosító adatai
1.1 Megye
1.2 Település
1.3 Közelebbi helymegjelölés
1.4 Kút/forrás neve
1.5 Országos kútkataszteri száma
2. A fenntartó neve, címe
3. Az üzemeltető neve, címe
4. Vízjogi üzemeltetési engedély
4.1 Kiadó vízügyi igazgatóság
4.2 Az engedély száma, kelte
4.3 Módosítás(ok) száma, kelte
4.4 Védőterületet, védőidomot kijelölő határozat száma, kelte
5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem
(elismert ásványvíz külsőleg, belsőleg történő felhasználásra)
6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat
A víznyerőhely műszaki adatai
1. A kútfúrás (forrásfoglalás) befejezésének időpontja (év)
2. Terepszintjének magassága
3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység
4. A víztermelésbe állított mélységköz
5. Nyugalmi vízszint ±m/terepszint
6. Átlagos üzemi vízszint ±m/terepszint
7. Üzemi vízhozam l/perc
8. Üzemi vízhőmérséklet
9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja
9.1 Gáztalanítás (CH4, CO2)
9.2 Vízkőképződés megelőzése
9.3 Vastalanítás, mangántalanítás
9.4 Egyéb
10. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m3/nap)
11. Tényleges víztermelés (m3/nap)
12. Vízhasznosítás megoszlása (m3/nap)
12.1 Gyógyfürdő intézményének vízellátása
12.2 Palackozás
12.3 Egyéb fürdők vízellátása
12.4 Ivóvízellátás
12.5 Egyéb
12.6 Nem hasznosul
Mellékletek (két példányban kell benyújtani):
1. Általános helyszínrajz (M=1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet (kutat, forrást); annak a vízjogi üzemeltetési engedélyben vagy önálló védőterületi engedélyben kijelölt belső és külső védőövezeti határát; a külső védőövezeti határon belüli egyéb, kútkataszteri számmal jelölt víznyerőhelyeket és más létesítményeket (építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést stb.).
2. A kútfej/forrásfoglalás műszaki rajza (M=1:50).
3. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének másolata.
4. A víznyerőhely vízföldtani (hidrogeológiai) naplója.
4.1 A kútra vonatkozó általános tájékoztató, illetve azonosító adatok
4.2 A létesítés technológiájára vonatkozó információk
4.3 A létesítés során harántolt földtani rétegsor leírása
4.4 A létesítés közben esetleg elvégzett rétegpróbá(k) ismertetése
4.5 A kút végleges műszaki kialakításának dokumentálása
4.6 A végleges kútkiképzéshez tartozó vízszolgáltatási adatok, vízvisszatöltődési eredmények
4.7 A kútkiképzéshez tartozóan elvégzett mellékmunkák jellemzői
4.8 A végleges kiképzésű kút vízminősége
4.9 A kutat létesítő kivitelező adatai
4.10 A vízföldtani napló készítőjének cégszerű aláírása
Mellékletek:
1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25 000 méretarányban
2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1:1000 méretarányban
3. Vízhozam diagram
4. Áramlásmérés
5. Visszatöltődés mérési eredménye és visszatöltődési görbe
6. Gáz-víz viszony vizsgálata (rétegpróbáé is)
7. Vízvizsgálati eredmény (rétegpróbáé is)
8. Mélységi vízvizsgálati eredmény
9. Vízföldtani és műszaki szelvény
10. Geofizikai mérések diagramjai
11. Egyéb vizsgálati eredmények
12. Kivitelezés kezdete
13. Kivitelezés befejezése
14. Kivitelező neve és címe
15. Vezető fúrómester neve
16. Az összeállításért felelős személy neve
17. A vízföldtani napló kiállításának kelte
5. Ásványvíz vizsgálatra akkreditált laboratórium helyszíni és a törzskönyvezéshez szükséges teljes körű laboratóriumi vizsgálatának eredménye, mely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.
6.
3. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez
Természetes gyógyiszap, kitermelése, csomagolása és a törzsadatlap tartalma
1. Természetes iszap (lápföld, tőzeg stb.) - e jogszabály alkalmazásában - az a vízi környezetben természetes úton keletkezett ásványi és növényi eredetű anyag, amely előfordulási formájában vagy őrölt állapotban jellemzően iszapszerű és jelentős vízmegkötő képességgel rendelkezik.
2. Természetes gyógyiszap (a továbbiakban: gyógyiszap) az a természetes iszap, amelynek összetétele ismert, az emberi egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaz, kitermelésének körülményei a közegészségügyi előírásoknak megfelelnek, és eredeti összetételének minden megváltoztatása nélkül az adott felhasználási formában tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.
3. A gyógyiszap kitermelője, illetőleg csomagolója az, aki e tevékenységek folytatására engedélyt kapott (a továbbiakban: engedélyes).
Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyiszapot az elnevezési engedélyében és a kitermelésre, illetőleg csomagolásra vonatkozó engedélyben foglaltak szerint állítsák elő.
3.1. Ha a gyógyiszap kitermelése a vizek természetes viszonyaiba való beavatkozással jár, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek az előírásait is be kell tartani.
3.2. A csomagolás csak a kitermelő helyen vagy annak közvetlen közelében történhet.
Csomagolás alatt a kitermelt gyógyiszap egészségügyi intézményben történő felhasználásra való előkészítésével járó műveleteket (szikkasztás-szárítás, őrlés, homogenizálás, osztályozás, csomagolás, raktározás) kell érteni, mely műveletek a gyógyiszap minőségét, gyógyászati hatékonyságát nem befolyásolhatják.
A gyógyiszapnak iszap-kompressz vagy más hasonló - közvetlenül a fogyasztónak szánt - végső felhasználásra alkalmas formában való feldolgozására a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
3.3. A kitermelés és a csomagolás csak e tevékenységek engedélyezése során jóváhagyott részletes technológiai leírás szerint történhet. Ettől eltérni csak az engedély módosításával lehet. A technológiai leírásnak tartalmaznia kell a technológiai folyamathoz igazodóan a közegészségügyi követelmények, valamint a gyógyiszap eredeti minősége megőrzéséhez szükséges technikai és/vagy szervezési feltételek biztosítását.
3.4. A gyógyiszap kitermelő, illetőleg csomagoló helyen ki kell jelölni egy megfelelő szakképesítéssel rendelkező felelős személyt, akinek az irányítása alatt e tevékenységet végzik. A kitermelésben, illetve a csomagolásban részt vevő személyek feladatait és egymással való munkakapcsolatukat munkaköri leírásban pontosan rögzíteni kell.
3.5. A kitermelt, illetőleg csomagolt tételekről nyilvántartást kell vezetni, melynek legszükségesebb tartalmi követelményei a következők:
- mennyiség, termelési (gyártási) tételszám megjelölése,
- technológiai műveletek leírása, időpontjának feltüntetése,
- az elvégzett termelésközi ellenőrzések eredményeinek megjelölése, vagy a vizsgálati jegyzőkönyvre utalás,
- a végtermék minőség-ellenőrzésének módja, eredménye,
- a kiszállításra kerülő termelési tételek, a döntésért felelős személy aláírása és dátuma,
- a minőségi kifogások, reklamációk nyilvántartása, kivizsgálásuk eredményének és az ahhoz kapcsolódó intézkedésnek a feltüntetése, a döntésért felelős személy aláírásával és dátummal ellátva.
A törzsadatlap tartalma
1. Általános adatok
1.1 A létesítmény neve
1.2 A létesítmény helye
1.3 Tulajdonos neve, címe
1.4 Fenntartó neve, címe
1.5 Üzemeltető neve, címe
2. A gyógyiszap jellege
3. A kitermelés módja
4. A kitermelés során alkalmazott műveletek (szikkasztás, szárítás, örlés, egyéb)
5. A kitermelés technológiai leírása
6. A csomagolás módja
7. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése.
4. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez
Egyéb természetes gyógytényezők és a törzsadatlap tartalma
1. A talajból nyert - természetesen előforduló vagy mesterségesen feltárt - feltételezett gyógyhatással rendelkező anyagnak (pl. gáznak) gyógyhatásra utalással gyógyászati célra való felhasználása akkor engedélyezhető, ha
a) összetétele ismert és közel állandó,
b) egészségre ártalmas anyagot - az adott felhasználási formában - nem tartalmaz,
c) eredeti összetételének minden megváltoztatása nélkül, az előfordulási helyen, a tervezett felhasználási feltételek között tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.
2. Az 1. a)-c) pontokban foglaltak igazolására az engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) egy akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi helyszíni akkreditált mintavételen alapuló elemzését és értékelő szakvéleményét az 1. a)-b) pontban foglaltakra vonatkozóan,
b)
c) a gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelések eredményének értékelését (ami kiterjed az ártalmatlanság igazolására, a javallatok és ellenjavallatok meghatározására, valamint a rendeltetésszerű gyógyászati felhasználás feltételeinek részletes leírására).
3. Egy terület éghajlati tényezőinek jellemzése és feltételezett hatásának vizsgálata a gyógyászatban két szempontból bír jelentőséggel:
a) az éghajlat mint természetes gyógytényező, amely az átlagostól eltérő ingergazdag vagy ingerszegény jellegénél fogva az orvosi megfigyelések szerint egyes megbetegedések gyógyítását elősegíti,
b) az éghajlat mint gyógyhelyi környezeti adottság, amely más természetes gyógytényezőkkel folytatott gyógykúra sikerét nem befolyásolhatja hátrányosan.
4. Az éghajlat mint természetes gyógytényező [3. a) pont] az alábbi szakvélemények alapján bírálható el:
a) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakvéleménye a helyszínen működő vagy a leendő hasznosító költségére telepített klímaállomás mérési eredményei alapján,
b)
c) orvosi szakvélemény a gyógyhatást bizonyító megfigyelések eredményeiről,
5. Az éghajlat mint környezeti adottság [3. b) pont] egy terület gyógyhellyé nyilvánítása szempontjából bír jelentőséggel és az OMSZ szakvéleménye alapján bírálható el.
6. Időszakos ellenőrző vizsgálat
Az éghajlat mint természetes gyógytényező jellemzőit a helyszíni klímaállomások által az OMSZ utasításai és felügyelete mellett folyamatosan ellenőrizni kell.
A föld alatti térségek mikroklímáját befolyásoló ellenőrző mérések körét és gyakoriságát az OTH határozza meg.
Az éghajlatot mint a gyógyhelyi kúrák sikerét befolyásoló környezeti adottságot [3. b)-5. pont], akkor kell felülvizsgálni, ha rosszabbodásra utaló jelek tapasztalhatók.
A törzsadatlap tartalma
1. Általános adatok
1.1 A létesítmény neve
1.2 A létesítmény helye
1.3 Tulajdonos neve, címe
1.4 Fenntartó neve, címe
1.5 Üzemeltető neve, címe
2. A gyógytényező jellege
3. Kitermelés esetén annak módja
4. A kitermelés során alkalmazott műveletek (szikkasztás, szárítás, őrlés, egyéb)
5. A kitermelés technológiai leírása
6. A csomagolás módja
7. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése.
