1999. évi LXXV. törvény

a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról

Az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

A törvény célja, az eljárás soronkívülisége

1. § (1)

(2) Az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatósági ügyekben soron kívül kell eljárni és határozatot hozni.

2. §

3. § Az e törvény alapján kirótt közrendvédelmi bírságot (12. §), valamint a légi jármű üzemeltetőjével szemben a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint kiszabható közrendvédelmi bírságot kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint, az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) üzlet: a rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kereskedelmi, illetve vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató értékesítő hely;

b) üzemeltető: a működési engedéllyel rendelkező személy;

c) foglalkoztatott: az üzletben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy;

d) az üzlet működésével függ össze: az a cselekmény, amely az üzlet területén az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, illetve amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy - ez utóbbi esetben - az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról;

e) prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik;

f) szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;

g) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;

h) védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;

i) türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;

j) a prostitúció tömeges megjelenése: a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;

k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;

l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;

m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése: a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;

n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó: a sajtóról szóló törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény hatálya alá tartozó, időszaki lap, rádió- és televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;

o) nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;

p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze: az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, az ország területén átvitellel, kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 282-282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel;

q) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében a Btk. 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a Btk. 244. §-ába ütköző bűnpártolás bűncselekményének gyanúja merül fel;

r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze: a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §);

s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:

sa) a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel bűntette,

sb) a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,

sc) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) bűntette,

sd) a Btk. 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, a Btk. 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, a Btk. 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint a Btk. 258/B-258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntette,

se) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, a Btk. 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, a Btk. 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, a Btk. 263/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, a Btk. 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, a Btk. 274. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 282-282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekmény,

sf) a Btk. 303-303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és a Btk. 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége,

sg) a bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (3) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [Btk. 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [Btk. 307. § (3) bekezdés a) pont], csempészet [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [Btk. 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pontjai], illetve zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés a) pontja] bűntette;

t) felderítés alá vont személy: akivel szemben az együttműködő szervek a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítő tevékenységet végeznek;

u) együttműködő szerv: a 4/A. § (3) bekezdésében meghatározott szerv.

I/A. Fejezet

A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KOORDINÁCIÓ

4/A. § (1) A szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv (a továbbiakban: szervezett bűnözés elleni koordinációs központ)

a) gyűjti az együttműködő szervektől érkezett adatokat; megvizsgálja, hogy azok a törvény 4/B-4/C. §-aiban felsorolt adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező esetben az adatot a küldő szerveknek visszaküldi,

b) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés, ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti,

c) az együttműködő szervek megkeresésére, a rájuk vonatkozó törvények szerint általuk kezelhető adatok körének figyelembevételével információkat szolgáltat,

d) megvizsgálja, hogy a beérkezett adatra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem érkezett-e információs igény, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az igénylő szerveknek az adatot továbbítja,

e) az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat - azok elemzését, értékelését követően - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg, az elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként - szükség szerint - felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz javaslatot,

f) figyelemmel kíséri, hogy a beérkezett adathoz kapcsolható, azt kiegészítő vagy azzal összefüggő adat nem áll-e rendelkezésre, ennek észlelése esetén az érintett együttműködő szerveket az adatok összefüggéseiről értesíti,

g) a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének, egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez.

(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a szervezett bűnözés elleni stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából

a) a rendelkezésre álló adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához,

b) figyelemmel kíséri a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket, ezekről elemzéseket, tanulmányokat készít.

(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ részére e törvényben meghatározottak szerint

a) a rendőrség központi szerve,

b) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,

c)

d) a Vám- és Pénzügyőrség,

e) a Nemzetbiztonsági Hivatal,

f) az Információs Hivatal,

g) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

h) a Katonai Biztonsági Hivatal és

i) a Katonai Felderítő Hivatal

szolgáltat adatokat, illetve jogosult onnan adatok igénylésére.

(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ feladatainak ellátása során az együttműködő szervek országos parancsnokai által erre kijelölt központi szerveivel működik együtt.

Adatkezelés

4/B. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából az együttműködő szervek adatszolgáltatásából származó adatokat, ezen belül a következő személyes adatokat kezeli:

a) azon felderítés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, valamint a személyének azonosítására alkalmas egyéb adatokat - ide nem értve a személyazonosító, adóazonosító és társadalombiztosító azonosító jelet, valamint az ujjnyomatot, az arcfényképet és a DNS-t -, akivel szemben a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja merül fel;

b) azon személy bűnös kapcsolatainak természetes személyazonosító adatait, valamint a kapcsolat jellegére vonatkozó adatokat, akivel szemben a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja merül fel.

(2) Az együttműködő szervek mint adatátadók, a hatáskörükbe tartozó a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítése és megelőzése során kezelésükbe került és a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényes feladatainak ellátásához szükséges adatokat adják át a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak.

4/C. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az együttműködő szervektől átvett - a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó - adatokat kezeli.

(2) A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat - beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat - kell érteni.

(3) A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok az adatot átadó együttműködő szervre irányadó adatkezelési határidő elteltéig kezelhetők.

4/D. § (1) Az együttműködő szervek a büntetőeljárás elrendelését megelőzően birtokukba került, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatokat kötelesek késedelem nélkül a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak megküldeni. Az adatátadás, -átvétel tényét az adat átvevőjénél és átadójánál dokumentálni kell.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. § d) pontjában foglalt feladatkörének ellátása során birtokába került, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok körébe eső információk szolgáltatására köteles.

(3) A kötelező adatszolgáltatás alól kivételesen, egyedi esetben, a forrás életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetettsége esetén az együttműködő szervet irányító miniszter felmentést adhat.

(4) Az együttműködő szerv nemzetbiztonsági vagy kiemelt súlyú bűnüldözési érdekre tekintettel az átadott adat más együttműködő szervnek történő megküldését megtilthatja, korlátozhatja, előzetes hozzájárulásához kötheti.

(5) A megküldött adattal összefüggésben közölni kell:

a) az adatszolgáltató szerv megnevezését,

b) az adatkezelés jogalapját, határidejét, valamint a határidő módosulását,

c) az adat keletkezésének idejét, valamint azt, hogy az adat titkos információgyűjtés eredménye-e vagy sem,

d) az adat ellenőrzöttségét, továbbá hogy az tényeken, becsléseken, következtetéseken alapul-e,

e) a felhasználás korlátozására vonatkozó tájékoztatást.

4/E. § (1) Az együttműködő szerv, valamint a Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények miatti büntetőeljárás megindításának kezdeményezéséről, illetve a büntetőeljárás megindításának, valamint megszüntetésének tényéről, továbbá a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény minősítésének megváltozásáról a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot tájékoztatja.

(2) A büntetőeljárás megindítását követően az együttműködő szervtől és a Legfőbb Ügyészségtől a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az adattal érintett bűncselekmény miatti büntetőeljárás megindításának tényére, illetve az eljáró hatóságra vonatkozóan igényelhet adatokat, amelyek alapján az együttműködő szerv a törvényben meghatározott adatkörben köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

4/F. § (1) Az együttműködő szervek, valamint a Legfőbb Ügyészség törvényben meghatározott felderítési és nyomozási feladataik ellátása céljából a rájuk vonatkozó törvény alapján általuk kezelhető adatok körét illetően, a konkrét cél megjelölésével a szervezett bűnözés elleni koordinációs központtól adatot igényelhetnek.

(2) Az igénylő kérheti az adatnak meghatározott szempontok szerinti elemzését, értékelését is.

(3) Az együttműködő szerv kérésére - e törvény, valamint az adatigénylőre vonatkozó törvény keretei között - a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ adatot szolgáltat.

4/G. § (1) Az átvett adatok jogszerű kezeléséért az átvevő szerv tartozik felelősséggel.

(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell, ha

a) a törvény 4/C. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési idő letelt,

b) bíróság vagy az adatvédelmi biztos az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte,

c) az adat kezelése szükségtelen vagy jogellenes.

(3) Az adatkezeléssel érintett személynek a róla kezelt adatok megismerésére irányuló kérelmének teljesítését a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bűnüldözési, illetve nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.

4/H. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ személyi állományából adatvédelmi felelőst kell kijelölni.

(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

Az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok

5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság kezdeményezésére - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben önbíráskodás (Btk. 273. §), csalás (Btk. 318. §), rablás (Btk. 321. §), kifosztás (Btk. 322. §), zsarolás (Btk. 323. §) elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.

(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben emberrablás (Btk. 175/A. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), embercsempészés (Btk. 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/B. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 143. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 144. §) miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás.

(3) A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja a szabálysértési, illetőleg a nyomozó hatóság kezdeményezésére, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította.

(4) A jegyző a közbiztonság fenntartása érdekében az (1)-(3) bekezdés szerinti határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

6. § Ha az üzlet bezárását, vagy a működési engedély visszavonását az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti a működési engedélyt kiadó jegyzőt. Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró nyomozó hatóságot is értesíteni kell.

III. Fejezet

A prostitúció kezelésének egyes közrendvédelmi szabályai

7. § (1) Védett övezet:

a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;

d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a Magyar Honvédség objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

8. § (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen - ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges - több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.

(2) Az önkormányzat rendeletében a 7. §-ban meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.

(3) Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat - kivételesen - a 7. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.

(4) Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti.

9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.

(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.

(3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt orvosi igazolással.

10. § Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni.

11. § Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.

12. § (1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó a 11. §-ban, illetve más jogszabályban foglaltakat megszegve közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője - ennek hiányában a szervezet - a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.

(2) Az eljáró szerv a 11. §-ban foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését.

(3) A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendőrség hatáskörébe tartozik.

IV. Fejezet

13-14. §

V. Fejezet

Idegenrendészeti és menekültügyi szabályok

15-35. §

36. §

VI. Fejezet

A személyes adatok kezelésével összefüggő szabályok

37-45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

50-51. §

52. §

53. §

54. §

55. §

56-58. §

59. §

VII. Fejezet

60. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

61. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit - a II., III. és az V. fejezetben foglaltak kivételével - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A törvény 15. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése, 33. §-a, valamint a 74. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 28. §-ban a szabálysértési hatóságra, illetőleg a szabálysértési hatóság által elrendelt kiutasításra vonatkozó rendelkezéseket külön törvény lépteti hatályba.

(3) A 64-67. § rendelkezései a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba.

(4)-(5)

(6)-(8)

Felhatalmazó szabályok

62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy a közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegeket milyen célra lehet felhasználni, továbbá e pénzösszegek felhasználásának eljárási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - a prostitúció kezelésének közrendvédelmi szabályai érvényesülése érdekében - rendeletben szabályozza az egészségügyi vizsgálatok, illetve az ilyen vizsgálatokat folytató egészségügyi intézmények körét, a nemi úton terjedő betegségek létét vagy hiányát tanúsító orvosi igazolás tartalmi követelményét, kiadásának rendjét.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete, fővárosban a fővárosi közgyűlés - a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeivel egyeztetve - a prostitúció folytatásának további szabályait, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részeit, a védett övezeten kívül működő egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározását, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményeit, a türelmi zóna kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapíthatja meg.

(4) Ha a prostitúció tömeges (4. § j) pont), az 50 000 lélekszám feletti település önkormányzatának képviselőtestülete (fővárosban a fővárosi közgyűlés) a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki.

(5)

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot, valamint rendeletben megállapítsa a működésére, személyi állományára, valamint az együttműködésben résztvevők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.

63-67. §

68-73. §

74-76. §

77. §

78. §

79-80. §

81. §

82. §