Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.11.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. § *  E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) *  E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4) *  A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) *  veszélyes anyag:

aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,

ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;

b) *  veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap;

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j) *  szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;

n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;

o) *  belélegezhető frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;

p) *  egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

q) *  NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);

r) *  NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level);

s) *  respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;

t) *  torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója;

u) *  biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);

v) *  biológiai hatásmutató: a vegyi anyag, illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter;

w) *  vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e.

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) *  Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(2) *  A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

(5) *  Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani.

(2) A munkáltató köteles

a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,

b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,

bc) műszaki intézkedésekkel,

bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,

bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,

bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,

bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,

bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.

(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések - fontossági sorrendben - a következők:

a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,

b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,

c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,

d) *  kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,

e) munkaszervezési intézkedések,

f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,

b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,

c) *  a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről,

d) *  a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) kell átadni.

(5) *  A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.

(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén *  a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.

(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni *  és azt folyamatosan ellenőrizni.

(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.

(10) Az 5-6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:

a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,

b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,

c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.

(4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.

(5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.

(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,

b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá

c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b) *  a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,

c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,

d) *  a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésről.

10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.

(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,

b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,

c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,

b) a 6-7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,

c) *  figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,

e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,

b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,

c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,

d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.

13. § (1) *  Az e rendeletben foglaltak betartását a járási népegészségügyi intézet - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenőrzi.

(2) *  Ezen ellenőrzési tevékenységet a járási népegészségügyi intézet a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) *  A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet.

(3) *  Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.

(4) *  Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról;

b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról;

d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról;

e) *  a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv;

f) *  a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez * 

1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetőleg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonságai:

a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK,

b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK,

c) maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤ 1:105/év (10 mikrorizikó/év).

A B C D E F G H
Sor- szám
Megnevezés

Képlet

CAS-szám
ÁK-érték
mg/m3
CK- érték
mg/m
3
MK- érték
mg/m
3
Jellemző tulajdonság/ hivatkozás
1. ACETALDEHID CH3CHO 75-07-0 25 25 i VI.
acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén
2. ACETOFENON CH3COC6H5 98-86-2 50 i
3. ACETON CH3COCH3 67-64-1 1210 2420* i EU1
4. ACETON-CIÁNHIDRIN (CH3)2C(OH)CN 75-86-5 16,7 16,7
5. ACETONITRIL CH3CN 75-05-8 70 b, i EU2
Akril-aldehid, lásd: akrolein
6. AKRILAMID CH2=CHCONH2 79-06-1 0,03 k
7. AKRILNITRIL CH2=CHCN 107-13-1 4,3 k
akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát
8. AKROLEIN CH2=CHCHO 107-02-8 0,23 0,23 m I.
9. ALDRIN C12H8Cl6 309-00-2
10. ALLIL-ALKOHOL CH2=CHCH2OH 107-18-6 4,8 12,1 b, i II.1.
EU1
11. ALLIL-KLORID CH2=CHCH2Cl 107-05-1 3 3 i I.
12. ALUMÍNIUM, FÉM Al 7429-90-5 6 resp
alumínium-oxid, lásd: dialumínium-trioxid
13. terc-AMIL-ACETÁT H3COOC(CH3)2C2H5 625-16-1 270 540 EU1
aminobenzol, lásd: anilin
14. 4-AMINOBIFENIL C6H5C6H4 NH2 92-67-1 10 k
15. 2-AMINOETANOL NH2(CH2) 2OH
141-43-5 2,5 7,6 b EU2
16. AMMÓNIA NH3 7664-41-7 14 36 m I.
EU1
17. ANILIN C6H5NH2 62-53-3 8 32 b II.2.,
BHM
18. o-ANIZIDIN CH3OC6H4NH2 90-04-0 0,5 k
19. ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI
(Sb-ra számítva)
Sb 7440-36-0 0,5 2 i III.
20. ANTIMON-HIDROGÉN SbH3 7803-52-3 0,5 2 II.2.
antimon-trioxid, lásd: diantimon-trioxid
arzén-hidrogén, lásd: arzin
21. ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** As 7440-38-2 0,01 k, b, i BEM
arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid
arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid
22. ARZIN AsH3 7784-42-1 0,2 0,8 b II.2.
Azbeszt lásd: 1.2.2. EUA
23. AZIRIDIN (CH2)2NH 151-56-4 0,9 k
24. BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Ba-ra számítva)
0,5 i II.1
EU2
25. BENZALDEHID C6H5CHO 100-52-7 5 10
26. BENZIDIN (C6H4)2(NH2)2 92-87-5 0,008 k
27. BENZIL-KLORID C6H5CH2Cl 100-44-7 0,5 0,5 b, i, m
28. BENZOIL-KLORID C6H5COCl 98-88-4 2,8 i
benzoil-szuperoxid, lásd: dibenzoil-peroxid
29. BENZOL C6H6 71-43-2 3 k, b, i BEM
30. BENZO[a]PIRÉN C20H12 50-32-8 0,002 k
31. BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva) Be 7440-41-7 0,002 k
bifenil, lásd: difenil
32. BISZFENOL A (HOC6H4)2C(CH3)2 80-05-7 10 EU4
33. BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER ClCH2OCH2Cl 542-88-1 0,0047 k
34. BRÓM Br2 7726-95-6 0,7 b, m I.
EU2
35. BROMIDOK Br 0,7 0,7 EU1
36. 1,3-BUTADIÉN CH2=CHCH=CH2 106-99-0 1 k, i
37. n-BUTÁN CH3(CH2)2CH3 106-97-8 2350 9400 IV.
1-butanol, lásd: butil-alkohol
2-butanon, lásd: metil-etil-keton
38. n-BUTIL-ACETÁT CH3COOC4H9 123-86-4 950 950 i, sz I.
39. n-BUTIL-AKRILÁT CH2=CHCOOC4H9 141-32-2 11 53 i I.
EU1
40. n-BUTIL-ALKOHOL CH3(CH2)3OH 71-36-3 45 90 b, i
butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol
butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol
41. terc-BUTIL-METIL-ÉTER C(CH3)3OCH3 1634-04-4 183,5 367 EU4
42. 2-BUTOXIETANOL C4H9OCH2CH2OH 111-76-2 98 246 b, i II.1.
EU1
43. 2-BUTOXIETIL-ACETÁT CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3 112-07-2 133 333 b EU1
44. 2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL CH3(CH2) 3O(CH2)2O(CH2)2OH 112-34-5 67,5 101,2 EU2
carbaryl, lásd: karbaril
celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát
45. CIÁNAMID NCNH2 420-04-2 1 b EU2
46. CIÁN-HIDROGÉN HCN 74-90-8 11 44 b, i II.1.
47. CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva) CN 5 20 b, i II.1.
48. CIKLOHEXÁN C6H12 110-82-7 700 II.1.
EU2
49. CIKLOHEXANOL C6H11OH 108-93-0 200 800 b, i, sz II.1.
50. CIKLOHEXANON C6H10O 108-94-1 40,8 81,6 b, i II.1.
EU1
51. CIKLOHEXIL-AMIN C6H11NH2 108-91-8 40 40 m V.
52. 1,3-CIKLOPENTADIÉN C5H6 542-92-7 200 i
cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható (Cr (VI)-ra számítva)
54. CINK-OXID ZnO 1314-13-2 5 resp 20 resp i III.
55. CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva) 5 20 III.
56. DDT C14H9Cl5 50-29-3 1 resp 1 resp b VI.
57. DEKABORÁN B10H14 17702-41-9 0,3 0,3 b, i I.
58. DIALUMÍNIUM-TRIOXID (Al-ra számítva) Al2O3 1344-28-1 6 resp
4,4’-diaminobifenil, lásd: benzidin
59. 4,4’-DIAMINODIFENILMETÁN C13H14N2 101-77-9 0,81 k
60. DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva) Sb2O3 1309-64-4 0,1 0,4
61. DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva) As2O5 1303-28-2 0,03 k BEM
62. DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva) As2O3 1327-53-3 0,1 k BEM
63. DIAZINON C12H21N2O3PS 333-41-5 0,1 0,4 b III.
64. DIAZOMETÁN CH2N2 334-88-3 0,01 k
65. DIBENZO-p-DIOXIN-2,3,7,8-TETRAKLÓR C12H4Cl4O2 1746-01-6
66. DIBENZO-p-DIOXIN ÉS DIBENZO-FURÁN, POLIBRÓMOZOTT
67. DIBENZOIL-PEROXID (C6H5CO)2O2 94-36-0 5 5 b, i, sz I.
68. 1,2-DIBRÓMETÁN C2H4Br2 106-93-4 0,8 k, b, m
69. 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN C3H5Br2Cl 96-12-8 0,01 k
70. DIELDRIN C12H8Cl6O 60-57-1 0,25 resp 1 resp
71. DIETIL-AMIN NH(C2H5)2 109-89-7 15 30 b, m V.
EU2
dietilénoximid, lásd: morfolin
72. DIETILÉN-TRIAMIN NH(CH2CH2NH2)2 111-40-0 4 4 b, m, sz
73. DIETIL-ÉTER (CH3CH2)O2 60-29-7 308 616 b, i, sz II.1.
EU1
74. DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C6H4(COO)2(C8H17)2 117-81-7 10 40 b III.
75. DIETIL-SZULFÁT (C2H5O)2SO2 64-67-5 0,2 k
76. DIFENIL (C6H5)2 92-52-4 1 b, i, sz
difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI), lásd:
diizocianátok
77. DIFOSZFOR-PENTASZULFID P2S5 1314-80-3 1 EU2
78. DIFOSZFOR-PENTOXID P2O5 1314-56-3 1 m II.1.
EU2
79. DIHIDROGÉN-SZELENID H2Se 7783-07-5 0,07 0,17 I.
EU1
m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin
80. DIIZOCIANÁTOK
difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI) CH2(C6H4NCO)2 101-68-8 0,05 0,05 i, sz I.
hexametilén-diizocianát (HDI) (CH2)6(NCO)2 822-06-0 0,035 0,035 i, sz I.
1,5-naftilén-diizocianát (NDI) C10H6(NCO)2 3173-72-6 0,09 0,09 i, sz I.
81. DIKÉN-DIKLORID S2Cl2 10025-67-9 6 24 m I.
82. 3,3’-DIKLÓRBENZIDIN C12H10N2Cl2 91-94-1 0,03 k
83. 1,2-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 95-50-1 122 306 b, i II.1.
EU1
84. 1,3-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 541-73-1 20 80
85. 1,4-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 106-46-7 122 306 EU1
p,p’-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT
diklórdifluormetán F12, lásd: freonok
86. 1,1-DIKLÓRETÁN Cl2CH2CH2 75-34-3 412 824* b EU1
87. 1,2-DIKLÓRETÁN ClCH2CH2Cl 107-06-2 10 k, i
88. 1,1-DIKLÓRETILÉN*** Cl2HC=CH 75-35-4 8 32
89. 1,2-DIKLÓRETILÉN ClHC=CHCl 540-59-0 790 3160 i II.1.
90. 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV Cl2C6H3OCH2COOH 94-75-7 1 4 b, i II.2.
diklórfluormetán F21, lásd: freonok
91. DIKLÓRFOSZ (DDVP) C4H7Cl2O4P 62-73-7 0,9 3,6 b III.
92. DIKLÓRMETÁN CH2Cl2 75-09-2 10 10 i VI.
93. 1,2-DIKLÓRPROPÁN ClCH2CH(Cl)CH3 78-87-5 50 50 VI.
diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok
94. N,N-DIMETILACETAMID CH3CON(CH3) 2 127-19-5 36 72 b, i II.1.
EU1
95. DIMETIL-AMIN (CH3)2NH 124-40-3 3,8 9,4 b, m, sz V.
EU1
dimetilanilin, lásd: xilidin
96. N,N-DIMETILANILIN C6H5N(CH3)2 121-69-7 25 100 b, i, sz II.1.
97. DIMETIL-ÉTER (CH3)2O 115-10-6 1920 7680* EU1
98. N,N-DIMETILFORMAMID HCON(CH3)2 68-12-2 15 30 b, i II.1.
BEM
EU4
99. 1,2-DIMETILHIDRAZIN CH3NHNHCH3 540-73-8 1,2 k
100. N,N-DIMETILHIDRAZIN (CH3)2NNH2 57-14-7 1,2 k
dimetil-keton, lásd: aceton
101. DIMETIL-SZULFÁT C2H6O4S 77-78-1 0,1 k, b, m
dinikkel-trioxid lásd nikkel és szervetlen vegyületei Ni2O3 1314-06-3
103. 4,6-DINITRO-o-KREZOL CH3C6H2(NO2)2OH 534-52-1 0,2 0,8 b, i, sz II.1.
104. DINITROBENZOL minden izomer C6H4(NO2)2 1 2 b
105. DINITROGÉN-OXID N2O 10024-97-2 180 720
106. DINOSZEB ÉS SÓI C10H12N2O5 88-85-7
107. 1,4-DIOXÁN O(CH2CH2)2O 123-91-1 73 - b, i VI.
EU3
108. 1,3-DIOXOLÁN C3H6O2 646-06-0 10 10 VI.
109. DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva) V2O5 1314-62-1 0,05resp 0,2 resp i, sz II.2.
110. ECETSAV CH3COOH 64-19-7 25 25 m I.
EU91
111. ECETSAV-ANHIDRID (CH3CO)2O 108-24-7 20 20 m I.
112. ENDRIN C12H8Cl6O 72-20-8 b
epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán
etántiol, lásd: etil-merkaptán
113. ETIL-ACETÁT CH3COOC2H5 141-78-6 1400 1400 i, sz I.
114. ETIL-AKRILÁT CH2=CHCOOC2H5 140-88-5 21 42 b, i, sz I.
EU4
115. ETIL-ALKOHOL CH3CH2OH 64-17-5 1900 7600 IV.
116. ETIL-AMIN CH3CH2NH2 75-04-7 9,4 9,4* i V.
EU1
117. ETILBENZOL C6H5CH2CH3 100-41-4 442 884 b, i I.
BEM
EU1
118. ETIL-BROMID CH3CH2Br 74-96-4 50 50 VI.
etilén-alkohol, lásd: etilénglikol
119. ETILÉNGLIKOL HOCH2CH2OH 107-21-1 52 104 b, i I.
EU1
etilénglikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol
120. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER C2H5O(CH2)2OH 110-80-5 8 - b, i II.1.
EU4
121. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT C2H5O(CH2)2COOCH3 111-15-9 11 - b, i II.1.
EU4
122. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER CH3O(CH2)2OH 109-86-4 3,16 - b, i II.1.
EU4
123. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT CH3O(CH2)2COOCH3 110-49-6 4,90 - b, i II.1.
EU4
etilén-imin, lásd: aziridin
124. ETILÉN-OXID C2H4O 75-21-8 1,8 k, i, sz
etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
etil-glikol-acetát,
lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát
etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán
125. ETIL-KLORID C2H5Cl 75-00-3 268 EU2
126. ETIL-MERKAPTÁN CH3CH2SH 75-08-1 1 1 i V.
etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán
etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán
2-etoxietanol, lásd: etilénglikol-monoetil-éter
127. EZÜST, fém Ag 7440-22-4 0,1 0,4* EU1
128. EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva) 0,01 EU2
Fapor, lásd: 1.2.1.
fenilbenzol, lásd: difenil
129. 2-FENILPROPÉN C6H5C(CH3)=CH2 98-83-9 246 492 EU1
130. FENOL C6H5OH 108-95-2 8 16 b, m I.
BEM
EU4
131. FLUOR F2 7782-41-4 1,58 3,16 m I.
EU1
132. FLUORACETAMID FCH2CONH2 640-19-7
fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid
133. FLUORIDOK (F-ra számítva) F 2,5 10* b, i II.2.
BEM
EU1
fluotan, lásd: halotán
134. FORMALDEHID HCHO 50-00-0 0,6 0,6 b, m, sz VI.
135. FOSZFAMIDON (izomerek keveréke), cisz-izomer,
transz-izomer
C10H19ClNO5P 13171-21-6
23783-98-4
297-99-4
b
136. FOSZFIN PH3 7803-51-2 0,14 0,28 i I.
EU2
137. FOSZFOR P 7723-14-0 0,1 0,1 i I.
foszfor-hidrogén, lásd: foszfin
138. FOSZFOR-PENTAKLORID PCl5 10026-13-8 1 m EU2
foszfor-pentoxid, lásd: difoszfor-pentoxid
foszforsav lásd: ortofoszforsav
foszfor-trihidrid, lásd: foszfin
139. FOSZFOR-TRIKLORID PCl3 7719-12-2 3 3 m I.
140. FOSZGÉN COCl2 75-44-5 0,08 0,4 m II.1.
EU1
FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK)
141. F 11, triklórfluormetán CCl3F 75-69-4 Magyarországon betiltott
142. F 12, diklórdifluormetán CCl2F2 75-71-8 Magyarországon betiltott
143. F 21, diklórfluormetán CHCl2F
75-43-4 43 172 II.1
144. F 22, klórdifluormetán CHClF2 75-45-6 3600 14
400*
IV.
EU1
145. F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán C2Cl3F3 76-13-1 Magyarországon betiltott
146. F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán ClF2CCF2Cl 76-14-2 Magyarországon betiltott
147. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán C2H3ClF2 75-68-3 4170 16 680 IV.
148. FTÁLSAV-ANHIDRID C6H4(CO)2O 85-44-9 1 1 i, sz I.
furál, lásd: furfurol
furfurilaldehid, lásd: furfurol
149. FURFURIL-ALKOHOL C4H3OCH2OH 98-00-0 40 40 i, sz, b I.
150. FURFUROL C4H3OCHO 98-01-1 20 b, i, sz
gamma HCH, lásd: lindán
151. GLICERIN-TRINITRÁT C3H5(ONO2)3 55-63-0 0,5 2 b, i, sz II.1.
glikol, lásd: etilénglikol
halán, lásd: halotán
152. HALOTÁN CHClBrCF3 151-67-7 40 160 II.1.
153. HANGYASAV HCOOH 64-18-6 9 m I.
EU2
154. HCH
(I,2,3,4,5,6-HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN)
(izomerek keveréke)
C6H6Cl6 608-73-1
155. HEPTAKLÓR C10H5Cl7 76-44-8 b
156. n-HEPTÁN CH3(CH2)5CH3 142-82-5 2000 8000* EU1
157. 2-HEPTANON CH3(CH2)4COCH 110-43-0 238 476 b EU1
158. HEPTÁN-3-ON CH3(CH2)4CH3 106-35-4 95 EU1
159. HEXAKLÓRBENZOL C6Cl6 118-74-1 k
160. HEXAMETILÉN-DIAMIN H2N(CH2)6NH2 124-09-4 2,3 m, b
hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok
161. n-HEXÁN CH3(CH2)4CH3 110-54-3 72 b, i II.1.
BEM
EU2
2-hexanon, lásd: metil-butil-keton
162. HIDRAZIN H2NNH2 302-01-2 0,13 k
163. HIDROGÉN-BROMID HBr 10035-10-6 6,7 m I.
EU1
hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén
164. HIDROGÉN-FLUORID HF 7664-39-3 1,5 2,5 b, m 1.
BEM
EU1
hidrogén-foszfid, lásd: foszfin
165. HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***
(Hg-ra számítva)
Hg 7439-97-6 0,02 - sz, b III.
BEM.
EU4
166. HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva) 0,01 0,04 b, sz III.
167. IZOAMIL-ALKOHOL CH3(CH2)4OH 123-51-3 360 1440 II.1.
izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát
168. IZOPENTÁN (CH3)2CHCH2CH3 78-78-4 3000 EU2
169. IZOPENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)2CH(CH3)2 123-92-2 270 540 i EU1
170. IZOPROPIL-ACETÁT (CH3)2HCOOCH3 108-21-4 840 840 i I.
171. IZOPROPIL-ALKOHOL CH3CH(OH)CH3 67-63-0 500 2000 b, i II.1.
izopropilbenzol, lásd: kumol
172. JÓD I2 7553-56-2 1 1 i, sz, b I.
173. KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI
- CdF2, CdCl2, CdO kivételével (Cd-ra számítva)
Cd 7440-43-9 0,015 k BEM
174. KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva) CdF2 7790-79-6 0,05 k BEM
175. KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva) CdCl2 10108-64-2 0,05 k BEM
176. KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva) CdO 1306-19-0 0,05 k BEM
177. KALCIUM-CIÁNAMID CaNCN 156-62-7 1 4 b, i III.
178. KALCIUM-HIDROXID Ca(OH)2 1305-62-0 5 EU91
179. KALCIUM-KARBONÁT CaCO3 1317-65-3 10
kalcium-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek CaCrO4 13765-19-0
181. KALCIUM-OXID CaO 1305-78-8 5 10 5 I.
182. KALCIUM-SZULFÁT CaSO4 7778-18-9 6 resp
183. KÁLIUM-HIDROXID KOH 1310-58-3 2 2 m I.
184. є-KAPROLAKTÁM HN(CH2)5CO 105-60-2 10 40 i EU1
185. KAPTAFOL C10H9Cl4NO2S 2425-06-1 0,1 k
186. KARBARIL C12H11NO2 63-25-2 1
karbolsav, lásd: fenol
187. KÉN-DIOXID SO2 7446-09-5 5 5 m I.
188. KÉN-HIDROGÉN H2S 7783-06-4 7 14 i V.
EU4
189. KÉNSAV H2SO4 7664-93-9 0,05 torak - m I.
EU4
190. KLÓR Cl2 7782-50-5 1,5 i I.
EU2
191. 4-KLÓRANILIN ClC6H4NH2 106-47-8 0,2 0,8 k, sz, b
192. KLÓRBENZILÁT C16H14Cl2O3 510-15-6
193. KLÓRBENZOL C6H5Cl 108-90-7 23 70 II.1.
EU2
194. 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN CH2=C(Cl)CH=CH2 126-99-8 18 72 i II.1.
klórdifluoretán F142B, lásd: freonok
klórdifluormetán F22, lásd: freonok
195. KLÓRDÁN C10H6Cl8 57-74-9 b
196. 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN ClCH2C2H3O 106-89-8 1,9 k, b, m, sz
197. KLOROFORM CHCl3 67-66-3 10 10 VI.
kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién
198. KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva) Co 7440-48-4 0,1 0,4 i, sz BEM
199. KREZOL (izomerek keveréke) CH3C6H4OH 1319-77-3 22 22 m I.
EU91
200. KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM(II) és
KRÓM(III) VEGYÜLETEK (nem oldható)
Cr 7440-47-3 2 i, sz BEM
EU2
201. Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm
VI vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva)
Cr 0,5 2 i, sz BEM
KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK
(nátrium-kromát, kálium-kromát és egyéb oldható) (Cr VI-ra számítva)
Cr 0,05 k BEM
KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK, kevéssé oldható (Cr VI-ra számítva) Cr 0,01 k BEM
202. KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva) Cr2(CrO4)3 24613-89-6 0,05 k BEM
203. KRÓM-TRIOXID (Cr VI-ra számítva) CrO3 1333-82-0 0,05 k BEM
204. KUMOL C6H5CH(CH3)2 98-82-8 100 250 b, i EU1
kvarc, lásd: 1.2.1. SiO2 14808-60-7
205. LINDÁN (γ-HCH)
(γ-1,2,3,4,5,6-Hexaklórciklohexán)
C6H6Cl6 58-89-9 0,5 2 b, i III.
206. LÍTIUM-HIDRID LiH 7580-67-8 0,025 EU91
207. MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) MgO 1309-48-4 6 resp 24resp i
208. MALEINSAV-ANHIDRID CH=CH(CO)2O 108-31-6 0,4 0,4 m, sz I.
209. MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangán-tetraoxid kivételével, Mn-ra számítva) Mn 7439-96-5 5 20
210. METAMIDOFOSZ C2H8NO2PS 10265-92-6 b, i
211. METIL-ACETÁT CH3COOCH3 79-20-9 610 2440 b, sz, i I.
212. METIL-AKRILÁT CH2=CHCOOCH3 96-33-3 18 36 b, i, sz I.
EU4
213. METIL-ALKOHOL CH3OH 67-56-1 260 b, i II.1.
EU2
214. 2-METILAZIRIDIN C3H7N 75-55-8 5 k
215. METIL-BROMID CH3Br 74-83-9 10 10 b, i VI.
216. 1-METILBUTIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3 626-38-0 270 540 EU1
217. METIL-BUTIL-KETON CH3CO(CH2)3CH3 591-78-6 21 84 b, i II.1.
metil-celloszolv, lásd: etilén-glikol- monometil-éter
metil-celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát
metil-cianid, lásd: acetonitril
4,4’-metiléndianilin,
lásd: 4,4’-diaminodifenilmetán
metilén-klorid, lásd: diklórmetán
218. METIL-ETIL-KETON CH3COCH2CH3 78-93-3 600 900 b, i II.1.
EU1
metil-glikol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter
metil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát
219. 5-METILHEPTÁN-3-ON CH3CH2COCH2CH3CHC2H5 541-85-5 53 106 EU1
220. 5-METILHEXÁN-2-ON C7H14O 110-12-3 230 EU1
221. METIL-IZOCIANÁT CH3NCO 624-83-9 0,047 b, i, sz I.
EU4
metil-karbamid, lásd: metil-izocianát
metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát
222. METIL-KLORID CH3Cl 74-87-3 105 420 II.1.
metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán
223. METIL-MERKAPTÁN CH3SH 74-93-1 1 1 i V.
224. METIL-METAKRILÁT CH2=C(CH3)COOCH3 80-62-6 208 415 b, i, sz I.
EU4
225. METIL-PARATION NO2C6H4OPS(CH3O)2 298-00-0 0,2 b, sz
226. 4-METILPENTÁN-2-ON
(Izobutil-metil-keton)
C6H12O 108-10-1 83 208 EU1
227. N-METIL-2-PIRROLIDON C5H9NO 872-50-4 40 80 b EU4
2-metoxianilin, lásd: o-anizidin
2-metoxietanol,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter
228. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL CH3O(CH2)2O(CH2)2OH 111-77-3 50,1 EU2
229. (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilénglikol-monometil-éter) C7H16O3 34590-94-8 308 308* EU1
230. 1-METOXIPROPÁN-2-OL CH3OCH2CHOHCH3 107-98-2 375 568 b EU1
231. 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)CH2OCH3 108-65-6 275 550 EU1
232. MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) C6H3(CH3)3 108-67-8 100 i EU1
233. MIREX C10Cl12 2385-85-5 b
234. MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 15 60 III.
235. MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 5 20 III.
236. MONOKROTOFOSZ C7H14NO5P 6923-22-4 0,25 b
237. MORFOLIN O(CH2)4NH 110-91-8 36 72 b, m I.
EU2
238. NAFTALIN C10H8 91-20-3 50 b, i EU1
239. 2-NAFTIL-AMIN C10H9N 91-59-8 0,005 k
naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok
narkotán, lásd: halotán
240. NÁTRIUM-AZID NaN3 26628-22-8 0,1 0,3 EU1
241. NÁTRIUM-HIDROXID NaOH 1310-73-2 2 2 m I.
242. NEOPENTÁN (CH3)4C 463-82-1 3000 EU2
243. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI,
....(NiO, NiCO3, NiS, Ni2O3) (Ni-re számítva)
7440-02-0 0,1 k, sz BEM
244. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI , könnyen oldható (NiCl2 , NiOH, NiSO4,..) (Ni-re számítva) 7440-02-0 0,1 k, sz BEM
nikkel-oxid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei NiO 1313-99-1
nikkel-szulfid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei NiS 16812-54-7
247. NIKKEL-TETRAKARBONIL Ni(CO)4 13463-39-3 0,15 0,15 b VI.
nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid
248. NIKOTIN C10H14N2 54-11-5 0,5 b, i II.1.
EU2
249. 4-NITROANILIN O2NC6H4NH2 100-01-6 6 b, i
p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin
250. NITROBENZOL C6H5NO2 98-95-3 1 b, i II.1.
EU2
251. NITROGÉN-DIOXID NO2 10102-44-0 9 9 m I.
252. NITROGÉN-MONOXID NO 10102-43-9 30 EU91
253. 4-NITROKLÓRBENZOL ClC6H4NO2 100-00-5 0,5 2 b
254. 2-NITRONAFTALIN C10H7NO2 581-89-5 0,25 k
255. 1-NITROPROPÁN CH3(CH2)2NO2 108-03-2 10 i, b
256. 2-NITROPROPÁN CH3CH(NO2)CH3 79-46-9 18 k
257. OKTÁN (összes izomer) C8H18 111-65-9 2350 9400 i II.1.
258. OLAJ (ásványi) KÖD 5 k
259. ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva) Pb 7439-92-1 0,15 i III.
BEM,
BHM
EUO
260. ÓLOM-TETRAETIL Pb(C2H5)4 78-00-2 0,05 0,2 b, i II.1.
261. ÓLOM-TETRAMETIL Pb(CH3)4 75-74-I 0,05 0,2 b, i II.1.
262. ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) 0,1 0,4 b, i II.1.
263. ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) 2 8 b, i II.1.
EU91
264. ORTOFOSZFORSAV H3PO4 7664-38-2 1 2 m EU1
265. OXÁLSAV HOOCCOOH 144-62-7 1 EU2
266. OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva) OsO4 20816-12-0 0,002 0,002 m, b
267. ÓZON O3 10028-15-6 0,2 0,2 i I.
268. PARAKVÁT-DIKLORID C12H14Cl2N2 1910-42-5 0,1 0,1 b, i I.
paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid
269. PARATION C10H14O5NSP 56-38-2 0,1 b
270. PBB-k Hexabróm-1,1’-bifenil; Oktabróm-1,1’-bifenil; Dekabróm-1,1’-bifenil C12H4Br6; C12H2Br8;
C12Br10
36355-01-8
27858-07-7
13654-09-6
271. PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK 11097-69-1
1336-36-3
272. PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI C6Cl5OH 87-86-5 0,001 b, i
273. PENTAKLÓRNAFTALINOK C10H3Cl5 1321-64-8 0,5 2 b, i, sz II.2.
274. n-PENTÁN CH3(CH2)3CH3 109-66-0 2950 IV.
EU2
275. PENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)4CH3 628-63-7 270 540 i EU1
276. 3-PENTIL-ACETÁT CH3COOCH(C2H5)C2H5 620-11-1 270 540 i EU1
277. PIKRINSAV C6H2CH3(NO2)3 88-89-1 0,1 0,1 b, i, sz I.
EU91
278. PIPERAZIN C4H10N2 110-85-0 0,1 0,3 EU1
279. PIRETRUM 8003-34-7 1 EU2
280. PIRIDIN C5H5N 110-86-1 15 60 b, i, sz II.1.
281. PLATINA FÉM Pt 7440-06-4 1 EU1
282. PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva) 0,002 i, sz
283. POLIKLÓROZOTT TERFENILEK 61788-33-8
porok (szálló porok) egyéb porok, lásd:
1.2.1.
284. PORTLAND CEMENT 65997-15-1 10
285. PROPIL-ACETÁT CH3(CH2) 2COOCH3 109-60-4 840 840 b, i I.
propilén-imin, lásd: metilaziridin
286. PROPILÉN-OXID CH3C2H3O 75-56-9 5 k, b, i
287. 1,3-PROPIOLAKTON C3H4O2 57-57-8 1,5 k
288. PROPIONSAV CH3CH2COOH 79-09-4 31 62 m EU1
289. RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) Cu 7440-50-8 1 4 II.1.
290. RÉZ, FÜST Cu 7440-50-8 0,1 0,4 II.1.
291. REZORCIN C6H4(OH)2 108-46-3 45 b, i EU2
rezorcinol, lásd: rezorcin
Rostszerkezetű porok, lásd: 1.2.2.
292. SALÉTROMSAV HNO3 7697-37-2 2,6 i, m I.
EU2
293. SÓSAV HCl 7647-01-0 8 16 i, m EU1
294. STRONCIUM-KROMÁT
(Cr VI-ra számítva)
SrCrO4 7789-06-2 0,05 k
Szelén-hidrogén, lásd:
dihidrogén-szelenid
295. SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re számítva) 0,1 0,4 i III.
BEM
296. SZÉN-DIOXID CO2 124-38-9 9000 EU2
297. SZÉN-DISZULFID CS2 75-15-0 15 b, i, m II.1.
EU4
298. SZÉN-MONOXID CO 630-08-0 33 66 II.1.
BHM
szén-oxiklorid, lásd: foszgén
299. SZÉN-TETRAKLORID*** CCl4 56-23-5 Magyarországon betiltott
sztibin, lásd: antimon-hidrogén
300. SZTIROL C6H5CH=CH2 100-42-5 50 50 i VI.
BEM
301. SZULFOTEP (C2H5) 4P2S2O5 3689-24-5 0,I 0,4* EU1
talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2.
302. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Tl-ra számítva) 0,1 0,4 b, i III.
303. TERPENTIN 8006-64-2 560 560 i, sz, b I.
304. TETRAHIDROFURÁN (CH2)4O 109-99-9 150 300 b, i II.2.
EU1
1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór etiltio)ftálimid,
lásd: kaptafol
305. 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN Cl2CHCHCl2 79-34-5 7 b
306. TETRAKLÓRETILÉN Cl2C=CCl2 127-18-4 50 50 b VI.
tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid
timföld, lásd: dialumínium-trioxid
307. TIOGLIKOLSAV HSCH2COOH 68-11-1 4 b, m
308.. 2-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 95-53-4 0,5 k, i, b
309. 3-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 108-44-1 9 b
310. 4-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 106-49-0 1 4 b
311. TOLUOL C6H5CH3 108-88-3 190 380 b, i II.2.
BEM
EU2
312. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 584-84-9 0,035 k, i, sz
313. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 91-08-7 0,035 k, i, sz
314. TOXAFÉN 8001-35-2 b, i
315. TRIETIL-AMIN N(C2H5)3 121-44-8 8,4 12,6 b, i, m V.
EU1
316. TRIKLÓRBENZOLOK (1,2,4-TRIKLÓRBENZOL
kivételével)
C6H3Cl3 12002-48-1 38 72 b III.
317. 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL C6H3Cl3 120-82-1 15,1 37,8 b EU1
318. 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** CH3CCl3 71-55-6 555 1110 b, i II.2.
EU1
319. 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** ClCH2CHCl2 79-00-5 Magyarországon betiltott
320. TRIKLÓRETILÉN Cl2C=CHCl
79-01-6 270 540 sz BEM
321. 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; (2,4,5-T) Cl3C6H2OCH2COOH 93-76-5 10 40 b, i II.2.
triklórfluormetán F11, lásd: freonok
322. TRIKLÓRNAFTALINOK C10H5Cl3 1321-65-9 5 b, i, sz
triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok
323. TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT (CH3C6H4)3PO4 78-30-8 0,1 b, i, sz
324. TRIMETIL-AMIN N(CH3)3 75-50-3 12,3 36,9 m, sz
325. 1,2,3-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 526-73-8 100 EU1
326. 1,2,4-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 95-63-6 100 EU1
327. TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva) Ni3S2 12035-72-2 0,01 k, sz
328. 2,4,6- TRINITROTOLUOL CH3C6H2(NO2)3 118-96-7 0,09 0,36 b II.1.
329. TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT*** C9H15Br6O4P 126-72-7
vanádium-pentoxid, lásd: divanádium- pentoxid
330. VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) FeO 1345-25-1 6 resp
331. VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) Fe2O3 1309-37-1 6 resp
332. VINIL-ACETÁT CH2=CHOOCCH3 108-05-4 17,6 35,2 EU4
333. VINIL-BROMID CH2=CHBr 593-60-2 22 k
334. VINIL-KLORID CH2=CHCl 75-01-4 7,77 k
335. XILOL(ok) C6H4(CH3)2 1330-20-7 221 442 b EU1
336. m-XILOL C6H4(CH3)2 108-38-3 221 442 b EU1
337. o-XILOL C6H4(CH3)2 95-47-6 221 442 b EU1
338. p-XILOL C6H4(CH3)2 106-42-3 221 442 b EU1
339. XILIDIN(ek) (CH3)2C6H3NH2 1300-73-8 25 b

Magyarázat:

resp: respirábilis frakció;
torak torakális frakció
b: bőrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebből származó expozíciót csak a levegőben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelően veszik figyelembe;
i: ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);
k: rákkeltő;
m: maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);
sz: túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat);
* „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK, 2006/15/EK, 2009/161/EU), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva. Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni;
** 98/24/EK irányelvben közölt érték;
*** az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza;
EUO 98/24/EK irányelvben közölt érték;
EUA 2009/148/EK irányelvben közölt érték;
EU1 91/322/EGK irányelvben közölt érték;
EU2 2006/15/EK irányelvben közölt érték;
EU3 2000/39/EK irányelvben közölt érték;
EU4 2009/161/EU irányelvben közölt érték
BEM biológiai expozíciós mutató.
BHM biológiai hatásmutató
mg/m3 milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson

Megjegyzés: a nem gőz/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhető frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).

1.2. Szálló porok - ásványi, szerves

1.2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben

A B C
1 Megnevezés Megengedett koncentráció, mg/m3-ben
Belélegezhető Respirábilis
2 Talkum (azbesztmentes) 2
3 Kvarc 0,15
4 Krisztobalit 0,15
5 Tridimit 0,15
6 Fapor 5
7 Egyéb inert porok* 10 6

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.

1.2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben

A B C
1 Megnevezés (CAS-számok) Megengedett koncentráció
(rost/cm3)
2 Azbeszt aktinolit (77536-66-4) 0,1 (idővel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)
3 amozit (12172-73-5)
4 antofillit (77536-67-5)
5 krizotil (12001-29-5)
6 krokidolit (12001-28-4)
7 tremolit (77536-68-6)
8 akár magában, akár elegyítve betiltott*
9 Egyéb rostszerkezetű porok Üveg, ásvány, kerámia, műanyag 1,0

* Az azbeszt valamennyi formájának előállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott.

1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján

A B C D E
1 CSÚCSKONCENTRÁCIÓ
2 Kategória jele KATEGÓRIA (BESOROLÁS) ÉRTÉKE (CK)(a) IDŐTARTAMA (perc) MŰSZAKONKÉNTI GYAKORISÁGA(b)
3 I. HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK ÁK
4 II. FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül
II.1: Felezési idő <2 óra
II.2. Felezési idő 2 órától teljes munkaidőig
4 x ÁK 15 4
5 III. FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK
Hatás fellépésének ideje >2 óra
Felezési idő > Műszak idő (ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ)
4 x ÁK 15 4
6 IV. NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK
ÁK >500 ml/m3 (a)
4 x ÁK 15 4
7 V. INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK ÁK
8 VI. IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK ÁK
9 EGYÉB 8 x ÁK 60 perc/műszak

(a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 °C-on:

(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik.

A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.

A csúcskoncentrációk meghatározása:

A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak.

A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet.

Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc).

A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

2. A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása

2.1. Egy szennyező anyag esetén

A munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

ahol:

C1, C2, ... Cn a t1, t2, ... tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mg/m3).

t1 + t2 ... + tn = 8 óra

2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén.

2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegződik - additív hatás.

Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is.

Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:

ahol:

hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható, anyag; hSz1-nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben;

M1-nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;

K1-nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben;

hSz1-nÁK, M1-nÁK, K1-nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén anyagok ÁK-, illetőleg MK-értéke;

(+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre!

* ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!

2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.

2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.

3. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat - a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

ahol:

C1: a munkatérben mért nem rákkeltő anyag koncentrációja;

R1: a munkatérben mért rákkeltő anyag koncentrációja;

ÁK: átlagos koncentráció (nem rákkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi);

MK: maximális koncentráció (rákkeltők munkahelyen eltűrt koncentrációja);

1,2, ... n: az egyes nem rákkeltő, illetőleg rákkeltő anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő azonos indexek azonos anyagot jelentenek.

Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.

2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez * 

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei
VIZELETBEN

A B C D E
1 Megengedhető határérték
2 Vegyi anyag Biológiai expozíciós
(hatás) mutató
Mintavétel ideje mg/g kreatinin mikromol/mmol kreatinin
(kerekített értékek)
3 Anilin p-amino-fenol m.u. 10 10
4 Arzén arzén m.u. 0,13 0,20
5 Benzol t,t-mukonsav m.u. 1,5 1,2
6 Dimetilformamid N-metil-formamid m.u. 40 76
7 Etil-benzol mandulasav mhv., m.u. 1500 1110
8 Fenol fenol m.u. 300 360
9
10
Fluorid vegyületek fluorid m.u.
köv. m.e.
7
4
42
24
11 Higany (szervetlen) higany n.k. 0,05 0,028
12 Kadmium kadmium n.k. 0,01k 0,01
13 Króm króm m.u. 0,02 k 0,043
14 Kobalt kobalt m.u. 0,03 0,058
15 n-Hexán 2,5-hexán-dion m.u. 3,5 3,5
16 Nikkel nikkel mhv., m.u. 0,02 0,038
17 Nitro-benzol p-nitro-fenol m.u. 5 4,0
18 Szelén szelén n.k. 0,075 0,110
19 Sztirol mandulasav mhv., m.u. 1000 740
20 Toluol o-krezol m.u. 1 1,05
21 Triklór-etilén triklór-ecetsav mhv., m.u. 50 35
22 Xilol metil-hippursavak m.u. 1500 860

Megjegyzések:

m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
köv.m.e. következő műszak előtt
k rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő

Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

A B C D E
1 Vegyi anyag Biológiai expozíciós
mutató
Mintavétel ideje Megengedhető határérték
2 mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek)
3 Kadmium kadmium n.k. 10 k 0,09
4 Ólom (szervetlen) Ólom n.k. 400*
300**
1,9
1,5

Megjegyzések:

n.k. nem kritikus
k rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők

Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

A B C D
1 Vegyi anyag Biológiai hatás mutató Mintavétel ideje Megengedhető határérték
2 Anilin methemoglobin mhv. - m.u. 3% (az összhemoglobin%-ában)
3 Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin*** előszűrésre három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható 120 mikromol/mol haem*
100 mikromol/mol haem**
4 Szén-monoxid CO Hb m.u. 5% (az összhemoglobin%-ában)
5 Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-
kolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)
n.k. <25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****

Megjegyzések:

m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők
*** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező
**** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok

1. Az alábbi - nem teljeskörűen felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínűsíthető:

1. Ólomkoncentrátum kezelése

2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder)

3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése

4. Ólom-oxid gyártása

5. További ólomvegyületek előállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei előállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár)

6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása

7. Akkumulátorgyártás recycling (1)

8. Ólom- és ónművesség

9. Ólomforrasz gyártása

10. Ólommag gyártása (lövedékhez)

11. Ólomalapú vagy -ötvözetű tárgyak gyártása

12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata

13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1)

14. Kristályüveg ágazatok

15. Ólomadalékokat felhasználó műanyag ágazatok

16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben

17. Ólom használata melletti nyomdászat

18. Hulladékhasznosítás, főleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási műveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1)

19. Ólommagos lőszerek zárttéri használata

20. Autógyártás és -javítás (1)

21. Ólmot tartalmazó acél (1)

22. Ólmozás

23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése

Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom.

2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

aa) ne forduljon elő a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történő ólomfelvétel veszélye,

ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak,

ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízről vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévő ólom;

ba) a munkavállalókat az őket érő ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelő munka- vagy védőruhával kell ellátni,

bb) az ilyen munka- vagy védőruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természetű feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását,

bc) a munka- vagy védőruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni,

bd) a munkavállalók részére megfelelő mosdókról, így fekete-fehér rendszerű öltöző-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.