Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (2) bekezdésének a)-e), valamint k)-o) pontjaiban, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1-25. § * 

Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálat

[Az At. 68. § (2) bekezdésének n) pontjához]

26. § (1) *  Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény - a nukleáris létesítményben bekövetkező rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével - kezeléséhez szükséges sugár-egészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai irányítását az OKK Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: OSKSZ) végzi.

(2) *  Azok a személyek, akik nem az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet végeznek és gazdátlan sugárforrások jelenlétét gyanítják, az OSKSZ-nél tehetnek erről bejelentést. Az OSKSZ a bejelentést kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) *  Az OSKSZ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az OTH biztosítja.

(4) *  A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket és értesítési rendet külön jogszabály tartalmazza.

(5) *  A nukleáris veszélyhelyzet kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.

(6) *  Az OSKSZ riasztási rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat az OTH közleményben teszi közzé.

27. § *  Rendkívüli esemény szakszerű elhárításának támogatása érdekében az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyekről, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményekről az OKK Országos Nyilvántartást vezet.

Sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátása

[Az At. 68. § (2) bekezdésének o) pontjához]

28. § *  (1) Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést, illetve a klinikai tünetek vagy a dózisbecslés alapján a bőrfelület egy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést (elnyelt dózis) kapott (a továbbiakban: sugársérült), illetőleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni.

(2) *  Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az OKK által - az illetékes szakmai kollégiummal együttműködve - elkészített módszertani levélben meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza.

(3) *  A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben meghatározott egészségügyi intézményekben (a továbbiakban: kijelölt egészségügyi intézmény) történik, az OKK szakmai közreműködésével. A kijelölt egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is alkalmas munkacsoportot hoz létre.

(4) *  A kijelölt egészségügyi intézmény vezetője biztosítja a (3) bekezdés szerinti munkacsoportban résztvevő orvosok ötévenkénti sugárorvostani továbbképzését. A továbbképző tanfolyamot az OKK tartja, az OTH által jóváhagyott képzési tematika alapján.

29. § * 

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. számú melléklete 2. számú függelékének 2., 12., 16. és 26. pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3)-(4) * 

(5)-(6) * 

(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács, a munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni védelmének általános szabályairól szóló 96/29/EURATOM irányelvének rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 

2. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez

I-II. * 

III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek

1. E rendelet alkalmazása során, veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által kiváltott állapot vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló sugárterhelési körülmények) a lakosság tagjai sugárterhelésének növekedését elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkozási szintekhez (dózis), illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás koncentráció) kell igazodniuk. Az intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése során azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a sugárzás okozta egészségkárosodás kellő mértékű csökkentése igazolja a beavatkozás során keletkező károkat és költségeket. A beavatkozás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell megválasztani.

2. A veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szinteket az 1. számú függelék tartalmazza, az élelmiszerek és ivóvíz aktivitás-koncentrációira vonatkozó cselekvési szinteket külön jogszabály határozza meg.

3. Az atomenergia alkalmazójának felelősségi köréhez tartozó területen bekövetkező baleset elhárítására, illetve a következmények csökkentésére irányuló intézkedéseket - amennyiben azok az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladják - a munkahelyi baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A nukleáris és radioaktív anyagok vagy radioaktív hulladékok szállítása során bekövetkező rendkívüli esemény következményeinek az elhárítására, illetve csökkentésére irányuló intézkedéseket a külön jogszabályban előírt baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A BEIT-eket az MSSZ-ben vagy külön jogszabályban meghatározott időközönként felül kell vizsgálni, továbbá a végrehajtásba bevont személyekkel a teendőket gyakoroltatni kell.

4. A lakosság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indokolt a sugárzási viszonyoknak megfelelő intézkedések foganatosítása, ha előre láthatóan a legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a csontvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet.

5. A 4. pontban meghatározott értékeknél alacsonyabb dózisszintek mellett a beavatkozás csak akkor indokolt, ha az attól várható dóziscsökkenés (elkerülhető dózis) és a vele arányos, sugárzás okozta egészségkárosodás csökkenése elegendően nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a beavatkozással járó károkat és költségeket. Az 1. számú függelékben szereplő beavatkozási dózisszintek (elkerülhető dózisok) esetében az intézkedés általában indokolt és optimális. Alkalmazásuk során célszerű figyelembe venni a baleset vagy veszélyhelyzet súlyosságát, a foganatosítás lehetőségeit, a fennálló időjárási körülményeket, útviszonyokat, valamint a várható következményeket.

IV. * 

1. számú függelék a 2. számú melléklethez

Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szintek

1. A beavatkozási szint elkerülhető (effektív vagy egyenérték-) dózisban van kifejezve. Védelmi intézkedést kell foganatosítani, ha az elkerülhető sugárterhelés meghaladja az intézkedésnek megfelelő beavatkozási szintet.

2. A beavatkozási szintekben meghatározott, elkerülhető dózisokat a lakosságból választott csoportokra vonatkozó átlagértékeknek kell tekinteni.

3. Optimált, általános beavatkozási szintek sürgős védelmi intézkedésekre:

Beavatkozási dózisszint
Védelmi intézkedés Effektív dózis, E Lekötött elnyelt dózis a
pajzsmirigyben, D(τ)
Elzárkóztatás 10 mSv, 2 napnál nem hosszabb időszak alatt -
Kimenekítés 50 mSv, 1 hétnél nem hosszabb időszak alatt -
Jódprofilaxis - 100 mGy

4. Optimált, általános beavatkozási szintek a lakosság áttelepítésére:

Az áttelepítés jellege Beavatkozási szint az áttelepítés
kezdeményezésére (effektív dózis) megszüntetésére (effektív dózis)
Ideiglenes 30 mSv/hónap 10 mSv/hónap
Végleges > 1 Sv/élettartam -

2. számú függelék a 2. számú melléklethez * 

3-10. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 

11. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 

12. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 

A sugársérültek vagy arra gyanús személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke

1. *  HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest

2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc

3. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen

4. *  Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház

5. Országos Onkológiai Intézet, Budapest

6. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr

7. Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs

8. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged

9. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

13. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 

14. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez * 



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!